Térdig gázolunk a készpénzben
2009-ben a magyar készpénzállomány a GDP 8%-át tette ki, ami mostanra szakadatlan növekedési ütemben majdnem a duplájára, 15%-ra nőtt 2018-ra, sőt azóta is szakadatlanul nő az arány, jelenleg 6445 milliárd forint a hazai készpénzállomány, ebből bő ötezer milliárd forint van a lakosságnál, vagyis átlagosan minden háztartás 1,2 millió forintot dugdos otthon készpénzben.
Ennek csak az egyik oka az alacsony kamatkörnyezet, hiszen az uniós országokban, ahol még a magyarnál is sokkal alacsonyabb a kamatkörnyezet, nem nőtt ennyire a készpénz mennyisége, bár a növekedés ott is látványos.
A másik, magyar specifikus probléma a tranzakciós adó, amiről már a bevezetésekor mindenki megmondta, hogy a készpénzforgalom irányába löki a piaci szereplőket és lőn, tényleg így lett. Hiába vezették be, hogy a vállalkozások egymással havi másfél millió forint felett csak utalással fizethetnek egymásnak. Aki csak teheti, elkerüli a méregdrágává vált banki utalásokat.
S persze a feketegazdaság mérete is indokolja a nagy készpénzállományt. Próbáltál-e valaha mondjuk építőipari munkáért átutalással fizetni?
A Bankszövetség nemrégiben kiadott egy tanulmányt, hogyan lehetne csökkenteni a készpénz-állományát.
Az egyik javaslatuk nem meglepő módon a tranzakciós adó kivezetése, illetve az lakosság számára ingyenes készpénz-felvétel megszüntetése, ami évente 20 milliárd forintnyi adójába kerül a bankoknak.
A másik az 500 ezer forint feletti adásvételek online csatornába terelése, vagyis vége lenne a 150 milliós házak készpénzért megvásárlásának, de sokmilliós autót sem lehetne készpénzért vásárolni.
Szerepel még a listán egy egyszeri adóamnesztia, 10% anonim adózás mellett tisztára lehetne mosni az otthon dugdosott készpénzt.
A sárga csekk valódi költségeinek a felhasználókra való hárításának a lehetősége is szerepel a javaslataik szerint.
Természetesen haza (is) beszélnek, de tény, hogy a készpénzkezelés költsége évente 200-400 milliárd forintba kerül a gazdaság szereplőinek, a szürkegazdaság miatti adókiesés pedig sokkal nagyobb ennél.
Akit érdekel, olvassa el a fentebb belinkelt tanulmányt.
Persze addig jó, amíg van készpénz, ahogy erről már többször írtam is:
Érdekes, Angliában élek és egy árva fityinget nem fizetek azért, hogy van folyószámlám, devizaszámlám, függetlenül a keresetem nagyságától, nem kell fizetnem a bankkártyáért, akárhányszor vehetek fel készpénzt, amikor csak kedvem tartja, és a legtöbb automatából ingyenes, nem csak abból, amit az én bankom üzemeltet. Az országon belüli átutalások is ingyenesek, függetlenül attól, hogy melyik banknak megy. Magyarországon ezeket miért nem hajlandó alapnak venni a Bankszövetség?
Amúgy ezzel én nem értek egyet : lakosság számára ingyenes készpénz-felvétel kivezetése
Szerintem lehetőséget kell biztosítani arra, hogy azt a pénzt amit megkeresel, ami már a tied, külső szereplő pl.: bank ne nyúljon le belőle.
Értem én, hogy a banknak is költség.
Mondjuk valami olyasmit lehetne, hogy akinek nincs bankszámlája (vagy csak azért van mert oda kapja a fizut) azoknak az államkincstári számlájára érkezhetne a pénz. Amit a meglévő államkincstári fiókokban felvehetne díjmentesen, de ez szigorúan csak erre jó, nem utalhat onnan stb. Esetleg kaphatna egy kártyát (ezért már fizetni kellene), hogy a vásárlásokat végezhesse onnan
Amúgy elvileg a kp fent tartása sok pénzbe kerül az államnak. És a bankolás nem az embereknek, ergo az államnak?
‘tranzakciós adó kifizetése’ -> ‘tranzakciós adó kivezetése’
korrektor OFF
Külön nyűg volt többször is, mikor ingatlan, autó vásárláskor az eladó kp-t kért.
Tavaly mikor ingatlant adtam el, az eladó nagyrészt kp-ben fizetett (és euróban). Vajdaságból költöztek át, nekik már nullázták le a számlájukat a 90-es években. Én a második kp-s vételárrészletet úgy kértem, hogy menjünk el a bankba és fizessük be a számlámra. így megusztam az agódást és a bankjegy vizsgálat is ingyen volt.
A tranzakciós adó eltörlésével egyet értek az ingyenes havi 150 ezres kp felvét visszavágásával nem. Nem hiszem, hogy ez sokat javítana.
Az amnesztiával sem értek egyet. Párévente van ilyen, ez meg a simliseket támogatja.
Kulturálisan is ragaszkodunk a kézzelfogható vagyonhoz, a történelmi tapasztalatok, a közelmúlt tisztázatlan eseményei (Questor, Bróker Marcsika, Takarékszövetkezeti botrányok) , a bankokkal szembeni kormányzati hangulatkeltés, és az eleve rossz megítélésük mind a készpénz malmára hajtják a vizet.
Indiában nemrégiben drasztikus módon csökkentették a kint lévő készpénztömeget: a két legnagyobb címletet kivonták a forgalomból, brutál rövid időt, és alacsony értékhatárt adva a korlátozott átválthatóságra kisebb címletekre. A GDP-jük. is megbicsaklott, akkora sokkot kapott a gazdaság.
Nekiálltam átlagos lelkesedéssel átkutatni a szobáinkat. Hátha meglesz az 1,2 millió. Ha egy kicsit eltérek az átlagtól, még akár 2-3 millióra is számíthatok. Vagy semmire. De azt már megtaláltam.
🙂
Az idősebb korosztály az egyik nagy KP használó. Többségüknek nincs annyi tapasztalata a számítógépekkel/ okostelefonokkal, hogy netbankon/mobilbankon keresztül merjék kezelni a pénzügyeiket. Számukra a sárga csekkek postai befizetése jelenti a kontrollt a pénzügyeik felett. Ha netán eltörölnék a KP-felvétel ingyenességét, vagy díjat számolnának fel a sárga csekkek után, az ő költségszintjük emelkedne, de valószínűtlen, hogy tömegesen változtatnának a szokásaikon. A KP-kezelés rájuk eső költségének elengedését tekintsük természetbeli nyugdíjkiegészítésnek.
A feketegazdaság szereplőinek meg mindegy, mennyi a tranzakciós adó, nem amiatt nem banki utalással fizetnek.
Svájcban, ahol nagyon fejlett a pénzügyi kultúra, a lakosság ragaszkodik a készpénzes fizetéshez, akár nagy összegű vásárlásoknál is.
Argentína egyes városaiban a 2002-es pesoválság után, amikor nem lehetett készpénzhez jutni, sem kártyával fizetni, a kereskedők helyi készpénz helyettesítő bónt is elfogadtak.
Tehát valamilyen formában és mértékben világszerte szükség van a készpénzre.
Itthon a legnagyobb problémát az okozza, hogy ez a holt vagyon nem a gazdaság vérkeringésében forog, hanem szép csendben elértéktelenedik. Vagy a feketegazdaságot élteti.
Más: szakértői választ kérnék, hogy miért nem a NAV-nál lehet az NHP és NHP+ hiteleket felvenni. Tehát, hogy mi abban a logika, hogy az állam hitelezi a kkv-kat, az államnál vannak az adatok (NAV), mégis 2-3%-ért átfuttatják a kereskedelmi bankokon? Ennek mi értelme?
Megkockáztatom, a lakossági fix hitelek esetében sem látom a kereskedelmi bankok létjogosultságát, az pedig, hogy számlavezetésért évi 300 milliárdot akasztanak le a lakosságról, akkora luxus, amit nem hiszem, hogy megengedhetünk magunknak.
A tranzakciós adót már eleve nem minden utalásra számolják fel, ez még tovább fog csökkenni a következő években, de a kormányzati szereplők szerint ez az adónem amúgy is semmi a bankszektor nyereségéhez képest, így akár be is nyelhetnék.
Plusz a tranzakciós adóból leírhatnak egy csomó mindent a bankok. Szóval na, első sorban nem a kormány hibája a magas készpénzállomány.
>A sárga csekk valódi költségeinek a felhasználókra való hárításának a lehetősége is szerepel a javaslataik szerint.
Álljunk meg egy szóra…
A csekk költsége benne van a szolgáltatók „rezsijében”.
Ha mondjuk most 10.000 Ft. a villanyszámla abban benne van pl. 200 Ft. „csekk” költség.
Engem is hívtak, hogy térjek, át az utalásra jóváírnak egyszer 1.000 Ft-ot.
Én azt javasoltam azoknak, akik utalnak, legyen, mondjuk 9.800 a számla és akkor majd 40 Ft.-ért utalok (mint a kötelező biztosításnál negyedéves csekk a legdrágább 22.000, éves utalás a legolcsóbb 20.000 és ezek között minden variáció van).
Oda utalok, mert az éri meg.
Amúgy náluk maradna az extra profi. Ne emeljünk, csökkentsünk.
gépkocsi vásárlás : +80 ezer ft (5 milliós autó)
milyen egy izgalmas banki termék? komolyan érdekel, mert szerintem a bankok a legunalmasabb helyek, de valószínűleg ez így is van jól.
de szerintem is a probléma fő forrása a banki költségeknél a tranzakciós adó… Anélkül lennének ingyenes bankszámlák alacsony keresetűeknek is.
Nem szeretnék egy olyan országban élni ahol minden tranzakció keresztül megy a bankrendszeren. Elméletben jól mutat hogy mennyit “spórolunk” vele de szerintem ez nagyban a szabadságjogok megcsorbítása lenne. Illetve visszalépés a szabad piacgazdaságban.
Túl nagy kontrollt és átláthatóságot ad az államnak, ami ha nem egy elképzelt tökéletes országban élsz rengeteg visszaélésre ad lehetőséget. Illetve van egy csomó olyan szolgáltatás (szürke vagy fekete) amire van valós társadalmi igény de ilyen-olyan okokból nem lehet hibvatalos vállalkozásként művelni.
Amúgy elég sok olyan hírre emlékszem 2019-ben, ami egyes bankok informatikai rendszereinek lehalásáról szóltak.
Én egy faluban lakok Németországban, ahol van bankfiók és ATM is. Valamint ha boltban vásárlunk legalább 10 euróért, akkor maximum 100 euróig kérhetek készpénzt bankkártyával fizetve. Ez jó mindenkinek, hiszen nekem nem számít pénzfelvételnek a boltnak meg nem kell őrizni és bankba vinni a pénzt.
Szerintem amíg ennyire perifériára kerülnek a kis települések otthon, nem fog ez nagyon változni.
(Szüleimnek Debrecenben 2.1km-t kell menni az első ATM-ig. Kényelmetlen az egész.)
Azóta mindenki készpénzezik, és a nyugdíjukhoz mérten elég sokat spórolnak vele. Nem beszélve arról, hogy a piacon nem működik a kártya.
Cégesen is egyre inkább átállok a kp-ra, mert nonszensz, hogy milyen drága minden céges számlaforgalom…
Megelöztel, en is az Angliaban kötött bankszamlaszamommal akartam peldalozni. Ott pl. az HSBC-nel van Basic meg Normal bankszamlacsomag is, mindkettö teljesen ingyenes, elöbbi tenyleg csak fizu utalasra es kp felvetelre hasznalhato egy nagyon alapvetö bankkartyaval. A Normal ettöl annyiban különbözik hogy arra kerhetsz overdraft-ot (asszem ez a folyoszamlahitel…), hitelkartyat meg jo par különfele megtakaritasi szamlat is… termeszetesen ezek is total ingyen vannak, viszont! a hitelekre eleg kemeny kamatokat kernek am!!!
> a kereskedelmi bankok által teremtett számlapénz nem hivatalos, csak megtűrt fizetőeszköz.
Ez mi ez a sületlenség??
Annak van otthon ennyi aki nagy értékű ingósággal üzletel (hivatalosan, de nyilván van sok szürke is). Mivel ismerek pár ilyet a közeli ismerőseim körében ezért kicsit erős a “98%-a korrupciós és adózatlan” pénz. Jómagam nagyértékű HASZNÁLT karórákkal fogalkozom (1 – 5M Ft / db). Kérdem én, ha éppen szólnak, hogy van 3 db amit azonnal meg kell vennem mert jó áron elérhető akkor mi mással tudok odamenni mint KP-val ? Egy 2-3 milliós terméket nem veszek meg, hogy “elutalom aztán majd biztos jó lesz”. Odamegyek megnézem, átnézem, megvizsgálom és ha tetszik lerakom a KP-t. Másképp ez nem működik, mert megveszi más 10 perc múlva. Ugyanez az ismerősöm esetében aki a határ mellett lakik és Bécsbe jár kocsiért. Ha felraknak egy hirdetést 5 perc múlva már megy is érte, mert ha jó áron van más veszi meg. Utalás ? Neviccelj.. Szóval igen, sok embernek van otthon 30-50M KP hidd el..
– Minden kereskedőnél kötelező kártyaelfogadás, összegtől függetlenül! (Ld. még falusi kisbolt)
– Az állam csak számlára utaljon pénzt. (Nyugdíj, segély, stb.)
– Csak számlára lehessen bért fizetni.
Ja, látom, ezek a tanulmányban is szerepelnek, csak itt nem lettek kiemelve.
Ha képtelenek keresni azon,hogy náluk van a pénzem 1-5-30-x napot,akkor súlyos bajok vannak!
Egy minimálbért kereső,de a kp-t nem azonnal kivevő,hanem folyamatosan számlát használó ember esetén is bőven kéne annyit keresni rajta,hogy ingyen legyen a számla és még a tranzakciós adót is be kéne tudniuk nyelni!
Egyébként, most jutott eszembe a kp-használat csökkentésére a legjobb javaslat, ami hiányzik a tanulmányból:
A bankokat törvénnyel kötelezni,hogy számlavezetési,utalási és kártyadíj,értesítő-sms díj és netbank díj nélkül nyújtsanak bankszámlát netbankkal és kártyával együtt magánszemélyeknek.
Mondjuk legyen az hogy minden ember választhat egy bankot ahol megkapja,ha több számlát akar,a többiért fizessen.
Párhuzamosan a kötelező kártyaelfogadás
Na elmennek a jó büdös… Még a végén azt is kitalálják, hogy ha államkincstárhoz dugod be TBSZ-re, akkor még ez alól is mentesülsz.
30 éve képtelen a politikai elitünk legalább egy közepesen szar adórendszert összehozni, ami nem az ügyeskedőket hozza behozhatatlan előnybe. Erre a rendszer torzulásai miatt már rendszeresen a konkrét adócsaló bűnözőket próbálják kimenteni. Ilyen a világon nincs.
Ez egy közkeletű félreértés. Nincs olyan, hogy számlapénz. A bankban betétek vannak, ezeket kihelyezik hitelbe. Kismillió szabályozó, mutató, felügyeleti elv van, aminek meg kell felelni – nincs olyan, hogy na most akkor gyártunk egy kis számlapénzt. Ezen az alapon pl. az Államkincstár egyetlen transzfere sem hivatalos, hiszen azok nagy része sem készpénz.
Nem a formátum a lényeg a pénz esetében, hanem a mögötte álló fedezet.
Továbbá, nemutolsó sorban, bármikor szükségem lehet picit nagyobb összegre… legyen az csak mondjuk 600e, de akkor sincs az, hogy tranzakciós adó (legnagyobb cigányság) terhel.
A tranzakciós adót eleve be sem kellett volna vezetni, továbbá már rég ki kellet volna vezetni az egészet.
Ebből a szempontból is lehagy minket Románia, Bulgária (tudom biztosra).
+ Tipp: mindekit megpróbál átterelni az Erste prémium irányban (fókuszpont: volt Citi ügyfelek), mert így tudnának friss kondíciókat szabni nekik. Figyeljetek erre, mert simán lehet kérni, hogy ne válj prémium ügyfelükké.
De komolyan emberek… nem szabad ennyi mindent engedni! mert sosem lesz könnyebb!
Cégek nem fizetnek egymásnak KP-ben nagy összeget (általában egyáltalán nem)
A problémát szvsz. a nyugdíjasok jelentik. Nekik bonyolódik minden pénzügy KP-ben. Ezen keveset lehet segíteni.
Törvényekkel lehetne limitálni a magánszemélyek közötti KP mozgást is. Pl. max. 10M per szerződés. Ezt csinálja pl. a US. A bűnözésből származó pénzt így nehéz elkölteni. El kell ásni a kertben, ami már majdnem adófizetés, főleg, ha soha nem kerül elő. 🙂
A korrupció visszaszorítására ez kevéssé alkalmas. A korrupció, ha van ilyen, benne van a szerződésben és utalják az összeget, nincsen KP mozgás. Még adóznak is utána.
bankofengland.co.uk/-/media/boe/files/quarterly-bulletin/2014/money-in-the-modern-economy-an-introduction.pdf?la=en&hash=E43CDFDBB5A23D672F4D09B13DF135E6715EEDAC
Valamint frakcionális rendszer van érvényben, ami röviden annyit jelent, hogy nem csak az ügyfelek betétjeit hitelezi ki a bank.
“Whenever a bank makes a loan, it
simultaneously creates a matching deposit in the
borrower’s bank account, thereby creating new money.”
bankofengland.co.uk/-/media/boe/files/quarterly-bulletin/2014/money-creation-in-the-modern-economy
További cikkek vannak a témában a Bank of England 2014-es Q1-es bulletinjében
bankofengland.co.uk/news?NewsTypes=ce90163e489841e0b66d06243d35d5cb&Taxonomies=4081cbdd59b0456f8e706f4732a5031e&InfiniteScrolling=False&Direction=Latest
Ahogy az online pénztárgépet kötelezővé tették, miért nem teszik kötelezővé ugyanúgy a bankkártya terminált? Akkor már eleve bankkártya terminállal kombinált online pénztárgépeket vennének a cégek, nem lenne sokkal drágább. Minden lakossági számlához járjon ingyen alap bankkártya. A bankkártya elfogadás költségét lejjebb kéne szorítani, pl. a verseny növelésével, legyen több szereplő, pl. külföldről bevonzani több céget, akik olcsón tudnak bankkártya elfogadást biztosítani. Ehhez mondjuk nagy előny lenne, ha végre lenne nálunk euró, akkor nőne a verseny.
Sokkal egyszerűbb,mint kiguberálni a pontos összeget, vagy csörgetni a zsebedben a halom visszajárót.. arról nem is beszélve, hogy a boltosok egy része pofákat vág egy nagyobb bankjegy miatt.
Volt, hogy reggelire akartam 2db kifilit venni, de csak 20ezresem volt.
Úgyhogy ahol csak lehet, PayPass és szevasz.
Egyszerre nincs sok pénz a számlámon.
A bank (nagy testvér) látja a költéseimet? És..?
Legális, leadózott pénzem van csak.