Görög válság: mi lesz a forinttal?

Miután a hétvégén nyilvánvalóvá vált (legalábbis a jelenlegi állapotok szerint), hogy Görögország csődbe fog kerülni és ha az Európai Központi Bank is elzárja a pénzcsapokat, akkor nem csak az ország, de a bankrendszere is padlót fog.

Ez pedig hatalmas vihart válthat ki nemcsak Európában, de az egész világon is.

Sokatok által feltett kérdés, hogy ha jön a vihar, mi lesz a forinttal és mi lesz az euróval.

Röviden a görög helyzetről: a görög állam az elképesztően bőkezű szociális rendszerével és a nem túl hatékony adóbeszedési módszereivel olyan helyzetbe került, hogy az állam adóssága az éves GDP 177%-ára nőtt. Mivel ezt pár piaci alapon nem lehet finanszírozni, az Unió és az IMF közösen adott hitelt a görög államnak, ráadásul nagyon alacsony kamat mellett. (A magyar államnak hiába kisebb az államadóssága, az évente fizetett kamat több, mint a görögöknél a magasabb kamatláb miatt.)

Egész szépen haladt is a dolog, csak hatalomra került egy populista párt, aki azzal nyert választást idén, hogy márpedig ők nem engednek tovább a hitelezői nyomásnak, bizony nyugdíjat emelnek és nem folytatják a szociális megszorításokat.

Mivel nem teljesítik a hitelezők elvárásait, ezért véglegessé(?) vált most vasárnap, hogy nincs több hitel. Viszont kedden fizetni kellene egy komoly összeget az IMF-nek és a hónap második felében az Európai Központi Banknak is. Pénz márpedig nincs. Vagy fizetést adnak a közalkalmazottaknak és nyugdíjat a nyugdíjasoknak, vagy a hitelt törlesztik.

Az államcsőd definíciója, amikor egy állam nem képes törleszteni az adósok felé az aktuális tartozását. Ennek bekövetkeztét borítékolni lehet akár napokon belül. (Ha csak a mostani görög kormány le nem mond és az új kormánnyal nem ülnek újra tárgyalóasztalhoz.)

Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy évek óta menekül a pénz a görög bankokból, akik így lélegeztetőgépre kényszerülnek. (A betétesek pénze nincs a bankban, hiszen a bank kihelyezte azt hitelbe. De ha túl sok betétes elviszi a pénzét, a bank likviditási gondba kerül.) Ezért az ECB szinte számolatlanul adja kölcsön a pénzt a görög bankoknak, hogy azok ki tudják fizetni a több milliárd eurót, amit a betétesek vesznek ki a bankokból.

Ha ez a pénzpumpa leáll valamikor a közeljövőben, akkor egész egyszerűen egy-két nap alatt szó szerint elfogy az euró az országból és a bankok nem lesznek képesek kifizetni az emberek megtakarításait, fizetéseit, átutalásait. Teljesen meg fog állni a pénzügyi élet. Ezért valószínűleg vissza kell hozni a drachmát, ami meg gyorsan fog inflálódni.

(Az persze kérdés, mennyire akarja az Unió odalökni a putyini Oroszországnak Görögországot, főleg a mostani helyzetben. Ezért lehet, hogy a politika felül fogja írni a piaci hatásokat.)

Tehát vihar elképzelhető a pénzpiacokon, a kérdés az, mennyire érint minket.

Kezdeném az euróval: lehet, hogy tévedek, de szerintem jót fog tenni az eurónak a görögök kiválása és a hatéves görög dráma lezárása. A görög piac és a görög állam egy apró csepp csak az Unióban, nem fogja megrengeti a gazdaságot. Sőt, a görög populista párt bukása elfordíthatja a szavazókat a hasonló olasz, spanyol, portugál pártoktól.

Ezért egy rövidebb hektikus árfolyamváltozás után én arra számítok, hogy enyhén erősödni fog az euró, esetleg szinten marad. Komoly gyengülésnek én nem látom okát.

Erre az eshetőségre mindenki számított, nem derült égből villámlás. Amelyik pénzintézetnek egy csöpp esze volt, már évek óta nem tartott pénzt görög állampapírban. Ezért a görög csőd nem fogja nagyon megrázni az európai bankrendszert sem.

Mi lesz a forinttal? Ha vihar lesz, biztos, hogy elkap bennünket is, hiszen ilyenkor a befektetők nemcsak az adott államból menekülnek, de a hasonló országokból is.

Viszont azt látni kell, hogy Magyarország fundamentumai jelenleg erősek. Sokkal erősebbek, mint mondjuk 2008-2009-ben. Ha akkor jött volna ez a felfordulás, biztos belerokkantunk volna. (Nem viccből kellett az IMF-től felvenni a hitelt 2008-ban.)

Többet exportálunk, mint importálunk, vagyis jobban kell a forint a külföldieknek, mint fordítva. (Persze ezt inkább a visszaeső belső fogyasztás és az elmaradt beruházások miatti importcsökkenés okozza, mint a dübörgő exportnövekedés, de ez most lényegtelen.)

Az államháztartási hiány 3% alatt van.

A magyar alapkamat jelenleg 1,5%. Ha kitör a vihar és hirtelen emelnünk kell 3%-ot, mint 2008-ban, még mindig csak 4,5% lesz az alapkamat, amennyi volt két éve és nem 12%, mint 2008-ban.

A magyar államadósságot jelentő államkötvényeket 1,5-2,5%-on el tudjuk adni a külföldi befektetőknek a futamidő függvényében. Ha ez is felszalad 5%-ra, még mindig nincs itt a világvége, évtizedeken át fizettünk ennél többet kamatokra.

Tehát véleményem szerint, ha vihar lesz is és el is ér bennünket, nem lesz akkora, hogy érdemben összerogyjon tőle a forint. Némi csapkodás után majd visszaáll a megszokott árfolyamra a forint-euró árfolyam. (Már persze ha a vezetők hajlandók lesznek kamatot emelni, ha szükséges és megtenni az egyéb intézkedéseket is.)

Természetesen ez csak akkor lesz igaz, ha a vihar vihar marad és nem lesz pusztító hurrikán, ami az egész világon végigsöpör.

De most sokkal felkészültebben és sokkal jobb pozícióból várhatjuk az esetleges csapásokat, így véleményem szerint túlságosan aggódni felesleges.

Share

76 hozzászólás

  • Bela
    Én azt látom, hogy a németek egyáltalán nem szorgalmasabbak. Ez nem igaz.
    Egyszerűen más lehetőségeik, más piacuk van. Van tőkéjük…
    A megtermelt jövedelem nem azt jelenti hogy többet dolgoznak, hanem drágább amit eladnak. Lásd Mercedes, BMW, Audi. Prémium kategóriát árulnak és a brand jól fel van építve.
  • Zedder

    Aha, szóval találtál egy 3 évvel ezelőtti (!) cikket, amelyben bulvárlapok arról fantáziálnak, hogy esetleg, talán, ha, neaggyisten egyes szigeteket el lehetne talán, esetleg, egyszer adni.

    Ezt te pedig kész tényként, múltban megtörtént eseményként tálalod.

    Hazudni jól esik-e?

  • Zedder

    Ez meszebbre vezet, de nem is várom el egy átlag magyar vagy k-európaitól, hogy megértse pl. a német vagy egyéb jóléti állam állampolgárainak a gondolkodásmódját.

    Persze, trükközni ők is próbálnak, keresik az olcsóbb lehetőségeket, de nem csalnak és hazudnak pofátlanul. Elfogadják, hogy adót fizetni KELL, hogy az öngondoskodás fontos, sőt, kötelező, és igazából csak magukra számíthatnak, esetleg a biztosítójukra baj esetén. Ehhez még hozzájön az is, hogy magukénak érzik a rendszert, látják, hogy az adó hasznos célokra megy, keményen dolgoznak magukért és a közösségért.

    Ezzel szemben a mediterrán és k-európai országokban a szarjunk bele meg éljünk vissza mindennel mentalitás a nyerő. Sőt, az a lúzer, aki nem él vissza a rendszerrel, és tisztességes próbál lenni.

  • Zedder

    “A megtermelt jövedelem nem azt jelenti hogy többet dolgoznak, hanem drágább amit eladnak. Lásd Mercedes, BMW, Audi. Prémium kategóriát árulnak és a brand jól fel van építve.”

    Aha, ezt mondd el valakinek, aki pl. a Lidl-Aldiban dolgozik, közismerten az egyik legolcsóbb lánc Európában. Meg aztán va negy VW-jük és Opelük is.

    Egyébként meg tessék, lehet mercit, bmw-t meg audit, és egyéb prémium termékeket gyártani, és akkor lesz jólét. Ja, hogy ahhoz tudásalapú társadalom is kellene…

    Svájc is ezzel tudott kitűnni, a hiedelemmel ellentétben NEM a bankrendszerének köszönhető a gazdagságuk. Talán a GDP 5-10%-át adjok a bankok. A többit nyilván a legyek hordják össze…

  • Bela

    Ez nagyjából igaz még ha egy kicsit el is túlzod.
    De itt azt írták hogy szorgalmasabbak. Ez nem igaz.
  • Bela

    Én a legnagyobb különbséget munka téren abban látom, hogy nem kell nulla bemenetből csodás eredményt létrehozniuk.
    A projektek rendesen meg vannak ráhagyással tervezve, vannak erőforrások, ha nincs akkor vonnak be. Ha csúszik a projekt, akkor rátolnak és nem átütik az amúgyis túlhajszolt munkavállalóikon. Tudnak egymással együtt dolgozni, nem akarnak okosabbak vagy szebbek lenni mint a másik. A főnök értékeli a munkavállalóit és fordítva. Nincs egy annyira élet alá-fölérendeltségi viszony mint otthon.
    A sort még lehetne folytatni…

    Ami viszont nem stimmel: Nem szorgalmasabbak, nem hatékonyabbak munkavállalói szinten. Nem jobbak szakmailag, nem jobb az oktatás…
    Nagy átlagban…

    Abba kellene hagyni ezt a nyugat mindenben mennyivel jobb klisét.

  • Bela

    Szerinted Németországban a Lidlben/Aldiban dolgozni jó?

    “Egyébként meg tessék, lehet mercit, bmw-t meg audit, és egyéb prémium termékeket gyártani, és akkor lesz jólét. Ja, hogy ahhoz tudásalapú társadalom is kellene… ”

    Szted ezeket a cégeket hányszáz év alatt építették fel?
    Jártál már ilyen gyárban belülről? Nézd meg a fejlesztésen hány német dolgozik.
    De sztem elkanyarodtál a tárgytól. Én azt mondtam, hogy innen szép nyerni 😀

  • Zedder

    Pont azért hoztam ellenpéldának, mivel ott valszeg nem annyira jó dolgozni. Nem csak ódi meg mömbi gyárak és díszes kereskedések vannak ám ott.

    Egyébként javaslom nézd meg ezeket a diagrammokat, és utána mondd azt, hogy a magyar az ultraokos-ügyes-szép-és-jó, csak hát a körülmények… szamvarazs.blogspot.hu/2015/04/megmentettek-tarsadalma.html

    Egy francokat. Minden mindennel összefügg, és ezek a dolgok fejben dőlnek el.

  • Stanlee
    Lehet, hogy mar irtam itt, hogy az en volt nemet munkahelyemen minden egyes projekt koltsege alulkalkulalt volt, nem volt megfelelo human, muszaki eroforras a kivitelezeshez, ugyanugy szinte semmibol kellett mindent megcsinalni, mint ahogy az ugyanazon iparagban levo magyar es osztrak munkahelyemen is volt. Semmivel tobb tapasztalat nem volt a nemet cegnel, mint a magyarnal, viszont minden ca. 40%-kal tobbe kerult. A magyar egy noname ceg volt, a nemet meg allitolag a vilagelsok kozott volt az iparagban. Termeszetesen a nemet jobb brand-et tudott kialakitani, mert volt ra penze. A nemetnel a sales-en tobben dolgoztak, mint barmelyik masik reszlegben osszesen. A nemet is csodbe ment, mert a globalis kihivasoknak mar nem tudott megfelelni, pont a dragasaga, ill. a nemet mernokokbe vetett hit, majd a megrendelo oriasi csalodasa a nem minosegi munka miatt, pedig NEMET amit vett….
  • Stanlee
    Az viszont igaz, hogy K+F-re van penz. A mostani projekt amin dolgozom 800 e euro tamogatast kapott, ebbol osszesen 2 munkahely letesult 2 evre. Egy 80-as evekben kidolgozott technologiat kapartak elo, azt frissitik, ki tudja, hogy most az adottsagok jobbak-e (a technikai biztos). Igaz ebbol a penzbol Mo-n ugyanennyi ideig 200 kozmunkast el tudnanak latni munkaval, szoval ha nem hosszutavon gondolkodunk, akkor jobb a penzt a kozmunkaba rakni, mint K+F-be. De ha bejon a fejlesztes, akkor egy relative nagy piacra lehet majd termelni, amibol az allamnak a penze is jol visszajon. De ebben ugye kulonbozunk a nemetektol.
  • Jon
    statisztikai adatok. ne viccelj.
    vannak kézzel fogható tények. csak nyitott szmmel kell járni.
  • Jenő
    Interjú a magyar származású szerzővel: napigazdasag.hu/cikk/47517/

    “Németország azt teszi, amit tennie kell, megpróbálja kibővíteni fogyasztását. Teljesen exportfüggő, így egy olyan Európai Uniót akar létrehozni, amely három feltételt teljesít. Első a szabadkereskedelmi övezet, ahol nincs országok közötti protekcionizmus. Második az optimális valutaárfolyam fenntartása Németország számára. A harmadik feltétel pedig az, hogy a brüsszeli döntésekkel elérje, hogy az alacsony bérszínvonalú országokban nagyon megnehezítse a vállalkozások működését. Ha én lennék a német kancellár, én is pontosan ezt tenném, hogy biztosítsam az országom jólétét. Ha magyar volnék, akkor azt mondanám, nem tudok így, ilyen óriási exportőrrel magam mellett élni, gúzsba köti a gazdaságomat. Ha viszont amerikai volnék…”

    Akinek most jelent meg magyarul a könyve.

  • Jenő
    Helló Miklós! kettosmerce.tumblr.com/image/123278689237
  • Kiszamolo
    Jenő, attól hogy valaki határozottan állít egy marhaságot és még linkel is hozzá, attól az még nem lesz igaz.

    Nem tudom, mit akartál ezzel mondani, de mivel legtöbbször nem lehet tudni, végülis mindegy is.

    Egyébként már rengetegszer kértelek, hogy szokjál le a belinkelgetésről. Ha nincsenek saját gondolataid (amik ráadásul még a témához szervesen kapcsolódnak is és hasznosak), akkor más gondolatait ne akard megosztani.

  • Torres
    Egy dolgot nem értek: írják, hogy ha elfogy az euro, akkor drachmat fognak nyomtatni, ami azonnal értéktelenedni kezd majd? Miért? Nem igazán értem az összefüggést.

    Illetve a számlákon, virtuálisan levő összegeknél valami sztenderd névértéket kitalálnak? Az a pénz elvileg nem tudna elveszni, nem?

  • Kiszamolo
    Mert a görög euró túl van értékelve az ország lehetőségeihez és képességeihez képest, csak nem tud leértékelődni, lévén, hogy közös pénz.
  • Jon
    görög témánál maradva: “sokak szerint még egy adósságelengedés is olcsóbb lenne … ” . ezt azért megnézném. kérdés, milyen ára lesz az adósság elengedésénke.

  • Arnold
    kilépnek e a görögök, hagyják-e őket kilépni. hogy lesz ez ?
  • Geza
    Mielőtt belekezdenénk a görögök le “lusta ingyenélő”-zésébe, vessünk egy pillantást az alábbi táblázatra mely az európai únió hivatalos honlapján van fönnt.

    ec.europa.eu/competition/state_aid/scoreboard/amounts_used_2008-2013.xls

    A számok az úniós államok által kifizetett a bankok feltőkésítésére fordított összegeiket mutatják 2008-2013 ig. Látható hogy görögország a GDP-je 22% -át (az államok között ez a második legmagasabb) fordította bankmentésre (L15 cella). Szóval itt indult minden. Az állam – azaz az adófizetők – kisegítette a bankokat (ami ugye pénzügyileg egyre nehezebb helyzetbe hozta őket, egyre magasabb kötvénykamatok, stb.) utána meg megkapják hogy ingyenélők és lusták. Szóval mielőtt felülnék az uszításnak nézzünk utána mi miatt is volt ez.

    ec.europa.eu/competition/state_aid/scoreboard/financial_economic_crisis_aid_en.html

  • Geza
    Az előző bejegyzésem végén található link pedig az úniós jelentés található ahol összefoglalják az egész európai bankmentést. Ott található egy olyan táblázat amely a teljes “jóváhagyott” bankmentő összeget tartalmazza.

    ec.europa.eu/competition/state_aid/scoreboard/approved_amounts_2008_2013.xls

    Az únió 4200 milliárd euró állami bankmentést hagyott jóvá a válság kirobbanását követő pár évben. Magyarán az államok vállalták hogy 4200 milliárd eurót adnak a bankoknak. (Ennek egy kis része konkrétan feltőkésítés, további része rossz hitelek átvétele stb.) Enek a rendkívül demokratikus programnak része volt magyarország is, a maga kb. 10 milliárd eurós válallásával. ERRE KELLETT AZ IMF HITEL!

  • Kiszamolo
    S miért is kellett kimenteni a görög bankokat? Mert görög állampapírban tartották a tőkéjüket és a görög adósságelengedés arról szólt, hogy a magánbefektetők elveszítik a tőkéjük 50%-át.

    Így jártak a görög bankok, de így jártak a ciprusi bankok is, ezért is ment csődbe a második legnagyobb ciprusi bank.

    A görög bankok a görög államkötvényeken elszenvedett brutális veszteség miatt kerültek gondba.

    Így is fenntartod a véleményed? 🙂

  • Kiszamolo
    Az IMF hitel arra kellett, hogy a görög államcsőd miatt megroggyant bankokat legalább odahaza kimentse az a görög állam, ami okozta a csődöt magát.
  • Geza
    Kábé annyira amennyire az összes európai állam okozta a csődöt magát.

    A 2008-as válságot az államok, vagy pénzügyi szektor (bankok) okozta?

  • Kiszamolo
    A görög állam csődjét nem a pénzügyi szektor okozta, mint például az ír vagy spanyol válságot, hanem pont fordítva.

    A spanyolok és az írek a bankjaik kimentésébe rokkantak bele. Görögországban fordítva, az állam csődjébe rokkantak bele a bankok.

  • Stanlee
    Atlagember szemszogebol nezve mindegy, hogy egy allam azert vesz fel oriasi hiteleket, hogy a piaci alapon rossz donteseket hozo bankokat (ingatlan es egyeb hitelek) abbol a penzbol megsegitse annak erdekeben, hogy a bankszektor “valsaga” ne terjedjen tovabb a gazdasag tobbi resztvevojere, es igy az allam maga is bajba keruljon, VAGY az, ami a gorogoknel volt, hogy a bankoknak akkora volt a kitettsege a gorog allampapirokban, hogy nem csak par gorog bankocska ment volna tonkre a hitelek elengedesevel, hanem nagy nemet, francia, olasz, stb. bankok is, es az euroovezeti allamok ezert siettek Gorogorszag, de igazabol a sajat bankjaik es gazdasaguk megmentesere. A hirekbol csak a bankmentes jon at sajnos es rossz kovetkezteteseket vonnak le ezaltal az emberek…
  • Gábor
    Érdekes, hogy minden nemű hireszteléssel szemben a Görögök még mindig “jól el vannak”.
    Ezek szerint adósságot halmozni a végtelenségig lehet, nem csoda, ha a magánemberek is ezt a példátkövetik.