Ha drágább, akkor jobb is?

Többször írtam már arról, hogy ha valami drága, nem biztos, hogy jobb is, mint az olcsóbb termék. Az emberek automatikusan a drágábbat választják, mert úgy gondolják, hogy biztos jobb minőséget kapnak a drágább sajttól, porszívótól, tejtől vagy kávétól.

Ott állsz a polc vagy hűtő előtt és ki kell választanod két egyforma paraméterű, mondjuk dobozos tej közül, melyik a jobb minőség. Mi alapján vagy kénytelen dönteni? Ha exkluzívabb a csomagolás és magasabb az ár, akkor nyilván jobb minőséget kapsz a pénzedért.

Legalábbis ebben reménykednek az emberek és ezt használja ki remekül a marketinggépezet.

Még az áruházak saját márkás termékeit is jóval drágábban el lehet adni, ha feljebb pozicionálják azokat. Nem véletlen, hogy a legtöbb áruház kijött a saját márkán belül is egy drágább, “exkluzívabb” vonallal. Talán a Dívány-on volt egy cikk, ahol összehasonlították az áruházak drágább és olcsóbb, külön néven futó saját márkás termékeit és azt találták, hogy semmi, vagy igen csekély különbség van a két termékcsalád minősége között, míg a nagyobb minőséget ígérő termékcsalád lényegesen drágább volt, mint az olcsóbb társa.

A fent említett tejből konkrétan gyártanak ugyanazon gyártósoron más és más csomagolással különböző árfekvésű termékeket, miközben a doboz tartalma ugyanabból a tartályból származik.

Ez ellen csak úgy tudsz védekezni, hogy egyrészt a saját véleményedre hallgatsz, másrészt elolvasod és értelmezed, hogy mit is veszel pontosan.

Ha pedig becsukott szemmel nem tudsz különbséget tenni a 170 forintos tej és a 290 forintos tej, a 700 forintos és 4.700 forintos bor, a 400 forintos és 3.400 forintos camembert sajt között, vagy a minőségi különbség elenyésző az árban lévő különbséghez képest, bátran vedd meg az olcsóbb terméket és ne érezd magad rosszul, hogy biztos rosszabb minőséget vettél.

Nem, csak nem voltál balek, nem hagytad, hogy becsapjon a sugallat, miszerint a drágább termék a jobb minőség. Ez nem csak élelmiszerre igaz, de mondjuk porszívóra is. Soha ne nézd az árát és a csomagolását egy porszívónak se, nézd meg, hány wattos a szívóteljesítmény, az energiafelvétel, hogy teljesít szőnyegen és parkettán és mennyire hangos működés közben. (Ezt a decibel érték árulja el, ami nem lineáris, a 90 decibel duplája a 93 decibel és nem a 180. De ezt csak úgy zárójelben. Most vettünk egy porszívót, olyan halk a motorja, hogy nagyobb zajt csap azzal, hogy tologatja a szőnyegen a szívófejet. Jobb minőség, mint az egyik rokon 800 ezer forintos Lux porszívója.)

Most jött szembe egy régebbi indexes cikk a borokról.

Nagyon tanulságos, érdemes elolvasnod.

A cikkből kiderül, hogy ugyanazok a szakértők ugyanazokat a borokat rövid időn belül teljesen másként értékelik, nagyjából csak a vakszerencse dönti el, melyik bort hozzák ki győztesnek.

Egy másik felmérésben ugyanazokat a borokat adták oda szakértőknek, csak egyszer asztali bornak titulálva olcsó üvegben, majd minőségi bornak állítva drága üvegben.

Amint az várható volt, a szakértők ez alapján értékelték a bort, noha mindkét esetben ugyanarról a borról volt szó.

Ezek voltak a szakértők. Az átlagemberek az 5 fontnál olcsóbb borokat csak 53%-os arányban tudták megkülönböztetni a 10 fontnál is drágább boroktól. Vagyis nagyjából a fej vagy írás arányában találták el, hogy 4 fontos bort vagy 28 fontos bort isznak most éppen.

Úgyhogy ha legközelebb veszel valamit, bátran hallgass a józan eszedre és ne befolyásoljon a csomagolás és a magasabbra pozicionált árképzés.

(Természetesen a cikknek nem az a mondanivalója, hogy az olcsó a jó választás, hanem az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a drágább jobb minőségű is és inkább csak az érzelmeidre akarnak hatni a magasabb árral. Ezért mindig racionálisan döntsél és akkor vedd meg a drágább terméket, ha az valóban annyival jobb is. Ne a legolcsóbb mosóport vedd meg, de ne is a reklámot és a csomagolást fizesd meg a háromszoros árban. Porszívót is vehetsz jót drágábban, de az tényleg jó legyen, ne csak oda legyen pozicionálva.)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

154 hozzászólás

  • Jenő
    Műszaki cikknél pont hogy fordítva. De legalábbis ne a legolcsóbb legyen.
  • BTM
    : “… esetleg ingyen el tudtam volna képzelni valamelyik segélyszervezetnél.”
    Az a szomorú, hogy ezek a ruhák pont úgy kerülnek a régiónkba, hogy egy segélyszervezet nevében összegyűjti egy bűnszervezet, aztán végül nem a rászorulóknak juttatják el ingyen, hanem eladják a régi vasfüggönyön túli kispénzű embereknek, és közben jól meggazdagodnak rajta. Néhány éve volt róla több újságcikk, de most meg nem keresem.
  • kispista
    igazad lehet a vörösborokkal kapcsolatban, azt nem írtam, hogy én száraz fehér, max rozé párti vagyok, vörösnek a szagától is valahogy felfordul a gyomrom (mindegyiktől).

    lehet, de az is lehet, hogy a drágábban van háromszor annyi méreg, honnan lehetne ezt megtudni?

    heineken szerintem is ihatatlan, én a pilsner urquelnél jobb pilzenit még nem találtam, pedig ittam már sokfélét, cseheknél is németeknél is. De ez megint csak ízlés kérdése. Viszont ami nem az, hogy régen nem értettem hogy (volt) haverjaim miért kisüveges söröket isznak a szórakozó helyeken, amikor a fél literes alig volt csak drágább, aztán rájöttem, hogy szerintük az menő, hogy megengedhetik maguknak…

  • beszámoló
    ez most undi lesz: a 700 forintos bor felér egy tisztítókúrával, szóval lehet, hogy bekötött szemmel nem tudom értékelni a különbséget, de a testem legalább nem érzi méregnek, egy darabig vettem mindenféle bort értékeltem őket (no, nem profi módon, hanem rossz/elmegy/ízlik/nagyon jó szempontok alapján, illetve az árakat is felírtam) Lehet, hogy a 700 és az 1700-as bort szembekötve nem tudod megkülönböztetni, de, ha másnap van egy kis hasmenés vagy oltári fejfájás akkor már tudod, hogy melyiket ittad 🙂

    szóval inkább gondolkozzunk úgy, hogyha nem is veszünk 4700-as bort, de azért 1500-től felfele gondolkodjunk, mert a tiszta alsó felbecsülhetetlen 🙂

  • kispista
    palackozott boroknál szerintem sem nagyon van 1500 alatt iható bor, ahogy írod is, lehet hogy az íze rendben van, de a fejed szét akar robbanni másnap. Persze lehet szerencséje az embernek, meg leárazás stb, de általánosságban az 1500 egy jó határ.

    Na de én most befejeztem a borozós témát, egyébként is igyon mindenki töményet, az sokkal költséghatékonyabb 😀

  • gin
    én is úgy gondolom a szélsőérték 15-20 %-os levágása szükséges a nagyobb csalódások elkerülése érdekében
    az élelmiszerek esetében az ízlések persze döntőek az árérzékenységben
    a műszaki cikkek esetében azért ennél kicsit szofisztikáltabb választás szükséges még egy olyan egyszerű gép esetében is mint a porszívó (portartály méret – milyen gyakran akarod üríteni, fontos a kényelmed és fizetsz a papírzsákokért vagy hajlandó vagy 2 percet áldozni a mosható szűrőre stb.)

    érdekes lenne egy egy cikk az árképzések metodikájáról is hiszen gyakran látjuk, hogy az üzletláncokon belül is ugyanazon termék más áron szerepel (alkalmazkodika környék vásárló erejéhez) vagy az internetes vásárlóterek dinamikus árképzési lehetőségéről.

    nem vagyok régi olvasód, így nem tudom foglakoztál-e már korábban ezekkel

  • Benoe
    “Adalék” a drága borokhoz: gaultmillau.hu/muvelt-alkoholista/mergezett-gyerekek
  • Szalonna
    : egy dolog nagyon szúrja a szemem, a Díványt idézni mint forrást. A nagy vajtesztjükben a margarint nem tudták a vajtól megkülönböztetni, de a többi förmedvényük sem nevezhető tesztnek. Az, hogy pár nő mit talál finomnak és mit nem, még korántsem teszt.
    Nem mellesleg, óriási különbség van mondjuk a tojások között is, hasonlíts össze egy 3-as kódú tojást egy 0-ás biotojáshoz. Az ár helyett inkább azt kellene nézni, hogy mik az összetevői az egyes termékeknek, mert lehet a párizsi 400 forint kilója, ha 40 deka kell belőle, míg egy színhúsből készültből 5 deka is elég, bár ezt valaki leírta már előttem.
    Vagy hasonlíts össze egy lidl-es sajtot egy piacon vásárolt kisipari termékkel, biztos, hogy nem a lidl-ös műanyag a finomabb és kedvezőbb ár-érték arányú.
    Egyébként ha borból nem is, de pezsgőből nagyon érezni a különbséget egy 1000 forintos és egy 3-4000 forintos tétel között.
  • Nagy Vonalakban
    V: “tolgyfahordoban barrique-olt bort nehezen lehet 3000 forint alatt …” Te még iszol barrikolt bort? Felejtős….
  • Nándi
    3 puttonyos aszúra tud esetleg valaki olcsó beszerzési forrást / jó alternatívát?
    Szeretünk társaságban elnyalogatni egy-egy pohárral, de nekem “ilyesmire” a 2K/0,5L is húzós…
  • Silhouette
    Borból akinek a mennyiség 🙂 számít elfogadható minőség mellett, annak a Feind BorBox megoldásait javaslom, a vörös tényleg nem is rossz.

    Palackozott borból azért szerintem hatalmas a minőségi ugrás a 1000Ft alatti pancsok és mondjuk a kb. 1500-2000Ft-os kategória között. Hasonló “térugrás” az olyan 4000Ft fölötti kategória, utána már tényleg nincs nagy különbség. Kicsit furcsállom is, hogy ezek mások számára nem nyilvánvalóak. 🙂
    Ha már borok… ha egy jó fogáshoz eltalálják a megfelelő hőmérsékletű, minőségű, jellegű bort, na az szinte egy orgazmussal felér. 🙂

  • Dani
    Sparba szoktunk járni, ott van a ház mellett. Soha nem vennék 2XX-ért márkás tejet, mikor 169-be kerül a SPAR-os (amit az Alföld Tej vagy mi állít elő). Ugyanez a tejföllel, kefírrel, túróval. Olympos citromlé 250-300, Sparos 180-200 (ugyanúgy Olympos gyártja). Ugyanaz a gyártó Sparos májkréme kb feleannyiba kerül. A márkás olasz tésztákon mindig röhögök, tripla áron adják, pedig minden tésztában ugyanaz van (kivéve, ha nemtommilyen alakú tésztára van szükségem, akkor azt veszem, amilyet találok). Érdemes megnézni a címkét, mert hosszú távon azért tíz-százezrekre rúghat a különbség.

    Van viszont, aminél megéri a drágábbat megvenni, pl. Orion tv-t nem vennék, csak Samsungot.

  • Erzsébet
    Ingatlannál találkoztam pár hete a következővel: elit helyen olyan áron kínált valaki lakást, amit szerinte ért a lakás. Úgy 25 M körül. A kutya nem hívta, pedig a képeken látszott, hogy nem egy ól… Valaki javasolta, hogy tegye fel drágábban. Poénból feltette 37M-ra. Pár napon belül eladta 34-ért….
  • Nagy Vonalakban
    Józanparaszt: ” Pistike otthon nem lát csak olcsó szandokános fali képet, ezért az tetszik, neki az a szép, az a művészet. Ezért Pistike nem költ múzeumra, utazásra….” Ezzel maximálisan egyetértek, a mi házunk összes falán festmények lógnak, a gyerekeim már kiskorukban tudják, beléjük ívódik, hogy mi a szép és mi a gagyi….emellett sorban nyerik a rajz versenyeket….a borokkal is úgy vagyok, hogy egy kortyot nyugodtan ihatnak, hadd érezzék, hogy mi a minőség….később legalább nem fognak mindenféle szart meginni.
  • Garbo

    A márkás olasz tésztákon addig “röhögsz”, amíg nem ettől valódit. Igen, az is csak durumliszt és víz, de mindegy sem a textúrája, sem az íze. És igen, van neki, nagyon is markáns íze, mely a régiós ételek kiegészítőjenként működik, nem csak valami, amivel beviszed a lényeget.

    És mielőtt: én kg-os kiszerelésben veszem, 47 centért, egy bizonyos régió tésztáját, melynek ételeit főzni szoktam.

  • Zabalint
    Ami a borokat illeti, a kéntartalom valóban növelheti a fejfájást, de ebből a szempontból simán van elfogadható bor olcsón is.

    Nekem megvannak kedvenc fajtáim, de azokon belül sem mindig a drágább a jobb. Aki kijelenti, hogy 1500 Ft alatt nem lehet normális palackow bort kapni, az biztosan sznob valamennyire, több okból is. Egyrészt nincs olyan, hogy valaki mindent megkóstolt 1500 alatt. Másrészt simán van, hogy ugyanaz egyik boltban 1700, másikban 1300, ráadásul maguk a borászok is ugyanazt a minőséget egymástól eltérően is pozícionálják. Ami pedig még fontosabb, ha valaki szeret egy fajtát, akkor abból a valamivel rosszabb minőség jobban ízlik neki, mint a nem kedveltből a némileg jobb minőségű. Szóval az ilyen kijelentésekkel, hogy X összeg alatt nincs normális bor/kerékpár/laptop/babkonzerv óvatosan!

  • Silhouette
    Erzsébet: Szerintem egyszerű a magyarázat. Nem tudom, mekkora lakásról van szó, de ha Budapestről és valóban elit helyről beszélünk, ott semmi nincs 25M-ért. Tehát az az ár egyenesen gyanús, valami csúnya problémákat sejtető. Az, hogy az ismerősöd 25M-nek gondolta, az nem jelenti azt, hogy annyi is volt a piaci értéke (egy jó ingatlanos szerepe talán ebben a legfontosabb az átlagember számára, elég jól be tudják lőni az árat).
    Amint piaci értéken jelent meg a lakás, a gyanús eloszlott és jött a vevő. Az ingatlanpiac furcsa jószág, de vannak érdekes, mégis logikus törvényszerűségei. Legalább is ez az én elgondolásom. 🙂
  • NAR
    Borhoz nem értek, szaláminál bizony érezhető a különbség a 200 forintos Auchan saját márkás és a 300 forintos nem saját között (az előbbi alig ehető). A 300 forintos és a 700 forintos Pick között is van különbség, de az már nem jelentős. A Barilla és a noname tészta között is érezhető a különbség, de ott nem olyan rossz a noname, hogy ne azt vegyem meg. A 200 forint alatti Aldis/Auchanos kenyér és a pékség 250 forintos kenyere között is érezhető a különbség (pl. az utóbbi még egy hét múlva is jó, az Auchanos három napig bírja csak). Tejet nem iszok, szerintem a 170 és a 300 forintos között a különbség az ÁFA-csalás mértéke…
  • Zabalint
    Amúgy sörrel kapcsolatban volt vitám sznob ismerősökkel. Pontosan amiatt, mért én kis tűlzással azt mondhatom, rossz sört még nem ittam. Legfeljebb nem megfelelőt, opyat ami nekem nem ízlett. A kézműves sörök nem a tömegsörök helyettesítésére vannak, hanem mert mindegyik valamiben különleges és réteg igényt szolgál ki. Tehát olyan nincs, hogy valakinek minden kézműves sör ízlik, sőt egy kézműves sör kevesebb embernek ízlene, mint egy tömegsör, viszont annak a kevésnek jobban, mint az átlagnak a tömegsör.

    Azaz minden sörnek megvan a szerepe, ok, biztos van ami az adott kategóriájan belül borzalmas, de a kommersz sörök általában nem borzalmasak, csak nem arra valók, mint a különleges sörök. Mondom ezt űgy, hogy az átlagnál sokkal többféle ízlik nekem, bárhová megyek, mindehol megkóstolom a helyi söröket.

  • Garbo

    Kivéve, ha olyanokról van szó, akiknek kifinomult az ízlésük annyira, hogy a minőséget részesítsék előnyben, minden körülmények között. Van olyan is.

    Szerintem a csomagolás meg a pozicionálás sokkal inkább az infantilis személyiségekre hat, mint másokra. Emlékszem, gyerekkoromban azt mondogattam, hogy nekem sokféle tisztítószerem lesz otthon, mert láttam a sok csilli-villi, színes-szagos reklámot, anyám meg kb. ecetet használt mindenhez, meg hypót.

    Aztán felnőttem, átláttam a dolgokat, és mi van itthon? Ecetes tisztítószer meg még egy kis ecet 😀

  • A borok….Hehehehe.. Egy volt kollégámtól kérdeztem, akinek a tanult szakmája borász, hogy mi a véleménye a szakértők gargalizálás után érzett fahéj,föld, mandula,dohány stb. stb. ízekről. A véleménye: parasztvakítás…
    Azért ez még mindig vicces/tragikus, hogy még ma is lusták beírni az emberek a gugliba a termékek nevét és vélemény szót. Elolvasni 10-50 leírást, aztán abból összeáll a kép ,utána belenézni a kasszába, majd dönteni. Aki ennyit nem tesz meg az ássa el magát!!!!
    Háztartási gépekből, ha lehet akkor a Miele, örök élet meg egy nap az élettartama és a technika sem utolsó darab.
    Sajtért meg ki kell ugrani egy franciországi boltba és ott vásárolni 🙂 , mennyi ízűeket lehet kapni.
  • Deviáns

    >>A kávémat is közvetlenül az üzemből…
    Ezt konkretizáld légyszi, érdekelne. Akár e-mailben is.
  • Családfő
    Remek téma, ami messzire vezet. Ez látszik a kommentek változatosságán is.

    A saját márkás cucc sokszor jó ötlet. Nekünk pl. évek óta bejön a Spar saját bio kenyere és teje. Reális áron egészséges.

    A bor ügyben van vmi: borkedvelőként ittam már elég halvány 10ezreset, míg kiválóan sikerült ezreset is. Ettől függetlenül személyes tapasztalat, h valahol 1500 felett erdemes keresgélni. Ugyanakkor a vki által említett borháló tényleg jó szerintem az alacsonyabb árkategóriában: pl. nyáron egy 3literes doboz a hűtőbe aranyat ér és nem romlik hetekig. Nyilván ízléseken kár vitatkozni.

    Vki említette, h a termelői zöldségnél felesleges a bio. Ez akkor lenne igaz, ha tudnánk, h nem használ műtrágyát, vegyszereket stb. Jellemzően nem tudjuk. 🙂

  • Ex-barátnőm biogazda volt. A Biokontroll Hungária kft.embere, aki a biogazdákat minősíti jött,látott,szétnézett,elment ,(mindezt december elején amikor annyi a termény a kertben, hogy alig győzöd kapkodni a fejed merre nézzél) ,pecsétes papírt egy hónap múlva megjött és innentől egy évig a kutya se nézett felé. Nevetve mondta az ex annyi mérget használhatna, amennyit nem szégyelene.
    Egyébként aki meggyőződéses biogazda és nem a nagyobb profitért csinálja annak eszébe sem jutna permetezni.
  • Zabalint

    “Kivéve, ha olyanokról van szó, akiknek kifinomult az ízlésük annyira, hogy a minőséget részesítsék előnyben, minden körülmények között. Van olyan is.”

    De aki így van vele, az sem mond olyat, hogy X összeg alatt nem lehet ezt vagy azt kapni. Aki ilyet mond, az árcédulát vesz.

  • Ildikó
    Tibor tökéletesen igazat adok.
    Sajnos sokszor tapasztaltam, hogy kijön egy olcsó és jó minőségű termék aztán mikor az emberek rászoknak szép lassan romlik a minősége. Alig lehet észrevenni, mert a romlás szép lassan, fokozatosan megy végbe. Aztán egyszer csak annyira pocsék lesz, hogy észrevehető, azután már többet egy ideig nem veszünk belőle.
    Egy ideig még pocsék lesz, aztán eltűnik, majd más csomagolással 1-2 hónap múlva újra megjelenik, jobb minőségben. Mikor az emberek újra rájönnek, hogy ez majdnem olyan mint régen és újra veszik egy idő után kezdődik minden újra.
    Háztartási gépeknél meg sose szabad az árt nézni elsőként. Mindig tudni kell, hogy pontosan mit akarok (teljesítmény, fogyasztás, stb.) és ennek tudatában már lehet a legolcsóbbat választani.
  • Garbo

    Nincs ebben semmi titkos, ha Miklós kiengedi.

    Cafe Morettino, Palermo. Olyan kávéjuk van, hogy besírok, szinte minden pörkölésre igaz ez. Nemrég nyertek valami nívós világdíjat is, azóta nemzetközi szinten is kezdik felfedezni őket. Ahogy nézem, már van angol nyelvű weblapjuk is.

  • Ildikó
    parizer józsi
    Én is vidéki vagyok, de olyat még soha nem láttam, hogy bárki is azt számolta volna, hogy mennyibe kerül 1-1 ebéd vagy vacsora mondjuk egy ballagáson, karácsonykor vagy bármilyen vendégeskedés alkalmával. Lehet, hogy jó rokonaim vannak? 😀 Esetleg egy jövedelmi szinten vagyunk? Egyébként az ilyen társaságot szerintem soha többet nem hívnám meg és valószínűleg én se mennék egyikhez sem vendégségbe.
    Borokról csak annyit, hogy nekem tökéletes a Dankó Pista, bár azért a Tokaji Aszú más kategória – árban is. Nekem ez már sok, bár általában évente 1-2 üveg fogy. De így elgondolkodva, most ballagásra lehet veszek egy Tokajit.
    Hagyományos TV-t már nem lehet venni, lassan használtan sem.
  • Családfő

    Én is közelről ismerem a folyamatot, ellenőre válogatja. Ideális esetben szezonban ellenőriz, talajmintákat vesz stb. Meg aztán a végterméket is ellenőrzik. Abban igazad van, hogy visszaélésre van lehetőség – mint mindenhol -, de lebukás esetén komolyak a következmények.

    A jó hír, h aki biotermelőt ismerek, ők szívből és meggyőződésből csinálják és eszükben sincs csalni. Remélhetőleg vmennyire reprezentatív a mintám, és a nagy többség ilyen.


    A Dankó Pista és az aszú (ha azt érted tokaji alatt) teljesen más karakterű borok, más ételhez illenek stb. Biztos “csereszabatosak” lesznek a ballagási vacsorán? 🙂

  • tgwh

    Mert a Nike vagy Adidas cipő szétesik fél év után, a kínai meg nem, vagy ha igen, akkor meg mondhatod, hogy sokkal olcsóbb volt.
    15 éve még nem esett szét az Adidas cipő, sokkal tovább bírta, mint az olcsóbbak.

    Teában hatalmas különbségek vannak az olcsóbbak és a drágábbak között. A filteresről nem beszélek, számolj csak utána, pl. 20*2 gramm, az ugye 40 gramm, mondjuk 300 Ft-ért. 1000 forint körül (100gramm) már ezerszor jobb minőségű, valódi, eredeti szálas teákat kapni.

    Sajtoknál is hatalmas a különbség. Meg a konzerv halaknál.

    Viszont számítógép alkatrészeknél szinte kivétel nélkül a drágább jobb is.

  • Adam

    Majdnem beletrafáltál.. Az Aldis cheddar / gorgonzola / ementaler stb stb sajtoknak ár érték arányban nincs párjuk. A Lidlit nem tudom.
  • Somez
    Mi az utóbbi pár hónapban kaptunk rá az Aldi és a Lidl szórólapjaira. Otthoni használatra például remek barkácseszközöket lehet venni (mostanában felújítunk elég rendesen) és mivel szinte mindig van valaki aki egyet kibont és ott hagy, ezért meg is tudod nézni a minőségét. Van már racsniskulcs készletem és hálát adok az égnek, hogy nem méregdrágán vettem a Praktikerben amikor legutóbb néztem. De nemrég vettem Lidlben rizsfőzőt 5000 Ft-ért, illetve vasalót 6000-ért. Mindkettő remekül működik. Viszont akartam venni száraz-nedves porszívót is 14000-ért, de végül vettem akciósan egy Kaerchert 21-ért, mert utána néztem és nem találtam megbízható helyet ahol kiegészítőket és porzsákot tudnék venni a Lidlöshöz. Ezzel azt akarom mondani, hogy érdemes körülnézni ha meglátunk valami ütősnek látszó ajánlatot a szórólapon.
  • temmese
    Vidékiként ismerős borász házi borát fogyasztom a legtöbbször, ugyan csak műanyag palackban veszem, de legalább 100%-ig megbízom a készítőjében, nem kell aggódnom adott-e hozzá valaki adalékot még. Ha meg vendégek jönnek van gyönyörű boros kancsó itthon, hogy meglegyen az élmény is. Eddig még senki nem panaszkodott. 🙂

    Számomra a legfontosabb, hogy ár-érték arányban megéri-e nekem az adott terméket megvenni. Ha olcsón veszek valami gagyit ami egy hónap múlva a kukában végzi számomra az az igazi pénzkidobás.

  • Szalonna
    Az aldist nem ismerem, a Lidl-ben kaphatót elég jól, mert a kis bevásárlásokat többnyire ott intézzük, lévén a “szánkban van”. Eleinte még ízlett is az ementáli, meg a tilsiter is, de néhány elfogyasztása után már műanyagnak érzem. Néha Deluxe akciókban lehet jó sajtokat meg húskészítményeket kapni (Bresaola, rendes bivalymozarella, kecskesajt francia stb.).
    A Hunyadi téri piacon van egy nagyon jó sajtos, csak ritkán jutok el oda sajnos.
  • natasa
    Nem is adidas cipőre gondoltam… A kínai meg büntetés a lábnak, legalábbis az enyémnek. Amiket én szívesen megveszek, azok Jana, Bama, Rieker, Scholl, Dr Batz, stb.
  • steckler
    Itt Grúziában ugyan az a bor, vagy cipő (Cat, Alpina, Dunlop) harmad áron van mint mondjuk otthon. A Zara ruhák nagykerára Dogubayazitban 30 lira, ami Pesten a plázában akciósan 30.000 Ft. Vagyis 10- esébe kerül mire a végfelhasználóhoz ér.
  • dmry
    rombolok egy kis illúziót.
    meg tudja itt inni vki forralt tehéntejet? részemről nem.
    badacsonyi /akarattyai nem sztájlisztos borozóban muskotályost/szürkebarátot lopótökből? melytől minden tudomány a fejben marad, kivétel a járás képességét
    az általam ismert falukban az elismert böllérek 50kg alatti megrendelés esetén nem vállalják normális(divatos szóval eredeti/ bio:D) házikolbász készítését

    …kerítésből 🙂

  • józan paraszt
    TIsztelt “Nagy vonalakban”! Helyes. Az embernek mindig ki kell próbálni új ízeket, új dolgokat, mindig tanulunk, mindig fejlődik az ízlésünk. Ha csak és kizárólag a bevált, szerintünk jó ár-érték arányú dolgot fogyasztunk, akkor “besül” az ízlés. Ostobaság az ilyen leegyszerűsítés, mint amit a “Kiszámoló” Úr produkál rendszeresen. Én igyekszek minél több dolgot kipróbálni, megízlelni, megérteni, minél több helyre eljutni a világba, minél többet tapasztalni. Csak a “tescogazdaságos” hozzáállás sztem egy nagy hülyeség. .:)
  • Kiszamolo
    józan paraszt, ha értelmezed is, amit olvasol, akkor rájössz, hogy az van odaírva, hogy csak akkor vedd meg a drágát, ha tényleg annyival jobb.

    Azt csak te gondoltad oda, hogy én bármikor is azt mondtam, hogy olcsót vegyél.

  • szocske
    ha már szalámi téma: a közelmúltban véletlenül láttam egy “ígykészül” műsort a pick szalámi gyártásáról. Brutális különbség volt a felhasznált alapanyagok között már a Pick téliszalámi és a Pick Rákóczi szalámi között is (nagyjából arányos volt az alapanyag minősége az árkülönbséggel…, persze a Rákócziba sem tettek persze semmi “szemetet”.)
    A sajátmárkás nagy valószínűséggel a Rákóczi alatt van…
  • Niki
    A bornál az is számít, hogy hol veszi az ember. Mi egyszer jártunk úgy barátnőkkel, hogy Balatonfüreden vettünk a Coopban egy 500 forintos rozét fröccsnek. Valami nőcis címkéje volt. Meglepően finom volt és nem is fájt másnap a fejünk, szóval átment a teszten. Mikor hazajöttem Pestre, a Sparban találkoztam ugyanazzal a borral, 1500 ft-ért árulták. Gondolom a Balcsin azért volt olcsóbb, mert ottani pincészetből való, a helyiek ismerik, a pesti parasztnak meg el lehet adni arany áron, mert bedől a puccos címkének 😀 Nálam egyébként 700 forint az alsó limit üveges bornál, hacsak nincs akciózva, és mindig szárazat veszek.
    Szó volt itt a H betűs turiláncról is. Én nagy turis vagyok és több éves tapasztalattal mondhatom: csak kis üzletben szabad vásárolni. A nagyban a kínálat áttekinthetetlen, tényleg órákat lehet ott eltölteni fölöslegesen és a H betűs drága is (hacsak nincs akció épp).
  • Niki
    Ja, és tejből mindig a legolcsóbbat veszem, mert csak a kávéba kell és nagy ritkán akkor, ha palacsintát sütök. Tápérték a dobozos tejben nem sok van, akármennyiért is árulják 🙂 A sajtokkal úgy vagyok, hogy az élvezeti sajtot, amiből egy pici kell, megveszem drágán is (igazi feta és parmezán, ami salátákba, tésztákra megy). Az úgynevezett krémfehérsajt sütéshez, főzéshez kell és évente egyszer szoktam venni a Pennyben egy kiló olcsó trappistát a karácsonyi akcióban (most 900 forint volt kilója), feldarabolom, bezacskózom, mélyhűtőbe teszem és ha pizzát vagy melegszendvicset sütök, az megy a tetejére. Jobb, mint az olcsó mozzarellák és úgynevezett pizzafeltétek (az, ami nem olvad, csak áttetsző lesz és radírszerű az állaga), sülve finom, magában, “nyersen” viszont élvezhetetlen.
  • xezs
    Én úgy vettem észre, hogy minden terméktípusnál van egy árszint, ameddig még érdemes a drágábbat venni, de utána már mindegy. Tipikusan ilyen nálam a kolbászoknál a kilónkénti 2000 Ft-os ár. Addig nagyon érezni, hogy a drágulással egyre jobb a minőség, 2000 Ft felett meg már tökmindegy melyiket veszed. Mobiltelóból ezt olyan 60-80 ezer körülre tenném utána már gyakorlatilag mindegy mit veszel. Whiskynél is van egy kb. 10-15 ezres árszint, ami fölött már tulajdonképpen mind finom és minőségi.
  • Minimalizmus
    Ha nem ismerek egy termékkategóriát, és nincs aki súgjon, akkor nem annyira rossz stratégia tengernyi kínálatból az elismert gyártó felső kategóriás termékét választani.

    Illetve pont a csúcsgasztronómia, designer ruházat, lakberendezés ahol az arra fogékony vásárló a csomagolást, stílust, külsőségeket fizeti meg, nem a tartalmat. Más kérdés, hogy középosztálybeliként az ember már ésszerűen akar költeni, a menyiségre való törekvést (adott pénzből a legtöbb motyót) a lentebb lévőknek, a stílust és exkluzivitást a racionalitás fölé helyező mentalitást pedig a gazdagoknak meghagyva, és a kettő közt egy józan középutat keres.

  • Közgáztanár
    Gondoltam ezt a pár hónappal ezelőtti levelezésemet megosztom veletek, ha már szóba jöttek a tejek:

    Ezt írtam én:
    “Tisztelt Alföldi Tej Zrt!

    Azt szeretném megkérdezni, hogy a csomagoláson (és fogyasztói áron) kívül van-e bármiféle különbség a Magyar Tej és a Riska márkanéven forgalmazott 2,8%-os zsírtartalmú tejek között.

    Válaszukat előre is köszönöm!”

    Ezt a választ kaptam:

    “Köszönjük,hogy kérdésével megkeresett bennünket. Az általunk különböző márkanevekkel (pl. Riska, Magyar, Alföldi, Mesés, Riska I love, stb.) gyártott 2,8%-os tejeknél a csomagoláson kívül nincs eltérés a termékek között.”

    Pedig az árakban bőven 20% feletti különbségek is vannak. Ha látjátok egymás mellett a termékeket, érdemes a hátoldalán a tápértékeket is megnézni, valóban tized grammra stimmelnek.

    Egyébként tök jó anyag a price discrimination fejezethez, amit a gyerekekkel veszek 🙂

  • Mate12345
    Élelmiszerekre különösen igaz, hogy az árat nem szabad nézni, csak az összetételt. Több élelmiszertípusnal is láttam már, hogy a drágábban több az adalékanyag és a hozzáadott cukor. A tejnél pedig a zsírszázalékon és a származási országon kívül nem igazán számít más.
  • Kopter Geza

    Sajna nem mindig lehet adni az egyszeri ember velemenyeri, ha magas neki az adott termek, mint majomnak a zongora.
    Pl. nem egy felhasznaloi velemenyt olvastam akrobatikus / versenyzesre szant kvadkopterekrol hogy igy nem, ugy nem jo, hasznalhatatlan, etc. Mert joember azt hiszi rola, hogy ez az a “dron” amit a teveben lat, es majd szepen tablettal iranyitgatja, meg a haveroknak menozhet hogy magatol korberepuli a hazat.
    De amikor mindezt egy 70 euros udvari cirkalotol varjak el, hat azzal mar nem nagyon tudok mit kezdeni.
  • Kopter Geza
    A masik nagy szivfajdalmam a sznobfaktor. Megvenni egy olcsobb gepet, es rasegites nelkul megtanulni vezetni budos, manualt meg ugye csak a b*zik olvasnak(sic!). Aztan ha valami gebasz van, csak all mint a faszent, es tenyleg csak a vakszerencsere van bizva h mi tortenik.
  • Kopter Geza
    Tenyleg, hogy a nyube lehet, hogy az audifilseg meg nem jott elo?
    Egyik zenesz ismerosomet kerdezgettem, amikor egy szinte hallgathatalan szalagrol hallgatta vissza magat h ugye azert sziszeg, mert xar a felvetel. O azt mondta h nem, mert elb*ott egy akkordot. Minel tobb pruntyogo emberket ismertem meg, annal jobban kezdtem rajonni, h mennyire maskepp jar az o agyuk. A hideg, kimert studiohangfalak hangja, etc, etc.
    Zenehallgatas teren meg megmaradtam a Sansa Clip plus-nal. Tobb mint 6 eve vettem 40 euroert, es meg mindig megy, ha rajtam mulik, es egy atomvillanas el nem pusztitja menni is fog. Ennyi az elonye, ha az ember meg tud szerelni dolgokat. 🙂
    Mondjukra meg az ilyen kis gepen is kijott par album elonye, ami flac-ben volt. Aztan utanaszaglasztam, es kiderult h maskepp mastereltek a vinylre amibol a flac keszult, mint a mezei CD-re.
  • Kopter Geza
    Jo tiz eve epp az aktualis Radeon es Geforce csucskartyanak az anizotrop szureset anti-aliasingjat hasonlitottak ossze. No, ekkor dobbentem ra mi az ipari szintu fingreszeles.
    Mivel a mintakepen lathato kulonbseg nem volt, egy keritesreszletet nagyitottak fel. Aztan elemzgettek a savait, meg hogy melyik mennyire tolgyfahordos es kihoztak valamelyiket gyoztesnek. En meg eldontottem, hogy amit nem latok az szamomra nem letezik.