Az állam a közösségi feladatok ellátására adót szed az ország állampolgáraitól és az itt tevékenykedő cégektől. Ebből a pénzből látja el az állami, vagy annak gondolt feladatokat.

Magyarországon az állami adóelvonás (az állam általi újraosztás mértéke) 20-30 százalékkal meghaladja a környező országok mértékét, vagyis a lehető legegyszerűbben ennyivel több adót fizetsz, igaz az állam által nyújtott támogatások is magasabbak, mint a környező országokban, de azért bőven jut pénz az állami bürokráciára és igen, sajnos a korrupcióra is.

Ez a túladóztatás okozza Magyarország folyamatos lecsúszását a régióhoz képest. (Erről itt írtam pár éve, azóta a helyzet tovább romlott: Szlovákia kontra Magyarország)

Az elmúlt öt évben sem csökkent az adóztatás mértéke, mindössze annyi történt, hogy igyekeztek eldugni az emberek elől az adókat. Csökkentették a jövedelemadót, de cserébe emelték a forgalmi adót. Cégeket bíztak meg, hogy szedjék be az adót a szolgáltatásokon keresztül. Telefonadó, minden perc után 2,5 forint. Kábeladó közműszolgáltatóknak, méterenként 100 forint. Banki különadó és tranzakciós adó. Kötelező biztosítás mellé 30%-os "baleseti adó". "Chipsadó" különféle élelmiszereken. Szappan és művirág különadója. A fuvarozók durva méretű adóztatása, ami úgyis megjelenik az áruházak áraiban is. És a sor egyre hosszabb és adózás egyre bonyolultabb, de mindeközben az állami elvonás mértéke egyáltalán nem csökkent.

Mivel az emberek zöme csak addig látja az adózást, amíg a fizetési papírját megnézi, érdemes utánaszámolni, mennyi adót is fizet egy átlagos polgár Magyarországon. (Itt már írtam az adózásról: Az adózás alapjai)

Vegyük alapul Átlag Polgárt, aki mondjuk a fővárosban él, az átlagos 150 ezer forintot keresi, van egy átlagos 12 éves autója, amibe havi 25 ezer forintért tankol, előfizet a legolcsóbb kábeles internetre, a telefonszámlája 4.000 forint. Káros szenvedélye a napi két energiaital és a fél doboz cigi, viszont nem issza meg az évi 13.3 liter alkoholját, ami az egy főre jutó fogyasztás Magyarországon, bankban van három millió forintja lekötve, a rezsijét átutalással fizeti ki.

Mivel nem ellensége a saját pénzének, a kormány minden törekvése ellenére továbbra is a nagy hiperekben vásárol be, amelyek idéntől újabb 3-6%-os különadót kaptak a nyakukba, amit kénytelenek az eladott árukra terhelni. Főleg azért, mert a kormány kitalálta, ha veszteségesek mernek lenni, akkor bezáratja őket.

Mivel fővárosi, megveszi az 5.000 forintos matricát az autójára.

Ahhoz, hogy emberünk hazavihessen 150 ezer Ft-ot, igazából 295 ezer forintot fizet ki a munkáltatója, ennek a nettója a 150 ezer Ft. A többi máris elment adókba, járulékokba és egyéb címeken az államhoz.

Az évi 5.000 Ft-os autópálya-matrica havi 417 Ft újabb adózás. Ezen kívül is hazamegy a szüleihez évente kétszer, ekkor újabb 6.000 Ft megy el autópálya-matricára. Ez másik 500 forint adózás havonta.

A kábelszolgáltatója a kábeladó bevezetése után 2.000 Ft-ról 3.500 Ft-ra emelte a legkisebb kábelnet havi költségét. Ebből mondjuk 1.200 Ft volt a kábeladó hatása. Ez is egy újabb adózás.

A mobiltelefon-szolgáltatója is áthárította a telefonadót, melynek mértéke havi nettó 700 Ft magánszemélyeknél.

Szerencséjére nincs ingatlana, így az önkormányzat csak az autóját tudja megadóztatni, évi 16.280 Ft-ra, vagyis havi 1.356 Ft-ra.

A kötelezője évi 22 ezer, ezután fizeti a 30%-os "baleseti adót", vagyis havi 550 Ft-ot.

A tankolásnál a 25 ezer Ft-ból 13 ezer Ft mindenféle adó.

A cigaretta minimális adója 28.000 Ft/ezer szálra emelkedik, vagyis a legolcsóbb cigit szívva is napi 10 szál esetén 280 Ft adót fizet, tehát havi 8.400 Ft-ot. Plusz ÁFA természetesen.

Az energiaitalból emberünk csak az olcsóbbat veszi, így csak napi 20 Ft-ot fizet energiaital-különadóba, nem 125 forintot, mint a taurint is tartalmazó italok esetében. Tehát havi 600 Ft megy el erre. Ja és ennek az ÁFA tartalma. És ebben még nincs benne az alumínium doboz környezetvédelmi adója.

A maradék pénzét is elkölti az emberünk és ilyenkor ÁFÁ-t fizet, ennek mértéke 18% vagy 27%, vagyis minden elköltött forintjából újabb mintegy 20% adóvá lesz. (Visszafelé számolva a rárakodott ÁFÁ-t)

A hiperekben élelmiszerre költ 50 ezret, erre jön rá a hiperek különadója, ami átlag 4%, vagyis újabb kétezer forint adó havonta.

A megtakarított pénzére kap évi 90 ezer Ft kamatot, ebből is kifizet 14.400 Ft kamatadót, vagyis havi 1.200 Ft-ot. Az utalások után fizetett havi 90 forint már aprópénz.

Vagyis az átlagemberünk a példában 295.000 Ft-ot kaphatna a munkáltatójától (ennyibe kerül a munkáltatójának), ebből adókra és járulékokra költ 199.669 Ft-ot. Ez csak a közvetlen adóztatása, nincsenek benne a vámok, illetékek, a fuvarozók, bankok, egyéb szolgáltatók áthárított adója, a termékcsomagolások környezetvédelmi adója, a mosószerek különadója, alkoholos italok jövedéki adója, új chipsadója, parkolási díjak, önkormányzati ügyintézési díjak és még száz egyéb dolog, amin keresztül az állam további bevételeket szerez.

Csak a példa kedvéért: egy átlagos 12 éves 1.800 ccm-es autó átírása 78.900 Ft, ebből 60.400 Ft az államé, a maradék az eredetvizsgálat díja. Ha valaki kétévente új autót venne, havi 2.516 Ft-ot adózna ezen az egy címen.

A lakásvásárlásnál a vételár 4%-a szintén az államé. Vagyis egy 15 milliós lakásnál még tíz év alatt is havi 5.000 Ft, amit illetékbe ki kellett fizetnünk.

Csak tavaly csak frekvenciahasználatra kiírt pályázatra 131 milliárdot fizettek be a távközlési cégek. Teljesen logikus, hogy ez az adójellegű dolog is beépül az általad fizetendő percdíjakba az áfa, a telekom különadó, számmező-lekötési díj és a többi sarc mellé. Vagyis a végén úgyis te fizeted meg ezeket az adókat is.

És a sor még sajnos nagyon hosszú.

Azt mondhatjuk, hogy egy teljesen átlagos magyar állampolgár egy teljesen átlagos élettel, egy 12 éves autóval jelenleg a megkeresett 295 ezer forintjából 207 ezret ilyen vagy olyan formában befizet az államnak.

Vagyis a munkáltatójától kapott jövedelmének 70%-át elveszi az állam mindenféle jogcímen keresztül. Másként fogalmazva az év 253 munkanapjából 30-at szabadságon van, a maradék 223 napból 156 napot csak az államnak dolgozik és a maradék 67 nap munkabére az övé.

Nos, ezért kellene csökkenteni az állami újraelosztás mértékét.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en