Ennyit adózol 2015-ben
Az állam a közösségi feladatok ellátására adót szed az ország állampolgáraitól és az itt tevékenykedő cégektől. Ebből a pénzből látja el az állami, vagy annak gondolt feladatokat.
Magyarországon az állami adóelvonás (az állam általi újraosztás mértéke) 20-30 százalékkal meghaladja a környező országok mértékét, vagyis a lehető legegyszerűbben ennyivel több adót fizetsz, igaz az állam által nyújtott támogatások is magasabbak, mint a környező országokban, de azért bőven jut pénz az állami bürokráciára és igen, sajnos a korrupcióra is.
Ez a túladóztatás okozza Magyarország folyamatos lecsúszását a régióhoz képest. (Erről itt írtam pár éve, azóta a helyzet tovább romlott: Szlovákia kontra Magyarország)
Az elmúlt öt évben sem csökkent az adóztatás mértéke, mindössze annyi történt, hogy igyekeztek eldugni az emberek elől az adókat. Csökkentették a jövedelemadót, de cserébe emelték a forgalmi adót. Cégeket bíztak meg, hogy szedjék be az adót a szolgáltatásokon keresztül. Telefonadó, minden perc után 2,5 forint. Kábeladó közműszolgáltatóknak, méterenként 100 forint. Banki különadó és tranzakciós adó. Kötelező biztosítás mellé 30%-os “baleseti adó”. “Chipsadó” különféle élelmiszereken. Szappan és művirág különadója. A fuvarozók durva méretű adóztatása, ami úgyis megjelenik az áruházak áraiban is. És a sor egyre hosszabb és adózás egyre bonyolultabb, de mindeközben az állami elvonás mértéke egyáltalán nem csökkent.
Mivel az emberek zöme csak addig látja az adózást, amíg a fizetési papírját megnézi, érdemes utánaszámolni, mennyi adót is fizet egy átlagos polgár Magyarországon. (Itt már írtam az adózásról: Az adózás alapjai)
Vegyük alapul Átlag Polgárt, aki mondjuk a fővárosban él, az átlagos 150 ezer forintot keresi, van egy átlagos 12 éves autója, amibe havi 25 ezer forintért tankol, előfizet a legolcsóbb kábeles internetre, a telefonszámlája 4.000 forint. Káros szenvedélye a napi két energiaital és a fél doboz cigi, viszont nem issza meg az évi 13.3 liter alkoholját, ami az egy főre jutó fogyasztás Magyarországon, bankban van három millió forintja lekötve, a rezsijét átutalással fizeti ki.
Mivel nem ellensége a saját pénzének, a kormány minden törekvése ellenére továbbra is a nagy hiperekben vásárol be, amelyek idéntől újabb 3-6%-os különadót kaptak a nyakukba, amit kénytelenek az eladott árukra terhelni. Főleg azért, mert a kormány kitalálta, ha veszteségesek mernek lenni, akkor bezáratja őket.
Mivel fővárosi, megveszi az 5.000 forintos matricát az autójára.
Ahhoz, hogy emberünk hazavihessen 150 ezer Ft-ot, igazából 295 ezer forintot fizet ki a munkáltatója, ennek a nettója a 150 ezer Ft. A többi máris elment adókba, járulékokba és egyéb címeken az államhoz.
Az évi 5.000 Ft-os autópálya-matrica havi 417 Ft újabb adózás. Ezen kívül is hazamegy a szüleihez évente kétszer, ekkor újabb 6.000 Ft megy el autópálya-matricára. Ez másik 500 forint adózás havonta.
A kábelszolgáltatója a kábeladó bevezetése után 2.000 Ft-ról 3.500 Ft-ra emelte a legkisebb kábelnet havi költségét. Ebből mondjuk 1.200 Ft volt a kábeladó hatása. Ez is egy újabb adózás.
A mobiltelefon-szolgáltatója is áthárította a telefonadót, melynek mértéke havi nettó 700 Ft magánszemélyeknél.
Szerencséjére nincs ingatlana, így az önkormányzat csak az autóját tudja megadóztatni, évi 16.280 Ft-ra, vagyis havi 1.356 Ft-ra.
A kötelezője évi 22 ezer, ezután fizeti a 30%-os “baleseti adót”, vagyis havi 550 Ft-ot.
A tankolásnál a 25 ezer Ft-ból 13 ezer Ft mindenféle adó.
A cigaretta minimális adója 28.000 Ft/ezer szálra emelkedik, vagyis a legolcsóbb cigit szívva is napi 10 szál esetén 280 Ft adót fizet, tehát havi 8.400 Ft-ot. Plusz ÁFA természetesen.
Az energiaitalból emberünk csak az olcsóbbat veszi, így csak napi 20 Ft-ot fizet energiaital-különadóba, nem 125 forintot, mint a taurint is tartalmazó italok esetében. Tehát havi 600 Ft megy el erre. Ja és ennek az ÁFA tartalma. És ebben még nincs benne az alumínium doboz környezetvédelmi adója.
A maradék pénzét is elkölti az emberünk és ilyenkor ÁFÁ-t fizet, ennek mértéke 18% vagy 27%, vagyis minden elköltött forintjából újabb mintegy 20% adóvá lesz. (Visszafelé számolva a rárakodott ÁFÁ-t)
A hiperekben élelmiszerre költ 50 ezret, erre jön rá a hiperek különadója, ami átlag 4%, vagyis újabb kétezer forint adó havonta.
A megtakarított pénzére kap évi 90 ezer Ft kamatot, ebből is kifizet 14.400 Ft kamatadót, vagyis havi 1.200 Ft-ot. Az utalások után fizetett havi 90 forint már aprópénz.
Vagyis az átlagemberünk a példában 295.000 Ft-ot kaphatna a munkáltatójától (ennyibe kerül a munkáltatójának), ebből adókra és járulékokra költ 199.669 Ft-ot. Ez csak a közvetlen adóztatása, nincsenek benne a vámok, illetékek, a fuvarozók, bankok, egyéb szolgáltatók áthárított adója, a termékcsomagolások környezetvédelmi adója, a mosószerek különadója, alkoholos italok jövedéki adója, új chipsadója, parkolási díjak, önkormányzati ügyintézési díjak és még száz egyéb dolog, amin keresztül az állam további bevételeket szerez.
Csak a példa kedvéért: egy átlagos 12 éves 1.800 ccm-es autó átírása 78.900 Ft, ebből 60.400 Ft az államé, a maradék az eredetvizsgálat díja. Ha valaki kétévente új autót venne, havi 2.516 Ft-ot adózna ezen az egy címen.
A lakásvásárlásnál a vételár 4%-a szintén az államé. Vagyis egy 15 milliós lakásnál még tíz év alatt is havi 5.000 Ft, amit illetékbe ki kellett fizetnünk.
Csak tavaly csak frekvenciahasználatra kiírt pályázatra 131 milliárdot fizettek be a távközlési cégek. Teljesen logikus, hogy ez az adójellegű dolog is beépül az általad fizetendő percdíjakba az áfa, a telekom különadó, számmező-lekötési díj és a többi sarc mellé. Vagyis a végén úgyis te fizeted meg ezeket az adókat is.
És a sor még sajnos nagyon hosszú.
Azt mondhatjuk, hogy egy teljesen átlagos magyar állampolgár egy teljesen átlagos élettel, egy 12 éves autóval jelenleg a megkeresett 295 ezer forintjából 207 ezret ilyen vagy olyan formában befizet az államnak.
Vagyis a munkáltatójától kapott jövedelmének 70%-át elveszi az állam mindenféle jogcímen keresztül. Másként fogalmazva az év 253 munkanapjából 30-at szabadságon van, a maradék 223 napból 156 napot csak az államnak dolgozik és a maradék 67 nap munkabére az övé.
Nos, ezért kellene csökkenteni az állami újraelosztás mértékét.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
mert lenyegeben a “brutto ber” is csak egy parasztvakitas, emberunk eladasi arfolyama (amennyit fizetnie kell erte a cegnek) az a brutto+a munkaltatoi jarulekok, veteli arfolyama pedig a nettoja…
Az, hogy mennyi a “hivatalos” nettója, teljesen lényegtelen.
Dohányzás: senki nem mondta, hogy sajnáld. Én se teszem. De egy átlagpolgár gond nélkül elszív ennyit egy nap. A 13 liter alkohol adóját viszont nem is számoltam cserébe.
Nem azt mondtam, hogy kétévente autót vált. Azt mondtam, ha váltana, ennyibe kerülne.
Az adó, a járulék és az illeték pedig különböző fogalmak.
Általánosságban csak az jelenthető ki, hogy nagyon magas az állami újraelosztás mértéke. Az viszont tény és eddig is tudtuk. 🙂
(Szóval nekem most ez a poszt nem tetszett, összeszedetlennek látom, amolyan odacsapokmertcsak-nak.)
Nem mondndhatja komolyan, hogy elhiszi, hogy a Tesco tényleg veszteséges?
A nyereséget biztosítási cégeken, egyéb pénzügyi szolgáltatásokon, név- és logóhasználati díjakon és transzferárakon kersztül alacsony adózású országokban realizálják. Például ezért kell nagyobb elvonás a könnyen megadóztatható állampolgárokra.
Egyébként ott a link a cikkben, hogy mi a különbség az adó és az illeték között.
Ha a cég rajtam hajtja be a különadóját, lásd a cikkben a példákat, akkor mindegy, hogy közvetlenül engem adóztat az állam, vagy a telekomon vagy a biztositón keresztül teszi ugyanezt. Fillérre pontosan felszámolás ezeket az adókat. Én nem a normál cégadókról írtam.
Szóval ez egy slendrián poszt, ilyeneket az origón tucatjával olvasok, az ő szintjük. Itt nem ehhez szoktam.
(De nem baj, mindenkinek lehet gyengébb produktuma. 😉 Nekem is szokott lenni…)
(Ettől még magas az újraelosztás, de abban az országban, ahol a vizitdíjat és kórházi napidíjat nemhogy le lehet népszavaztatni, de egyenesen ezzel lehet elindulni a kiütéses választási győzelem felé vezető úton, azt kell, hogy mondjam, hogy ezt magunknak akarjuk és tartjuk meg így.)
Érdekes lett volna:
– hasonló számítás a blog átlagos olvasójára/hozzászólójára,
– kördiagram a listázott közterhek összetételéről (leginkább az autó+cigi szelet aránya érdekelne az összesen belül 🙂 ).
Az iromány egyébként sajnos nagyon jó. 150.000Ft nettó mellett havi 40.000Ft energia italra és cigire, 25.000Ft benzinre (+autó fenntartás). Ezek az arányok jól mutatják, hogy itt nem csak a magas adókkal vannak problémák.
Nyilván nem számolok azzal, hogy minden szolgáltatás és termék azért drágább 35%-kal, mert a cég is adózik.
Hiszen az az ő adója.
De amikor a kötelező biztosítás úgy jön ki, hogy plusz 30% baleseti adó, vagy a percdíjam azonnal 2, 5 forinttal drágult, amint bevezették a matelcsy adót, akkor naiv dolog azt mondani, hogy azt kár belekeverni.
Lehet, hogy a te percdíjad 2,5-nel drágult, de az meg nem az átlag. Az enyém sem az átlag, mert csak céges telefonom van, ami viszont nem drágult semmit. Szóval nem tudsz átlagot számolni. Nem azért, mert kevés vagy hozzá, hanem azért, mert nincsenek hozzá releváns adatok.
És a többi állami elvonásnál (mert akkor ne nevezzük adónak, hiszen más az illeték, járulék, …) sem tudod, hogy az átlagember mennyit fizet belőle.
Esetleg országos adatokból lehetne kiindulni, összeadni az összes állami elvonást, leosztani lakosságszámmal,…
De ahogy a posztban csináltad – nem ismétlem meg…
Egyebkent ha meg azt is mogegondolja az ember, hogy abbol amit Atlag Polgar vegulis elkolt magara, az aki megkapta tovabb adozik…
A munkáltató nem a két szép szemedért foglalkoztat, hanem azért, mert a teljes bérköltségeden felül van még valamekkora haszna. Magyarul a teljes bérköltségedet bizony te magad termeled ki, attól, hogy technikailag a munkáltató fizeti ki, még valójában te fizeted. Ugyanez igaz az ágazati különadókra is, azt fogyasztóként kifizeted.
És ez az elit, a krém. Aki munkaidőben fórumozgat.
Mi sötétség lehet egy szabolcsi kiskocsmában…
Azon lehet vitatkozni, hogy konkrétan melyik adó és milyen mértékben érint engem, de egyértelmű, hogy az adóztatás mértéke kórosan magas, és alig van esély kikerülni egy adót (pl. a feleségem mondta, hogy vegyek inkább éves országos matricát, mert ha egyszer rossz útra tévedek, a büntetés akkora lesz, hogy megbánom).
Tökéletesen beleillik a kádári kisember (sic) = átlag szavazó gondolatmenetébe, hogy az állam mindent biztosítson, de ne szedjen tőlem adót. Valljuk be, ezt a létező igényt a jelenlegi eszközökkel lehet politikailag egyszerűen kielégíteni.
Mindenki tegye fel magának a kérdést, hogy milyen állami kiadásokról mondana le az alacsonyabb adók érdekében.
Itt az én listám:
az állami alkalmazottak 50%-a
állami nyugdíj
2-3 minisztérium
5000 főnél kisebb települések önkormányzatai
veszteséges állami vállalatok
közmunkaprogram
stadionok
egyházak
pártok támogatása
Az én képzeletbeli adórendszeremben csak egyetlen adó van, az ÁFA, melynek mértéke 1%, de nem visszaigényelhető. Az állami kiadásokat meg ehhez igazítani, és ha valami nem fér bele, akkor az nem az állam feladata.
Ezzel nem azt mondom, hogy nem magasak az adók vagy nem lehetne valamit tenni a korrupció ellen, hanem hogy a demagóg hatás eléréséhez alapvető információk maradtak ki a cikkből…
Tökmindegy az, hogy ki fizeti. A munkáltatónak (vegyük a haverod kisvállalkozását, de amúgy persze a multi is ilyen) X pénze van, hogy mondjuk egy új alkalmazottra költse (ennyit tud a nyereségéből erre költeni). Mindegy, hogy minek hívják a különféle adókat, amiket le kell vonnotok, az a lényeg, hogy mire megkapod a nettó pénzt, kb. a fele lesz. (ezen kafetériával vagy más trükkökkel kicsit lehet faragni jobb helyeken, de az alap ennyi).
@atlag-polgar:
Hogy jött ki a 40000 ft. cigi + energiaital?
Ezt mondom minden bántás nélkül, senki ne sértődjön meg.
A vállalkozók kedvezően adóznak a nyereség után, munkaerő van bőven, viszonylag olcsó, a járulékok magasak, ezért a munkavállaló is hajlandó a feketézésre, illetve a magas járulékokkal lehet magyarázni a dolgozónak, hogy többet képtelen a vállalkozás neki kifizetni bérben.
Közmunka program, oktatás leépítése segít ezen a folyamatosan, még több alkalmas embert gyártanak ilyen munkákra, ők már ennek is örülni fognak, munkásosztályt építünk, akik alacsony képzettségű munkákra vevők lesznek, ingyenes állami juttatásokkal meg örökre megvásárolhatók lesznek, csak cigarettára és alkoholra fussa.
A jövőben csak növekedni fog az adóelvonás!
295.000 bruttó nettója 193e Ft.
295e szuperbruttünak a nettója 150. Ebben van benne a munkáltató költsége.
Ki mondta, hogy semmit nem kapsz a pénzért?
Olyat olvasol bele a cikkbe, ami nincs benne.
Senki nem mondta, hogy nem kell adózni. Csak éppen nem ennyit.
Meg aztán gondolom, elolvastad mindjárt az első bekezdést is,mielőtt demagógoztál.
Az állam ugyan tényleg elvonja a pénz nagy részét, de annak jelentős részét visszaosztja különböző szolgáltatások formájában. Kíváncsi lennék konkrét adatokra, hogy számszerűen a teljes elvonás arányában mit jelent “a bőven jut pénz az állami bürokráciára és igen, sajnos a korrupcióra is”.
Legnagyobb rész jóléti kiadásokra megy, itt is lehetne a legnagyobbat vágni. De nincs épeszű politikus, aki ezt önszántából meg merné lépni. Egyrészt az azonnali népszerűség vesztés okozta politikai bukás, másrészt a feldühödött tömegek okozta utcai zavargások miatt.
Az egyes új adók lehet hogy rögtönzésnek tűnnek, vagy azok is, de az irány szerintem egyértelmű és van benne logika: az elcsalható típusú adók felől az adórendszer tolódik az elcsalhatatlan adók felé:
– Bankok nem tudják nem bevallani a rendszereikben történő tranzakciókat
– Távközlési cégek nem tudják elrejteni a beszélt perceket és km kábeleket
– benzinkutak nem tudják elcsalni a jövedéki adót
– nagy láncok nem tudják a mindenféle extra adókat megkerülni
Ellenben a jövedelem eltitkolása nem nagy ügy.
Talán egyetlen kivétel az ÁFA. De ott az online pénztárgépes történet, amit ha tudnak használni (= jók az algoritmusok) ellensúlyozhatja ezt.
És ekkor nincsenek se utak, se rendőrség, se tűzoltóság stb. Szerintem ez a mondat csapott át demagógiába. Kiszámoló, nem az a lényeg, Te mit értesz alatta, hanem hogy a befogadó közönség mit ért majd alatta. Ismerd a közönséged. Ha kötözködős, akkor is. 🙂
Az érdekes az, hogy más országok jóval kevesebb adóból hogy a fenébe tudnak fényévekkel jobb szolgáltatást nyújtani a magyar kurmánynál? Költői kérdés volt…
Kórházba ne kerülj, 3 osztályon van 2 orvos és 3 nővér…
Adózhatsz, ha beledöglesz akkor is…
Ez azért nem igaz. Aki többet keres, annak jobb lehetőségei vannak. Egyrészt többet keres, másrészt oda mehet orvoshoz ahová akar – akár az ország másik felére is -, harmadrészt jobban iskoláztathatja a gyerekeit, akik így átlagnál jobban fognak keresni.
Azért te sem szontyolodnál el, ha most hirtelen kapnál 20% béremelést. Vagy visszautasítanád?
Ha nem faradt kimegy tuntetni, ha nincs munkaja akkor meg valami turpissagon morfondirozik. Akkor mar jobb ha melozik, alszik, adozik. Igy megy ez…..
Ezt az alapvetően hamis állítást (lásd Ordas megjegyzését a 295 ezer nettójáról) így nem hagynám benne az írásban, mert az egész szakmaiságát érvényteleníti, elvégre pénzügyekről, számokról beszélünk.
Ami az ingoványosabb részt, nevezetesen az átlagpolgár modelljét illeti, ott lehet huzakodni ezen-azon, én fontosnak tartanám egy ilyen levezetésben azt, hogy 1 vagy több gyermeket nevel, egyrészt része az “átlagosságnak”, másrészt az SZJA-ra is hatással van.
Mindez azért fontos, mert abban egyetértek, hogy az átlagos újraelosztás mértéke már rég változatlan, de arra a következtetésre jutni az elmúlt év adóváltozásai kapcsán, hogy a kormány eldugja az adókat, az inkább adott nézőpont kifejeződése, mint a levezetésből kövező objektív következtetés.
James Clavell A sógun című regényében van egy jelenet amikor az ásó parasztok közül az egyik arról panaszkodik, hogy Jabu földesúr törvénytelenül magas adót szed 3/4 részt, holott csak 2/3 rész a törvényes rész.
Nos ,nem tudom mennyire hiteles ez,de amikor olvastam akkor sajnáltam őket. Most meg….
Mindazonáltal azzal, hogy az ágazati különadókat a szolgáltatók egy az egyben tovább terhelik a fogyasztókra, nem értek egyet, személy szerint az én telco és banki díjaim nem nőttek, inkább csökkentek az elmúlt években.
Azt pedig, hogy pl. a chips, cigi, alkohol adója növekszik, az SZJA viszont csökken, inkább a személyes döntési szabadság növekedésének látom, mert az már mindenki magánügye, hogy mire költi a pénzét.
Az ÁFA 2% pontos növelése természetesen levesz ebből a szabadságból.
Összefoglalva, én úgy látom, a kormány az elvonás eloszlásának megváltoztatásában tett lépéseket, az összelvonás mértékének csökkentése viszont nem célja.
szuperbruttó: 295e
nettó: 150e
Ha mind elkölti valaki 27%-os ÁFÁval marad 118e tehát az állambácsi cirka 60%-ot von el.
Persze a 27% adó is inkább átlag mert:
-albérlet feketén 0%
-ruha kínaiból, turkálóból 0%
-ha félrerak, a pénzből vásárolt lakás illetéke 6%
-kaja, van ami nem 27% csak 12%
-normál áruk 27%
-cigi, alkohol, üzemanyag cirka 50% adó
Viszont állambácsi még az eladó céget is megadóztatja mindenféle illetékkel, nyereségadóval.
A helyzet nem lett jobb, csak sokkal bonyolultabb.
De az emberek örülhetnek, mert csak 16% SZJA-t fizetnek.
Szerintem egyszerűen oszd el a GDP-t a ksv kiadási oldalának összegével.
Tök mindgy, honnét jön az a pénz (milyen adó illeték útdíj stb) azt meg kell termnelni annak a pár millió dolgozónak, az állam meg elkölti/lopja/pocsékolja miután valahogyan elvette.
Értékrendtől függ, mit látsz elfogadhatónak. Nekem az tetszene ha 4 nél nagyobb számot kapnánk (25% alatti központosítás). A valóság ettől igen messze van.
És a szomszédos országokban is jobb a helyzet, talán csak Ukrajnában nem.
A chips, alkohol es dohanytermekek adoja nagyon helyes dolog.
En alapjabaveve ugy gondolom, hogy a fogyasztasi adok a “jo” adotipusok. A jovedelment hagyjak meg. Foleg akkor, ha az adott fogyasztasi ado aloll nem lehet kibujni, vagy visszaelesre felahasznalni. Mondjuk ez az ami miatt gond a 27% AFA es emiatt kene az AFAcsalasokat felderiteni.
Hiába tudná az állam a sok kisember fekete jövedelmét megadóztatni az áfával, ha több ezer milliárd értékben csalják el az áfát az erre szakosodott csoportok.