Ennyit adózol 2015-ben

Az állam a közösségi feladatok ellátására adót szed az ország állampolgáraitól és az itt tevékenykedő cégektől. Ebből a pénzből látja el az állami, vagy annak gondolt feladatokat.

Magyarországon az állami adóelvonás (az állam általi újraosztás mértéke) 20-30 százalékkal meghaladja a környező országok mértékét, vagyis a lehető legegyszerűbben ennyivel több adót fizetsz, igaz az állam által nyújtott támogatások is magasabbak, mint a környező országokban, de azért bőven jut pénz az állami bürokráciára és igen, sajnos a korrupcióra is.

Ez a túladóztatás okozza Magyarország folyamatos lecsúszását a régióhoz képest. (Erről itt írtam pár éve, azóta a helyzet tovább romlott: Szlovákia kontra Magyarország)

Az elmúlt öt évben sem csökkent az adóztatás mértéke, mindössze annyi történt, hogy igyekeztek eldugni az emberek elől az adókat. Csökkentették a jövedelemadót, de cserébe emelték a forgalmi adót. Cégeket bíztak meg, hogy szedjék be az adót a szolgáltatásokon keresztül. Telefonadó, minden perc után 2,5 forint. Kábeladó közműszolgáltatóknak, méterenként 100 forint. Banki különadó és tranzakciós adó. Kötelező biztosítás mellé 30%-os “baleseti adó”. “Chipsadó” különféle élelmiszereken. Szappan és művirág különadója. A fuvarozók durva méretű adóztatása, ami úgyis megjelenik az áruházak áraiban is. És a sor egyre hosszabb és adózás egyre bonyolultabb, de mindeközben az állami elvonás mértéke egyáltalán nem csökkent.

Mivel az emberek zöme csak addig látja az adózást, amíg a fizetési papírját megnézi, érdemes utánaszámolni, mennyi adót is fizet egy átlagos polgár Magyarországon. (Itt már írtam az adózásról: Az adózás alapjai)

Vegyük alapul Átlag Polgárt, aki mondjuk a fővárosban él, az átlagos 150 ezer forintot keresi, van egy átlagos 12 éves autója, amibe havi 25 ezer forintért tankol, előfizet a legolcsóbb kábeles internetre, a telefonszámlája 4.000 forint. Káros szenvedélye a napi két energiaital és a fél doboz cigi, viszont nem issza meg az évi 13.3 liter alkoholját, ami az egy főre jutó fogyasztás Magyarországon, bankban van három millió forintja lekötve, a rezsijét átutalással fizeti ki.

Mivel nem ellensége a saját pénzének, a kormány minden törekvése ellenére továbbra is a nagy hiperekben vásárol be, amelyek idéntől újabb 3-6%-os különadót kaptak a nyakukba, amit kénytelenek az eladott árukra terhelni. Főleg azért, mert a kormány kitalálta, ha veszteségesek mernek lenni, akkor bezáratja őket.

Mivel fővárosi, megveszi az 5.000 forintos matricát az autójára.

Ahhoz, hogy emberünk hazavihessen 150 ezer Ft-ot, igazából 295 ezer forintot fizet ki a munkáltatója, ennek a nettója a 150 ezer Ft. A többi máris elment adókba, járulékokba és egyéb címeken az államhoz.

Az évi 5.000 Ft-os autópálya-matrica havi 417 Ft újabb adózás. Ezen kívül is hazamegy a szüleihez évente kétszer, ekkor újabb 6.000 Ft megy el autópálya-matricára. Ez másik 500 forint adózás havonta.

A kábelszolgáltatója a kábeladó bevezetése után 2.000 Ft-ról 3.500 Ft-ra emelte a legkisebb kábelnet havi költségét. Ebből mondjuk 1.200 Ft volt a kábeladó hatása. Ez is egy újabb adózás.

A mobiltelefon-szolgáltatója is áthárította a telefonadót, melynek mértéke havi nettó 700 Ft magánszemélyeknél.

Szerencséjére nincs ingatlana, így az önkormányzat csak az autóját tudja megadóztatni, évi 16.280 Ft-ra, vagyis havi 1.356 Ft-ra.

A kötelezője évi 22 ezer, ezután fizeti a 30%-os “baleseti adót”, vagyis havi 550 Ft-ot.

A tankolásnál a 25 ezer Ft-ból 13 ezer Ft mindenféle adó.

A cigaretta minimális adója 28.000 Ft/ezer szálra emelkedik, vagyis a legolcsóbb cigit szívva is napi 10 szál esetén 280 Ft adót fizet, tehát havi 8.400 Ft-ot. Plusz ÁFA természetesen.

Az energiaitalból emberünk csak az olcsóbbat veszi, így csak napi 20 Ft-ot fizet energiaital-különadóba, nem 125 forintot, mint a taurint is tartalmazó italok esetében. Tehát havi 600 Ft megy el erre. Ja és ennek az ÁFA tartalma. És ebben még nincs benne az alumínium doboz környezetvédelmi adója.

A maradék pénzét is elkölti az emberünk és ilyenkor ÁFÁ-t fizet, ennek mértéke 18% vagy 27%, vagyis minden elköltött forintjából újabb mintegy 20% adóvá lesz. (Visszafelé számolva a rárakodott ÁFÁ-t)

A hiperekben élelmiszerre költ 50 ezret, erre jön rá a hiperek különadója, ami átlag 4%, vagyis újabb kétezer forint adó havonta.

A megtakarított pénzére kap évi 90 ezer Ft kamatot, ebből is kifizet 14.400 Ft kamatadót, vagyis havi 1.200 Ft-ot. Az utalások után fizetett havi 90 forint már aprópénz.

Vagyis az átlagemberünk a példában 295.000 Ft-ot kaphatna a munkáltatójától (ennyibe kerül a munkáltatójának), ebből adókra és járulékokra költ 199.669 Ft-ot. Ez csak a közvetlen adóztatása, nincsenek benne a vámok, illetékek, a fuvarozók, bankok, egyéb szolgáltatók áthárított adója, a termékcsomagolások környezetvédelmi adója, a mosószerek különadója, alkoholos italok jövedéki adója, új chipsadója, parkolási díjak, önkormányzati ügyintézési díjak és még száz egyéb dolog, amin keresztül az állam további bevételeket szerez.

Csak a példa kedvéért: egy átlagos 12 éves 1.800 ccm-es autó átírása 78.900 Ft, ebből 60.400 Ft az államé, a maradék az eredetvizsgálat díja. Ha valaki kétévente új autót venne, havi 2.516 Ft-ot adózna ezen az egy címen.

A lakásvásárlásnál a vételár 4%-a szintén az államé. Vagyis egy 15 milliós lakásnál még tíz év alatt is havi 5.000 Ft, amit illetékbe ki kellett fizetnünk.

Csak tavaly csak frekvenciahasználatra kiírt pályázatra 131 milliárdot fizettek be a távközlési cégek. Teljesen logikus, hogy ez az adójellegű dolog is beépül az általad fizetendő percdíjakba az áfa, a telekom különadó, számmező-lekötési díj és a többi sarc mellé. Vagyis a végén úgyis te fizeted meg ezeket az adókat is.

És a sor még sajnos nagyon hosszú.

Azt mondhatjuk, hogy egy teljesen átlagos magyar állampolgár egy teljesen átlagos élettel, egy 12 éves autóval jelenleg a megkeresett 295 ezer forintjából 207 ezret ilyen vagy olyan formában befizet az államnak.

Vagyis a munkáltatójától kapott jövedelmének 70%-át elveszi az állam mindenféle jogcímen keresztül. Másként fogalmazva az év 253 munkanapjából 30-at szabadságon van, a maradék 223 napból 156 napot csak az államnak dolgozik és a maradék 67 nap munkabére az övé.

Nos, ezért kellene csökkenteni az állami újraelosztás mértékét.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

136 hozzászólás

  • Tibor
    es meg szo nem volt arrol, hogy mennyi adot/jarulekot fizet utana a munkaltatoja…

    mert lenyegeben a “brutto ber” is csak egy parasztvakitas, emberunk eladasi arfolyama (amennyit fizetnie kell erte a cegnek) az a brutto+a munkaltatoi jarulekok, veteli arfolyama pedig a nettoja…

  • Kiszamolo
    Az benne van a 295 ezerben. Annyit fizet a munkáltató összesen.
  • studkell
    Kiszámoló: Most lehet, hogy én vagyok hülye, de ha 295 ezerből 207 ezret fizet be az államnak, akkor a kvázi adómentes rész 88 ezer forint marad. Ez a teljesen nettó jövedelmének (ami 150 ezer forint) csak az 58,6%-a. Vagyis a teljesen nettó jövedelmének nem a 70%-át (ahogy Te írod), hanem csak a 41,4%-át vonja el az állam. Ez se semmi, csak úgy szemet szúrt a bruttó és a nettó közti váltás. Ha rosszul gondolom, cáfolj meg. 🙂
  • Már ki is pippantottam publikus fészre, kiemelve a legmellbevágóbb számokat.
  • Kiszamolo
    Studkell. A teljesen nettó alatt azt értem, hogy ha a munkáltatója odaadná a 295 ezret a kezébe, ahhoz képest mennyi marad.

    Az, hogy mennyi a “hivatalos” nettója, teljesen lényegtelen.

  • Kiszamolo
    Gábor, na 420 Ft. Akkor járjon haza 3× évente és ugyanaz a végeredmény.

    Dohányzás: senki nem mondta, hogy sajnáld. Én se teszem. De egy átlagpolgár gond nélkül elszív ennyit egy nap. A 13 liter alkohol adóját viszont nem is számoltam cserébe.

    Nem azt mondtam, hogy kétévente autót vált. Azt mondtam, ha váltana, ennyibe kerülne.

  • Akkor azt végülis nem ő fizeti az államnak, hanem a munkáltató.
  • Karcsi bácsi
    Szerintem a vállalkozások által fizetett adókat egyáltalán nem kellene belekeverni a magánszemélyek jövedelméből fizetett adókba.
    Az adó, a járulék és az illeték pedig különböző fogalmak.
    Általánosságban csak az jelenthető ki, hogy nagyon magas az állami újraelosztás mértéke. Az viszont tény és eddig is tudtuk. 🙂
    (Szóval nekem most ez a poszt nem tetszett, összeszedetlennek látom, amolyan odacsapokmertcsak-nak.)
  • Lufi
    Kedves Miklós!
    Nem mondndhatja komolyan, hogy elhiszi, hogy a Tesco tényleg veszteséges?
    A nyereséget biztosítási cégeken, egyéb pénzügyi szolgáltatásokon, név- és logóhasználati díjakon és transzferárakon kersztül alacsony adózású országokban realizálják. Például ezért kell nagyobb elvonás a könnyen megadóztatható állampolgárokra.
  • Kiszamolo
    Karcsi bácsi szerintem meg teljesen mindegy, mit minek hívsz: adónak, vámnak, ügyintézési költségnek, illetéknek, akárminek. Ha egyetlen lényege, hogy pénzt szedjenek be.

    Egyébként ott a link a cikkben, hogy mi a különbség az adó és az illeték között.

    Ha a cég rajtam hajtja be a különadóját, lásd a cikkben a példákat, akkor mindegy, hogy közvetlenül engem adóztat az állam, vagy a telekomon vagy a biztositón keresztül teszi ugyanezt. Fillérre pontosan felszámolás ezeket az adókat. Én nem a normál cégadókról írtam.

  • studkell
    Kiszámoló: rendben, köszönöm!
  • Karcsi bácsi
    Fillérre pontosan nem lehet tudni, hogy egy szolgáltató milyen adót hárít át és milyent nem, amit áthárít azt milyen arányban,… Egyébként az általad “normál cégadók”-nak nevezettek is benne vannak a termékek és szolgáltatások áraiban…
    Szóval ez egy slendrián poszt, ilyeneket az origón tucatjával olvasok, az ő szintjük. Itt nem ehhez szoktam.
    (De nem baj, mindenkinek lehet gyengébb produktuma. 😉 Nekem is szokott lenni…)
  • jurta
    Eddig sem tartottam magam Átlag Polgárnak, de most elégedetten állapítottam meg, hogy a cikkben említett közterhek közül egyedül az SZJA-t, az ÁFA-t, az ingatlanilletéket (50% kedvezménnyel), valószínűleg a telefonadót, és a kamatadót fizetem. Utóbbit is csakis annyi megtakarításra, amennyit mindenképp éven belül mobilizálhatóan szeretnék tartani.

    (Ettől még magas az újraelosztás, de abban az országban, ahol a vizitdíjat és kórházi napidíjat nemhogy le lehet népszavaztatni, de egyenesen ezzel lehet elindulni a kiütéses választási győzelem felé vezető úton, azt kell, hogy mondjam, hogy ezt magunknak akarjuk és tartjuk meg így.)

    Érdekes lett volna:
    – hasonló számítás a blog átlagos olvasójára/hozzászólójára,
    – kördiagram a listázott közterhek összetételéről (leginkább az autó+cigi szelet aránya érdekelne az összesen belül 🙂 ).

  • Atlag Polgar
    Teljesen átlagos állampolgárként évi 43.000Ft helyett most 15.000Ft-ból járok haza szüleimhez.
    Az iromány egyébként sajnos nagyon jó. 150.000Ft nettó mellett havi 40.000Ft energia italra és cigire, 25.000Ft benzinre (+autó fenntartás). Ezek az arányok jól mutatják, hogy itt nem csak a magas adókkal vannak problémák.
  • Kiszamolo
    Karcsi bácsi, teljesen rosszul látod.

    Nyilván nem számolok azzal, hogy minden szolgáltatás és termék azért drágább 35%-kal, mert a cég is adózik.

    Hiszen az az ő adója.

    De amikor a kötelező biztosítás úgy jön ki, hogy plusz 30% baleseti adó, vagy a percdíjam azonnal 2, 5 forinttal drágult, amint bevezették a matelcsy adót, akkor naiv dolog azt mondani, hogy azt kár belekeverni.

  • Karcsi bácsi
    A 30% baleseti adó olyan, mint az ÁFA. (Mert az meg nincs a biztosításon.) Átlagembernek van személygépkocsija? Egy egész, vagy több (1,14 db), netán kevesebb (0,6 🙂 )?
    Lehet, hogy a te percdíjad 2,5-nel drágult, de az meg nem az átlag. Az enyém sem az átlag, mert csak céges telefonom van, ami viszont nem drágult semmit. Szóval nem tudsz átlagot számolni. Nem azért, mert kevés vagy hozzá, hanem azért, mert nincsenek hozzá releváns adatok.
    És a többi állami elvonásnál (mert akkor ne nevezzük adónak, hiszen más az illeték, járulék, …) sem tudod, hogy az átlagember mennyit fizet belőle.
    Esetleg országos adatokból lehetne kiindulni, összeadni az összes állami elvonást, leosztani lakosságszámmal,…
    De ahogy a posztban csináltad – nem ismétlem meg…
  • Tibor
    Bezzeg a sotet kozepkor, mikor tiz tojasbol egyet elvett a pap, egyet a foldesur, neked meg maradt nyolc…

    Egyebkent ha meg azt is mogegondolja az ember, hogy abbol amit Atlag Polgar vegulis elkolt magara, az aki megkapta tovabb adozik…

  • Zabalint

    A munkáltató nem a két szép szemedért foglalkoztat, hanem azért, mert a teljes bérköltségeden felül van még valamekkora haszna. Magyarul a teljes bérköltségedet bizony te magad termeled ki, attól, hogy technikailag a munkáltató fizeti ki, még valójában te fizeted. Ugyanez igaz az ágazati különadókra is, azt fogyasztóként kifizeted.
  • random okos
    A kommentekből látható, ezért érdemes itthon pénzügyi tanácsadónak lenni.
    És ez az elit, a krém. Aki munkaidőben fórumozgat.
    Mi sötétség lehet egy szabolcsi kiskocsmában…
  • L70
    A lényeg ott van, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne lásd, mennyi adót fizetsz. Elmentünk a könnyen beszedhető, de implicit módon mindenütt megjelenő adók irányába. A sok apró láthatatlan adófillér nem fáj annyira, erre jött rá a jelenlegi hatalom.

    Azon lehet vitatkozni, hogy konkrétan melyik adó és milyen mértékben érint engem, de egyértelmű, hogy az adóztatás mértéke kórosan magas, és alig van esély kikerülni egy adót (pl. a feleségem mondta, hogy vegyek inkább éves országos matricát, mert ha egyszer rossz útra tévedek, a büntetés akkora lesz, hogy megbánom).

    Tökéletesen beleillik a kádári kisember (sic) = átlag szavazó gondolatmenetébe, hogy az állam mindent biztosítson, de ne szedjen tőlem adót. Valljuk be, ezt a létező igényt a jelenlegi eszközökkel lehet politikailag egyszerűen kielégíteni.

  • teo
    Magyarországon az állam fizet egy nagy rakás olyan dolgot, amit egyáltalán vagy részben nem neki kellene. De ez csak a kisebbik baj. A nagyobb gond az, hogy az állampolgárok túlnyomó többsége el is várja ezeket a dolgokat az államtól. Aztán meg megy a sírás, hogy magasak az adók.
    Mindenki tegye fel magának a kérdést, hogy milyen állami kiadásokról mondana le az alacsonyabb adók érdekében.

    Itt az én listám:
    az állami alkalmazottak 50%-a
    állami nyugdíj
    2-3 minisztérium
    5000 főnél kisebb települések önkormányzatai
    veszteséges állami vállalatok
    közmunkaprogram
    stadionok
    egyházak
    pártok támogatása

  • teo
    Egyébként meg érdemes lenne elgondolkodni egy teljesen új adórendszerről. Tehát nem toldozgatni foltozgatni tovább a végtelenségig a meglévőt, hanem az egészet kukába dobni és nulláról újat alkotni.
    Az én képzeletbeli adórendszeremben csak egyetlen adó van, az ÁFA, melynek mértéke 1%, de nem visszaigényelhető. Az állami kiadásokat meg ehhez igazítani, és ha valami nem fér bele, akkor az nem az állam feladata.
  • Hujber Tünde
    Offtopic: Hogyan tudnék a nevem mellé avatárt tenni? Látom, másoknak sikerült.
  • Peti
    Egy valamit elfelejtettél. Ha nem fizetne az államnak adót, tehát megkapná a 295 ezer Ft-ot, akkor magának kellene utat építeni, nem lenne közvilágítás, minden iskoláért fizetne, beleértve általános, közép és felső oktatást, magának fizetne biztonsági embert, magán nyomozót ha történik vele valami, mert rendőrség sem lenne. Magának kell megoldani ha kigyullad a háza, vagy ha szívinfarktust kap a sok cigitől. Minden egészségügyi költséget magának kell állnia. Ha megsértik a jogait bíróság hiányában magának kellene elintéznie a dolgot, stb.
    Ezzel nem azt mondom, hogy nem magasak az adók vagy nem lehetne valamit tenni a korrupció ellen, hanem hogy a demagóg hatás eléréséhez alapvető információk maradtak ki a cikkből…
  • Balage
    @szabo-daniel:

    Tökmindegy az, hogy ki fizeti. A munkáltatónak (vegyük a haverod kisvállalkozását, de amúgy persze a multi is ilyen) X pénze van, hogy mondjuk egy új alkalmazottra költse (ennyit tud a nyereségéből erre költeni). Mindegy, hogy minek hívják a különféle adókat, amiket le kell vonnotok, az a lényeg, hogy mire megkapod a nettó pénzt, kb. a fele lesz. (ezen kafetériával vagy más trükkökkel kicsit lehet faragni jobb helyeken, de az alap ennyi).
    @atlag-polgar:
    Hogy jött ki a 40000 ft. cigi + energiaital?

  • Dávid
    Éééééés (ha nem 0% ÁFÁs a cég) akkor ~ szuperbruttó * 1,2 körüli összegről kell legyen számlás bevétele, hisz tudomásom szerint bukja a cég a bérköltség ÁFÁját.
  • CFMS
    Én úgy látom, hogy Európa összeszerelő üzeme akarunk lenni.
    Ezt mondom minden bántás nélkül, senki ne sértődjön meg.
    A vállalkozók kedvezően adóznak a nyereség után, munkaerő van bőven, viszonylag olcsó, a járulékok magasak, ezért a munkavállaló is hajlandó a feketézésre, illetve a magas járulékokkal lehet magyarázni a dolgozónak, hogy többet képtelen a vállalkozás neki kifizetni bérben.
    Közmunka program, oktatás leépítése segít ezen a folyamatosan, még több alkalmas embert gyártanak ilyen munkákra, ők már ennek is örülni fognak, munkásosztályt építünk, akik alacsony képzettségű munkákra vevők lesznek, ingyenes állami juttatásokkal meg örökre megvásárolhatók lesznek, csak cigarettára és alkoholra fussa.
    A jövőben csak növekedni fog az adóelvonás!
  • Ordas
    nettober.com/index.php?p=berkalk20150101

    295.000 bruttó nettója 193e Ft.

    295e szuperbruttünak a nettója 150. Ebben van benne a munkáltató költsége.

  • Kiszamolo
    Peti, miért, Szlovákiában nincs rendőrség meg tűzoltóság meg úthálózat?

    Ki mondta, hogy semmit nem kapsz a pénzért?

    Olyat olvasol bele a cikkbe, ami nincs benne.

    Senki nem mondta, hogy nem kell adózni. Csak éppen nem ennyit.

    Meg aztán gondolom, elolvastad mindjárt az első bekezdést is,mielőtt demagógoztál.

  • Tamas
    Az inflációban nem kellene már látszania, ha ezeket a mindenféle adókat beépítenék a cégek az áraikba?
  • Peti
    Kiszámoló, még egyszer végigolvastam a cikket az eleje még teljesen korrekt, de azt hiszem a végkövetkeztetés már félreérthető: “jövedelmének 70%-át elveszi az állam mindenféle jogcímen keresztül”, “év 253 munkanapjából […] 156 napot csak az államnak dolgozik és a maradék 67 nap munkabére az övé.”

    Az állam ugyan tényleg elvonja a pénz nagy részét, de annak jelentős részét visszaosztja különböző szolgáltatások formájában. Kíváncsi lennék konkrét adatokra, hogy számszerűen a teljes elvonás arányában mit jelent “a bőven jut pénz az állami bürokráciára és igen, sajnos a korrupcióra is”.

    Legnagyobb rész jóléti kiadásokra megy, itt is lehetne a legnagyobbat vágni. De nincs épeszű politikus, aki ezt önszántából meg merné lépni. Egyrészt az azonnali népszerűség vesztés okozta politikai bukás, másrészt a feldühödött tömegek okozta utcai zavargások miatt.

  • Peti
    Másrészt szerintem teljesen logikus ezek után amit a kormány csinál, ha már nem lehet népszerűség vesztés nélkül jelentősen csökkenteni a kiadásokat. Eldugja a bevételeket, ahogy írod és átrendezi az adókat egy teljesen logikus rendszer szerint.

    Az egyes új adók lehet hogy rögtönzésnek tűnnek, vagy azok is, de az irány szerintem egyértelmű és van benne logika: az elcsalható típusú adók felől az adórendszer tolódik az elcsalhatatlan adók felé:
    – Bankok nem tudják nem bevallani a rendszereikben történő tranzakciókat
    – Távközlési cégek nem tudják elrejteni a beszélt perceket és km kábeleket
    – benzinkutak nem tudják elcsalni a jövedéki adót
    – nagy láncok nem tudják a mindenféle extra adókat megkerülni

    Ellenben a jövedelem eltitkolása nem nagy ügy.

    Talán egyetlen kivétel az ÁFA. De ott az online pénztárgépes történet, amit ha tudnak használni (= jók az algoritmusok) ellensúlyozhatja ezt.

  • studkell
    “295 ezerbe kerül a munkáltatójának. Ezt kaphatná kézbe is adók nélkül.” – Kiszámoló

    És ekkor nincsenek se utak, se rendőrség, se tűzoltóság stb. Szerintem ez a mondat csapott át demagógiába. Kiszámoló, nem az a lényeg, Te mit értesz alatta, hanem hogy a befogadó közönség mit ért majd alatta. Ismerd a közönséged. Ha kötözködős, akkor is. 🙂

  • Steve
    Átlag Jóska ha kapna X összeggel több nettót vagy X összeggel kevesebb adó fizetni akkor pont nem érdekelné, hogy a gyerekei taníttatását, az orvosi ellátását, a nyugdíjára való összespórolását neki is támogatni kéne a saját pénzéből. Illetve el tudná dönteni, mire mennyit áldoz. De nem így van. Aki munka nélkül tengődik, aki minimálbéren van és aki esetleg sokat dolgozott és szerencséje is volt és keres 500k nettót, mind ugyanolyan feltételek szerint használják a közösbe bedobott pénzt(már aki bedob a közösbe). Így csak az látszódik, hogy minél többet dolgozol/keresel, annál többet vesznek el tőled, és pont semmivel sem kapsz többet mint aki nem így tesz. És ez elég lelombozó tud lenni, aki meg a másik oldalon van, csak azt látja, hogy minek erőltesse meg magát, most is pont olyan “ellátást” kap mintha megtenné, sőt a sok “hülye” meg megteszi helyette.
  • tgwh
    Ez nagyon jó lett. Jöhet a következő, hogy élnek meg a magyar cégek, vállalkozók a maradék 88 ezerből 😀

    Az érdekes az, hogy más országok jóval kevesebb adóból hogy a fenébe tudnak fényévekkel jobb szolgáltatást nyújtani a magyar kurmánynál? Költői kérdés volt…
    Kórházba ne kerülj, 3 osztályon van 2 orvos és 3 nővér…
    Adózhatsz, ha beledöglesz akkor is…

  • tgwh

    Ez azért nem igaz. Aki többet keres, annak jobb lehetőségei vannak. Egyrészt többet keres, másrészt oda mehet orvoshoz ahová akar – akár az ország másik felére is -, harmadrészt jobban iskoláztathatja a gyerekeit, akik így átlagnál jobban fognak keresni.
    Azért te sem szontyolodnál el, ha most hirtelen kapnál 20% béremelést. Vagy visszautasítanád?
  • Gabor30
    Lassan már ott tartunk,hogy az adót is megadóztatják.ô
  • KZoltán
    Nem köztudott, de a fogyasztói árak fele átlagban kamat. Ez a járadék, amit a tőkések szednek. Ez feltartózhatatlan áramlás, egyben a jövedelmek átcsoportosítása a szegényektől a gazdagokhoz. Tehát emberünk a havi 150e nettóját mind elköltve 75e-t adott a tőkéseknek. És ezért cserébe nem kapott semmit. Míg az adójáért azért kap valamit, még ha úgy érezzük, hogy rosszat.
  • Petike
    Azért szerintem az Átlag Polgár nem budapesti és nem jár rosszul a megyematricával. Szerintem nagyon kevés autós fog rosszul járni vele (főként csak a pestiek, az ország nagyrésze nem), sokkal többen kevesebbet fizetnek majd az autópálya használatért mint eddig.
  • Gabi
    Ezt a rengeteg adot a tobbszazezer kozalkalmazott kapja meg fizeteskent. Ami utan ok ugyan igy adoznak. Mindenkinek van munkaja van mit ennie es adoznia. Ez a lenyeg. Nappal bent van a munkahelyen, este meg boldogan nezheti az ATV-t.
    Ha nem faradt kimegy tuntetni, ha nincs munkaja akkor meg valami turpissagon morfondirozik. Akkor mar jobb ha melozik, alszik, adozik. Igy megy ez…..
  • Áron
    Kiszámoló, “Ahhoz, hogy emberünk hazavihessen 150 ezer Ft-ot, igazából 295 ezret kell kapnia a munkáltatójától, ennek a nettója a 150 ezer Ft.”
    Ezt az alapvetően hamis állítást (lásd Ordas megjegyzését a 295 ezer nettójáról) így nem hagynám benne az írásban, mert az egész szakmaiságát érvényteleníti, elvégre pénzügyekről, számokról beszélünk.
    Ami az ingoványosabb részt, nevezetesen az átlagpolgár modelljét illeti, ott lehet huzakodni ezen-azon, én fontosnak tartanám egy ilyen levezetésben azt, hogy 1 vagy több gyermeket nevel, egyrészt része az “átlagosságnak”, másrészt az SZJA-ra is hatással van.
    Mindez azért fontos, mert abban egyetértek, hogy az átlagos újraelosztás mértéke már rég változatlan, de arra a következtetésre jutni az elmúlt év adóváltozásai kapcsán, hogy a kormány eldugja az adókat, az inkább adott nézőpont kifejeződése, mint a levezetésből kövező objektív következtetés.
  • Csak úgy eszembe jutott.

    James Clavell A sógun című regényében van egy jelenet amikor az ásó parasztok közül az egyik arról panaszkodik, hogy Jabu földesúr törvénytelenül magas adót szed 3/4 részt, holott csak 2/3 rész a törvényes rész.
    Nos ,nem tudom mennyire hiteles ez,de amikor olvastam akkor sajnáltam őket. Most meg….

  • Kiszamolo
    Áron, ez szerintem teljesen felesleges szőrszálhasogatás, de a te kedvedért átírtam, hogy még az se tudja félreakarni, aki mindenáron félre akarja.
  • Áron
    Az írás alapfelvetésével egyet értek, nevezetesen, hogy az állami újraelosztás mértéke (a környező országokhoz képest is) változatlanul magas és ez csökkenti a hatékonyságot, növeli a korrupció lehetőségét.
    Mindazonáltal azzal, hogy az ágazati különadókat a szolgáltatók egy az egyben tovább terhelik a fogyasztókra, nem értek egyet, személy szerint az én telco és banki díjaim nem nőttek, inkább csökkentek az elmúlt években.
    Azt pedig, hogy pl. a chips, cigi, alkohol adója növekszik, az SZJA viszont csökken, inkább a személyes döntési szabadság növekedésének látom, mert az már mindenki magánügye, hogy mire költi a pénzét.
    Az ÁFA 2% pontos növelése természetesen levesz ebből a szabadságból.
    Összefoglalva, én úgy látom, a kormány az elvonás eloszlásának megváltoztatásában tett lépéseket, az összelvonás mértékének csökkentése viszont nem célja.
  • Aleks
    Szerintem egyszerűen csak ennyi a számítás:
    szuperbruttó: 295e
    nettó: 150e
    Ha mind elkölti valaki 27%-os ÁFÁval marad 118e tehát az állambácsi cirka 60%-ot von el.
    Persze a 27% adó is inkább átlag mert:
    -albérlet feketén 0%
    -ruha kínaiból, turkálóból 0%
    -ha félrerak, a pénzből vásárolt lakás illetéke 6%
    -kaja, van ami nem 27% csak 12%
    -normál áruk 27%
    -cigi, alkohol, üzemanyag cirka 50% adó

    Viszont állambácsi még az eladó céget is megadóztatja mindenféle illetékkel, nyereségadóval.

  • Kiszamolo
    Áron, szóról szóra én is ezt írtam. Semmi nem történt az elmúlt öt évben, csak a reformok helyett átrakosgatták az adókat.

    A helyzet nem lett jobb, csak sokkal bonyolultabb.

    De az emberek örülhetnek, mert csak 16% SZJA-t fizetnek.

  • kp
    Túl sok itt a részlet… lehet kötözködni meg okoskodni. Még az a jobbik eset ha valaki tényleg nem érti – aki jobban akarja tudni az a veszélyes 🙂

    Szerintem egyszerűen oszd el a GDP-t a ksv kiadási oldalának összegével.
    Tök mindgy, honnét jön az a pénz (milyen adó illeték útdíj stb) azt meg kell termnelni annak a pár millió dolgozónak, az állam meg elkölti/lopja/pocsékolja miután valahogyan elvette.

    Értékrendtől függ, mit látsz elfogadhatónak. Nekem az tetszene ha 4 nél nagyobb számot kapnánk (25% alatti központosítás). A valóság ettől igen messze van.
    És a szomszédos országokban is jobb a helyzet, talán csak Ukrajnában nem.

  • Áron
    Kiszámoló, én annyiban másként látom, hogy az adók átrakosgatása nem semmi, hanem pozitív értelemben valami. Viszont a kiadási oldalon folytatódik a(z eredeti) tőkefelhalmozás (lásd a multiktól elvenni próbált extraprofitot tegyük a barátaink zsebébe), amitől önmagában nem lesz haladóbb az ország (társadalmi-gazdasági berendezkedése).
  • Janos82
    Azert az nagyon nem mindegy, hogy milyen modon es kiktol szedi be a kormany az adokat. Azt lehet szidni, hogy nem csokkentettek az ujraosztas merteket ( pedig nyilvan kellett volna), de a modja szerintem lenyegesen jobb lett mint volt.

    A chips, alkohol es dohanytermekek adoja nagyon helyes dolog.

    En alapjabaveve ugy gondolom, hogy a fogyasztasi adok a “jo” adotipusok. A jovedelment hagyjak meg. Foleg akkor, ha az adott fogyasztasi ado aloll nem lehet kibujni, vagy visszaelesre felahasznalni. Mondjuk ez az ami miatt gond a 27% AFA es emiatt kene az AFAcsalasokat felderiteni.

  • Kiszamolo
    Hát igen, ezért nem csodafegyver az áfa. Ha túl magas (mert az), akkor érdemes csalni vele.

    Hiába tudná az állam a sok kisember fekete jövedelmét megadóztatni az áfával, ha több ezer milliárd értékben csalják el az áfát az erre szakosodott csoportok.