Hitelező klubok: peer-to-peer hitelezés

Az Egyesült Államokban már hosszú évek óta nagy népszerűségnek örvendenek az úgynevezett peer-to-peer, vagyis egyenrangú felek közötti hitelezések.

A modell igen egyszerű: egy internetes platform összehozza a hitelt felvenni szándékozókat a befektetni szándékozókkal, kihagyva az ügyletből minden bankot és egyéb pénzügyi szolgáltatót, azok hasznát szétosztva a hitelfelvevők, hitelezők és természetesen az ilyen oldalak üzemeltetői között.

Persze a bankszektort még korai azért temetni. A legnagyobbként számon tartott Lending Club negyedévente közel 2 milliárd dollár hitelt helyez ki, ami egyrészt nem kicsi pénz, másrészt azonban elenyésző összeg az 1200 milliárd dolláros diákhitel és hasonló nagyságrendű hitelkártya-tartozáshoz viszonyítva, a többi hitelről (autó, áruvásárlási hitel, személyi kölcsön) nem is beszélve. Az összes hasonló peer-to-peer hitelezéssel foglalkozó cég teljesítményét egybeszámolva is talán 3-4 ezrelékét adják a teljes fedezetlen hitelállománynak.

A befektetést keresők beállíthatják, hogy egy-egy ügyfélnek adnak kölcsön pénzt, akit egy listából választhatnak ki, vagy egy automatára bízzák a hitelkihelyezést.

Ilyenkor akár 100 részre is vághatnak egy mondjuk 2.500 dolláros befektetést (25 dollár a legkisebb kihelyezhető részösszeg), így nem egy ember lesz az adósunk, hanem 100 ember fog 25-25 dollárral tartozni nekünk.

oneloan

Ez azért nagyon fontos, mert ha nem fizet az adósunk, akkor bizony miénk a veszteség teljes mértékben. A közvetítő cég nem vállal felelősséget a hitel visszafizetéséért, de segít behajtani azt. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel is jár, ha mégis, akár 30%-át is elviheti a visszaszerzett pénznek az ügyvédi és végrehajtói munkadíj.

A hitelt keresőket a várható visszafizetési kockázat alapján rangsorolják, ennek alapján határozzák meg az általuk fizetett kamat nagyságát.

reward

Minél rosszabb besorolású egy ügyfél, annál nagyobb kamattal lehet neki kölcsönadni, azonban annál nagyobb eséllyel mondhatunk búcsút a pénzünknek, vagy annak egy részének.

Mennyit lehet ilyen lehetőséggel keresni befektetőként? Rákeresve a témára, a tapasztalatok alapján átlagosan 6-10%-ot hoz dollárban az így kihelyezett pénz évente, levonva a közvetítő platform 1%-os díját és a nem teljesítő hitelek miatti veszteséget is. A hozam attól függ, mekkora kockázatot vagy hajlandó vállalni.

Mennyire kockázatos egy ilyen befektetés? Természetesen az, hiszen általában rossz minőségű adósoknak adsz kölcsönt pénzt. Ne felejtsd el, hogy egy 2008-as gazdasági összeomláshoz hasonló esemény esetén komoly veszteséget könyvelhetsz el. Nagyon sokan nem tudnak vagy akarnak fizetni majd.

Ami mellette szól, hogy ha 100-1000 embernek adtál kölcsönt, akkor a várható veszteség talán még elfogadható mértékű marad.

A másik, hogy borzasztó nehéz manapság szemmel látható hozamokat elérni és mindenhol ott a veszély, hogy akár részvényeken, akár kötvényeken hatalmas veszteséget érj el. Itt azonban rövid távú a befektetés, maximum egy-három évről van szó.

Azt semmiképpen nem ajánlom, hogy annyi pénzt tegyél ilyen helyre, aminek elvesztése komoly érvágás lenne, de diverzifikációnak jó lehet.

Azonban a végére hagytam a feketelevest: a fentebb említett Lending Club csak az Egyesült Államokból fogad el pénzt, ezért ez egy átlagos magyar kisbefektetőnek nem működik.

Az egyik európai klónja az oldalnak például a Mintos, ami egy litván cég és még a saját bevallásuk szerint is csak 58 millió eurót helyeztek ki.

Ez a cégméret nem az a szilárd háttér, amit én személy szerint látni szeretnék a befektetéseim mögött.

Hasonló méret a Bandora, ami észt lehet. Ami talán mellettük szólhat, hogy magyar befektetőktől is elfogadnak pénzt, de nekem még kicsit korai ilyen helyekre befektetni. Persze te lehetsz sokkal bátrabb vagy vakmerőbb nálam. (Hogy melyik, az attól fog függeni, visszakapod-e a pénzed. 🙂 )

Már-már normális cégméret a 63 ezer aktív hitelezővel rendelkező angol Zopa, ők 3,5-6,5%-ot ajánlanak, a kockázatvállalási kedved függvényében. Mondjuk 3,5-4,3%-ot egy egyszerű high yield bond ETF-fel is nagy valószínűséggel elérsz, talán kicsit jobb, ha 200 cég tartozik neked, mintha 200 magánember. Egy gigaméretű amerikai alapkezelőben is jobban bízok, mint egy számomra ismeretlen cégben. Ráadásul az ETF-eket TBSZ számlára is vehetsz itthon, kamatadó-mentesen.

Szintén angliai a Funding Circle, közel másfél milliárd fontnyi eddig kihelyezett hitellel, valamint az 1,4 milliárd fontos kihelyezésnél járó Ratesetter azt állítja, hogy még egy pennyt sem vesztettek a befektetőik. Annyiban más a Ratesetter, mint a hasonló cégek, hogy itt a befektetők határozzák meg az általuk elvárt hozamot, így mintegy versenyezve a hitelfelvevőkért.

Talán még a német Auxmoney-t érdemes megemlíteni, mint lehetőséget.

Nos, a lehetőség adott, a döntés a tiéd. A hozam akár vonzó is lehet (bár az európai hozamok olyan nagy izgalomba engem nem hoztak), de kockázat is társul hozzá.

Ja, és már most szólok előre, hogy a következő nagy átverés egyike tuti, hogy ilyen peer-to-peer kölcsönzés mögé fog bújni és hatalmasat fog kaszálni. 5-10% ígért hozammal hosszú évekig ki lehet húzni összeomlás nélkül. (Hogy mást ne mondjak, éppen a legnagyobb Lending Club-nál derültek ki disznóságok. Ezt is számold bele, megéri-e a kockázatot.)

Share

58 hozzászólás

  • Suto Eniko, pek
    Sziasztok!
    En a sved Trustbuddy-nal kolcsonoztem P2P, nem tul sokat, kb 5.000 eurot, mert nem igazan biztam benne. Egy jo ideig mukodott is, vettem is ki penzt belole, de aztan lassan egy eve mikor bejelentkeztem volna a feluletre egy szivhezszolo uzenet vart, miszerint csodbe ment a Trustbuddy es veriszorri. Azota egy ugyvedi iroda kezeli a behajtast, mar amit lehet…eddig nem lattunk egy fillert sem.
    Csak az tegye ilyenbe a penzet, aki nem banja, ha soha nem latja tobbet legrosszabb esetben…Persze nem mondom, hogy nem bosszant, de emiatt nem fogok idegeskedni. Egyszer belefer. Tanulopenz.
  • ügyvéd

    Teljesen reménytelen eset vagy. Szerinted mert egy fos törpebank esetleg horror díjakat kér, akkor mindenki más is azt teszi????????
    Befektetéseket különben sem “bankban” tart az ember, hanem BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓKNÁL.

  • Penge
    És végül jöjjön a talán legolcsóbbnak tartott KBC Equitas kondíciós listája: kbcequitas.hu/site/dokumentumok/uzletszabalyzat/kondicios-lista-ervenyes-2016-augusztus-1-tol.pdf (a minimum díjakat érdemes nézni, minimum 199 HUF, minimum 1 EUR, stb, kedvencem 50M alatt real time adatok: 1500-3500HUF/hó.

    Milliós nagyságrend felett eltörpülnek ezek a járulékos költségek, de nemhogy pár tízezerrel, még pár százezerrel sem érdemes elkezdeni szórakozni, mert a minimumdíjak elviszik a profit nagy részét (és akkor szerencsés árfolyammozgásról beszéltünk), a másik részét meg az, ha kiveszed a pénzedet, illetve átvezeted egy kedvezőbb bankhoz.

  • ügyvéd

    Változatlanul fogalmad sincs miről beszélsz. Én a befektetési alapok hozamairól, és a költségeiről írtam….. 🙁

    Azokat csak egy értékpapír számla vezetésének költsége terheli pluszban.

  • Stanlee
    Talan csak az eves kereskedesi hely beallitsi koltseguk van, de az valami 2,5 euro. Havidijat nem talaltam naluk! Ezert is irtam egy masik helyen, hogy varom a valaszokat, hogy mi a csali az ajanlatban, mert en nem talaltam semmi kivetnivalot benne.
  • Relé
    Jó cikk, köszi az ismertetőt!
    Három gondolatom támadt, amit itt is megosztanék:
    1. A mintos oldalát átböngészve azt látom, hogy sok az autóhitel 15%-os kamatra. Ezekben az országokban ilyen magasak a kamatok, vagy ide már tényleg csak az jön, aki máshol nem kap hitelt? Vagy csak nekem tűnik ostobaságnak 15%-os hitelre venni autót?
    2. Az adózása hogy nézne ki ennek? Pl két embernek adok kölcsön 100-100k Ft-ot, az egyik fizeti adóévre a 15k kamatot, a másik viszont becsődöl. Ekkor le kell adóznom a 15k után, a 100k-t meg bukom? Gondolom nem lehet szembeállítani a veszteséget a nyereséggel a bevallásban.
    3. Az equity crowdfunding valahogy szimpatikusabb. Persze ott is megvan kockázat, de ha pl beütne egy hitelválság, akkor valahogy jobban bízom pl. egy már működő német start-up cégben (aki részben marketing célból fundingol), mint egy huszonéves suhancban, aki 15%-os hitelre vesz bmw-t.
  • BTM
    : A honlapjukon én sem találtam (igaz, nem is sokat kutattam, de az biztos, hogy túlságosan feltűnően nem írták ki). Küldeni kellene egy emailt nekik, hogy küldjenek kondíciós listát.
    Bár az is igaz, hogy az ingyenes ETF listájuktól sem villanyozódtam fel túlzottan.
  • Relé
    Sziasztok,

    No, kipróbálta esetleg valaki valamelyiket?
    Bármi vélemény, jótanács?

    Köszi