Miért komplikálod?
Íme egy típuslevél, amiből elég sokat kapok:
“Próbáltam a neten kutakodni az XYZ (német nevű magyar cég, de lehetne bármilyen másik ismeretlen cég neve) befektetési ajánlatáról, amiket az osztrák Zqw Bank (Magyarországon csak az ügynökök ismerik, senki más) által kezelt befektetési számlákon valósít meg. Az XYZ a közvetítő, a Zqw Bank pedig a letétkezelő és egy szerintem magyarországi TBSZ-hez hasonló számláról van szó, amin a kereskedést szinte napi rendszerességgel csinálják. Kétszer voltam náluk a budapesti irodájukban, egyre jobban tetszik a dolog, de így, hogy a neten gyakorlatilag semmi infó nincs róla, nem nagyon merek belevágni. Te esetleg hallottál erről a lehetőségről? Nagyon szívesen olvasnék róla egy véleményt a kiszamolo.hu -n.”
Akárhányszor ilyen levelet kapok, soha nem értem a levél íróját. Valaki árulja el nekem, miért jobb egy teljesen ismeretlen osztrák, német, seychelle-szigeteki, vagy akár magyar cégre bízni a pénzedet, mint bemenni egy ismert magyar cég irodájába, amelyik már itt van 15 éve és venni a 10 ezer részvény, többszáz ETF és másik ötezer egyéb befektetési alap közül akármennyit?
Miből gondolod, hogy az a cég, amiről még a neten sem tudsz semmit kideríteni, ügyesebben csinál bármit is, mint a Vanguard, Fidelity, Templeton és a többi ismert alapkezelő?
Vajon mennyire komoly és régi cég az, amiről senki semmit nem ír a neten? (Leszámítva saját magát és az ügynökeit, akik a saját anyagi jólétük miatt dicsérik.) Írd be például a “KBC Securities”-t a Google-be: félmillió találat. A “Concorde alap” kifejezésre is 149 ezer magyar nyelvű találat.
Miért nem jó neked a KBC, Erste, Concorde, Pioneer és a többi megbízható magyarországi cég, miért egy teljesen noname és Magyarországon ismeretlen osztrák, vagy német cégre akarod bízni a pénzed, amiről az égadta világon abszolút semmit nem tudsz? Lehet, hogy a cég két hete alakult, a teljes tőkéje az lesz, amit te befizetsz és fogalmuk sincs a befektetésről, csak csináltak egy weboldalt maguknak és találtak ezer balekot Magyarországon.
Mi az a varázsmondat, ami miatt azt gondolod, hogy ők bármiben jobbak, mint az ismert helyi cégek? Ők látják a jövőt? Be tudnak fektetni ugandai cégekbe, a KBC meg csak angolai és kenyai cégekbe? Milyen befektetés az, amit a magyarországi cégeknél nem érsz el, ahol szintén minden megtalálható a dél-amerikai, vagy afrikai részvényektől a kávéba fektető ETF-ig?
Vagy csak azért őket választod, mert őket ajánlotta a “pénzügyi tanácsadód”? Ha már “pénzügyi tanácsadó” ajánlotta, akkor biztos lehetsz benne, hogy rosszul fogsz vele járni, mert minimum sokkal drágábbak, mint a többi cég, hiszen ki kell fizetned az ügynök jutalékát is, ha őket választod. Apropó: a költségeknek utána jártál már? Azon kívül, hogy megkérdezted az ügynököt, aki rávágta, hogy szinte nincs is.
Arról már említést sem merek tenni, hogy vajon hol lesznek ezek a noname, ismeretlen cégek, amikor majd szeretnéd visszakapni a pénzed öt-tíz év múlva. Addig is, ha panaszod lesz, vajon el fogod-e tudni intézni? Milyen nyelven fogod intézni és hol? Melyik ország pénzügyi felügyelete az illetékes és azt hol tudod elérni? Az illetékes hatóság már hallott erről a cégről? Mert a PSZÁF sem hallott sok magyarországi cégről soha, mégis emberek ezrei teszik oda a pénzüket.
Kérlek, hidd el, nincs bölcsek köve, amit csak azok a noname cégek birtokolnak, amiket mindenféle ügynökök ajánlgatnak neked. Semmivel nem lehetnek jobbak, mint a hivatalos és közismert társaik. Egyébként vajon miért ezeket ajánlgatják neked az ügynökök és nem egy Pioneer-t? Csak nem azért, mert ezen keresik magukat degeszre, míg a Pioneer csak csoffadt pár százalékot adna?
Kezeld a lehető legegyszerűbben a pénzügyeidet és soha ne megbízhatatlan, esetleg akár csaló ismeretlen cégekre bízd a nehezen megszerzett pénzedet.
Arról ne is beszélve, hogy ha még te magad sem tudod, mit is csinálnak a pénzeddel pontosan és milyen számláról is van szó, akkor egy fillért se tegyél be oda. Tudod, a KISS-elv (Keep It Simple, Stupid): ha nem értesz egy befektetést annyira, hogy még egy 12 éves gyereknek is el tudd magyarázni a lényegét, akkor nemes egyszerűséggel felejtsd el az egészet.
Remélem, még időben szóltam és átgondolod, kit választasz. Hiába írsz ezentúl egy újabb cégnevet az eddigi több tucatnyi cégnév mellé, arról is ugyanez lesz a véleményem.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Hát elég egyértelmű: sokan pontosan azért akarják külföldre vinni a pénzüket, amiért te is viszed Szlovákiába vagy Szerbiába: hogy a patás Viktor ne tudja rátenni a kezét.
Egyébként jó szokásodhoz híven ‘no name’ külföldi lehetőséget hasonlítottál ismert magyarhoz. Ennyi erővel hasonlíthattál volna elismert külföldit is no name magyarhoz. Vagy no name-et no name-hez. Vagy elismertet elismerthez.
Az a varázsmondat, hogy több pénzt igér. Pár embernek innentõl fogva kigyullad az agyában a gyors meggazdagodás lámpa. 😉
…es a regi nagy neves bankok is eppugy csodbe mennek, atvernek stb. lasd subprime valsag
Az ilyen hozzászólásoknál gondolkodok, hogy vajon elolvastad-e a cikket, vagy ez csak úgy kikívánkozott belőled, a cikktől teljesen függetlenül?
Ha majd egyszer elolvasod a cikket, rájössz, miről is szól. Segítek: nem a külföldi befektetésekről.
Tudnál hirtelen egy európai nagybankot mondani az elmúlt 10 évből, ami úgy ment tönkre, hogy nem kárpótolták a befektetőket?
Vagy amerikait a Lehman Brothersen kívül?
Mert én egyet sem, ellenben ilyen fantasztikus lehetőségek mögött lévő “bankot” többet is.
Volt olyan, hogy nem karpotoltak a befektetoket 100.000 euroig? (Illetve beteteseket ) Europaban vagy Amerikaban? Ugy tudtam, hogy miota a garancia el, azota mindig karpotoltak.
Itt inkabb az a gond, hogy ilyen noname ceget en is csinalhatok, csak egy jo marketingszoveg kell hozza, meg talan 1-2 millio forint. Ha sikerul 4-5 ugynokot szereznem az ugynek(kelloen magas jutalekert biztos jon tobb is ), akkor mar mehetnek is teriteni… Innentol kezdve viszont a bukas garantalt 🙂 Mig a nagybankoknal legalabb van nemi esely a tulelesre:)
Rendszeresen talalok havi 5-10%os kamatot igero befekteteseket… Ezeket max azert szoktam megnezni, hogy lassam hol van az atveres… eleve csak elnyulni akarnak, vagy csak a kockazatot hazudjak el.
Erről is szólt, meg arról is. Való igaz, hogy nem a fő témádra reagáltam.
A külföldi befektetésekről egyáltalán nem szólt.
Én magam szoktam javasolni mindenkinek egy bizonyos vagyon felett, hogy tartsa a befektetésének egy részét külföldön.
De ott is csak a legmegbízhatóbb bankokban és még véletlenül sem a noname helyeken.
Így bizony! Ezért ment csődbe egy csomó állam Európában, mert közpénzből kimentették, de nem csak a kis betéteseket, hanem a nagy spekiket is: Izland (a britek és a hollandok), Írország (az Anglo Irish Bankot mentették ki), Portugália, Görögország (a 4 legnagyobb bankot 2× mentették ki – PZ), Ciprus (az első, ahol a nagy spekiket nem akarják).
Néha elgondolkodom azon,hogy az emberek, vajon tényleg ennyire hiszékenyek lennének??Hány meg hány cikk szól arról, hogy milyen aljas módon verik át az embereket ezek a no-name cégek, és még mindig akad aki hisz nekik?
Ennyire csekély lenne az emberek gondolkodása, hogy ne lássák, az, hogy igaz a mondás, miszerint, túl szép ahhoz, hogy igaz legyen?Vajon az embereknek miért nem jut eszükbe, hogy az a cég, amire a pénzüket akarják, bízni, hogy utánna nézzenek, mióta van a piacon, milyen eredményei voltak.Ha nekem lenne annyi pénzem, hogy be tudnám fektetni, szánnék rá pár órát, vagy akár többet, hogy az adott cégnek alaposan utánna nézzek.
Ma az interenet világában, szinte minden cégről mindent ki lehet deríteni, csak a megfelelő forrásokat kell hozzá ismerni.De elég, ha mint írtad Miklós, ha beírja a Google-be, a cég nevét és rögtön lesz rá találat, ha létezik a cég.Ha a Google se találja
…az már elég elgondolkodtató kell legyen, hogy vajon tényleg létezik a cég?
Sokszor nem tudom eldönteni, hogy ezek az emberek buták, vagy egyszerűen lusták, vagy nem értenek a számítógépekhez, vagy vajon mi készteti őket arra, hogy alapos információ nélkül szóba álljanak egy no-name céggel?
Egyre jobban szeretem ezt a blogot, mert úgy látom, hogy Miklós te nem azt írod le, amit az emberek hallani akarnak, hanem az őszinte, objektív véleményedet.
Remélem még sok cikket olvashatunk Tőled különféle témában, mert jó ez blog.
Bank of Cyprus, Laiki Bank csak idén… Megelőzendő a kötekedést, mindkét bank nagyobb volt mint az OTP…
Ez a bank p betuvel kezdodik es artner-el vegzodik? Mert nekem is van veluk dolgom kb 2 eve, eddig nincs rajuk panasz, de most kicsit megijedtem…
Ciprus és Izland két kivétel, mert a bankrendszereik 5-8 szorosa volt az irszág GDP-jének, erről írtam több cikket.
Ezeken kívül másik bank?
Igen, az államok mentették ki, de az egyén szempontjából mindegy. A noname bukás lehet könnyen, ez a lényeg.
Én hallottam már olyan érvelést, hogy mert a bankok leveszik a hasznot, de ugyanazt árulják, míg ezek a cégek kihagyják a láncból a bankokat és ezért tudnak többet fizetni! Ja, meg hogy nem költenek reklámra, ezért is olcsóbbak. Ezt sok ember képes elhinni, mert jé, tényleg milyen logikus.
A Kelernél vannak nyilvántartva a részvények, a brókercég csődjével nem tűnnek el, igaz?
Ha talalsz rolunk infot a neten, es a PSzAF is tud roluk, akkor valoszinuleg nyugodt maradhatsz. Ha viszont nem tud roluk semmit a PSzaF, akkor en otthagynam oket. De ha ide leirod, hogy pontosan kikrol van szo ( cegnev, weboldal ) akkor biztos lesz valaki aki leirja a velemenyet.
Csak mondjuk az átlagember a belföldi pénzügyi szolgáltatók többségéről tudja, mi fán terem, a külföldiek közül meg tényleg csak a legnagyobbakat ismeri. És akkor jön egy tanácsadó (aki végre nem UL-es), és bemond egy jól csengő, bár sosem hallott osztrák/német befektetési bankot, hogy az a partnerük. Honlapja is van, feltehetőleg létezik, de ennél többet nehéz kideríteni. Ugyanúgy lehet komoly cég is, meg eleve átverés is, meg bármi a kettő között…
Annyi azért egyből kiderül, hogy az ügynök az UL-hez hasonló nagyvonalúsággal ismerteti a költségeket, és a kondíciók kellemetlenebb részleteit. A részletkérdésekre nem is tudja kapásból a választ. Becsületére váljék, mailben küldi pár nap múlva.
A részletek ismeretében pedig már annyira nem is kedvező. Szóval egy átlagos befektetőnek biztosan nem érdemes tovább nyomozni.
“kivétel”
Az nem teszi boldogabbá azokat a befektetőket akik veszteségeket szenvedtek.
“úgy ment tönkre, hogy nem kárpótolták a befektetőket”
Legjobb tudomásom szerint csak a _betéteseket_ kárpótolják (azokat is egy határig), nem a _befektetőket_.
Ha berakom a pénzem egy bankszámlára, betétes vagyok (és mint olyan, biztosított egy bizonyos határig). Ha bankrészvényeket veszek, befektető vagyok… és arra semmilyen biztosítás sincs. Sőt ha a bank által árult befektetési eszközöket vásárolok, arra sincs biztosítás — amit a prospektus ki is emel.
Csak éppen nem bankrészvényekről van szó.
Nem arról szólt a diskurzus, hogy az adott bank(ocska) részvényéből veszel, vagy kötvényéből, hanem hogy a befektetéseidet kezelik.
Ha az adott bank által kezelt eszközökből veszel, akkor is ott a Beva, igaz, nem sokat ér.
Tehát tudsz olyan nagy bankot, amelyiknek tönkrement volna a befektetési üzletága?
Itt azt kene, megerteni, hogy annak az eselye, hogyegy ismert bank csodbemegy, 1: 1 000 000 hoz, mig egy ismeretlen, rejtozkodo penzugyi szoolgaltatonal ez kb 90%, es nem azert, mert ok rosszabbul bannak a penzzel, hanem azert, mert eleve ilyen cellal jottek letre
Kedves Kiszámoló!
Már régebben észrevettem, hogy a kiszamolo.hu és a kiszamolo.blog.hu ugyanaz a honlap. Lenne arra valami mód, hogy a két honlap tartalma megegyezzen? Nekem nagyon zavaró, hogy mindkét címet meg kell látogatnom, ha minden cikket el akarok olvasni.
Köszönöm szépen!
Gyula
Szia,
Nem kell. A kiszamolo.hu-n sokkal több cikk van és ami a blog.hu-n megjelenik, az itt is megjelenik egy nappal később (Az index kérésére).
Először ezt kérdezted:
“Tudnál hirtelen egy európai nagybankot mondani az elmúlt 10 évből, ami úgy ment tönkre, hogy nem kárpótolták a befektetőket?”
Azt állítod hogy a Fortis összes befektetője “kárpótolva lett”? Hogy nem szenvedtek el semmilyen veszteséget?
Tudtommal az állam kimentette, a BNB Paribas meg felvásárolta.
“ismert magyar cég irodájába, amelyik már itt van 15 éve és venni a 10 ezer részvény, többszáz ETF és másik ötezer egyéb befektetési alap közül akármennyit”
Mi ennek a cégnek a neve? Ha ezt nem szivesen mondod meg, legalább a kezdőbetűjüket ird le 🙂
Erste Trader / Netbroker (nem ugyanaz) es/vagy a KBC equitasra gondol.
//kiszamolo.hu/igy-vasarolj-kulfoldi-reszvenyeket-es-befektetesi-alapokat/
Érdekes, hogy mindig a nagyok vannak megemlítve.
QUAESTOR 🙂 1990-es alapítású, magyar, országszerte 20 fiók, szinte mindennel tudsz kereskedni
Na róluk többször írtam mostanában.
Amúgy ha már itt tartunk,érdekes, hogy a múltkor igencsak ellenséges hangvételű volt a Q-cikk, most meg Kiszámoló azt írja, hogy érdemesebb hazai befeketetési szolgáltatókat keresni. Azt sem értem, hogy miért próbál párhuzamot vonni (mégha ezt így nem is írta le feketén-fehéren) a Saradha Group és a Q-cégcsoport között.Valahol kilóg a lóláb, mert ha valakinek a kommentelők közül “+” tapasztalata volt a Q-kötvényekről, máris átment támadásba. Gyanítom, hogy a Q-csoport nem támogatja, mert zömében azokat a pénzintézeteket, szolgáltatókat preferálja, akik valamilyen formában tolják a szekerét. De az is lehet, hogy nem ETO-drukker 🙂 Mindenesetre érdekes, hogy azért sikerült egy-két kommentelőnek a kérdéseire úgy reagálni a bankcsődök kapcsán,hogy egyből “kivételnek” emlegette.Ja, kiváncsi lennék,hogy az OBA mihez kezdene, ha 1-2 hónapig nem fizetnék a magyar adósok a jelzáloghiteleiket.
Na most komolyan, te olvastad a cikket, vagy csak valaki mesélte, aki ismer olyat, aki olvasta?
Ennél polkorrektebb cikket nem is lehetett volna írni egy olyan kötvényről, amit egy vagyontalan kft szed össze 50 milliárd forint értékben.
Mint amikor egy hajléktalanra íratják a kft.-t. Jó kis ómen…
Bár lenne egy pénzügyi szolgáltató, aki tolja a szekeremet. Ha tudsz valakit, feltétlen szóljál nekem is.
Nem a bankcsőd a kivétel, hanem Ciprus és Izland helyzete. Ha azt a két cikket is majd elolvasod, megérted.
Korrekt?Van/volt már Q-kötvényed?Esetleg valamilyen negatív tapasztalatod a cégcsoporttal?Mert akkor még csak értenélek, de így?!Félre ne érts, nem gondolom, hogy mindenben a Q az etalon, de méltatlan lenne a nevéhez, ha egy piramisjáték-szerű cégről szólna az egész vagy az olyan fantomokról, akik naponta hívogatnak (pl.ZuluTrade), és a PSZÁF oldalán meg tiltólistán vannak.Nagyon kíváncsi lennék azokra a bankokra is, akiket jövőre felvásárol a Csányi, hogy hogyan gazdálkodtak, illetve meddig mentek el a hitelezésben, és milyen marketinget nyomnak majd a betéteseiknek, ha megtörténik a felvásárlás. Amúgy Te komolyan gondolod, hogy az OBA mindnekit kártalanítani tudna,ha az általam vázoltak egyszer bekövetkeznének?Vagy akár az állampapír tulajokat kárpótolná valaki, ha beütne valami?Ugye, nem kell bemutatnom a görög drámát?
Látom, még nem olvastad, ezért belinkelem ide: //kiszamolo.hu/q-kotvenyrol-mit-kell-tudni/
Leírom a tényt, hogy a cégcsoport vagyona helyett egy vagyontalan kft-vel vetetik fel a pénzt, nehogy helyt kelljen állni a kölcsönökért.
Nem kommentálom a dolgot, pedig lehetne, mert elég durva.
Ezután ezt írom: “Vagyis egy teljesen korrekt üzlet.”
Nem térek ki arra, hogy hirtelen nem tudnék sikeres Questor üzleti ágat megemlíteni. Utazási iroda? Ha megkérsz 20 embert, mondjon 10 utazási irodát, ki említené a Q-t? Szállodák? Van, amelyik jól megy, van, amelyik pang az ürességtől, egyébként az egész szállodaipar szenved és haldoklik.
Telekom? Vajon ki hallott a Q telekom cégről?
Mindezekről egy szót sem írtam.
Mások azért fedtek meg, miért nem voltam őszinte a Q-val kapcsolatban. Te azért kötekedsz, hogy miért árultam el titkokat.
bocsi az OFFert:
a legujabb cikkhez miert nem lehet hozzaszolni? Lenne oda kerdesem.
Mert itt annyi Szerbia szakértő van, hogy el sem hinnéd.
Kedves kiszámoló a dináros cikked jó és hasznos. Szerintem jó alternatíva a szerbiai dinár betét. Nekem semmi problémám nem volt vele 2002 óta.
A szerbiai infláció és az árfolyam erősödést nem értem. pl. két havonta járok Szabadkára, de én nem érzékelem a 11 %-os inflációt.
Tavaly októberben amikor vettem még 2,45 Ft-ért dinár. Pár napja meg a dináros kártyámon vásároltam, amit a bank majdnem 2,7-es árfolyamon számolt át. Vagyis a 11,5%-os kamat mellé még nyertem 10 %-ot az árfolyamon is. Ennél csak a hrivnya kamaton lehet többet kihozni itt a közelben.
Javaslok arról posztot, egy tőzsdén jegyzett cégnek milyen jelentéskötelezettségei vannak, és hogy ezeket miért írják elő a tőzsdei szabályok. Akkor talán jobban megértik a most értetlenkedők, hogy felelős befektetéshez ugyanezekre az adatokra van szükség bármely, tőzsdén nem jegyzett vállalat kötvényének vásárlásakor. Néhányan csak megértik, hogy a helyzet ugyanaz: odaadom a pénzem egy vállalatnak, hát akkor legalább tudhassak annyit róla, amennyit egy tőzsdei cég közzétesz.
Akkor én is ide 🙂
“A jelenlegi 4,75%-os jegybanki alapkamat várhatóan tovább fog csökkenni, erre utal az állampapírok hozamai is, az egyéves diszkont-kincstárjegy hozama már négy százalék alatt van. […] Ez sajnos előrevetíti a bankbetétek kamatainak további csökkenését is.”
Jól érzem, hogy a nem külföldre szánt befektetések esetében ez elkezdi felértékelni a korábban egy legyintéssel elintézett “nem eléggé jövedelmező” üzletágakat? (Én most konkrétan az ingatlanra, esetleg földre gondolok, mert nem jut más eszembe, de nyilván sok mindent tárgyaltunk már itt a blogon is.)
Természetesen.
Amíg a bankbetét hozott 9%-ot tavaly ilyenkor, minden más nagyjából a feleslegesen rizikós kategória volt.
Ha majd lesz 3%, (de akár már a jelenlegi kamatoknál is) már el kell kezdeni gondolkodni az esetleges kockázatvállaláson és az alternatív lehetőségeken.
Ha igy van, akkor lenne 1 kerdesem:)
Mivel en messze lakom Szerbiatol, ezert nem szeretnek oda rendszeresen elutazni, igy viszont marad a banki atutalas. Azt viszont picit draganak erzem, ezert jo lenne valami mas megoldas a penz eljuttatasara.
Az a kerdes merult fel bennem, hogy itthon a MAK-nal lehet bankkartyaval fizetni onnan meg at lehet a penzt bankba is utalni ( igaz varni kell amig lejar a 2hetes kincstarjegy ). Ha ugyanez mukodne Szerbiaban is, akkor egy picit olcsobban at lehetne juttatni a penzt. Van errol valakinek tapasztalata?
A számlanyitáshoz mindenképpen ki kell utazni. Több dinárbetétcsomaghoz adnak Maestro kártyát, ami itthon is jól működik, POS-n és interneten keresztül is. Váltani a Ft-ot RSD-re (dinárra)Szabadkán a piacon lehet jobb árfolyamon. Nagyobb összegnél engednek az árfolyamon, most fent van a dinár ára.
Messze Szerbiától? Ez minden relatív. pl. Én is több mint 200 km Szabadka, de már 2 milliónál simán megéri kiutazni, mert az utalás szinte többe kerül. + érdemes kint összekötni a vásárlással a Metróban és Rodában van lehetőség ÁFA (PDV) visszatérítésre (20%). pl. egyik rokonom múltkor vett egy indukciós sütőt ami jóval olcsóbb volt kint mint itthon és még visszakapta a 20% ÁFÁ-t így már simán visszajön az üzemanyag ára.