A kisvállalkozások pénzügyi alapjai
A sokadik kisvállalkozói tanácsadás után úgy látom, érdemes újra írni a legalapvetőbb kisvállalkozói pénzügyi hibákról.
Ezeknek a tanácsadásokban az a közös, hogy a kisvállalkozó keményen dolgozik, küzd, a szakmáját jól ismeri és még azt is gondolja, hogy sikeres a piacon, azonban mindennapi filléres gondjai vannak és nem tudja, hol a hiba.
Mennyi a költséged?
Legutóbbi ügyfelem kifejtette, hogy amikor árat kalkulálnak, nem felejtik el beleszámítani a hatezer forintos rezsi óradíjat a végső árba. Amikor rákérdeztem, hogy ez a szám hogy jött ki, csak az volt a válasz, hogy hát mindenki ennyivel számol a szakmában.
Itt kezdődik az első és legsúlyosabb probléma. Fogalmunk sincs, mennyi is a valódi költsége a cégnek és azt hogyan kellene ráosztani a termelésre.
Az alkalmazott munkadíját és a nyersanyag költségét még csak-csak tudjuk (bár vannak komoly gondok néha az anyagköltség meghatározásával is), de mással már nem számolunk. Pedig mindent össze kell adni és leosztani a munkaórák számára. A mindent azt jelenti, hogy mindent. Faxpapír, telefonszámla, könyvelő havi költsége, telephely bérleti díja és biztosítása, az irodai légkondi éves karbantartási költsége, a raktár kifestésének a költsége három évente, marketing kiadások, adminisztratív dolgozók fizetése, minden, minden, minden, ami csak valaha felmerül a céggel kapcsolatban.
Ha van négy termelő alkalmazott és egy adminisztratív dolgozó, akkor havi 22 munkanappal számolva napi 4×8 munkaórát alapul véve kell az egyéves költséget visszaosztani, ebből lesz a rezsi óradíj egyik tétele.
Ehhez persze az kell, hogy minden költséget feljegyezz, ami felmerül a cég életében, legyen az olyan kicsi tétel, mint egy 300 forintos parkolás.
Nem kell más ehhez a feladathoz, mint pontos adminisztráció és józan paraszti ész. Mindent összeadsz és elosztod a kapott összeget a példában szereplő négy termelő munkás napi nyolc órájára. (Ugye nem felejtetted, hogy minden alkalmazott vagy 35 napot nem dolgozik évente szabadság miatt és vannak fizetett ünnepek is, ahogy betegszabadságok is? Vagyis egy átlagos alkalmazott 10 hónapot dolgozik csak a 12-ből. Tehát a fenn említett 22 munkanap sem 22 nap igazából havonta, hanem csak picit több, mint 18 nap.)
Az a fránya amortizáció
Állandó probléma, hogy a kisvállalkozók elfelejtik a termelőeszközök amortizációját. Ha vettél egy gépet 10 millióért, ami 9 év múlva egymilliót ér, akkor némileg egyszerűsítve évi 1 milliót, havi 83 ezret buksz a gép amortizációján. Ha havi 120 órát megy a gép, akkor 700 forint csak a gép amortizációja óránként, s hol van még a karbantartási, felújítási és üzemeltetési költség? Ez csak az a kiadás, hogy 10 év múlva kuka a termelőeszköz. Nesze neked 6.000 forintos rezsi óradíj.
De remélem nem feledkeztél el arról se, hogy a vállalkozás irodai számítógépei is amortizálódnak. Ha háromévente veszel 3 új laptopot az irodába 700 ezer forintért, azt is oszd vissza a termelésre. Meg a mobiltelefonokat. Ja és persze az autók értékvesztését is, ami szintén több milliós tétel évente. Ezeknek mind-mind meg kell jelennie a rezsi óradíjban.
Erről egy tanulságos cikket itt írtam régebben.
Tehát a rezsi óradíjba beleszámolunk minden folyóköltséget visszaosztva és a termelőeszközök amortizációját is. De ezzel még nem vagyunk kész.
Fejleszteni miből fogsz?
A legtöbb kisvállalkozó elfelejti, hogy a fejlesztéshez pénz kell és ezt elfelejti belekalkulálni az ügyfelektől elkérendő árba. Mivel nem kalkulálta bele a vállalási árba, ezért a saját zsebéből kell majd pótolnia ezt és a magánvagyonából kell a cégét fejleszteni. Na, ezért se lesz soha pénze, mert átlényegül új termelőeszközbe, így a cége nem a vagyonát fogja gyarapítani, hanem éppen fordítva, folyamatosan apasztani fogja azt a fejlesztési igények miatt.
Ezért már előre kalkuláld ki a várható fejlesztések irányát és költségét és azt add hozzá minden egyes munkához! Mert ha nem teszed, akkor nem fogod érteni, miért szegényedsz folyamatosan és nem gyarapodsz.
Kell egy új gép két év múlva 8 millióért. Addig még 13.800 munkaórát fogunk termelni a négy emberrel, tehát 580 forintot még hozzá kell adni a rezsi óradíjhoz.
A tőke is pénzbe kerül
Újabb gyakori hiba, hogy az emberek elfelejtik a tőke költségét. Ha van 50 millióm, ami a cégben áll termelőeszközben, akkor nem tudom betenni a bankba, tehát elveszítem annak a kamatát is. Ha 4% hozammal számolok évente, akkor 2 milliót bukok mint tulajdonos azon, hogy a tőkémet itt kell kamatmentesen tartanom mondjuk raktárkészletben. Ez évi 6.900 munkaórával óránként 290 forint kiadás nekem, mint tulajdonosnak.
Erről itt írtam egy szintén tanulságos cikket, miszerint van olyan vállalkozás, ami azért tűnik nyereségesnek, mert rosszul számolunk.
Ha az összes fenti tételt becsülettel kiszámolod, nagyjából megkapod, mi az a minimális költség, amit minden munkára rá kell terheljél ahhoz, hogy legalább nullán legyél.
Ha ez alatt dolgozol, akkor csak veszteséget termelsz.
De ha már így belejöttem, nézzünk néhány további gyakori problémát.
Soha ne tartozz az adóhivatalnak!
A legtöbb veszteséges vállalkozás azért él sokkal tovább, mint kellene neki, mert a tulajdonosok az adóhivatal pénzéből pótolják a veszteségeket, ezzel magukat is becsapva, mert nem jönnek rá, hogy veszteséget termelnek hétről-hétre.
Nem fizetik be az áfát, csúsznak ennek-annak a befizetésével. Először csak egy-két hetet, aztán egy-két hónapot, végül már milliós adósságokat görgetnek maguk előtt.
Nagyon becsapós az adótartozás. Az adóhivatal nem hívogat hetente, mint a beszállítód, nem kapcsolja ki a telefonod, mint a mobilszolgáltatód, ezért sokan az adóból foltozgatják a hiányokat.
Azonban amikor eléri a tartozás nagysága az adóhivatal ingerküszöbét, a legrosszabb hitelező lesz belőle, ráadásul a törvények is neki kedveznek. Ő lesz a rémálmod, bármit bármikor végrehajt, lefoglal vagy a számládról az összes pénzt leemeli és még csak el sem évül a tartozás.
Soha ne sétálj bele ebbe a csapdába. Az adók mindig legyenek időben befizetve. Ha nem tudod ezt megtenni, ez legyen számodra vészcsengő, hogy valószínűleg veszteséges a vállalkozásod és jobb mihamarabb változtatni, vagy abbahagyni az egészet.
A cash-flow és a nyereségesség két külön dolog
Cash-flownak hívjuk a cég pénzáramlását, hogy mindig van pénz kifizetni a számlákat. Ennek semmi köze ahhoz, hogy nyereségesen termelsz-e!
Lehetsz borzasztó nyereséges, de ha mindenki késve fizet, úgy mehet tönkre a céged, hogy egyébként a profitrátád 100%-os volt.
Ezért fontos az úgynevezett cash-flow menedzsment is, hogy mindig legyen készpénz a folyó kiadásokra.
Ezért tilos például a forgótőkéből beruházni egy termelőeszközbe. Mert a termelés nyereségesebb lesz az új géptől, csak éppen a cég meghal a forgótőke hiánya miatt.
Természetesen ha mindig veszteséggel termelsz, előbb-utóbb ez kihat a pénzáramlásodra is. Nagyon gyakran a készpénz hiánya mögött a veszteséges termelés áll. Ez nagyon komoly tünete annak, hogy lehet, nem nyereséges a cég termelése.
Az én pénzem vagy a cégé?
Sok kisvállalkozó összekeveri a cége pénzét a sajátjával, rájár a céges kasszára, aztán a saját zsebéből fizet céges költségeket, a cégautójával hozza haza a gyerekeket az iskolából és a többi.
Ennek a vége egy nagy katyvasz, fogalmad se lesz, hogy akkor most mennyi profitot termel a céged, vagy egyáltalán nyereséges-e.
Élesen különítsd el a céges és a magán költést, mert egyébként képtelenség tisztán látni a pénzügyekben, anélkül meg nem tudsz jó pénzügyi döntéseket hozni.
A megoldás egyszerű, mint a faék: adj magadnak fizetést és csak abból költs. (Nem feltétlen adózási értelemben mondom, erről már itt írtam régebben.)
Miért akarsz te mindenkit kiszolgálni?
Állandóan azt hallom, hogy sok kisvállalkozás minden piszlicsáré munkát elvállal megszokásból, ezért nincs ideje pénzt keresni. Józsi bácsi fűkaszájához új tengelyt esztergál egy marék rizsért, vagy Joli néni százéves bútorát újítja fel gombokért.
Gyakran nem teheted meg azt a luxust, hogy ilyen munkákat elvállalj.
Az ügyfelek 20%-a hozza a bevétel 80%-át és a problémák 80%-át is az ügyfelek 20%-a generálja, akik jellemzően abból a körből kerülnek ki, akit egyébként semmi hasznot nem hajtanak.
Az említett esetben is felmerült, hogy akár két embert is el lehetne küldeni a négyből, ha nem vállalnának el piszlicsáré munkákat. A bevétel 80%-át hozó munkákra elég a maradék két ember és a cég költsége úgy leesne, hogy kevesebb munkával valószínűleg többet keresne a cég.
A növekedés kényszere
Nagyon sok emberrel beszéltem, akik elmondták, hogy igazából addig kerestek jól, amíg ők egyedül, vagy ők meg egy segéd dolgozott a cégben. Aztán elkezdtek nőni, már 30 fős a cég, de igazából a főnök kevesebb pénzt visz haza, mint amikor egymaga dolgozott.
Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mi a csodának csinálod így?
Egy srác is bútorokat javított háznál és nagyon jól ment a bolt. Volt egy segédje, meg egy szakadt furgona és szénné kereste magát.
Most egy hatalmas bérelt telephelyen és bemutatóteremben több tucat emberrel bútorjavítással, bútorgyártással és értékesítéssel foglalkozik, hatalmas árukészlettel és fejfájással és kevesebbet tud hazavinni, mint régebben.
De mint mondtam, ez meglepően gyakori eset.
Ezért ne akarjál minden áron növekedni! Ha a fentiek alapján kiszámolod, hogy mennyit kell keresned és előre kiszámolod, hogy növekedés esetén a hasznod is minimum lineárisan nőni fog, akkor növekedj, egyébként ne. A növekedésnek csak akkor van értelme, ha a profitod nő, nem akkor, ha a cég mérete, a fejfájás, a kockázat és a munka mennyisége nő csak.
Előleg nélkül soha
Beszéltem valakivel, akitől berendeltek méretre vágott fém alkatrészeket több milliós összegben, de előleget nem hajlandóak fizetni, mert mi az, hogy nem bíznak meg bennük, különben is, nekik is majd csak akkor fizetnek, ha kész a munka.
Soha ne legyél ennyire naiv és felelőtlen. Először is olyan céggel nem boltolunk, aki nem képes kifizetni a munka felét előre. Az ilyen cég csóró, a legkisebb fennakadás esetén örökre búcsút mondhatsz a pénzednek.
Miért nekem kelljen megbízni benne, bízzon meg ő énbennem. Ha legyártasz méretre valamit és nem veszi át, utána a hajadra kenheted, nem tudod eladni, csak hulladékvasnak.
Stressz-teszt
A fentihez kapcsolódik, hogy mindig végezz stressz-tesztet a cégeden minden munka elvállalása előtt. Ez azt jelenti, hogy vizsgáld meg, mi lenne a cégeddel, ha ezt a munkát nem fizetnék ki, vagy 90 nap késéssel fizetnék csak ki, esetleg kötbért vernének rád, ha csúszol a szoros határidővel.
Ha a céged belerokkanna, ha a munkát nem fizetnék ki, vagy nem tudnál kigazdálkodni egy tízmilliós kötbért, akkor mondj nemet az ajánlatra, akármennyire is vonzónak tűnik. Egyszerűen túl nagy falat neked.
Soha ne állj egy lábon!
Állandó visszatérő mondat, hogy a vállalkozó minden pénzét visszaforgatja a vállalkozásába, mert hogy ott hoz a legtöbbet.
Ez nagyon veszélyes és rövidlátó dolog.
Ahogy nem tartjuk az összes pénzünket magyar állampapírban, vagy mondjuk Google részvényben, vagy bármi másban, így a saját vállalkozásunkban sem lehet az összes vagyonunk.
Elég egy ügyetlen könyvelő, egy csaló üzlettárs, egy rossz üzleti döntés, egy 200 milliós kártérítési per, bármi és az egész életednek a munkája semmivé lesz.
Ezért fontos, hogy ne vegyél ki mindent pénzt a cégből, hogy tudjon fejlődni (már ha van értelme, lásd fentebb), de legalább ilyen fontos, hogy ne is tartsd az összes pénzedet a cégben.
Mennyit szeretnél keresni?
Vállalkozni akkor van értelme, ha legalább háromszor annyit keresel, mintha alkalmazott lennél. Tiéd a kockázat, a felelősség, a nemfizető ügyfelek, a problémák, az adózási akadályok és minden egyéb.
Döntsd el, mennyit szeretnél nettóban keresni, majd kezdj el visszafelé számolni, mennyi árbevételt vagy profitot kellene ehhez elérnie a cégnek.
Volt már olyan tanácsadás, aminek az lett a vége, hogy mivel sehogy nem lehet kihozni a cégből annyi bevételt, hogy akárcsak egy tisztességes alkalmazotti fizetés kijöjjön belőle, ezért be kell zárni a céget és el kell menni alkalmazottnak.
Nincs ezzel semmi baj, de nagyon sokan nem mernek ezzel szembenézni és évekig csak a mínuszt termelik. Ne félj szembenézni a tényekkel.
Mivel lassan már inkább könyv, mint bejegyzés lett a terjedelem, most abbahagyom. Remélem, egy kicsit tudtam segíteni, mit is kellene átnézned a vállalkozásod pénzügyeiben.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Egyedi, méretre gyártott terméknél szükséges, ez kétségtelen.
Azonban a közelmúltban járt úgy az egyik napelemes fórumon egy napelemes rendszert megrendelt fórumtárs, hogy kifizetett többszázezres előleget, a cég pedig becsődölt, futhat a pénze után.
Itt én pont azt mondom, hogy olyan céggel nem állok szóba, aki nem képes 1M Ft-ért megelőlegezni az anyagot. Annak semmi akadálya, hogy mielőtt elkezdik a telepítést, leteszem az előleget, de olyan terméknél, ahol ha én esetleg visszalépek, már aznap felszerelhetik a következő ügyfélnek, nem fizetnék előleget…
A cikkben szereplő, alapvető tudnivalókon kívül még számtalan buktató van: pl. feketén dolgozó konkurencia, lopós alkalmazottak, baleset, betörés, bírságok. Ezekből csak egy is komoly fejfájás és nullára redukálhatja egy gyenge lábakon álló vállalkozás profitját.
Arra voltam kíváncsi, hogy mennyi adóelőnye van a BT-nek az alkalmazotthoz képest (szolgáltatás, tehát anyagköltség nem volt).
A lényeg: nem csak az épp megmaradó dolgokat számoltam bele, hanem mindent: betegség, szabadság, nyugíjra félre kell tenni, stb. Ami nem volt benne, az a kockázati elem, nehezen számszerűsíthető (vállalkozóként a munka könnyebben jön és megy).
Az eredmény meglepett: 500e Ft bruttó fizetés felett kezdte megérni a vállalkozás. Anyagköltség, amortizáció nélkül (nem volt jelentős tétel az én esetemben).
Csalóka, mert függ a megrendelés állománytól. Ha kevés a megrendelés, akkor a kisértékű munka is segít belőle kifelé, a gond akkor van, ha helyette nem fér bele a nagyobb értékű. És, van az a nem számszerűsíthető rész, ami az, hogy valaki hoz egy nem túl jó munkát, majd ajánl valakinek, aki hoz jót.
Szívem szerint a rezsi óradíjat kétfelé venném, van egy minimum (részben a bérköltség alapján részben alapvető költségekből), ez a minimum amiért be lehet vállalni egy melót, és egy optimum rezsióradíj, ami a hosszú távú működést is fedezi.
Leegyszerűsítve kérdés formájában: melyik jobb, ha azt csinálod amit szeretnél vagy ha olyat kell csinálnod, amit nem szeretsz, de azt kétszer annyiért?
elsőre jónak tűnik, de:
“saját magad rendelkezel az időd felett, oda mész és akkor, amikor akarsz,” – inkább az a jellemző, hogy SOHA nincs szabad időd.
” nem b…gat a főnök” – cserébe b.gat az ügyfél
“rá vagy kényszerítve, hogy folyamatosan új ötleteken agyalj, ami bejöhet később,” – ez egy ideig élvezetes és örömteli, de egy idő után idegőrlő is lehet. Főleg ha nem nagyon jönnek be később az ötletek, akkor egy idő után azon stresszelsz majd, hogy miből fogsz megélni
Az említett napelemes beruházásnál a cég egy 1M körüli telepítésre elkért kb. 600 ezer előleget, majd eltűnt. Ja, visszajár, csak nincs kitől visszakapni.
Egészen más a helyzet, ha én magam megveszem a faanyagot, kiszállításkor kifizetem, az áccsal pedig a munka elvégzésére szerződöm.
Nem várom el a napelemes kivitelezőtől, hogy felmásszon a tetőre, amíg nem fizetek, de nem fogok kifizetni többszázezret egy szerződésre, miszerint majd hónapok múlva csinálnak valamit.
Ha ő kihozza a napelemeket a ház elé, még csak a szállítási költséget kockáztatta, ami legyen mondjuk nagy jóindulattal 50 ezer Ft, miért kockáztassam én a félmilliós-milliós anyagköltséget?
Mint ügyfél, kb én vagyok a “főnököd”, ha nem tudsz akkor jönni, ami nekem jó,akkor keresek mást, természetesen rugalmas vagyok, egy bizonyos pontig. (valós példával is szemléltetném: múltkor elromlott a wc tartály, nem sikerült megjavítanom. Szokásos vizes hív, csak másnap tud jönni. Új vizes keres, felhív, 1 óra múlva jött, megszerelte.Kb 1 hónap múlva a tartály végleg bedöglött. Természetesen az új vizessel cseréltettünk).
,,Jóvan, két sör lesz…” alapon futnak az öreg esztergályosok. Jó, az a gép sosem amortizálódik le 😀
Nem így van.
A vállalkozó azt a munkát vállalja el, amelyiket akarja. Nyilván ő sem fog egy olyan helyre visszamenni másodszorra, ahol elsőre is csak két rendőrrel vagy szekrény méretű kopasszal sikerült fizetésre ösztönözni a tisztelt megrendelőt, mert ilyen is volt.
Aztán itt a mi szakmánk, sírnak a megrendelők, hogy ,,mi van, nem kell a pénz?”. Hát nem bzdmeg 😀 idehoznak minden szart, hogy ebből kéne csodát tenni, persze olcsón. Van aki fát akar megmunkáltatni, meg sem éri azért kétszer pucolni a gépet… ha meg mondod neki hogy hát akkor 40 ezer lesz, egyből falfehér meg óbégat hogy mocskosrablóbanda. De 4 ezerért… hát nem csinálom meg, és nem érti meg, hogy a gép óradíja nem kockadobás alapon dől el, és csak őrá várt a gép..
En is szerettem volna egyszer 2 db 20mm-es kromcsovet 14cm-es sugarban meghajlittatni.
Talaltam a lakashoz eleg kozel egy fembutor keszito ceget.
Bementem hozzajuk munka utan, hogy itt vannak a tervek, mennyiert, es mikorra tudna elvallalni?
Elmagyaraztam, mit akarok, es akkor mondja, hogy 5000-ert vallaja 3 hat mulva.
Mondom, OK!
Erre 3 het mulva elkezdodott a maszatolas, es a sokadik telefonom utan kibokte, hogy “inkabb megsem vallaja”
Remek.
Akihez utana mentem, azok foleg lezervagassal foglalkoznak.
Neki is elmondtam, hogy mi kellene es ezt mondta:
” Tudod, meg tudnank csinalni neked, de nem javaslok, mert altalaban nem foglalkozunk csohajlitassal, es ez eleg specialis iv, igy kellene eloszor szerszamot csinalni hozza, es szerintem nem akarsz ezer plusz 50 000-et fizetni, de mi lenne, ha 8000-ert kivagnank neked 8mm-es rozsdamentes acelbol?”
Igen vállalkozói szempontból ez így van, hogy azt vállalsz el amit akarsz, én ezzel maximálisan tisztában vagyok. Én viszont, azzal dolgoztatok, akivel akarok (max megszívom), aki a prímást fizeti az kéri a nótát (vagy, hogy van ez a mondás).
Mint írtam a “szokásos” szakit hívtuk először (már többször csinált ezt-azt, szóval elvileg ismert minket, ha nem vezet az ügyfeleiről nyílvántartást, azaz ő baja), ő sajnos nem tudta elvállalni (lehet, hogy rajta kívül álló okokból, de nekem mindegy). Ezért kerestünk újat, bevált. Ebben az esetben olyat kerestünk, aki 0-24-es.
Szerintem alapszabály, hogy az ügyfélnek mindig igaza van, max úgy kell terelni, hogy úgy legyen igaza, ahogy te akarod, vagy ne legyen az ügyfeled.(Ja igen, és az ügyfél mindig hülye).
Nagyon rossz a kenyeres hasonlatod. A pék pont hogy megelőlegezte az anyagköltséget, mikor megrendelte a lisztet, élesztőt, stb., majd megsütötte a kenyeret, te pedig a már kész terméket vetted meg. A kenyér megevése már a felhasználás. Az ácsra lefordítva amit mondasz az olyan, hogy még jó, hogy nem a tető 5 éves használata után fizet a megrendelő. Persze ki tudja, ha neked kenyér előfizetésed van, az más, de ilyen üzleti modellről az élelmiszereknél még nen hallottam.
Volt, aki megnézte, hogy az összes problémázás 90%-át öt ügyfél okozza. Kerek perec megmondták nekik, hogy vagy észhez térnek, vagy rontsák máshol a levegőt.
2 észhez tért, 3 elment örökre, a problémázás meg a nulla közelébe esett, rengeteg energiát szabadítva fel ezzel.
A problémás és a nem kifizetődő ügyfeleket lapátra kell tenni. Ha van működő marketingje a cégnek, akkor semmi szüksége a rossz ügyfelekre.
Áron alul akkor lehet elvállalni egy munkát, ha közel biztos, hogy ezért cserébe egy jólfizető munka jön.
Ha nem éri meg, hogy egy munkát elvállalj, mert ráfizetés, akkor nem kell elvállalni. Ha nincs elég jólfizető munkád, akkor pedig meg kell keresni az okát és azt kijavítani, nem évekig vegetálni a ráfizetéses munkák tengerében, ahol a ráfizetéses munkákból származó bevétel csak az agóniát húzzák el még pár évvel.
Szerintem meg erre nincsen általános szabály, van olyan rossz ügyfél, akit már megéri kidobni, meg van olyan, akinél többet ártana a hírnév romlás, mint amennyi haszna lenne, ha kidobod. Nagyon hamar felkopna annak a vállalkozónak az álla, aki az összes kicsit is problémás ügyfelet kidobná.
Piti munkákat meg tényleg nem kell elvállalni, ez igaz az én szakmámra is. Piti ügyfél piti ügyfelet küld, a munka ugyanannyi, a bevétel semmi.
Én anno ha egy fillérem sem volt, akkor sem vállaltam el egy bizonyos összeghatár alatti ügyeket, és bebizonyosodott, hogy jól tettem. Piti ügyfelekből piti ügyfélkör épül, viszont ha bejön egy “nagyhal, annak a barátai ismerősei szintén “nagyhalak” és ha elégedett jönnek a haverok, aztán az ő haverjaik stb. Értelmezés: piti ügyfél: mari bácsi robotos valahol, életébe vesz egy lakást max, és pereskedik a szomszéddal Nagyhal: Közepes vállalkozó, ezzel azzal bizniszel, cégeket alapít, ingatlanokat vesz, adóproblémái vannak.
Látom mit brusztol ilyen piti ügyfélkörrel pár kolléga, de csak magukat hibáztathatják, nem szabad elvállalni a 300 ezres pert, mert ugyanannyi vagy több munka van vele mint a 300 millióssal.
Én már az első találkozáskor kivágom aki nem szimpatikus, vagy idióta. Egyáltalán nem érdekel mennyit lehetne keresni az ügyön, és még sosem bántam meg. Ha csak idióta, és azért nem vállalom, akkor olyan horror árat mondok, hogy semmiképpen ne akarjon 😀 Így nincs harag.
Alapelv: Hülyékkel nem üzletelünk.
Vannak persze, akiknek meg az én kedves 😀 stílusom nem jön be, ezek elmennek máshová, ahol jobban kinyalják a seggüket…
A gond nem is kicsi.
1, a döntő többség feketén dolgozik
2, a döntő többség hülye ahhoz amit csinál, vagy szakszerűtlen
3, a megrendelő többször gondolkodik 3 napot a 15 ezer forintos akármin, mint a 1,5 millió Ft-ba kerülő pl. tetőfedőn…
Magyarán mindenki hülye mindenhez, tisztelet a kivételnek.
Én azért várok a szakira ha nem sürgős a munka, ha tudom hogy korrektül dolgozik.
Duguláselhárítók. Kijönnek, 10 perc meló 25 ezer minimum, mert sürgős. Lényegében csak tologatják a sz@rt, de mivel muszáj, a megrendelő kénytelen kifizetni ezt a brutális órabért. Kijöttek városból falura, kaptak tőlünk még egy címet, mert nem siettek, nézzenek már be oda is. A kiszállási díjat ugyan úgy volt pofájuk elkérni. Megkapni már nem kapták meg, de sokan gondolkodás nélkül fizetnék, még ha alig van pénzük, akkor is…
Ha fehéren, szakszerűen dolgozol, kicsinálnak a kontár feketézők…
Amit írtál azzal egyetértek. Ha sürgős (maradok a példámnál, folyt a wc tartály, tudtam várni kb 2-3 órát, 1 napot nem, mert otthon az asszony a gyerekkel, én nem tudtam megcsinálni), akkor kifizetem a sürgősségi/esti/hétvégi felárat, mert ez ezzel jár.
Pl amikor ablakot cseréltettem nem siettem, volt kb 3 hónapom, hogy valaki megoldja. Írtam kb 4 cégnek előzetes árajánlatért. Kaptam nagyon korrekteket is: részletes, mondták, hogy van bemutatótermük, voltak referencia képek, stb.
Jártam úgy, hogy üres lakást kellett festetni. Ismerős ajánlott egy szakit, aki akkor nem vállalta el. Kerestem 2 szakit, kértem árajánlatot. Választottam és megegyeztünk. Erre az ajánlott szaki szólt, ha bármennyiért is csináltatom, ő x ezerrel olcsó. Mondom nem, én megegyeztem és tartom az adott szavam (a becsület olyan mint a szüzesség, egyszer lehet csak elveszíteni).
Még valami eszembe jutott. Azt szokták mondani, hogy a magyar piac árérzékeny (lsd az általad említett dolgok), én saját magamat, inkább kényelem érzénynek tartom.
Csak, hogy pl-t mondjak, a lakásunkban villany hálozatot kellett fejleszteni, mert villanytűzhelyre tértünk át. Szaki felhív, felmér. Megbeszéltük, hogy csinál tervet is (kötelező), amit utólag le kell adni az ELMŰ műszaki (?) ügyfélszolgálatán. Kérdés: megcsinálja-e helyettem. Mondja x ezer. Mondom ok. Nekem megéri, hogy nem kell szabit kivenni, x órát szobrozni az ügyfélszolgálaton.
Vagy a mellékmérő csere: bármilyen(?) vízes cserélhet, de ekkor kell a Vízmű plombálni. Vagy van pár cég, aki cserél és plombál. A 2. pár ezerrel drágább. Kb 15 vs 20. Én a másodikat válaszottam, mert kevesebb utánnajárás.
Azt nem tudom, mi volt előtte konkrétan.
Ha ezen múlik akkor már baj van.
pongor-uzleti-konyvek.hu/profitmaximalizalo_vallalkozo
Miért nem veti fel már valaki, hogy a minimálbér teljesen irreális az önfoglalkoztatóknál.
OK egy alkalmazottnál, akit így megóvnak a kizsákmányolástól.
Ám az aki havonta bevételt termel, és nem tudja mennyi lesz, azt megöli, hogy minden hónap úgy indul, hogy – 168 000 Ft. Mert a Nav elvárja, hogy a nettó béredet kivedd.
Ha KATA akkor 75 000 Ft fix teher, és nincs költségelszámolás, de csak nettó 4724 400 Ft éves bevételig.
Ugye azt nem gondolja senki, hogy havi 88 000 Ft bérre és 09-es nyugdíjas szorzóra szerződjek? Az 50 000 Ft-os KATÁ ért?
A NAV-nak bevétel, és a vállalkozónak is egy visszajelzés, hogy tudja, mennyit kell legalább kitermelnie – Miklós is írt erről – számolj minden költséggel. Ha nem lenne semmi saját költség, önbecsapás volna – hiszen napi nyolc+ óráért magát zsákmányolná ki. (más se vállalná ingyen)
Többször előfordult már, hogy kisebb javításokhoz nem találtam szakembert. Ha mégis találok valakit aki vállalja, bizony őt fogom megbízni egy teljes konyhabútor megépítésével és teljes fűtés korszerűsítéssel is, nem azokat akik a kis munkánál lepattintottak.
Ezzel azt érte el, hogy a kispénzű emberek egymásnak ajánlgatják piszlicsáré kis munkákra.
Minden tudása megvan, hogy havi 7-800 ezret keressen konyhabútorokkal, helyette kisnyugdíjasoknak csinál apró javításokat, akik rosszul vannak attól, hogy 1.500 forintot kell fizetni kiszállási díjjal együtt.
Csúnyán elrontotta, hogy ilyen ügyfélkört nevelt ki magának.
Ha egy ügyfél a konyhabútort és hasonlókat rendszeresen egy asztalostól rendeli, akkor az meg fogja csinálni a kisebb munkákat is. Ha csak a kisebb munkákkal keresed, (pláne, ha más kontármunkájának javítása az) akkor joggal mondja, hogy menj oda, ahol azt rendelted.
Ja az az nem vállalja? Keress olyan vállalkozót, aki a kicsit és nagyot is vállal, de akkor a nagyot is tőle rendeld, még ha van is 20 ft-al olcsóbb ajánlatod.
Egyébként a kis munkák a hétvégén és munkaidő után fusizó alkalmazottaknak valók. Nekik eleve nincs idejük nagy munkára, és felszereltségük sem, de keresekiegészítésnek pont jól jön.
Előre is köszi
Egy normális weboldal viszont iszonyúan drága tud lenni, gondold át, hogy biztos szükséged van-e rá. Lehet, hogy elég egy facebook oldal és egy Shopify előfizetés is.
Szerintem jól ül a lovon. 🙂 Aki komolyan gondolja a vállalkozást és nem csak szenvedni akar évekig vagy akár egész életében, annak bizony 1) tisztában kell lenni a megfelelő rezsiórabérrel (de legalábbis az összes költségével) és 2) azt kell kifizettetni az ügyféllel (úgy, hogy maradjon elegend ő profit). Sokan választják majd az olcsóbbat? Igen. De nem mindenkinek kell megfelelni, hanem a célközönségnek. Azok viszont ki fogják fizetni, mert akkor vállalkozónk megteheti, hogy figyeljen a minőségre, beruházzon a megfelelő tárgyi eszközökbe, hatékonyan folytasson marketing tevékenységet (és legyen rá pénze), stb. A legfontosabb a tudatos tervezés: azt vállalja el, ami neki megéri, és ami beleillik a terveibe. Ez nyílván egy komplex kérdés, röviden leírhatatlan, de egyáltalán nem az a vége, h akkor vállaljon el mindent. A jó vállalkozásnak a saját érdekeit kell előtérbe helyezni.