Hogyan ne vegyél több felesleges dolgot

A pénzünkért komoly harcot vívnak a cégek, akik azt szeretnék, hogy az ő termékeiket vagy szolgáltatásaikat vegyük meg, akkor is, ha arra tulajdonképpen semmi szükségünk, vagy egy sokkal olcsóbb alternatíva is ugyanúgy megfelelne a céljainknak.

Ezek a cégek nagyon komoly marketing-gépezetet üzemeltetnek, a legújabb kutatásokat is felhasználva a céljaik elérésére.

Fel akarják kelteni a birtoklási vágyunkat, azt sugallják, hogy az a termék, vagy a drágább termék valamilyen funkciója nélkül nem élhetünk tovább, vagy élhetünk, de minek, amikor vele sokkal jobb lesz.

Könnyebb lesz az életünk, sikeresebbek leszünk, vagy annak fognak tartani az emberek.

Ennek az állandó befolyásolásnak az eredménye, hogy a lakásunk tele van olyan dolgokkal, amikre egy vagyont költöttünk, de szinte soha nem is használjuk őket.

(Korábbi cikkek a témában: Tárgyak, amik körülvesznek, 200 nap új tárgyak nélkül)

Szeretnéd elérni, hogy ne hord tele a lakásod nélkülözhetetlennek hitt, vagy hirdetett, de valójában teljesen felesleges holmikkal?

Akkor az alábbi trükk segítségedre lesz ebben.

Az első lépés, hogy írj össze minden tárgyat, amit birtokolsz. Kicsitől a nagyig. A tűzőgéptől a fekvenyomó padig, a szakállnyírótól a mini-hifiig.

Sokkal tovább fog tartani, mint elsőre gondolnád. Itt egy csuklószorító, ott egy elfeledett tojásfőző, popszegecselő, könyvek tucatjai, amiket soha el nem olvastál, megvett és nem használt szoftverek és még rengeteg egyéb dolog.

Ezután őszintén sorold be a dolgokat valamelyik kategóriába:

– Szükséges: rendszeresen használod, ha nem lenne, venned kellene egyet.

– Néha szükséges: előfordul, hogy jól jön, hogy van a háznál.

– Meg akartam venni: igazából nincs rá szükséged, csak megvetted, mert meg akartad venni.

– Teljesen felesleges: Igazából nem használod semmire, vagy tökéletesen meglennél nélküle.

Ha nem tudsz dönteni, tegyél fel pár egyszerű kérdést magadnak:

– Mikor használtam utoljára? Várhatóan mikor fogom használni legközelebb? Ha nem lenne, megoldanám-e gond nélkül azt, amiért vettem? (Például a magasnyomású mosó helyett a benzinkúton mosnám az autót.)

Ezek után az utolsó három csoportba tartozó termékeket árazd be. Először árazd be a vételár szempontjából (ha ajándékba kaptad, akkor az ára nulla forint), majd add össze az összegeket. Utána számold ki, hogy mennyi időt töltöttél munkával a jövedelmedet figyelembe véve, hogy ezeket a dolgokat megvedd?

Ha már elmúltál negyven, valószínűleg jó pár kacattal tele van a házad, amit semmire nem használsz. Ezért egy elég elgondolkodtató összeg fog kijönni, amit ezekre a tárgyakra költöttél.

Gondold végig, hogy ennyit értek-e? A legutolsó kategória nyilván nem, de vajon a másik kettő kategóriába tartozó dolgok érnek-e annyit, amennyit rájuk költötték a pénzedből és az életedből?

Ha már felismerted, hogy melyek azok a tárgyak, amiket feleslegesen birtokolsz, akkor két dolgot tegyél meg.

Az első, hogy szabadulj meg tőlük. Akár add el, ajándékozd el, vagy dobd ki. Ha valamit nem használtál már öt éve, alig van esélye, hogy valaha is használni fogod. Így hely fog felszabadulni otthon és a lelkedben is nagyobb rend lesz, ha sok felesleges tárgytól megszabadulsz.

A másik, hogy legközelebb minden vásárlásnál gondold végig a következő listát a végső döntés előtt:

– Ez egy tervezett vásárlás, vagy csak belebotlottam egy termékbe?

– Régóta tudom, hogy szükségem van rá, vagy csak egy reklám miatt akarom megvenni?

– Ez is egy nap a “felesleges dolgok” listáját fogja bővíteni, vagy tényleg használni fogom rendszeresen?

– Milyen szükségemet fogja betölteni az adott tárgy? Másként nem tudom megoldani az adott szükséget?

– Miért van rá szükségem?

– Lesz hová tennem otthon?

– Belefér a költségvetésembe? Többet ér ez, mint amiről le kell mondanom miatta?

– Azért veszem, mert szükségem van rá, vagy csak önjutalmazásra használnám?

Az impulzív vásárlástól és a “rendkívüli akció, csak 24 óráig fél áron” beetetésektől pedig távol tart, ha betartod a 7/14-es szabályt: ha bármi olyan dolgot akarsz venni, ami nem a napi életvitelhez kell (nem étel, fogkefe, vagy hasonló) akkor várj 7 napot, ha 30 ezer forint alatt van az ára és legalább 14 napot, ha efelett. Ennyi idő alatt rájössz, hogy tényleg szükséged van-e rá és ez-e a legalkalmasabb termék, vagy van ennél jobb vagy olcsóbb a piacon.

Ha így vásárolsz, sokkal tudatosabban fogsz élni és sokkal több pénzed marad az igazán fontos dolgokra (vagy sokkal több időd, ha nem pénzkereséssel kell töltened a napjaid minden percét.)

Természetesen megvehetsz olyan dolgokat, amiket csak azért veszel meg, mert meg akarsz venni, csak ezt tartsd szigorú kontroll alatt. Eszünk fagylaltot is, amikor megkívánjuk, de csak mértékkel. Ha így fogyasztod, nem leszel tőle elhízott és cukorbeteg, ami viszont előfordulhat, ha valaki önjutalmazásból korlátok nélkül lapátolja magába az édességet.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

149 hozzászólás

  • Lucifer
    Piacképes könyveket (pl. szakkönyvek) egész jól el lehet adogatni az eladomakonyvem.hu oldalon.
    Apróhirdetési oldalon bontott (de még használható) gépjárműalkatrészt, nagyobb értékű háztartási dolgokat is sikerült eladnom: idő és ár kérdése.
    A még viselhető ruhákkal eddig nem volt szerencsém: olyan helyet sem találtam, ahol adományként leadható és tényleg rászorulóknak adják tovább.
    Ami zavaró, hogy nincsenek korrekt, ugyanakkor széles körben ismert ingyenes apróhirdetési oldalak: miután a jófogás monopolhelyzetbe került, már nyűgösebb azon hirdetni. A vatera nem jött be.
    Amit még nem tudok, hogy videokazettákat hol lehet leadni hulladékként.
  • GT
    Hűha, mintha a szokásosnál szenvedélyesebbek lennének a hozzászólások és kevésbé figyelmesek a hozzászólók, biztos az időjárás teszi 🙂
    Kiszámoló, talán kellene egy önálló posztot szentelni a könyveknek, nem az első eset, hogy ebbe az irányba terelődik a szó egy bejegyzés után, nem mellesleg nekem is ehhez lenne kérdésem 🙂

    Garbo, Csavargo, első sorban a ti véleményeteket, motivációkat szeretném megismerni. Úgy érzem, nálatok a könyvek szeretete túlmutat az olvasáson. Van olyan, hogy egy könyvet többször is elolvastok? Elképesztő számokat látok, több ezer kötet, sejtelmem sincs, hogy lehet ennyit elolvasni, esetleg még újra is olvasni. Én is gyakran faltam az oldalakat, de pl. kétnaponta egy regénnyel számolva is “csak” évi 182 könyv. Ennél többet tanuló/dolgozó ember el tud olvasni, jut idő mindre? A tárolás szinte másodlagos, bár ekkora számoknál… Valószínűleg megtehetitek 🙂

  • TamasB
    Veled vagyok 🙂 200 év múlva a könyv még könyv lesz, de az ebook már sehol sem lesz. A milliónyi digitális fényképet sem néz meg soha senki, a kiválasztott albumba rendezett pár papírképet annál gyakrabban.
  • Zabalint

    Mi akadályoz meg, hogy a jövőben az e-bookokat az aktuális új formátumba vigyed át? Mi akadályoz meg abban, hogy a digitális fényképeidet digitális albumokba szelektáld, hogy ne vessz el a milliónyi kép között, amikor X év múlva nézegetni akarod őket? Egyáltalán mi akadályoz abban, hogy ugyanazt digitálisan megcsináld, ami papír alapon működött? Nagyon nem az eszköz a lényeg, hanem az, hogy mit szeretnél csinálni vele.
  • Mr. Robot

    200 év múlva vagy nem lesz már emberiség (mert kvázi a Föld élhetetlen lesz), vagy annyira fejlett lesz, hogy bizonyos nano méretű eszközök lesznek az agy teljesítményének jelentős kiterjesztésére. Gyakorlatilag nem lesz szükség sem könyvre, sem lemezre, sem fényképre, mert mind ott lesz az agyadban, simán bármikor előhívhatod. Szerintem ehhez még 200 év sem kell. Nézz csak vissza az elmúlt 50 év technológiai fejlődésére. S bizony csak gyorsul, a számítógépek sokkal gyorsabbak, és rengeteg pénz folyik a mesterséges intelligencia kutatásba.
  • vgaborka

    És valószínű, hogy az itt hozzászólók közül se lesz már senki sehol. (Bocs ez kicsit morbidra sikeredet)
  • Zabalint

    Ismerős. Anno gyerekként nálam is működött a Stockholm szindróma ezen formája, amit csak jóval később értettem meg és dolgoztam fel…
  • Gyula

    …ezeket én sem értem…
    Nem erted, mert nem biztos, hogy talalkoztal ilyennel.
    A tipikusan ilyen ember, akinel a ferj jolmeno multinal dolgozik 1M+HUF-os fizetesert, es
    – CSAK uj autot hajlando venni, mert a haverjainak/kollegainak is az van
    – Lehetoleg valami 12M+-os autot, nehogy a haverok kinezzek maguk kozul.
    – 3 Evente cserelni KELL az autot
    – A gyereknek (emlekmu) mindenbol a LEGDRAGABBAT KELL megvenni, mert “az o gyereke nelkulozzon” (holott a gyerek az elso 2-3 eveben ugyis azt veszi fel, amit raadunk.
    – Babaagy – 200 000 HUF
    – Ruhak – Brendo, vagy hasonlo 10 000-20 000 HUF/db aron
    – Etetoszek – 35 000 HUF
    – Gyerekules – Romer, vagy ami a legdragabb.
    Ismertem jonehany ilyen csaladot. Ok nem az 1500 HUF-os Tescos rugdalogot vettek meg, hanem felevente csereltek a gyerek ruhatarat 1-2MHUF-ert, amit ugye utana eladtak 50 000 HUF-ert azonnal ha nem kellett.
  • Gyula
    Folyt.
    Szoval, eleve ott szoba sem johetett az “olcson megveszem hasznaltan, es majdnem ugyanannyiert eladom, ha mar nem kell” hiszen az UJBOL sem vettek meg az olcsot.
    Aztan, persze, amikor az asszony 2 ev mulva ismet bekapta a legyet, akkor ment a sirankozas, hogy miert kellett eladni a tokuj ruhakat most megint mennyibe lesz megvenni oket.
    Es, termeszetesen ismet ujonnan vasarolt a varos legdragabb obltjaiban (“Mert a gyerek (emlekmu) megerdemli”)
  • Gyula

    …nincs ideje ra…
    Ideje mindenkinek arra van, amire szakit.
  • vgaborka

    Gyerekülésben mi is Römert vettünk (hordóban Maxi-Cosi), mert azt tartják a legbiztonságosabbnak. Remélem soha nem lesz kipróbálva a “biztonság” funciója, de ha a gyermekem nagyobb biztonsággal túlélhet egy esetleges balesetet egy Römerben, akkor azt fogom venni, ez kb olyan mint az utasbiztosítás, remélem abakon kidobott pénz és soha nem lesz alkalma élesben bizonyítani (utazásra bőven elég lenne egy 15 eFt-os Nania is). Elvileg ezeknek is van töréstesztjük, mint az autóknak.
    A ruhákban pedig teljesen felesleges a Brendonos szerintem is, mert k–va drága. mit Auchan/Tesco/Lidl-ben szoktunk venni. 3ad áron van és teljesen jók. Múltkor néztünk terhesnadrágokat, és 30 (!!!!!44!!) ezret elkértek egyért, anyós vett a kínaiban 3-ért.
  • GT
    …nincs ideje ra…
    Ideje mindenkinek arra van, amire szakit.

    Ez a kettő ugyanazt jelenti és egyéni értékrendtől függ, melyiket használja az ember saját magára, és melyiket valaki másra.

    Direkt sarkítva: hiába szeretnék én naponta 25, darabonként 1 órás dolgot csinálni, ha egy nap 24 órából áll, akkor egyről le kell mondanom a többi javára. Egyre nincs időm, másképp egyre nem szakítottam időt.
    Érdeklődő, nyitott embernek kevesebb az ideje (és a pénze 🙂 ), semhogy minden, számára érdekes dologgal foglalkozhasson, ezért választania kell. A félreértések és egymás skatulyázása (lenézése?) pedig az értékrendek különbségéből adódnak: én olvasok, ő nem, máris mondhatom, hogy arra van ideje, amire szakít. Közben lehet, hogy neki jóval több egyéb elfoglaltsága, kötelezettsége és számára hasznosabb hobbija van, mint amennyi időt én olvasással töltök. Nem a napi 12 órát semmittevőkre gondolok.

  • Gyula

    Tehat az illetonek nem fontos az olvasas. Ez OK hiszen nem vagyunk egyformak.
    Sot, meg azt is megertem, ha az illeto a konyveket dekoracios celbol veszi meg.
    Szerintem sokkal mutatosabb egy szep konyvespolc, mint mondjuk egy 1MHUF-os design pokroc a falon.
    Vagy egy 100″-os 4k TV.
    A hozzaszolasom azt jelentette, hogy a “nincs ideje ra” egy xar kifogas.
    Azaz, az illeto a 25 elfoglaltsagbol neki az olvasas a legkevesbe fontos.
  • Gyula

    Igen a Römer tenyleg nagyon jo, de akkor is pl. mennyivel jobb a 50 000HUFba kerulo normal Römer babaulesnel pl egy “Lulyivulyitton Edisön” 250 000 HUF-ert ami gyakorlatilag mondjuk csak ugyanannak a szovetnek a mintajaban kulonbozik, de 5x annyiba kerul?
  • GT

    Én arra is szerettem volna utalni, hogy lehet neki fontos, de abban mindenképp igazad van, hogy nem annyira fontos, mint más.
    Lehet ezt úgyis felfogni, ahogy írtad, vagyis xar kifogásnak, meg lehet, hogy valóban fontos lenne neki és szeretné, de tényleg nincs ideje rá, mert mások (kell legyenek) a prioritások. Hogy ez mennyire igaz, nem tudhatjuk, mint ahogy azt sem, hogy aki mondja, épp hogyan érti 🙂
  • Családfő

    Bizony a legtöbb jól kereső így áll hozzá.

    Vannak azért üdítő kivételek: egyik jó barátom multis, 1M+ -os fizuval. Pont a leírtak ellenkezője: 10 éves autó (használtan vette), átlagos méretű lakás, gyerekek nincsenek elkényeztetve, gyerekruhák zömében börzések vagy olcsó újak (a cipő minőségi új), gyerekbútorok átlagosak. Na jó, a gyerekülés Römer náluk a biztonság miatt. 🙂

    Értelmes dolgokra költenek csak pénzt, cserébe nincsenek hiteleik. Boldog és kiegyensúlyozott család, jó rájuk nézni.

  • Zsuzsi
    A kisággyal kapcsolatban: lehet, hogy Ikeában 15000 ft, de nekem egy út pestre majdnem egy tank benzin, így a 15000-ből rögtön 27000 ft lesz, arról nem is beszélve, hogy a gyerek miatt költöztünk is, így anyagilag volt pár szűkös hónapunk (vésztartalékot nem számolva), így én nagyon örültem annak a kiságynak, ami az egyébként is meglévő padláson porosodott.
    Sőt a régi gyerekruháimból is használtam párat, mert: ha az még használható, akkor miért dobjak ki Tescoban/ börzén ugyan olyan dolgokra pénzt? A gyerekem pedig nem panaszkodott, hogy így nem tudja követni a csecsemődivatot. Szeretem az egyszerű életet, nekem pedig ez abból áll, hogy ami még használható azt nem cserélem le egy újabb verzióra.
    A sógornőmet azért hoztam fel példának, mert megvette a gépet 25000 ft-ért, eladta 10-15000 ft-ért, majd veheti meg újra 25000-ért. Azért mert eladta meggondolatlanul, elvesztett 10000 ft-t.
  • Zsuzsi
    A könyv témában: én a telefonon pötyögő generáció vagyok, mégis, ha olvasásról van szó, alig várom, hogy minden elektronikus berendezést a sarokba dobjak, beficeregjem magam a kedvenc fotelembe, és kinyissam a kiszemelt könyvet. Olvastam már gépről, mobilról, ismerem az e-book olvasókat is, de nekem akkor is a hagyományos könyv az igazi. Értem én, hogy helypazarlás, de azt az olvasási élményt nekem eddig semelyik másik eszköz nem adta meg, mint amit a könyv. Így tudok igazán benne lenni a történetben. Egyszerűen mások vagyunk, ezt el kell fogadni, valakinek a modern, másnak a hagyományos módszer tetszik.
  • Garbo

    Faludy Gy: Tanuld meg ezt a versemet 🙂


    Jut-e idő mindenre? Jut. Dolgozom annyit, mint más, magánélet is van, sport is van, az ebéd sem fő meg magától. 🙂 Nézd, ez egy olyan téma, ami számomra szent, így nehezen viselem, ha hosszan ecsetelik, idejétmúlt haszontalanságát. Sértő.

    Négy éves korom óta olvasok, megállás nélkül. Ezzel három dolgot értem el: a gyönyörűséget, amit nem tudok matekra fordítani itt senkinek, a rengeteg tudást, ami beépült észrevétlen, és azt,hogy mára a munkám is ehhez kötődik (nem vagyok könyvtáros vagy irodalomtanár). Olvasok utazás közben, kávézáskor, fogmosáskor, főzés közben, a liftben/metróra várva stb. Cserébe nem nézek filmeket szinte, tv-t sem, és nincsenek üresjárataim a neten vagy másutt. Én ezt választottam, és vastagon, bőven, nagyon megéri. Van, amit újraolvasok, de ez max. 10 könyv. Nincs rá időm: túl sok a jó könyv, egyre több lesz.

  • LSV
    Egyszerű a képlet, nem keresek annyit hogy felesleges dolgokat tudjak venni 🙂 Amit keresek belemegy 6 LTP-be, meg a ház törlesztésébe, illetve a család fenntartásra. Másra majd akkor jut ha kimegy a hitel…
    Könyv témával kapcsolatosan, biztosan én vagyok a büdösbunkó meg aki nem szakít időt olvasásra, de az iskolai kötelező olvasmányokon kívül én nem igazán olvastam könyveket (otthon sem láttam, hogy olvasnának, ellenben jó pár polc és szekrényen ott voltak a könyvek, lexikonok tehát rossz példán nevelkedtem). Ha kell szakmai dokumentációkat elolvasom pdf-ben. Egyszer voltam egy tv-s vetélkedő válogatáson, ott is kérdezték ki a kedvenc költőm, melyik a kedvenc könyvem, hetente hányszor olvasok, de csak negatív válaszokat tudtam adni (persze be sem válogattak, mert hát úgyis műveletlen vagyok)…
  • Fekete Péter
    Valószínűleg rokon lélek lehetek kiszámolóval,
    ezeket a szabályokat már régen alkalmazom.
    Csak azt veszem meg, amit sokat használok.
    A legdrágább szerszám, ruha és bármi, amit nem használsz,
    az ami csak a szekrényben áll.
    Most nagyon tetszett volna egy magasnyomású mosó,
    1-2 kiegészítővel kedvezményesen 80 rugó.
    Gondoltam, a család három autójához milyen jó lesz,
    aztán a mosóban a totál mocskos kocsit 500 forintból megpucoltam.
    80 ezer nem vágott volna földhöz, de kiszámoltam, hogy
    a három autót kéthetente ebből a pénzből hány évig
    kellene lemosni ahhoz, hogy meghozza az árát és maradt az autómosó.
  • vgaborka

    Én is egy alap ülésre gondoltam csak, maximum funkcionális extráért vagyok hajlandó fizetni, de hogy mondjuk más legyen a kárpitozása, vagy a szövet mondjuk LV legyen, azt magasról le…
    Rengeteg dolog van (nem csak babacuccok), ahol egy bizonyos árig az árváltozás minőségbeli különbséget hordoz, de utánna már csak szimplán parasztvakítás és a brand-et fizeted meg. Esetleg az exkluzív anyaghasználatot (mondjuk kígyóbőr a marhabőr helyett). Volt is itt erről egy cikk,hogy megfizetnéd-e a drágábbat, ha meg se tudod őket különböztetni.
  • LSV
    Érdekes hogy a magasnyomású mosó használatára a fantáziája mindenkinek az autómosásra korlátozódik. Én is vettem 20 ezerért lidl-ben 3 év garanciával, mikor a házat vettem. 4 szobából ezzel szedtem le a tapétát (és gyönyörűen lejött vele). Aztán az udvart, teraszt, nagy üvegfelületeket, tetőket, kinti gyerekjátékokat, bicikliket mosni is tökéletes, ezeket nem tudod elrángatni a benzinkutas mosóba…

    Biztos én nem nőttem még fel a blog olvasóihoz, de én nem szoktam számolgatni hány órát kell dolgoznom vagy hány zsíroskenyérről kell lemondanom valamiért amire szükségem van (nyilván nem hitelből, hanem zsebből megvehető tárgyakra gondolok).

  • szocske
    szerintem senkinek nem a könyvek olvasásával, hanem a birtoklásával volt baja. Te magas is ezt írod: “Van, amit újraolvasok, de ez max. 10 könyv. Nincs rá időm: túl sok a jó könyv, egyre több lesz.”
    Akkor miért jó, hogy van otthon többezer kötet? Foglalja a helyet, költözéskor gond van vele, rengeteg fát kell kivágni, hogy ezek ott lehessenek, tűzveszélyes, lehetne sorolni a hátrányokat.
    Ha csak olvasni akarsz, akkor lehet könyvtárból vagy e-book olvasóval is, de a könyvek birtoklása, csak azért, hogy elmondhasd, hogy van többezer db, aminek nagyrészét soha az életben nem fogod kinyitni sem, annak én sem látom az értelmét.
  • Garbo

    Soha, senkinek nem beszélek az otthonom berendezéséről, így nem azért van, hogy elmondhassam. Hanem mert az otthonomnak ugyanolyan része a könyvtár, mint a kanapé vagy az ebédlő, melyek szintén foglalják a helyet, mégis szükségesek ahhoz, hogy a saját közegemben jó legyen. Nyilván számodra is van ilyen dolog, ne is egy.
    Azért jó, hogy van, mert részben örökség, részben pedig én folytatom a könyvtár építését. Ez számomra természetes dolog.
    Az, hogy tűzveszélyes meg helyet foglal, meg ha költözöm, akkor a költöztetőnek nehéz … ilyen listát bármiről lehet írni. Ez így, ebben a formában, számomra normális és nekem fontos. Az ismétlődően elhangzó, “de miért”-kezdetű kérdésekre az a válaszom, hogy számomra elengedhetetlen része az otthonnak, egy értelmiségi ember otthonának, és nem dekorációként. Ez egy komoly eszmei érték. A helyről pedig nekem kell gondoskodnom, nem nektek.
  • Zedder
    Húú, ezt eredetileg rossz cikkhez írtam be, kiengeded itt is, Miklós?

    Kíváncsi vagyok, szeretném jobban megismerni a körülöttem élő embereket, ezért egy kérdés ahhoz, aki bevallottan nem olvas a kötelező iskolai könyvek óta semmit.

    Szóval ez hogy van? Nem érdekel, totál semmi? Nyilván akkor szépirodalom meg talán a ponyva is kilőve, de pl. tudományos, politikai, történelmi, társadalomismereti, gazdasági, barkács, szakács, stb. könyvek sem? A szakmait értem, de az nyilván a munkád miatt kell. Nade azon felül? Semmi, zéró, nulla?

    Távol álljon tőlem, hogy bíráljak, ha ez neked így jó, legyen. Tényleg csak az okokat szeretném megérteni.

  • vgaborka

    Szóval valaki attól értelmiségi, hogy mennyi könyve van otthon? Ezt is kilóra kell mérni. 100 könyv alatt nem az, de 100 felett már az. Vagy mi a minimálisan teljesítendő elvárás, hogy értelmiségi legyen egy ember.
    Amúgy Mo-on valami papírfétis van, ha van nyelvvizsgád, akkor beszélsz nyelveket, ha van diplomád, akkor biztos okos vagy…
    Én magam valamennyire értelmiséginek tartom (na ezt sokan biztos kétségbe vonják), de valahogy nem érzem magamon azt a kényszert, hogy legyen könyvtáram (papíralapon), inkább legyen az a kényszer, hogy hozzá tudjak férni, az információhoz, ha akarok és lehetőleg gyorsan és kényelmesen (mondjuk az okoskütyümön ráguglizva a kanapéról). Én általában olyan 60 könyvet tartok a táskámban.
    Múltkor vittünk haza a szülőkhöz (több hely van náluk) vagy 3 szatyor könyvet, mert sikerült “megszerezni” ebook -ként.
  • vgaborka
    Offtopic: indexes kérdőív: index.hu/gazdasag/2016/05/25/penzugyi_kerdoiv
  • LSV
    Én értékelem, ha valaki vigyáz a tárgyakra és otthonának szerves részeként tekint rá, mint pl te is a könyvtáradra. (Függetlenül, hogy én vagyok a büdösbunkó aki nem olvas könyvet.)
    Lehet a hozzá(d) szólók figyelmét elkerülte esetlegesen az életkorból, vagy felfogásból/neveltetésből adódó különbségek.
    Számomra a könyvtár MOST olyan mint a zsiráf, szép-szép, de otthonra nem kéne, másnál viszont szívesen megnézem. Azért írtam, hogy most, mert bár még egy kicsi elválaszt a 40-től, de a gyerekeim mind 5 év alattiak, és konkrétan _semmire_ sem tudnak vigyázni. Egy nagy értékű könyvtárban ha kárt tennének (bármiben tudnak fél perc alatt), nem is tudom mit tennék… Lehet 20 év múlva vágyni fogok a nyomtatott könyvekre, és akkor a könyv gyűjtés lesz a hobbim (ha még lesz miből gyűjteni).
    No de is csak az én személyes véleményem.
  • Garbo

    Én ezt nem folytatom, bocs, ez nettó kötözködés, félremagyarázás. Gondolj, ami akarsz 🙂


    Kb. egykorúak vagyunk 🙂 És nem tartalak büdösbunkónak. Másfajta embernek igen, a diverzitás meg jó dolog.

  • bgabor911
    “A pénzünkért komoly harcot vívnak a cégek, akik azt szeretnék, hogy az ő termékeiket vagy szolgáltatásaikat vegyük meg, akkor is, ha arra tulajdonképpen semmi szükségünk, vagy egy sokkal olcsóbb alternatíva is ugyanúgy megfelelne a céljainknak.

    Fel akarják kelteni a birtoklási vágyunkat, azt sugallják, hogy az a termék, vagy a drágább termék valamilyen funkciója nélkül nem élhetünk tovább, vagy élhetünk, de minek, amikor vele sokkal jobb lesz.

    Könnyebb lesz az életünk, sikeresebbek leszünk, vagy annak fognak tartani az emberek.”

    Apple? 😀

  • GT

    A könyvekre gondoltam, hogy jut-e idő mindre? A válaszod alapján valószínűleg te nem így értetted, ennek ellenére én is megtudtam, amit szerettem volna 🙂
    Jól éreztem, hogy nem pusztán arról van, szeretsz olvasni. Nem tudom, mi lenne jó szó rá, értékrend, életmód, hozzáállás, szenvedélyes hobbi, szemlélet? Mindegy is, amíg örömöd leled benne és nem tehernek érzed (akkor már inkább rögeszme, kényszer), a racionalitás pedig úgyis relatív. Utóbbival arra célzok, hogy szerinted egyértelmű, hogy megőrzöd és tovább bővíted a könyvtárat, és van, aki egyetért ezzel, más szerint semmi értelme, csak olyan úri huncutság 🙂
  • szocske
    én pont a barkács, szakács, tudomány, technika felsorolásra mondom azt, hogy papíron felesleges, mert ezekben a témákban az interneten sokkal frissebb és változatosabb információt találok.
    pl. ha főzni akarok eszembe sem jut elővenni egy régi szakácskönyvet, inkább a google-t használom.
    A szórakoztató irodalomnál (a szórakoztató egyénileg mindenkinek más lehet) már elfogadom a könyvek hasznosságát, mert ezt kikapcsolódásként lehet olvasni, nem azért, mert gyorsan szükségem van vmi információra.
    Ezt viszont az ebook vs. 1 tonna papír párharc teszi érdekessé. Ha pl. egy repülős nyaralásra magaddal viszel néhány könyvet, akkor fizethetsz +1 csomagot, az ebook meg minimális hely + súly 🙂
  • szocske
    ja, ha már felesleges papírpocsékolás, amitől falra tudok mászni:
    átküldök édesanyámnak emailben egy linket egy cikkel, ami sztem neki is érdekes.
    ő kinyomtatja két példányban. egy oké, ő papíron szeret olvasni, nem monitoron, ő dolga, ő papírja, ő nyomtatója.
    de: a 2. példányt nekem nyomtatta, és amikor legközelebb találkozunk ideadja, mert ha érdekes, akkor tegyem el én is, hogy később is meglegyen, hátha az interneten már nem lesz ott.
    nem bírom elmagyarázni, hogy:
    – az interneten ott lesz
    – ha mégis nagyon fontos, akkor lementem a gépemre, ott legalább később is megtalálom
    – a papírt nem tudom és nem is akarom tárolni, de ha tárolnám sem lenne kedvem félórákig keresgélni a papírok között, hiszen ha mindent nyomtatva tennék el, akkor már tele lenne vele a pince.
    És el is értünk oda, amiről nemrég kiszámoló írt:
    kiszamolo.hu/a-targyak-amik-korulvesznek
    vehetnék nagyobb lakást papírnak
  • vgaborka

    Csak, hogy tovább trollkodjak/félremagyarázzak: megértem, hogy nem folytatod, eddig csak annyit tudtál felhozni, hogy neked kell a könyv, mert kell és mert értelmiségi vagy, és egy értelmiséginek kell a könyv. Ja meg, hogy ezt a család gyűjötte. Ennyi. És magasról lenézed azt, aki nem így gondolja, mert szerinted az nem könyv.
    Valaki írta, hogy nem szereti az ebook-ot, mert nem azt az élményt adja neki az olvasás, ismerek olyan embert, akinek kell a papír könyv az olvasáshoz, mert szereti a két oldalas olvasást ill. kell neki a könyv “érintése, szaga”. Nálad nem láttam semmi, ilyen motivációt, csak kell a papír könyv, mert kell. Őszintén: fogtál valaha ebook readert a kezedbe? Olvastál vele? Vagy az nem értelmiségieknek való?
  • Garbo

    Dolgozd fel: nem magyarázkodom neked. Igen. VAN otthon ebook-olvasóm, szakad a szívem, hogy nem illek a kliséidbe.
    Akkor egyértelművé teszem, amit eddig nem értettél a finom célzásokból: a személyeskedéseidet be lehet fejezni. Kikérem magamnak. Több értő olvasás és önbizalom, kevesebb hiszti. Kösz.
  • Zabalint

    Te nem veszed észre magadat. Nem szó szerint kimondva, de rengetegszer utalsz arra, hogy az értelmiségi lét része, hogy könyveid vannak, és rengetegszer írsz lekezelően azokról, akik nem úgy gondolkodnak, mint te.

    Pedig senki nem mondta neked, hogy ne gyűjtsd a könyveket. Azonban azt be kell látnod, hogy kívülről nézve ez semmiben nem más, mint a bélyeg gyűjtés. Ami ugyanúgy szép hobbi, mint a könyvgyűjtés. Csak ne próbáld úgy beállítani, hogy akinek ez nem hobbija, az bármiben kevesebb lenne nálad.

  • Garbo

    Igen, ez az én munkával kombinált úri huncutságom 🙂 A számat akkor nyitottam ki, amikor elérte a közmegegyezés a lenéző felhangot; az sokakat zavar, ha egy nőt nem lehet lehurrogni.

    Nyaralás: ahogy is írta, az papír szempontjából nehéz eset tud lenni, bár én akkor max. egy-két darabot viszek, mert sokakkal ellentétben én akkor kapcsolódom ki az olvasásból is.

    Ez a beszélgetés jutott eszembe reggel, amikor kinyitván a postaládát, a következő dolgokat találtam benne:
    -éves elszámolás a közös képviselettől
    -közgyűlési jegyzőkönyv, szintén onnan
    – a házba járó megbízható szakik listája (amit emilben kértem, tehát papír alapon kaptam meg, mert így logikus)
    -írásos értesítő egy szolgáltatótól, hogy örömmel értesítenek arról, hogy már egy éve e-számlát kapok
    – 2 db levél biztosítótól, melyek válaszként születtek 2 db, egyazon emilben feltett kérdésemre, külön levélben

  • Garbo

    Soha nem hinném azt, hogy bárki, bármiben is kevesebb lenne nálam. Ennél többször ezt nem tudom leírni. Tényleg. Minden további egyezés a véletlen műve 🙂
    Kérek mindenkit, ezt engedje el, a nem személyes kommunikáció hátrányaiból fakadó félreértés, semmi egyéb.
  • mtoma73
    Bocsánat, hogy beleszólok, de szerintem Garbo elégszer leírta már, hogy számára fontos a könyv, de nem írta le egyszer sem, hogy akinek nem fontos az le van nézve, meg nem értelmiségi. Te a tároláson pörögsz, hogy te egy 1 cm2-es sd kártyán el tudsz tárolni több ezer kötetes könyvtárat, minek a könyv 3d-ben. Amíg te meg akarod győzni Garbo-t az igazadról, addig ő a saját hozzáállását írta csak le, és nem mint akár felsőbbrendű, vagy követendő példát. Te kiragadsz a mondandójából 1 mondatot és azon pörögsz. Szerintem neked úgy jó, ahogy van, neki meg úgy ahogy neki van. Fogadd el, hogy minden ember más, így szép a világ, De Garbo is valami ilyesmit írt valakinek korábban.:
    “És nem tartalak büdösbunkónak. Másfajta embernek igen, a diverzitás meg jó dolog.”
  • vgaborka

    Még véletlenül sem hisztiztem, csak hogy egy klasszikust idézzek: “Több értő olvasás [..], kevesebb hiszti.”. És, hogy megtoldjam még eggyel: száljj le a magas lóról (na ez személyeskedés).
    Még véletlenül sem vártam el, hogy magyarázzkodj nekem. Csak érdekelt.
    Nem érzem, hogy személyeskedtem volna (ha igen, akkor bocs), ha személyeskedek, azt hidd el máshogy teszem. Én csak azt a motiváció próbáltam megérteni, hogy mi vezet a könyvtár építésen az áltam/általad említett: értelmiségi lét, a család gyűjtötte én folytatomon kívül, ill. én így nőttem fel-en kívül a papír könyvek tárolásához. Félreértés ne essék: imádok bemenni egy könyvesboltba és lapozgatni, beleolvasni, de inkább az ebook-ot kérem.
    Tényleg befejezem ezt, mert csak elbeszélünk egymás mellett.
  • vgaborka
    :
    “Egyébként pedig igen, elolvassuk azokat a bizonyos könyveket, ha nem szakkönyvek például. Mi ilyen fura népek vagyunk: mindenki, minden este olvas, én ebben nőttem fel. Igaz, mozira, neten szörfölgetésre csak úgy vagy ilyesmire nem jut idő, de az nem fáj. A mindennapoknak ez a része, nem a telefonnyomkodás például.”
    Mi fura népek vagyunk = ez a tipikus “én felsőbbrendű vagyok mint Te” beszólás, “én olvasok KÖNYVET Te nem, ezért én több vagyok”. Csak az nincs hozzátéve: hogy te büdösbunkó/suttyó/olvasatlan paraszt. Ja és telefonnyomodást már valaki írta, kivülről lehet, hogy telefonnyomkodás, de lehet hogy olvas, tanul, vagy csak FB-n nyomul vagy játszik.
    Ja és még “számomra elengedhetetlen része az otthonnak, egy értelmiségi ember otthonának,”.
  • vgaborka

    A tároláson pörgés, igazából innen jön: //kiszamolo.hu/a-targyak-amik-korulvesznek/ ha egy adott dologt meg tudok olyan módon szerezni, ami nem foglal sok helyet, akkor minek szerezzem meg úgy, hogy 3d-ben sokat foglal.
    Már egyszer leírtam: a sok repülés közben döntöttem úgy, hogy ha csak tehetem végleg leszámolok a papírkönyvekkel. Sok helyet foglal, nehéz és többet kell magadnál hordani.
    Amikor egyszer több hónapnyi angliai lét után haza kellett jönnöm, haza kellett hoznom egy pár könyvet is (nem sok, olyan 10-15 darab), egy bőröndöt elfoglaltak. Még jó hogy aranykártyás voltam a Malévnál, mert így nem kellett rengeteg zsetont fizetni a plusz súlyért. Úgy emlékszem 3x kg volt a 2 bőröndön, de nekem 22 + 20 kilós keretem volt.
    Én ezek a rossz tapasztalat(ok) miatt pörgök a tároláson, ill költöztem albiről alibra is, ott is egy rémálom a könyvek hurcolászása.
  • Guest
    Eladáshoz:

    A népszerű licitálós portálon 1Ft-ról induló licittel bármit el lehet adni. Nincs sok munka vele: 1 fotó, és a leírásban annyi, hogy érte kell jönni. Egyszer lomtalanítót kellett volna hívnom, ehelyett minden vackot felszórtam a portálra. 6 jegyű összeg jött be, a lomisnak meg fizethettem volna hogy elvigye…

  • Györgyi
    Pont nemrég határoztam el, hogy végignézem, mi kell abból, ami van. A motiváció megvan hozzá, szeretnék a szobába fenyőből új szekrény- és polcrendszert csináltatni, és hát már csak az ára miatt is nagyon nem mindegy a mérete. Meg szeretném, ha hely is szabadulna fel a szobában. A mostani szekrénysornál már rég feltűnt, hogy vannak ajtók, amiket szinte évek óta ki sem nyitottam. Idén nyáron szépen módszeresen végigmegyek a szekrényen, és kiselejtezem, ami nem kell. Gyanítom, hogy elég lesz fele ekkorát vennem. 🙂
  • mtoma73
    Én értem a te szempontodat is, de Garbo érzelmi kötődését is a könyvtárához. Az érzelmi kötődést nem tudod logikai úton megszüntetni. Ez olyan, mint amikor a szerelmesnek próbálod megmagyarázni, hogy a választottja nem hozzávaló, mert kívülről objektívabban látod azt az embert, mint az éppen belé szerelmes látja.
    Ezért volt egy kicsit sok így kívülállóként is, hogy ennyire nyomattad ezt a témát. Egy idő után levegőt kell venni és hagyni a dolgot. Nem lehet mindenkit mindenről meggyőzni. Bár ő azt se mondta szerintem, hogy az ebook rossz lenne, ne tárolja senki azon a könyveit, csak igazi könyv formában.
  • GT
    @garbo @zabalint

    Tegnapelőtt ezzel kezdtem a kommentem:
    “Hűha, mintha a szokásosnál szenvedélyesebbek lennének a hozzászólások és kevésbé figyelmesek a hozzászólók, biztos az időjárás teszi :)”

    Nos, én úgy érzem, megerősítettétek a gondolatom. Azóta az időjárás szerencsére javult, bízom benne, hogy a figyelem is követi és elmarad a – remélhetőleg csak véletlen – rossz megfogalmazásból és visszacsatolásból eredő adok-kapok . 🙂

    Már volt téma kommentek között a könyv. Akkor is írta valaki, hogy könyvet gyűjt, de nála is kiderült, nem a puszta darabszám a célja, hanem bizonyos könyvek iránt érdeklődik. Gondolom, most is ilyesmiről lehet szó. Rögtön hozzáteszem, nekem mindegy, hogy válogatva gyűjt valaki, vagy kilóra. Ugyan előbbit logikusabbnak, érthetőbbnek gondolom, utóbbit is el tudom fogadni (bár sok értelmét nem látom, de ha neki jó, nekem is, hobbinak elmegy 🙂 )

  • vgaborka

    Igen, tökéletesen igazad van, az érzelmeket a logika nem írja felül (én is jártam már így).
    Szerelem olyan mint amikor bevizelsz, mindenki látja rajtad, de a melegségét csak te érzed.
    Mint írtam felül, ebben a témában csak elbeszélünk egymás mellett és valószínűleg az általad említett érzelmi kötődés miatt.
  • Tamás_
    Szerintem teljesen egyénfüggő a könyves dolog. Nekem a munkám miatt több ezer digitalizált könyv van a gépen, olyanok is, amik a század elejétől a 80-as évekig nem hallottak az e-bookról, na meg munkához nem is lenne praktikus (hivatkozás, oldalszám). Vannak olyanok, amik egyszerűen nem érik meg printben, tele van velük az Alexandra (bocs, a többi is), aztán vannak olyanok, amik jó, ha megvan printben.
    @tamas: A tudatos, akár befektetést is jelenthet most találomra megnéztem 3 könyvet, amit 8 évvel ezelőtt vettem antikváriumban 2-20 USD körül lehettek, most mindegyiket 100-150 USD között árulják.