Tőlünk nyugatabbra bevett szokás, hogy a nyugdíjasok elköltöznek másik államba, vagy akár földrészre is, így spórolva a költségeken, illetve elkerülve a forró nyarakat és hideg teleket.
Az Egyesült Államokban Floridán kívül (ahol nincs jövedelemadó és még meleg is van) felkapott hely még Mexikó, Costa Rica és hasonló államok.
A holland nyugdíjasok a nyarat magyar falvakban töltik, közel valami gyógyfürdőhöz, a telet Dél-Portugáliában. Itt teljes ellátást kapnak kevesebbért, mint otthon a rezsire fizetnek.
Régóta érdekel a kérdés, egy magyar nyugdíjas hol tudna jól élni a nyugdíjas éveiben? (Természetesen nem a létminimum szélén egyensúlyozókra gondoltam.)
Tunézia, Egyiptom, Thaiföld, de akár Malajzia vagy Bulgária is szóba jöhet így első gondolatra. Egyiptomban négycsillagos hotelt is kihozhatsz havi 150-200 ezerből, teljes ellátással, takarítással, uszodával és konstans jó idővel, a repülőjegy meg ötvenezer forint és négy óra alatt itthon vagy.
De kedves olvasóim, ti, akik Argentínától Indonéziáig olvassátok a blogot, írjátok meg, élnétek-e nyugdíjasként ott, ahol most laktok, vagy laktatok.
Milyen a klíma, az egészségügy, mennyiből lehet kihozni az életet, milyen a közbiztonság, az ellátás? Te ajánlanád a helyet és miért igen/nem?
Bárhol is éltél, írj egy szép hosszú hozzászólást, vagy levelet nekem (kiszamolo kukac gmail pont com)
Előre is köszönjük a köz nevében.
Ez pl bejönne nekem is a leírás alapján:
origo.hu/utazas/europa/20140907-felfedeztuk-az-azori-szigeteket.html
Én hallottam olyan magyar nyugdíjasról, aki fél évre kiadja a lakást, és abból a pénzből Thaiföldön él remekül. Nyárra pedig hazajön.
Nem tudom, de mirador.postr.hu/hol-jobb-magyarorszag-vs-venezuela ebből az olcsó benzin fogott meg:D
Persze MOST olcsó, de mi lesz 2-3, 10-30 év múlva...
Málta: olcsó albérletek, jó idő, minimális rezsi, tengerpart, olcsó élelmiszer stb árak
Hú de jó téma! Még csak 35 vagyok, itt az ideje erre felkészülni 🙂
Három dolgot kell megoldani:
- Életben legyek akkor (mondjuk 60 körül)
- Tudjak elő-nyugdíjba menni (mondjuk 60 körül). Nem államira gondoltam, hanem a széfben összegyűjtött pénzemre. Mielőtt Kiszámoló a szívéhez kapna, széf = tetszőleges befektetés
- Gyermekeim legyenek önjáróak, ne kelljen őket nagyon anyagilag támogatnom és ne kelljen személyesen segítenem. (Pontosabban legyen 3 összefüggő hónap, amikor csak skype-on látom őket)
Ehhez kell még egy kicsit melózni, de a lakás kiadása 6 hónapra már egy jó ötlet.
Fél évre nem nehéz egy lakást kiadni? Plusz repjegy stb.
Nem kötekszem...
Ilyen helyek talan itthon is vannak. Elhagyatott, olcso telepulesek.
En messzire a csalad miatt nem mennek. Igy Ukrajna szobajohet. Ott milyen lehet?
Szerbia? A balkanon vannak szegeny ( es talan nem katasztrofalis alapotu ) orszagok.
Ez a Mr. Money Mustache-cikk nyitotta fel a szememet, hogy miért csak a nyugdíjas korban akarunk számunkra alkalmasabb helyen lakni? A munkahely, meg a gyerekeknek a suli... ezek szerintem csak kifogások (az idős szülők más ügy). Amikor elolvastam, akkor jöttem rá, hogy akár ezen a pici, alig differenciált Magyarországon belül is tudatosabban választhatnám a nekem optimális lakhelyet. Most 3, egymáshoz nem közel fekvő hazai várost nézegetek.
mrmoneymustache.com/2011/09/28/get-rich-with-moving-to-a-better-place/
Brazília szerintem nem rossz, éltem ott négy évet. A nagyvárosok (Rio, Sao Paulo) persze lakhatatlanok, de a vidék egészen más tészta. Közbiztonsággal nincs probléma, fűtésre nem kell költeni, az emberek segítőkészek és nagyvonalúak. Az élelmiszer vidéken nagyon olcsó, szinte ingyen van, mert egy csomó mindent kapsz ajándékba a szomszédoktól is, ha már magadnak lusta vagy megtermelni. A műszaki cikkek, lakberendezés relatíve drága, nagyjából olyasmi, mint Magyarországon.
Éppen most nézegettem ingatlanokat, ez a ház 5000 m2 telekkel például három milla:
domingosmartins.olx.com.br/chacara-iid-717385058
Igaz, ennél kapni sokkal olcsóbban is, ez pont egy puccos, turistás városka mellett van.
Egészségügy: van ingyenes, az a kórház lépcsőjén elvérzős fajta, meg a fizetős. Ingyenesben csúsztatni kell az orvosnak, különben nem nagyon látnak el.
Floridai kisvarosban toltottem 1 evet, ami huszonpar evesen inkabb negativ, mint pozitiv elmeny volt (leszamitva azt a nyilvanvaloan jo reszt, hogy nagy kaland volt az USA-ban lenni/tanulni/utazni).
Ott szemmel lathato a nyugdijasparadicsom hozzaallas, pl. zartkapus "kozossegek", ahova meg be se mehetsz egy ott lako hozzajarulasa nelkul. Adok alacsonyak, tengerpart, meleg (bar igy meg a legkondi duborog), jo levego es nyugalom, sok hely (ritkan beepitett kornyek sok zold terulettel). Es a magyar szemnek is erezheto olcsosag - nyilvan nem a szolgaltatasok, de pl. fillerekert gyumolcsok, olcso jo minosegu ruhak, egesz olcso benzin (bar az AFA pl. a szomszedos Georgiaban harmadaval kevesebb).
De szerintem fiatalon, hacsak nem a szorf es a buvarkodas erdekli az embert, marha unalmas hely. En ugy gondolom, nyugdijaskent se mennek ilyen ingerszegeny helyre, de hat hol van az meg 🙂
Úgy tûnik, a hozzászólók többsége álmodozó fiatal. És (még) egészséges!
Hozok egy példát és azonnal árnyaltabb lesz a kép ill. segít majd kiszórni pár, most még remeknek tûnô célpontot, de legalábbis összetettebbé tenni a kérdést:
Nyugaton élek. Mint Kiszámoló is írja a bejegyzésben, a (észak-)nyugati nyugdíjas népek egy része valóban ide-oda jár áttelelni, átnyaralni. Létezô jelenség. Sok egykori vendégmunkás is, fôleg ha nem sikerült maradéktalanul beilleszkednie az itt lehúzott 30-40 éve alatt, azt tervezi, hogy hogy majd hazahúz öreg korára oda, ahonnan jött, különösen az esetben, ha közkedvelt üdülôhelyrôl van szó: mondjuk a horvát tengerpartra (konkrét példa!), hiszen ott még háza is van. (folyt. köv.)
Viszont ahogy telik-múlik az idô, és netán még bele is kóstol az ottani valós életbe (most nem a szokásos pár hetes nyaralásra ment!), rádöbben, hogy az infrastruktúra alatt ott egészen mást értenek a hétköznapokban, mint itt. Szóval - különösen a szép, romantikus vidéken - elzáródik mindentôl, különösen a jó egészségügyi ellátástól, amire egyre nagyobb szüksége lenne. Nem beszélve, a 30-40 évnyi nyugati behatás ütötte résen az ô horvát(ország)-képe és a valós horvát mentalitás között. Kiderül, hogy ott az egészségügy sokkal drágább a végén (hálapénz "on top" & co.), mint az amúgy drágának tartott Nyugaton. És mérlegelni kezd. (folyt. köv.)
És szépen visszamegy az amúgy szürke ipari varosba, ahol már lehúzott amúgy is 30-40 évet, de amit legalább jól ismer és ahol általában emberszámba veszi a dokker, és nem csak egy fejhetô pénzeszsákot lát benne. Hozzájut olyan vizsgálatokhoz, kezelésekhez teljesen ingyen, amirôl a dél- és kelet-európa gazdagjai is csak álmodnak, mert pénzért sem hozzáférhetô helyben. Az idô elôrehaladtával pedig ez a téma kezd minden más témánál fontosabb lenni a nyugdíjas létben. (vége 🙂 )
Páran említették a határon túli országokat, mint Szerbia, Románia, Ukrajna stb. A határon túlon húztam le eddigi életem majdnem felét, a déli végeken. Szerintem nem opció nyugdíjasként. Indoklásnak lásd az egészségüggyel kapcsolatos hozzászólásomat ugyan ehhez a témához. Ráadásul, magyarországi magyarként, ha nem beszélsz elfogadható szinten románul, szerbül stb., eleve nehezedni fog a pálya. A mentalitásbeli különbségeket is át kell hidalni. Az is sokkal egyszerûbbnek tûnik, amíg nem tapasztalja az ember.
Szóval én azt mondom, hogy legyen A és B terv is kidolgozva. Amíg egészséges az ember és megteheti, addig menjen. Gyakorlatilag bárhová, ahol neki nyugdíjasként tetszik. De ha rogyadozni kezd az egészség, legyen olyan hely is, ahol a bajokkal együtt is az adott kor emberéhez méltó életet lehet élni.
Cubáról tud valaki valamit?
A legnagyobb baj a témával, hogy megérkezel egy idegen országba fél évre, ahol se barátok, se ismerősök, sem gyökerek nincsenek. Egy idő után elég unalmas. (Valaki itt írta Szerbiát, meg a környező országokat, hát...tessék előbb ALAPOSAN körülnézni, ha oda készül valaki.) Ez a dolog úgy működik, hogy a MAGAS nyugati jövedelmekkel elmennek telelni az olcsóbb keletre/délre. Namármost az ALACSONY hazai jövedelmekkel csak a C/D vonalra lehet költözni, oda meg minek.
Nem tudom, én vígan eléldegélnék egy egyiptomi hotelben teljes kiszolgálás mellett.
Másfél havonta hazajönnék egy-két hétre egy ötvenezres retúrjeggyel, ha éppen valamit csinálni kell, ügyet intézni, fogorvoshoz menni és a többi.
@Kiszamolo Igazad lehet (6 hetente hazajönni)! Csak még nem próbáltuk ki, nem ezt láttuk anyáinktól. De miért ne működne? Megfontolandó...
@hopplahopp igen, ebben van igazság. mert valaki egy másik poszt alatti kommentben említette, hogy a lényeg, hogy az ember rugalmas legyen. az emberek többsége pedig az életkor előrehaladtával egyre kevésbé rugalmas, egyre nehezebben alkalmazkodik. így akik fiatalon sem vágtak neki a világnak legalább rövid időre, idősen szinte biztos nem fognak. valóban az a jobb, ha valaki még fiatalon megpróbál máshol élni és akkor legalább van egy viszonyítási alapja, hogy miről tud lemondani. illetve minél előbb érdemes elkezdeni megismerni az adott célországot. és adott országban az egészségügyi ellátást is.
@ras-al-ghul én csak azt tudom, hogy ott nagyon sok a jól képzett orvos. azelőtt nem gondoltam volna, de a többi dél-amerikai országot is ők látják el.
Én ott akarok majd nyugdíjas lenni, ahol a gyerekeim és unokáim élnek. Remélem ennek örülni fognak és remélem segítségükre leszek jódarabig.
Még egy dolog, amivel szerintem sokan nem számolnak, pedig öregkoruk legfőbb örömforrása az unokák/dédunokák felcseperedésének követése.
Jó hely a Kaukázus is, nyugdíjas szempontból és az egészségügyi magánklinikák ellátottsága is elég jó.
3 világ és fekete Afrika nagy része felejthető. Talán Gambiát, Egyenlitői Guineát és Madagaszkárt kivéve. Madagaszkár felkapott a francia nyugdíjasok körében, összeállnak egy helyi fiatal nővel, és vígan él egy kunyhóban az óceánparton. Kezeltetni meg átugrik Réunionra az már Franciaország.
Én hol élnék, ezt 30 éves fejjel nehéz eldönteni, a nyugdíjas korig 30 év múlva hol lesz olcsó és kiszámítható jövő ezt senki sem tudja megjósolni.
A gócpontok és válságzónák kialakulása is átalakulóban van. Az idei évre se merte volna egyik geopolitikai szakértő azt jósolni, hogy fagyos EU-RUS-USA kapcsolatok. Ukrajnai nagyhatalmi játékkal, vagy a vahabita terroristák előretöre Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. A világ változó és forrongó, a jelenlegi magyar nyugdíjasoknak akik rendelkeznek fix
Akiknek van egy állandó havi 250-300 ezer Ft-os bevétele nyugdíjasként, az most mehet, Egyiptom, Törökország, Sri Lanka, Margarita sziget (Venezela) szállodáiba. Ezeken a helyeket tényleg 4*-os hotelban téli (vagy monszun) szezonban ki lehet fogni, 500€/hótól szállodai szobákat teljes ellátással.
Aki gazdálkodni akar, vagy magán elvonulást olcsó helyen, háborúktól mentes övezetben, annak Laosz, Palau, Kiribati, Mikonézia.
A skandinávok a térségben már régóta 15-20 évben jelen vannak, ott élnek, nagyobb kolóniák is. Információ scandasia.com
A svéd, dán, norvég... nyugdíjból a Mekong partján fejedelmi körülmények között lehet élni. Ismerek több ilyen nyugdíjast, aki ezt, az életvitelt folytatja.
A japán, koreai nyugdíjasok, viszont sokan civilizáció mentes nyugdíjas éveket kívánnak élni. Kasmirban, Karimabadban és a Baltistáni Skarduban több tucat japán nyugdíjas él szerényen, pedig
@Kiszamolo azért azt is nézd, hogy nyugdíjas korodra mások lesznek az egészségügyi igényeid. Most ellennél Egyiptomban egy hotelben egy utasbiztosítással, de nyugdíjas korodban már lehet szükséged olyan viszonylag rendszeres orvosi kezelésre/vizsgálatra, amit egy utasbiztosítás nem fizet.
Kridli, nyilván addig élsz máshol, amíg nem robbansz le.
Most külföldön elek, es ha lesz meg magyarsag, Magyarorszag nyugdijas eveimre, tuti otthon töltöm. Lehetöleg a Balaton-felvideken.
Alternativa, hogy utazgassak, folyton uton legyek. De hogy bevackoljam magam egy egyiptomi negycsillagosba, es nezzem a falat? Olyan isten nincs.
Miért, onnan nem tudsz elutazni?
Életvitelszerűen éltem már éveket Szentpéterváron, Párizsban, Varsóban, bejártam Eurázsiát. Ugyan mindenütt beilleszkedtem és alkalmazkodtam, de nyugdíjas éveimre a magyar falut választottam. Olcsó, a holland és német nyugdíjasoknak is megfelel! Persze nem túl messze Budapesttől, feltétel a mobilitás (autók), némi edzettség, ha véletlenül a hatóságokkal lenne dolgom, és persze tömni az orvosokat pénzzel. Ha a telek elég nagy (min. 3000 m2) és legalább két 50kg-os kutya őrzi, szomszédokkal akkor beszélsz, ha akarsz, akár belső emigrációban is élhetsz - csak nem kell a magyar médiát nézni/hallgatni (butít). Az egzotikus helyekre meg el lehet menni kirándulni, amíg bírsz.
Ha én lennék az állam, azt mondanám, hogy a nyugdíjat (az állami nyugdíjat) csak itthon lehet elkölteni; pörögjön a gazdaság. Mit tudom én, 80%-át, vagy valahogy ügyesen kitalálnám.
A magánnyugdíj más; de ha már, miért maradnék meg egy helyen?
@Kiszamolo
Egyiptomban nem tartanál tőle, hogy jön egy újabb Arab Tavasz?
Akkor felülsz az első gépre, nagyjából 20 percenként indul egy. Egyébként Hurghadán semmi nem volt akkor sem.
Nekem sincs nagyobb álmom annál, hogy a Balaton felvidéken ébredjek lehetőleg valami olyan teraszon ahonnét látszik a Balaton..kis szőlővel. Semmi több nem kéne. Főleg nem a "vendégszerető" szerbek. Aztán tovább gondoltam és rájöttem, hogy ezzel lehet nem is kell megvárni majd teljesen a nyugdíjas éveket...
@mugerin
"Én ott akarok majd nyugdíjas lenni, ahol a gyerekeim és unokáim élnek. Remélem ennek örülni fognak és remélem segítségükre leszek jódarabig."
Egyetértek, teljesen. A pénz és a kényelem semmit sem ér, ha magad vagy, illetve az egészséged egy bizonyos határ alatt van. A párommal néha beszélgetünk erről, azt szoktuk mondani, hogy a legszebb nyugdíjaskor az lenne, ha minél tovább lehetnénk egészségesen együtt. A "hol" kérdése lényegtelen, akárhol jó lenne.
@jeno
Neked Észak-Korea való, ha ilyen elképzeléseid vannak.
Ilyen szintű állami kontroll csak durva diktatúrákban képzelhető el.
Elég alap dolog, hogy a pénzem ott költöm el, ahol akarom.
Nem is értem mire gondoltál? SZÉP kártyára utalják a nyugdíjat és csak a nemzeti mutyiboltokban lehessen elkölteni?
Az ilyen "illiberális" gondolatok hatására mindig elgondolkodom azon, hogy lelépjek. Nekem ugyanis nincs gondom a jelenlegi pénzügyi boldogulás állapotával, de ha a kormány elképzelései megvalósulnak, akkor a jövő siralmasan fest.
Tehát a jelen helyzet miatt én nem lépek le. Megoldom, jól élek. Ellenben ha nem lesz irányváltozás, akkor a jövőben erre egyre kevesebb embernek lesz idehaza lehetősége.
Áhhh. Mérhetetlenül felbosszantottál. Ebben az országban van pár millió magát jobboldalinak gondoló, a valóságban teljesen kommunista beállítottságú birka! Pfff.
@mugerin : Nekem nincsenek elveim, politikai meggyőződésem pláne, ha valami mellett kiállok, az az, hogy az ember öngondoskodjon, tegyen félre magának.
Amit felvetettem, inkább egy gondolatkísérlet, ami a demográfiát figyelembe véve pepitában úgyis meg fog valósulni valahol Európában.
OK, tegyük fel, hogy választhatsz, vagy az egyszeri nyugdíjas választhat: kap 1x konvertibilis forintot, vagy 2x összeget SZÉP kártyán. Melyik a racionális választás?
"Mérhetetlenül felbosszantottál."
Örülök.
Én ha megtehetném, tuti nem fix helyet választanék, hanem 3-12 havonta váltogatnám az országokat.
hm akik azt írták, hogy ott szeretnének élni ahol a gyerekek és az unokák, azok valójában Magyarországra gondoltak, vagy valóban bemernék vállalni, hogy elköltöznek a világ akármelyik pontjára? erősen gondolkoztam, de eddig csak egy nyugdíjas párról tudok, aki ezt bevállalta. új-zélandra költöztek ki.
@jeno
Nyilván ez nem egy egyszerű dolog, de én úgy látom, hogy az ilyen belső piacot élénkíteni akaró intézkedések hosszútávon kontra produktívak. Ugyanis ha a nyugdíjas itthon költheti csak el a pénzét, akkor az a termék, amit megvesz, drágább lesz, mivel extra kereslet jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági láncban egy másik szereplő meg éppen ezért többet fog vásárolni külföldön (pl. a boltos vagy a gyáros), mert itthon drágább lett minden, ugyanakkor a hazai termékek külföldön versenyképtelenné válnak, mivel a biztos belső fogyasztásra építenek.
Szvsz azok az országok, ahol erős a piacvédelem, nem attól gazdagok, mert erős a piacvédelmük, hanem éppen azért tehetik meg az erős piacvédelmet, mert már előtte is versenyképesek voltak a termékeik, szolgáltatásaik.
A megoldás nem a piacvédelem, hanem a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások előállítása.
@agent "Aztán tovább gondoltam és rájöttem, hogy ezzel lehet nem is kell megvárni majd teljesen a nyugdíjas éveket…"
Én is úgy gondolom, hogy a kívánt körülményeket célszerű 50-55 éves korig kialakítani, mert utána általában jelentősen esik az alkalmazkodóképesség. Találkoztam már olyanokkal, mint Lajos bácsi, az Adria biztosító ex fiókigazgatója, aki boldog hobóként a dubrovniki piacon alkalmi munkából és maradékokból élt, de feltételezem, a többség nem erre vágyik.
A blog általános logikájába illeszkedően a kérdés lényege: teremtsünk olyan stabil jövedelmet 60 éves korunkig legkésőbb, amiből tisztességesen megélhetünk. (Ha Párizsban akarunk élni, havi kb. 5000 EUR, ha magyar faluban, havi kb. 1200 EUR.)
Én nem politikai elvekről írtam. Szabad országban szeretnék élni, ahol tudok boldogulni.
Jelenleg én a sok aggasztó tényező mellett a saját szemszögemből ezt még idehaza biztosítottnak látom. Nem is akarok elmenni.
Ha viszont az a nézet, amit Jenő írt marad és erősödik, akkor Magyarország nemcsak egy szabadságot erősen korlátozó ország lesz, de olyan mértékben szegény is, hogy életkörülményeket tekintve kerülendő hely lesz.
Lassan egy önmagát erősítő spirálba kerülünk. Sok értelmes, tanult, tenni akaró ember megy külföldre. Itthon marad pár makacsabb közülük és a "maradék". Ez viszont olyan szinten rontja majd a hazai helyzetet, hogy a makacsabb értelmiség is elhúz külföldre.
Nem tervezem, hogy teljesen inaktív nyugdíjas életmódba váltsak valaha is. Inkább kevesebb munkanap, kevesebb munkaóra és kevesebb felelősség felé mozdulnék csak el. Például óraadó tanár leszek, vagy pedig fából műtárgyakat alkotok. Elköltözni sincs nagyon kedvem, akkor érzem a legjobban magam, ha jó ismerőseim vannak a környezetemben. Külföldiül értek, de az sosem olyan, mint magyarul beszélgetni. Két dologra kell tehát figyelni: legyenek fiatalabb ismerőseim (akik nem halnak meg előttem), és én magam ne hülyüljek el annyira, hogy lepattintsanak :-).
Hosszabb nyaralásokra számomra valami jobb klímájú hegyvidék ideális tóval, patakokkal, legelővel, erdővel. Esetleg közeli tengerrel. Például Bulgária egész jó választás. Vagy Szlovénia, esetleg Szlovákia. De legjobb, ha az ember nem cövekel le sehol végleg, hanem bejár egy csomó helyet.
@preocupada
Mi elég nyitottak vagyunk, simán el tudom képzelni, hogy a gyerek és az unokák közelében (nem egy háztartásban, hanem egy városban/negyedben) éljünk, szinte bárhol a világban, ha ők hosszú távon életvitelszerűen ott élnek, és van anyagi fedezetünk az ottani normál életvitelre (lakásbérlet, közlekedés, eü, stb). Ha nincs fedezet, akkor marad évente egy-két látogatás, és életvitelszerűen maradunk itthon.
Franciaorszagban elek es dolgozom, es pont ez a tervem, hogy ha megerem a nyugdijat (ami relative itt is az ehenhalashoz lesz majd eleg, bar a francia szuletesszam meg az egyik legjobb Europaban, azert ne legyen illuzionk afelol hogy ez miert is van igy, es mely nepcsoportnak koszonheto), akkor irany haza Magyarorszagra, csak eltengodok majd a francia nyugdijbol. Plusz szeretnek addigra osszekaparni itt egy lakast, amit majd vagy kiadok (otthoni viszonylatban szep penzert).
A Tunezia/Malajzia azert riaszt, mert idos korban azert mar megugranak az egeszsegugyi szuksegletek. Szidjak a magyar TB-t sokan sokat, de azert valljuk be, a vilag legjobb 10%-a kozott van ha afrikai/azsiai orszagokkal hasonlitjuk ossze.
Szoval annyira "olcso" helyre nem akarok koltozni, hogy aztan a szinvonalas orvosi ellatasra menjen ra a gatyam is.
Remelem Magyarorszag akkor meg elheto lesz ilyen szempontbol.
Mugerin most kommunistáztad le pl. az Ausztrálokat. Ott ha kijössz az országból (és tudják mikor jössz ki) akkor 26 hét után csökkentik a nyugdíjadat. Az egyik példa szerint 14%-ra is. (ha csak 5 évig laktál ott a nyugdíjad előtt) Jó olvasgatást.
humanservices.gov.au/customer/enablers/centrelink/age-pension/age-pension-while-travelling-outside-australia
@mugerin :
Az nem kommunista megoldas, hogy az allami juttatasokat (nyugdij, segelyek, tamogatasok), valamilyen kotott formaban adjak. Azzal alapjabaveve nincs baj. Csak azt a jovedelmet nem szabad korlatozni, amit az allamtol fuggetlenul kapsz.
@zabalint :
Azt azert nem hiszem, hogy komolyabb piactorzito hatassal rendelkezne, ha nehany nyugdijjas nem vasarolhatna a nyugdijjabol kulfoldon. Vagy csak 1 reszebol tehetne meg. Valoszinunek tartom amugyis, hogy sok orszag hoz majd ilyen intezkedeseket, mert ezekkel az elsosorban kulfoldon nyugdijjat kapokat sanyargatjak( akiknek kis % mehet el szavazni ), igy logikus lepesnek tunhet.
Semmiképpen nem bírnék élni egy szállodai szobában, ráadásul full szervizzel a világ legjobb helyén sem. Mindenképpen kertes ház jöhet szóba, amit én tartok rendben és minden téren ellátom magam. Nem árt, ha ezen kívül más elfoglaltságom is lenne.
A másik szempont az éghajlat. Akármelyik "öröktavasz-sziget" szóba jöhet. Talán leginkább Tenerife.
@zabalint : Jogos; igaz.
@mugerin : Azt vegyük figyelembe, ha a jövőbeli állami nyugdíjakról beszelünk (kinek, mikor lesz aktuális); de mondjuk az én esetemben nem arról van szó, hogy Magyarországon, vagy Thaiföldön éljek belőle úgy, mint ma egy Holland nyugdíjas, hanem kb., mint ahogy Kiszámoló írta a koreás cikkben.
Még több információ: blog.savingprivateblue.net/post/98551801953
@tibor : Azért abban nem vagyok biztos, hogy a maláj (konkrétan nem ismerem), vagy valamelyik ázsiai országban nem kapsz jobb egészségügyi ellátást ár/érték aranyban, mint itthon.
@Kerti: biztos hogy a rendes nyugdijat csokkentik?
Mert azt a nyugdijat, amit a jarulekaid alapjan szamolnak ki (ha gyakorlatilag egesz aktiv jarulekfizetoi korodban ott dolgoztal), szerintem nem csokkentik ott se.
AZ mas kerdes, hogy ha pl kinti munkaviszony alapjan jarna neked mittudomen 150€ nyugdij, de ezt kipotoljak a mindenkori minimalnyugdij osszegere, ami potlas nyilvan csak akkor jar, ha eletvitelszeruen ott is laksz.
@ez-vagyok Amilyen pusztulat meleg van nyaron Tenerifen, nekem nem az "oroktavasz" jelzo jut eszembe rola 😀
@jeno : nyilvan azsiai orszaga valogatja, Del-Koreaban vagy Japanban pl szerintem szinvonalasabb mint otthon, de az nem epp az a malaj-indonez olcsosag kategoria...
Az kicsit messzire vinne, ha az állam által adott juttatásokat nem lehetne külföldön elkölteni.
A GYES-től a közalkalmazottak, köztisztviselők fizetéséig sok mindent ide sorolhatnánk és valóban jobban járna az ország, ha az aktívak sem utaznának külföldre még nyaralni sem, hanem inkább itthon költenék el a pénzüket! 😉
Egy jegyrendszer-féleséggel ez megoldható, ha már gondolatkísérletnél tartunk. (különben felmerül a lehetőség, hogy még valaki félretesz a nyugdíjából és aztán egyben költi el az egészet!)
Nekem úgy tűnik, hogy egy nyugdíjas akkor boldog, ha van még valami célja, értelme az életének. (unokája, gyermeke, párkapcsolata, vállalkozása, hobbija...)
Egyébként bárhol tudnék élni, ahol ott a családom és van gyors internet. hehe
De örülök, hogy boncolgatjátok a "hol éri meg" kérdést!
Oscee
Többször voltam ott nyáron is. Most legutóbb július 11-25-ig. Éjjel 19-20, nappal max. 26 fok volt. Légkondi nélkül is nagyon bírható:)
Tibor
Malájzia minden szempontból király:)
Ráadásul az indonéz nyelv a legkönnyebben tanulható.
@tibor : Jó olvasgatást: http://kk.blog.hu/tags/malajzia
Jut eszembe: a maláj kormány vízumprogramja nyugdíjasok figyelmébe is: mm2h.gov.my/index.php/en/