Ingatlanvásárlás 3. rész: tulajdoni lap és térképmásolat
Az ingatlanvásárlás és eladás (alapvetően és általában) nem egy agysebészet, amihez mindenféle túlfizetett ügynököt kellene igénybe venned.
Azonban az emberek nagy része egész életükben csak néhányszor vesznek vagy adnak el ingatlant, ezért bátortalanok. Nekik segít ez a sorozat. Először a vevők, aztán az eladók szempontjából nézzük meg, hogyan zajlik egy ingatlanvásárlás és hogyan lehet milliókat megspórolni, ha magunknak csináljuk.
Az első rész arról szól, hogyan találj meg egy ingatlant.
A második rész arról szól, hogyan ellenőrizd ingyen, amit tudni érdemes az ingatlanról, mielőtt még egyáltalán elmennél megnézni.
A mostani rész a földhivatali tulajdoni lapról és térképmásolatról szól. Ezt mindenképp érdemes kikérned, mielőtt még egyáltalán ajánlatot tennél az ingatlanra.
Ellenőrizned kell, hogy kié az ingatlan (azé-e, aki árulja, csak az övé-e, van-e rajta haszonélvezet vagy elidegenítési tilalom és így tovább), hogy akkora-e az ingatlan, mint állítják, hogy a rajta lévő épületek fel vannak-e tüntetve, hogy lakóingatlan vagy zártkerti ingatlan, mezőgazdasági épület, nyaraló vagy minek minősül az egész és így tovább.
Elöljáróban annyit, hogy a földhivatali nyilvántartásban rengeteg hiba lehet. (Apám egész életében földhivatalban dolgozott, tudna mesélni, de nem fog, mert úriember. 🙂 )
Ha valami nincs feltüntetve a földhivatalnál, lehet, hogy csak adminisztrációs hiba vagy földhivatali csúszás miatt még nem történt meg a felvitel. De lehet, hogy tényleg engedély nélkül építkeztek vagy rántották fel a garázst a kert végében. Esetleg lebontották a kisházat és engedély nélkül odarittyentettek egy háromszor akkorát, vagy csak bővítették néhány szobával. Amire nem kértek használatba vételi engedélyt, mert nem is kaptak volna, hiszen meghaladták a beépíthetőség százalékos értékét.
Tehát bármi eltérés kisebb eséllyel lehet adminisztrációs hiba, de nagyobb eséllyel súlyos probléma. Soha ne adj még foglalót se, amíg ez nincs tisztázva!
Tulajdoni lapot és térképmásolatot online tudsz lekérdezni ezen a linken, ügyfélkapu segítségével. Az első két tulajdoni lap ingyenes, a többi fizetős, a nem hiteles másolat ezer forint darabonként.
Kétféle tulajdoni lap van: hiteles és nem hiteles. Mindkettő ugyanazt tartalmazza, neked elég a nemhiteles is, majd az ügyvéd és a bank (ha van hitel vagy CSOK) majd lekéri a hitelest.
Lehet kérni csak szemlét, ekkor csak a legutóbbi, aktuális dolgokat látod, a törölt hiteleket, az előző tulajdonosokat nem. Ha kíváncsi vagy a teljes múltra is, akkor kérj teljes kivonatot, de ne csodálkozz, ha túl sok lesz az infó. 🙂
A tulajdoni lap három részből áll, egymás alatt felsorolva:
Az első rész (pontosabban I. RÉSZ) magát az ingatlant írja le: a telek minősítése, mérete és hasonló: művelésből kivett, zártkert, kivett lakóház, udvar és ehhez hasonlóak. Terület a példánkban 620 nm. Ekkora a telek.
Ha házvásárlás esetén itt valami mást látsz, mint “kivett lakóház, udvar”, mondjuk zártkertet vagy mezőgazdasági területet, akkor szaladjon fel a szemöldököd. (Már ha lakóházat akarsz venni és nem szántót vagy zártkerti ingatlant.) Itt azt is látod, hogy társasház-e esetleg műemlék az adott ingatlan.
Lakás esetén itt logikusan “lakás” megnevezést kell látnod. Itt arra vigyázz, van-e albetétesítés, vagyis minden lakás külön albetét (egység), vagy egy nagy ömlesztett katyvasz az egész. Ha az utóbbi, akkor inkább sikítva menekülj.
Tipp: Ha kérdéses, hogy jól érted-e, amit látsz, a tulajdoni lappal (és térképmásolattal, ha házról van szó) menj be egy nagy bank legnagyobb bankfiókjába. (Már sokat írtam róla, hogy egy nagy bankfiók hitelügyintézője naponta tíz ilyen tulajdoni lapot lát, köztük sok problémásat is, egy kis bankfiók ügyintézője évente kettőt, ezért ő nem ért hozzá, de ezt a lendületes előadásmóddal elfedezi.) Mondd, hogy ezt készülsz megvenni és erre kapnál-e hitelt vagy CSOK-ot. Ezeket csak akkor ad a bank, ha rendben van a tulajdonjog. S ha fog kelleni hitel, mindjárt azt is tisztázd, hogy mennyi hitelt kapnál, de erről majd később bővebben.
Második rész (igen, II. RÉSZ) a tulajdonosokat írja le. Vigyázz, ha nem szemlét kértél, mindent látsz Hencidától Boncidáig, az összes régi tulajt is. Hogy ki az aktuális, onnan látod, hogy a többinél van egy törlő határozat is.
Vegyük észre, hogy ez egy teljes tulajdonlap és a legelső az nem a mostani tulaj. Ezt onnan tudjuk, hogy ott van legfelül a törlő határozat dátuma. Ilyenkor lefelé menve láthatjuk az újabb és újabb tulajdonost vagy tulajdonosokat. A mostani tulaj az utolsó, nála nincs törlési határozat odaírva. Ha 1/1-es, akkor ő az egyedüli tulajdonos.
Nézzünk meg egy szemlét (ami még egyszer, az egyszerűsített változat, csak az utolsó állapotot mutatja be):
Itt ő az egyedüli és mostani tulajdonos, vele kell tárgyalnod. Megtudhatod azt is, örökölte, vette-e, már ha ennek van relevanciája a te szempontodból. Ő vette, amint látod.
Ha van öt tulajdonos (például örökölt ingatlan), akkor mind az ötnek jóvá kell hagynia az eladást és ha csak felhatalmazást nem ad, ott is kell lennie az adásvételnél. Ha egy beleköp a levesbe, már gondod lehet, készülj fel rá.
Amire még fontos vigyáznod, ha válnak a házasfelek és ilyenkor árulják az ingatlant. Az ingatlan az egyik nevén van, de a fele jár a másiknak, mert a házasság alatt vették az ingatlant, közös pénzből. Ekkor ő tulajdoni lapon kívüli tulajdonos. Derítsd ki, van-e ilyen a háttérben, ha igen, adja írásba, hogy nem tart igényt a rá eső félre (mert másként egyeztek meg a vagyonosztozkodás során). Egy valamire való ügyvéd erre rákérdez.
Még egy buktató lehet: kiskorú a tulajdonos vagy van kiskorú tulajdonos is, ez leggyakrabban örökség esetén áll fenn. Ilyenkor a gyámhivatal fogja képviselni a kiskorú valós vagy vélt érdekeit és ez bizony gyakran nehézzé teszi az ügyintézést. Mivel látod a tulajdonosok születési dátumait, mielőtt foglalót vagy elöleget adnál egy ilyen ingatlanért, ne sajnáld a pénzt egy ilyen ügyekkel foglalkozó ügyvédre, aki elmondja, milyen kimenetelek lehetségesek.
A III. RÉSZ-ben vannak a minden egyéb dolgok leírva, amik legalább ennyire fontosak. Ne lankadjon a figyelmed, mert itt találod meg a legtöbb aknát elrejtve.
Ilyen lehet a haszonélvezet és a használat joga. Ez legtöbbször akkor van, ha valaki örökölte a házat, ő a tulajdonos, de akitől örökölte, annak az özvegye a haláláig tartó haszonélvezeti joga van rajta: őneki van joga lakni benne, kiadni pénzért és a többi.
Ezzel nagyon vigyázz. Amíg a haszonélvező nem hal meg, semmit nem tudsz csinálni az ingatlannal, ha ő másként akarja. Ilyen ingatlant csak nagyon áron alul vedd meg vagy mondasd le közjegyző előtt a haszonélvetőt a jogáról és ez kerüljön is fel a tulajdoni lapra. (Nem leírja egy sajtpapírra, hanem közjegyző és földhivatali bejegyzés!) Amíg ez nem történik meg, foglalót se adj. B verzió, hogy az adásvételi szerződésben mond le, de akkor se adj foglalót ilyen házra, lakásra. Ellenkező esetben el ne hidd, hogy a mama nem fog beleszólni meg egyébként is már nagyon öreg, nem kell vele törődni és a többi. Balek leszel, ha ilyenbe belemész, kivéve, amint mondtam, ha annyival olcsóbb az ingatlan.
Jelzálogjog, elidegenítési tilalom: ettől annyira nem kell félned, azt jelenti, hogy hitel van a házon, lakáson. Benne lesz a szerződésben, hogy az első mondjuk 13,24 millió forintot az XY banknak kell utalnod, aki ezért cserébe leveszi ezt a terhet a tulajdonlapról. Az ügyvéd elvileg intézi.
Végrehajtási jog: na ettől viszont nagyon féljél. Bármikor arra kelhetsz, hogy elárverezték a házad. Ilyen ingatlant csak akkor vegyél meg, ha kiderült, hogy kik és miért tették rá és megállapodtál velük. Ha cégnéven van az ingatlan, találkozhatsz még felszámolással vagy végelszámolással. Ilyen ingatlant se vegyél, amíg nem derül ki, mi is ez és mi lesz a vége.
Lehet még a földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog a tulajdonlapon. Ettől ne ijedj meg, de tudj róla, mert könnyen lehet, hogy ez miatt nem tudod úgy átalakítani a házat, ahogy szeretnéd. Annyit jelent, hogy biztosítani kell a kertedben az áramszolgáltatónak a trafójának helyet esetleg a házad falán egy szintezéshez használt földmérési fém bütyköt, amit nem mozdíthatsz el és az ahhoz való hozzáférést is biztosítanod kell (Ezt az úgynevezett szintezéshez használják, ismert a magassága, ezekhez mérik hozzá az ismeretlen magasságú tereptárgyakat. Ezért sem kellene csak úgy kivenni és valahová visszatenni a ház szigetelése után….) A helyszínen tudd meg pontosan, mit is takar ez a jog.
Vízvezetési jog, vezetékjog: azt jelenti, amit sejtesz, hogy jelent. Korlátozza, hogy hová mit építhetsz, tudd meg pontosan, mi is ez. De jó esetben olyan nagy terhet nem jelent, ha tudsz róla és nem oda akartál valamit építeni.
Elő-, visszavásárlási, vételi jog: erre is nagyon ügyelj. Nem veheted meg addig az ingatlant, amíg az elővásárlási jog tulajdonosa nem mond le erről a jogáról.
Amiket még itt találhatsz és nagyon fontosak: bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, vagyis a ház nem eladható, amíg a per le nem zárul.
Építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás, kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása,
elidegenítési és terhelési tilalom, tartós környezetkárosodás, épület létesítésének vagy lebontásának ténye.
Figyelj oda, ha nem te kérted le a tulajdoni lapot, minden oldalát megkaptad-e? A jobb felső sarokban látod, hogy mondjuk 3/5 oldal, vagyis öt oldalból ez a harmadik. Nehogy pont azon a lapon legyenek a huncutságok, amit nem adtak oda neked.
Meg kell még említeni az úgynevezett széljegyet is. Aznap, hogy valamit bejelentettek a földhivatalnak, mindjárt széljegyre is teszik. (Régen ez a lap szélére írt ideiglenes feljegyzés volt.) Ez nem azt jelenti, hogy el is fogadták, de valamikor a közeljövőben döntés hoznak róla. Tehát a széljegy még nem biztos, hogy meg is valósul, de ha nincs kizáró ok, akkor életbe lép és utána leveszik a széljegyet. (Ha nem fogadták el, akkor az elutasítás ténye kerül fel a teljes tulajdoni lapra.)
Ha házat veszel, térképmásolatra is szükséged lesz. (Lakásnál nem kell ilyen.) Ezen azt látod, hogy hivatalosan minek kellene lennie az ingatlanon és mi az, ami ezzel szemben tényleg van.
A ház harmadakkora a térképen, mint a valóságban? Engedély nélkül kibővítették az előtte itt álló kisházat. (Vagy lerombolták és újat építettek, csak elfelejtettek erre engedélyt kérni.)
A garázs nincs feltüntetve? Ha engedély nélkül építették később még bajod lehet belőle. (Kis faház, mobilgarázs, jakuzzi és a hasonló dolgok nem engedélykötelesek, azok nem lesznek rajta a térképen.)
Ha úgynevezett nyelestelek, vagyis egy másik telek mögött van az, amit venni akarsz, az odavezető út fel van-e tüntetve és a tiéd-e?
Engedély nélküli építkezés esetén kérhető fennmaradási engedély, ha a szomszédok nyilatkoznak, hogy tíz éve ott az adott ingatlan az adott állapotban és őket nem zavarja, akkor mákod van. (10 évig van joga az önkormányzatnak visszabontatni). Ha valamelyik szomszédot zavarja és nem tanúsítja, hogy ott van tíz éve változás nélkül, akkor gondban lehetsz. A kérdés komplikált, a jogszabály 2019-ben ráadásul változott is, ha érint a dolog, járj utána.
De ha nem akarsz feleslegesen szívni vele, olyan ingatlant vegyél, ami rendben van, ott van a ház és akkora, ahol lennie kell. A lényeg: tulajdonlap és térképmásolat nélkül ne adj pénzt, még foglalót se és ne hagyd magad lerázni, hogy majd jó lesz az, meg majd elintézzük.
Intézzék el, kerüljön minden bejegyzésre (de legalább széljegyre) a földhivatalban, minden épület akkora legyen és ott legyen, amekkora kell és majd utána kezdhetünk beszélni a vásárlásról.
Összefoglalva: ideális esetben minden rendben van: az ingatlan lakás vagy “lakóház, udvar”, nincs rajta semmi teher vagy maximum banki hitel esetleg CSOK miatti bejegyzés, ami kezelhető könnyen. A térképen minden a helyén van, nincs felesleges épület a térképhez képest és semmi nem nagyobb vagy kisebb, mint amiről a földhivatal tud. Nem osztatlan közös tulajdon vagy ha mégis, ez az árában is erősen visszaköszön. Minden tulajdonos az eladók között van, mindenki már nagykorú és nincs haszonélvező.
Minden más esetben légy észnél és légy résen, ha kevésnek érzed magad hozzá, kérj egy ingatlanos ügyvédtől egy órát pár tízezerért, hogy elárulja, mennyire vészes mondjuk a bejegyzett szolgalmi jog és mit is jelent neked pontosan. Ne spórolj rajta 30 ezret, mert a végén tízmilliókat bukhatsz.
2021-02-09 at 20:42
+ főleg Alfa:
1. ilyet ügyvéd nélkül nem lehet. és az ügyvéd hivatalból két felet képvisel az adásvétel során.
2. és akkor mi van? lefogalalta, megveszi. Ezt akarta eladó…
3. átverte, nemtom hogyan: ügyvéd perelhető, és ha csalárd módon járt el, akkor rajta behajtható. Ha 100-ból csak egyszer bukik, akkor onnantól nem ügyvéd. Megéri neki vajon?
Hogyan kényszerítik ki azt, hogy eladó lépjen vissza és kelljen dupla foglalót adni? Ez a része nem világos.
Én még ilyenről nem hallottam. Ha olcsó egy ingatlan, akkor megveszik, kicsinosítják és haszonnal eladják. A dupla foglalóra játszani nem is tudom hogyan van értelme. Néha összejöhet, de ezt többször eljátszani, szinte kizárt.
Még szép hogy nem léphet vissza az eladó csak úgy, a foglaló 2x visszafizetése nélkül. Pont ez a lényege, önként vállalt szankció szerződésszegés esetére, mindkét fél részéről. Én úgy látom, hogy a foglalóval a vevő kockáztata nagyobb, és a csalásokkal szemben is ő kerülhet kiszolgáltatottabb helyzetbe.
A unit linkes cikkeid az egész családomnak több millió forint megtakaritást eredményezett, mai napig zavar, hogy nem fizettem érte neked, egy klubbot nem hoznál létre? Facebookn kiszamolo belső kör csoport? Szivesen fizetnék ott havi tagdijat.
Kaphatunk egy webcímet az eddigi virtuális túra munkáidhoz?
Köszi
Mégegyszer leírom, úgy látom nem ment át.
Odamennek az eladóhoz és a hirdetett/piaci ár alatt vastagon adnak egy ajánlatot, amihez adnak egy kis “előleget”, és aláíratnak egy foglalós előszerződést. Nem, nem magyarázzák el hogy mi az a foglaló, de igazából azt adnak.
A szerencsétlen/hülye eladó nincs tisztában a foglaló jogi tartalmával, azt hiszi kapott egy ajánlatot, azt gondolja hogy amíg nincs jobb, addig ez is jó.
Amit ha elfogad, akkor milliókkal olcsóbban elkótyavetyélte a házát.
Ha nem fogad el, akkor adhatja vissza duplán a milliókat.
: ügyvéd ehhez (mármint a csaláshoz) NEM KELL! (tudom, formailag kellene, de azt magasról leszarják)
Az eladó nem tudja ugyanis hogy ügyvédi ellenjegyzés hiányában jogilag semmis és támadható amit aláirattak vele, ha nincs észnél akkor keresztülverik rajta.
:Nincs itt semmi csalás, ugye?
Nem tudom, hogy említette-e valaki, de olyan is lehet, hogy KISKORÚ a tulajdonos.
Ekkor hatalmas, hónapokig tartó küzdelem a gyámhivatallal, se előleget, se foglalót ne adjunk, mert semmi sem biztos!!! Sőt még azt is beleiratnám a szerződésbe, hogy ha nem engedélyezi a gyámhatóság az adásvételt, az eladó fizesse ki az ügyvédet.
A bírói letétet visszakérheted a bíróságtól, ha a jogosult 5 évig nem vette fel (kötelmi jogi igény)
Édesanyám közös tulajdon bírósági megszüntetése miatt helyezett el letétet (a “kedves” tulajdonostárs mindent akadályozott, először postán küldte el neki, de azt sem vette át). Mire letelt az 5 év, anyukám meghalt. 2019 októberben kértem először a bíróságtól, hogy fizessék vissza a letétet. A bíróság alig akart intézkedni, hónapokat vártam, ujra írtam, így kb minden 2.levelemre méltóztattak bármit is csinálni. Póthagyatékival szívattak, stb. Közel másfél év után, de 2021 januárban visszafizették a letétet.
Öröklési keszekusza és normális bírósági titkár mellett (nem volt olyan végzése, amiben ne lett volna egy nyelvtanilag értelmezhetetlen mondat) nyilván ez gyorsabban ment volna. Kicsit felpörgete a dolgokat, amikor panaszt tettem, hogy 4+7 hónapig semmi nem történt.
Nem csak az adásvételi szerződésnél érdemes odafigyelni, hanem például megakaszthatja egy bankhitel felvételét is, ha a bank valamilyen úton megtudja, hogy van ilyen jog.”
A “per és követelésmentes” kifejezés ismerős? Ha ez nincs a szerződésben akkor nagy baj van. Amiről beszélsz az nem jog hanem követelés. Ha fennáll amiről beszélsz akkor per definíció nem per és követelésmentes az ingatlan, és persze hogy akkor akár a szomszéd Náncsi néni is bejelentkezhet érte. Legfeljebb évek pereskedése után kiderül hogy semmi “joga” nem volt.
“Odamennek az eladóhoz és a hirdetett/piaci ár alatt vastagon adnak egy ajánlatot, amihez adnak egy kis “előleget”, és aláíratnak egy foglalós előszerződést. Nem, nem magyarázzák el hogy mi az a foglaló, de igazából azt adnak.
A szerencsétlen/hülye eladó nincs tisztában a foglaló jogi tartalmával, azt hiszi kapott egy ajánlatot, azt gondolja hogy amíg nincs jobb, addig ez is jó.”
Aki hülye, az sok módon póruljárhat.
Az eladhatja a házát féláron, megveheti a mágneses takarót dupla áron, a rézgyűrűt aranyáron.
“nem magyarázzák el hogy mi az a foglaló”
Nem is az ő dolguk.
Én egy esetet tudok elképzelni: ha romák nyomulnak rá öreg emberekre, és kicsalják tőlük a házukat úgy, hogy egy “baráti” pálinkázás közben aláíratják a papírt.
2021-02-09 at 22:43
Toivábbra sem tiszta. Ha CSALÁS, akkor miért veszítette el a kecót az eladó? Miért írna alá egy 20M-s házra olyat, hogy 12-ért eladja? Ahogy írta is SzaboZ, hacsak nem erőszakkal, vagy beszámíthatatlan állapotban. Ha meg csini akkor még el is kapják a tapasztalatlan eladó kislányt. De ettől még ez nem a normál működés, hanem köztörvényes cselekedet. Attól, hogy ellophatják a 4-6-oson a tárcám, nem varrom be a zsebemet… És akár a Váci u-ban is leüthetnek. Szép dolog? Nem! Szabályos? NEM! Köórházi kezelést kapok? Adott esetben igen. Na és? Mit akarsz kihozni abból, hogy vannak csalók és bűnözők?
Köszi a sorozatot egyébként! Nagyon hasznos!
Egy gyors kérdés.
Egy garázsrol kaptam elő vásárlási jogot, amivel írásban (két tanú) éltem is.
Az eladó 1 hét után visszalépett az eladástól. Ezt megteheti?
Vagy köteles eladni nekem, mint tulajdonostársnak.
Köszönöm a válaszokat.
Az eladó 1 hét után visszalépett az eladástól. Ezt megteheti?
Vagy köteles eladni nekem, mint tulajdonostársnak.”
Elővásárlási jog esetén aki a jogosultak közti rangsorban elsőként él a jogával, a szerződés közte és az eladó között jön létre, ugyanazokkal a feltételekkel ahogy az eredeti vevővel szerződtek.
De szerintem ez csak akkor áll, ha az eladó ténylegesen eladja valakinek az ingatlant, elővásárlási jog ide vagy oda az eladásra nem kötelezhető a tulajdonos. Azonban nem kizárt, hogy a tulajdonos az elővásárlási jog kijátszása céljából lépett vissza. Szerintem egy ingatlanra szakosodott ügyvéddel kéne mihamarabb konzultálni, nem hiszem hogy egy blogon a részletek ismerete nélkül érdemi választ tudnának adni erre a kérdésre.
Ma tudtam meg az eladó ugyvédjétől, hogy nem volt adásvételi szerződés. Ezzel azt hiszem megfoghatnak.
Vélemény?
Nem jött össze 🙂
Szerintem visszaléphetnek az ügylettől ha még nincs szerződés.
Nem lesz még egy teremgarázsod. Az se triviális, ha a tiédet akarod eladni az elővásárlásra jogosultak körén kívül bárkinek.
Írd be Google-ba hogy teremgarázs eladása.
Ha tényleg ennyire zavarna, már megtaláltad volna a módját, hogy fizess neki.
Jó hírem van,oldalt megtalálod a Kiszámoló egyesület számlaszámát, és hogy milyen módon fizethetsz támogatást, ha szeretnél.
Miklós, nem kérek jutalékot a reklámért, felajánlom az egyesületnek. 🙂
Na, azért azzal is vigyázni kell, ne gondoljátok hogy mindent észrevesz.
Nálunk:
– valahonnan Kelet-Magyarországról utazott fel Budapestre, a szövegeiből sütött hogy nem ismerős erre, csak elolvasott valami bédekkert vagy a wikit
– az alaprajzot elcseszte, a 60 négyzetméteres lakást az alapján kicsit kisebbnek számolta (az eladó beszámolója szerint nem mért le semmit); így a bank kapásból visszadobta a CSOK-igénylést, kezdhettük elölről a procedúrát (happy end: leírtam nekik részletesen hogy mit hagyott le az alaprajzról, az alapján korrigált 60-ra, és ezt az új eljárásban fel lehetett használni)
– a lakáshoz tartozó pincét és garázst meg se nézte, utóbbihoz „nem volt otthon a nyitó” (ügyesen titkolták hogy durván beázik, beköltözés után tapasztaltuk csak)
TL;DR ne gondoljátok, hogy a banki értékbecslő majd helyettetek figyel mindenre
Szüleim kettő gyerek nevére vették a lakást anno. Akkor a tulajdoni lapon nem szereplő testvérek is tulajdonosoknak számítanak egy adás-vételi szerződésnél? Hagyatéknál nyilván osztoznánk mindannyian rajta, eladás esetén is mindenkinek egyformán járna belőle…
Raiffeisen-es értékbecslővel van valakinek tapasztalata?
Nagyon tetszik egy ház, viszont 3 dolog nem stimmel rajta:
1. Van rajta vezetékjoga az Elműnek.
2. Térképmásolaton nincs rajta egy kb évtizedek óta fehértéglából épült épület, kb 160 ‘cm magas lehet, és 8 nm. -> emiatt bukhatjuk a csokhitelt?
3. Térképmásolaton az “L” Alakú ház végében van egy önálló bejárattal rendelkező épület, viszont az a valóságban nincs ott.
Eladó szerint az értékbecslővel semmi gond nem lenne, viszont mi félünk, hogy emiatt bukjuk a csokot. Eladó azt is vállalná, hogy az adásvételibe belekerül, hogyha a térképmásolat és a telken elhelyezkedő épületek nem egyeznek meg, akkor saját költségen hív földmérőt és elintézi a földhivatalt is, és ennyivel kitolódik a mi fizetési határidőnk. Mi van akkor ha az értékbecslő miatt elutasitja a bank a hitelt, és kicsúszunk a hat. Időből?
Tehát az érdekel, hogy megkotjuk a szerződést, amiben rögzítünk mondjuk junius 1-i fizetési hataridot, es hogy ha eladónak térképmásolatot kell javitania, akkor azt elintézi, és annyival kitolódik az ingatlan kifizetése. Ha elhúzódik a földmérés, foldhivazali ugyintézés, lehet hogy csak júliusban lesz értékbecslés, ilyenkor a bank is látja, hogy kicsúsztunk a határidőből.
Köszönjük a tippeket!