Minden évben februárjától megszaporodnak a levelek, ahol pénzügyeket tanuló egyetemisták segítséget kérnek szakdolgozathoz, sőt sokszor felkérnek külső konzulensnek.

Ez nagyon kedves dolog, de szerintem velem nagyon rosszul járnátok, mint konzulenssel.

Az én szakdolgozatomat első körben visszadobták, mert nem volt eléggé szakszöveg.

Utána minden idegen szót beleírtam, amit csak lehetett, sőt még a kapát is humán erő által üzemeltetett kétkezes mezőgazdasági gyomritkító kéziszerszámnak hívtam, olyan nyakatekert mondatokat kanyarintottam bele, hogy magam is alig értettem, mégis az volt a bírálat legnagyobb kifogása, hogy "túl bulváros a fogalmazási mód".

Sajnos Magyarországon attól tudományos egy munka, ha érthetetlen és komplikált a szövegezése és mivel kilóra megy (a publikálási kényszer ugye), minél több oldalra kell széthúzni a mondanivalót.

Ezért sem olvasok magyar tudományos munkákat. A mindenféle "Szemlé"-kben nagyon jó témafelvetések vannak, de mivel meg kell lennie a karakterszámnak, ezért az, ami két oldalon izgalmas cikk lenne, húsz oldalon már unalmas olvasmány, a túl "szakmai" fogalmazás miatt pedig gyakran nehezen olvasható. (Legalábbis szerintem, de senkit nem akarnék megbántani.)

A hajam hullott a sok beadandótól is az egyetemen. Szinte minden hétre valami agymenés, minimum 15 oldalon keresztül. Tökéletesen megtanították, hogyan kell a semmiről 15-20 oldalon ontani a szavakat, hogy az tudományosnak tűnjön.

(Az egyik ismerősöm Belgiumban járt egyetemre. Na ott pont fordítva kellett csinálni: egy 20 oldalas tanulmányt kellett úgy összefoglalni két oldalon, hogy minden benne legyen és még a te véleményed is beleférjen. Ez sokkal nehezebb és százszor annyi értelme van, mint a sok 20 oldalas beadandóknak.)

Na mindegy, vissza a szakdolgozatokhoz.

Szóval ha jót akarsz magadnak (és nekem 🙂 ), ne engem akarj konzulensnek.

Azt is rendszeresen kéritek, adjak tippeket a szakdolgozathoz.

Amint látod a fentiekből, nem én vagyok a szakdolgozatok szakértője.

Amit mégis csinálnék a helyedben:

- Válassz egyszerű, sok irodalommal rendelkező témát. Ne tolj ki magaddal, hogy vért kelljen izzadnod, csak mert valami nagy és új felfedezést akarsz megkomponálni a szakdolgozatodban. Én pont ezért választottam a 2007-es subprime válságot, mert volt róla bőségesen anyag.

- Ne fektess túl sok munkát a szakdolgozatba. Keress pár kiváló szakirodalmat és annak mentén írd meg a szakdolgozatot, ne aprózd szét magad. Én elkövettem azt a hibát, hogy elkezdtem rengeteg cikket, tanulmányt olvasni, hogy mindenből kivegyek egy kicsit. Na, ezzel el is toltam a rendelkezésemre álló idő nagyját, alig-alig tudtam befejezni. Ahelyett, hogy kerestem volna 4-5 szakirodalmat és megírtam volna azok alapján, maximum ha marad idő, kicsit kiszínezem más cikkekkel.

- Bár azt mondják, hogy a saját gondolataidra és hatalmas tudományos megállapításaidra kíváncsiak, el ne hidd. Ha komolyan veszed, kegyetlenül kitolsz magaddal. Még a teológián az egyik csoporttársam az apokalipszis négy lovasának általa gondolt újszerű magyarázatáról írt értekezést, persze hogy visszadobták az egészet. Ahelyett, hogy írt volna "Üllő és Vecsés egyháztörténete a XIX.században"-ról, vagy valami hasonló üres témáról, amibe nem lehet belekötni, ha kilóra megvan, elfogadták volna csont nélkül.

Ez egy kötelező elvárás, szerintem minél egyszerűbben és fájdalommentesebben tudd magad mögött. A kutyát nem fogja soha érdekelni, miről írtál szakdolgozatot.

- Soha ne vitatkozz a konzulenseddel, ami szerinte úgy van, azt írd bele a szakdolgozatba és kész. Az enyém is mondott olyanokat, ami szerintem nem volt igaz, ki is hagytam az első verzióból. Na, miután visszadobták, gyorsan beleírtam a második verzióba az összes véleményét. 🙂

Röviden ennyit tudnék segíteni. Sok sikert mindenkinek a szakdolgozathoz és az államvizsgához.