Java képzés kezdőknek
Az alábbi levelet kaptam egy JAVA képzésről, ami úgy gondolom, hasznos lehet néhányotoknak. Mivel nem kerül semmibe írnom róla, íme a lehetőség, hátha valakinek segítség. A cégről nem tudok semmit, ha érdekel a téma, járj utána magadnak. (A cikkért nem kaptam pénzt még mielőtt.)
Á. N. vagyok, a Matritel Labs munkatársa. Cégünk olyan 5 hónapos Java programozó képzést nyújt, melynek végén az azt sikeresen elvégzőket el is helyezzük partner cégeinknél. Így gyakorlatilag rögtön munkába állnak junior fejlesztőként. A képzés érdekessége, hogy nem igényel semmiféle IT-s előismeretet, az oktatás egészen az alapoktól indul és angol nyelven zajlik, hogy a hallgatók már a képzés során elsajátítsák a szükséges szakzsargont. Főként a 20-as éveik végén, 30-as éveik elején járó emberek jelentkeznek karrierváltási céllal, vagy mert kiégtek az előző munkakörükben, vagy mert egyszerűen vonzóvá válik számukra a lassan mindent benövő IT-s világ.
Úgy gondoljuk, hogy a Kiszámoló blog olvasóközönsége számára is érdekes lehet, ha hall ilyen lehetőségekről, ezért ha lehetőség van rá, szeretnénk egy rövid cikk keretében megjelenni az oldalukon.
Az erre vonatkozó lehetőségekről várom szíves válaszát.
A Java nyelv ismerete az pont a legvége, amikor már megvannak az alapok. Először olyan tudást kellene megszerezni, ami jó minden programozási nyelvhez. Látom, hogy ez a tanfolyam érint elméleti alapokat is, de ha az egész 5 hónap csak elméleti alapozásból állna, az sem lenne elég… Persze sok Java fejlesztőt keresnek a cégek, de nem olyanokat, akik 5 hónapos képzés után akarnak munkába állni… Sajnálom, de szerintem egy ilyen 5 hónapos gyorstalpaló után NEM fognak felvenni Java programozónak.
A realitás: min. 2 év elméleti+gyakorlati oktatás (erős matematikai, elméleti alapokkal!), min. 2 év szakmai munkatapasztalat éles munkahelyen, na utána lehet valakire mondani, hogy junior programozó… És matematikai tudás kell, aki nem szereti a matekot, az ne menjen programozónak.
a JAVA képzéshez biztosan nagyon értetek, de marketingből engedd meg, hogy elégtelent adjak, a “hallgatóinkról” részben azzal reklámozni magatokat, hogy “Jó kávé, jó képzés!” enyhén szólva is gáz.
Összefoglalva: igen, van kereslet programozókra, és sokat lehet vele keresni, de a cégek nem az 5 hónapos gyorstalpalót elvégezetteket keresik. Szerintem min. 2 évig kell tanulni keményen, mielőtt bármilyen komolyabb munkát lehetne vállalni (erős matematikai, elméleti ismereteket is kell tanulni!), utána pedig sok éves gyakorlat szükséges, és csak ezután jön majd a magas fizetés…
A tesztelőket is megvédeném, mert ennyi gyorstalpaló után annak se jók – manuális tesztelőnek esetleg, akik elé szintén leteszik a tesztelési tervet lépésről-lépésre leírással. De 5 hónapos kurzussal fogalmuk sem lesz (“előélet” nélkül), hogy mivel lehet megszorongatni az adott kódot, hogy valóban hibát találjanak. A jó tesztelő kódoló is egyben, ha másért nem, akkor azért mert automatizálni nem fog tudni máshogy…
Nyilvan lehet matematikailag alapoztatni 3 evig, de egy gyorstalpalonak is van elonye. Nalunk a cegnel elszomorito, hogy a legtobb ember meg a faktorialis muveletet sem ismeri, legutobbi meetingen egy sumproductos kepletet irtam fel a tablara es el voltak hulve.
Egy Scrum trening is 2-3 nap, nyilvan nem lesz az emberbol azonnal Ken Schwaber, de arra pont eleg, hogy az alapfogalmakat tisztaba tegyen, adjon egy alapot amire utana lehet epitekezni es reszt tudjon venni ilyen jellegu munkaban.
Pl. így néz ki egy normális bemutatkozó szerintem: greenfoxacademy.com/rolunk#mentorok
Mivel nem a nyilvánosságnak szánta, ezért én írtam át a nevét a monogramjára, mert semmi lényegi információt nem hordoz, de esetleg nem szerette volna viszontlátni a nevét a blogon.
– választhat egy “lutri” 1 éves gyakorlatom van ember és egy általa ismert képzési tematikán és remélhetőleg minőségbiztosításon átmenő ember között. Nem biztos, hogy rosszul jár. Ha beleszámolod, hogy egy ember felvétele, betanítása majd 2 hónap után a nem bevállás miatti elbocsátás milliós tétel, akkor megérheti neki egy 5 hónapos full kezdő, de ismert tanulmányi hátterű embert felvennie, aki még lehet motiváltabb hozzáállású mint az 1 éves.
– SŐT sok esetben ezeknél a képzéseknél figyelembe szokták venni a fogadó vállalat stackjét, így hamarabb rábízhatnak olyan mukát ami már értéket is termel
– az informatikáról tudomásul kell venni, hogy ott is vannak szintek, vannak olyan feladatok amit kezdőként is el lehet végezni
Nem csak úgy beledobtak, hogy na ez itt a programozás. Eléggé karöltve futott a matematika oktatással és egymást egészítették ki.
A másik, amiről az előttem szólók még nem írtak, de fontos. Az egy dolog, hogy programozni tanulsz, kell hozzá egy adott gondolkodásmód, amivel átlátod az egész programnyelvet, folyamatot. Mint a matematika is. Van aki jobban érti, van aki kevésbé. Nem elég a szorgalom. A gondolkodásmód nélkül is megtanulhatod a java nyelvet, de nem leszel igazán jó programozó. Nem lesznek olyan ötleteid, nem látod úgy át az egészet.
Mostanában a csapból is az folyik, hogy ezzel fél millát keresel, ha bejössz az utcáról. Ez nem ilyen egyszerű.
Nem is értem hogy lehet egy jó ilyen híren, fanyalogni mint hogy valaki felnőttképzést nyújt egy hiányszakmában. Hahó! Már elmúltak az 1700-as évek, nem kell a CÉH jóváhagyása hogy valaki dolgozhasson. Majd a munkáltató eldönti milyen tudású embert akar felvenni.
Nyilván másról szól mint egy 5 éves egyetemi képzés az ELTÉ-n. Ott egy csomó olyan dologgal megy az idő amire szüksége lehet egy mérnöknek de egy kódernek nem feltétlenül.
Szerintem amúgy is változni fog a szakma. Egyre jobban rétegződni fog mint minden más (kőműves sem keres annyit mint az építész) és a mai programozó “álomfizuk” is csak egyre inkább a magasabb felelősségű munkakörökben marad meg.
Nem tudom mennyire igaz ez a sztori, hogy valahány 10.000 ITs hiányzik dehát elve a programozó az nem ITs. Másrészt például a miskolc székhellyel is rendelkező nagy szoftverfejlesztő cég (E-betűs) bruttó 300-ért keresi a pályakezdő – főiskolát végzett – programozókat. Ha akkora hiány lenne, akkor nem ennyiért keresné őket.
A blog szempontjából releváns, mert kitörni vágyó emberek járnak ide, magasabb fizetést ezzel lehet találni. De azért nem lesz belőlük IT-s.
Családi gyemantboltunkat is reklámozzatom itt? 5 hónapos banyaszkepzes és azonnali munka Afrikában 🙂
Ha fizetősen hoznám le, utána kellene járnom, mit is adnak pontosan és a végén fizetnének érte egy marék rizst.
Írni róla tartott 3 percig és nem került semmibe. Majd ti leírjátok a tutit, jó-e vagy sem. 🙂
A hazai bootcampek döntő többsége 4-5 hónapos képzést kínál, és igenis találnak junior fejlesztői munkát a diákok, szívják fel őket a cégek, és NEM csak a multik! Mivel folyton jelennek meg újabbnál újabb iskolák, ez azt jelenti, hogy éppen elég ennyi alapképzés, a többit megtanulják vállalati környezetben.
Ez egy olyan terület, ahol különösen erős a lifelong learning koncepció, ha valaki nem képzi magát, akkor nem lesz piacképes, ennyi. Tök mindegy, hogy előtte tolmács volt, vagy kémikus, ha van ehhez a szakmához affinitása és szorgalma.
Egyébként Java-t tanulni kezdőként, huh… :)) Értem én, hogy erre van szükséglet, mert enterprise nyelv, de az objektum orientált programozás, illetve a Java nyelv azért nem a legegyszerűbb kezdőnyelv, gondolom pont emiatt nagy lehet a szórás is, szívesen látnék jelentkezési, illetve fluktuációs statisztikákat az iskoláktól
Arra kell csak figyelni, hogy ha biztos munka ígéretével húzzák be az érdeklődőket, akkor semmiképpen sem szabad előre fizetni. Ráér, ha majd az első néhány havi fizetésből levonják. 😀
Ezt inkább nem kellett volna…
A formális egyetemi tudásról annyit, hogy egy ötéves egyetemi közgazdász képzést le lehetne tolni 1-másfél év alatt a sok szar sallang nélkül. Mármint ha tényleg tanul az ember és nem italozik. Gondolom ez más szakmáknál sincs másképp.
Namost erre azért sokan rájöttek és idő sincs rá. Nem számít már annyit a papír mint régen.
En ELTE progtervet vegeztem az evezredfordulon, amikor az internet nem volt epp mindennapos. Tok megalapoztak a matekot, de letezo (leimplementalt es szeleskorben hasznalt) programnyelveket nem tanitottak, meg a ‘malloc’ szo sem!!! hangzott el oktato szajabol. A melohelyen viszont nem a Stokes tetel bizonyitasat kerik (sot, meg matrixokat sem latni tul surun) hanem hogy programozzak. Razos kezdet volt. Ha visszamehetnek az idoben, egy intenziv, gyakorlatorientalt kepzesert szivesen odaadnam az egyetemen elpocsekolt eveket mondjuk az analizis tanszek eletebol.
Mindamellett az 5 honap tenyleg a hihetoseg hataran tul van. Koztudott hogy programozohiany van, boven 10x folotti a bootcampeknel a tuljelentkezes, van hely az ugyeskedoknek es probalkozoknak a piacon. De a rendes programozo-szakmunkas kepzesnek igenis van letjogosultsaga.
Folyamirányításhoz konyító mérnökként nekem nem probléma feltérképezni egy vállalat folyamatait, látom egyben a rendszert, ami kevesek sajátja. Látom az egyes use-case eket is, amely megint csak kevesek sajátja. A programozás viszont nem érdekel, mert Pascalt tanítottak az egyetemen, és úgy láttam, semmire sem jutnék vele. Egyébként vezetőként dolgozom. Szerinted elmegyek egy Java tanfolyamra? Ez olyan számomra, mintha vízvezetékszerelést tanulnék az alvállalkozóm emberei helyett. Könnyebb lenne megoldani saját magamnak a problémát, de belőlem csak egy van, droidból sok, nem azért lettem vezető, hogy implementáljak.
Az, hogy a mérnök-informatikus képzésben mondjuk a BME-n sok a matek, marhára nem jelenti azt, hogy arra a rengeteg matekra az egyszeri fejlesztőnek szüksége is lenne… Igen, egy mindenre bevethető/bármit magas szinten művelni képes, magasan képzett mérnöknek jól jön/jöhet, de hogy pont egy Java programozónak kellene erős matek háttér… 🙂
Továbbmegyek, még komolyabb algoritmusok megírásának képességére sincs az égegyadta világon semmi szükség szerintem a mindennapi feladatokhoz.
Azt kell vágni, hogy mire mit kell használni, hova kell nyúlni, mikből kell összelogózni a megoldást. Nem mondom, hogy ez jó dolog, sőt én pl. azért (is) nem vagyok fejlesztő, mert a sok sallang már régen se érdekelt.
Az átlagnak arra jó a kemény matek háttér, hogy a diplomája bizonyítsa, képes nehéz dolgokat megoldani. A való életben középiskolás matek elég.
Nem szeretem, amikor ezeket a “bootcamp”-eket túltolják (bárki bármit mond, egy jó egyetem piacképesebb tudást ad, amivel lehet technológiák között váltani. Egy ilyen képzés max egy adott technológiába ad beugrót), de ha a képzés “ingyenes” (az első párhavi fizetésből vonják le az árát), akkor ez egy jó lehetőség annak, akinek nincs lehetősége évekre beülni az iskolapadba és nem derogál neki pár hónapig/évig a programozós “aljamunka” (ami még mindig nagyságrendekkel érdekesebb sok irodista munkájánál).
Csodát persze senki se várjon. Ha valaki végigbukdácsolta a matekot és nem tud angolul, ez sem neki való
Persze ettől még lehet szar a gyorstalpaló, sok közülük az is.
A BGE anyagának 80%-át szerintem nyugodtan ki lehetne kukázni, mert semmi gyakorlati haszna nincs.
Csodálkoznék, ha ez másként lenne az állami egyetemi programozóképzésen.
Valójában nincs is olyan képzés az egyetemeken hogy programozó. A történet onnan indul hogy a jó programozók a piacon dolgoznak, az egyetemek maximum örülnek mint boci a farkának ha egy-egy ilyen ember alkalmanként bejár vendég előadónak.
Aki az egyetemeken tanít az vagy villamosmérnök vagy matematikus esetleg fizikus, de egyiknek sincs sok köze a programozáshoz (maximum ő is elvégzett vmi gyorstalpalós átképzést és aztán már programozást tanít).
Nyilván ez nem csak az egyetem hibája, kénytelen abból dolgozni amijük van, meg amilyenek a tanári fizetések nem csoda hogy a jó szakemberek nem oda mennek.
Természetesen egy 5 hónapos átképzés után sem lesz senki programozó, de elindithatja egy jó irányba. Az egyetemi képzés pedig alaposan túl van becsülve, én 15 éve végeztem a BMF-en, azóta programozóként dolgozok, max 10%-ot kellet belőle valaha is felhasználnom (de lehet csak 5%
Szerintem simán megérheti belevágni a fentihez kasonló képzésekbe.
Az egy másik vetület, hogy melyik képzés mit hoz ki a bemenő diákságból. Mivel a kimenetet erősen befolyásolja a bemenők tudása – egyre jobban érezni a közoktatás válságát – a felsőoktatásban; amihez társul a siralmas oktatói korfa+ az elmaradt bérrendezés miatti kontraszelekció.
Motivált, jól képzett, ambicióval bíró hallgató jó szakember lesz. A baj azokkal van, akiknek a 3-ból valami nincs
Gyorstalpaló képzéseknek bőven van létjogosultságuk, ezeket viszont én is túl rövidnek érzem. Kb. betanított szakmunkás szintig lehet ennyi idő alatt eljutni, ha lejár a technológiai stack “szavatossága” (a szakmában ez durva saccra kb. 5 év), akkor vagy átképez a céged, vagy kidob a kukába és felszippantja a következő tanfolyamról érkezett, frissebb tudású turnust.
Persze iszonyat sok extra önképzéssel a majdani meló mellett rendesen is fel lehet szedni az alapokat, aztán az új technológiákat, de nem sok olyan embert ismertem akik ilyenre képesek lennének.
Egyelőre áldásos a helyzet, a régióban használható fejlesztőket lehet találni a nyugati ár töredékéért, tőlünk keletre (India és térségében) viszont még mindig nem elég színvonalas a munkaerő, hiába olcsó. Ha utóbbi minimálisan is változik, akkor innen az alja munkák rövid úton el fognak tűnni. Bánat se akar majd magyar “betanított munkásokkal” kódoltatni 2-3000 forintos órabéren, ha Új-Delhiben már összegányolják hasonló szintre a szoftvert óránként 1000 forint alatt.
folyt köv.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy senki ne menjen szoftverfejlesztőnek már, mert de, még van benne pénz, szerencsétlenebb sorsból lehet kitörési pont. De ha urban legendek miatt azon filóztok, hogy ott hagyjátok a korrekten fizető, általatok szívesen vitt szakmát, hogy belevessétek magatokat a “milliós fizus tutiba”, akkor azért ezt vegyétek figyelembe. A fák az IT-ban se nőnek az égig.
(Melyik egyetemről van szó? ha jól tudom többet is elvégeztél)
De nagy általánosságban, az egyetemen megszerzett tudás 90% soha nem használjuk semmi, viszont ezen tudás anyagáltal kialakul egy olyan gondolkodás mód amivel már lehet valamit kezdeni az életben.
(Én egyébként mérnök informatikus képzésen veszek részt, de beszéltem más mérnök kollegával is, hasonló az álláspontjuk)
Ez a kijelentés nem igaz. Lehet hogy van olyan egyetem ahol így van, lehet hogy te ilyen helyen megfordultál, de nagy általánosságban ilyet én nem mernék állítani.
Igenis vannak az egyetemen jó fejlesztők, vagy olyan fejlesztők akik a szükséges tananyagot jól át tudják adni. Gyakvezérek nagyrésze részállásban tanít az egyetemen mellette iparban is tevékenykedik
Szóval helye válogatja, hogy jó-e egy ilyen junior “kóder” vagy sem. Én mérnök-info BSc-t végeztem, elsősorban számomra egy mérnöki szemléletmódot adott. A hiányzó gyakorlati piaci tudást meg folyamatosan tanulom, különben gyorsan kiesnék 🙂
– Adatbázis nagyon alapok, mert ezen a téren akkor még járatlan voltam.
– Programozásból volt egy félév, ahol adatstruktúrákat tanultunk, ott is tanultam sok újat, ma is hasznosat.
– Volt egy Java-s kurzus, ahol többrétegű alkalmazás fejlesztése volt a téma, alapoknak jó volt.
– Numerikus matematika egy kis töredéke hasznos volt.
– Nagyon alap algoritmusokat, illetve komplexitásukat tanították, az is hasznos volt.
Amit közvetve talán:
– Diszkrét matematikából volt pár témakör, ami szerintem gondolkodás fejlesztőként hatott, ehhez kellett persze a jó oktató (nagyon kevés kivétel egyike).
Ez így kb. 5%-ot tesz ki, a többi számomra haszontalan volt. Ellenben sorolhatnám mi mindent lehetett volna még, és nem speciális technológiákra, hanem elméleti alapokra gondolok elsősorban.
Aztan hogy azutan akar-e jo programozo lenni, azt meg majd eldönti, ez a szakma mindig is autodidakta tanulason alapult. Viszont nulla alappal egy ilyen 5 honapos bootcamp segithet legalabb ramutatni a követendö iranyra, elindulni a szakmaban.
Aztán az évek során, amikor olyan fejlesztő munkatársakkal találkoztam, akik nem kaptak felsőoktatási képzést (vagy nem szoftverfejlesztőit), akkor jöttem rá, hogy nem volt az az egyetem olyan haszontalan, mert a helyes gondolkozásra tanított meg elsősorban a matematikai témakörre gondolok. (diszkrét matek, algoritmusok, adatbázis tervezés stb…) Akik nem kaptak ilyen képzést azok általában jóval költségesebb kódot írnak (erőforrásigényesebb) és ez elég nagy különbség.
Ennek ellenére, akinek nincs lehetősége egyetemre menni annak is érdemes egy ilyen képzéssel nekivágni a szakmának, a lényeg, hogy felvegyenek valahova, ott majd kitanulja az ember az alapokat és ha van igénye onnan mehet tovább.
Egy Java fejleszto 🙂
5 hónap alatt meg nem lesz senkiből semmi, de ezt már leírták többen is, na.
minek is kattintottam? 🙁