Java képzés kezdőknek

Az alábbi levelet kaptam egy JAVA képzésről, ami úgy gondolom, hasznos lehet néhányotoknak. Mivel nem kerül semmibe írnom róla, íme a lehetőség, hátha valakinek segítség. A cégről nem tudok semmit, ha érdekel a téma, járj utána magadnak. (A cikkért nem kaptam pénzt még mielőtt.)

Á. N. vagyok, a Matritel Labs munkatársa. Cégünk olyan 5 hónapos Java programozó képzést nyújt, melynek végén az azt sikeresen elvégzőket el is helyezzük partner cégeinknél. Így gyakorlatilag rögtön munkába állnak junior fejlesztőként. A képzés érdekessége, hogy nem igényel semmiféle IT-s előismeretet, az oktatás egészen az alapoktól indul és angol nyelven zajlik, hogy a hallgatók már a képzés során elsajátítsák a szükséges szakzsargont. Főként a 20-as éveik végén, 30-as éveik elején járó emberek jelentkeznek karrierváltási céllal, vagy mert kiégtek az előző munkakörükben, vagy mert egyszerűen vonzóvá válik számukra a lassan mindent benövő IT-s világ.

Úgy gondoljuk, hogy a Kiszámoló blog olvasóközönsége számára is érdekes lehet, ha hall ilyen lehetőségekről, ezért ha lehetőség van rá, szeretnénk egy rövid cikk keretében megjelenni az oldalukon.

Az erre vonatkozó lehetőségekről várom szíves válaszát.
Share

82 hozzászólás

  • Kiszamolo
    Az EFFAS nagyon jó, de amikor az OTP-s fő HR-esnek fogalma sem volt, mijaz, akkor elgondolkodtam, mennyit ad hozzá a banki karrieremhez ez az egyébként drága iskola…
  • porthosz
    @adam:

    melyik része nem igaz? Egy jó programozó nettó 800e – 1 milliót keres itthon is (egy átlagos 500-600e-et).
    Ne mond már hogy ehelyett az egyetemen tanít programozást a közszféra fizetési táblája alapján mert mindjárt lefordulok itt a székről hogy vannak még ennyire elhivatott emberek akik ötöd annyi pénzért inkább tanítanak.

    “viszont ezen tudás anyagáltal kialakul egy olyan gondolkodás mód amivel már lehet valamit kezdeni az életben.”
    Aha… Úgy látszik akkor ez ilyen generikus mantra (agymosás) a felsőoktatásban nem csak nálunk mondták ezt, amikor meg kellet indokolni valamit amit nem lehetett (kb. egyenértékü a női “csak”-kal)

    hadd mondjak valamit erről: ez pont olyan mint amikor valaki minden szemetet felhalmoz a lakásában azzal a felkiáltással hogy jó lesz az még valamire és ezért nem dobja ki. Mint azt számtalan tanulmány bizonyítja, soha semmire nem lesz jó.

  • Balazs
    En 10+ eve foglalkozom java fejlesztessel es az elmult 2 evben ketto olyan emberrel talalkoztam, aki hasonlo tanfolyamot vegzett es elotte teljesen mas teruleten dolgozott. Mindket esetben nagyon tehetseges emberre leltunk, ugyhogy nem ertek egyet azokkal, akik ketelkednek ebben. Szerintem ha meg van a megfelelo gondolkodasmod, akkor csak a szorgalmon mulik, hogy sikerrel jar-e az illeto.
  • Maxi
    Kis cégeknél biztos senkit nem érdekel a papír, de nagyobb vállalatoknál számít. Nem csak a fokozata, hanem az is, hogy hol állították ki a diplomát. A másodvonalbeli felsőoktatási intézmények alapkézés diplomáit szerintem simán ki tudja váltani egy ilyen tanfolyam. Ez egy 800 órás angol nyelvű oktatás, a nyelvi rész okán talán többet is ér, mint valamelyik tanítóképzőből lett egyetem alapképzése.
  • Zabalint

    Hát nem tudom, nekünk anno egyetlen kurzus kis része szólt az algoritmusok komplexitásáról. Amellett, hogy simán el tudok képzelni olyan gyorstalpalót, ahol ugyanannyit megtanítanak a témában, mint egy BSc képzés során, nem hinném, hogy ezen múlna, hogy az illető a szakmai karrierje során tájékozódik-e ebben és más témákban, és performance szempontból jó kódot ír-e.

    Ennél ezerszer fontosabb, hogy képes-e, akar-e önállóan tanulni, erre meg pont nem tanít meg a magyar felsőoktatás, ahol az elsődleges cél az, hogy úgy büfögd vissza a tananyagot, ahogyan az adott oktató előadta vagy ahogy a tanszéki jegyzetben le van írva.

  • Q
    Objektíven nézve két garancia van arra, hogy egy bootcamp versenyképes tudást ad.

    Az egyik, hogy az ilyen iskolák üzleti modellje úgy szokott kinézni, hogy a képzés teljes költségének a felét a hallgató állja, a másik felét meg a partnercégek. Ha romlik a végzettek minősége, akkor könnyen becsődölhet a vállalkozás, mert a partnercégek elköszönnek.

    A másik meg az, hogy ezek az iskolák nem kapnak semmilyen állami dotációt, nem lógnak úgy az állami csöcsön, mint az állami fenntartású intézmények, vagy azok, amik elsősorban állami megrendelésekből élnek, ahol sokszor a nyújtott szolgáltatás csak egy látszattevékenység, az igazi cél a közpénz-szivattyú fenntartása a cégben érdekeltek zsebének megtömésére. Ezzel szemben a bootcampek teljesen a versenyszférában működnek. Ha nem produkálnak minőséget, felkopik az álluk.

  • QTT

    Szerintem ezt nem lehet ilyen kategorikusan kijelenteni, hogy a főiskola/egyetem igazából gondolkodásmódot ad elgondolás hülyeség.

    Véleményem szerint egyénfüggő. Aki céltudatosan ment az adott intézménybe és valóban abban szeretne dolgozni és érdekli, amit tanul, annak igenis változtatja a gondolkodásmódját a sok fölösleges tárgy ellenére is.

    Aki csak azért jár oda, hogy legyen neve a gyereknek, meg csak céltalanul csinálja, annak semmit nem változtat. Nekem legalábbis semmit nem változtatott, hiába voltam annak a nagyon kis százaléknak a tagja, akik időben és bukás nélkül végezték el a mérnök infót. Én ugyanaz az ember maradtam. Akiket viszont tényleg érdekelt, azok szárnyra kaptak.

  • Vosoft
    Csaba: Én jelenleg is ott dolgozom, a miskolci telephelyen, és nem br. 300 a kezdő fizu. Nyilván van, aki annyiért is elvállalja, de annak gyorsan emelünk, mert pár toronnyal arrébb ott van a másik E betűs cég, és az átcsábítja.
  • comradecsa
    A nagy fizetésről lemondó fejlesztők száma, akiknek egyetlen vágyuk az, hogy tanítsanak, tényleg marginális. De pár cég úgy promótálja magát műszaki egyetemeken, hogy egy-egy gyakorlatot/labort a cég egy alkalmazottja tartja. Ha pedig a leadandó anyag tematikája valamennyire egyezik a munkaterületével, akkor az órára készülést és annak tartását elszámolják munkaidőnek. Szóval a kecske és a káposzta is maradhat, csak hozzáállás kérdése. Én pont most csinálok ilyet, hasznos dolog magyarázni a tudásod, te is fejlődhetsz ezzel.
  • Tinaturner
    Szerintem viszonylag minimalis az ilyen effekt h az egyetem megtanit gondolkodni. Vagy logikus a gondolkodasod vagy nem. Az is egy keszseg es nagyon nem egyszeru fejleszteni. Azert hiszitek h ott tanultatok mert sok jokepessegu diak volt egy helyen, de ha szakmunkasba mentetek volna is kiemelkedtek mert megvolt bennetek a plusz(x) faktor. Ugyanakkor jo sok tehetsegtelen ember is vegez egyetemet megis ostobak maradnak. Biztos oket direkt nem tanitottak meg gondolkodni..
  • Zabalint

    Szerintem a saját (nem az életfelfogásod, mert az már más tészta) gondolkodásmódod már régen kialakul 18 éves korra, utána max. csiszolni lehet rajta, de elsősorban magad tudsz ezért tenni, a felsőoktatás jó esetben sem adna gondolkodásmódot. Akik pedig érdeklődően mennek infó szakra, általában nagyot csalódnak, mert szakmaiságra számítanak, ehhez képest meg ugyanúgy száraz lexikális ismeretek bevágása az elvárás, aminek a 95%-a semmire sem jó, de a maradék 5%-on is sokat ront a seggeld be, büfögd vissza szemlélet.
  • Dörnyei József
    SAP-ban 3-5 napos egy technikai jellegű oktatás. Ebből elég sok van és ahhoz, hogy valaki elfogadható programozó legyen ismernie kell jópárat. De ha van kb. 60 napja (és érti is), akkor már jó programozó.
    Ehhez hozzá kell tenni, hogy ezek megértésése a többségnek x5 gyakorlati időt igényel és feltételezi, hogy tud már valamilyen más nyelven programozni a tanuló, valamint ismeri az adatbázis kezelést is.

    Ha valaki elvégez egy Java képzést, lehúz 3 évet valahol, akkor átképezheti magát SAP programozónak több pénzért.
    A Java belépésnek szvsz. pont jó.

  • com
    30 fölött kezdett érdekelni a programozás. 2 éve végeztem el egy fél éves Java tanfolyamot (nem gyorstalpaló, heti 1 szombaton zajlott), ezalatt óriási lelkesedéssel írtam kisebb-nagyobb programokat. Szerettem volna mélyebben foglalkozni vele, a milliós tandíjú cégek és a neves ELTE PTI közül némi megfontolást követően az utóbbit választottam. Másfél éve csinálom az estit, az ezalatt felszedett tudásommal legszívesebben kihajítanám a korábban megírt programjaimat, de legalábbis nem mutogatnám senkinek. Nekem a tanfolyam egy igen erős gyakorlati alapot adott, és – teljesen kezdőként – bizonyos kódolási rutint. Az egyetem óta viszont tudatosan figyelek az algoritmusok műveletigényeire, optimális megoldásokra, karbantarthatóságra, stb.
    Megjegyzem, a fél éves Java tanfolyam életem egyik legjobb döntése volt, gyakorlati alapot adott, és nagyon megkönnyíti sok jelenlegi egyetemi tárgyamat.
  • Nocomment
    @Q: sajnos ez nem igaz, ugyanúgy kapnak ők is támogatásokat, ráadásul sokszor a vezetői rétegben olyanok ülnek ott, akik egyes cégekhez be tudják nyomni a náluk végzetteket. Egy darabig megmaradnak ott (tisztelet a kivételnek, aki már a cégnél beletanul, ha kell, elvállal olyan dolgokat is, amikhez másnak nem fűlik a foga), majd szép csendben megválnak egymástól. Előbb bekerülnek valami supportos, KM-es poziba, ahol nem nagyon kell programozói tudás, vagy épp system analyst-ok, SM-ek lesznek (de lényeg, hogy ugyanúgy nem kell programozói tudás). Ismét kiemelem, van kivétel, de az ilyen pár hónapos tanfolyamon a pékből, árufeltöltőből, stb. lett programozók (nem megbántva őket, mert fordítva a programozó is kutyaütő pék vagy arufeltöltő lenne) nem állják meg a helyüket.
  • nemBence:)
    Aki programozni akar tanulni, egyreszt tudnia kell mar angolul valamilyen szinten, ez alap. Legalabb erteni az irt szoveget kozepes szinten + amit nem ert, megnezi translate-ben. Ha ez megvan, lehet menni szepen ingyenes edX online kepzesre, udemy kepzeseket venni (10 dollar korul), khan academy-t nezni (szinten ingyen), rengeteg, de tenyleg rengeteg youtube video van, nagyon jok is, pl. brad travesty-t nagyon tudom ajanlani, normalisan is beszel, nem hadar, es a lenyegre szoritkozik amennyire lehet. Sokan esnek abba a hibaba hogy allandoan kezdo szinten tanulgatnak, nos ez nem jo. Nagyon jo otlet a 100 days of code is (github-on van, van python, frontend, stb. midnenben, a lenyeg: 3 napos cikluson, elso nap az otlet, aminek utananjarsz, google, stb. 2. nap megirod, 3. nap finomitod, teszteled, rinse-repeat 100 napig). Magyarul meg ott az angliaban elo sanfranciscoboljottem.com -os srac.
  • Dani2
    Ilyen képzésekre jellemzően kétfajta ember jelentkezik. Az első csoport még soha nem programozott, ők vagy beválnak, vagy nem (leginkább csak akkor, ha hajlandóak szó szerint folyamatosan tanulni, mert ez a meló erről szól). A másik csoportba a látens programozók tartoznak, akik 10 évesen már BASIC-ben írtak játékot, de 20 évig nem vették rá magukat, hogy elmélyüljenek a programozásban. Na ők a tuti jelöltek, mert ha ráéreznek az ízére, akkor a programozás lesz a hivatásuk és a hobbijuk is egyben. Lehet, hogy nem mindegyikük a Google/Facebook/Amazon/Netflix négyszögön belül fog elhelyezkedni, de simán lehetnek remek programozók. Az elméletileg 10x-es programozó zsenit lehet, hogy pár hónap múlva ki fogják rúgni a cégből, mert túl okosnak tartja magát, és nem tud csapatban dolgozni, míg a bootcampes kezdő minden erejével azon lesz, hogy meghálálja a bizalmat. Soft skills > coding skills
  • zuhanyfüggöny
    Én a BME-n végeztem gépészmérnökként, de azt hiszem inkább elmennék programozni (mondjuk van ötletem arra is, hogy a mérnöki területen mire használnám, de ez most legyen mellékes.) Nekem vajon milyen szemléletet adhatott ehhez az egyetem? Szerintetek könnyebb dolgom lenne?
  • Chip Csaba
    a hr-es mondta, hogy ez a kezdőfizu alja. És a teteje sem sokkal több.
  • Expat
    Csak elméleti síkon kérdem. Most hiány van altató orvosból, de egy cukrászt 5 hónap alatt átképeznek aneszteziológusá, bevállalnád hogy ő végezze az altatásod a műtét közben.
    Hiszen kb 90% a dolgoknak ugyanaz, vérnyomás, testsúly mérés, a gépek már amúgy is maguktól tudják adagolni az altató szert, stb stb…
    Egyetem minek, fölösleges bemagolni a kézfej csontjainak latin nevét, úgy sem kell az altatáshoz.
    Kár hogy nem fizetnek otthon jól ebben a szakmában, holnap már nyílnának az ilyen jellegű bootcampek. 🙂
  • Kiszamolo
    Expat, ja, csak egyrészt senki nem hal bele, ha a kolléga nem tud megoldani egy feladatot, másrészt az ilyen még nem is junior kolléga a műtős segéd, de még inkább csak a takarító a műtőben, nem az altatóorvos. Ahhoz meg untig elég ha nem is 5 hónap, de mondjuk egy egyéves intenzív tanfolyam.
  • Zabalint

    Vannak szakmák, ilyen pl. az orvos, gyógyszerész, jogász, amelyeknél a tudás nagyobb része a felelősségvállaláshoz kell, valóban lehetne altatni néhány hónap gyorstalpaló után, de ha fellép valami komplikáció, kelleni fog az orvos mélyebb tudása, nyilván ha meg mégsem tud olyat, ami amúgy kellene tudnia az adott helyzetben, és a beteg meghal, akkor elővehetik (ne a hazai összezárásból induljunk ki).

    A szoftverfejlesztő tipikusan nem ilyen (egyes speciális területeket leszámítva), nem is lehet ilyen, mivel az adott technológiai és domainbeli ismeretei mindig esetlegesek a gyors váltások miatt, sokkal fontosabb, hogy gyorsan tudjon tanulni, megérteni mind a technológiát, mind a business igényeket, képes legyen mindezt modellezni és implementálni. Szóval egy baromira gyakorlatias munka.

  • Mihu
    Sajnos azért akadnak területek, ahol egy szoftverfejlesztő is okozhat akár közvetlenül életet veszélyeztető hibákat, vagy hagyhat olyan biztonsági réseket, amik egy támadónak lehetőséget adnak erre. Nyilván az orvosi szoftverek kézenfekvőek (pl. bit.ly/2PQAFGK), de sok más terület is van, pl. számtalan féle jármű vezérlő rendszerei (akár annak csak egy kis része, pl. egy elektromos kormányszervó). Nyilván az ilyen problémáknak fent kellene akadniuk code reviewkon, automata/manuális teszteken, FDA/egyéb auditokon, stb. De mégis mindig bent marad valami.
    Lehetne mondani, hogy ilyen kritikus részekhez a juniort ne engedjék oda – de akkor felébredünk és bilibe lóg a kezünk. Ami reálisan elvárható az annyi, hogy a tapasztaltabb kolléga rendesen nézze át az elkészült munkát. Tehát itt sok esetben a műtős segéd is műthet, csak – jó esetben – szigorú felügyelettel.
  • Mihu
    Visszatérve az eredeti témára, én nem tartom lehetetlennek, hogy valakiből 5 hónap alatt (néhány konkrét technológiára koncentrálva) junior fejlesztőt képezzenek. De ahogy páran már említették, ezt nem lehet mindenkivel megcsinálni. Ilyen rövid idő alatt annak fog ez sikerülni, aki legalább már kicsit próbálkozott magától és valamennyire kialakult az algoritmikus gondolkodása. Több ilyen suli is kiemelte korábban, hogy nagyon megszűrik a jelentkezőket. Nem tudom most mi a helyzet, hogy közben azért szaporodnak ezek a helyek, de potenciális jelölt nem hiszem, hogy sokkal több lett.
    Mindenesetre akár gyorstalpaló, akár egyetem, az lesz igazán jó, aki mérhetetlenül kíváncsi és tényleg érdekli az, amit csinál. Ő akár magától is talál egy csomó lehetőséget, akár gyakorlatiasabb (pl. udemy, pluralsight), akár elméletibb (edx, coursera, MIT OCW, stb.) tudását szeretné mélyíteni.
  • Mihu
    Folyt.: aki egyetemre megy, az biztos, hogy tanulni fog sokmindent, amit az iparban nem tud közvetlenül felhasználni. Kivéve, ha kevésbé mainstream területre megy, pl. képfeldolgozás (bár ott most az MI kicsit pont beleköp már a levesbe, de végső soron az MI programozást is az “akadémikusabb” területek közé sorolhatjuk, amíg nem csak 1-2 magas szintű könyvtárat hív meg valaki, hogy végezze el a munka nagy részét, hanem érti is mivan mögötte).
    Amit én mindig hiányoltam, hogy sosem mondták el (vagy próbálták, de nem sikerült), hogy amit épp tanítanak, az miért lehet hasznos, minek az alapja. Én még 5 éves egyetemi képzést végeztem, nyilván voltak tárgyak, amiket utáltam, de ha újra kéne csinálnom biztos, hogy néhányra jobban odafigyelnék. A gyakorlati, “ipari” tudást viszont az embernek mindig önszorgalomból kell hozzátennie.
  • Mihu
    Na még egyet :). A Javat már sokan temették, vagy legalább is próbálták/szerették volna temetni. Azért akár a statisztikákat, akár az ipari tapasztalatokat megnézve ez az idő még mindig nem jött el. Ha nem is rohamosan, de csak fejlődik a nyelv is (lambdák, streamek nagyot dobtak rajta), ill. több kiforrott lib/framework segíti még inkább életben tartani (pl. Spring, főleg Boot-al együtt, akik meg a terjengősségből vágnának vissza, ott a Lombok – ínyenceknek meg vannak olyanok is, mint mondjuk Quasar/Comsat).
    Másrészt még ha maga a nyelv veszít is a népszerűségéből, a JVM platform még igen sokáig velünk lesz. Csak hirtelen példaképp Hadoop, Spark, Kafka, Android. Valamint Java jó alapozás későbbi Kotlin vagy Scala tanuláshoz is.
    Nem utolsó szempont az sem, hogy a terjengősség ellenére (vagy épp, mert így néha jobban érthető) bizonyítottan alkalmas komplex rendszerek implementálására.
  • wheeler
    Eleinte én is szkeptikus voltam ezekkel a pár hónapos képzésekkel kapcsolatban, aztán többen is megerősítettek már abban, hogy igenis van létjogosultsága a történetnek. Sok-sok interjúztatás után azt kell mondanom, hogy néhány lelkes, ilyesmi tanfolyamot végző jobban teljesít mint néhányan jó pár év munkatapasztalat után. Akinek van affinitása a programozáshoz és proaktívan tolja otthon is, az hamar jó munkaerővé válhat. Nyilván junior szint fölé nem tudnak emelkedni, mert kell azért az évek meg rutin, de egy kis mentorálással könnyen feltalálja magát a talpraesettebb.

    Ezt meg hogy x év erős matek és elmélet kell, ezzel nem tudok egyetérteni, a legtöbb, jelenleg piacon lévő fejlesztő munkaköréhez szinte semmiféle matek nem szükségeltetik, főleg a legelterjedtebb webes, mobilos területen. (nyilván kell ha játékot akar valaki fejleszteni, vagy képfeldolgozás, esetleg robotika)

  • porthosz

    “Sajnos azért akadnak területek, ahol egy szoftverfejlesztő is okozhat akár közvetlenül életet veszélyeztető hibákat, vagy hagyhat olyan biztonsági réseket, amik egy támadónak lehetőséget adnak erre”

    Profi szoftverfejlesztők is követnek el ilyen hibákat, ez ilyen szempontból tök mindegy. Ezek a gyorstalpalók most jelentek meg az elmúlt 1-2 évben, ehhez képest nézd meg pl. hány súlyos biztonsági hiba van/volt a Windows-ban az elmúlt 20 évben, akármelyik böngészőben, vagy éppen a számítógépek processzoraiban (pedig processzort biztos nem 5 hónapos képzést végzett emberek terveznek). De az orvosi szoftvereket sem tegnap kezdtél el gyártani.

    Szóval az említett orvosi példa teljesen fals, sokkal inkább akkor már úgy helyes a kérdés, hogy gond-e ha egy bolti eladót átképzünk 5 hónap alatt cukrász segédnek, ennél-e abból a tortából. Én igen, még talán akkor is ha ő a cukrász is.

  • Mihu

    Teljesen egyetértek, hogy tapasztalt fejlesztők munkájában is akad javítanivaló (ami x tesztkörön is simán átcsúszik). Itt csak arra kívántam célozni, hogy a szoftverfejlesztés annyira szerteágazó terület, hogy simán bele lehet futni nagyobb felelősséget igénylő témákba, mindegy milyen szintű/tanulmányi hátterű fejlesztő vesz részt benne (és itt általában muszáj kicsit beletanulni a kapcsolódó szakma/tudomány alapjaiba – tehát nem csak verni a billentyűt i.imgur.com/VhlQK.gif ).

    Viszont saját tapasztalatból mondom, hogy pár hónapos gyorstalpalót végzett juniort is odaengednek FDA jóváhagyást igénylő orvosi szoftver fejlesztéséhez is. És nem is mondom, hogy ez baj. A baj ott kezdődik, ha tapasztaltabb társai, szakmai felettesei nem mentorálják megfelelően. Mert végső soron valamilyen szinten az őket alkalmazó munkáltaltó feladata a gyorstalpalót követő további képzés.

  • Ufretin
    Egy kicsit megkésve, de mint valaki aki úgy 1 éve beleásta magát ebbe a témába és készül is rá, úgyéreztem kifejteném énis a véleményemet.

    Előszöris itt is látszik hogy mekkora a kereslet programozókra, ha már a kiszámolón is belefutok egy ilyen témába. Nem véletlenül szaporodnak gombamódra a programozó “gyorstalpaló” iskolák.

    Ha rákeresne valaki bővebben, készüljön fel arra a mérhetetlen negativitásra amit a témával kapcsolatban fog kapni, melyek nagyjából a következők:
    – Ennyi idő alatt nem lehet megtanulni programozni
    – Na szép, ilyen kis jöttmentekkel kell már feltölteni a munkahelyeket
    – Nettó lehúzás az egész, nem létezik hogy ezután bárkit is felvennének
    – Bezzeg én 3/5/10 éve igenis végigseggeltem az egyetemet, és márpedig ezt nem is lehet másképp
    – stbstbstb

    Ismerősöm 10 éve PHP fejlesztő, jelenleg 1millió forint nettóért mint “senior”. Az ő véleménye: elég ennyi idő (folyt)

  • Ufretin
    (…folyt) Mégpedig azért elég, mert egy ilyen képzés egy teljes embert kíván ezekben a hónapokban. 9től 6ig suli, 2-3 óra házi, hétvégén annyi házi belegebedsz. Ezzel kelsz, ezzel fekszel, ezzel álmodsz. És egy gondolkodásmódot igenis csak így lehet elsajátítani. Hogy egy példával mutassam, van olyan iskola ahol pszichológusok felügyelik a hallgatókat.

    És hogy miért veszik fel az embert utána? Mert multik rendelik meg így a munkaerőt, amit egyébként egyetemről szereznének – mellesleg rendszerint olyanokat akik nem végzik el, mert rájönnek hogy egy diploma halál felesleges egy programozónak. Rendszerint ezek az emberek hasonló gyakorlati tudással – vagy kevesebbel – rendelkeznek mint egy tanfolyamot végzett.

    Egy szó mint száz: aki ezen gondolkozik, ne hallgasson olyanokra akik ellenzik ezt az egészet, anélkül hogy bármi érdemi információjuk lenne.

  • Elteinfo
    Ufretinnel értek egyet teljes mértékben.
    Elte programtervező informatikus szakon végeztem 1 éve, 4 éve dolgozok fejlesztőként. Nem sokat adott hozzá a tudásomhoz az egyetem. A nagyrészét munka során és otthon egyedül tanultam meg videókból, könyvekből.
    Milyen gondolkodásmódot adott az egyetem, ahol tételek és bizonyítások betanulását kérik számon 50%-ban? Ismerősöm éveket óta fejlesztő, de a záróvizsga nem sikerült neki, mert a 15-20 oldalas elméleti matekos (diszkrét matek) tételből nem tudott mindent pontosan. Mikor lesz szüksége arra a tudásra? Az egyetemen végzettek 1%-a fog olyan helyen dolgozni, ahol elméleti matekos tudásra lesz szükség.
    Programozási tudásom pedig elég kevés volt a munkába álláshoz. Java EE-ről nem is hallottam az egyetemen.
    Ezeken szerintem jobban megtanítanak programozni 5 hónap alatt, mint az egyetemen 6 félév alatt.
  • zuhanyfüggöny
    Köszi a válaszokat, azt hiszem akkor elkezdek programozni tanulni, már nagyon rég gondolkodom rajta, nameg holnap január 1.:)
    Mondjuk én itthon, magamtól, minden fenn van a neten.