Kedves Kommentelők! Éppen egy új kommentmotorra állunk át, azonban a Kiszámoló blog régi kommentjei mind elérhetők, és az elmúlt 1 év Disqus hozzászólásait hamarosan, a következő napokban importáljuk az új rendszerbe. Ha van fontos észrevételed, kérjük, oszd meg velünk! Köszönjük a türelmeteket és megértéseteket.
64 hozzászólás
Legrégebbi
LegújabbMost Voted
Inline Feedbacks
View all comments
Újonc
Vendég
4 éve
A mai emelés a lakáshitelek kamatát mennyire fogja megdobni?
Bence
Vendég
4 éve
Idézzük csak fel: https://kiszamolo.hu/euros-vagy-forintos-allampapir/
"A különböző devizák tartása a diverzifikáció miatt fontos.
A diverzifikáció, vagyis a megtakarítás különböző devizákban, eszközosztályokban és földrajzi kitettségekben való tartásának a célja nem a hozam maximalizálása, hanem a kockázat minimalizálása." !!!
Miklós, esetleg egy külön cikket nem tervezel írni külön a forintos magyar állampapírok kockázatáról, most hogy az akk.hu szerint a teljes magyar államadósság 31%-a forintos lakossági állampapírban van? Nagyon hasznos lenne szerintem.
Prémium magyar állampapír: Ha tegyük fel egyszer megszűnik a prémium állampapír és ott áll valaki, hogy mibe tegye a pénzét, de közben meg durván gyengült a forint, akkor mit csinál a pénzzel? Átváltja nagy bukóval euróra? Hagyja forintban negatív reálkamaton?
Ha egyszer bevezetik az eurót: ha rossz árfolyamon váltják át, bukó.
Ecneb
Vendég
4 éve
Kiszámoló, de miért trükköznek, hogy a jegybanki alapkamat még mindig 0,9? És hogyan teszik? Miért jobb ez így? ...
Hippiusz
Vendég
4 éve
Csatlakozom Bencéhez, hiánypótló lenne cikk arról, hogy hogy érdemes most a forintos magyar állampapírokat értékelni.
Eddig ugye alapvetés volt itt, hogy középtávon, biztonságos, értékőrző befektetés = PMÁP, esetleg MÁP+ (ha kisebb összegről beszélünk, mint amit nagyon diverzifikálni lenne érdemes).
Változott most ez? Kellene aggódni pl a PMÁP likviditásán?
Teoretikusan hogy jelenne meg a következő években a PMÁP-ban az infláció, ha hagynák elszállni a forintot (tudjuk, hogy nem ez a valószínű).
Érdemes még a forintos magyar állampapírokba rakni a havi megtakarításokat?
Várható esetleg, ha nagyon változna az alapkamat, hogy lesz új típusú forintos állampapír?
Ha igen, érdemes szerinted erre várni?
Köszönjük előre is!
Atom Ant
Vendég
4 éve
Meg jön a minősített fogyasztóbarát személyi hitel is. Na arra kivancsi leszek.
De ami a legfontosabb: "jönnek az új 20 forintosok „tisztelet a hősöknek” felirattal, a koronavírus-helyzetben a legkeményebb munkát végző dolgozók tiszteletére."
Gondolom Viktor lesz rajta, Revesz Mariusz meg a tobbi szuperhos.
Kepe
Vendég
4 éve
Szerintem nem biztos, hogy a kamatemelés miatt erősödött a forint, a lengyel zlotyi is erősödött. Az biztosan hogy a diverzifikáció ahogy a kiszámoló is írta nagyon fontos a befektetésbe.
Unemployed
Vendég
4 éve
A ritka esetek egyike, ahol nem pontos az írásod.
A "a jegybanknál elhelyezett összegek kamata" továbbra is elméletileg -0,05%, a gyakorlatban 0,9%, ezt hetente tudják a bankok betenni ezen a kamaton egy hétre és elvben a jegybank ezt korlátozhatja, de ha megteszi, az lazítás és megint forintgyengülést okozna. Úgyhogy rövid távon a gyakorlatban a jegybanknál elhelyezett betétek kamat 0,9%.
Az 1,85% "egyhetes fedezett eszköz kamata" lett, azaz ha a bankok betolnak a jegybankhoz állampapírt, akkor mostantól ennyiért kapnak rá hitelt és nem 0,9-en, azaz itt történt a valódi kamatemelés.
Mit jelent ez? A magyar jegybank eddig számomra érthetetlen megfontolásból nem akart a mérlegében állampapírt tartani, hanem a bankoknak nyújtott hitelt és ők vettek belőle állampapírt, kamatcsere-, devizaswap és minden egyéb tőkeáttételes és devizakockázatot hordozó ügyleteken keresztül (FOLYT)
L70
Vendég
4 éve
@bence
A prémium megszüntetése után még 5 évig lesz az ákk-nál prémium. A máp+ esetében úgyszintén.
Nem egyszerre kell betenni mindent egy helyre, akkor amit írtál, az a hatás nem a teljes megtakarítást érinti.
Az EUR átváltás nem a következő 5 évben lesz.
valaki I.
Vendég
4 éve
Csak nekem tűnik úgy, hogy a piac már délelőtt elkezdte beárazni a délutáni bejelentést?
Unemployed
Vendég
4 éve
... akarta befolyásolni a piaci kamatokat sikerrel. Ezzel persze a fújj-fújj-fújj bankoknak adta az adófizetői kamatok egy részét, pedig a jegybanki betéteket pont azért korlátozták, hogy ne fizessenek a bankoknak "a semmiért" egy halom kamatot, hanem inkább az állam fizessen a jegybank helyett, Matolcsy pedig villanthasson, hogy milyen szép profitot csinál a jegybank. Persze az árfolyamspekuláción/gyengítésen is.
A jegybankmérleg szűkítése mögött is az a megfontolás volt, hogy az végül olyan végereménnyel járhat, hogy a jegybank több kamatot fizet, mint amit beszed.
Ez az egész most véget ért. Egyrészt a jegybank már csak drágán ad a bankoknak fedezett hitelt, hogy állampapírt vegyenek belőle (ezt folytonosan, többszörözve is mehetett), egy hete 40 milliárd ilyen hitelt 0,9-en még kigurítottak 5 évre.
Mostantól viszont ipi-apacs nem ér a nevem, vesz a jegybank állampapírt (FOLYT)
Bence
Vendég
4 éve
@Hippiusz Gyenge forint ellen és adott esetben infláció ellen sem véd a forintos állampapír.
Prémium Magyar Állampapír: mindig az előző évi infláció a kamatbázis. Tegyük fel ha minden évben ütemesen nő az infláció éveken át, akkor minden évben negatív lesz a reálhozama. Nem azt mondom hogy ez fog történni, de ha ez történne, akkor így nem véd az infláció ellen.
Magyarország és a forint csak egy kis falu a globális piacon, nem ajánlott minden pénzt forintban tartani. Prémium magyar állampapír még mindig jó befektetés, de mellé érdemes venni euróban globális részvény ETF-et (de hiába euróban veszed, így a gyakorlatban -mivel globális- lesz benne dollár, euró, jen, jüan stb. mindenféle deviza).
Azért is lenne jó, ha eurónk lenne, mert akkor nem kéne ilyen kérdéseken aggódni, hogy mi van, ha bezuhan a forint. A dollár és az euró a világ tartalékdevizái. A forint az viszont NEM.
TT
Vendég
4 éve
Nyilván az a leghasznosabb most, ha kedvezményes hitelt öntenek a cégekre. Amelyiknek nem biztos a jövője, az nem akar most eladósodni és fejleszteni, amelyiknek meg biztos, az meg piaci alapon is tudná finanszírozni magát.
Miért nem lehet egyszer közvetlenül az emberekre költeni a pénzt?
Persze tudom, hogy az túl szocialista húzás lenne, ezért mindenképpen kerülendő.
Egyébként most végképp beszánthatnák az LTP-ket és mondhatnák, hogy akár azonnal felmondható és bármire elkölthető, így akinek már csak ebben van megtakarítása, az nem halna éhen mellette. Ezzel pár milliárd állami támogatás is megspórolható lenne a még futó megtakarítások után.
Unemployed
Vendég
4 éve
és kap érte kamatot, abból fogja fizetni a kamatot az egyhetes jegybanki betétekre, azaz továbbra sem lesz veszteséges. Ez persze eddig is mehetett volna, de az állampapírvásárlás eddig tabutéma volt, nálunk nem volt nulla a kamat, ezért nehéz lett volna indokolni, de a koronaválság ezt is felülírta, vége ennek a tabunak is.
Kicsit érdekes, hogy a keretösszeget a jegybank nem hozta nyilvánosságra, de elég egyértelmű, hogy az extra kiadások 1500-2000 mrd-os összegét a jegybank fogja megvenni és ezt monetizálják (elinflálják pénznyomtatással).
Hogy ez mit jelent? Az 5-6 éve 0,00000%-os overnight betét felmegy 0,9 fölé, annyit ugyanis a jagybank is fizet rá bármely kereskedelmi banknak. Ilyen hiteleknek (pl. személyi kölcsön) ez lesz a kamatbázisa.
Az 5 éves hozam mértéke attól függ, hogy a jegybank mekkora kamatokat akar. Az biztos, hogy a bankok 1,85% alatt nem fognak állampapírt venni
mgpx
Vendég
4 éve
Az egy héttel ezelőtti, illetve a mostani emelés nem egészen ugyanaz. Ezelőtt új egyhetes betéti formát vezetett be a jegybank, 0.9%-os kamattal (addig csak -0.05%-os kamatot adott O/N betétre). Most ennek párját, az egyhetes fedezett jegybanki hitel kamatát igazították 0.9-ről 1.85%-ra.
Kevésbé emelte ki a sajtó, de a preferenciális betét kamatát is megemelték, 0.9%-ról 4%-ra, az új kihelyezések vonatkozásában. Preferenciális betét elhelyezésére a pénzintézetek az NHP hitelkihelyezésük és NKP kötvény állományuk mértékéig jogosultak.
mgpx
Vendég
4 éve
Preferenciális betétről kicsit bővebben:
Az MNB most hirtelen ráönt a magyar gazdaságra plusz 1000 mrd Ft pénzt (likviditást), ez erősen inflatorikus hatású lehetne, ezért egyúttal ugyanennyi pénzt meg is próbál kivonni a gazdaságból (sterilizálni).
Ezért azt ígéri a bankoknak, hogy amennyi pénzt NHP-ben kihelyeztek, ugyanennyit tőlük barátságos kamattal visszavesz. Mivel az NHP-hoz 0%-os hitelkamattal nyújt refinanszírozást az MNB, a betétre viszont 4% kamatot fizet, így a kihelyező bankok a hitelügyleten most egy évig plusz 4% extra nyereséget könyvelhetnek el.
Mókavonat
Vendég
4 éve
Ez pontosan mit jelent? " a jegybank nullára csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját"
Nulla tartalékráta a kerbankoknál korlátlan számlapénz kibocsátás amennyire emlékszem rá pü. óráról.
mgpx
Vendég
4 éve
@unemployed
A hitelkamat emelésének másik hatása, hogy már nem lesz gazdaságos a forintot finanszírozó devizaként használni. Mivel a short pozíciókat idővel le kell zárni, ez most a forint erősödése mellett szól.
Szabó Gábor
Vendég
4 éve
Aki ilyen "prémium" állampapírokkal bukmékerkedik, annak nem totál mindegy a kamat? A befektetés illúziója miatt van ott a pénze, mert nem tud vele mit kezdeni.
Erről kár cikket írni, mert bár sokakat érdekel mi van a pénzükkel, egy mondatba beleférne: "át vagyok verve"
der_
Vendég
4 éve
Az alapkamat csak dísznek van. Az továbbra is 0,9. De van vagy 5-6 termék amivel lehet zsonglőrködni (egynapos, egyhetes, o/n, owernight stb.). Ez amcsiknál is így megy?
Egyébként a ft nem nagyon érezte meg ezt a ,,folyosó szélesítést,,.
gfsg hdag
Vendég
4 éve
Csak a pontosság kedvéért.
Nem emelt alapkamatot az MNB.
adozona.hu/altalanos/Kamatokat_emelt_a_jegybank_az_alapkamat_nem_G819GG
Nem is mondta senki, hogy alapkamatot emeltek. Kamatot emeltek. Az alapkamat egy jó ideje már lényegtelen.
Zoarden
Vendég
4 éve
Igen már délelőtt elkezdte beárazni a piac ezt a bejelentést szerintem is.
Mivel pedig délután sem erősödött érdemben, erős kétségeim vannak a továbberősödést illetően. A piac ebben a lépésben alighanem ennyit látott "csak".
Mi az ami változtathat még rajta*? Short pozíciók zárása/nyitása az ersődésre spekulálva? Ehhez nem értek várnám a magyarázatokat,
Most nem "külső" tényezőkre gondolok, mint pl az autokrácia kormányzás visszavonása lenne...
Vlad
Vendég
4 éve
@l70 Igen, tuti, hogy sokaig velunk marad a magyar "líra", kulonben nem lett volna rogzitve az alaptorvenyben (mint Magyarorszag fizetoeszkoze), amit csak 2/3-os tobbseggel lehet valtoztatni, magyaran sokaig velunk marad ez a szabadon lebegtetetett arfolyamu...
Most a maradék forintomat is átváltom, bár a legutóbb 316-on váltottam, de az már a múlt. Szerintetek?
Pityubá'
Vendég
4 éve
Preferenciális betét? Ez mi a tököm? Nem is értem. Vannak emberek akik egész nap azon gondolkodnak, hogyan lehet a pénzügyeket minél bonyolultabbá és bonyolultabbá tenni?
Olyan mintha valakivel társasjátékoznék és menet közben hozná a játékszabályokat, aminek a nem ismeretével rossz döntéseket vagyok kénytelen hozni. Hány ilyen van még? Van erről lista?
Richie Rich
Vendég
4 éve
@unemployed
Egész jó írói vénád van Unemployed elvtárs, miért nem írsz (blogot)?
Rajna
Vendég
4 éve
@bence A PMÁP azért elég jól véd, ha feltételezzük, hogy a hivatalos infláció a te fogyasztói kosarad inflációjával nagyjából megegyezik. Alapjáraton az árfolyamkockázat ellen is véd, mert a magyar infláció kb. annyival szokott az eurózóna inflációja felett lenni, amennyivel a forint gyengül az euróhoz képest (a mostani extrém helyzetnél nem tudom, mi lesz).
Amit te írsz (az infláció másféléves csúszással való beépítése a kamatba) nem nagy gond ötéves papírnál, hiszen az öt év során felmerülő infláció nagy részét megkapod (feltéve, hogy nem veszed ki idő előtt). Megkapod a megvásárlás előtti másfél éves inflációnal megfelelő bázist, és elveszted az utolsó másfél éves bázist, a kettő különbsége a bukód/nyereséged. Elég durva különbség kell legyen az öt év múlva jelentkező inflációban a mostanihoz képest, hogy tényleg azt mondhasd, hogy nem védett az inflációval szemben.
Joy
Vendég
4 éve
Vlad, szerintem átváltod, le is írtad. Könnyű kérdés volt 🙂
@rajna az a gond, hogy 10 éve még kb. 1 EUR = 260 HUF volt az árfolyam, ma meg kb. 1 EUR = 360 HUF az árfolyam. Ez évente kb. 3,3%-os leértékelődés, vagyis évente 3,3%-ot vesztettél ahhoz képest, mintha euróban tartottad volna a pénzed.
Ha mondjuk elmész nyaralni külföldre és eurót veszel forintért, máris realizáltad a veszteség egy részét.
De mondok durvábbat, azt vállaltuk az EU felé, hogy bevezetjük az eurót, hiába van alaptörvénybe vésve, hogy itt márpedig forint van. Nem tudja senki, mikor lesz itt euró, de azért elég magas az esélye, hogy egyszer lesz. Így viszont futod az EURHUF kockázatot, akár tetszik, akár nem. Mert egyszer van rá esély, hogy át kell váltani minden forintot euróra.
Ha tegyük fel most vezetnék be az eurót, akkor realizálnád az évi kb. 3,3%-os veszteséget az előző 10 évből.
Persze nem lehet tudni, milyen árfolyamon vezetik majd be az eurót. De ez egy kockázat!
Ádám
Vendég
4 éve
@mgpx
"A hitelkamat emelésének másik hatása, hogy már nem lesz gazdaságos a forintot finanszírozó devizaként használni. Mivel a short pozíciókat idővel le kell zárni, ez most a forint erősödése mellett szól."
Carry-trade.
Ez mikor fog az árfolyamban realizálódni? Mikor kell ezeket a short poziciokat lezárni?
Egyáltalán ez a költségesebb short pozició ez csak arra vonatkozik hogy mikor poziciót vesz fel valaki drágább neki benyitni, vagy aki már most forint short pozicioban ül annak is megdrágult most automatikusan most a short pozija?
Szerintem minden mondata fontos, pontos es közérthető.
Magánvéleményem, hogy ősztől erős gazdasági válságra érdemes itthon készülni, ami már nem csak a most is szerencsétlenül elesetteket sújtja majd sajnos. A politikai következmények is a cikk által felvetett vonalon haladnak majd szerintem.
Nem tőzsdéztem még, de ha jól ertem, amit ott valaki megnyer azt más egyúttal elveszíti. Szeretnék bízni abban, hogy mint hosszú befektetést azért még talán itthon is érdemes lesz megkockáztatni. Meglátjuk.
Szabolcs
Vendég
4 éve
@Kiszamolo Kedves Miklós!
Mit javasolsz annak, aki most szeretné betenni jó helyre a pénzét, hogy ne veszítsen az értékéből annyit?
Gondolok itt pl. a várható magas inflációra.
Köszönöm!
Rajna
Vendég
4 éve
@bence Amint írtam, nem nagyon igaz, hogy az árfolyamkülönbözetet bukod, mert a kamatbázis kb. visszaadja (másfél éves csúszással, de ez hosszú távon nem nagy eltérés, ha meg egy évre fektetsz be, akkor alapjáraton kár 3-5 éves papírokban gondolkodni). Ha euróban és ugyanilyen konstrukcióban (PEMÁP) tartod a pénzed, nagyjából annyival magasabb kamatot kapsz, amennyit romlik a forint az euróhoz képest. Nyilván más konstrukcióval értelmetlen az összevetés, ugye almát az almával.
Persze ezt még tavaly nyáron néztem meg, de 2011-2019 között igaz volt. A mostani extrém árfolyamemelkedést nem tudom, hogy reagálja le az inflációkülönbözet, de az sem kizárt, hogy év végéig a forint még erősödik, és nem lesz ilyen extrém az ugrás.
Zabalint
Vendég
4 éve
@rajna
"Amit te írsz (az infláció másféléves csúszással való beépítése a kamatba) nem nagy gond ötéves papírnál, hiszen az öt év során felmerülő infláció nagy részét megkapod (feltéve, hogy nem veszed ki idő előtt). Megkapod a megvásárlás előtti másfél éves inflációnal megfelelő bázist, és elveszted az utolsó másfél éves bázist, a kettő különbsége a bukód/nyereséged."
Azért nem igaz ez, mert kamatfizető papírról van szó, a kamatot újrabefekteted, de nem mindegy, hogy mikor kapod a többet és mikor a kevesebbet. Ha az inflációval párhuzamosan magasabb hozamú alternatívák adódnak, akkor többet buksz, mint ha az aktuális inflációt kapnád és nem a visszatekintőt, mivel kevesebb pénzt tudsz újrabefektetni a kifizetésből.
Laci
Vendég
4 éve
Nem az elhelyeztt összegek kamata, hanem a felvehető fedezett hitel kamata. Nem mindegy!
Igazmondó
Vendég
4 éve
@manna
Sápadt idős beteg ember a BPÁ. Senki sem kíváncsi rá, most mikrofont dugtak elé és elsírta búját, bánatát... véleménye nem ér többet az enyémnél vagy akár a tiednél.
(Bár közgazdász a végzettségem, az első dolog amit a való életből megtanultam hogy ceteris paribus NEM LÉTEZIK. A bácsika meg ezt tanítja...)
örök körök
Vendég
4 éve
@bence
A gyengülő forintot euróra váltás nélkül is "realizálod". Közvetlenül beépül némi csúszással az import termékek inflációjába, de közvetetten a hazai gyártású termékekébe is (exportra gyártva többet érne forintban), illetve részben szolgáltatásokba (túristának is lehet nyújtani helyetted többért), ingatlanokba. Ja meg hát multiknál a fizetés növelésre is nagyobb a keret, többen is jönnek ide gyártatni, feszítettebb munkapiac, ami általában véve is inflatorikus hatású, terméktől, szolgáltatástól függetlenül.
Globalizált világban élünk, sőt, egy óriási szabad piac kellős közepén, még ha most járvány idején ideiglenesen ez korlátozottan igaz is.
HUF
Vendég
4 éve
@mgpx
@unemployed
Köszi mindkettőtöknek a beírást. Jó olvasni ezeket a színvonalas elemzéseket.
@Szabolcs
Hogy olvasd a blogot, tanulj, nézz körül máshol is és dönts magad. Senki nem fog ilyen tanácsot adni. Miklós is leírta párszor miért nem.
L
Vendég
4 éve
Velemenyekre lennek kivancsi USDHUF temakorben.
Dollarom van. Mikor jarok jobban, mi a realisabb forgatokonyv, mondjuk idei idotavot nezve.
- Megtartom. A magyar gazdasag nagyobb visszaesest produkal, forintgyengules lesz akar keresleti, akar kinalati oldalrol, akar allami osztonzok hatasara.
- Most atvaltom forintra. A magyarorszagi virushatas + allami osztonzok, es az USA-beli gazdasagi visszaeses innentol forinterododest okoznak iden.
(Ezek nyilvan csak lehetseges indokok, de a ket irany adott.)
Unemployed
Vendég
4 éve
@richie-rich
egyébként írok, de pont most teljesen más témában írtam egy cikket 🙂
Unemployed
Vendég
4 éve
Egyébént ez most így érdekes:
portfolio.hu/befektetes/20200408/ma-mar-200-milliardosra-hizott-az-mnb-kotvenypiaci-fegyvere-425070
Úgy értelmeztem a tegnapi döntést, hogy mostantól 1,85-ön megy a heti tender, de nem, az továbbra is 0,9-en megy. Egyébként a hegybank ma vehetett volna a másodpiacon 1,72-es hozammal 5 éves kötvényeket, így viszont a bankok 0,9-en kapták rá a hitelt, azaz 5 évre évi 1,64 milliárd kockázatmentes nyereséget osztott ma szét a bankok között a jegybank (adófizetői pénzből). (Ezzel fizeti ki őket a fizetési moratóriumon elszenvedett veszteségeikért?).
Innentől viszont nem tudom, hogy mi is az 1,85%, ha egyébként heti tenderen 200 milliárdért van hitel 0,9%-on is.
Plusz lesz jegybanki kötvényvás. is.
Úgy tűnik, ez megint egy humbug, amit a jegybank odadobott a piacnak, de valójában nem történt semmi, csak szokás szerint átverték a piacot a palánkon.
Amit szintén sokan nem értenek, hogy miért ad milliárdokat ajándékba a jegybank a bankoknak, amikor azzal párhuzamosan a kormány újabb különadót akasztott ugyanazokra a bankokra?
Egyik kézzel elveszik, aztán a másik kézzel visszaadják.
Mondjuk politikai haszna biztos van a bankok csuklóztatásának.
Unemployed
Vendég
4 éve
Egyébként lehet, hogy már régóta ez megy, csak eddig nem vettük észre.
A jegybank likviditást pumpál a bankrendszerbe (pl. devizabetétért, vagy akár állampapírért cserébe), a bankok ebből állampapírt vesznek, a profit egy része megy a jegybankhoz (Matolcsy tündökölhet), a másik fele a bankokhoz, akik meg beadják a közösbe bankadóként és megvalósult az állam jegybankpénzből megvalósított (bújtatott) finanszírozása.
A likviditásról senki nem mondta soha, hogy azt ki fogja vonni a jegybank bármikor is, mert hát nyilván nem is fogja. Ráadásul a cserébe letétként elfogadott deviza növeli a devizatartalékot (ezért is írta Surányi, hogy ha ezt levonjuk belőle, akkor a tartalék már egyáltalán nem megnyugtatóan magas), a bankok tulajdonosai nem futják a forint árfo,yamkockázatát és közben arbitrálhatnak az állampapír-jegybanki swap ügyleteken.
Mindezt a jegybank pinka-pénzéből (TGM után).
mgpx
Vendég
4 éve
@unemployed
Az egyhetes hiteltenderre - egy egy héttel ezelőtti ügyletet leszámítva - utoljára 2017. szeptemberében volt beadott ajánlat. Mivel olyan hitelkonstrukció kamatát emelte az MNB, amelyre eddig sem volt érdeklődés, ezért a kamatemelés inkább csak jelzés értékű.
Az egynapos ügyleteknél viszont szignifikáns az egyenlegek változása. Míg feburárban +500 mrd Ft felett volt a bankok napi nettó pozíciója, addig a múlt héten ez már -400 mrd Ft alá is benézett.
Nekem ez azt mutatja, hogy a bankok hirtelen nagy pénzhiányba kerültek. Figyelembe véve, hogy a követeléseik jelentős részét a moratórium befagyasztotta, a tartozásaikat viszont fizetniük kell, ez egyáltalán nem meglepő. A jegybank teszi a dolgát, és áthidaló finanszírozást nyújt a nehézségek kezelésére.
dmry
Vendég
4 éve
@ujonc
futamidő függő (is).
a rövideket a bubor uralja, ami még mindig nem vészes...már annak akinek van bevétele, jövedelme.
dmry
Vendég
4 éve
és akkor adja is magát a kérdés.
jé, megint lakáshitelválságba sikerült sodorni az ország lakosságát?
mi is lesz pontosan a 3 gyermeket vállalni szándékozókkal, főként akik üzleti alapon gondolkodtak?
az autót kell venni, de akármekkorát, persze, ugyanannyiért mint korábban, de alibi kedvezmény mellett?
idén csak 5,9% személyi kamat, de utána hogyan tovább finanszírozható a ~12%-ra ugró?
és még számos ?
dmry
Vendég
4 éve
@unemployed
persze, hogy ez megy.
a szintén klasszikus megoldás, hogy osztalékot fizetnek, majd hitelt vesznek fel a működéshez, nemritkán tetszőleges sorrendben.
vagy a bónuszok vonzásában inkább a pénzügynek megfelelve megakasztják a termelést, beszerzést, ellátást, minek 1, adott nap, adott időpontjáig bámulatosan igazodik a financiális "terv"...
inkább nem is részletezem
Unemployed
Vendég
4 éve
Egyébént ez most így érdekes:
portfolio.hu/befektetes/20200408/ma-mar-200-milliardosra-hizott-az-mnb-kotvenypiaci-fegyvere-425070
Úgy értelmeztem a tegnapi döntést, hogy mostantól 1,85-ön megy a heti tender, de nem, az továbbra is 0,9-en megy. Egyébként a hegybank ma vehetett volna a másodpiacon 1,72-es hozammal 5 éves kötvényeket, így viszont a bankok 0,9-en kapták rá a hitelt, azaz 5 évre évi 1,64 milliárd kockázatmentes nyereséget osztott ma szét a bankok között a jegybank (adófizetői pénzből). (Ezzel fizeti ki őket a fizetési moratóriumon elszenvedett veszteségeikért?).
Innentől viszont nem tudom, hogy mi is az 1,85%, ha egyébként heti tenderen 200 milliárdért van hitel 0,9%-on is.
Plusz lesz jegybanki kötvényvás. is.
Úgy tűnik, ez megint egy humbug, amit a jegybank odadobott a piacnak, de valójában nem történt semmi, csak szokás szerint átverték a piacot a palánkon.
Amit szintén sokan nem értenek, hogy miért ad milliárdokat ajándékba a jegybank a bankoknak, amikor azzal párhuzamosan a kormány újabb különadót akasztott ugyanazokra a bankokra?
Egyik kézzel elveszik, aztán a másik kézzel visszaadják.
Mondjuk politikai haszna biztos van a bankok csuklóztatásának.
Unemployed
Vendég
4 éve
Egyébként lehet, hogy már régóta ez megy, csak eddig nem vettük észre.
A jegybank likviditást pumpál a bankrendszerbe (pl. devizabetétért, vagy akár állampapírért cserébe), a bankok ebből állampapírt vesznek, a profit egy része megy a jegybankhoz (Matolcsy tündökölhet), a másik fele a bankokhoz, akik meg beadják a közösbe bankadóként és megvalósult az állam jegybankpénzből megvalósított (bújtatott) finanszírozása.
A likviditásról senki nem mondta soha, hogy azt ki fogja vonni a jegybank bármikor is, mert hát nyilván nem is fogja. Ráadásul a cserébe letétként elfogadott deviza növeli a devizatartalékot (ezért is írta Surányi, hogy ha ezt levonjuk belőle, akkor a tartalék már egyáltalán nem megnyugtatóan magas), a bankok tulajdonosai nem futják a forint árfo,yamkockázatát és közben arbitrálhatnak az állampapír-jegybanki swap ügyleteken.
Mindezt a jegybank pinka-pénzéből (TGM után).
Unemployed
Vendég
4 éve
@richie-rich
egyébként írok, de pont most teljesen más témában írtam egy cikket 🙂
mgpx
Vendég
4 éve
@unemployed
Az egyhetes hiteltenderre - egy egy héttel ezelőtti ügyletet leszámítva - utoljára 2017. szeptemberében volt beadott ajánlat. Mivel olyan hitelkonstrukció kamatát emelte az MNB, amelyre eddig sem volt érdeklődés, ezért a kamatemelés inkább csak jelzés értékű.
Az egynapos ügyleteknél viszont szignifikáns az egyenlegek változása. Míg feburárban +500 mrd Ft felett volt a bankok napi nettó pozíciója, addig a múlt héten ez már -400 mrd Ft alá is benézett.
Nekem ez azt mutatja, hogy a bankok hirtelen nagy pénzhiányba kerültek. Figyelembe véve, hogy a követeléseik jelentős részét a moratórium befagyasztotta, a tartozásaikat viszont fizetniük kell, ez egyáltalán nem meglepő. A jegybank teszi a dolgát, és áthidaló finanszírozást nyújt a nehézségek kezelésére.
dmry
Vendég
4 éve
@unemployed
persze, hogy ez megy.
a szintén klasszikus megoldás, hogy osztalékot fizetnek, majd hitelt vesznek fel a működéshez, nemritkán tetszőleges sorrendben.
vagy a bónuszok vonzásában inkább a pénzügynek megfelelve megakasztják a termelést, beszerzést, ellátást, minek 1, adott nap, adott időpontjáig bámulatosan igazodik a financiális "terv"...
inkább nem is részletezem
Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkNo
A mai emelés a lakáshitelek kamatát mennyire fogja megdobni?
Idézzük csak fel: https://kiszamolo.hu/euros-vagy-forintos-allampapir/
"A különböző devizák tartása a diverzifikáció miatt fontos.
A diverzifikáció, vagyis a megtakarítás különböző devizákban, eszközosztályokban és földrajzi kitettségekben való tartásának a célja nem a hozam maximalizálása, hanem a kockázat minimalizálása." !!!
Miklós, esetleg egy külön cikket nem tervezel írni külön a forintos magyar állampapírok kockázatáról, most hogy az akk.hu szerint a teljes magyar államadósság 31%-a forintos lakossági állampapírban van? Nagyon hasznos lenne szerintem.
Prémium magyar állampapír: Ha tegyük fel egyszer megszűnik a prémium állampapír és ott áll valaki, hogy mibe tegye a pénzét, de közben meg durván gyengült a forint, akkor mit csinál a pénzzel? Átváltja nagy bukóval euróra? Hagyja forintban negatív reálkamaton?
Ha egyszer bevezetik az eurót: ha rossz árfolyamon váltják át, bukó.
Kiszámoló, de miért trükköznek, hogy a jegybanki alapkamat még mindig 0,9? És hogyan teszik? Miért jobb ez így? ...
Csatlakozom Bencéhez, hiánypótló lenne cikk arról, hogy hogy érdemes most a forintos magyar állampapírokat értékelni.
Eddig ugye alapvetés volt itt, hogy középtávon, biztonságos, értékőrző befektetés = PMÁP, esetleg MÁP+ (ha kisebb összegről beszélünk, mint amit nagyon diverzifikálni lenne érdemes).
Változott most ez? Kellene aggódni pl a PMÁP likviditásán?
Teoretikusan hogy jelenne meg a következő években a PMÁP-ban az infláció, ha hagynák elszállni a forintot (tudjuk, hogy nem ez a valószínű).
Érdemes még a forintos magyar állampapírokba rakni a havi megtakarításokat?
Várható esetleg, ha nagyon változna az alapkamat, hogy lesz új típusú forintos állampapír?
Ha igen, érdemes szerinted erre várni?
Köszönjük előre is!
Meg jön a minősített fogyasztóbarát személyi hitel is. Na arra kivancsi leszek.
De ami a legfontosabb: "jönnek az új 20 forintosok „tisztelet a hősöknek” felirattal, a koronavírus-helyzetben a legkeményebb munkát végző dolgozók tiszteletére."
Gondolom Viktor lesz rajta, Revesz Mariusz meg a tobbi szuperhos.
Szerintem nem biztos, hogy a kamatemelés miatt erősödött a forint, a lengyel zlotyi is erősödött. Az biztosan hogy a diverzifikáció ahogy a kiszámoló is írta nagyon fontos a befektetésbe.
A ritka esetek egyike, ahol nem pontos az írásod.
A "a jegybanknál elhelyezett összegek kamata" továbbra is elméletileg -0,05%, a gyakorlatban 0,9%, ezt hetente tudják a bankok betenni ezen a kamaton egy hétre és elvben a jegybank ezt korlátozhatja, de ha megteszi, az lazítás és megint forintgyengülést okozna. Úgyhogy rövid távon a gyakorlatban a jegybanknál elhelyezett betétek kamat 0,9%.
Az 1,85% "egyhetes fedezett eszköz kamata" lett, azaz ha a bankok betolnak a jegybankhoz állampapírt, akkor mostantól ennyiért kapnak rá hitelt és nem 0,9-en, azaz itt történt a valódi kamatemelés.
Mit jelent ez? A magyar jegybank eddig számomra érthetetlen megfontolásból nem akart a mérlegében állampapírt tartani, hanem a bankoknak nyújtott hitelt és ők vettek belőle állampapírt, kamatcsere-, devizaswap és minden egyéb tőkeáttételes és devizakockázatot hordozó ügyleteken keresztül (FOLYT)
@bence
A prémium megszüntetése után még 5 évig lesz az ákk-nál prémium. A máp+ esetében úgyszintén.
Nem egyszerre kell betenni mindent egy helyre, akkor amit írtál, az a hatás nem a teljes megtakarítást érinti.
Az EUR átváltás nem a következő 5 évben lesz.
Csak nekem tűnik úgy, hogy a piac már délelőtt elkezdte beárazni a délutáni bejelentést?
... akarta befolyásolni a piaci kamatokat sikerrel. Ezzel persze a fújj-fújj-fújj bankoknak adta az adófizetői kamatok egy részét, pedig a jegybanki betéteket pont azért korlátozták, hogy ne fizessenek a bankoknak "a semmiért" egy halom kamatot, hanem inkább az állam fizessen a jegybank helyett, Matolcsy pedig villanthasson, hogy milyen szép profitot csinál a jegybank. Persze az árfolyamspekuláción/gyengítésen is.
A jegybankmérleg szűkítése mögött is az a megfontolás volt, hogy az végül olyan végereménnyel járhat, hogy a jegybank több kamatot fizet, mint amit beszed.
Ez az egész most véget ért. Egyrészt a jegybank már csak drágán ad a bankoknak fedezett hitelt, hogy állampapírt vegyenek belőle (ezt folytonosan, többszörözve is mehetett), egy hete 40 milliárd ilyen hitelt 0,9-en még kigurítottak 5 évre.
Mostantól viszont ipi-apacs nem ér a nevem, vesz a jegybank állampapírt (FOLYT)
@Hippiusz Gyenge forint ellen és adott esetben infláció ellen sem véd a forintos állampapír.
Prémium Magyar Állampapír: mindig az előző évi infláció a kamatbázis. Tegyük fel ha minden évben ütemesen nő az infláció éveken át, akkor minden évben negatív lesz a reálhozama. Nem azt mondom hogy ez fog történni, de ha ez történne, akkor így nem véd az infláció ellen.
Magyarország és a forint csak egy kis falu a globális piacon, nem ajánlott minden pénzt forintban tartani. Prémium magyar állampapír még mindig jó befektetés, de mellé érdemes venni euróban globális részvény ETF-et (de hiába euróban veszed, így a gyakorlatban -mivel globális- lesz benne dollár, euró, jen, jüan stb. mindenféle deviza).
Azért is lenne jó, ha eurónk lenne, mert akkor nem kéne ilyen kérdéseken aggódni, hogy mi van, ha bezuhan a forint. A dollár és az euró a világ tartalékdevizái. A forint az viszont NEM.
Nyilván az a leghasznosabb most, ha kedvezményes hitelt öntenek a cégekre. Amelyiknek nem biztos a jövője, az nem akar most eladósodni és fejleszteni, amelyiknek meg biztos, az meg piaci alapon is tudná finanszírozni magát.
Miért nem lehet egyszer közvetlenül az emberekre költeni a pénzt?
Persze tudom, hogy az túl szocialista húzás lenne, ezért mindenképpen kerülendő.
Egyébként most végképp beszánthatnák az LTP-ket és mondhatnák, hogy akár azonnal felmondható és bármire elkölthető, így akinek már csak ebben van megtakarítása, az nem halna éhen mellette. Ezzel pár milliárd állami támogatás is megspórolható lenne a még futó megtakarítások után.
és kap érte kamatot, abból fogja fizetni a kamatot az egyhetes jegybanki betétekre, azaz továbbra sem lesz veszteséges. Ez persze eddig is mehetett volna, de az állampapírvásárlás eddig tabutéma volt, nálunk nem volt nulla a kamat, ezért nehéz lett volna indokolni, de a koronaválság ezt is felülírta, vége ennek a tabunak is.
Kicsit érdekes, hogy a keretösszeget a jegybank nem hozta nyilvánosságra, de elég egyértelmű, hogy az extra kiadások 1500-2000 mrd-os összegét a jegybank fogja megvenni és ezt monetizálják (elinflálják pénznyomtatással).
Hogy ez mit jelent? Az 5-6 éve 0,00000%-os overnight betét felmegy 0,9 fölé, annyit ugyanis a jagybank is fizet rá bármely kereskedelmi banknak. Ilyen hiteleknek (pl. személyi kölcsön) ez lesz a kamatbázisa.
Az 5 éves hozam mértéke attól függ, hogy a jegybank mekkora kamatokat akar. Az biztos, hogy a bankok 1,85% alatt nem fognak állampapírt venni
Az egy héttel ezelőtti, illetve a mostani emelés nem egészen ugyanaz. Ezelőtt új egyhetes betéti formát vezetett be a jegybank, 0.9%-os kamattal (addig csak -0.05%-os kamatot adott O/N betétre). Most ennek párját, az egyhetes fedezett jegybanki hitel kamatát igazították 0.9-ről 1.85%-ra.
Kevésbé emelte ki a sajtó, de a preferenciális betét kamatát is megemelték, 0.9%-ról 4%-ra, az új kihelyezések vonatkozásában. Preferenciális betét elhelyezésére a pénzintézetek az NHP hitelkihelyezésük és NKP kötvény állományuk mértékéig jogosultak.
Preferenciális betétről kicsit bővebben:
Az MNB most hirtelen ráönt a magyar gazdaságra plusz 1000 mrd Ft pénzt (likviditást), ez erősen inflatorikus hatású lehetne, ezért egyúttal ugyanennyi pénzt meg is próbál kivonni a gazdaságból (sterilizálni).
Ezért azt ígéri a bankoknak, hogy amennyi pénzt NHP-ben kihelyeztek, ugyanennyit tőlük barátságos kamattal visszavesz. Mivel az NHP-hoz 0%-os hitelkamattal nyújt refinanszírozást az MNB, a betétre viszont 4% kamatot fizet, így a kihelyező bankok a hitelügyleten most egy évig plusz 4% extra nyereséget könyvelhetnek el.
Ez pontosan mit jelent? " a jegybank nullára csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját"
Nulla tartalékráta a kerbankoknál korlátlan számlapénz kibocsátás amennyire emlékszem rá pü. óráról.
@unemployed
A hitelkamat emelésének másik hatása, hogy már nem lesz gazdaságos a forintot finanszírozó devizaként használni. Mivel a short pozíciókat idővel le kell zárni, ez most a forint erősödése mellett szól.
Aki ilyen "prémium" állampapírokkal bukmékerkedik, annak nem totál mindegy a kamat? A befektetés illúziója miatt van ott a pénze, mert nem tud vele mit kezdeni.
Erről kár cikket írni, mert bár sokakat érdekel mi van a pénzükkel, egy mondatba beleférne: "át vagyok verve"
Az alapkamat csak dísznek van. Az továbbra is 0,9. De van vagy 5-6 termék amivel lehet zsonglőrködni (egynapos, egyhetes, o/n, owernight stb.). Ez amcsiknál is így megy?
Egyébként a ft nem nagyon érezte meg ezt a ,,folyosó szélesítést,,.
Csak a pontosság kedvéért.
Nem emelt alapkamatot az MNB.
adozona.hu/altalanos/Kamatokat_emelt_a_jegybank_az_alapkamat_nem_G819GG
Nem is mondta senki, hogy alapkamatot emeltek. Kamatot emeltek. Az alapkamat egy jó ideje már lényegtelen.
Igen már délelőtt elkezdte beárazni a piac ezt a bejelentést szerintem is.
Mivel pedig délután sem erősödött érdemben, erős kétségeim vannak a továbberősödést illetően. A piac ebben a lépésben alighanem ennyit látott "csak".
Mi az ami változtathat még rajta*? Short pozíciók zárása/nyitása az ersődésre spekulálva? Ehhez nem értek várnám a magyarázatokat,
Most nem "külső" tényezőkre gondolok, mint pl az autokrácia kormányzás visszavonása lenne...
@l70 Igen, tuti, hogy sokaig velunk marad a magyar "líra", kulonben nem lett volna rogzitve az alaptorvenyben (mint Magyarorszag fizetoeszkoze), amit csak 2/3-os tobbseggel lehet valtoztatni, magyaran sokaig velunk marad ez a szabadon lebegtetetett arfolyamu...
Most a maradék forintomat is átváltom, bár a legutóbb 316-on váltottam, de az már a múlt. Szerintetek?
Preferenciális betét? Ez mi a tököm? Nem is értem. Vannak emberek akik egész nap azon gondolkodnak, hogyan lehet a pénzügyeket minél bonyolultabbá és bonyolultabbá tenni?
Olyan mintha valakivel társasjátékoznék és menet közben hozná a játékszabályokat, aminek a nem ismeretével rossz döntéseket vagyok kénytelen hozni. Hány ilyen van még? Van erről lista?
@unemployed
Egész jó írói vénád van Unemployed elvtárs, miért nem írsz (blogot)?
@bence A PMÁP azért elég jól véd, ha feltételezzük, hogy a hivatalos infláció a te fogyasztói kosarad inflációjával nagyjából megegyezik. Alapjáraton az árfolyamkockázat ellen is véd, mert a magyar infláció kb. annyival szokott az eurózóna inflációja felett lenni, amennyivel a forint gyengül az euróhoz képest (a mostani extrém helyzetnél nem tudom, mi lesz).
Amit te írsz (az infláció másféléves csúszással való beépítése a kamatba) nem nagy gond ötéves papírnál, hiszen az öt év során felmerülő infláció nagy részét megkapod (feltéve, hogy nem veszed ki idő előtt). Megkapod a megvásárlás előtti másfél éves inflációnal megfelelő bázist, és elveszted az utolsó másfél éves bázist, a kettő különbsége a bukód/nyereséged. Elég durva különbség kell legyen az öt év múlva jelentkező inflációban a mostanihoz képest, hogy tényleg azt mondhasd, hogy nem védett az inflációval szemben.
Vlad, szerintem átváltod, le is írtad. Könnyű kérdés volt 🙂
index.hu/gazdasag/2020/04/08/palkovics_mentocsomag_bertamogatas/
Egyre szebb...
@rajna az a gond, hogy 10 éve még kb. 1 EUR = 260 HUF volt az árfolyam, ma meg kb. 1 EUR = 360 HUF az árfolyam. Ez évente kb. 3,3%-os leértékelődés, vagyis évente 3,3%-ot vesztettél ahhoz képest, mintha euróban tartottad volna a pénzed.
Ha mondjuk elmész nyaralni külföldre és eurót veszel forintért, máris realizáltad a veszteség egy részét.
De mondok durvábbat, azt vállaltuk az EU felé, hogy bevezetjük az eurót, hiába van alaptörvénybe vésve, hogy itt márpedig forint van. Nem tudja senki, mikor lesz itt euró, de azért elég magas az esélye, hogy egyszer lesz. Így viszont futod az EURHUF kockázatot, akár tetszik, akár nem. Mert egyszer van rá esély, hogy át kell váltani minden forintot euróra.
Ha tegyük fel most vezetnék be az eurót, akkor realizálnád az évi kb. 3,3%-os veszteséget az előző 10 évből.
Persze nem lehet tudni, milyen árfolyamon vezetik majd be az eurót. De ez egy kockázat!
@mgpx
"A hitelkamat emelésének másik hatása, hogy már nem lesz gazdaságos a forintot finanszírozó devizaként használni. Mivel a short pozíciókat idővel le kell zárni, ez most a forint erősödése mellett szól."
Carry-trade.
Ez mikor fog az árfolyamban realizálódni? Mikor kell ezeket a short poziciokat lezárni?
Egyáltalán ez a költségesebb short pozició ez csak arra vonatkozik hogy mikor poziciót vesz fel valaki drágább neki benyitni, vagy aki már most forint short pozicioban ül annak is megdrágult most automatikusan most a short pozija?
444.hu/2020/04/08/bod-peter-akos-a-politikai-kockazat-nagyobb-a-gazdasaginal
Szerintem minden mondata fontos, pontos es közérthető.
Magánvéleményem, hogy ősztől erős gazdasági válságra érdemes itthon készülni, ami már nem csak a most is szerencsétlenül elesetteket sújtja majd sajnos. A politikai következmények is a cikk által felvetett vonalon haladnak majd szerintem.
Nem tőzsdéztem még, de ha jól ertem, amit ott valaki megnyer azt más egyúttal elveszíti. Szeretnék bízni abban, hogy mint hosszú befektetést azért még talán itthon is érdemes lesz megkockáztatni. Meglátjuk.
@Kiszamolo Kedves Miklós!
Mit javasolsz annak, aki most szeretné betenni jó helyre a pénzét, hogy ne veszítsen az értékéből annyit?
Gondolok itt pl. a várható magas inflációra.
Köszönöm!
@bence Amint írtam, nem nagyon igaz, hogy az árfolyamkülönbözetet bukod, mert a kamatbázis kb. visszaadja (másfél éves csúszással, de ez hosszú távon nem nagy eltérés, ha meg egy évre fektetsz be, akkor alapjáraton kár 3-5 éves papírokban gondolkodni). Ha euróban és ugyanilyen konstrukcióban (PEMÁP) tartod a pénzed, nagyjából annyival magasabb kamatot kapsz, amennyit romlik a forint az euróhoz képest. Nyilván más konstrukcióval értelmetlen az összevetés, ugye almát az almával.
Persze ezt még tavaly nyáron néztem meg, de 2011-2019 között igaz volt. A mostani extrém árfolyamemelkedést nem tudom, hogy reagálja le az inflációkülönbözet, de az sem kizárt, hogy év végéig a forint még erősödik, és nem lesz ilyen extrém az ugrás.
@rajna
"Amit te írsz (az infláció másféléves csúszással való beépítése a kamatba) nem nagy gond ötéves papírnál, hiszen az öt év során felmerülő infláció nagy részét megkapod (feltéve, hogy nem veszed ki idő előtt). Megkapod a megvásárlás előtti másfél éves inflációnal megfelelő bázist, és elveszted az utolsó másfél éves bázist, a kettő különbsége a bukód/nyereséged."
Azért nem igaz ez, mert kamatfizető papírról van szó, a kamatot újrabefekteted, de nem mindegy, hogy mikor kapod a többet és mikor a kevesebbet. Ha az inflációval párhuzamosan magasabb hozamú alternatívák adódnak, akkor többet buksz, mint ha az aktuális inflációt kapnád és nem a visszatekintőt, mivel kevesebb pénzt tudsz újrabefektetni a kifizetésből.
Nem az elhelyeztt összegek kamata, hanem a felvehető fedezett hitel kamata. Nem mindegy!
@manna
Sápadt idős beteg ember a BPÁ. Senki sem kíváncsi rá, most mikrofont dugtak elé és elsírta búját, bánatát... véleménye nem ér többet az enyémnél vagy akár a tiednél.
(Bár közgazdász a végzettségem, az első dolog amit a való életből megtanultam hogy ceteris paribus NEM LÉTEZIK. A bácsika meg ezt tanítja...)
@bence
A gyengülő forintot euróra váltás nélkül is "realizálod". Közvetlenül beépül némi csúszással az import termékek inflációjába, de közvetetten a hazai gyártású termékekébe is (exportra gyártva többet érne forintban), illetve részben szolgáltatásokba (túristának is lehet nyújtani helyetted többért), ingatlanokba. Ja meg hát multiknál a fizetés növelésre is nagyobb a keret, többen is jönnek ide gyártatni, feszítettebb munkapiac, ami általában véve is inflatorikus hatású, terméktől, szolgáltatástól függetlenül.
Globalizált világban élünk, sőt, egy óriási szabad piac kellős közepén, még ha most járvány idején ideiglenesen ez korlátozottan igaz is.
@mgpx
@unemployed
Köszi mindkettőtöknek a beírást. Jó olvasni ezeket a színvonalas elemzéseket.
@Szabolcs
Hogy olvasd a blogot, tanulj, nézz körül máshol is és dönts magad. Senki nem fog ilyen tanácsot adni. Miklós is leírta párszor miért nem.
Velemenyekre lennek kivancsi USDHUF temakorben.
Dollarom van. Mikor jarok jobban, mi a realisabb forgatokonyv, mondjuk idei idotavot nezve.
- Megtartom. A magyar gazdasag nagyobb visszaesest produkal, forintgyengules lesz akar keresleti, akar kinalati oldalrol, akar allami osztonzok hatasara.
- Most atvaltom forintra. A magyarorszagi virushatas + allami osztonzok, es az USA-beli gazdasagi visszaeses innentol forinterododest okoznak iden.
(Ezek nyilvan csak lehetseges indokok, de a ket irany adott.)
@richie-rich
egyébként írok, de pont most teljesen más témában írtam egy cikket 🙂
Egyébént ez most így érdekes:
portfolio.hu/befektetes/20200408/ma-mar-200-milliardosra-hizott-az-mnb-kotvenypiaci-fegyvere-425070
Úgy értelmeztem a tegnapi döntést, hogy mostantól 1,85-ön megy a heti tender, de nem, az továbbra is 0,9-en megy. Egyébként a hegybank ma vehetett volna a másodpiacon 1,72-es hozammal 5 éves kötvényeket, így viszont a bankok 0,9-en kapták rá a hitelt, azaz 5 évre évi 1,64 milliárd kockázatmentes nyereséget osztott ma szét a bankok között a jegybank (adófizetői pénzből). (Ezzel fizeti ki őket a fizetési moratóriumon elszenvedett veszteségeikért?).
Innentől viszont nem tudom, hogy mi is az 1,85%, ha egyébként heti tenderen 200 milliárdért van hitel 0,9%-on is.
Plusz lesz jegybanki kötvényvás. is.
Úgy tűnik, ez megint egy humbug, amit a jegybank odadobott a piacnak, de valójában nem történt semmi, csak szokás szerint átverték a piacot a palánkon.
Amit szintén sokan nem értenek, hogy miért ad milliárdokat ajándékba a jegybank a bankoknak, amikor azzal párhuzamosan a kormány újabb különadót akasztott ugyanazokra a bankokra?
Egyik kézzel elveszik, aztán a másik kézzel visszaadják.
Mondjuk politikai haszna biztos van a bankok csuklóztatásának.
Egyébként lehet, hogy már régóta ez megy, csak eddig nem vettük észre.
A jegybank likviditást pumpál a bankrendszerbe (pl. devizabetétért, vagy akár állampapírért cserébe), a bankok ebből állampapírt vesznek, a profit egy része megy a jegybankhoz (Matolcsy tündökölhet), a másik fele a bankokhoz, akik meg beadják a közösbe bankadóként és megvalósult az állam jegybankpénzből megvalósított (bújtatott) finanszírozása.
A likviditásról senki nem mondta soha, hogy azt ki fogja vonni a jegybank bármikor is, mert hát nyilván nem is fogja. Ráadásul a cserébe letétként elfogadott deviza növeli a devizatartalékot (ezért is írta Surányi, hogy ha ezt levonjuk belőle, akkor a tartalék már egyáltalán nem megnyugtatóan magas), a bankok tulajdonosai nem futják a forint árfo,yamkockázatát és közben arbitrálhatnak az állampapír-jegybanki swap ügyleteken.
Mindezt a jegybank pinka-pénzéből (TGM után).
@unemployed
Az egyhetes hiteltenderre - egy egy héttel ezelőtti ügyletet leszámítva - utoljára 2017. szeptemberében volt beadott ajánlat. Mivel olyan hitelkonstrukció kamatát emelte az MNB, amelyre eddig sem volt érdeklődés, ezért a kamatemelés inkább csak jelzés értékű.
Az egynapos ügyleteknél viszont szignifikáns az egyenlegek változása. Míg feburárban +500 mrd Ft felett volt a bankok napi nettó pozíciója, addig a múlt héten ez már -400 mrd Ft alá is benézett.
Nekem ez azt mutatja, hogy a bankok hirtelen nagy pénzhiányba kerültek. Figyelembe véve, hogy a követeléseik jelentős részét a moratórium befagyasztotta, a tartozásaikat viszont fizetniük kell, ez egyáltalán nem meglepő. A jegybank teszi a dolgát, és áthidaló finanszírozást nyújt a nehézségek kezelésére.
@ujonc
futamidő függő (is).
a rövideket a bubor uralja, ami még mindig nem vészes...már annak akinek van bevétele, jövedelme.
és akkor adja is magát a kérdés.
jé, megint lakáshitelválságba sikerült sodorni az ország lakosságát?
mi is lesz pontosan a 3 gyermeket vállalni szándékozókkal, főként akik üzleti alapon gondolkodtak?
az autót kell venni, de akármekkorát, persze, ugyanannyiért mint korábban, de alibi kedvezmény mellett?
idén csak 5,9% személyi kamat, de utána hogyan tovább finanszírozható a ~12%-ra ugró?
és még számos ?
@unemployed
persze, hogy ez megy.
a szintén klasszikus megoldás, hogy osztalékot fizetnek, majd hitelt vesznek fel a működéshez, nemritkán tetszőleges sorrendben.
vagy a bónuszok vonzásában inkább a pénzügynek megfelelve megakasztják a termelést, beszerzést, ellátást, minek 1, adott nap, adott időpontjáig bámulatosan igazodik a financiális "terv"...
inkább nem is részletezem
Egyébént ez most így érdekes:
portfolio.hu/befektetes/20200408/ma-mar-200-milliardosra-hizott-az-mnb-kotvenypiaci-fegyvere-425070
Úgy értelmeztem a tegnapi döntést, hogy mostantól 1,85-ön megy a heti tender, de nem, az továbbra is 0,9-en megy. Egyébként a hegybank ma vehetett volna a másodpiacon 1,72-es hozammal 5 éves kötvényeket, így viszont a bankok 0,9-en kapták rá a hitelt, azaz 5 évre évi 1,64 milliárd kockázatmentes nyereséget osztott ma szét a bankok között a jegybank (adófizetői pénzből). (Ezzel fizeti ki őket a fizetési moratóriumon elszenvedett veszteségeikért?).
Innentől viszont nem tudom, hogy mi is az 1,85%, ha egyébként heti tenderen 200 milliárdért van hitel 0,9%-on is.
Plusz lesz jegybanki kötvényvás. is.
Úgy tűnik, ez megint egy humbug, amit a jegybank odadobott a piacnak, de valójában nem történt semmi, csak szokás szerint átverték a piacot a palánkon.
Amit szintén sokan nem értenek, hogy miért ad milliárdokat ajándékba a jegybank a bankoknak, amikor azzal párhuzamosan a kormány újabb különadót akasztott ugyanazokra a bankokra?
Egyik kézzel elveszik, aztán a másik kézzel visszaadják.
Mondjuk politikai haszna biztos van a bankok csuklóztatásának.
Egyébként lehet, hogy már régóta ez megy, csak eddig nem vettük észre.
A jegybank likviditást pumpál a bankrendszerbe (pl. devizabetétért, vagy akár állampapírért cserébe), a bankok ebből állampapírt vesznek, a profit egy része megy a jegybankhoz (Matolcsy tündökölhet), a másik fele a bankokhoz, akik meg beadják a közösbe bankadóként és megvalósult az állam jegybankpénzből megvalósított (bújtatott) finanszírozása.
A likviditásról senki nem mondta soha, hogy azt ki fogja vonni a jegybank bármikor is, mert hát nyilván nem is fogja. Ráadásul a cserébe letétként elfogadott deviza növeli a devizatartalékot (ezért is írta Surányi, hogy ha ezt levonjuk belőle, akkor a tartalék már egyáltalán nem megnyugtatóan magas), a bankok tulajdonosai nem futják a forint árfo,yamkockázatát és közben arbitrálhatnak az állampapír-jegybanki swap ügyleteken.
Mindezt a jegybank pinka-pénzéből (TGM után).
@richie-rich
egyébként írok, de pont most teljesen más témában írtam egy cikket 🙂
@unemployed
Az egyhetes hiteltenderre - egy egy héttel ezelőtti ügyletet leszámítva - utoljára 2017. szeptemberében volt beadott ajánlat. Mivel olyan hitelkonstrukció kamatát emelte az MNB, amelyre eddig sem volt érdeklődés, ezért a kamatemelés inkább csak jelzés értékű.
Az egynapos ügyleteknél viszont szignifikáns az egyenlegek változása. Míg feburárban +500 mrd Ft felett volt a bankok napi nettó pozíciója, addig a múlt héten ez már -400 mrd Ft alá is benézett.
Nekem ez azt mutatja, hogy a bankok hirtelen nagy pénzhiányba kerültek. Figyelembe véve, hogy a követeléseik jelentős részét a moratórium befagyasztotta, a tartozásaikat viszont fizetniük kell, ez egyáltalán nem meglepő. A jegybank teszi a dolgát, és áthidaló finanszírozást nyújt a nehézségek kezelésére.
@unemployed
persze, hogy ez megy.
a szintén klasszikus megoldás, hogy osztalékot fizetnek, majd hitelt vesznek fel a működéshez, nemritkán tetszőleges sorrendben.
vagy a bónuszok vonzásában inkább a pénzügynek megfelelve megakasztják a termelést, beszerzést, ellátást, minek 1, adott nap, adott időpontjáig bámulatosan igazodik a financiális "terv"...
inkább nem is részletezem