Kelet-európai statisztikák
Annyira nem lehet hozzáférni normális statisztikai adatokhoz (noha vannak, csak kevés szó esik róluk a médiában), hogy gondoltam, kigyűjtök néhány jellemző adatot Magyarországról és a régióról, hogy látható legyen, hogyan változik a régió és Magyarország gazdaságilag és egyéb tényezők tekintetében.
Használjátok egészséggel.
Egy főre jutó GDP alakulása dollárban:
Munkanélküliség aránya: (Lengyelország nem látszik, ott van Magyarország alatt és mögött 3,27%-os aránnyal.)
GINI index (mennyire megosztott a társadalom anyagilag, minél kisebb, annál jobb.)
Adóbevétel a GDP arányában (minél kisebb az érték, annál kevesebbet vesz el az állam):
Nők termékenységi rátája (egy szülőképes nő hány gyereket szül az élete során. Ha az érték nő, nő a gyerekvállalási kedv az adott évben):
Inflációs ráta 2019-ben:
Infláció Kelet-Európában az elmúlt 10 évben:
Medián jövedelem (fizetés) országonként. (Medián jövedelem az, aminél az ország pont fele kevesebbet, a másik fele többet keres. Hasonló az átlagfizetéshez, csak pontosabb képet ad, mert a magas fizetések egy-egy régióban vagy szakmában nem torzítják annyira.)
Államadósság mértéke a GDP arányában:
Nők aránya a kormányban:
Születéskor várható élettartam változása: (Magyarország a Szerbia felirat alatt zölddel.)
Halálozás 30 és 70 év között rák, szív és érrendszeri, légzőszervi problémák és diabétesz miatt százalékban:
Valahol felsir Jordan Peterson.
A szuperhatekonysag meg a profit nem minden. Az ugyan lehet, hogy a boardnak onos erdeke es szamara csak ez a fontos, de szvsz sokkal fontosabb volna, hogy a tarsadalom jol (de legalabb jobban) erezze magat. Ha ehhez az kell, hogy adott esetben bukdacsoljunk kisebbet-nagyobbat eppenseggel a kvotak miatt, akkor is moralisan ez a helyes lepes, fuggetlenul attol, hogy az altright ezt eszervekkel ala tudja-e tamasztatni a sajat konzervativizmusa tukreben, avagy sem.
Elment rá irdatlan pénz, a fél ország el is hiszi.
Ha ezekben a reklámokban az lett volna, hogy kocogni, sportolni menő dolog, akkor ma sok tízezerrel több ember mozogna.
Orbán Viktor (miniszterelnök) – munkatapasztalat: életében nem dolgozott.
A többit pörgesd végig magad.
Férfiként azt mondom, hogy egy szervezet se tud jól működni, ha kizárólag 60-as férfiak alkotják.
Egy nőnek sokszor más nézőpontja van, általában empatikusabb, stb.
“Azzal én sem értek egyet, hogy magáncégnél az állam megmondjon bármit is és nem is mond meg.”
De pont erről beszélek, hogy nyugaton már itt tartanak: napi.hu/tozsdek-piacok/merkelek-dontottek-a-nok-javara-fejere-all-nemetorszag.718118.html
Egyébként így már egyetértünk. Ha van szakértelme, legyen nyugodtan nő is, fekete is a boardban. De ne legyen már kötelező!
Az utolsó mondatoddal azért vitatkoznék. Egyáltalán nem biztos, hogy Hillary jobb elnök lett volna és – a víruskezelést leszámítva – Trump nem volt annyira rossz: Nem indított háborút, végre beleállt Kínába, rákényszerítette az európaiakat, hogy végre költsenek a védelmükre, előmozdította a békét a Közel-keleten, rekordalacsony munkanélküliség, szárnyaló gazdaság jellemezte az USA-t elnöksége alatt. Sokkal inkább megérdemelte volna a Nobel-békedíjat, mint elődje, aki annyit csinált, hogy fekete volt. Ha a kínaiak nem szabadítják rá a világra ezt a Kung-flu-t, akkor simán nyert volna. Ettől még szerintem sem tud viselkedni, de a politikája semmiképp sem volt annyira rossz, mint ahogy a sajtó szereti lefesteni.
Ja és legalább az GDP-arányos államadósságot (a vírusig) nem növelte, míg nobelbékadíjas elődje egész elnöksége alatt meredeken emelkedett az.
“Rákényszerítette az európaiakat, hogy végre költsenek a védelmükre” (mi sem hiányzik jobban, mint még több fegyver és katona a világnak!)
“Végre beleállt Kínába” – Trump mindenkivel harcol, Mexikótól az EU-n át Oroszországig.
Előmozdította a békét a Közel-keleten (Melyiket is?)
Szárnyaló gazdaság jellemezte az USA-t elnöksége alatt (A felső 20% lett csak gazdagabb)
Negatívumok:
– A szénerőműveket nem váltotta fel megújulókkal, mint Anglia
– az illegális munkavállalók státuszát nem legalizálta
– az értelmetlen szankciókat nem törölte el (Szudán, Kuba)
“Hogy a MAI napig hány lányt térít el a család a mérnök pályáról, mert az “fiúknak való”? ”
A valóság az, hogy egy olyan pályán ahol a tanulók 95%-a fèrfi a nők nagyon erős pozitív diszkriminációt kapnak. Sokkal alacsonyabb teljesítmènyt kell nyújtaniuk. Èn legalábbis ezt láttam.
Hidd el senkinek sincs kedve 200 fèrfivel együtt csinálni semmit
Az a baj, hogy nem a nők akarták, hanem pár hangos nő, aki tudás és teljesítmény nélkül akart pozícióba kerülni. A nők általában nem jó mérnökök, mert az emberi kapcsolatok jobban érdeklik őket, mint a dolgok. És fordítva, óvodapedagógusnak sem véletlenül nem megy annyi férfi. Mindenben amellett vagyok, hogy a nőknek legyen meg a lehetősége, de az, ami történik, az nagyon gáz. Ha egy nő, aki keményen dolgozik, soha nem fogja tudni, hogy azért lett-e kiemelve, mert megérdemelte, vagy mert nő. Hogy jobbat mondjak, egy menedzseri pozícióban minden versenytársától meg fogja ezt kapni. Mert a vállalatvezetésben nem igazán arra van szükség babusgatásra. Nem véletlen a szociopata sztereotípia. Milyen nő (vagy egyébként bárki) érzi ott jól magát? Politika dettó!
Ugyanez a fekete kvótákkal. Szerencsétlen hogy legyen büszke magára, mikor belekényszerítik a támogatott sávba?
Azt hiszem abban megegyezhetünk, hogy esélyegyenlőség van a nemek között, ma kis túlzással mindenki azt tanul és azt csinál amit csak akar. A későbbi karrier pedig nagyon sok tényezős dolog.
Az, hogy kiből lesz felső vezető és milyen a nemek aránya a vezető pozíciókban csak és kizárólag helyezkedés és politika kérdése.
Kemény munkával ma senkiből nem lesz Board tag.
A kérdést, hogy a kötelező kvóta politikai eredetű-e és ráerősít-e a fentiekre, mindenki meg tudja válaszolni magának.
a sziv- es legzoszervi “elégedetlenség” igencsak talalo eliras az utolsonal 😉
A pozitív diszkrimináció lehet kontraproduktív ebben egyetértek, de ez a nők általában nem jó mérnökök egy hatalmas butaság. De ha így is lenne, egy mérnökcsapatot vezetni egy mérnök, akit az emberi kapcsolatok érdekelnek pont tökéletes.
Amúgy ennek a kvótásdinak van szép magyar neve is : Numerus Clausus – annak is olyan szép vége lett.
““Rákényszerítette az európaiakat, hogy végre költsenek a védelmükre” (mi sem hiányzik jobban, mint még több fegyver és katona a világnak!)”
Szerinted az mennyire feentartható külpolitikája az EU-nak, hogy majd az USA megvéd minket? Bónuszpontokért kérdezd meg az észtektől.
“Trump mindenkivel harcol, Mexikótól”
Független elemzők szerint az amerikai-mexikói kapocslatok még soha nem voltak még ilyen jók, mint Trump alatt. Most rákerestem és a nyáron Trump is ezt nyilatkozta.
Lol. Mármint abban egyetértünk, hogy nők is tudnak jó mérnökök lenni (nem egyet ismerek akit tehetségesebbnek/jobbnak gondolok magamnál)
De tudod mely országokban a legnagyobb az egyenlőség STEM területen? (Mondjuk az egyetemi mérnökhallgató nemi arányában). Pld. Marokkó és Irán. Ki az egyik sereghajtó? Norvégia.
Az a helyzet, hogy amikor a nőknek korlátlan választási lehetőséget ajánlasz (többek között amikor az óvónők közel ugyanannyit keresnek mint a mérnökök, mint pld. Norvégiában), akkor szívesebben mennek olyan irányba, ahol fontosabbak az emberi viszonyok.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne tudnának ugyanolyan jó mérnökök lenni: azt jelenti, hogy nem akarnak. Ezért lett a mérnöki pálya (sajnos) egy boy’s club.
2020-11-29 at 21:02
Ezek szerint más is tudja, hogy Irán nem a pokol földje, ahol mindenkit halomra ölnek, és mindenki aki ott él el akarja pusztítani a világot… Hát, jó, néha egy-két atomtudósuk elborult elmével öngyilkosságot követ el (beleszalad a késbe, hátulról, 23-szor), mert szégyelli, hogy ott él…
Aztán a munkaerőpiacon, már jópár multinál teljesen nyílt a diszkrimináció. Kapják a vezetők a nyomást felülről, hogy minél több nőt vegyenek fel/léptessenek elő: volt főnököm elmondta, hogy két nem csak két egyforma jelentkező közül fogja a nőt felvenni, hanem ha a férif jelentkező csak egy kicsit jobb akkor is.
Nem azt mondom amúgy, hogy a nőknek feltétlen könnyebb, fogalmazzunk úgy, hogy máshogy nehéz.
Annak látom értelmét (sőt!), hogy aki hátrányos helyzetű az kapjon több segítséget a felkészülésben: tanfolyamokat, könyveket, korrepetálást, mentorprogramot stb. De a vizsgán legyen mindenki egyenlő.
Azt meg tudja valaki amúgy magyarázni nekem a “pozitív” diszkrimináció hívei közül, hogy ez miben más mint a Numerus Clausus? Elvégre az is arról szólt, hogy az anyagilag hátrányosabb helyzetű réteg is jobban reprezentálva legyen az egyetemeken… Hogyan oldjátok fel magatokban ezt a disszonanciát?
nem azt mondtam, hogy a mérnök nők nem jó mérnökök, sőt, nem tartom kizártnak, hogy akik hajlandók STEM-re menni, azok átlagosan jobbak, mint a férfi társaik.
Az átlagos nő viszont nem jobb mérnök, mert nem érdekli. Ebben semmi diszkrimináció nincs. De azt is nagyon károsnak tartom, hogy gyerekkorban erőltetik, hogy játsszon barbival és robottal is a kislány, hogy nehogy jobban érdekelje a barbi. Még a végén alkalmas lesz csecsemőt ápolni… Szóval amíg nem tudnak a férfiak szülni, a nők pedig humanoid gyerekeket tudnak csinálni, nem robotgyerekeket, addig ünnepelni kéne ezt a különbséget, nem elnyomni.
De nyilván a “tudományos” feminizmusnak van igaza, mindenki tök egyenlő, azaz ugyanazt kell csinálnia…
Sőt, azokban az országokban is kiegyenlítettebb a férfi-nő arány a műszaki és informatikai szakterületen, ahol ugyan nincs nemi egyenjogúság, de a hagyományos nemi sztereotípiák mások, mint az európaiak, és nem érintik a műszaki dolgokat, lásd pl. India, Kína
A sztereotípiák emberekbe nevelése sokkal hamarabb kezdődik, a legtöbb olyan lány, aki tehetséges lenne, eleve nem jut el odáig, hogy műszaki vagy informatikai szakterületre adja be a jelentkezését a felsőoktatásban.
Az, hogy a nemi egyenjogúság szempontjából rosszabb helyzetű országokban több nő választ STEM szakmát, nem jelent semmit, mivel a hagyományos nemi sztereotípiák sem ugyanazok, mint nálunk.
Az a fajta pozitív diszkrimináció pedig amiről beszélsz, semmiben nem javítja a helyzetet, mert akit ilyen módon segítenek, azt nem fogja senki sem komolyan venni, a nőknek első körben pedig azzal kell megküzdeniük egy ilyen munkahelyen, hogy komolyan vegyék őket.
A nők két dolgot tudnak, amit mi férfiak nem: szülni és szoptatni. Ezen túl éppen ugyanannyit tudnak a férfiak beletenni a gyerek felnevelésébe, mint a nők. Emiatt butaság, amit előadsz.
Nem, nem lett szétszedve az a tanulmány, csak mivel nem illeszkedett a mainstream gondolkodásba ezért belekötöttek a részletekbe. Elárulom, hogy ha nagyon, akarsz, akkor kb. bármilyen tanulmányba bele lehet kötni: nem elég széleskörű, nem a megfelelő nevezéktant használja stb. Ettől még a számok nem hazudnak: Svédországban, ahol azért szerintem kijelenthetjük, hogy feminista álomvilág van, kevesebb a női mérnökhallgató (arányaiban) mint Törökországban.
Most őszintén, melyik valószínűbb? Az, hogy Svédországban a macsó hímsoviniszta világ eltéríti a kislányokat a mérnöki pályától (jobban mint Törökországban!), vagy az, hogy az a nem akinek évtízezredek(!) óta feladata a családban a gyereknevelés, szívesebben foglalkozik emberekkel?
bocsi, angolul nurturing, ha kevésbé offenzív szót találsz rá, használd nyugodtan, engem nem érdekel, hogy bajod van a babusgatás szóval! De amit írtam, félreértetted, lásd eggyel korábbi kommentem!
ja, hogy csak ezt a kettőt nem tudják? Szerintem gondold végig, hogy mit is jelent, amit írtál mondjuk egy munkavállaló életében (pláne, amikor jobb pozikért tényleg gyilkos verseny van), hogy a karrier első 20 évében minimum 1 évet (de a jó az lenne a gyereknek, ha 2-2,5-öt) GYEREKENKÉNT ki kell hagyni. Szóval ja, micsoda butaság, hogy “CSAK” ennyi a különbség…
De a legnagyobb különbség az még mindig a személyiségekben van, amit a gének és a hormonok okoznak, amit nem tudsz annyival megváltoztatni, hogy kvótázol, mert “equality of outcome” a menő manapság, ami szimplán egy gyilkos eszme.
“az általad említett study már szét lett szede”
Megtisztelnél egy-két linkkel. Egyrészt, a study, amire szerintd Nacionalista gondolt, másrészt a cáfolat, amire te gondolsz.
Az ugye megvan, hogy a társadalomtudományok nem olyan egzaktak, mint a matek vagy a fizika, sokkal árnyaltabbak?
huffpost.com/entry/lessons-from-feminist-par_b_3044782
A grafikon: quillette.com/2019/09/24/no-one-is-born-in-the-wrong-body/
Érdekesség, háttér. Szeretem a jungi pszichológiát: youtube.com/watch?v=im_tfMXzrAs
Attól, hogy a fiú játszik barbival, vagy a lány robottal semmit sem módosít a szexuális orientációján, illetve a későbbi nemi szerepén. Nem ettől lesz belőlük jó anya vagy katona, vagy nem tudom mi lenne a jó, az értékrendedhez passzoló példa.
Kínát meg Indiát valóban meg lehet talán ezzel indokolni (keveset tudok ezekről a kultúrákról), de sok szekulárisabb muszlim államban (pld. Töröko. vagy Algéria) is több a női mérnök mint Svédo-ban. Tényleg úgy gondolod a muszlim vallás/kultúrkör progresszívebb ebből szempontból, mint Svédo.? Ezt pontosan mire alapozod?
A skandináv országokban már legalább 20 éve masszívan előretört a “progresszió”. És ennek SEMMI eredménye pld. a női egyetemi mérnök hallgatók arányában. Ekkora befektetett energia, pénz, kampányok a nemi sztereotípiák csökkentésére, és nincsen (STEM témakörben legalábbis) SEMMI eredménye? Occam borotvája szerint nem az következne ebből, hogy esetleg a nemi sztereotípiáknak van legalább némi alapja?
Amíg feketék nem mehettek az USÁ-ban egyetemre, addig a fehéreket különböztették meg pozitívan.
Mikor előírták, hogy mondjuk 100ból 20 hallgató legyen fekete, akkor meg a feketék kaptak pozitív megkülönböztetést. Ugyanis hiába volt a 100 legjobb felvételiző között akár 95 fehér, az utolsó 15-öt nem vették fel.
Érdekes lenne fordítva a sportban a pozitív diszkrimináció, hogy a 100m-es síkfutás olimpiai döntőjében legyen min. 1-1 fehér és ázsiai. Majd a szabadság földjén (USA/Kanada), az NBA-ben is lehetne fehér kvóta. Vagy a jégkorongban fekete.
Mi a véleményed a 2009-2010-es Bajnai kormány munkájáról? Egy nő se volt köztük.
Mintha nem vetted volna észre Kiszámoló reakciójában az iróniát. Szerintem olvasd el még egyszer, mire írta ezt a külügyes választ. Én úgy gondolom, legkevésbe sem érvelt amellett, hogy a születés határozza meg a hivatást, pusztán kis túlzással rávilágított, hogy a mi külügyesünk sem éppen a külügyhöz szükséges készségei és képességei miatt került ebbe a pozíciójába.
Ez a példád csak akkor játszana, ha mind 60-as lett volna, de mivel Bajnai most van 50 körül, egyből nem stimmel. Én most nem fogom ellenőrizni, ki mikor született abból a kormányból, szóval tőlem mindenki más lehetett 60-as, de na, ez legalább fél öngól volt…
Igyekeztem a lehetőségemre álló 900 karakterben egy összetett, koherens gondolatot megfogalmazni. Aminek te egy kis, önmagában tényleg nem túl érdekes részét ragadtad ki és most azon lovagolsz. Ha ráérsz, esetleg megpróbálhatod a hozzászólásomat egészében is értelmezni és így hozzászólni. Hm?
Vagy esetleg valaki más, akinek másképp van bedrótozva az agya, mint Coester-nek, mást olvas ki a posztomból.
(És ahol az egyik szülő feláldozza a másik szabadidejét a karrierje miatt, az bújtatva ugyanez.)
A kiegyensúlyozott lelki élethez kell a magánélet. Ennek nem feltétlenül része a gyerek, de hogy valakinek ne férjen bele 40+ évbe, hogy kihagy pár évet – az a kiégéshez vezet. Az a szakma katasztrófa.
Nem vagyok biztos abban, hogy butaság sugallni, hogy melyikkel játsszon. Az esetek többségében nincs is rá szükség, de ahogy meg akarsz tanítani egy gyereket a fogmosásra, moralitásra, meg 1000 más dologra, egy lányt is meg akarsz tanítani arra, hogy mit jelent az anyaság/nőnek lenni. Egy fiút pedig az apaságra/férfiasságra. Ezért létezik a kultúra. Némileg behatárol, de ad egy biztos pontot.
Annak ellenére, hogy most nagy az ideológiai nyomás, hogy felejtsük el a többezer éve működő struktúrákat, mert van egy utópisztikus álomképünk, ezek jól működő dolgok. Pláne akkor, ha hagyunk helyet a javításának és az egyéniségeknek – pl a lányok is játszhatnak amivel csak akarnak.
Ami az érvelési hibákat illeti, te is arra építetted a mondandódat. Szakértőre hivatkoztál, majd hely hiányában nem fejtetted ki mi-mindenre gondolsz. Majd kikacsintottál a közönségre, hogy mi értjük, ugye? Komolyabb kocsmákban, ahol csupa ókori retorikus iszik, ezen már bunyó kezdődne.
A Numerus Clausus leginkább inverze volt ennek, de a logika hasonló, az kétségtelen.
Erre én egy picit sem lennék büszke.
Megszüntettük a rabszolgaságot, a jobbágyságot, az önkényt, legyőztük a fasiszta eszméket és szalonképtelenné tettük őket, a feketéket beengedtük a középiskolákba és az egyetemekre, először a főurakon kívül a közönséges földi halandók kaptak szavazati jogot, majd jóégnehagyjel még a nők is, aztán a mosógép és pelenkázó rabszolga sorból a nőket elengedtük dolgozni.
Mindig volt valaki, aki visszasírta a régi szép világot, például erről szólt az amerikai polgárháború meg a gyűlölet legtöbb formája.
Ezek az emberek mindig azt kiabálták, hogy eljött a világvége, amikor a mocskos feketéket ki kellett engedni a gettókból és még egy étterembe is bemehettek, ahol a felsőbbrendű fehérek tömték magukat vagy a büdös jobbágyok is beleugathattak abba, mi történik az országukban.
De én örülök annak, hogy nem ott tartunk, mint mondjuk az ókorban, a jól működő többezer éves struktúrában.
Én is ezt mondom, de minden alkalommal, amikor gyorsan akartunk “fejlődni”, akkor meghalt pármillió ember ostoba háborúkban, diktatúrában, etc.
Többezer, megkockáztatva többmillió éve próbálunk létrehozni egy életrendet, amiben nem halunk meg. És nem az a cél, hogy ugyanaz maradjon, hanem hogy ne ideológiai, hanem racionális alapokon működjön (ezért halt ki a katolikus elnyomás és a nácizmus is).
Most próbálkozunk a férfi-női biológiai különbségek eltörlésével, mert nem tetszik, hogy a kettő kimenetele nem egyenlő. Sok sikert hozzá!
És továbbra sem azt mondom, hogy a nők között nem lehetnének jó mérnökök, vezetők, közgazdászok, súlyemelők (oké, ez utóbbiban még nem jutottunk el oda, hogy tagadható legyen, hogy ki a jobb, de már várom a komoly válaszokat), csak általában jobban járnak, ha inkább azt csinálják, amiben jók (ha éppen a fenti dolgokhoz, akkor a fentieket)
Elhiszem, hogy igyekeztél koherens gondolatot megfogalmazni, én is mindig erre törekszem. Sajnos időnként előfordul, hogy a legnagyobb jóindulat mellett sem azt érti a közönség, amit ki szeretnénk fejezni, van ilyen, és bizony az is előfordul, hogy a kommunikációban nem a vevővel, hanem az adóval van a baj. Lehet, hogy most is erről van szó? Hogy én nem értem, te mit szeretnél mondani, vagy te nem érted, én mit szeretnék mondani, nos, ez számomra eddig nem derült ki.
Itt most úgy láttam, mintha egy félreértésre alapoztad volna a kommented, mert Kiszámoló reakciójából “…te egy kis, önmagában tényleg nem túl érdekes részét ragadtad ki…” és erre épült a kommented többi része. Ennyit jeleztem, hogy a kiindulási alap akár félreértés is lehet, nem többet, nem mást.
Olyan ostobaságokat hordanak össze, hogy az ember haja égnek áll. Tökéletesen illik abba a vonalba, hogy egy 85 éves dédnagypapa éppen világuralomra tör és értelmes ember ugyanúgy tudja, hogy hazugság az egész.
Igen, lehet, sőt kell arról vitatkozni, hogy az irány jó, de vajon a kivitelezés is jó-e. Mert az nem biztos. De pont ezért kell róla értelmesen beszélni.
Ha anyuka és apuka is 1-1 évet hagy ki, akkor semmi különbség ezen a téren férfi és nő között.
“De a legnagyobb különbség az még mindig a személyiségekben van, amit a gének és a hormonok okoznak, amit nem tudsz annyival megváltoztatni, hogy kvótázol, mert “equality of outcome” a menő manapság, ami szimplán egy gyilkos eszme.”
Mint írtam, szimplán kultúránként is eltérnek a nemi sztereotípiák, a műszaki területre nem jók nők például nem minden kultúra sajátja. Megjegyzem, pl. a tanár szakma elnőiesedése sem valami genetikai eredetű folyamat eredménye, hanem a 19. század vége, 20. század elejének oktatáspolitikája eredményezte. Szóval sokkal többet tulajdonítasz a géneknek és hormonoknak.
“Kínát meg Indiát valóban meg lehet talán ezzel indokolni (keveset tudok ezekről a kultúrákról), de sok szekulárisabb muszlim államban (pld. Töröko. vagy Algéria) is több a női mérnök mint Svédo-ban.”
De hát pont arról beszélek, hogy ezekben a kultúrákban hagyományosan kevésbé van benne a műszaki területre vonatkozó sztereotípia. Azzal, hogy szekulárisabb egy állam, ez a tényező nem megy át 180 fokban az ellenkezőjére.
“Tényleg úgy gondolod a muszlim vallás/kultúrkör progresszívebb ebből szempontból, mint Svédo.? Ezt pontosan mire alapozod?”
Nem, pont nem erről beszéltem. Az, hogy az elnyomó és a szekuláris muszlim államokban is arányaiban több a nő műszaki pályákon, pont az én elméletemet igazolja, és a te elméletedet, miszerint ott elnyomottként belekényszerülnek, cáfolja.
Senki sem akarja eltörölni a férfiak és nők közötti biológiai különbségeket, de nyilván egyszerűbb szalmabábok ellen érvelni. A társadalmi sztereotípiákról van szó, amelyeket megpróbálsz biológiai ténynek beállítani, holott erre semmi bizonyítékod. Az sem véletlen, hogy az elvtársaid igyekeznek ellehetetleníteni minden ilyen irányú kutatást.
A probléma ott kezdődik, hogy ezt megfordítjuk és te játszál ezzel, mert neked ezzel kell.
Azért játszott a lány babával, mert az anyák körülötte babáztak, a fiúk azért harcoltak meg robotoztak meg szereltek, mert az apák körülöttük ezeket csinálták.
Na most azóta az anyák nem feltétlenül babáznak és a férfiak sem feltétlenül tudnak szerelni. A gyerek pedig attól tudná ezt, ha a szülőtől ezt látná és ez csapódna le a játékában, nem pedig a játék miatt fog tudni szerelni/lesz anya.
Mintát MUTATNI kell és nem utasítani, az működik.
Azok a fiúk sem tudják behozni ezt, akik bár fiúk, de csak később jött meg nekik ez a programozás dolog, előtte csak sokat játszottak a gépen.
Remekül megmutatja, hogy a korai terelés és barbi vs robot hogyan okoz biológiainak HITT különbséget, valójában társadalmi okokból. (Önbeteljesítő! Ezt kell felülvizsgálni.)
Aki később kezdi emiatt, az örökös lemaradásban lesz. A mikor (hány évesen) kezdte sokkal meghatározóbb, mint a neme. Tanítottam is programozást és sokat kérdeztem a hátterükről, és a nem reprezentatív mintám alapján a mikor kezdte durván ledominálja a milyen nemű-t ezen a területen.