Többen kérdeztétek már, hogyan lehet pénzt szerezni egy (szerintetek) jó ötlethez, hogyan működnek a közösségi finanszírozós oldalak, mint például a Kickstarter.
Mivel olyan ügyfelem is volt, aki itt szerzett finanszírozást, megkértem, írja le, hogyan lett sikeres a projekt, szerinte mire kell figyelni és milyen buktatók vannak.
Következzen hát az ő cikke a tapasztalataival és tanácsaival.
Magyarország 3. legsikeresebb közösségileg finanszírozott projektjeként, Miklós megkért rá, hogy írjak pár szót a közösségi finanszírozásról. Kezdjük az alapoktól!
Tegyük fel, hogy van egy nagy ötleted aminek a megvalósításához jelentős tőkére van szükséged. Az ötlet maga lehet egy film készítése, egy számítógépes játék, vagy egy hiper-szuper kütyü.
Ekkor néhány potenciális finanszírozási forrás közül választhatsz. A banki hitelt azt hiszem senkinek nem kell bemutatnom, de a többség nem szívesen vesz fel tízmilliókat és terheli be jelzáloggal az otthonát.
További lehetőség a kockázati tőke befektető (venture capitalist) bevonása, aki abban a ritka esetben ha egyáltalán szóba áll veled, elhiszi, hogy az ötletedben van potenciál és hogy meg is tudod csinálni, adhat neked egy rakás pénzt. Cserébe pedig neked adnod kell egy vaskos tulajdon részt a cégedből és rendszeresen beszámolókat kell írnod neki. (A VC lehet jó ember is, és segíthet is, de mi úgy éreztük, hogy nem a mi világunk.)
Nekünk a közösségi finanszírozás (crowdfunding) volt a legszimpatikusabb alternatíva. Lényege, hogy összegyűjtesz jó pár érdeklődőt, akik hajlandóak előre megvásárolni a termékedet, az így összegyűlt tőkéből kifejleszted / legyártod a terméket és kipostázod azt a vásárlóknak.
Nade hogyan is működik ez pontosan?
Hogy konkrétumokról beszéljünk, a mi esetünkben a termék az Ultimate Hacking Keyboard billentyűzet. A termék fő előnyei a produktivitás és a kényelem. Nálunk a produktivitást az adja, hogy a kezek sokkal kevesebbet mozognak mint a hagyományos billentyűzetek esetében, így könnyebben és gyorsabban lehet rajta gépelni. A kényelmet pedig az adja, hogy a billentyűzet két részre szedhető szét, illetve be is lehet dönteni a feleket akár fordított V alakban, így a kezünk sokkal természetesebb, kényelmesebb pozícióban áll. Ezen kívül az UHK a világ első olyan billentyűzete, amely kiterjeszthető kiegészítő modulokkal mint például trackball, touchpad, vagy trackpoint, amelyekkel az egér mutatót is könnyen lehet vezérelni sokkal kevesebb kéz mozgással.
Ha letisztult az ötlet, ki kell számolnod, hogy mennyi pénzt akarsz összegyűjteni. A mi esetünkben a konkurens, felső kategóriás, mechanikus, ergonomikus billentyűzetek 250 USD környékén mozognak, így mi is ezt a kiskereskedelmi árat céloztuk meg. Az elővásárlások kapcsán viszont árengedményt szokás adni, hiszen ezeknek a korai vásárlóknak tipikusan legalább fél évet várniuk kell, amíg kézhez kapják a terméket. Ennek megfelelően az elővásárlásokat 190 (super early bird) - 220 (early bird) közötti sávban helyeztük el. Minél korábban vásárolt valaki, annál kedvezőbb sávba esett.
Kiszámoltuk, hogy legalább ezer billentyűzetet kell legyártanunk ahhoz, hogy ilyen áron tudjuk adni őket. A kalkulációnk nem csak a gyártáshoz szükséges alapanyagokat foglalta magában, hanem sok minden mást is, mint például az egyedileg elkészítendő szerszámokat, amelyek a gyártáshoz elengedhetetlenek. Ez jelentős összeg, mivel egy fröccsöntő szerszám költsége tízmilliós nagyságrendű is lehet.
Tehát a fentiek alapján 200 USD * 1000 darab = 200,000 USD-t céloztunk meg. A legtöbb hardver projekt kb. 50,000 USD-re lő, mert félnek tőle, hogy a túl nagy cél elbátortalanítja a potenciális vásárlókat. Nekünk nem volt választásunk, mert tudtuk, hogy ez az összeg szükséges a projekt megvalósításához, és nem volt más finanszírozási forrásunk.
Maga a kampány közösségi finanszírozási oldalon megy végbe. A legnagyobb ilyen oldalak a Kickstarter és az IndieGogo. A Kickstarter-en az IndieGogo-val ellentétben nem indíthatsz magyarországi cégként projektet, tehát külföldi céget kell regisztrálni. Létezik még több tucat kisebb crowdfunding oldal, amelyek különböző rés piacokat céloznak meg. Nekünk a Crowd Supply-ra esett a választásunk, mert ők a miénkhez hasonló kütyükre specializálódnak, nagyon segítőkészek voltak, és jó ajánlatot adtak.
A kampány cél elérése többnyire mindent vagy semmit alapon működik. Ha nem gyűjtöd össze a cél összeget a kampány időszaka alatt (ami általában 1-2 hónap), akkor egy fillért sem kapsz kézhez. Kivételt képez az IndieGogo flexible funding konstrukciója, amely esetében mindig megkapod az összegyűjtött összeget, még akkor is ha nem éred el a kítűzött célt. Crowd Supply-on nincs ilyen opció, de ha lett volna akkor se éltünk volna vele, mert a teljes összegre ténylegesen szükségünk volt.
A kampány indítása előtt a crowdfunding oldalon létre kell hoznod egy, a miénkhez hasonló projekt oldalt. Az oldal célja, hogy bemutassa a termékedet. A bemutatásra használhatsz szöveget, képet, és amit a legfontosabb, videót. A leendő vásárlóid ez alapján az oldal alapján fognak dönteni, hogy vásároljanak -e tőled, így nem szabad fél vállról venni a dogot. Mi az oldal készítése során cinematographer-rel, hangmérnökkel, fotóssal, 3D animátorral és korrektorral dolgoztunk együtt, illetve a Crowd Supply is sokat segített a tartalom alakításában.
Ha készen vagy a projekt oldallal, akkor pedig már csak meg kell húznod a ravaszt és rád szakad a bank. Már ha megcsináltad előtte a szükséges bázis munkát. De mit is pontosan?
Völgyi András kollégámmal a kampány indítása előtt több mint 10 ezer órát dolgoztunk a projekten, illetve kb. 4 millió forintot költöttünk rá saját pénzből. Ez alatt az idő alatt főként prototípusokat fejlesztettünk. Az első generációs prototípus úgy nézett ki mint egy garázsban összetákolt vacak, a kampány oldalon szereplő harmadik generációs prototípus pedig úgy mint egy boltban megvásárolható hiper-szuper kütyü. Hosszú utat tettünk meg a kettő között és ha nem tudtunk volna prezentálni egy ilyen szintű prototípust a kampány oldalunkon akkor sokkal kevesebben bíztak volna bennünk, és nem értük volna el a kampány célt.
De a hitelesség önmagában semmit se ér ha nem tudnak a termékedről. Erre való a PR és a marketing. Mi elsősorban tartalom marketingre alapoztunk. Jóval a kampány indítása előtt, 2014 januárjától kezdve rendszeresen blogolunk a projektről. A mai napig bezárólag csaknem 82 blog poszt született, amelyekkel egy könyvet meg lehetne tölteni. Ezen kívül szociális médiára is posztoltunk és rengeteg külső szájt írt rólunk. Ezek közül a legjelentősebb egy vendég cikk volt, amit egy, az elsődleges vásárlói körünk, a programozók által látogatott nemzetközi oldal jelenített meg és továbbposztoltak páran a világ legnagyobb hasonló oldalai. Ezek a látogatók adták a feliratkozói bázisunk kb 30%-át. Igénybe vettük továbbá egy crowdfunding szakértő segítségét is, aki sokat segített mind a kampány előtt és alatt, és csak ajánlani tudjuk mindenkinek. (Az illető magyarul is beszél.)
A fenti PR tevékenység célja az volt, hogy a látogatókat feliratkozóvá konvertáljuk. Oldalunkon (bár most már kevésbé prominens helyen) még mindig megtalálható a feliratkozói űrlap, amely az érdeklődő email címét kéri. Ezt az űrlapot kitöltve a feliratkozók felkerülnek egy levelező listára, így a teljes feliratkozói bázis mozgósítható amikor eljön a nagy nap, és a kampány elindul. És amikor eljön a nap, kritikus, hogy a kampánynak legyen egy egészséges lendülete, hogy az emberek lássák, hogy márpedig ebből lesz valami. Ez bizalmat ad a vásárlóknak és a média is az ilyen kampányokra figyel fel.
A jól végzett PR munka hozadékaként rendhagyó módon nem mi mentünk crowdfunding oldalakhoz, hanem ők jöttek hozzánk. Az IndieGogo és a Crowd Supply saját maguk kerestek meg minket.
A Crowd Supply erős potenciált látott bennünk, így felajánlottak egy kedvező csomagot, aminek része volt egy PR ügynök és megjelenés egy amerikai kiállításon. Így a kampány előtt bő egy héttel elmentem San Francisco-ba és New York-ba, és interjút adtam a világ legnagyobb technológiai magazinjainak, mint például Engadget és a Tom’s Hardware, akik többségben írtak is rólunk.
Maga a kampány két hónapig tartott, amely idő alatt 246,510 USD értékben vásároltak. A kampány időszak alatt a körülbelül 7 ezer fős feliratkozói bázisunk kb 12%-a konvertált vásárlóvá. Az azóta eltelt bő évben az összeg felment 467,672 USD-re. Tudtunkkal ez a kampány utáni előrendelési összeg is átlagon felüli eredménynek számít, ami minden bizonnyal annak tudható be, hogy rendszeresen és részletesen kommunikálunk a külvilág felé, így látható, hogy jól halad a projekt, és ez bizalmat közvetít a vásárlók felé.
Jelenleg a gyártásra és az összeszerelésre készülünk fel, de ez a rész már nem releváns ennek a cikknek a kapcsán. Én mindenkit csak bátorítani tudok, hogy próbálja meg a közösségi finanszírozást ha van egy nagy ötlete, és komolyan gondolja a dolgot.
Végezetül pedig az audiovizuális olvasók számára: a Nemzeti Televízió készített velem egy interjút.
Igyekszem megválaszolni a kommentekben esetlegesen felmerülő kérdéseket.
Köszönöm a figyelmet, és szép napot kívánok mindenkinek!
Monda László
Ultimate Gadget Laboratories Kft.
Alapító és ügyvezető
Eddig a cikk. Amint látod, a dolog egyáltalán nem lehetetlen, de nem is olyan egyszerű, mint sokan gondolják. Komoly marketingmunka és rengeteg munkaóra van mögötte, egy jó ötlet önmagában még édeskevés.
Ez ne vegye el a kedved, de csak akkor vágj bele, ha tényleg komolyan gondolod és hajlandó vagy keményen is dolgozni érte. (S természetesen a munka legnehezebb része akkor kezdődik, amikor már megvan a pénz, hiszen a terméket le is kell tudni gyártani és eljuttatni a vásárlókhoz.)
Kedves Kiszámoló,
Elnézést a kicsi "OFF" -ért, de már szerintem nagyon sokan várjuk...
Lehet már tudni, hogy mikor lesznek elérhetők a videóid ? 🙂
Már nagyon nézném és tanulnám!
Ez érdekes lehet nektek:
insiderblog.hu/blogzine/2017/02/10/itt-a-lehetoseg-most-ezer-fiatal-vallalkozo-valosithatja-meg-otletet/
Szia Balazs,
Ez a tipikus VC (venture capitalist) deal, amit a cikk elejen emlitettem. Toket kapsz (es remelhetoleg know-how-t is) es cserebe tulajdonreszt kernek. 9 millio forintot kapsz toluk, cserebe 9% tulajdonreszt kernek. A mi projectunkhoz ez nem lett volna szignifikans osszeg, de ez projectenkent valtozik. Ez is egy lehetoseg.
Kell valami garanciát vállalni az időben szállításra vagy csúszhat is a szállítás? Mi a helyzet, ha közben valaki meggondolja magát? Visszakérheti a pénzt, mint egy normális internet vásárlásnál vagy erre más szabályok vonatkoznak? Ha mégsem tetszik a termék a vásárlónak elállhat a vásárlástól, mint egy normális internet vásárlásnál?
Még két kiegészítés az előbbi kérdéshez! Milyen jogaik vannak a finanszírozóknak? Milyen minimális kötelezettsége van a pénzt gyűjtőnek?
Tipikusan milyen országból érkeztek a megrendelések?
A Kickstarter-en milyen országban érdemes bejegyezni a céget? Mennyire bonyolult és drága távolról igazgatni egy céget?
Az adózás szempontjából hogy működik az adománygyűjtés? Főleg akkor ha a bevételt célzó kampány és a szállítás két különböző adóévben történik? Gondolom ezt magánszemélyként nem lehet levezényelni, csak cégesen?
Mindenek előtt tleg gratula, le a kalappal!
De ha jól értettem a cikket, akkor 4 millió forintot már úgy beleinvesztáltatok ebbe a projektbe, hogy nem voltatok még 50%-osan sem biztosak abban, hogy ebből valaha sikeres gyártás lesz.
Azért ez több mint tanulópénz, nem? Vagy már ezt a 4 milliót is hasonlóan szereztétek meg?
További sikereket a jövőben is! 🙂
Számomra lenyűgöző, ahogy ezt végigcsináltátok! Egy élmény volt olvasni a cikket és bár nem vagyok az az ötletember, de egy nagy álmom, hogy egyszer részese lehessek ilyennek, mert hihetetlenül vonz ez a fajta erőbedobás.
Mikorra lesz kész a motyó? Esetleg egy majdnem kész verziót ki lehet próbálni? Az a mouse gomb nagy ötlet, nem tudom, hogy a tiétek-e, de minden billentyűzetre kellene.
A gyűjtést szervező oldal mennyi jutalékot von le?
@Outraged, minden üzlethez kell valamekkora önerő! A semmire általában nem lehet pénzt gyűjteni. A 4 millió forint ahhoz képest semmi, hogy még 10 000 órát is dolgoztak az előkészületekkel. Ez 1 ember 5 évi munkája vagy két ember 2,5 éves munkája. Ha máshol ezért havi 300 000 forintot keresnének ez még 18 millió önerőt jelent a 4 millió mellett.
Nem nevezném könnyű pénzkeresetnek! Ha az ötlet nem elég jó, akkor elég sokat lehet bukni vele, de úgy látszik itt sincs ingyen ebéd 🙂
@Kiszamolo: A majdnem kész is tökéletes 🙂
Gratulálok a sikerhez!
Valójában a tündérmese mögött mindig kemény munka van, ami kívülről nem látszik. A 10 ezer óra az brutálisan sok! A pénzről nem is beszélve.
Nekem is volt kickstarter projektem, kb. 500 órát toltunk bele. Kb. 200 emailt küldtünk ki, de senkit nem érdekelt, beleérve a magyar oldalakat is. Hiába volt 5000 lájk a facebook oldalon, hiába volt youtube csatorna, az kevés. Hiába van fent a kickstarter oldalán, annyi a projekt van, hogy elveszik. Ez a legnehezebb, figyelmet szerezni. Nekünk pedig nem sikerült.
Ami egyedül működött hogy kb. 30 crowfunding szakértő keresett meg, hogy jó pénzért hirdeti meg sikeressé teszi a projektet, persze nem garantáltak semmit...
Szóval aki ilyenbe vágná a fejszéjét, ne csak azt nézze meg, hogy hány sikeres projekt volt és mennyi pénzt "zsebelt be", hanem azt is, hogy hány projekt nem sikerült, mennyi pénz és idő ment bele.
Gratulálok! Ilyenkor felmerülhet a kérdés, szabadalmaztatva van-e (vagy legalább használatiminta-oltalom van-e rá)? Gondolom vszeg nincs.
Nekem is van pár ötletem. Ha nincs "levédve", bárki lemásolhatja, majd olcsóbban elárasztja vele a piacot. Viszont szellemi tulajdonvédelemre nincs pénzem, persze az sem életbiztosítás.
Összességében persze járhatóbb, realisztikus, vonzóbb útnak tűnik a közösségi finanszírozás. Látván sok "lánglelkű" magyar feltaláló sorsát az elmúlt évtizedekben, milyen kálváriákat jártak be.
Szia Topfly,
A szallitas csuszhat es tipikusan csuszni is szokott jelentosen mert kis startup cegek nagy faba vagjak a fejeszejuket. Mi peldaul eredetileg 2016 juliusra igertuk a szallitast de meg mindig nem szallitottunk mert annyival bonyolultabb a tomeggyartas mint elore gondoltuk. Az aktualis varhato szallitasi ido 2017 junius, ami barhogy is nezzuk 1 ev csuszas.
A kulcs a rendszeres es reszletes kommunikacio. Mi havi rendszeresseggel teszunk kozze a hireket a hirlevelunkon es a blogunkon, illetve hetente kis hireket social median. Ez megnyugtatja a vasarlokat mert latjak, hogy halad a project.
Barki elallhat a vasarlastol es azonnal visszafizetjuk az arat de ezt nagyon ritka mert a vasarlok hajlandok hosszu ideig varni egy minosegi termek remenyeben. Tudtommal egyebkent nem minden project gazda van kotelezve a visszafizetesre
Topfly,
Bar nem vagyok jogasz, de tudtommal a project gazda kotelessege a projectet sikerre vinni, es leszallitani a vasarolt termekeket. Amennyiben ez nem sikerul, ugy a vasarlok jo esellyel buktak a penzuket, amely esetben class action pert indithatnak, bar erre ritkan van pelda.
Ami a vasarlo jogait illeti, ugyancsak nem vagyok biztos a reszletekben. Mint mondtam mi azonnal visszautaljuk a vasarlas osszeget igeny eseten, de tudtommal nem minden szajton van erre kotelezve a project gazda.
A megrendeleseink 60%-a USA-bol erkezik es tipikusan a fejlett orszagokbol a maradek. A vasarlasok 1-2%-a jott Magyarorszagrol, ami eleg jonak szamit az itteni vasarloero es nepesseg fenyeben. A crowdfunding szajtunk backers szekciojajaban egyebkent lathatod minden egyes vasarlo varosat, orszagat. crowdsupply.com/ugl/ultimate-hacking-keyboard/backers
Topfly,
Tudtommal akik crowdfunding kapcsan ceget jegyeznek be azok foleg Angliaban teszik. Mivel nekunk nincs kulfoldi cegunk ezert nem tudom, hogy milyen bonyolult es draga tavolrol igazgatni egy ceget. 🙂
Egyebkent kezdetben mi is gondolkodtunk rajta, hogy kulfoldon jegyzunk be ceget es Kickstarter-en indulunk de aztan ugy gondoltuk (szerintunk helyesen), hogy a kampany sikeressege elsosorban a kampany elotti bazismunkan mulik, nem pedig a crowdfunding szajton, ahol indulunk.
Ha valaki a Kickstarter-en akar indulni akkor megnezheti, hogy milyen orszagokbol lehet projectet inditani. kickstarter.com/help/faq/creator+questions#faq_41823 Ezen orszagok egyikeben kell ceget alapitani.
Karoly,
Az adozasi kerdeseddel nem vagyok tisztaban, de tanult kollegam, Volgyi Andras alighanem tobbet tud meselni rola, igy ezt meghagyom neki. 🙂
Outraged,
Koszi szepen a gratulaciot!
4 millio forint 2 emberre levetitve egy ilyen project kapcsan apropenz. Ha kiszamolnank a 10,000 orat egy valamirevalo mernoki fizetessel, az utne igazan.
Kiszamolo,
A billentyuzet a varhato szallitasi ido alapjan 2017 juliusra lesz keszen. Lehet, hogy meg csusztatunk egy kicsit de mar biztos nem sokat. Alapszabalykent elmondhato, hogy minosegben nem kotunk kompromisszumot, inkabb kitoljuk a hataridot.
A prototipusaink mar mukodokepesek, de azok a fejlesztoinknel vannak, igy a kiprobalas egyelore nem oldhato meg egyszeruen.
A mouse gombot en talaltam ki, bar csinaltak mar egy-ket billentyuzetet, amiken fellelheto.
Mi a Crowd Supply-tol specialis kedvezmenyt kaptunk mert a project eleg elorehaladott allapotban volt, illetve az o projectjeikhez kepest nagy potencialt lattak benne. A mi esetunkben a konkret szazalekot nem mondhatom meg, de altalanossagban veve ugy 8%-ot szamolnak fel a crowdfunding szajtok az utalasi koltsegekkel egyutt.
RBG,
Koszi szepen a gratulaciot!
Sok igazsag van abban, amit leirtal. Tudtommal a crowdfunding projectek kb 7% sikeres. Raadasul a mi esetunkben az atlagos 50,000 USD helyett, amit a hardware projectek szoktak megcelozni mi 200,000 USD-t celoztunk meg, tehat pusztan statisztikailag nezve joval kisebb eselyunk volt a sikerre.
Melyik project volt a tietek ha megkerdezhetem?
P. G.,
Egyelore nem szabadalmaztattunk semmit es nem biztos, hogy valaha fogunk. Trademarkot viszont be fogunk jegyezni, hogy a brandet vedjuk.
Amugy meg az UHK egy Free and Open Source hardware, igy a tervek tobbsege meg van osztva online. Ezzel felgyorsitjuk az innovaciot mert barki segithet kivulrol, amire mar eddig is voltak peldak.
Az UHK egy eleg respiaci termek es ahhoz kepest nagyon bonyolult gyartani, igy nem igazan tartunk a klonoktol.
Tovabba a szabadalmak hamis biztonsagerzetet adnak. Egy rakas penz es jogi hercehurca utan Kina meg mindig elaraszthatja a piacot. Jopar pelda van erre is. A legjobb strategia, a folyamatos fejlesztes, igy mindig vonzobb lesz a termeked mint a klonok.
Nagyon tetszik a termék. Tervezitek, hogy Magyarországon megvásárolható lesz a számtech boltokban?
Laci és András!
10 éve, amikor egy műhely bulin meséltetek a tervetekről és arról a bizonyos UHK-ról, nem tudtam elképzelni hogy mi lesz ebből... 🙂
Gratulálok a sikerhez és nagyon büszke vagyok rátok! Csak így tovább!!!
Lasszo,
Orulok, hogy tetszik az UHK! Idovel tervezzuk kiskereskedelmi csatornakon ertekesiteni de leven, hogy ez egy premium, respiaci termek, a magyarorszagi kiskereskedelmi ertekesitesre nem sok eselyt latunk. Ha megnezed a Media Markt polcait 30 ezer forint felett nem nagyon vannak ott se billentyuzetek.
Károly,
A sikeres kampány után mi előlegszámlával kértük be a pénzt a Crowd Supply-tól, szállításkor pedig végszámlát fogunk kiállítani, azonos összeggel. Én sem vagyok könyvelő, azt nem tudom, hogy magánszemély esetében kivitelezhető-e a dolog.
Gratulálok én is! Engem az érdekelne, hogy milyen módon lehet elérni a média érdeklődését, aktívan kerestétek a lehetőségeket (hogyan?) vagy megtaláltak benneteket? Főleg magyarországi viszonylatban érdekelne. Köszi
"több mint 10 ezer órát dolgoztunk a projekten, illetve kb. 4 millió forintot költöttünk rá saját pénzből"
Ennek a 10 ezer órának hány százaléka ment a crowdfunding előkészületeire (PR, marketing) és mennyi a termék / prototipus fejlesztésére?
Ez 10 000 Ft-os órabérrel számolva 100M Ft. Ha már ennyi időt (=pénzt) befektettetek, nem lett volna egyszerűbb megfinanszirozni a maradék 60-at és legyártani az első 1000 terméket crowdfunding nélkül?
Szerintem ez egyébként a crowdfunding legnagyobb buktatója, ha belegondolsz a ti projektetek mindössze 40%-át finanszíroztátok ebből. Mi lett volna ha csak 950 ember jön össze?
A crowdfunding akkor éri meg szerintem ha 5-10% befektetéssel elő lehet teremteni a maradék 90%-95%-ot ami a projekt beindításához kell.
AngelInnocent,
Koszi szepen a gratulaciot! Annak idejen dobtunk egy emailt a 444.hu-nak. Lattuk, hogy az egyik ottani szerkeszto odaig van a mechanikus billentyuzetekert es nekunk eppen egy pesti rendezvenyen volt dolgunk, igy ott osszefutottunk, csinalt velunk egy par perces interjut es kepeket amibol szuletet egy cikk.
Ez elinditotta itthon a lavinat.
Gabor,
Nem csinaltunk pontos kalkulaciot, de erzesre a raforditott ido 10-20%-a mehetett PR-ra, marketingre. A tobbi termekfejlesztesre ment.
Ha sajat penzunkbol akartuk volna megfinanszirozni a projectet, akkor mas projecteken kellett volna sokat dolgoznunk. De ez nem csak a penzrol szol. A crowdfunding es az azt megelozo PR kapcsan rengeteg visszajelzest kaptunk a leendo vasarloktol, amelyek a termekfejlesztesbe beepitve felbecsulhetetlen ertekuek.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a crowdfunding marketinget is ad, ami szinten nagyon ertekes. A crowdfunding kampanyok jelentos resze kockazati befekteto altal finanszirozott project, amelyeknek nem is lenne szukseguk tokere. Ezek a projectek piaci validacio es a marketing miatt inditanak kampanyt.
Gratulálok, ez hatalmas eredmény, további mégnagyobb sikereket kívánok!
Mi igaz abból, hogy ha valami felkerül egy CF site-ra, és kicsit beindul a dolog, akkor szorgos kínai kezecskék egy hónapon belül lopják az ötletet, legyártják és már meg is lehet venni Alin?
Mert ha ez így van, akkor elég veszélyes HW projekttel megjelenni...
"Amennyiben ez nem sikerul, ugy a vasarlok jo esellyel buktak a penzuket, amely esetben class action pert indithatnak, bar erre ritkan van pelda."
Ez nem túl megnyugtató. Nem olcsó, éveket lehet késni vele, és ha az ötletgazda úgy gondolja, hogy mégse csinálja meg, akkor leléphet a pénzzel.
Én azt hittem, a vásárlókat ennél jobban védi a rendszer.
Gratulálok, a sikerhez is meg a cikkhez is és köszönjük.
Azoknak akik a szabadalmi dolgoktól félnek...ne tegyétek. Itt is látszik, hogy egyedül nem megy, egy garázsban lehet egy ideig haladni, de van egy pont ahol muszáj elárulni mit csinálsz, szakembereket foglalkoztatni, és addigra nem lesz szabadalmi jogod hacsak nincs marha sok pénzed. Aki ezt nem tudja felfogni és beletörődni, az ne is gondolkodjon ilyesmibe. (szerintem) Nekem is van olyan ötletem ami még nincs kész (nem közösségi finanszírozós), lehet nem is lesz, de már két embert tudok aki belebukott, nem azért mert annyira nehéz, hanem mert bele kell ölni egy csomó munkát aminek az idejét - pénzét máshonnan kell / kellene kigazdálkodni.
Az ötlet önmagában semmit sem ér, olyanja kérem mindenkinek van, akinek van fantáziája:)
@Gabor, rossz a hozzáállásod! A crowdfunding nem egyszerűen finanszírozást ad, hanem vevőket. Lehet, hogy könnyebb a zsebedből elővenni a pénzt, de akkor nem fogod megtudni, hogy valóban van-e reális érdeklődés a terméked iránt, mielőtt a piacra dobod és sokkal nagyobb lesz a kockázatod!
Én is pótolnám az elmaradt gratulációkat! Valóban nagy dolgot vittek véghez és megmutattátok, hogy Magyarországról kevés pénzzel és egy jó ötlettel is sikeresen ki lehet lépni a világpiacra az internetnek köszönhetően.
Azt viszont nem tetszik, hogy nem mélyedtetek bele jobban a jogi dolgokban. Jó dolog visszaadni a pénzt annak aki visszakéri, de ez boríthatja az egész céget, ha a pénz már be van fektetve a gyártásba. Normál internetes vásárlásnál van egy European Small Claims Procedure, amellyel elég olcsón és egyszerűen vissza lehet kérni a pénzt, ha a cég nem akar fizetni. Ez nagy kockázat!
@Fairy, lokikus, hogy a vevőknek kevesebb joguk legyen, mert ez részben finanszírozás, részben vásárlás. Te mint vevő támogatsz egy zseniális ötletet és jogod van elsőként megvenni, de kockáztatod a pénzedet ha valami balul sül el.
Sokszor tisztán pénzügyileg is megéri a dolog. Ha például az új billentyűzet azt az ígéretet hordozza, hogy 10%-al növeli a hatékonyságodat és te havi 10 000 dollárt keresel, akkor gyakorlatilag 1 hét alatt megtérül a 250 dolláros ár. Ha mégsem jön össze buktál 250 dollárt, de kereshettél volna évi plusz 12 000 dollárt. Te ekkora potenciális profitnál nem kockáztatnál 250 dollárt?
Eddig egyetlen kickstarter projektet támogattam: kickstarter.com/projects/1041610927/znaps-the-9-magnetic-adapter-for-your-mobile-devic/updates
2 éve indult, csili-vili képek és videók készültek, az emberek számolatlanul tolták bele a pénzt.
Sajnos a mai napig nem szállítottak le semmit, email-re már a kezdetek óta nem válaszolnak. Mivel a kickstarter csak a felületet biztosítja, így pénzt vissza nem utal (nem azonos a működése pl. az ebay-paypal rendszerrel), így a pénzt a támogatók mind bebukták.
Érdemes elolvasni a kommenteket, van belőle több, mint 20.000.
Gratulálok, nagyon jó ilyen sikersztorikat olvasni, és azt is hogy a hozzászólások nagy része pozitv. Le a kalappal, a rengeteg munkának és kitartásnak meglett az eredménye.
Ilyen nincs is!
Sehol egy akadékoskodó hivatal ahol hónapokig ültetik a papírokat, uram-bátyám sógor koma mutyi?
Úgy látszik még vannak normális helyek a világon, kár hogy Mo. nem tartozik közéjük!
Sok sikert!!!
Kedves Monda László,
kickstarter.com/projects/1090489946/m1911-forever-multi-shoot-3d-printed-rubber-band-g
A legnagyobb tapasztalatom az volt, hogy a siker sikert szül, a sikertelenség pedig sikertelenséget. Vagyis ha sikerül a projektet "felkapatni" valahol, akkor az egy öngerjesztő folyamatként elindul. Nekünk nem jött össze a kritikus tömeg, a hype, ami sokszor igazságtalanul, de népszerűvé tesz dolgokat. Persze sok nagyszerű project hal el és sok projekt érdemtelenül lesz sikeres, de a végső ítéletet mindig a piac mondja ki.
Nagyon sok ember véleményét kikértük (kickstarter projectet indítóktól is), sok tanácsot megfogadtunk, másokat elvetettünk.
Van amit most már máshogy csinálnánk, de sok mindennél nem láttuk hogy miért nem jó.
Részünkről a koncepció az volt, hogy sokan ismerik ezeket a játékokat (Rubber band gun), de elsősorban mindenki magának készítette el. A fórumokban pedig szinte mindenhol azt kérdezték, hogy hol lehet megrendelni. Így úgy ítéltük meg, hogy van rá piaci igény és volt már több sikeres kickstarter project is a témában. A facebook oldalunkon is jók voltak a visszajelzések, így elindultunk. Persze nagy tanulság az, hogy valaki érdeklődik, még nem biztos hogy vásárolni is fog.
Összességében szerintem az volt a baj, hogy nagyon kevés ember jutott el a kickstarter oldalunkra. (de a konverzió jó volt, 1%) Sajnos nekünk nem sikerült a média figyelmét felkeltenünk.
De az is egy lehetőség, hogy mégis csak velünk volt a baj. (termék, kampány, stb)
Ezt el kell fogadni.
A ti tapasztalataitokból szerintem a legfontosabb tanulság (számomra) az, hogy már sokkal a kampány előtt meg kell kezdeni a marketinget. (bár nálunk is volt erre törekvés, pl. facebook és youtube csatorna)
Illetve a korábbi hozzászólásokhoz kapcsolódóan írom hogy a kickstarter álláspontja az, hogy a felhasználók nem vásárlók hanem befektetők, így semmilyen felelősséget nem vállal a projektekért. (Más kérdés, hogy milyen befektető az, ahol nincs részesedés, nincs tulajdonjog, siker esetén nincs haszon, csak egy termék, amit előre kifizettél)
@Gábor Lehet, hogy ez a project már elkészült?
ebay.com/itm/2-4-A-Micro-USB-Charging-Cable-Magnetic-Adapter-Charger-for-Samsung-Android-LG-/282376659449?var=&hash=item41bef5e1f9:m:mRF4I0MpMv6mcNx1OOis8hA
Ilyeneknél azért szeretek rávilágítani, hogy Kickstarteren nem vásárolsz, hanem adakozol. Amiért kaphatsz valamit cserébe (vagy az esetek jelentős részében nem) - ezt ők is szépen leírják és nagyon is figyelnek rá, hogy "támogatásnak" hívják mindenhol és ne "vásárlásnak", de az emberekben valahogy ez nem marad meg és vásárlásként kezelik. Többi oldalt kevésbé ismerem.
A termék amúgy tök jó és örülök a sikernek, de én soha nem "vásárolnék" semmit Kickstarteren. Létjogosultsága van az üzleti modelnnek, hisz a nagy bukások mellett azért sok siker is van - de engem már maga az is eltántorít, hogy a Kickstarter több haszontalan gagyi kacattal van tele, mint az éjszakai TV Shop.
Itt is egy sztori a közelmúltból.
Mondjuk abban az országban azért mások az arányok, ami az anyagi hátteret illeti, de így sem egyszerű: getsupply.com/blogs/journal/my-first-kickstarter-was-a-personal-nightmare-and-i-ll-definitely-do-it-again
Ja, itt a másik, ahol én pl. semmiféle nagy ötletet nem látok: carryology.com/insights/insights-1/linjers-5-tips-to-a-successful-kickstarter/
Alfa,
Volt mar ra pelda, hogy mielott egy crowdfunding kampany leszallitotta volna az arut, az AliExpressen lehetett kapni a kinai klont. Ez azonban csak nagyon egyszeru termekek eseten tortenhet meg. A mi esetunkben az UHK-ban van elektronika, szoftver, firmware, mechanika, igy ezt nem lehet seperc alatt lekoppintani, valamint sokkal nagyobb beruhazas a tomeggyartasa.
Elobb vagy utobb be kell jelenteni a termeket, hogy az erdeklodok tudomast szerezzenek rola, es mint azt fentebb irtam jobb elobb mint utobb elkezdeni a PR-t. A sikeres kampanyig ugysincs piaci validacio, igy addig a klonok megjelenese nagyon valoszinutlen.
Fairy,
A crowdfundingban van riziko mindket fel reszerol es nincs garancia a sikerre. A crowdfunding vasarlok tipikusan early adopter-ek, akik az atlagembernel jobban akarjak a termeket es hajlandoak tobbet varni ra nagyobb kockazattal annak remenyeben, hogy ok legyenek a vilagon az elsok, akik kezhez veszik.
Az azert erosen atipikus, hogy az otletgazda lelep a penzevel. Ha egy project bedol akkor az millio mas dolog miatt tortenik, nem ez miatt.
Topfly,
Szerintem kelloen belemellyedtunk a jogi dolgokba, amelyek ennyi ido utan mar joval homalyosabbak. Mindenesetre az eg vilagon semmit sem valtoztatott volna ha megjobban belemelyedunk a jogba. Egy vallalkozasban mindig van riziko, igy a kudarc lehetoseg. Amit tehetunk, es meg is teszunk az az, hogy minimalizaljuk a rizikot.
Gabor,
Igen, vannak az altalad emlitett Kickstarter projecthez hasonlo esetek. Ezeket az egyes crowdfunding szajtok kulonbozofelekeppen probaljak kiszurni meg a kampany indulasa elott. A Kickstarter egy ideje bekemenyitett, amikor is tobbek kozott a renderelt anyagokat tiltotta ki, amelyek azt a hamis erzetet keltettek, hogy a termek mar letezik. A Crowd Supply explicit felmeri a jelentkezo kompetenciajat es csak akkor engedik indulni ha ugy velik, hogy varhatoan megvalositjak a projectet. Az IndieGogo-nak tudtommal nincs ilyen szuro mechanizmusa.
Sajnos meg a fentiek sem garantaljak a sikert, de novelik az eselyet.
RBG,
Koszi, hogy megosztottad velunk a projectedet!
Igen, az erdeklodok gyujtese kritikus fontossagu. Valamint nagyon fontos, hogy levelezo listara gyujtsetek oket mert annak sokkal magasabb a konverzioja mint a social medianak.
Erdemes lett volna tobb anyagot feltenni az oldalra mert az bizalmat epit. Az is segithetett volna ha lett volna egy stretch goal, amelynek az eleresekor jobb minosegu froccsontott pisztolyt adtatok volna. Par millio forinttol megvalosithato es azon a ponton a gyartasi koltsegek is leesnek szinte a nullara es onnantol masszivan profitabilisak vagytok.
Oszkar,
Minden, amit leirtal nagyon korrekt, es teljesen jogos a szohasznalatod. Egyertelmuen a tamogato szot kellett volna hasznalnom a vasarlok helyett.
@Talios: az ötletet hamar lenyúlták mások is, és - miután meguntam a várakozást - én magam is megkaptam néhány hónap után a kínai másolatot - féláron. Maga a kickstarter project viszont mind a mai napig "élő", ha akarnék, ma is beszállhatnék, pedig tisztán látszik, hogy lehúzás volt csak (a linkelt cikkekben írták, hogy két kínai állt a kanadainak hazudott vállalkozás mögött). Ráadásul maga a márka él, és pl. ebay-en is megrendelhető a termék. Csak épp a kickstarteres támogatókról "feledkezett meg" a cég... 🙁
@Monda László: az a baj, hogy a kickstarter mossa a kezeit, pénzt vissza nem utal - még ha egyértelműen ki is derül, hogy csalás történt. Oszcar már leírta jól a lényeget, hogy ez nem "vásárlás", hanem "támogatás". Ha mázlija van az embernek, visszakap érte valamit, de lehet, hogy nem lát semmit cserébe...