Kié legyen a profit?
A társadalom szétszakadása egyre nagyobb probléma az egész világon. Amíg a hatvanas-hetvenes években egy gyári munkás egymaga eltartotta a családját az amerikai álomnak megfelelő szinten, mára ez már semmivé foszlott, az amerikai középosztály egy nagyon szűk réteggé olvadt, a gyári munkás lét pedig gyakran még a tisztes szegénységhez is kevés lett.
A gazdagok túlzott gazdagodásának és az alacsonyabb jövedelműek folyamatos lecsúszásának rengeteg oka van, a rossz adóztatástól kezdve (a vagyonból származó jövedelmet alig adóztatják a többi típusú jövedelemhez képest) az öröklött vagyon generációs felhalmozódásán át sok egyéb ok is szerepet játszik ebben a változásban.
Az egyik ilyen ok, hogy az állam (és ezen keresztül az adófizető tömegek) a cégek megmentőjeként funkcionál, miközben a cégek megmentésének hasznából csak nagyon áttételesen részesül az állam.
Rengeteg olyan fejlesztés is megvalósul, ami az adófizetők pénzéből lett, miközben annak hasznát magáncégek fölözik le. Legékesebb példája most a Gilead által kifejlesztett vírus elleni szer, amit a cég heti adagonként szerény 3.120 dollárért árul jelenleg a koronavírus elleni gyógykezeléshez.
Mi ebben a probléma? Hogy ezt a szert az adófizetők 70 millió dollárjából fejlesztette a cég, eredetileg az ebola ellen.
A New York Times egyik cikke is ezt a kérdést feszegeti: ha a fejlesztések költségeit (akár egy konkrét gyógyszer, de akár maga a GPS vagy az internet) az állam állja, miért ne kérhetne részesedést annak a hasznából is. (Természetesen áttételesen részesedik az állam, ha máshol nem, adózásnál, de ennél sokkal többet is kaphatna.)
Ugyanígy, ha a cégek rizikóját államosítják, vagyis a bajba került cégeket megmenti az állam, akkor a megmentés hasznából miért csak a részvényesek részesednek, az állam nem?
Megjegyzem, az USÁ-ban sokkal jobban menedzselték a megmentést 2008-ban, mint nálunk, ott a bankoknak és egyéb cégeknek vissza kellett fizetni a kölcsönt. Azonban még ez is kevés. A cikkben felsorolnak példákat, hogy támogatott cégek egy része tönkrement, ami az adófizetők kára lett, a talpon maradók azonban maximum visszafizették a hitelt, így azon nem lett haszna az adófizetőknek.
Pedig ha nem csak rizikós hitelt vagy vissza sem térítendő támogatást adna az állam, hanem opciót is kikötne, ha a cég a támogatás miatt lesz sikeres, az adófizetők sokkal jobban járnának.
Adtak rengeteg cégnek pénzt az ebola elleni gyógyszerek kutatására. A legtöbb cégnél a pénz semmivé lett, mert nem sikerült előállni a megfelelő hatóanyaggal. A Gileadnál elértek részsikert és mi lett? Egy magáncég hasznává vált a támogatás által elért eredmény, az összes többi veszteség pedig az adófizetőké lett.
Ezért kellene egy “üzleti angyal”-szerű állami alap, ami nem egyszerűen támogatja a gyógyszerkutatást, a megújuló energiák hasznosítását, vagy bármi egyebet, nem csak pénzt ad a megmentésre vágyó cégeknek, hanem tulajdonossá is válik. Így nem csak az üzleti veszteség és a kockázat lesz az államé, de az üzleti haszon is, amiből végre az adófizetők is profitálhatnak.
Nagy felzúdulást váltott ki néhány hónapja, hogy olyan cégtulajdonosok kértek megmentést az államtól, akik már milliárdokat vettek ki a cégükből előtte. Ennek ellenére nem akarták a munkavállalóik bérét egy hónapig sem fizetni, hanem az államtól kértek segítséget. Miközben a három jachtjuk közül a legkisebbet eladva is egy évig tudták volna fizetni a munkavállalóikat.
Ha az állam nem megmentené az ilyen cégeket, hanem tőzsdén keresztül részben felvásárolná, egyből találnának az ilyen cégek vagy azok tulajdonosai néhány millió dollárt a zsebükben, amiből tudnák kezelni a problémát.
De ha mégsem, akkor is jól jár az állam: megmenti a céget és a munkahelyeket, s utána nem csak a költségekből, de a megmentés hasznából is részesedne. S nem, nem lenne ettől szocializmus, mert az állam csak jó kapitalistaként kezelné az adófizetők pénzét. S ha a cégekben, akik most arra játszanak, hogy bármi áron, bármikor megmentik őket, akármit csinálnak is, tudatosodna, hogy komoly ára van a felelőtlen cégvezetésnek, mert az állam segítsége nem ingyen van, mindjárt kevesebb céget kellene megmenteni a saját hibája miatt.
Orwell vagy Huxley se találhatta volna ki jobban.
Szóval, csak azt akarom mondani, hogy a társadalmi rétegek közötti különbségek (szakadék) csökkentésére kellene törekedni, de pont az ellenkezője történik (Lásd hazai EU források elherdálása).
Személyes tapasztalatom az, hogy sok vezetőnek nevezett személy szemében a melós az egy “rossz”, statisztikai adat, akin, amin spórolni kell, a munkás egy kényszerű emberi láncszem a gépezetben, a pozitív ösztönzök hiánya pedig katasztrofális méretű.
Ha pedig a vállalat tönkre megy a munkások utcára kerülnek, de a vezetők, akik a rossz döntéseikkel, magas bérezéssel csődbe vitték, mossák kezüket és kapcsolataik révén, ha más cégnél is, de ott folytatják ahol abba hagyták.
Ha más nem, a konkrét cikk szerzőjétől máshol ingyen olvashatok cikket, hallgathatok előadást, vagy interjút. Ha már Kiszámoló blog, nekem így jött ki a matek.
Kapcsolódó: news.ycombinator.com/item?id=23718317
@Kiszámoló: a adott válaszodra: ha érdekel az amerikai belpolitika, érdemes Tim Pool közvetítését követni.
A mostani szituhoz: nem kellene a cégeket “megmenteni”, ha előtte nem tiltották volna meg a tevékenységüket. Ha csak simán hagyják működni a gazdaságot. Aki fél a náthától, az majd otthon marad / nem nyit ki saját magától, de a többieknek ne legyen már kötelező!
Na, most pontosan ez történik és erre a legkevésbé sem a mégtöbb állam a megoldás, hanem ellenkezőleg.
A két szélsőség, hogy vagy csak magántulajdon van, vagy pedig csak köztulajdon van.
Mivel tudományos tény, hogy léteznek piaci kudarcok, ezért a csak magántulajdon nem működik.
Azt is tudjuk hogy a csak köztulajdon sem működik, mert egy idő után nem fog dolgozni senki.
Viszont ha vegyes rendszer van, vagyis van magán és köztulajdon is, akkor mindig lesz egy réteg, aki a profitot magánosítani, a költségeket pedig társadalmiasítani akarja.
Egyébként ez is emberi alapvetés: a Barca szurkoló is úgy fogalmaz, hogy megnyerTÜK (mi) a bajnokságot, vagy pedig a Barca/a fiúk elvesztetTÉK (ők) a bajnokságot.
Jellem – az hiányzik az emberekből.
Gondolkodtam hogy lehetne ezt kezelni, egy ötlet lehetne hogy osztalékot/bónuszt csak 3-5 év csúszással lehetne kivenni, de ez is kijátszható. Szóval passzolok.
Az állami segítséget nem kell igénybe venni, de ha kell, nem ingyen van.
Ennyi az egész. De mintha nem is olvastad volna a cikket.
Meg ugye akkoriban elég volt 1 tv, 1 telefon, 1 autó, stb, ma pedig 3 tv, mindenkinek 1 telefon + laptop, vezetéks net + mobilnet, heti több alkalommal gyorskaja, főzni luxus, ha mégis, akkor drága félkész ételeket vesznek sütni, stb. Ha ma is csak annyi eszköz lenne háztartásonként, mint korábban, rögtön több pénz maradna hó végén.
Amúgy pedig igen, az államnak a megmentett cégből részesedést kellene kapnia, mint ahogy egy befektető is üzleti részért cserébe pakol tőkét egy cégbe. Enélkül ösztönzik, hogy mindenki vegye ki az utolsó forintot is a cégből, majd állambácsi telerakja a kasszát, ha gond lesz.
Ugyanakkor szerintem erdemes ezt az utolso lepesig vegiggondolni: “…akkor is jól jár az állam…” Ez remek, de ettol a leszakado retegeknek miert lesz jobb? Nyilvan lehet mondani, hogy tobb allami penz jutna a segitesukre, de biztos, hogy a legtobb orszagban az allam penzhianya miatt szakad le a tarsadalom jo resze? Ha az allamnak tobb penze van attol meg a tarsadalom szetszakadasa nem oldodik meg.
Mindenkepp tarthatatlan, hogy adofizetoi penzbol mentenek cegeket. De attol meg, ha az alllamnak tobb van, mi garantalja, hogy jobb lesz az adofizetoknek? Es mi van pl. a “nem adofizetokkel”?
Lattam mar adocsokkentest politikai okokbol, de latott mar valaki adocsokkentest azert, mert “iden tul sok jott be, x ado matol y %-t csokken”?
Vagy akkor ha adót fizetek (mint cég), akkor az állam nyereségéből is részesedni fogok?? ehh
Ahogy kapja az állami támogatást itthon is az Audi, Mercedes, BMW, Hunguest Hotels, Mészáros és Mészáros, stbstb, nem kap értük cserébe tulajdonrészt, hanem az adókon keresztül visszaveszi majd később az állam a hozzájárulását, és így jól járnak az adófizetők.
Kicsit populista cikknek érzem ezt, akár Kanye West indulhatna ezzel a választásokon… 😉
Nekem a Firefox mindenhez működik, kivéve Gmail, mondjuk azt a Google direkt úgy optimalizlálta, hogy konkurens böngészőn ne akard használni.
Ha beüt a baj és egy cégnek segítség kell, annak két-két oka és módja lehet.
Okok: vagy az üzleti modell halt meg, akkor nyilván nem szabad segíteni. Vagy pedig likviditási probléma van, a gond átmeneti.
Módok: az állam adhat államilag garantált hitelt, vagy pedig tőkeemeléssel beszállhat tulajdonosként.
Namost azt ugye megbeszéltük, hogy a gond csak átmeneti (ellenkező esetben Btk.). Ebben az esetben a likviditási probléma áthidalására az állami hitel józan megoldás (anticiklikus gazdaságpolitikának tekinthető). A részesedésszerzés elég vadkapitalista dolog.
Ha ezen az úton indulunk el, akkor a cégvezetés nem csak a core biznisszel fog foglalkozni, hanem a gazdasági ciklussal, tőkeáttétel menedzseléssel, hogy ha jön a drawdown, ne veszítse el a tulaj a cég egy részét. Ennek viszont munkahelyek látják a kárát. Választani kell, nincs ingyenebéd.
Tényleg, hogy is lehetne elvárni egy olyan, mindenre érzékeny iparágtól, mint a légi közlekedés, hogy felkészüljenek arra a tízévente garantáltan jövő problémákra, ami mindig megtörténik velük: Öböl háború 1991, 9/11 2001, olajár-robbanás 2007, gazdasági válság 2008, vírus 2020.
Olyaaaaan gonosz dolog lenne, ha legközelebb beintenénk nekik, hogy mentsék meg őket a részvényesek, akiknek kiosztották a tízmilliárdokat az arany években.
A cégeknek FOGLALKOZNIUK KELL olyan dolgokkal, mint gazdasági ciklus, kamatváltozás, tőkeáttétel.
Erről szól a vállalati pénzügyek, mint szakma, csak szólok. Egy vállalat pénzügyi vezetőjének ez az egyetlen dolga, elvileg ezért fizetik,
Ehelyett menccsük meg szegényeket, csak a profit legyen az övek, a kockázatot majd állja a társadalom.
Az már populizmus meg szocializmus, meg kapitalista rablás, meg minden, ha valaki szerint ez egy abnormális állapot.
Pedig ez egy abnormális állapot, hogy az adófizetők pénzéből mentünk magánvagyonokat, hogy aztán azok a magánvagyonok megmaradjanak és még nagyobbra nőjenek. De ebből is látszik, mennyire baj van, hogy ezt egyáltalán magyarázni kell.
Bár nem vagyok Miklós, de a szó, amit keresel: szociáldemokrácia?
Ez nem így működik normális esetben. A Firefox, mint korábban már említették, megfelel a webes szabványoknak, és jelenleg 10% feletti részesedése van itthon, tehát az egyik legnépszerűbb böngésző jelenleg. Egy valamirevaló webfejlesztő, akiben megvan egy minimális igényességre való törekvés, mindig felkészíti a weboldalt arra, hogy kompatibilis legyen a legnépszerűbb böngészőkkel. Ha egy üzleti weboldalról lenne szó, elég ciki lenne, ha nem menne normálisan Firefoxon, és teljesen jogosan reklamálnék, ha én lennék a megrendelő. Magyarán, nem, az a megoldás, hogy a felhasználó nyisson meg másik böngészőt.
Akkor leírom röviden: NE legyen állami segítség a cégeknek. Semmilyen. Simán csak hagyják működni őket, aki meg balf* és csődbe megy, az így járt.
Ha nincs állami segítség a cégeknek, akkor nem kellene arról sem beszélni, mik a feltételei.
Valami olyasmi, amiről te itt írsz:
https://kiszamolo.hu/megoldas-ha-nem-keresel-eleget/
Azt tippelem, hogy a technológiai fejlődés nyomja le a gyári munkás keresetét, vagy olvassák el a fenti cikkedet, vagy rombolják le a gépeket.
Az teljesen jogos, hogy ha az állam pénzt fektet valamibe, akkor kapjon részt a haszonból.
Szerintem a Gileadnál itt az állam (USA) pl. azt kapja, hogy az első három hónapban ők és nem más országok vehetnek csak a gyógyszerből. Nem tudom, ez megér-e 70 milliót, ami kis része a teljes költségnek, mert a Gilead azt állítja, hogy 1 milliárd dollárt beletesznek csak 2020-ban. Azon meg vitatkoznak, hogy mi a készítmény reális ára…
washingtonpost.com/business/2020/05/26/remdesivir-coronavirus-taxpayers/
Értem, hogy így gondolod, de a mainstream nem ez.
Most az az alapelv, hogy a gazdasági szereplők dolga hogy tolják nyélgázon amíg csak lehet. És ha majd jön a szakadék, állambácsi alányúl a szekérnek és minden megy a régiben.
Mivel a piac önbeteljesítő, meg lehet érteni ezt a módszert is.
Most vagyunk túl egy 10 éves ralin, a tőkepiaci szakemberek már 3 éve várják az esést. Ha nekik kellett volna dönteni, más el is felejtettük volna a válságot és a következő felívelő szakaszban lennénk.
Nem minden fekete-fehér.
Erkölcsileg van igazad, szakmailag szerintem nem egyértelmű. De tökmindegy milyen a rendszer, mindig lesznek tolvajok, ezzel nem tudsz mit kezdeni.
A jelenlegi rendszerben szerintem 1 dologra kell nagyon figyelnie állambácsinak: a bér/eszközárak arányra. Ha az a lufi nem pukkan és nincs forradalom, akkor sokáig marad ami most van.
Nekem ne mondja senki, hogy NINCS szocializmus jelenleg, csak annyi a különbség, hogy a legnagyobbak maguknak sajátitották ki. A kapitalizmus és a szocializmus előnyeit kihasználják (pl. adómentesség 10-15 évekig kis országokban, ahol még tapsolnak is nekik, hogy kiviszik a hasznot), a hátrányait meg egyszerűen lenyomják az adófizetők torkán.
Szóval, ja, szűnjön már meg ez a rohadt kommunizmus a legfelsőbb körökben.
De felvetnék még egy problémát: miért van az, hogy amikor szintén hasonló üzleti körökben a pedofilizmus vádja felmerül, rögtön “öngyilkos” lesz pár ember, akit már meg tudnának szorongatni?
Egy perverz kutya kölyke az összes, a szaudi olajbáróktól kezdve Bezosékig. Ha kötél, akkor kötél, pár milliárdos fejért nem fogok sirni, MIKÖZBEN NAPONTA SZÁZEZREK HALNAK MEG az ő kapzsiságuk miatt.
youtube.com/watch?v=BrffURXPILc
Egyszer majd megnéznék egy Pogátsa-Kiszámoló beszélgetést is 🙂
A vállalkozások támogatásáról és adóztatásának másféle elképzelései is benne vannak Ernst Schumacher “A kicsi szép” című könyvében.
Többször jön elő a kommentekben, hogy “szocializmus így, meg úgy” és az 1989 előtti Magyarországot idézik fel. Csak az a bökkenő, hogy itt Ká-Európában nem szocializmus volt, hanem gerontokrácia által irányított bolsevizmus.
Az államnak a piac hibáit kellene kijavítania, de az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint inkább még nagyobb torzulást okoz a beavatkozása.
Az adózás vagyonadó irányába történő eltolásával pedig maximálisan egyetértek, de ezt sajnos nem fogják meglépni a közeljövőben…
OFF: Nekem Firefoxból megy a hozzászólás a fórumon. Ja és a Gmail is 🙂
micsoda depresszív fölfogás ez, hogy már a csak a negatív hír a hír?
Az allam az uzleti angyalnak sem lenne jo gazdaja sajnos szerintem.
De , ha van jo otleted, tenyleg erdekel.
Én sosem adtam fel a Firefoxból való kommentelést, és nekem egy ideje ismét megy, nem kell hozzá másik böngésző, ha hozzá is akarok szólni dolgokhoz 🙂
A bajok ott kezdődnek, amikor a tőkés elit informálisan átveszi a hatalmat az állam felett. Így kerül eltörlésre a progresszív adózás vagy a vagyon- és tőkeadó. Onnantól kezdve az állam nem az össztársadalmi érdekeket tartja szem előtt.
Az igazi probléma még előttünk áll. Az elszegényedés fogyasztás csökkenésével jár. Hogy fog a nagyvállalat autógyártásból profitálni ha csak egyre szűkülő réteg tud új autót megfizetni? Jelenleg ezt a problémát a hitelek elfedik, de mint tudjuk ez össze fog omlani mint a kártyavár.
Ezért nem fogok jelentős összeget megtakarítani. Ha omlik a rendszer az én megtakarításom fog először elporladni, mindegy miben tartom.
youtube.com/watch?v=fjs2gPa5sD0
A TLDW-verzió: az amerikai hadsereg békeidőben mindenkit tud foglalkoztatni 87-as IQ felett, ezzel részben lehetőséget biztosítva a hátrányosabb helyzetűeknek. A társadalom 15%-ának IQ-ja 87 alatti. A férfiak IQ-ja jobban szór mind felfelé, mind lefelé a mediántól. Ezeken érdemes elgondolkozni. Kapcsolódó:
historynet.com/mcnamaras-boys.htm
Csak sajnos a legtöbb ember ilyenkor az államért kiállt, aki cserébe még több hatalmat kér, és még korruptabb lesz a rendszer…és így tovább…a 22-es csapdájába került a nyugati világ nagy része…
Van ilyen is, részvénykibocsátásnak hívják, ami felhígítja a többi részvényest. Vagy ha van nagytulajdonos (aki ugye hozzá fordul segítségért), akkor vegyen meg tőle részvényeket. Vagy kapjon vételi opciót az állam, akármi, de a gyakorlat, hogy a veszteséget az állam majd állja (ad hitelt ingyen, ha már senki nem adna, neadjisten vissza nem térítendő támogatást – ilyen van most Mo.-on is – stb.), a nyereség pedig a vállalaté/részvényeseké, hát ez gáz.
Azt nem akarod megérteni, hogy Kiszámoló nem azt mondta, hogy az állam segítsen egyáltalán. Csak annyit, ha már egyszer segít, hogy mondjuk dolgozók tízezrei ne kerüljenek utcára egy régióban, ahol más munka nincs – csak egy példa -, akkor azt ne ingyen tegye, hanem igenis kapjon érte cserébe részesedést.
Amúgy tényleg nem kellene semmilyen céget megmenteni, soha
Erről az SMA-s magyar gyerekek jutnak eszembe, akiknek összekalapoztak 700 millió forintot a kezelésre. Lényegében, mintha közpénzből lettek volna megmentve. Volt is erről egy vita, hogy nem lenne-e jobb, ha ezeket a pénzeket inkább az állam szedné be az egészségügybe és úgy hatékonyabban osztaná el, s nem csak pár beteg részesülne a jóból.
Mivel nem várják el a politikusoktól a felelős gazdálkodást (mert maguk is felelőtlenek), azok nem fognak úgy gondolkodni, ahogy leírtad. Azután a Gilead-ban biztos akad egy-két jól fizető felügyelőbizottsági állás, meg a többi megsegített cégben is, a politikusoknak így jó, a választókat sem zavarja, gyógyszer is van a vírusra, a számlát a TB fizeti (hogy emiatt drágább a biztosítás, azt nem rakják össze), a hitelt a jegybank pénznyomtatása vedezi.
Mindenki boldog.
“OFF: Nekem Firefoxból megy a hozzászólás a fórumon. Ja és a Gmail is ”
Nekem néha megy néha nem.
A Gmail mindig megy:(
Nálunk ugye az áfa 27%, elég komoly különbség…
Ha az államnak megéri cégeket megmenteni, akkor az állam fog “visszaélni” ezzel! Ugyanúgy, ahogy most a cégek élnek vissza azzal, hogy jól járnak, ha megmentik őket. Ilyen ez az emberi természet…
Példa: Az állam szemet vet egy jól jövedelmező cégre. Valami ügyesen kigondolt szabályozással padlóra küldi, majd “megmenti”, azaz “ingyen bevásárol” belőle.
Persze a fenti forgatókönyv történhet politikai okokból is (xy médiacég sok borsot tört az elnök orra alá).
Jobban belegondolva, tényleg az a jobb, ha hagyjuk csődbe menni. Vagy legalábbis a segítségnek olyannak kell lennie, hogy MINDENKI (cégvezető, munkás, állam), rosszabbul járjon, mint ha nincs csődközel.
A cégek megsegítése esetén figyelni kell, mekkora a perspektíva bennük. (ellenpélda: CD-lemez gyártó vállalat) A nagyoktól az állam is jobban függ. Ha az Audi elküldené “csak” az emberek felét,az havi több milliárd mínusz az államkasszában. Egy része (adó/járulék) nem folyna be, a másik oldalon meg menne ki segélyre. Ezt megérheti áthidalni pénzzel, könnyebb is, mint adminisztrálni a leépítést.
->A német állam is (átmeneti) tulajdonrészt kap a Lufthansa megsegítéséért!