Kié legyen a profit?

A társadalom szétszakadása egyre nagyobb probléma az egész világon. Amíg a hatvanas-hetvenes években egy gyári munkás egymaga eltartotta a családját az amerikai álomnak megfelelő szinten, mára ez már semmivé foszlott, az amerikai középosztály egy nagyon szűk réteggé olvadt, a gyári munkás lét pedig gyakran még a tisztes szegénységhez is kevés lett.

A gazdagok túlzott gazdagodásának és az alacsonyabb jövedelműek folyamatos lecsúszásának rengeteg oka van, a rossz adóztatástól kezdve (a vagyonból származó jövedelmet alig adóztatják a többi típusú jövedelemhez képest) az öröklött vagyon generációs felhalmozódásán át sok egyéb ok is szerepet játszik ebben a változásban.

Az egyik ilyen ok, hogy az állam (és ezen keresztül az adófizető tömegek) a cégek megmentőjeként funkcionál, miközben a cégek megmentésének hasznából csak nagyon áttételesen részesül az állam.

Rengeteg olyan fejlesztés is megvalósul, ami az adófizetők pénzéből lett, miközben annak hasznát magáncégek fölözik le. Legékesebb példája most a Gilead által kifejlesztett vírus elleni szer, amit a cég heti adagonként szerény 3.120 dollárért árul jelenleg a koronavírus elleni gyógykezeléshez.

Mi ebben a probléma? Hogy ezt a szert az adófizetők 70 millió dollárjából fejlesztette a cég, eredetileg az ebola ellen.

A New York Times egyik cikke is ezt a kérdést feszegeti: ha a fejlesztések költségeit (akár egy konkrét gyógyszer, de akár maga a GPS vagy az internet) az állam állja, miért ne kérhetne részesedést annak a hasznából is. (Természetesen áttételesen részesedik az állam, ha máshol nem, adózásnál, de ennél sokkal többet is kaphatna.)

Ugyanígy, ha a cégek rizikóját államosítják, vagyis a bajba került cégeket megmenti az állam, akkor a megmentés hasznából miért csak a részvényesek részesednek, az állam nem?

Megjegyzem, az USÁ-ban sokkal jobban menedzselték a megmentést 2008-ban, mint nálunk, ott a bankoknak és egyéb cégeknek vissza kellett fizetni a kölcsönt. Azonban még ez is kevés. A cikkben felsorolnak példákat, hogy támogatott cégek egy része tönkrement, ami az adófizetők kára lett, a talpon maradók azonban maximum visszafizették a hitelt, így azon nem lett haszna az adófizetőknek.

Pedig ha nem csak rizikós hitelt vagy vissza sem térítendő támogatást adna az állam, hanem opciót is kikötne, ha a cég a támogatás miatt lesz sikeres, az adófizetők sokkal jobban járnának.

Adtak rengeteg cégnek pénzt az ebola elleni gyógyszerek kutatására. A legtöbb cégnél a pénz semmivé lett, mert nem sikerült előállni a megfelelő hatóanyaggal. A Gileadnál elértek részsikert és mi lett? Egy magáncég hasznává vált a támogatás által elért eredmény, az összes többi veszteség pedig az adófizetőké lett.

Ezért kellene egy “üzleti angyal”-szerű állami alap, ami nem egyszerűen támogatja a gyógyszerkutatást, a megújuló energiák hasznosítását, vagy bármi egyebet, nem csak pénzt ad a megmentésre vágyó cégeknek, hanem tulajdonossá is válik. Így nem csak az üzleti veszteség és a kockázat lesz az államé, de az üzleti haszon is, amiből végre az adófizetők is profitálhatnak.

Nagy felzúdulást váltott ki néhány hónapja, hogy olyan cégtulajdonosok kértek megmentést az államtól, akik már milliárdokat vettek ki a cégükből előtte. Ennek ellenére nem akarták a munkavállalóik bérét egy hónapig sem fizetni, hanem az államtól kértek segítséget. Miközben a három jachtjuk közül a legkisebbet eladva is egy évig tudták volna fizetni a munkavállalóikat.

Ha az állam nem megmentené az ilyen cégeket, hanem tőzsdén keresztül részben felvásárolná, egyből találnának az ilyen cégek vagy azok tulajdonosai néhány millió dollárt a zsebükben, amiből tudnák kezelni a problémát.

De ha mégsem, akkor is jól jár az állam: megmenti a céget és a munkahelyeket, s utána nem csak a költségekből, de a megmentés hasznából is részesedne. S nem, nem lenne ettől szocializmus, mert az állam csak jó kapitalistaként kezelné az adófizetők pénzét. S ha a cégekben, akik most arra játszanak, hogy bármi áron, bármikor megmentik őket, akármit csinálnak is, tudatosodna, hogy komoly ára van a felelőtlen cégvezetésnek, mert az állam segítsége nem ingyen van, mindjárt kevesebb céget kellene megmenteni a saját hibája miatt.

Share

114 hozzászólás

  • Joy
    Az államnak bizonyos mértékig kötelessége segíteni, előnyben részesíteni a területén élő-dolgozó embereket. Aki nem így látja, az kinek ad előbb vacsorát: a saját gyerekének vagy egy ismeretlen szegénygyereknek? Esetleg szabad verseny: futóverseny az ételért az utca végéig a gyereknek az idegennel. Ha mindig a te gyereked fut lassabban, nem kap enni, legfeljebb maradékot. Végül éhenhal, de legalább te jó kapitalista vagy.
    A cégek megsegítése esetén figyelni kell, mekkora a perspektíva bennük. (ellenpélda: CD-lemez gyártó vállalat) A nagyoktól az állam is jobban függ. Ha az Audi elküldené “csak” az emberek felét,az havi több milliárd mínusz az államkasszában. Egy része (adó/járulék) nem folyna be, a másik oldalon meg menne ki segélyre. Ezt megérheti áthidalni pénzzel, könnyebb is, mint adminisztrálni a leépítést.
    ->A német állam is (átmeneti) tulajdonrészt kap a Lufthansa megsegítéséért!
  • gertitorpee
    A kapitalizmus nem arról szól hogy a hasznok egyenlően oszlana el vagy hogy a nagy vállalatok ne lobbizhatnának a saját érdekükben a politikusoknál. Még csak nem is arról hogy a politikusok ne szeretnék elkerülni a nagy vállalati csődöket (ami szörnyen néz ki az újságok címlapján és nem segíti az újraválasztást).

    A kapitalizmus arról szól hogy mindenki próbálkozhat és a legügyesebb él túl. Kéne a sokmilliós CEO fizetés? Nosza, alapíts céget érj el pármilliárd dollár árbevételt és tarts el sokezer alkalmazottat és kapod a csekket. Jobbat mondok, nem is biztosan kell céget alapítanod. Végezz el egy MBA-t, és nyomj le 30 év sikeres vállalatvezetői karriert és beülhetsz a CEO székbe.

    Kéne egy kis osztalék? Hát spórolj és vegyél részvényt. Itthon ha tudsz várni 5 évet, 0%-ot adózik a tőkejövedelem. Ne sírj hanem gyűjts tőkét és gyarapodj te is. Vagy vállalkozz. Vagy emigrálj. Csak ne sírj

  • nnk
    Szerintem az ötlet mindenképpen jó, és mindenesetre jobb megoldás lenne a jelenleginél (állami részesedés a megmentésért cserébe kontra megmentés csak úgy…). A nagy problémának ezzel kapcsolatban csak azt látom, amit úgy hívnak: korrupció.
    Ideális esetben működne, de a valóság úgyis más…
  • Kenrich
    Endre bá’-t keresem AirBNB ügyben..:) Érdeklődöm, h. várja-e még a szeptemberi turistaáradatot, és mit szól a fiúk újabb törvénytervezetéhez ami a rövidtávú lakáskiadókat érinti..(?) 😉
  • Prepper Polyglot
    A profit legyen azé, aki megdolgozik érte.

    @zozo egyetértek, az államnak meg kellene szépen maradni a fenekén, azt csinálni, ami a feladata lenne.
    A normális kapitalizmus a legtöbb problémát megoldaná, persze szerintem is óriási gond, hogy egyre hatalmasabbak a társadalmi rétegek közti különbségek, de ezt a több (nagyobb) állam nem fogja megoldani.

    áruld már el, hol halnak meg százerek naponta pl: Jeff Bezos miatt? Erre nem bírok rájönni… Nem kötekedésből, komolyan kíváncsi vagyok konkrét példára.
    Egyébként ha valakinek ilyen hiedelmei vannak, hogy pl: a pénz rossz, vagy a gazdagok gonoszak, stb, érdemes megvizsgálni, hogy ezek a bizonyos hiedelmek (pénzről, pénzkeresésről) honnan származnak és helyesek-e, vagy csak visszatartanak egy csomó lehetőségtől az életben.

  • Xyz
    Mindig megdöbbenek, hogy egyes hozzászólókból mennyire hiányzik a szolidaritás, meg hogy követelik a minimál államot. Csak azért, mert pillanatnyilag szalad a szekér, jól keres stb. És ezt most nem azért mondom, mert én rászorulnék az állami támogatásokra, segélyekre stb., sőt.

    Meg lehet nézni, hogy ahol a láthatatlan kézre próbálnak hagyatkozni, mennyire torz rendszerek jönnek létre. Egészségügy, lerobbant épített környezet, nyugdíjproblémák, a végtelenségig lehet sorolni.

  • Mókavonat
    Azzal van a gond ahogyan gondolkodunk. Mindent pénzben mérünk, mennyi osztalékot vett ki, mennyivel támogatja az állam, mennyibe kerül 1 heti leállás. Amíg ez nem változik nem lesz jó megoldás. A vállalatvezetés célja, hogy hasznot termeljen, a probléma gyökere, hogy jelenleg CSAK a pénz a haszon.

    Miért nem vezették még be a társadalmi hasznosság mérését? Kell légi közlekedés? Nyilván van egy társadalmilag megítélt és számolható hasznossága, ehhez mérten meghatározni egy keretet amivel segíteni lehet az adott szektoron. Ez után jöhet az egyéni értékelés (a cég társadalmi hasznossága), mennyi cég van a piacon, melyik, hogyan gazdálkodott, minden fillért kivett a cégből, tartalékolt? Hogyan bánik az alkalmazottakkal, milyenek a munkakörülmények? Milyen döntéseket hoztak, hogyan „viselkedett”? A társadalmilag hasznosabbnak ítélt kaphat segítséget, maradjon fent a többi mehet a levesbe.

  • Giorgo
    Arról mi a véleményed, hogy a Kormány 560 milliós beruházáshoz hozzátesz még 280 milliót? A cél, hogy megvédjék a munkahelyeket.
  • Hmm
    Abban hogy a középosztály tűnik el lefelé szerintem nagy szerepe van annak is, hogy az emberek simán idióták, és alapvetően mennek szembe azokkal az elvekkel amik itt a blogon is mindig szerepelnek mint személyes pénzügyek.
    Természetes dolog, hogy semmi fizetés mellett mindent meg kell venni, nem beszélve arról, hogy mindezt hitelre.
    Érdemes utána gondolni, hogy a klasszikus “nincsen 6 havi tartaléka, meg hó végi fizetésig húzza csak” problémákhoz szükséges összeget mennyi idő alatt tudná összerakni, ha nem idióta módra szórná a pénzt. Mert az alap dolog, hogy évente meg kell venni a flagship telefont, a drága divatruhákat, utazásra, fesztiválra, ilyenekre mindenki tudja égetni a pénzt. És akkor még az autó ugye…
    Imádtam olvasni mikor beindult a koronavírus, és a hírek alatt a kommentelők a kormányon kérték számon, hogy “neki a hó végéig ha marad pénze, és utána mit kellene csinálnia”
  • Summit
    : “Azt tippelem, hogy a technológiai fejlődés nyomja le a gyári munkás keresetét”

    Az ötvenes évekre már három hulláma ment le az ipari forradalomnak, ha a technológiai fejlődés növelné a különbségeket, akkor addigra már a nyugati világban is kommunizmus lett volna.
    Persze, nyilván ez is az egyik ok, ahogy az is, hogy az ötvenes évek óta sokkal könnyebb külföldön termelni, ezért az amerikai gyári munkás mára már a kínai, vietnámi, bangladesi, ukrán munkásokkal versenyez a béréért. Ahogy az is egy létező ok, hogy az államokat foglyul ejtette a gazdasági elit, akik a saját érdeküket viszik át a törvényhozáson.
    Azt lehet látni, hogy termelési bőség van (ilyen az emberiség több ezer évéből csak az elmúlt mondjuk ötven évre jellemző), szóval leginkább elosztási probléma van. Igaz, a legnagyobb háborúkat mindig az elosztási vita robbantotta ki, szóval ez nem is olyan kis probléma.

  • KZ
    Rengeteg olyan fejlesztés is megvalósul, ami az adófizetők pénzéből lett, miközben annak hasznát magáncégek fölözik le. Legékesebb példája: iphone!
  • NN
    1.) Azon gondokodtatok-e màr, hogy miért tàmadjàk annyira a hydroxyclorochine-t, miközben a sikeres kezelések 1/3-a ehhez a szerhez köthetö? Ìrod, hogy mennyibe kerül a Gilead terméke (t.i. a Remdesivir, amivel az a baj, hogy még nem volt olyan kìsérlet amiben hatékonynak bizonyult volna, komolyan vehetö orvosi tanulmàny szerint pedig teljesen hatékonytalan szerröl van szò), mìg a H.C. alapù készìtmény àra 2-4 dollàr, tehàt nem üzlet. Hatalmas orvosi-gyògyszergyàri csata folyik, melyben a (magyar) sajtò is rendesen leleplezte magàt. Aki értön figyeli a hìreket sok mindent megérthet most, összeesküvés elméletek nélkül is. 2.) Azért egyes “gonosz” cégek nevében, akiket most megmentenek. Kis svàjci cég vagyunk, de nem két fillért fizetünk be adòként, ennek most a töredékét visszakaptuk egyszeri segélyként, aztàn jövöre az àllam bevasalja megint a céges adòt, többszörösét a segélynek…
  • Zylver

    “az állam csak jó kapitalistaként kezelné az adófizetők pénzét”
    Itt bicsaklik meg az elképzelés. Ugyanis fuggetlenul attól hogy a hanyatló nyugatról vagy a vadkeleti veégekrol beszélunk, az államot mint intézményt donto tobbségében politikusok és burokraták irányítják, elvétve szakértoket is tartalmaznak… de azok is legtobbszor kulsosek egy magáncégnél. Innentol meg az a baj hogy hiába szép és jószándékú az elképzelés, ezt nagyon nehéz megvalósítani – foleg hogy már most is eleg perverz módon visszaélnek az ehhez hasonló gyakorlatokhoz (és nem kell a tengerentúlra menni a példákért!)
    Ami papíron nagyon jól hangzik, az sajnos a gyakorlatban nem mindig úgy sul el és ha még kiskapukkal is teletuzdelik – márpedig meg fogják tenni! – az ugyeskedoknek, akkor a kovetkezo 10 év után ez fogja bedonteni az új rendszert. Ciklikusság mindorokké.
  • Husz János Puszita
    Járadék vadászat mindig létezett, az állam szerintem sem jó gazda. Adjanak hitelt, amit vissza kell fizetni, ilyen egyszerű. A törlesztés csökkenti a pénzügyi eredményt és az osztalékot. A hitel bőség és a negatív kamatok viszont nem.
    A technikai fejlődéssel nő a hatékonyság, egy munkás ugyanannyi munkával több értéket termel, így nőhet a bére is. Ha nyílik a jövedelmi olló az nem a technikai fejlődés miatt van.
  • Agent
    Azt nem tudja valaki, hogy lehet IPO-ba beszállni. Elképesztő hogy a Lemonade mit müvel a piacon. Teljesen várható volt. Aki belerakott pénzt az 2 nap alatt meg 4x-ezte.
  • Husz János Puszita
    Az egész a modern monetáris gyakorlat folyománya. Pénznyomda nélkül az állam nem tudna miből osztogatni, a cégek reális kamatokat fizetnének a hiteleikre, reális áron szerepelnének a részvényeik a mérlegben, nem duzzasztva óriásira a cegerteket. A melós meg tudná fizetni az albérletet és a párizsis zsömléjet.
  • Atkaa7
    Gyakorlatilag az lenne a javaslatod, amit Németország csinált a Lufthansával, ha jól értem:
    – 20%-ra bevásárolta magát, ez 25%+1 szavazatra növelhető,
    – 3 milliárdos szindikált hitelkeretet biztosítanak

    Cserébe:
    – nincs osztalékfizetés
    – nincs manager-bónusz
    – csökkenti a flotta-szintű CO2-kibocsátást
    – 2023. december 31-ig teljes egészében értékesíti a Lufthansában birtokolt részesedését, ha az 5,7 milliárd eurós csendes részesedést teljes egészében visszafizette a vállalatcsoport, és az önköltségi ár évi 12 százalékos kamattal megtérül.

  • Blend Ahmed
    “Ne sírj, hanem gyűjts tőkét”
    Ez egy inverz József Attila-idézet 🙂
  • Robird

    Létezik ez a személet, nézd meg hogy törik magukat a multik, hogy bizonyítsák mennyire szívügyük a társadalmi felelősségvállalás. LMBTQTBTKmicsodák, zöldülés, megmittudomén. A CEO-k még Budapesten is egymás sarkát tapossák a Pride-on.
    Más kérdés, ha tényleg annyira számítana a homoszexuálisok jogegyenlősége, mi a fenének nem vonulnak ki pl. Szaúdi Arábiából, vagy Iránból? Ja, hogy annak lenne tétje? Így inkább marad az álszent bohóckodás a Pride-on.
  • Incognito
    Szerintem a társadalmi felemelkedés biztosításának az egyik kulcsa a minőségi, államilag támogatott oktatás. Egy mélyszegénységben élő család gyerekei még így is jelentős hátránnyal indulnak, de még nem lehetetlen felemelkedniük, ha van bennük elég elszántság és kitartás. Viszont ha megszűnne az állami oktatás, vagy olyan szintre silányulna, hogy az emberek csak akkor jutnának ötről a hatra, ha magániskolába járatják a gyerekeiket, akkor a nincstelen emberek végképp leszakadnak, a nyomor pedig újratermeli önmagát. Amit én nagyon hiányolok a rendszerből a korszerű, versenyképes tananyag és tanári fizetések mellett, az a megfelelő mennyiségű és minőségű kollégiumi férőhely. Azok a diákok, akiknek pokol az élete odahaza, legalább a kollégiumban menedékre lelhetnének. 18 éves kor fölött akár párokat, családokat is lehetne így támogatni a tanulmányaik idejére egy jobb élet reményében.
  • Aliant
    Lesz valaha Kiszámoló Facebook csoport? :O
  • Gábor
    “Csak ne sírj”
    Like
  • Viktor
    Mindig a kommentek olvasasa közben felötlik bennem, hogy milyen jó lenne egy kiszamolo.hu Facebook csoport. Nem tudom érdemben követni a beszélgetéseket ebben a “gagyi” komment szekcióban. Egy FB csoportban sokkal rapidabb lenne az eszmecsere.
  • Lyonna
    A problémának szerintem van egy másik oldala is: maguk az emberek sem törekednek arra, hogy ne ugyanoda hajtsák a profitot. Mire gondolok?

    Például arra, hogy mindenki a Tesco-ban, Auchanban meg az Aliexpressen vásárol ahelyett, hogy a magyar kistermelőket/kivállalkozókat támogatná. Pedig el lehetne menni egy héten/hét hétben egyszer a piacra is, vagy szétnézni a Meskán és onnan megrendelni a horgolt terítőt.

    Tudom, ez nem tökéletes megoldás és tudom, a piacon is vannak olyanok, akik nem kistermelők, de ha globális szinten mindenki törekedne arra, hogy megpróbáljon helyben vásárolni, helyi kis kézművestől, máris átrendeződne kicsit a profiteloszlás. Mindig az a kifogás, hogy ezek a cuccok drágák, de legyünk őszinték, az sem veszi meg őket, akinek bőven beleférne anyagilag, hogy ne multik és nagyvállalatok zsebét tömje.

    Szóval, végső soron a döntéseinken is múlik, hova megy a profit.

  • Dörnyei József
    Aze előző válság során a US-ben a cégek megmentése állami tulajdonszerzéssel történt. A válság végén eladták a megszerzett vagyont és nagyot keresett rajta az állam.
    Egészen pontosan ezt kellene csinálni most is, de kicsi cégeknél ez nem megy. Nem tőzsdei cégeknél meg akkor is nehéz, ha nagy.
    A US még az álláskeresők regisztrációját sem tudta megoldani.

    Ezt a válságot a US nem tudja hatékonyan kezelni. Gondolom, dolgoznak rajta, de egyelőre döcögősen megy. Még mindig felfelé megy náluk az esetszám.

  • Miki
    A társadalom szétszakadása és a tőke érdekét előnybe részesítő társadalomra két cikk.
    Az elsőt csak érdekességnek tettem, mennyire megosztó a könyv, de a 2. félelmetes, a tőke irányít és durva érdekérvényesítő képességgel rendelkezik.
    Ilyenkor érzem, nem sok beleszólásom van.
    index.hu/gazdasag/2015/04/22/piketty_konferencia_kossuth/
    index.hu/gazdasag/2020/02/27/azt_hiszi_tudja_mekkora_hatalma_van_az_oriasvallalatoknak._fogalma_sincs/
  • NagyF
    Van a hentes és társa bt-nek 100 forint árbevétele, amit Matyi kifizetésére fordít.
    Mennyit is kér el az állam ebből? Iparűzési adó, Szakképzési hozzájárulás, ÁFA BÁFA, …. jövedéki adók, házadó,….
    Megmarad 1/3-a tisztán Matyi zsebében?
    Hogy a faxba ne dőlne így össze a dolog. Mindenféle ürüggyel lenyúlni a jövedelmek nagy részét utánna mutogatni a tőkésre.
    Következő kérdés milyen árszint lenne, ha az álam beérné 20% elvonással?
    Mikor mehetne a dolgozó nyugdíjba ha nem az állam kolhozosítaná a pénzeket.
    Milyen egészségügyi ellátásban részesülhetne?
    Sokan prsze semilyenben. És? Engem érdekel?
    Pl. Németországban fizetek kötelezően a munkáltatómmal együtt kb. évi 10.000 euró egészségbiztosítást.
    100 eurós krémnél, gyógyszernél már vakarózás van. Nem fizetik. Fogat, szemüveget? Optikus kiröhögött amikor rákérdeztem.
    A közös ló: Mint a magyar narancs a tanúban. Kell a francnak.
  • Robird
    Isten mentsen meg a faszbúktól. Nem kell mindent odairányítani! Hülyét kapok attól, hogy az óvodák iskolák úgy gondolják az a legjobb módja a kommunikációnak, ha egy túlterjeszkedett korrupt külföldi magáncég platformját használják és nincs más opció.
  • Laki Gizi
    szuper lenne egy Kiszámoló FB csoport!
  • KissK

    ez azért butaság, mert a pénz beszél, főleg, ha alap dolgokról van szó. ez minden nagy könyvben meg van…
    ráadásul a “nagyok” pont azt csinálták, hogy jóval alámentek a helyieknek, majd miután kiszoritották őket, megemelték az áraikat. csak azért, mert megtehették és mert ez vezetett legnagyobb profitra. ilyen egyszerű. az ember is egyszerű. és ki is használják. ha nem lennének törvények, pont az ember egyszerűsége miatt ölnénk halomra egymást, de ezt megakadályoztuk.
    akadályozzuk meg ezt is!
  • Andrew-Andrew
    OFF:
    Kedves mindenki a véléményetekre lennék kiváncsi. Jelenleg 3 millió forintunk van MÁP+-ban, amire most volt kamat kifizetés (első féléves alkalom 52500ft).
    Ugye ha jól tudom most van lehetőség bukta nélkül felvenni a pénzt.
    Mivel autót veszünk, így erre a pénzre csak Októberben lesz szükségünk (akkor jön meg az autó).
    Szerintetek hagyjuk a számlán és amikor kell akkor vegyük fel vagy érdemes most felvenni és esetleg októberig pl. Cetelem megtakaritási számlára rakni, esetleg bankszámlán tartani?
    Sajnos nem tudom kiszámolni, hogy melyikkel járunk jobban. Tudnátok tanácsot adni?
    Előre is köszönöm.
    Üdv
    András
  • Otto

    Ez nyilvánvaló, most ettől gondolják, hogy jót tesz a reklámnak, úgyhogy ezt csinálják. A multik menedzsmentje természetesen apróra leszrja a melegeket meg a feketék jogait, a zöldségeket meg aztán főleg (elég megnézni, milyen ökológiai lábnyoma van 1-1 CEO-nak magánrepülőstül stb). Ez csak a reklám a nyugatiaknak, akik bekajálják – Kínában meg Oroszországban meg más a reklám, ahogyan más volt a 30as években Németországban is. Aki nem hiszi, keressen rá nyugodtan, lehet találni horogkeresztes kokakóla reklámot (a legismertebb fake, de bőven találni igazit is). Most a kokakóla bojkottálja a fészbúkot, mert szerintük túl sok ott a gyűlöletbeszéd 😀
  • I_like_this_blog
    Where’s the next post Daddy?
  • Maki
    no igen, de mi van azokkal, akik csak egy nyugodt, kiszámítható életet szeretnének, nem CEO, meg osztalék, meg gyarapodás, stb. Ők rossz helyzetben vannak a kapitalizmusban. Költözzenek mind Németországba?
  • Kívülálló - Outsider
    Miklós és a többiek hozzászólása is nagyon elgondolkodtatott. Kormányzatnak dolgoztam pár éve IT projektekben, de hogy pontosan mit inkább nem mondanám el, legyen elég annyi, hogy a “jövőkutatás” és “jövő modellezés” vastagon a projekt része volt.
    Sajnos a kaitalizmus és egyéb formái vagy mixei menthetetlenek hosszú távon. Az utóbbi időben a pénzügyi termékeknél volt egy nagy IT forradalom, amivel itt sokan kereskedtek és Miklós is szokott írkálni, csak a baj az, hogy nincs mögötte semmi. Vagyis van, maga az USA és a Wall Street-i fiúk, akik tulajdonképpen csak a végrehajtó szerepét töltik be. A közgazdaság kutatók és tudósok nagy része, hogy nagy részük kezd lemondani a rendszerről. Állandóan épp fújódik egfy lufi, mindig. Van pár fontos tényező, amiről egyikőtök sem nagyon beszél, mintha teljesen természetes lenne, pedig nem az! folyt. köv.
  • Kívűlálló - Outsider
    Szóval a főbb érvrendszerek:
    1.Jelenleg az olajipari termelés hajtja a gazdaságot, akár tetszik akár nem
    2. Mind az USA, mind más államok túl vannak az olajcsúcson.
    3. Az USA pontosan tudja hol vannak még jól kitermelhető területek, melyeken rajta ül vagy a cégeit helyezi oda vagy megdönt egy kormány és bábkormányt tesz oda a cégeivel
    4. A dollár teljes egészében hozzá van kötve az olajhoz, az ügyletek nagy része ebben kötődik
    5. Nem lehet nem kivédeni ha egyszer egyik vagy a másik láb kimegy alólunk
    6. Az USA kezd lemaradni a jelentősebb fejlesztésekben és ezt jelenleg még a hadsereg felvonultatásával és gazdasági zsarolással ellensúlyozza
    7. Kína megszerezte csendben az elmúlt pár évben az összes fontosabb lelőhelyeket Ázsián át Afrikáig
    8. Megindult a verseny és a harc a maradék erőforrásokért
    9. Az USA társadalmi szakadása akár szétesésével járhat, amit polgárháborút eredményezhet
  • Kívűlálló - Outsider
    10. Kína teljesen más világot hoz elő, ha az USA összeomlana. Attól még a mi kormányzatunk is fél, jobb ha tudjátok
    11. A klímaváltozás pedig tényleg nem fikció, nagy a félelem hogy több környező ország is egymás után fog összeomlani pl. pár év szeszélyes időjárási anomália miatt
    12. Vita van EU-n belül is, hogy miképp próbálják meg legalább az európai lakosságot egyben tartani, egyre erősebbek az elszakadási törekvések. A BREXIT óta mindenki megingott, még a németek is.
    13. Titokban a franciák és a németek egyezkednek az oroszokkal egy USA kivonulása esetén, mivel az a NATO megszűnésével/ átalakulásával járhat. Inkább kiegyeznének az oroszokkal mint szembemennének velük.
    14. A cél jelenleg Európát nézve, hogy 120 év után az orosz gazdasági erőforrások újra és francia-német ipar kiszolgálásával találkozzanak, ezzel teljesen egyedülálló Eurázsiai erőközpont jönne létre USA nélkül.
  • Zabalint

    Ezt simán megteheted a kapitalizmusban, szerzel egy normális szakmát vagy diplomát, ledolgozod az életed középszerű munkahelyeken, pozíciókban, mindig tartva megfelelő pénzügyi tartalékot. Viszont akik azt állítják, hogy ilyen életet szeretnének élni, de nem lehet, valójában nem erre vágynak, hanem közép vagy felső-középosztálybeli életmód mellett ugyanilyen szintű kiszámíthatóságra. Nos, a kettő együtt, hacsak nem születtén szerencsés helyre, szerencsés családba, nem fog menni, ha nyugodt életet szeretnél, akkor nem fognak mellé az átlagnál jóval magasabb anyagiak társulni, ahhoz bizony fejlődni, kockáztatni, törekedni kell.
  • Vonalas
    @Kívűlálló – Outsider: az általad felvázolt geostratégiai szakértéshez valami forrás, tanulmány, vagy mindez csak kútfőből, józan paraszti ész alapján, “hisz a vak is látja” alapon? Sajnos a geostratégia, mint tudomány különösen gyakori áldazata a hasonlóan leegyszerűsítő okfejtéseknek. Mert most itt azzal próblod itt eladni a geostratégiai szakértelmed, hogy dolgoztál egy kormányzati IT projekten. Érted, két külön téma: alma és körte. Én azt mondom, a világ ennél azért egy kicsivel bonyolultabb, viszont sokkal érdekesebb!

    A demográfia mindent visz. Kezdd pl. itt: index.hu/kulfold/2010/10/20/lesz_meg_kijev_magyar_falu/

    Kína demográfiai helyzete mellett a geográfiai helyzete is sokkal kevésbé szerencsés, mint az USA-é. Tanuljunk Kína történelméből: investorsinsight.com/blogs/john_mauldins_outside_the_box/archive/2008/06/12/the-geopolitics-of-china.aspx

  • V.A.Laki
    Nekem sem tetszik, hogy mindig a kisbefektetokon verik le a port. Az, hogy a Forint arfolyam rovid ido alatt zuhant 20%-ot (eddig, es ki tudja, hol all meg), semmi mast nem jelent, hogy megint lefoloztek azoknak a megtakaritasat, akiknek nem volt ahhoz eleg, hogy kulfoldre vigyek, plusz az orszag maradekat kiarusitjak a nemeteknek gombokert.

    Fordulatra en nem szamitanek. Ha alapvetoen megvaltozna a gazdasagi kornyezet es a penznyomda mar mukodne, akkor is, a mi geniuszaink biztos kitalalnak, hogyan szivassak megint a kicsiket. Ez 100%. Arra sem szamitanek, hogy a burokracia ment meg minket (minden allami szabalyozas az). Ha az egyik sarokban a rosszul fizetett burokratak ulnek, a masik sarokban a cegek milliokat kereso sztarugyvedei es lobbistai, akkor ez a meccs sajnos mar a rajtvonalon eldolt. Ez a baj ezekkel az otletekkel, meg lehet szavazni, de kikerulik majd, mintha ott se lenne.

  • Maki
    “Ezt simán megteheted a kapitalizmusban, szerzel egy normális szakmát vagy diplomát, ledolgozod az életed középszerű munkahelyeken, pozíciókban, mindig tartva megfelelő pénzügyi tartalékot”

    a probléma ott van, hogy a másik miatt, aki CEO akar lenni, a megtakarításomat mindig elveszik, és mivel folyamatosan valamelyik lufit fújják a kereskedelmi bankok által létrehozott FED-ben, így: a munkahely nem biztonságos (nem azért mert nem képzem magam), az ingatlanárakra spekulálnak, az infláció pedig elviszi a megtakarításokat. Németországban ez még annyira nem érződik, de pár éve Magyarországon, amikor Felcsuti CEO akart lenniés gyarapodni, a devizahitel igencsak összebarmolta a gazdaságot.

  • Lili
    Létrehoztam egy Facebook csoportot, Beszéljünk a pénzügyekről. Nem akartam a Kiszámoló nevet használni, mert szerintem anélkül is tudunk értelmesen beszélni, hogy extra munkát adnánk Miklósnak. Aki szeretne hasonlóan értelmes vitákat folytatni a pénzügyekről, mint itt, azokat szívesen várom: https://www.facebook.com/groups/272809760708736
  • Kiszamolo
    Lili, legyen párkereső szekció is, mert arra is nagy igény van évek óta. 🙂
  • Moltiszanti

    Hagyd a map+ on!
    A második félévben már 4%-kot kamatozik, az idő előtti visszaváltas miatt ebből jön le 0,25%
    Az eredmenyed tehát évi 3,75% időarányosan.
    A cetelemnel pedig a kamatadoval csökkentve évi 0,85% időarányosan.
  • Janos82
    :
    Mivel a visszaesések között van néhány év emelkedés, ezért mindig van időd félretenni egy kis pénzt. Hidd el, az, amit szeretnél csak akkor nem működik, ha nem tudsz félretenni, vagy mindig egyre drágább dolgokba szeretnél. Az infláció meg csak akkor számít, ha nem teszed be valamibe, ami legalább kitermeli. Ráadásul a devizahitel csak akkor érintett téged rosszul, ha fel is vetted, máskülönben akár még jól is járhattál, hiszen miatta is estek az árak 2013ig.
  • Janos82
    :

    azért ha azt nézed, akkor 2010-2020as távon jobban jártál egy magyarországi forintos állampapírral/banbetéttel mint egy németországival euróban… Nálunk elég bőségesen fizettek ebben az időszakban, amit a forintgyengülés csak kicsit tudott csökkenteni…

  • Andrew-Andrew

    Köszönöm a gyors választ, így teszek! 🙂
    Üdv
    András
  • tamás vállalk.
    Terjed hosszú ideje egy olyan ideológia, hogy a piac mindent megold magától. Mintha azzal, hogy a piacot ingyen és bérmentve megtámogatjuk, valamilyen önszabályozó mechanizmust támogatnánk, ami fenntartja a mostani rendet és életviszonyokat…ez nem igaz. Ezáltal elkényelmesednek a cégek, nincsenek befektetések, és fejlődés, mert a cégek extraprofitot termelnek anélkül is, hogy innoválnának és fejlesszenek.
    Tehát az átlagember egyáltalán nem részesül a fejlődésből,mert nincsen fejlődés, nem érdek. Az egész arról szól, amikor a cégeket megmentik, hogy az ember, a társadalom szolgálja a gazdaságot és nem fordítva. Ennek úgy kellene lennie, hogy a gazdaság szolgálja a társadalmat (azért cserébe, hogy komoly profitokat halmozhatnak fel). -lásd Polányi Károly
    A hamis piaci ideológia miatt, ha valaki manapság szociális intézkedések mellett érvel, azonnal lekommunistázzák. Ami nagy tévedés.
  • vonMises
    >Mintha azzal, hogy a piacot ingyen és bérmentve megtámogatjuk, valamilyen önszabályozó mechanizmust támogatnánk,

    Nem. Ha megtamogat”juk” (ki), akkor nem piac, es nem onszabalyzo. Nyilvan.

    >A hamis piaci ideológia miatt, ha valaki manapság szociális intézkedések mellett érvel, azonnal lekommunistázzák. Ami nagy tévedés.

    Nem tevedes. Ugyanaz, amit a cegekrol mondasz, emberekre is igaz: elkenyelmesednek, ha alanyi jogon utanuk vagod a megelhetest.

  • szofter
    Ez egy megvalósítható és méltányos ötlet arra az esetre, amikor már bajba kerültek a cégek. De eleve be is állíthatnák az államok a kezükben lévő ösztönzőket úgy, hogy ne a felelőtlenebb gazdálkodás irányába tereljék a cégeket. Az alapkamat mesterségesen alacsonyan tartásáról ne is beszéljünk, azt a kormánytól (országonként eltérő mértékben) független jegybank szabályozza. De például az, hogy a felvett hitelek kamata elszámolható ráfordításként, a tulajdonosi tőkebefektetés implicit költsége meg nyilván nem, mellékhatásként óhatatlanul torzítja a cégek tőkeszerkezetét a több hitel irányába. Ami bőségben tök jó, mert pörgeti a GDP-t, válság idején viszont több cég megy csődbe vagy kényszerül leépítésekre vagy szorul állami mentőcsomagokra a túlélés érdekében.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.