Közkívánatra újra: informatikus-képző gyorstalpalók

Közel négy éve írtam, hogy megkérdezzük, mi a köz véleménye, mennyit érnek az informatikai gyorstalpalók. Van közöttük néhány hónapos és másfél éves is.

Informatikus gyorstalpalók: érnek valamit?

Többen kíváncsiak rá, hogy az eltelt négy év alatt milyen tapasztalatok halmozódtak fel akár végzett hallgatóként, akár munkaadóként. Szintén felmerült, hogy vajon egy négyhónapos képzést nem vált-e ki egy autodidakta vagyis önképzés, érdemes-e azért fizetni, milyen hozzáadott értéke van akár tudás, akár munkapiaci lehetőségek szempontjából.

Örülnék, ha főleg olyanok szólnának hozzá, akiknek első kézből származó tapasztalataik vannak, akár végzettként, akár munkaadóként, akár kollégaként. (Ha kolléga vagy, azért emlékezzél meg arról, te is milyen keveset tudtál zöldfülüként, tehát ne a mostani magadhoz hasonlítsd őket, hanem egy másik kezdőhöz, aki mondjuk egyetemet végzett.)

Ha közgazdaságtanról lenne szó, bátran kijelenteném, hogy az öt év egyetemet annál jobb minőségben el lehetne végezni másfél, de maximum két év alatt, ha a sok töltelék marhaságot kikukáznánk és a felesleges akadémiai okoskodások helyett gyakorlati dolgokat tanítanának. Egy ilyen oktatással többet tudnának a frissen végzettek, mint öt év egyetem után, mert az ott tanultak 90%-ára soha nem lesz szükség, amire viszont szükség lesz, annak 90%-át nem tanították meg. Ezért ha arról lenne szó, szerintem érdemes lenne spórolni három évet az alternatív képzéssel. (Már ha nem lenne ostoba papírfetisizmus idehaza. De ez talán nem annyira jellemző az informatikára.)

De mivel nem a közgazdaságtan a kérdés, hanem az informatika (és azon belül is leginkább a programozás része), ezért várjuk a véleményeket, de még inkább a tapasztalatokat.

(S igen, ha nem szereted a programozást vagy nincs is érzéked hozzá, azon egyetlen iskola sem fog segíteni. Akkor botcsinálta programozó leszel, akármilyen iskolát is végeztél. Igaz ez minden szakmára, nem csak erre. Azért ne tanulj meg egyetlen szakmát sem, mert állítólag jó lehet vele keresni.)

Előre is köszönjük az érintettek nevében.

Share

231 hozzászólás

  • devops mérnök
    eMérnök
    2021-04-14 at 18:15

    Így van, ennél pontosabban nem írhattam volna le én sem.

  • eMérnök
    Szerintem egy tapasztalt senior fejlesztő egy ismeretlen nyelven is szinte azonnal jobban programozik, mint egy kezdő, és rövid idő alatt lehagy egy mediort. Mert az elvek, amikre épülnek, azok ugyanolyanok vagy nagyon hasonlóak. A végén minden kód valami processzoron fut le, az meg elég kötött. Szerintem a nyelv jelentősége sokat csökkent a tapasztalattal.

    Bár én alulról építkező vagyok és c-től indultam felfele, lehet fordítva ez nincs meg.

  • eMérnök
    Amikor a bootcampeseket szidni kell, akkor mindig előjön ez a matek kell dolog.
    Én mérnök + alkmat kombinációt csináltam, mert szeretem a matekot.

    A sok légbőlkapott érveléssel szemben nekem az a nagy problémám, hogy alig találni olyan pozíciókat, ahol sw-s környezetben komolyabb matekot lehet használni.

    Na, nem olyat, ahol a munkaadó azt hiszi, hogy az Ő pozíciójába csakis egy stanfordot végzett statisztikus lehet elég jó, hanem ahol utána erre tényleg szükség is van. Vagy ahol a dokumentációban van két integráljel, és ezért kérik.
    Vagy ahol meg kell hívni valamit a math libraryből.

    Igazi matekos, ahol nem csak egyszer régen egy lényegtelen background részlet miatt kellett matek (bár anélkül is érthető), az merre van?
    Data science ismerősök szerint itthon inkább data cleaning és data engineering zajlik DS néven. Ebből mi igaz?

  • kris
    erre teljesen felesleges egy millios nagysagrendu gyorstalpalo. neked valami konkret kurzus, self learning cucc kell, vegtelen ingyenes ilyen van, szerencsere ebben a szakmaban a knowledge sharing brutalisan nyitott.
    python, rust, go vagy a good old shell 🙂 is alkalmas lehet aprobb dolgok scriptelesere – kontextustol fugg

    de ahogy mas is irta fentebb, egy dns sinkhole-t csinalni raspberry pi-ra sem atomfizika, sok tutorial van hozza – persze valoszinuleg nem fogod tudni, pontosan mit csinalsz, de ez nem feltetlenul cel.

  • qglee
    20+ év szakirányú tapasztalattal azt tudom mondani, hogy jó fejlesztő akár lehet olyanból is, akinek nincsen informatikai felsőfokú végzettsége. De nem ez a jellemző. Akiben megvan az attitüd, azoknak nem gond bejutni egy fősikolára, egyetemre, és elvégezni legalább egy BsC-t. Pár codescool-oshoz volt csak szerencsém, és kezdő programozónak (kódolónak, tesztelőnek) egy jól irányitott csapatban meg lehetett találni nekik a helyet. De valahogy hiányzott belőlük a szemlélet, a kreatív hozzállás – lehet, hogy idővel senior fejlesztők lesznek, de egyikben sem láttam, hogy majd vezető fejlesztő, vagy architekt lesz egyszer. Szó se róla, sok egyetemet végzettnél se…
    Self-learning emberekkel többel találkoztam, és ott vagy azt tapasztaltam, hogy vagy egy erős fejlesztő az illető, de csak úgy elvan; vagy nagyon kiemelkednek, nem egy idővel saját vállalkozást, céget gründolt. (folyt.köv.)
  • qglee
    (folytatás)De ők nem elsősorban átképzéssel jönnek a pályára, magasabb fizu reményében, hanem mert zsigerből érdekli őket az informatika, de a matek részen elvéreztek anno.

    Annyit még hozzátennék a “papírokhoz”, hogy azoknál a cégeknél, akik közbeszerzéseken indulnak akár magukban, akár konzorcium tagjaként, sokszor fel kell mutatni szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező kollégákat. Egy multinál a nagyobb létszám miatt ilyen általában könnyebben akad így oda jobban beférnek mások is, de egy kisebb cégnél kevesebb emberből kell kihozni a referenciát.

  • kris
    (senior dev, bme msc plussdiplomaval, kurzusok tananyagat nem ismerem)

    egyetertek, az egyetemen van boven toltelek kredit, de alapvetoen mernoki gondolkodasmodot es massziv alapokat ad. a bootcampekbol tok jo koderek is erkezhetnek, akik adottsagtol fuggoen elobb-utobb/soha nem jutnak el oda tapasztalatban. de nem is feltetlenul kell nekik. ha nem valami specko iranyba, hanem webdev vonalra indulnak el, ott azert nincs atomfizika, a nap vegen minden csak egy szines-szagos CRUD 🙂

    nalunk dolgoznak greenfoxosok, de lehet mas camperek is.
    a nem tul nagy mintavetel alapjan az latszik, hogy akinek van affinitasa hozza, abbol jo programozo lett, ehhez kell motivacio a penzen tul is (btw ketten is kozgaz diplomaval, x ev melo utan valtottak, erdekes, pattern?)

    es ugyanugy interjuztattunk iszonyat gyenge bsc-seket is.

  • AzA
    Mi egyre kevésbe a technikai tudást, és ezzel együtt egyre inkább az emberi oldalát nézzük a jelentkezőknek. Nyilván elvárunk egy stabil alapot (network, kb. CCNP szint), de azon túl nem az az elsődleges.
    Még mielőtt valaki felhördül, hogy a CCNP nem kezdő: nagyjából engineer/architect szintről beszélünk, és a kb. nem azt jelenti, hogy Cisco expertnek kell lenni, hanem hogy általában a hálózatokhoz kb. így értsen.

    Technikailag egy ambiciózus, (ön)motivált ember aránylag hamar fel tudja magát húzni a kellő szintre. Ellenben már 2x megégettük magunkat olyan kollégákkal, akik baromira értettek a területükhöz, csak aztán kiderült róluk, hogy f*szfejek – tipikus “a kolléga hülye”, “az ügyél barom”, “mindenki más a hibás, csak én nem” hozzáállás, közvetlen vezető hátba szúrás (ÁSÉS blog mintájára: legalábbis megpróbálás, nem sikerülés), stb.

    TL;DR: A lelkes, értelmes embereket szeretjük.

  • Virág
    Én annak a cikknek és a hozzászólások hatására akartam 3 éve jelentkezni a GF-ba. El is kezdtem előteremteni a feltételeit (tandíj plusz hogy fél évig nem dolgozok, angolt felhozni), majd egy csavarral jelentkeztem az ELTE programtervezőre estire. El is kezdtem szeptemberben nagy lelkesen. Teljesen nulláról, semmi előképzettségem és senki ismerősöm nem volt ebben a szakmában. Magyar oktatási rendszer, senkinek ne legyenek illúziói. Példa: ebben a félévben felvettem egy törzstárgyat, aminek teljesítettem az előkövetelményét, a tanterv szerint ebben a félévben kell felvenni és hát kiderült, hogy ennek a tárgynak nem része, viszont olyan szinten használ egy programozási nyelvet, amit nem tanítottak meg előző félévben, csak nagyon az alapokat. Szóltam, de az volt a válasz, hogy kapunk egy csomó mintát, próbáljam meg lemásolni a mintákat.
  • Kitantorgott
    [Szakmabeli vagyok]

    Az informatika vilaga olyan, mintha azt mondanak, hogy epitoipar. Nem informatikus vagyok, hanem epitoiparban dolgozo (hogy epitesz, epitomernok, energetikus, komuves, segedmunkas, acs, vagy akarmi, az nem derul ki).

    Ezek a kepzesek arra jok, hogy ugyes segedmunkasokat kepezzen – vagyis, ha van egy jol megfogalmazott feladat, azt meg tudja csinalni. A problema ott van, hogy sokan azt gondoljak, hogy ha elvegeznek egy komuves tanfolyamot es nagyon remekul tudnak falat rakni, akkor onnan mar nem sok valasztja el oket egy epiteszmernoki allastol.

    Nem gondolom teljesen rossznak, es az azonnali szakemberhianyt valamelyest enyhitik ezek a kepzesek, de megvannak (es velemenyem szerint igen erosek) a korlatai.

  • Imre
    Ha jól látom nem írták, de a pluralsight.com áprilisban ingyen van 🙂
  • Kitantorgott
    “továbbá azt akartam, hogy legyen egy központi adblocker, hogy az összes eszköz, ami az otthoni hálózaton ül (telók, számítógépek, tvk) reklámmentes legyen” – ezt vegul hogy oldottad meg?
  • VN
    IT vezetőként dolgozom multinál. Több Codecool-ost is felettem, nagyon jó junior fejlesztők. (Ők nagyjából egy évet tanultak, napi 8-12 órában a Codecool alatt). A felvettek közül többen nagyon hamar léptek előre a pályán. A technikai ismereteik rendben vannak, ezek mellett pedig általában nagyon erősek a soft skillek téren, mint kommunikáció, prezentáció, tanulási képesség. A “klasszikus” fejlesztői megközelítés szerint ez nem fontos, csak a technikai tudás. Számomra még fontosabb annál.

    Viszont csak juniorokból nem lehet ütőképes csapatot összerakni. Kell melléjük senior kolléga, ez vitán felüli. Én úgy állítom össze a csapatokat, hogy 1x senior mellé 2x medior és 2x junior. Így nálam tud működni.

    A Greenfox-szal viszont sajnos nem volt jó tapasztalatom, a 4 hónapos képzés valószínűleg tényleg kevés.

  • Értetlen
    Kicsit off: “…mert állítólag jól lehet vele keresni”
    A nofluffjobs adatai szerint egy senior IT-s fizetése Br. 801.600 Ft és 1.102.240 Ft között mozog.
    Az álláshirdetések alapján egy senior pozíció már komoly tudást és tapasztalatot (sokszor 5-10 év) feltételez.
    Én 3 év lean mérnökösködés után benne vagyok ebben a bérsávban. Nem vagyok senior vagy specialista.
    Tényleg jól lehet keresni IT-sként, megéri a sok befektetett energiát? Valósak ezek a számok? Vagy csak “sexy”-nek van marketingelve a munkaerőhiány miatt?
    Kérlek titeket tekintsünk el attól, ha valaki vállalkozóként tevékenykedik.
  • Dániel
    Végzett mérnök informatikusként, 10+ éves tapasztalattal, két ország munkaerő-piacát meghódítva a következőekre jöttem rá:

    – A napi szinten használt képességeim jelentős részét autodidakta módon szereztem;
    – DE: Sokat segített az is, hogy valaki(k) egy valamilyen logika szerint összerakott alapot rám ömlesztettek.

    Dolgoztam már együtt olyan kollégával (beosztottal), aki szociológus BsC után képezte ki magát és nagyon meg voltam/voltunk elégedve vele szakmailag. Ismerek embereket, akik 5 éves köztgazdász képzés után nyergeltek át iOS App és AI fejlesztésre, és olyanokat is akik biológus diplomával vágtak bele a webfejlesztésbe.

    Fenti kollégák (és a saját) véleményem is egyértelműen az, hogy a tanfolyam egy remek “kickstart”, s ha találsz egy jót, sok időt megspórolsz az első időkben; ergo senki ne higgye, hogy elég. De amikor azt sem tudod, hol kezdj bele, sokat segít.

  • Svensson
    Magyarországon tényleg ekkora túlkínálat van programozókból, ahogy itt írta valaki? Nálunk Svájcban óriási a hiány. Akkora, hogy két év kihagyás (szabadság) után, élemedett korom és egyre meszesebb agyereim dacára is viszonylag könnyen találtam új helyet. Pedig még csak az országban sem voltam, Magyarországról távinterjúztam, sőt azóta se jártam Svájcban, egyelőre Magyarországról dolgozom.
    De pár éve, kezdőként, Ausztriában is úgy helyezkedtem el, hogy se tapasztalatom, se iskolám nem volt. Két hónap önképzés, meg némi affinitás elég volt, hogy felvegyenek. És nem rendelkezem se átlag feletti szorgalommal, se tehetséggel.
  • Milán
    Köszönöm mindnekinek a hozzászólásokat!
    Én kértem meg Miklóst hogy tegye ki újra ezt a témát.

    Az eddigi hozzászólások alapján egyre tisztul a kép, valószínű elkezdem.

    Arról esetleg tud valaki valamit, hogy a linkedin learn certification-ök megszerzése növeli az értékét a profilodnak , fejvadászok/potenciális munkáltatók szemében? Ha nem akkor van olyan website – udemy, pluralsight, codeacademy stb- amiről ez elmondható?

    Több amerikai youtube vlogot is találtam ahol a developer teljesen self-made tanult mindent netről, és úgy talált állást majd lett szabadúszó. Itthoni piacon csupán netes certification + github profil portfóliómunkákkal feltöltve elégtelen hogy komolyan vegyenek? Az angollal nincs gondom, elsősorban abban látom egy ilyen bootcamp értékét, hogy el tudod mondani hogy elvégezted, ellentétben ha kizárólag netes kurzusokból építem fel magam, lehet már a HR-nél folyt.

  • Milán
    megakad a folyamat és a kukában végzi a CV-m. Linkedin learn-ön a learning path 1-1 területre jól fel van építve? Valójában az is gond hogy óriási a túlkínálat a neten lelhető anyagokból is.

    upworks-ön, fivver-en, mi lehet az a plusz, amivel ki lehet tűnni a pakik meg indiaiak tömegeiből? Tervezek majd youtube angolul vlogolni a tanulásom folyamatáról is meg idővel blogolni – jelen lenni interneten – hogy ezt az irányt is megágyazzam. De pár évet mindenképp alkalmazottként szeretnék dolgozni, és mellette tolni a tanulást is munkaidőn kívül.

    Köszi az eddigi hozzászólóknak is, és a jövőbeli reflexiókat is!

  • Balint
    Al Sweigart Automate The Boring Stuff with Python című könyvét érdemes lehet megnézned, elég jól passzol ahhoz amit leírtál. Creative Commons licensszel jelent meg, ingyenesen elérhető.
  • ZSK
    Én ezt nem értem… vajon senki nem értesült arról, hogy Dunát lehet rekeszteni infós/gazdinfós felsőoktatási szakképzésekkel, államilag támogatva, minimális ponthatárral, max 4 félév? Ahol egyetemi oktatók fognak tanítani, nem ilyen tréninges mókusok. Levelező is van. Kirpróbálod egy fél évig ingyen, és ha megtetszik, maradsz, ha nem, lépsz.

    Felvi.hu – szakkereső – felsőoktatási szakképzés – informatika képzési terület.

  • SLOBY
    Úgy gondolom abban a kommentelők nagy része már egyetértett, hogy egy gyorstalpaló soha nem fogja tudni azt a minőséget nyújtani mint egy hosszabb képzés.
    A nagy különbség az, hogy ez egy olyan szakma, ahol van lehetőséged arra, hogy magadtól tanulj, “szórakozz”. Ha könyvelő akarsz lenni, akkor nem igazán tudsz hobbi projectet választani magadnak. Szoftverfejlesztésben viszont nincs határ.

    Lassan 15 éve vagyok a szakmában és minél jobban belemélyedek, annál jobban az látszik csak, hogy a szakma egyre csak szélesebb és egyre csak mélyebb. Kezdőként ez egyenesen émelyítő. Ezért sokan paralízisben szenvednek és inkább azt választják, hogy pénzért cserébe egy ilyen kurzus keretén belül valaki fogja meg a kezüket és vezesse végig egy kijelölt úton. Ez teljesen érthető, viszont -ahogy Kiszámoló is említette- ha nincs hozzá érzéked, vagy egyszerűen csak hidegen hagy a dolog és csak a pénz motivál, akkor nagyon hamar bele fog törni a bicskád.

    Akinek esetleg lenne kérdése azzal kapcsolatban, hogy merre induljon el kezdőként, annak szívesen segítek.

  • Nevem senki
    Szerintem is ez pont az a szakma, ahol a megfelelő hozzáállással, rátermettséggel bárki lehet jó szakember. Minden tudás elérhető, beszerezhető, ha valakit érdekel ezeket egyetem nélkül is fel lehet szívni. A diploma nem nyit ki egyetlen ajtót sem, viszont ha nincs az sokat bezár. Bizonyos helyeken még mindig követelmény a diploma, mindegy hogy ki milyen szakmai háttérrel, tudással rendelkezik, már csak sznobságból is elvárják. Az egyetem leginkább a szemléletet adja meg, nem az adott szakterületen a gyakorlati tudást. A gyorstalpalókon szakmunkásokat képeznek és ezt a szó jó értelmében mondom, de valószínűleg nem ők fogják majd végezni az architecht szintű munkákat. Informatikus mérnök vagyok, remélem mielőbb elhagyom a szakmát 🙂 Hogy a diploma mennyire nem ér semmit, azt az is bizonyítja hogy közgazdász végzettséggel idejárok okosodni.
  • Minek
    Miklos, lehet, hogy akkor neked inkabb OKJ tanfolyamra kellett volna menned, ahol celiranyosan azt tanultad volna, aminek kesobb kozvetlenul hasznat vetted volna.

    En infot vegeztem, es dolgoztam az iparban szoftverfejlesztokent. Valoban, legalabb a kurzusok felenek nem vettem hasznat, példaul analizis, diszkret matek, stb. Utana csinaltam egy phd-t mesterseges intelligenciabol, es akkor mar hasznat tudtam venni a hatarerteknek, meg a matrixoknak. Valoszinuleg a Tesla onvezeto rendszeren dolgozo mernokok sem gondoljak ugy, hogy folosleges volt az egyetemet elvegezni. Az info szaknak az a lenyege, hogy te az informatika minden fontos teruleten szerezz ismereteket es barmelyikben el tudj kezdeni akar kutatni is.

  • Minek - folyt
    Az egyetemet vegzett infos pedig nagyszeruen apropenzre tudja valtani a tudasat java fejlesztokent, a code coolos meg elvegezheti az egyetemet, ha szeretne az informatikaval melyebben foglalkozni. Persze vannak azok a fejlesztok, akik megint csak nem szoktak azt mondani, hogy nem hasznaltak az egyetemen megszerzett tudast. Peldaul azok, akik magat a java keretrendszert fejlesztik, vagy operacios rendszereken dolgoznak, esetleg maganak az adatbazisnak a fejlesztesen dolgoznak.
  • Minek
    Teljes mertekben igaz. Sajnos informatikaban is osszeszerelo uzem vagyunk, mint annyi minden masban. A hazai egyetemeken/kutazointezetekben sajnos nem folyik nemzetkozi mercevel merve magas szinvonalu kutatás, igy eleve nem tudnanak mire alapozni azok a high tech cégek, amik idejonnenek.
  • Kulonbseg
    Hogy IT-s vonalon mennyit is szamit a stabil alap (pl. erdekel a tema, evtizedek ota benne vagy ES el is vegeztel vmi felsooktatast, ahol RADEROLTETTEK mindenfele targyat.) Miert is fontos az utobbi? Mert azert az egyetem elvileg egy szeleskoru attekintest es alapokat ad, amire emlekezni fogsz jo esetben.

    Pl. van Bela, aki muszaki infot vegzett, bar igazabol koder akart lenni es lett is. De a diplomahoz kellett tanulnia halozatokat, projektvezetest, IT biztonsagot, hibaturo rendszereket, stb. Es van Kumar, aki elvegzett egy gyorstalpalot, es csak egy adott programnyelven, egy adott eszkozzel tud dolgozni.

    Na vajon ki fog minosegibb es idotalobb kodot kesziteni? Kivel fog szivesen dolgozni a megrendelo? Ki fog gyorsabban haladni a karrier letran?

  • Kulonbseg
    De mondok sajat peldat: en evek ota teljesen jol elvagyok egy kelloen magas senior poziban “csak” annyival, hogy stabil alapok + interdiszciplinaris tudas.

    Ha napi 24 orat dolgoznek se tudnam, vagy tudna barmely hasonlo munkakoru kollega javitani a sok junior ( es sajnos egyre inkabb a nem a annyira junior) munkatarsak elbaltazasait.

    Nem gondolkoznak, nem latnak tovabb az orruknal, nem ismerik fel ha egy tema nem is hozzajuk tartozik (!), de azert brute force megprobaljak megoldani (sejtheted hogyan), nem latjak a big picture-t.

    En mar reg nem is tudom kovetni a sok uj technologiat, siman megelek a “stabil alapokbol”, a sok ifju titan meg porogjon csak az evente valtozo paradigmakon.

    Hogy ez jo-e vagy rossz, az mas kerdes. Szakmailag folyamatosan maradok le, de karrierben es hozzaadott ertekben folyamatosan menetelek elore.

  • SW
    Sajnos nagyon alacsony már az egyetemi oktatás színvonala, de sajnos az ilyen CodeCoolosok meg Greenfoxosok (bár én főleg a Codecoolosokkal találkoztam) egyszerűen nem ugorják meg azt a lecet sem. Nem tudnak gondolkodni. Lehet hogy amit a tanfolyamon megtanultak, azt nagyon gyorsan le tudják még1x kódolni (ügyes kisiparosok), de nem tudnak tervezni, elvontan gondolkodni, ami pedig nagyon fontos ebben a szakmában.
  • TheSmilingOrk
    (part 1/2) – Én geológiai végzettséggel rendelkezem, de most solutions architectként dolgozom. Nem bootcampes, hanem a udemy-n önképzett ITs vagyok. Karriertörténetem röviden annyiban foglalható össze, hogy az egyetem befejezése után egy méretes geodéziai/térképészeti cégnél kötöttem ki, ahol a felsővezetés régivágású, katonás hozzáállása sok esetben digitális favágómunka ütemezett, kézzel elvégzését látta megoldásnak, én ez ellen lázadtam, és elkezdtem egyszerűbb scripteket kalapálni össze dühömben, mert én nem fogok vesszőhibákat keresni szemmel txt logokban (többek között ez volt az egyik project amitől füstölt az agyam). Partizántevékenységbe kezdve kb fél év után el tudtam érni, hogy az egyik kreálmányomat nyílvánosan alkalmazhassam, amelynek sikere rengeteg munkaórát spórolt meg a csapatnak. Ezt követően már lehetőségem volt tanulni-programozni munka közben is, ami sokat segített.
  • TheSmilingOrk
    part 1/2 – Én geológiai végzettséggel rendelkezem, de most solutions architectként dolgozom. Nem bootcampes, hanem a udemy-n önképzett ITs vagyok. Karriertörténetem röviden annyiban foglalható össze, hogy az egyetem befejezése után egy méretes geodéziai/térképészeti cégnél kötöttem ki, ahol a felsővezetés régivágású, katonás hozzáállása sok esetben digitális favágómunka ütemezett, kézzel elvégzését látta megoldásnak, én ez ellen lázadtam, és elkezdtem egyszerűbb scripteket kalapálni össze dühömben, mert én nem fogok vesszőhibákat keresni szemmel txt logokban (többek között ez volt az egyik project amitől füstölt az agyam). Partizántevékenységbe kezdve kb fél év után el tudtam érni, hogy az egyik kreálmányomat nyílvánosan alkalmazhassam, amelynek sikere rengeteg munkaórát spórolt meg a csapatnak. Ezt követően már lehetőségem volt tanulni-programozni munka közben is, ami sokat segített.
  • TheSmilingOrk
    part 2/2 – A témához annyit fűznék hozzá, hogy ez az egész bootcampes dolognak a táptalajt véleményem szerint az amerikai egyetemi oktatás bukása adta. Onnét nőtt ki, mert a drága és hanyag oktatás eredményeként az átlag CS student nem volt megfelelően képzett (ellentétben példájával), és sok esetben nekik kellett a kezüket egy-egy kreatívabb problémamegoldás terén. Emellett a manufacturing országból folyamatos elszivárgása sok esetben arra késztette az embereket hogy szakmát váltsanak (lásd: coal / oil munkák eltűnése Trump előtt, valamint a “learn to code” szlogen). Teljes mértékben egyetértek, hogy a tudás, amit az internetről guberáltam össze, az közel sem mérnöki, de a betöltött pozíciómhoz nincs is szükség rá, a szükséges továbbképzés irányát meg majd az AWS certificate vonal mutatja számomra.
  • Endre
    :

    Nekem elkéne a segítség, privátban megkeresnél?
    csdybl(kukac)gmail(pont)com

    Köszönöm!

  • Mate
    Bevezetés: 10 éves (ipari, nem akadémiai) szakmai tapasztalat, BSc, MSc megvolt, PhD folyamatban, több tárgyat tanítottam, sok hallgatót (15+) vezettem, mint konzulens.

    Tárgyalás: Felvételiztettünk egy csapat ex-greenfoxos srácot, egyiket fel is vettük. Nyilván kellett tanítani nekünk is (a greenfox-ban webes alapokat tanult, nálunk kicsit másra volt szükség), de egész jó alapokkal jött. A többi jelölt sem volt rossz, de csak egyet vehettünk fel.

    Befejezés: Nekem a véleményem az, hogy a pár hetes gyorstalpalók nem érnek semmit. Ennyi idő kevés a gondolkodásmódhoz. Egy fél éves tanfolyam ellenben (amit a tanuló munka helyett végez és nem keveset fizet érte, tehát a motiváció garantált) egy jó junior szintet tud adni.
    Csodát (és architektet) persze nem szabad várni, nem véletlenül tanítanak az egyetemen matekot meg fizikát.

    Van egy masszív hátrányuk, de az a köv. hsz-be fér csak bele.

  • Mate
    (folyt)
    Az összes ilyen képzésnek az a hátránya, hogy max egy-két programnyelvre és egy technológiára van idő. Fél év alatt ez nem rossz, de a szakma mélységére nem jut idő. Ezt vagy megtanulja magától a leendő kolléga, vagy az első tech. váltásnál nagyon csúnyán felsül, az pedig azért 5-7 évente megtörténik. Szóval én mindenkinek bátran ajánlom a képzéseket, jó alapot adnak, de mérnök diplomát nem véletlenül nem.
    Aki teheti, végezzen el egy egyetemi képzést (és vegye fel a matekos tárgyakat, mert azok jók :D), aki pedig nem, végezzen el egy ilyent, de utána ne hagyja abba a tanulást. (Én valami udemy-szerű cuccot ajánlok, de szerintem az ottani oktatók is tudnak további utakat javasolni.)
  • Nemetmernok
    Hozzátenném autóipari tapasztalatból hogy nagyban hátráltatja a munkát , hogy nagyon sokan jönnek a céghez programozók amde sajnos az autóról maximum annyit sejtenek hogy vmi tárgy amivel gyorsabban el jutsz A-ból b-be.
    És sajnos ez meglátszik a fejlesztéseken , mit miért csinálunk
    ilyen tudást ezek a codecampek vagy meg az egyetemi ,Bsc informatikai képzések sem tanítanak meg.
  • Mate

    “De kérdem én, egy lelkes, pálakezdő nem jobb egy állest kereső 10 éve ugyanazon a kódon dolgozó, a világot nem ismerő fejlesztőnél?”

    Attól függ, hogy junior vagy senior poziba keresel embert. 😀
    Miből gondolod, hogy aki 10 éve ugyanott vagy ugyanazon a terméken dolgozik, az nem ismeri a világot? (Nyilván vannak ilyen karriertemetőben rekedt lelkek, de szerencsére nem az a jellemző.)

  • Bélah
    Kiszámoló: az egyetem az egyetemes tudás. Tehát ELMÉLETI képzés. Nem kell tőle azt várni, hogy valaki kikerül onnan, és egyből pl. tőzsdei tanácsadó lesz belőle.

    Ez itt a baj. Mindenki mást vár tőle. Ha valaki gyakorlati tudásra vágyik, akkor arra ott vannak az OKJ-s, meg minden egyéb szakirányú képzések.

    Az a baj az elméleti tudással, hogy odakint az egyetem ajtaján kívül teljesen használhatatlan. Ennek ellenére ellopnak vele az emberek életéből öt évet, aztán úgy kerülnek ki az ajtón, hogy a tudásuk zöme semmit nem ér és a munkaadók a hajukat tépik.

    A számvitelt végzett hölgy, aki egész életében még egy számlát sem látott, azt sem tudja, hogy néz ki és mit kellene nézni rajta. De szénné szívatták olyanokkal 3-5 éven keresztül, amivel egész életében nem fog találkozni.

    (Amikor a pszichopata tanár mindig megbuktatja a vizsgázók 90%-át egy olyan tárggyal, aminek semmi értelme a valódi világban, mert már senki nem számol kézzel értelmetlen mutatókat, mert feltalálták a számítógépet azóta, csak ezt senki nem merte még neki megmondani. Akkor megy át az osztály az X-edik pótvizsgán, amikor ez a pszichopata éppen szabadságon van. Mert attól erős egy iskola, hogy sok pszichopata tanít benne. Hogy értelmetlen dolgokat? Az nem baj, lényeg, hogy szívassák a tanulókat. Ez a színvonalas magyar oktatás lényege.

    Ha rajtam múlna, az összes tanárt kirúgnám azonnal, ahol a tanulók 80%-a vagy több megbukik. Az ilyen ember tényleg pszichopata és/vagy még tanítani sem tud. Mert nem igaz, hogy a tanulók 80-90%-a nem tudja az anyagot, de ha mégis így lenne, akkor mint tanár bukott meg, akkor azért tűnjön el és ne tegye tönkre a diákok életét.)

    A gyengeáramú villamosmérnök, aki nem tud egy ellenállást megmérni.

    Munkaadóktól hallom ezt vissza, hogy semmire nem tudják használni az egyetemet meg főiskolát végzett fiatalokat. Hogy azért hozatnak Lengyelországból villamosmérnököket drágábban, mert azokat egyből tudják használni a gyárban. Meg a könyvelő, aki az állítólag mérlegképes diplomásra nem tud rábízni egy egyszerű feladatot sem, mint a számlák felvitele.

    Nagyon szép ez a l’art pour l’art oktatás, csak semmi értelme. Ezt nem képes felfogni sok döntéshozó, hogy a való világban valódi tudás kellene, nem ötvenéves elméleti okoskodások olyan emberektől, akik soha nem léteztek az egyetem falain kívül.

    Az oktatásnak az életre kellene felkészíteni az embereket, nem reprodukálni egy elméleti okoskodásra épülő tanrendszert a következő generációban. Az elméleti okoskodást meg a phd-ra kellene meghagyni, hogy aki elméleti síkon akarja leélni az életét, az ott megtanulhassa.

  • Csigabiga
    Engem érdekelne mi a javaslatod, annak aki szeretné ezt elkezdeni. Engem az átlaggal ellentétben nem az informatikai aranyláz érdekel, hanem egész más motivációm van. A cégnél ahol dolgozom, sok esetben van rutinmunka, amelyet egy alkalommal úgy oldottam meg, hogy már a gép elé se kellett ülnöm. Pici apró bagatel feladat volt, de az automatizmus létrehozása és annak működő képessége láttán valami olyan érzés öntött el, amelyhez foghatót ritkán érzek munka közben. Azt is észrevettem már magamon, hogy mindent igyekszem rendszerbe foglalni, mindenben igyekszem megtalálni azt mitől működik rendesen, mitől lehetne még optimálisabb. Idén nyáron jelentkeztem a Pythonsuliba 48 óra ízelítő a nyelvből. Semmi cél, csak mint egy nyalás a vanília fagyiból. Viszont nem ismerem a programozás világát, se az IT szektort.
  • Pointer
    A válasz:
    Annyit ér, amennyit belelapátolsz.
    4 hónap a jó palacsintasütés megtanulásához elég ( talán ). Programozni tanulni nem 1 esemény, az egy folyamat. Az egyetem max kezdő sebességet ad.

    2X éve végeztem, de azóta is folyamatosan kell ide oda lavírozni a feladatok miatt különféle témákban ( python / C++ / beágyazott IC-k / matlab / mentorgraphics / 3D transformációk stb )

    Eleve gyerekként is kell, hogy ez a világ érdekeljen ( 80’as években C64 en kezdtünk )
    A suliban amatek házihoz 1-2en basic progit írtunk persze jó gagyit a mai tudásunkhoz képest.

    Gimiben volt kötelező számtech (technikán belül ) 3-4 ember kivételével mindenki sötét volt hozzá, de 1 haverral kalandjátékot írtunk minimum grafikával turbo pascalban.

    Egyetem alatt borlan c ben beadandókat sörre és pizzára cseréltük ( csak működjön a szépség nem volt szempont )

    Indiaiak nem tudnak UML-ben gondolkodni…

  • Laci
    ivsz.hu/bootcamp-auditjelentes/
  • eMérnök
    Megnéztem párat a nagyobb, nevesebb egyetemek ilyen képzési leírásaiból, és teljesen más a cél, a tananyag és a tempó, mint amit a bootcampek adnak.

    Aztán a februárban jelentkezni kell és szeptemberben elkezdhető rendszer is óriási gap. Aki tavaly márciusban elvesztette az állását az tudod mikor tudja elkezdeni ezt? Idén szeptemberben, mert lemaradt a tavalyi jelentkezésről. Aki akkor elkezdett egy bootcampet az pedig idén szeptemberre már rég gyakornokként dolgozhat, fizetésért, a szakmában.

    Ez még a milliós tandíj ellenére is jobb választás, mint másfél évet várni rá, hogy egyáltalán elkezd.

    Szerintem a céltól is függ, hogy mit érdemes csinálni.
    A mérnök menjen mérnökire. A programozó menjen bootcampre. A nem teljesen értem kicsoda pedig szakképzésre.
    (Az önképzés pedig mindegyikhez kell, a mérnökihez is, a bootcamphez is, ez a rész nem érv.)

  • temmese
    Tapasztalatom Londonból 1000+ fős cégnél. Hárman voltunk juniorok a több mint 30 fős csapatba.
    Egy srác bootcampből került oda, neki nem kellett felvételiznie a céghez, kiközvetítették miután bejezte a kurzust. Első hónapban önállóan végig kellett még mennie egy online kurzuson és el kellett érnie, hogy a felvételi feladatot meg tudja oldani, ehhez kapott segítséget és folyamatos mentorálást. A próbaideje sem a szokásos 3 hónap volt így, de végül sikerült felvennie a ritmust.
    A másik srác graduate volt frissen végzett az egyetemen, ő már rendes felvételi útján került hozzánk, mindenki nagyon megvolt vele elégedve.
    Én itthon BsC-t végeztem, majd 1 év webfejlesztés után szakterületet váltottam és kurzusokból tanultam amik adtak egy alapot ahhoz, hogy felvegyenek, de nagyszerű volt, hogy végre tudtam senioroktól tanulni a cégnél így rengeteg fejlődtem pár hónap alatt.
  • eMérnök
    Ki fog minőségibb, időtállóbb munkát végezni? Béla vagy Kumar? Az amelyikük a lelkiismeretesebb ÉS jobb képességű. Én számtalan mérnökkel dolgoztam már együtt, mind magyar viszonylatban, mind német-angol-francia-indai csapatokkal. Az itthon legjobbnak tartott mérnökképzéseket elvégzett medior szoftverfejlesztők öntik magukból a szennyet.
    Ez a valóság.
    Emiatt nem marad más, mint verni a mellüket a fantasztikusan holisztikus látásmódjukra, amit a széles ismeretanyag ad nekik, csak használni nem tudják. Vissza tudja mondani a könyvből, de semmire sem tudja használni.
    Na nem azért, mert nem kellene egy csomó feladatban, hanem mert fel sem ismeri, hogy ott ezt kell. Nincs kapcsolata a tudásának a valósággal.

    Az a képesség, ami jó fejlesztővé tesz, az független az oktatási rendszertől. Akinek nincsen problémamegoldóképessége abba hiába öntik a tudást.

  • Zabalint

    A codecool és társairól inkább jókat, illetve vegyeset hallottam, de az fsz képzésekről csak rosszat. Korábban, mikor az egyik ilyen 2 éves, egyetemek által szervezett képzést web programozónak hívták, volt főnököm indított egy saját céget, és a helyi főiskola képzéséről keresett végzős diákokat. Kiderült, hogy az elnevezés ellenére még nem találkoztak HTML-el, CSS-el és Javascripttel, viszont a BSc képzéshez hasonlóan volt nekik is alapozó matek, meg egy rakás töltelék tárgy.

    De ahol én végeztem BSc-n, ott is néztem egyszer ilyennek a tantervét, ma már azonos a szaknév, csak a specializáció nem, és az alapján ezerszer inkább a bootcampeket ajánlanám. Az meg csak előny, hogy utóbbiban nem az egyetemi oktatók oktatnak, mert aki szakmában dolgozik, az sokkal többet tud átadni, mint aki oktatja, és amúgy tök más kutatási tevékenységet végez.

  • SLOBY
    dobj egy email címet és beszélhetünk róla.
  • Zabalint

    “Az info szaknak az a lenyege, hogy te az informatika minden fontos teruleten szerezz ismereteket es barmelyikben el tudj kezdeni akar kutatni is.”

    Csak az a baj, hogy a gyakorlatban ez nem igaz. Az informatika sokkal több területére van egy minimális rálátásom autodidakta módon, mert érdekel, olvasok róla, mint amit egyetemen tanítottak. Egy csomó terület eleve nem volt lefedve, mainstream területek sem, vagy csak választható tárggyal, amire lutri volt bejutni, és a legtöbb esetben nem értett hozzá az oktató, de az sem ad rálátást, amikor a matekból ledarálják a tétel-bizonyításokat, de soha nem kerül semmilyen kontextusba az egész.

  • eMérnök
    Az az oldal nagyon kicsi mintával dolgozik, így iparágilag nagyon nem releváns.
    A fejlesztők bére nagyon magasan kezd az átlaghoz képest, és utána gyorsan emelkedik az első pár évben. De nagyjából 5 év után jelentősen lelassul ez a tempó. Azon kívül az IT és IT is nagy szórás mutat, ami miatt az átlag nehezen értelmezhető.
    Az első három évben a kezdőbért megduplázni teljesen reális, és ennek fényében a 800 még nevetségesen alacsony is.

    Nekem ugyanez a bajom az egyetemet végzett mérnökökkel is. Szerintem ez egy eleve eldöntött dolog és nem függ az iskolától. Aki tud gondolkodni az nem az egyetemen tanulta, és az bármilyen módon jut oda, meg fog tudni oldani problémákat.
    Aki nem, az az egyetem után sem lesz rá képes.

    Egyébként a legtöbb magyar IT pozícióban nem sokat kell gondolkodni, mert mindenre van már best practise és minden le van szűkítve mire megjön a feladat.

  • Cherry
    A másik oldal.
    Sziasztok, én évek óta ilyen iskolában tanítok, kérlek engedjétek meg, hogy pár dolgot én is hozzáfűzzek.

    1. Ezek a képzések legtöbbször nem átfogó ismereteket adnak, hanem célzott területeket fednek le. Például a Frontend képzés tartalmaz HTML, CSS, JS, Bootstrap, Angular alapismereteket.
    Miért? Mert céges igények alapján képezzük őket, így lesz munkahelyük a legtöbb esetben.
    2. Nálunk igen szigorú felvételi folyamat volt, így főleg azok kerülhettek be, akiknek az alapképességeik rendben voltak.
    3. Innen már csak az egyénen múlik, hogy motivált és tesz bele az egészbe energiát vagy nem?
    4. A munkahelyen tovább kell folytatniuk a tanulást, mivel ez egy nagyon gyorsan változó iparág.
    5. Sok ember kapott lehetőséget az újrakezdésre.

    Összefoglalva: nem csak azon múlik a siker, hogy mit tanítunk, hanem azon méginkább, hogy kiket?

  • eMérnök
    Nem teljesen értem, hogy sok hozzászóló tényleg tapasztalatból beszél-e, mert számomra sokszor demagógnak tűnik és a tapasztalattal ellentétesnek.

    Aki nem tud problémát megoldani, és ügyesen gondolkodni, az miért fog tudni problémát megoldani és ügyesen gondolkodni attól, hogy berakjuk egy egyetemre és megtanulja az informatikána azon részeit is, ami a webdev munkájához soha nem fog kelleni.
    Bárki is azt gondolja, hogy ha a rossz problémamegoldóval végigszenvedtetjük az egyetemet (6-7 éves bsc mérnök), az jó fejlesztő lesz?

    Ha valakinek jó a problémamegoldó képessége, akkor az csak azért, mert más rendszerben szedi fel a tudást, nem lesz rosszabb. Lehet lentebbről indul egy új dologban, de hamar lehagyja azt aki csak a tudásból élne.

  • Névtelen
    piszópata tanárok nálunk is voltak, olyan aki a 20ból 18at megbuktatott, aztán kiderült, hogy 2 be se ment, 3 visszaadta a tételt, 5 nem tudott két mondatot mondani…valóban kretén volt a tanár, de ezekben az esetekben azért nem kellett megerőltetnie magát a buktatáshoz, és Kiszámoló, azért te is lediplomáztál, nem volt elég egy OKJ.
    kicsit úgy néztek erre a camp kontra infószak, mintha egy orvos háborogna, hogy minek járt egyetemre, amikor ápolóként semmit nem hasznosít abból amit tanítottak neki.
    cimbi elvégzett egy ilyen tanfolyamot, utána fel is vették az egyik partnercéghez, viszont a tanfolyam előtt egy matek, logika tesztet csináltak, és csak azzal mentek tovább akinek ez sikerült.
    és a kérdés a tanfolyamokról: kik végzik el nagyobb sikerrel, akik diploma után mennek oda, vagy akik beesnek 8 osztállyal?

    Névtelen, az a tanár is alkalmatlan a pályára, ahol a diákok 90%-a átmegy, mert az sem igaz, hogy mindenki tanult vagy eleget tanult (kivéve, ha felesleges tölteléktantárgya van és ő maga sem veszi semennyire komolyan).

    Ha húszból megránt 12-14-et akkor csak túl szigorú (esetleg feleslegesen, főleg ha valami tölteléktantárgyat tanít). Ha 18-at, akkor beteg.