Mostanában befektetni a fejlett piacok részvényeibe sokaknak túl kockázatos az évek óta töretlenül emelkedő árak miatt. (Erről cikk: Részvényárak: van még út felfelé?)

Mások egyszerűen félnek a részvényektől és a kötvényeket biztonságosabbnak tartják, azok kiegyensúlyozottabb árfolyama miatt.

Számukra a Kiplinger's állított össze egy listát a kötvénybefektetési lehetőségekről.

A lista növekvő hozam szerint van sorba rendezve, ahol lehetett, a magyar megfelelőjét igyekeztem beírni és kiegészíteni némi magyarázattal.

1, Pénzpiaci alapok, rövid futamidejű állampapírok. Az alacsony magyar alapkamat miatt ezek a lehetőségek jó esetben kitermelik a tranzakciós adót, a kamatadót, a számlavezetési költséget és ha sokáig benn tartod a pénzt, még neked marad valami kis plusz.

A legutóbbi állampapír aukción 1,45%-os átlaghozam mellett vették meg a nagybefektetők a magyar féléves diszkontkincstárjegyet. Ez a nagykerár, te igen combos 0,97%-os éves hozam mellett veheted meg a jövő januárban lejáró diszkont-kincstárjegyet. (Árlista itt) . Ha az éves hozam 0,97%, akkor januárig 0,4% kamatot kapsz. Ha ebből levonod a kamatadót (16%), a tranzakciós adót az odautalásra (0,3%), a visszautalásra (0,3%), vagy a készpénz-felvételre (0,6%), akkor örülhetsz, hogy fél év alatt csak pártized százalékot buktál azon, hogy kölcsönadtál az államnak.

Ennél már jobb ajánlat a féléves kincstárjegy a maga éves 2,25%-os hozamával, vagyis fél évre nettó 0,945%-ot fial a befektetésed, ebből már csak a tranzakciós adókat vond le. Itt már az a szerencsés helyzet van, hogy nem te fizetsz, hogy vigyáztak a pénzedre.

A pénzpiaci alapok az elmúlt év során 0,2-2,4%-ot (átlag kb. 1,7%-ot) hoztak. Azonban mivel az év során sokat esett az alapkamat, a következő évre ennél sokkal kevesebbet fognak hozni. Sokan elfelejtik, hogy nem az számít, mennyit hozott az elmúlt évben, hanem hogy mától egy évig mennyit fog hozni egy pénzügyi termék. (A pénzpiaci alapról bővebben: Pénzpiaci alap)

Egyszóval, ezzel a lehetőséggel idehaza sem leszel gazdag, sőt a sok tranzakciós adó miatt inkább vesztesz, mint nyersz ezeken a lehetőségeken.

2, Hosszabb futamidejű kötvényalapok vétele

A hosszabb futamidejű kötvények hozama magasabb, mint a rövid kötvényeké. Csak éppen nem véletlenül. Ennek oka, hogy a nagyobb hátralévő futamidő miatt nagyobb áreséssel reagálnak egy kamatkörnyezet emelkedése esetén, mint a rövidebb kötvények.

(Ha most a történelmi kamat-mélyponton veszel egy állampapírt és fél év múlva emelkedik a kamat két százalékot, sokkal többet vesztesz, ha 10 éves kötvényed van, mintha csak egyévest vettél volna.)

Néhányan úgy akarják tupírozni a hozamokat, hogy nem csak hosszabb futamidejű kötvények vesznek, hanem a kötvények fele még jó minőségű bóvlikötvény is, ami nagyobb hozamot fizet, de kockázatosabb is. Ilyen például a Vanguard Intermediate-Term Corporate Bond ETF (VCIT), ahol a hátralévő átlagos futamidő 6,5 év (ami nem kevés a kamatérzékenység szempontjából) és a kötvények fele nem a legjobb "A" minősítésű vállalati kötvények, másik fele a már a bóvliba tartozó "Baa" minősítésű kötvények. A hozama 3,13% volt dollárban az elmúlt évben.

3, Változó kamatozású hiteleket tartalmazó kötvények

A kötvénytulajdonosok legnagyobb ellensége az emelkedő kamatkörnyezet, hiszen a legtöbb kötvény a lejáratig fix kamatot fizet. Márpedig ami jó befektetésnek tűnt 2,1%-os forintos alapkamat, vagy 0,2%-os dolláros alapkamat mellett, az egy 2-3 százalékpontos alapkamatemelkedésnél már kifejezetten rossz befektetés lesz, főleg, ha még sok évig kell üldögélnünk benne.

Ilyenkor segít, ha változó kamatozású kötvényt veszünk.

A rossz cégeknek nyújtott banki hitelek kamatai általában valami alapkamathoz van kötve, így annak emelkedésekor a hitelek kamatai is automatikusan emelkednek.

Az ilyen hiteleket értékpapírosítják és mi is vehetünk belőle. Ilyen például a PowerShares Senior Loan Portfolio ETF (BKLN), ami most éppen 4,1%-os éves hozamot produkál, de ez jobb lesz, ha emelkednek a kamatlábak.

(Azonban vigyázzunk, nincs ingyenebéd: ha a rossz vállalatok megítélése romlik, vagyis a befektetők úgy gondolják, hogy majd nem fogják fizetni a hiteleiket egyre nagyobb arányban, akkor ez az értékpapír is veszteséget fog elszenvedni.)

Bóvlikötvények:

Bóvlikötvényeknek a befektetésre már nem ajánlott kategóriájú kötvényeket nevezzük, szebb nevük a "high yield bond", azaz magas kamatozású kötvények.

Ebbe a társaságba tartozik például minden magyar államadósság.

Bóvlikötvény és bóvlikötvény között hatalmas különbség van, mert egy európai állam adóssága és egy venezuelai cég tartozása is egyaránt bóvlinak minősül.

Ezért mindig érdemes megnézni, mit is tartalmaz az adott alap. (Minél több az abc első betűi és minél több a betű az értékelésben, vagy ratingben, annál kevésbé bóvli a kötvény. Vagyis a Baa sokkal jobb, mint a Ccc, ami jobb, mint a C. Bővebben itt.)

Az sem mindegy, hogy csak amerikai cégek vannak az alapban, vagy a világ minden tájáról.

A szórás hatalmas, a kínálat is, csak egy példa a sok közül: a SPDR Barclays High Yield Bond ETF (JNK) egy jól diverzifikált portfólió, 6% feletti bruttó éves hozammal dollárban.

Feltörekvő piacok államadósságába fektető alapok

A feltörekvő országok dollárban kibocsátott állampapírjait gyűjti az ilyen alap. Törökország, Peru, Panama, Magyarország és hasonló országok vannak az ilyen alapokban.

Az egyik ilyen a PowerShares Emerging Markets Sovereign Debt Portfolio (PCY). Kilenc év feletti átlagos lejárati idő mellett (ez azért nagyon nem kevés) úgy hozott 4,6%-ot egy év alatt, hogy a legtöbb kötvényalap az elmúlt pár hónapban komoly veszteséget szenvedett el a várható hozamemelkedés miatt.

Lehetne még cifrázni a dolgot kamatozó elsőbbségi részvényalapokkal és hasonló dolgokkal, de mostanra talán ennyi elég lesz. Két dolgot lehet látni: ha hajlandóak vagyunk kockáztatni, kötvényeken is lehet többet nyerni és ezzel szorosan összefüggésben a magasabb hozam esetében sajnos mindig magasabb kockázatot kell vállalnunk, ami a kötvényeknél a hosszabb futamidőt (nagyobb kamatérzékenységet) és a nem éppen legjobbnak minősített adósok nemfizetési kockázatát jelenti.

A kötvények sem egyirányú befektetések, amin csak nyerni lehet, most egy komolyabb korrekció bontakozott ki, ezért is estek az árak.

Ezzel együtt is a portfóliódban van helye a magasabb kamatozású kötvényalapoknak is, bár nagyon nem árt, ha tisztában vagy vele, mi és hogyan befolyásolja a kötvényalapok értékét.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en