A világ fejlettebbik felén a tőzsdeárak hatalmas emelkedés után vannak. Az amerikai S&P 500-as tőzsdeindex például az elmúlt öt évben megduplázta az értékét:
Mindezt úgy, hogy az átlagosan 26 havonta szokásos korrekció is elmaradt, ahogy ez a grafikonon is látszik. Korrekciónak a 10 és 20% közötti áresést hívjuk, ilyen utoljára 2011 nyarán volt.
A FED az új pénzek piacra pumpálásának visszafogása után egyre inkább utal egy komolyabb kamatemelésre, ami szintén lefelé ható erőnek szokott bizonyulni a részvények piacán. (Ha a bankban is kapok biztosan 5%-ot, már messze nem annyira vonzó a részvény hozama, mint volt akkor, amikor még csak 0,5%-ot adtak a bankban.)
Nem csak a részvények túl vagy alul értékeltségét mutató P/E ráta haladja meg jelentősen a sokéves átlagot, de a cégek pillanatnyi jövedelmezősége (Az "E", vagyis Earnings is a P/E rátából) is bőven az átlag feletti. Vagyis ha csak a jövedelmezőség esik vissza az átlagos szintre, akkor a nevező csökkenése miatt még nagyobb lesz a P/E ráta, messzebb kerülve a sokéves átlagtól, miközben a P, vagyis Price a részvény ára nem változik. Ekkor az átlagos P/E rátához csak egy módon tudunk visszakerülni: ha a számláló értéke esik, vagyis a részvények ára zuhan. Ez az, amit a legkevésbé szeretnének a befektetők.
Mindeközben egy lopakodó korrekció, vagyis a kis cégek áresése már elkezdődött, ez általában előjele a széles piacot érintő áresésnek, így volt például 2011-ben is. A bekövetkezett áresés ellenére a kis cégek papírjai még mindig 35%-kal drágábbak az átlagosnál, ha az ötéves átlagos eredményt (profitot) vesszük alapul.
Az elmúlt öt év nagy növekedése csúcshoz közeli részvénykitettséget hozott a befektetők körében. Sokkal több részvényt tartanak a portfóliójukban, mint átlagosan szoktak, hála a vérszemnek, amit kaptak a hozamok láttán. Legutoljára 1998 és 2000 között és 2007-ben volt ilyen magas a befektetők részvénykitettsége.
A hitelből részvényt vásárlók mennyisége is egy intő jel szokott lenni, klasszikus jele a túlfűtött áraknak. Márpedig ez az érték is riasztóan magas most.
Ha idáig jutottál az olvasásban, meggyőződtél arról, hogy túl vannak értékelve a fejlett piaci részvények (különösen az amerikai) és inkább kiszállni kell most a részvényekből, mint beszállni.
De most jön a csakhogy.
A részvények ára azért tud még mindig emelkedni, mert az emberek fele ezt nem így gondolja.
Az OTP részvények ára azért volt most pénteken záráskor 4.150 forint, mert ezen az árszinten volt ugyanannyi befektető, aki azt gondolta, hogy ezen az áron már/még érdemes venni OTP részvényt, mert emelkedni fog az ára (ők a vevők) és ugyanannyi ember gondolta, hogy ezen az áron már érdemesebb túladni rajta, mert csökkenni fog az árfolyam. (Ők az eladók)
Ugyanígy sokan gondolják úgy, hogy az amerikai piac is még mindig komoly emelkedés előtt áll.
Ők azok, akik rámutatnak, hogy a P/E ráta önmagában csalóka lehet, ha nem az infláció fényében vizsgáljuk az értékét. Mert hiába nagy egy cég jövedelmezősége a múltban (azaz a nevező volt nagy, így a P/E érték alacsonyabb), ha az inflációval korrigáljuk a megtermelt profitot, mindjárt más értéket kapunk. Márpedig most az amerikai infláció (is) rekord alacsony. Ha ezt is számításba vesszük és nem nominálisan, hanem reálértéken (inflációval korrigáltan) számoljuk a nyereséget, máris nem olyan magas a P/E érték.
Hiába vannak az egyéni befektetők túltömve részvényekkel, ha a sokkal nagyobb vásárlónak számító nyugdíjalapok éppen ellenkezőleg, az átlagosnál sokkal alacsonyabb kitettséggel bírnak a részvénypiacokon.
A várható kamatemelések valóban lefelé hajtják a részvények árfolyamát, de a továbbra is növekvő gazdaság pedig felfelé.
Valóban túl magas a hitelből részvényt vásárlók mennyisége, de nem tudhatjuk, hogy növekedésre fogadtak, vagy csökkenésre, vagyis shortoltak. Mert csak a növekedésre fogadók hajtják fel az árakat. Ezen túl jelenleg több a hitelből vásárló hedge fund, míg régebben a magánbefeketetők vásároltak inkább hitelből, ezért nem kell önmagában a hitelösszeg nagyságától megijedni.
Az átlagos emelkedő piac 61 hónapig szokott tartani, ezt már túl is haladta a jelenlegi állapot. Azonban még a közelmúltban is találunk kivételt, 1987 decembere és 2000 márciusa között 582%-ot emelkedett az amerikai tőzsde. De 1949 júniusa és 1956 augusztusa között is volt egy hét évig tartó szakasz, ami 1957 októberétől további bő négy évig folytatódott.
Hasonló érvek alapján sokan vannak még, akik szerint az emelkedő piac még egy-két évig is kitart.
Amiért ezt leírtam, hogy minden éremnek két oldala van. Sajnos nem olyan egyszerű a döntés, hogy meghallgatsz valakit, vagy elolvasol egy cikket és máris tudod, mi újság a piacon. A piac sajátossága, hogy a pillanatnyi árazása azt mutatja, hogy hol van az a pont, ahol a piaci résztvevők fele gondolja másként a várható események kimenetelét.
