Mától új kamatozással a prémium állampapír 2025/I és 2023/K
Mától új kamatozása van a prémium állampapírnak, 2025/I és 2023/K jelzéssel, február 20-tól a kamat 4,8% és 4,4% évente. Az állampapír a régi, csak kamatforduló történt most, a magasabb infláció miatt nőtt a kamat.
Mivel a kamatfordulókor az infláció vizsgálatánál augusztusi adatot vesznek figyelembe, ezért ilyen hurka az új kamat is, hiszen múlt hónapban 4,7% volt az infláció, így ha januárt néznék, akkor 6,1%-nak kellene lennie a kamatnak.
Mindegy, ez van.
S a kalkulátorunk is frissült, ha dönteni szeretnél, melyik állampapírral járnál jobban:
eToro tapaszalatok vélemények?
1, Én nem minősítettelek téged, te se tedd velem, de nagyon mellélőttél a besorolásommal. Én nem liberális vagyok, hanem idióta-ellenes. Pl. imádom a helyi fideszes önkori képviselőinket szívatni kormánytagok idézeteivel, és valami brutális mennyire szégyellik magukat, meg a pártjukat többen is, csak hát belőlük élnek, és máshoz nem értenek.
2, Ez most hogy jött ide?
3, Jól értem, hogy azért sz*r a magyar GDP növekedés ha kivonjuk belőle az EU-tól kapott pénzeket, mert pl. az Audi hazautalja a profitját? De az ugye megvan, ha nem lennénk EU tagok, akkor se Merci, se Audi, se BMW nem lenne nálunk? És a sort még sorolhatnám hosszan.
4, Ha ennyire nem jó nekünk az EU, akkor miért nem lépünk ki?
5, A britek amióta elindították a kilépési folyamatukat csak profitáltak a dologból ugye?
+1: te tényleg elhiszed amit írtál, vagy bemásoltad ide valahonnan?
2020-02-20 at 23:28
”
Off: van EU-n belül elérhető USD-s S&P500 ETF? Mármint, ami USD-ben kell megvenni. Én csak EUR-osokat találtam.”
Nincs. Legalábbis én hosszas keresés után sem találtam.
Olyan van, hogy megveszed €-ért, de nem hedgelt. Azaz €-ért veszed, de igazából USD-ben van kitettséged.
CSPX
FYI a webkincstáf 2008 decemberében indult.
“Off:
eToro tapaszalatok vélemények?” – Elnézést, de EZMIEZ?!?!
Kivan a cerkám ezektől az ostoba, odaböfögött, központozás nélküli, kiváló helytelenírással megkomponált lustavagyokgugliznimajdmásmegdolgozikhelyettemésmegoldjaazéletemóriásideamúgyjelentéktelenproblémáját hozzászólásoktól! Eddig csak nívótlan kommentoldalon, meg a Gyakorikérdéseken volt, de most már itt is?
Akkor lefordítom, ha már ez a szakmám (magyarról-magyarra ritkán dolgozom):
“Sziasztok! Az eToro-ról gyűjtök információt és érdekelne, hogy Nektek van-e vele tapasztalatotok, vagy tudtok-e róla pozitív/negatív dolgot? Előre is köszönöm, Miklósnak külön köszi a felületért, amin értelmes emberek tudnak egymástól kérdezni és választ is kaphatnak.”
Na, valahogy így, nem? 🙂
Köszi Miklós a munkádat és köszi kommentelők (néhány kivételtől eltekintve) a hozzáadott tudást! Ilyen sokra elég ez a hely amú
“minden hónapban meghatározzák az elmúlt 12 hónap százalékos áremelkedését, majd ezt a 12 értéket kiátlagolják.”
Én eddig naivul azt gondoltam, hogy a 2019-es infláció a 2019. évben bekövetkezett árnövekedés.
De az átlagolós módszer a 2018.01 és 2019.12 közötti időszak áremelkedéseit tartalmazza, különböző súllyal. Ha az infláció egyenletes ütemben növekszik, akkor a 2019-es éves átlagos infláció a 2019 januári értékkel lesz egyenlő. Ez a kis trükk a növekvő infláció hatásának további 6 hónapos késleltetését jelenti.
A báziskamat februárral kezdődő egy éves érvényessége 2020 augusztusi közepet jelent. A báziskamat összesen 20 hónappal lesz lemaradva az inflációtól. Ez évi 1,2% növekedésnél 2%-ot jelent.
OK, de ha csökken az infláció, akkor ez a késés majd előnyünkre válik. Igenám, de ha nem veszünk ugyanilyen újat, vagy ha változnak a feltételek, akkor ezt nem kapjuk vissza.
Igazából az volna az ötlet, hogy a babavárót pmápba fektetem és az éves kamatot némi önerővel kipótolva arra használom, hogy fizessem a törlesztőt. Tudom, mindenhol azt olvasom, hogy máp+-ba tegyem a pénzt, de ott csak öt év múlva látok pénzt viszont. Pmáp jelenlegi 4,8% mellett, a 10 millióból elvileg 480.000-et kapnék jövőre. Tényleg ennyit kapnék, vagy ebből még levonják azt a 2%-ot?
Ha valaki megválaszolná, köszönettel venném.
De trükközzünk: elajándékozom a házunkat szüleimnek, aztán visszaveszem tőlük 100m hitellel, amit öt év múlva előtörlesztünk, ők meg nekünk ajándékozzák a vételárat. Úgy 6m elmegy illetékre és ügyvédre, de felvesszük a csok-ot meg +gyerek, amivel 1m-t törleszthetünk. Eddig -2m.
A keresők szerint a legjobb öt évre fixált lakáshitel 3%-os, húsz évre 500 ezer / hó. Az első 5 évben kereken 30 milliót adsz a banknak, annuitás kalkulátor szerint ebből 20m tőketörlesztés.
A MÁP+-ból öt év alatt 27m nyereség.
Szóval öt év múlva 127m MÁP+-od van, kifizettél 32m-t, és van 80m hiteled. Előtörlesztés 2%-kal 1,6m.
Nyereség 13,4/5 = 2,7m/év. Első évben plusz pénz kell, mert a MÁP+ seggnehéz.
Megéri ennyi macera? Mi van, ha nem tudsz 3%-os hitelt kapni? Kéne egy kalkulátor…
MÁP+-ból is pontosan úgy kaphatsz pénzt a kamatból, mert évenként van az a öt napos visszaváltási időszak. A kamatot tényleg MÁP+-ban írják jóvá, de ezt rögtön ki is veheted forintban, veszteség nélkül. Szóval pontosan ugyanúgy hozzájuthatsz a kamatfizetés összegéhez, mint a PMÁP-nál.
A kamatra nem kell 2%-ot fizetni. A 2%-ot *kizárólag* arra az esetre vonatkozik, ha a kötvényt idő előtt el akarod adni. Viszont arra gondolni kell, hogy a 2% nincs szerződésbe foglalva – simán lehet pillanatok alatt 50% is, ha a magyar állam bajban van.
De a fentiek olyankor is élnek, tehát PMÁP-nál 5 év múlva akkor is visszakapod az összes pénzt, és a MÁP+-ból évente vehetsz ki veszteség nélkül. Legalábbis amíg a magyar állam be akarja tartani a szavát.
2020-02-23 at 20:31”
igen, megkapod, nincs 2% levonás.
“Én is akarok kommentelni…”
A számaid valszeg rosszak, nincs kedvem utánanézni. Ha a kifizetést szedted össze, akkor az nagyrészt hazai finanszírozású volt, és főleg az elején sok előleg, ami csak részben számolható el az EU-val, tehát egyrészt előleg miatt nem emel GDP-t, másrészt nem az EU adta. Nem tudom, figyelembe vetted-e, hogy jött be sok mezőgazdasági támogatás, valamint vannak nem uniós támogatások, vannak direkt uniós támogatások, pl. egyetemek, kutatók részére, stb… A programozási időszakok között átfedések is vannak, tehát ilyen direkt számokat módszertan nélkül nehéz elhinnem, és nekem nem is ez rémlik 🙂
“furmint
FYI a webkincstáf 2008 decemberében indult.”
Ilyesmit akartam én is jelezni, ezt nem kormányzat végezte, pontosabban alsóbb szinten.
@richie-rich: A többség amit írtál, ööö, mondjuk tévedés
2020-02-23 at 20:31
Ha NEM TBSZ-számlára vetted a PMÁP-ot, akkor igen, minden kamatfizetés után eldöntheted, hogy a kamatot újra befekteted vagy elutalod magadnak és veszel rajta hamburgert.
Ha lejár a papír, akkor kifizetnek és érzékeny búcsút vesztek egymástól (ha NEM TBSZ-számlára vetted). Lejáratkor kifut a papír, ekkor nem számolnak fel semmi extrát (pl. visszaváltási díj).
De hogy fekteted a babavárot PMÁP-ba? Ezt én nem értem.
A kamatbázis jelenlegi számítási módja csökkenő infláció esetén valóban előny is lehet, hiszen jelentős késleltetéssel követi le a kamat az inflációt.
Új kibocsátású papíroknál viszont a kincstár a kamatprémium beállításával is játszik. Növekvő kamatbázisnál csökkenteni tudja a kamatprémiumot, mert a nagyközönség a nominális kamatszintre érzékeny, nem a prémiumra. Mivel az áthúzódó hatások miatt az idei évi átlagos infláció még meg is haladhatja a tavalyra számolt 3.4%-ot, így reális esélyét látom annak, hogy a 2026/I-t kisebb kamatprémiummal fogják kínálni, mint a 2025/I-t.
Sajátos helyzet: minél alacsonyabb az infláció, annál magasabb az újonnan forgalmazott PMÁK sorozatok reálhozama, és fordítva is.
Köszi a választ. A babavárót kiutalják a bankszámlára, én meg webkincstárban veszek belőle pmáp-ot. Mivel már útban van a gyerek, már él is a három év szünet. Ezért úgy gondoltam, hogy az első évi kamatot (2021-ben) újra befektetem, szintúgy a második évit 2022-ben, a harmadik évtől viszont kifizetést kérek bankszámlára, mert attól az évtől fizetni kell a törlesztést. Addigra kb. 11M lesz pmápba, ami a jelenlegi 4,8% kamattal majdnem fedezi is az egész évi törlesztést. De ugye azt majd meglátjuk, hogy akkor mennyi lesz a kamat.
Köszönöm Szabolcsnak és Balnak is a választ!
RC oldalán az szerepel, hogy vásárolható náluk MÁP+, PMÁP, 1MÁP:
randomcapital.hu/termek/allampapir
Viszont a rendszerben csak a MÁP+-ot találtam meg.
Rossz helyen keresem vagy PMÁP vásárlásra már nincs lehetőség náluk?
(tudom, kérdezzem meg ügyfélszolgálatot, az lesz, ha itt nem kapok választ)
Válaszotok előre is köszönöm.
2020-02-24 at 11:53
Köszi! Rájöttem, hogy én voltam sajtfejű. Összecseréltem a Babavárót a Babakötvénnyel. 😀
“Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy a honlapunkon leírt állampapírok közül a
MÁP Plusz állampapírt a Netboon/Villámkötés/Jegyzés menüponton belül tud jegyezni.
A többi állampapírra telefonon keresztül tudunk felvenni megbízást.”
És itt jön a kérdés. Mi történik ebben az esetben pl. az állampapírokkal? Ha azt érzékeljük, hogy egyre nagyobb bajban az állam, akkor elkezdi egyre több ember kivenni a pénzét az állampapírból. Ha hirtelen ki akarja venni x ember a pénzét, akkor az újabb káosszal fenyeget, tudomásom szerint jelenleg 3000 milliárd ft van állampapírban….
Érdemes-e elgondolkodni időben, hogy inkább kiveszi az ember a pénzét belőle és ha a járvány már a múlté,akkor betenni ismét?
a pánik befektetésben a legrosszabb tanácsadó. Mit csinálsz a pénzzel? megeszed?
nincsenek beláthatatlan következményei, 2% körül van a halálos áldozatok száma. Rengeteg ez, de nem töri ketté a gazdaságot.
Egyébként sem segít az összeomláson, ha értéktelen kp-d van. Mármint tapétának még jó lehet, persze.
“Érdemes-e elgondolkodni időben, hogy inkább kiveszi az ember a pénzét belőle”
Készpénzben vagy (HUF) bankbetétben tartva nem hiszem, hogy mérsékelnéd a kommentedben írt hatások pénzügyi következményeit. Csak állampapír kereskedésre lokalizált káoszt – ahogy írtad – nem tudok elképzelni. Ha pedig aranyrudakra váltod a pénzed és elásod a kutyaól alá, akkor azt a kockázatot futod, hogy mivan ha mégsem követi a vírust semmilyen ‘global economic impact’ és feleslegesen húztad magadra az alternatíva költséget (kieső kamat, aranytartás díja, BobCat bérlés a gödörásáshoz). A végén valamiért így-is úgy-is aggódhatsz majd, de ha régebbi fórum topikokban rákeresel a *diverzifikálás* témára, rengeteg hasznos tippet olvashatsz a tiédhez hasonló dilemmákról.
Ha egy vállalati részvényről lenne szó, akkor felmerülhetne, hogy ha leáll a termelés, akkor csökkenhet a nyereség és pánikeladással reagálhatnak a részvényesek. De a mai világban általában az értékesítés a szűk kapacitás. A termelés majd utoléri magát, amikor kinyit a gyár és az emberek újra vásárolnak. A részvényárfolyam is újra felmegy.
És az államkötvény más. Ott a tőke és kamat lejáratkor fix. A Te pénzed akkor sem változik, ha mások pánikba esnek. Az állam nem fog a járványtól fizetésképtelenné válni. Ha időlegesen csökken a termelés és az adóbevétel, az állam ezt pótolni tudja. További kötvénykibocsájtással, különadókkal, az adókulcsok emelésével.
Emellett ez azért sem olyan, mint a részvénypiac, mert ha kiveszed a pénzed, nem fogsz tudni 50%-os áron újra pmáp-ot vásárolni.
És tőzsdepánik esetén inkább beáramlik a pénz az állampapírokba.
2020-02-27 at 10:07
“cipőt a cipőboltból”… Régi, gagyi reklámszöveg abból a körból, akkor, amikor még a reklámnak nem az eladás, hanem információnak átadásának volt a célja.
Ennek analógiájára ez esetben megfontolandó az, ami kb 1000 éve minden fórumon – és így itt is – kimondásra került: a kibocsátótól (állam) a legcélszerűbb megvenni.
Az, hogy azon belül a postán, mint a Kincstárnak ügynöki tevékenység részeként, de Kincstárral kötött szerződéssel teszed, hogy ugyanezt a fundamentával játszod el, vagy beblattyogsz egy kincstári fiókba, az már mindegy.
A papírt én nem szeretem, de ez egyéni preferencia kérdése, ráadásul ettől még ugyanaz a folyamat, csak kapsz egy papírt is a nyomdából.
allamkincstar.gov.hu/hu/lakossagi-ugyfelek/ugyfelkapus-szamlanyitas
Utána a webkincstárban tudsz adni-venni. Ne aggódj, én is tök amatőr vagyok. Először 1000 Ft-tal indítottam tranzakciót, hogy teszteljem, utána kicsit többel. Hajrá!
“a kamatokat hogyan fizeti ki a map+?”
A kamatnak megfelelő összeggel megnő a kötvények darabszáma vagy a papíralapúak névértéke.
A számlán levő dematerializált esetében:
“Ezen forintban meghatározott kamatösszegnek megfelelő darabszámú, azonos sorozatba tartozó MÁP Plusz-ra jogosult a befektető kamat jogcímén az érintett MÁP Plusz alapján.”
A papíralapú:
“a kamat a futamidő alatt felhalmozódik úgy, hogy a kamatösszeg kizárólag a befektető által kezdeményezett visszaváltás alkalmával a névértékkel együtt kerül kifizetésre, azzal egy összegben esedékes.”
“a névértékre eső, így kiszámított felhalmozott kamatösszeg hozzáadásra kerül a névértékhez.”
Szóval a kamat automatikusan nem kerül kifizetésre, viszont kamatnaptól 5 napig annyi MÁP+-t lehet díjmentesen visszaváltani, amennyit az ügyfél akar.
Nem vagyok egy pénzügyi szakember kb. a babaváró óta vagyok “képben” a MAP+ témával is. A mostani inflációs para miatt pedig PMAP vs MAP+ ami divatcikk lett. Nekünk is most lesz esedékes a hitel felvétele, de összességében még mindig úgy látom, hogy inkább tedd be az egészet a Pluszba az a biztos, nem tudsz inflációt jósolni a jövőre nézve (én legalábbis biztos nem:) )
Itt is így gondolja a többség?:)
Az mit takar hogy folyamatosan?
Nekem egy nagyobb összeg jön egyszerre -> bvh.
Azt hogy lenne érdemes diverzifikálni?
Ezen a konstrukción filózom még: 50% 3éves PMÁP 50% MÁP+
Vélemény?
Ha nem tudok inflációt jósolni, abból az következik, hogy pmáp, mivel az véd az infláció elszállásával szemben, igaz csak 1 év csúszással.
Bár én is diverzifikálok, csak nálam pmáp, máp+ mellett még pemáp is, és régebből bmáp is van.
Azt valaki el tudná magyarázni, miért éri meg pemáp-ot venni? Az 1,8%-os kamat a pmáp 4,4%-ához képest nagyon karcsúnak tűnik, de mivel nem látom át a különbséget a két papír között, örülnék, ha valaki felvilágosítana 🙂 köszi. Annyit tudok, hogy mindkettő infláció követő, csak az egyik a forint, a másik az euró inflációjához kötött. De mondjuk konkrét számokkal nézve egy példát, ha beteszek 100.000 Ft-ot, miért érné meg pemápba tenni pmáp helyett?
mert várhatóan mindkettőt ugyanabban a devizában költöd el: tehát az árfolyam, ami bizony egy változó, bele fog játszani a valós hozamba: ha a forint 3%-ot gyengül, akkor az eurós kötvényed nominálhozamához az árfolyamgyengülés hozzáadódik (példádban 1,8+3), így több lesz, mint a forintos kötvény hozama. Tehát egy szemét spekuláns vagy (akármenlyiket is veszed)! Csak mondom, ha legközelebb valaki mást spekulánsozunk!