Még hárommillió
Megjöttek a legfrissebb amerikai munkaügyi adatok, újabb 2,981 millió ember lett egy hét alatt munkanélküli, így már 36,5 milliónál áll a számláló a járvány kitörése óta. (Csak összevetésül, a járvány előtt 152 millió amerikai munkavállaló volt, közülük minden negyedik elveszítette a munkáját kicsit több mint másfél hónap alatt.)
Az áprilisi munkaügyi adat “csak” 14,5%-os munkanélküliségi rátával számolt, ebben azonban van egy nagy elcsúszás. A statisztika szerint azokat, akik az adott hónapban nem kerestek aktívan munkát, nem lehet a munkanélküliek közé sorolni, őket az inaktívak között kell nyilvántartani. (Munkanélküli az, akinek most nincs munkája, de aktívan keresi a lehetőséget. Mindenki más inaktív. Egy otthon maradó háztartásbeli anyukát, esetleg apukát nem lehet munkanélkülinek tekinteni, hiszen nem is akar munkát találni a munkaerő-piacon. Ő inaktív.)
A statisztika logikája érthető, de egy országos karanténban az lenne a csoda, ha valaki aktívan munkát keresne. Így most a hivatalos adat lényegesen alulbecsüli a munkanélküliek arányát.
A magas munkanélküliségnek a túlzott állami juttatás is az oka, amint arról már írtam. Ha megnyitják az országot, remélik, hogy sokan újra munkát találnak, de ez még a jövő zenéje.
S ha már munkahelyek, egy érdekes írás arról, hogy szép-szép, milyen sok munkahely volt az Államokban, de ha a minőséget is nézzük a mennyiség mellett, akkor elkeserítő volt a helyzet. Csak egy adat a cikkből: a munkahelyek 44%-a esik az alacsony bér kategóriába, aminek a medián jövedelme bruttó 10.22 dollár óránként. A medián azt jelenti, hogy ezen emberek fele még ennél is kevesebbet keres(ett). Érdemes (lenne) arra is figyelni, ne csak sok munkahely legyen egy országban, hanem hogy azok jó munkahelyek is legyenek. Mindig érdemes megvizsgálni, amikor a politikusok a mellüket döngetik, hogy hány munkahely jött létre egy országban, hogy azok a munkahelyek milyen minőségűek. (Az elmúlt évek nagyarányú bérrobbanása ellenére a magyar dolgozóknál csak Romániában és Bulgáriában keresnek kevesebbet az Unióban. De ezt csak így zárójelben.)
A tőzsdéket továbbra sem hatotta meg az újabb 3 millió munkanélküli, az S&P 500 továbbra is 2800 pont felett jár.
Az emberek viszont egyre inkább élik fel a tartalékaikat, a megkérdezettek fele már hozzányúlt, vagy tervezte, hogy hozzányúl a nyugdíj-megtakarítási számlájához is. (Amihez legtöbbször csak komoly adóteher mellett lehet hozzáférni, pont azért, hogy utoljára onnan akarjanak kivenni az emberek pénzt.)
nem ismerem az amerikai módszertant, de ha Magyarországon már megnyitod a profession.hu-t az már aktívnak számít. de ezt sose értettem,h az otthon henyélő trógert miért nem számítjuk bele a rátába.
Pedig simán visszamehet.
Amikor azt mondod hogy az S&P500 2800, akkor azt mondod 2800 dollárért kapod meg ezt a részvénykosarat.
Mivel több a dollár, ezért dollárban kifejezve többet ér, feltéve hogy ugyanazt a nyereségességet tudja.
Nyilván nem tudja ugyanazt, de akkor többet printelnek, és a pénzmennyiséggel korrigálják a profitcsökkenést.
Vagy nyomtatnak a parasztnak alapjövedelmet.
Szóval a pénzmennyiség a lényeg.
Az hogy keveseknél összpontosul majd az új pénz, hát ezt tudjuk. Kapitalizmusban mindig növekszik az egyenlőtlenség, amíg nem jön a forradalom.
A lakásárak sem azért rakétáznak, mert az egeket verdesi az SSC fizu. Hanem a szerencsés kevesek keresnek biztos helyet a pénzüknek (csak hitelösszegben értük el a 2008-as szintet, hitelszerződések számában messze nem).
Teljesen ketté fog szakadni a társadalom urakra és szolgákra.
1.) Olyan cégek teszik ki a nagy részét amik nyernek ezen a helyzeten sokszor (Google, Facebook etc, igen értem vannak reklámbevételek, de akkor is)
2.) Ha a dollár kevesebbet ér akkor a dollárban mért részvény felfele fog menni.
3.) Ha mindenki esésre számít, akkor szerintem pont nem lesz akkora.
4.) Nincs igazán új info amit a tőzsde árazna. Rossz adatra számítottak és nagyságrendben az is jött ki.
Az még lehet, hogy ha a nyitás után újra zárás lesz akkor leesnek, mert most mindenki arra játszik, hogy innen kilábalás jön.
Érdekes elgondolás Toth W Árpád: K alakú válság elgondolása is, szerintem nem csak MO-ra igaz, de sok másikra is.
hvg.hu/gazdasag/20200514_A_K_alaku_valsag
Nem tudom, mennyire hiheto a Portfolio (hiszen egy bulvar”ujsag”), mennyire nemtorodom modon forditottak az eredeti cikket, mennyire tukrozi a valosagot a felmeres, stb., de en azt latom, hogy szinte toljak az embereket a munkanelkuliseg iranyaba. A munkanelkulisegre adott allami valaszok mindig a kevesbe valaszthatosag elvet szoktak kovetni (nagyon helyesen), es ez az USA-ban most hirtelen megvaltozott, megforditottak az osztonzot. Csak elmeletem van arrol, hogy ez miert alakul igy (valasztasok), mindenesetre fontos ezt a jelenseget figyelembe venni, amikor az amerikai munkanelkulisegi adatokrol van szo.
A gyakorlott ETF-ezőktől kérdezném, hogy a distrubiting kötvény ETF “osztaléka” (dividend) SZJA szempontból osztaléknak vagy kamatnak számít? Utóbbi esetben nem kell utána SZJA-t fizetni TBSZ-en.
Előre is köszönöm a választ!
Azt persze ne felejtsük el hogy a tözsde=/= a gazdasaggal, a Dowot es az S&Pt is oriasi tech cegekböl all tulsulyban. Ilyenkor sajnos ertelmet nyer az a velekedes hogy a tözsde egyre jobban szakad el a realgazdasagtol es inkabb mar csak a kaszino szerepet tölti be.
Es mindezt megspekelhetjük a FED penznyomtatasaval es a tennyel hogy iden összel valasztasok lesznek az allamokban… es utana? Jöhet az özönviz? Vagy el sem jutunk addig, mar hamarabb bedobjak a gyeplöt a lovak köze, ertsd: becsödöltetnek egy nagyvallalatot hogy elinduljon a domino?
Ennyi 🙂
Azért majd beszéljünk újra mondjuk egy év múlva is. 🙂
Sajnos en sem orulok, hogy ilyen a gazdasag, de lassan ugy latszik a regi jol bevalt dolgok nem mennek.
Rosszabb cegek nem mennek csodbe, mert nem hagyjak, reszvenyek felfele mennek mert nincs mas. Illetve a negativ kamatok hatasa is kerdeses. Lehet ez marad a vilag amig mi elunk.
Will see…
Ez amugy a tipikus tulelesi torzitas esete. schrodingersdawg.blog.hu/2017/07/18/a_tulelesi_torzitas
Hany olyan ember van aki deepben vesz es csucson ad el. Egyse, de a gorbeket jo nezni es dobalni a 30%-okat.. Csak tegyuk melle a vallalt rizikot.
En egy hasonlo vallalt rizikoval nem a tozsdere pakolnam a penzem, hanem egy vallalkozasba.
Norbert, visszafele tekintve könnyű okosnak lenni! 😉
Érdemes-e időzíteni vagy nem? Egyelőre Zsolt-nak adok igazat, a buy and hold a nyerő. Aztán meglátjuk.
COVID-update:
A koronavírust nem korlátozó országok klubja (Belarusz, Brazília) egyelőre jobb statisztikákkal rendelkezik, mint Franciaország vagy Anglia.
Persze mondhatjuk, hogy várjuk ki a végét, csak már lassan negyed éve várjuk és még mindig nincs nagyságrendekkel nagyobb halálozás (a két országban összesen 1 millió tesztet csináltak)
Nem szégyen elismerni, hogy hibáztunk, korrigálni pedig kötelező.
Csodalkoznek, ha fel-egy ev tavlataban nem allna vissza minden az eredeti szintre. Aztan lehet jol kinezö növekedesi szamokat prezentalni a 2020-as bazison evekig.
Élő TBSZ számlával nincs semmi teendő, bármi is van rajta.
Lejáratkor(feltöréskor) csak az számít, hogy mennyi a gyűjtőévben betett értékek összege FORINT-*ban számolva, és mennyi a lejáratkor(feltöréskor) benne lévő értékek összebe FORINT-ban számolva. Az esetleges növekmény után adózol (3 év alatt 15%, 3-5 év között 10%, 5 év után 0%).
Ebből adódhat némi furcsaság:
1. Állampapír után nincs kamatadó, de ha feltört TBSZ-en van, fizeted a 15-10% ot.
2. Deviza után nincs árfolyamnyereség adó, de ha feltört TBSZ-en van pl 1USD-d, ami 250HUF-ot ért, mikor betetted, de most 325 HUF-ot, akkor fizeted a 15-10% adót.
Viszont cserébe nem kell foglalkozni osztalékokkal, kamatokkal, semmiféle egyéb adókkal.
Tehát: deviza kp-t és állampapírt nem érdemes TBSZ-en tartani.
Persze ha tuti tartod 5 évig, akkor mindegy.
Most komolyan elhiszed azt a statisztikat amit Belarusz vagy Brasil reportol? Akkor mar inkabb Eszak Korea nem? Nem csinaltak semmit, a kedves vezeto is csak hobbybol huzott el par hetre:) Fertozott es halott sincs:)
A svedek se mosolyognak mar annyira.
Ezekrol a szamokrol meg Iran jut eszembe. Az elejen semmit nem csinaltak, szinte semmi fertozott/halott reportolva. De az irani haverom szuk csaladjaban volt mar akkor min. 10 ember erintve, amibol 2 akkor meghalt. (Marc vege fele) Es nem a gocpont kozeleben laktak. Mar akkor azt mondtak az iraniak, hogy szoruzzuk meg 10-el min a szamokat..
De mondjuk az amerikai wittholding tax-et akkor is levonják a distributing ETF-nél osztalékfizetéskor, ha TBSZ-en tartod, mondjuk európai, de amerikai részvényeket tartó accumulating ETF-nél is az alaptól.
Akkor van értelme TBSZ-en állampapírt tartani, ha más befektetési lehetőségre vársz TBSZ-en belül, néhány hónapos távlatban a MÁP+ nem rossz kvázi pénzpiaci alapnak.
Azt, hogy lett volna-e jobb reakció, csak minimum egy fél-egy év múlva (vagy soha nem) tudjuk meg. Azért volt sok helyen ennyire drasztikus a válaszreakció, mert túl sok volt a bizonytalanság. Attól, hogy utólag esetleg ezek túlzónak bizonyulnak, attól ezek még nem tévedések. Ha reggel borús az ég és dörög, akkor viszek magammal esernyőt. És ez akkor sem hiba, ha végülis nem esik aznap.
Ráadásul az, hogy több helyen összeomlott az egészségügy a koronavírus miatt az tény, nem csak várakozás. NY és Bergamo megtörtént. Az persze egy nagyon jó kérdés, hogy Fehéroroszo-ban meg Brazíliában miért nem következett ez be. Remélem lesznek válaszok és az lesz a tanulság, hogy sokkal lazább intézkedések is elegek, de ezt ma még nem tudjuk.
Minek hamisítanák meg a statisztikát, amikor nincs közlési kötelezettség a WHO felé?
És végezetül: minek hazudnának, hogy kevés a fertőzött, ha 1 hónap múlva úgyis minden kiderül a halálozási adatokból, mint Kínában?
Ráadásul Brazília egy demokrácia szabad sajtóval, bármikor beutazhatsz és csinálhatsz random 100 db tesztet a saját pénzeden és meglepődnél, hogy egy fertőzöttet sem találsz.
Szóval ha bebizonyítod, hogy Belaruszban fővárosában nem 0,2%, hanem százszor annyi, 20% a fertőzött, akkor tied az évszázad cikke 🙂
Hajrá.
Azért ennél picit bonyolultabb a dolog, mivel a külföldi osztalék TBSZ-en is SZJA köteles, míg a kamat és a belföldi osztalék nem. Épp ezért nem mindegy, hogy minek számít…
hogyan/miért lenne SZJA kötles TBSZ számlán?
Vagy a nem EGT tagországok szochójára gondolsz? Az más téma…
Most vagy én tudok valamit rosszul vagy te írsz butaságokat.
Eleve a külföldi kifizető többet levon (hacsak nem hong kong-ról beszélünk) belőle mint az itthoni 15% SZJA. Amennyiben van kettős adóztatásról egyezmény az országok között, akkor még vissza is igényelhetnéd – ez persze a gyakorlatban a kisbüfiknek elég esélytelen.
Kíváncsiságból igényeltem 48hónapra végig 5.9%kamatra (Tehát nem csak évvégéig) 5millió forintot, megadták. Az egyetlen válságálló bankban.
Nincs folyósítási díj, és ingyen előtörleszthető.
Nagy részük egyúttal a MÁP+-t is szorgosan sz.rozta. Kíváncsi lennék, hogy a bejött-e nekik az élet, mekkora nyereséget könyveltek el félelmükben.
(forrás: theguardian.com/world/2020/may/15/brazil-health-minister-nelson-teich-resigns)
A világon pedig a 6. helyen állnak fertőzöttségben, Franciaország is jobb náluk.
(forrás: coronavirus.jhu.edu/map.html)
Tessék:
portfolio.hu/gazdasag/20200515/koronavirus-brazilia-gocpontta-valt-egy-honap-utan-lemondott-az-egeszsegugyi-miniszter-432178
Más témában is ennyire kompetens a véleményed?
Egyetértek, Nacionalista.
Én sem tudtam, h mi a helyes, sosem tartottam magam megmondóembernek.
Viszont most már többet tudunk, így érdemes a sikeres országokat követni és őket másolni.
Csizkek,
Olaszország is valóban elismerte, h jóval többen, minimum kétszer annyian haltak meg idén tavasszal, mint “békeidőben”.
Azonban a vírus mindenhol erejét vesztette, semmi köze az exponenciális görbéhez, ez is olyan tény, ami vitathatatlan. Ha nem így lenne, Brazíliában 1,8 millió (!!!) halott lenne a most elismert 18.000 helyett (20%-os fertőzöttség esetén)
Egy hét alatt megtelt volna az összes temető.
Tény2: Csaknem négy hónapja (!) terjed a vírus kontrollálatlanul és negyedakkora pánik (és lakosságarányos halálozás) sincs, mint Belgiumban vagy Svájcban.
Ez is okot ad a tőzsdei optimizmusra.
A külföldi osztalék nem a TBSZ-en és nem SZJA-köteles. Hanem egy pl. USA részvény osztaléka után ott helyben eleve leadózol, és az ez után maradó alacsonyabb összeget utalják a TBSZ számládra. Ez a TBSZ-edre beérkezett összeg magyarországi adózás szempontjából pont ugyanolyan növekménynek számít, mint bármely más növekmény (kamat, belföldi osztalék, árfolyamnyereség, stb). Ahol van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény Magyarországgal, ott ügyintézhetsz a másik országban történő levonással kapcsolatban. Ennyi.
Befektetőként szemlélve a dolgokat a US jól működik. Jobban, mint pl. Fekete Afrika.
Élni azért az EU-ban jobb, sokkal.
Ilyesmit keresek jómagam is.
Ez a kedvező ajánlatot adó válságálló bank milyen színű? 🙂
Az összes, neten elérhető ajánlatot végigböngésztem, de az 5,9%-ot csak dec.31-ig ajánlják fel, utána duplája, háromszorosa, négyszerese(!) kamatot jeleznek a keresők.
Nem mellesleg mar a bevallott szamok alapjan is ott lesznek lassan az usa mogott..
Nem gondolom, hogy ez a vilag vege, de eleg fajdalmas allandoan az ervelesi hibakat olvasni. Szimpla megelozesi paradoxon. Arrol erdemes beszelni hol van a hatar a lezarasok szintje vs. gazdasag. De mivel a kozgazdasagtan kb. a halyogkovacsok szintjet uti tudomanyossagban, ezt max. vmi joisten szeru entitas tudna megmondani.
Erre a felhívásra én is elolvastam – szerintem olvasd vissza az utóbbi 10 év írásait is tőle, meg egyéb forrásokból, és megérted, miért ilyen a hangnem. Ha – tegyük fel – igazat állítana, akkor is annyira radikálisnak tűnik?
Más: a H-UNCOVER reprezentatív felmérésének az adatai nemsokára véglegesek, ha jól nézem, az fog kijönni, hogy nem a “bizonyított” szám 100-szorosa a fertőzöttek száma, ahogy itt is sokan állították, hanem mondjuk csak 10-15-szöröse vagy max. 20-szorosa…
Aszongya, hogy “még a szakértőket is meglepte”, hogy 100 ezer alatt van a szám (tehát 1% alatt, vagyis kb. semmi az “átfertőzöttség” – nem vagyok szakértő, de ha a tőzsdén lenne így igazam…
Szerintem ha kijön az eredmény, megérne egy cikket, helyretenni a dolgokat, arányokat. Hogy még semmin nem vagyunk túl, vegyük csak fel azt a %!/+ maszkot.
Ráadásul más országokban végzett reprezentatív vagy közel reprezentatív vizsgálatok eredményei is azt mutatják, hogy legfeljebb egy, de nem két nagyságrenddel nagyobb az átfertőzödöttség, mint a bizonyított esetek aránya, ami cáfolja az ez csak olyan, mint az influenza alufólia sisakosok elméleteit, mely szerint a lakosság nagy részént tünetmentesen átment, és egyébként is csak influenza szintű a halálozási rátája.
De vicces egyébként, hogy sokan az enyhíteséket úgy interpretálják, hogy vége a járványnak. Közben ennél jóval kevesebb napi új fertőzöttek számánál meg nagy para volt az elején…
Azért a H-uncover eredményét ne vedd szentírásnak. 95 %-os konfidenciával adták meg a becsléseket, vagyis átlagosan 100 mérésből 5 teljesen biztosan hamis képet mutat a járványról. 5 % pedig sokkal nagyobb valószínűség, mint azt az átlagember gondolni szokta (aki szokott sportfogadni, vagy egyéb szerencsejátékot játszani, tudja miről beszélek).
Vagyis simán lehet, hogy totálisan mellélőttek azzal a maréknyi (8276) emberrel, a tízmillás országban.