Régen minden jobb volt

A fejlett világ nagy része demográfiai válsággal küzd, alig-alig születik gyerek, miközben az idősek egyre tovább élnek. Még az eddig jól álló Egyesült Államokban is 1,5 gyerek/szülőképes nő arányra esett a gyerekvállalási kedv, amitől ott kitört a pánik. (Örülnénk, ha itthon felülről nyalogatná ez az adat az 1,5-ös értéket.)

Idehaza az elmúlt években kicsit nőtt az egy nőre jutó gyermekek száma, de a szakértők azt mondták, hogy ez inkább betudható annak, hogy a Ratkó korszak gyerekeinek leszármazottai lassan negyven-néhány évesek lesznek és még gyorsan utoljára szülnek, amíg nem késő. Vagyis valószínűleg nem trendforduló történik, csak egy kapuzárási pánik miatti emelkedés.

Ezt támaszthatja alá, hogy idén az első három hónapban már jóval kevesebb gyerek született, mint tavaly ilyenkor.

A házasságkötések száma is töredéke az akár száz évvel ezelőttinek.

Ezek ismert tények, nem is erről akarnék újra írni.

Hanem arról, ami mostanában a csapból is folyik, a múlt héten is ezzel volt tele a média.

Hogy bezzeg száz éve az emberek még nem voltak ilyen önzők, szerették a gyerekeket meg a nemzetüket és egy nő akár 5-10 gyereknek is életet adott. A házasság is létezett, mert az emberek nem csak magukra gondoltak. Bezzeg a mai emberek se szülni, se házasodni nem akarnak, csak élnek bele a világba, ezért jött el a nemzethalál.

Olvastam nemrég a híres Afrika-kutató Livingstone életrajzát. Az egyébként Afrikában született és ott felnőtt feleségét egyszer csak Londonba küldte Livingstone, s csak az egyik ok volt az, hogy Angliában nincs malária.

A másik legalább ennyire nyomós érv volt, ha távol él tőle a felesége, nem fog állandóan teherbe esni.

S ekkor esett le.

Az emberek nem azért szültek 4-6-8 gyereket 1960 előtt, mert annyira szerették a gyerekeket és annyira nagy családot akartak, hanem egész egyszerűen semmi módszerük nem volt megakadályozni a terhességet!

Bár már az ókorban is próbálkoztak juhbéllel, sőt a 19. század második felében kaucsukból készült ilyen-olyan termékekkel, csak 1950 után terjedt el a mechanikai fogamzásgátlás olcsó és hatékony formája. Az első hormontabletta pedig 1960-ban jelent meg.

Ekkor esett le a születések száma s ettől egyáltalán nem függetlenül terjedt el az elkötelezettség nélküli szexuális élet.

A házasság sem azért volt annyira mindennapos a huszadik század feléig, mert annyival jobb emberek éltek régen.

Amíg a ruhamosás egy egésznapos kemény fizikai munka volt, az ebédfőzés a konyhakert gyomlálásával és a tyúk nyakának elvágásával  és kopasztásával kezdődött hajnalban, amíg 4-8 gyerekre kellett mosni és főzni, addig egyetlen férfi sem tehette meg, hogy nincs felesége, aki mindezeket elvégzi.

Mivel ugyanezen oknál fogva a nőnek otthon volt egy napi 14 órás munkahelye, így nem is volt számukra hely a munkaerő-piacon. Így viszont a nő rá volt kényszerítve arra, hogy találjon valakit, aki hozza haza a pénzt a háztartásba.

Mindez megváltozott, amikor a mosásra ott az automata mosógép, a takarításra a robot porszívó, a vasárnapi ebédhez elég egy telefon is a sarki pizzériába s a nők hagyományos munkájának a kiváltásával megnyílt előttük a munkaerő-piac is.

Most már nincs se a férfi rászorulva a nő otthon végzett munkájára, se a nő arra, hogy a férfi keressen pénzt helyette. Már nem a kényszer szüli a házasságokat, mert az emberek egyedül is boldogulnak a társadalomban.

Mielőtt valaki félreérti: senki nem vitatja, hogy komoly értékrendi válság van a társadalomban, szerintem is sokszor önzők az emberek és az sem jó, hogy elkötelezettség nélküli viszonyt akarnak csak. Az élet egyik értelme, hogy valakivel családot alapítasz és gyerekeket vállalsz, akiket felnevelsz.

Fontos, hogy keressünk választ a felmerülő új társadalmi problémákra és kitaláljuk, hogyan tudnánk ösztönözni a gyerekvállalást. Vannak nemzetek, ahol lényegesen több gyerek születik, mint nálunk, ezért érdemes ellesni, ők mit csinálnak másként, ott miért vállalnak az emberek több gyereket.

Azonban ideje lenne abbahagyni annak az ostobaságnak az ismételgetését, hogy bezzeg régen még milyen elkötelezettek voltak az emberek és mennyire szerettek gyerekeket szülni. Semmivel sem voltak jobb emberek az akkoriak, mint a maiak.

Tudom, hogy ez nem annyira pénzügyi téma (bár a mostani demográfiai válságnak sokkal több a pénzügyi vonatkozása, mint a legtöbben gondolnák), de annyira zavart már, hogy újabban ez folyik a csapból is, hogy gondoltam írok róla egy rövidet.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

263 hozzászólás

  • vgaborka
    Még egy fontos, hogy mekkora volt Mo-on a csecsemő halandóság az 1900-as évek elején, és mennyi ma. Ha jól tudom (1000 élve születésre nézve) akkor 200 vs. 2. Magyarul nem kellett annyit szülni, hogy fel is nőjön belőle a szükséges gyerek, akik aztán a 6 elemi elvégzése utána mentek dolgozni a földekre.
    Nagymamáméknál: 17-ből 4 érte meg a felnőtt kort.
  • random okos
    Érdekes, hogy az ilyen témájú cikkekben sohasem szoktam olvasni azt, ami szerintem az igazi ok.
    Ez pedig a társadalmi igazságtalanságok és az egyenlőtlenség.
    Nem akarom bő lére ereszteni (kockáztatva ezzel a könnyű belekötést), de a lényeg, hogy mindenki magas életszínvonalra vágyik.
    Az oktatás és a telekommunikáció miatt hamar kiderül, hogy máshogy is lehet élni (nem véletlen nem volt a kommunizmusban szabad sajtó). Egyre nehezebb az embereket belekényszeríteni abba, hogy hagyják magukat kihasználni.
    Az elmút 15 évben elhitették az emberekkel, hogy meritokrácia van.
    Ehelyett azt látni, hogy hiába van 4 diplomád és dolgozol napi 12 órát, továbbra is a szervilis réteg és a régi gazdagok élnek jól.
    Sajnos a mai elit elfelejtette az “oszd meg és uralkodj” elvét.
    Talán a 2. Porsche helyett magasabb bért kéne adni a dolgozónak hogy tudjon venni egy házat, és akkor lesz gyerek.
  • mutyilufi
    Annyit tennék hozzá hogy régen szükség is volt 6-8 gyerekre mert csak 2-3 érte meg a felnőttkort.
  • Szilvia
    Na ez az, szívemből szóltál! Ugyanerre jössz rá akkor is, (hozzám hasonlóan) ha belemerülsz a családfa-kutatásba. Felmenőinknek egyszerűen nem volt más választása! A férfinek eleget kellett tegyen a nő, nem volt védekezési lehetőség. Én azt is alátámasztom, hogy a Ratkó-unokák még szültek egyet, 77-es vagyok, anyu 55-ös, a harmadik gyerekem egy éves. Csók mindenkinek!
  • Ádi
    “Sajnos a mai elit elfelejtette az “oszd meg és uralkodj” elvét.” Ezt biztos jól értelmezed? 😀
  • Évi
    Tetszik a cikk. Egyedül azt sajnálom, hogy itthon az a felfogás van, hogy csak 3 gyerek a gyerek. 3 gyerektől “éri meg” a csok, ők kapnak +10 milliót, stb. És aki mondjuk csak 1-2 gyereket mer vállani, mert mondjuk csak ennyit nélkülözés nélkül felnevelni, ők mért nem kapnak – annyi- támogatást? De mindegy is, ezen nem csak a kormány tud(na) változtatni. Nőként nem egyszerű versenyt futni az idővel. Normális, jól fizető álláshoz többnyire kell diploma (na nem azért, mert a főiskolákon, egyetemeken lehet a tudást megszerezni, hanem mert egyszerűen elvárás), és mire a tanulmányaival végez egy nő, túlvan a gyakornoki státuszon és fix állása van, már rendesen ketyeg a biológiai óra, a férfiak meg – tisztelet a kevés kivételnek-, rettegnek az elköteleződéstől, és eszük ágában sincs családot alapítani. Ők ráérnek akár 45 évesen is fogni egy fiatal nőt.
  • flashgordon
    Én még hozzátenném azt, hogy nem volt nyugdíj az állami foglalkozásokon kívül tehát minél több gyermek volt annál nagyobb eséllyel jutott falat az időseknek is. Ezen kívül a gyermekhalálozás rendkívül magas volt. A gyermekbénulás elleni vakcinát is a hatvanas években fedezték fel ezen kívül volt még torokgyík vagy a gyógyszerezés híján az egyszerű megfázás is megölhetett egy gyereket. Így sokszor a 12 testvérből jó ha hat megérte a felnőttkort. (Ez konkrét példa a nagyszüleimtől) Mivel a szülést idejekorán el kellett kezdeni így ez meghatározta a házasság idejét is illetve azt is, hogy esetleges válás esetén az ismét szabad nő vagy férfi egész egyszerűen nem talált korban hozzá illő partnert; hacsak nem özvegyült meg vki. Ráadásul a fentebb leírt okok miatt az egyház is erre az irányba terelte a társadalmi gondolkodást.
  • KissT
    Régebben a legtöbb ember látástól vakulásig dolgozott, így a gyerek munkaerő is volt, akit már kicsi korától befogtak a munkába. Vagyis valóban egyrészt a fogamzásgátlás hiánya, másrészt az életszinvonal kényszerítette ki a sok gyereket.

    A nép akkor sem a “nemzet megmaradása” miatt szült, hanem mert nem volt más választása. Ma viszont van, és ezt nem értik jelen politikusaink, hogy elsősorban olyan környezetet kell teremteni, hogy az emberek gyereket akarjanak és tudjanak vállalni, nem pedig fentről hatalmi szóval, szlogeneket hangoztatva leszólni, hogy szüljetek.

  • Istvan
    Ujabb jo cikk, koszonom. Hadd ajanljak kiegesziteskent egy kivalo konyvet:

    Hans Rosling – Factfulness

    Annyit mindenkepp hozzatennek a poszthoz, hogy regebben nagyon magas volt a gyermekhalalozas es sokkal korabban kellett elkezdenie az embereknek dolgozni. A melyszegenysegben eloknek (napi $2 alatti bevetel) akar 5 eves kortol, hogy a csalad ne haljon ehen. Ezert is szuletett/kellett olyan sok gyerek. Igy van ez ma is az extreme poverty savban (1 mrd ember jelenleg). Ahol no a jolet, azaz az egeszsegugy es az oktatas fejlodik, ott egyre kevesebb gyerek fog szuletni. Ez nem valami atok, hanem termeszetes jelenseg. Ez persze uj problemakat szul. A konyv kifejti bovebben sok mas korunkra jellemzo nehezseggel egyutt, borzaszto erdekes, csak ajanlani tudom. Angolul erheto el.

    amazon.co.uk/Factfulness-Reasons-Wrong-Things-Better/dp/1473637465/ref=sr_1_1/260-7414501-3954554

  • Tittián
    Annyival fűzném tovább a gondolatmenetedet Miklós, hogy a hazai születésszámok szigorú csökkenésének folytatódása esetén milyen jövőt remélhetünk gyermekinknek, unokáinknak? Gyakorlatilag borítékolható, hogy a túlnépesedett kontinensekről ide fognak áramlani a népek, nekik a mai Magyarország egy tejjel-mézzel folyó Kánaán.
    Mekkora a felelősségünk abban, hogy a kényelmes életszínvonalunkat megtartani kívánva lemondunk az utódokról, ezzel hozzájárulva a népesség fogyásához, és a fenti migrációhoz? Milyen ország leszünk 50-100 év múlva?
    “Ide szüljek gyereket” – szól a gyakori kérdés. Nagyszüleink a népirtás és háború közepén szültek, a szüleink a kenyérjegyes kommunista időkben. Mivel volt jobb anno az élet gyerekvállalás szempontjából, mint most?
  • Álmodozó
    Nem értem, miért lényeg a házasság. Az élettársi kapcsolat is jelenthet elköteleződést és gyerekvállalást.
  • Évi
    Illetve még annyit szólnék hozzá a cikkhez, hogy sokat lendítene a nők szülési kedvén, ha biztos alapra lehetne szülni. Lenne hova, lenne kinek (értsd: apuka nem pattan le az első adandó alkalommal egy szöszi oldalán, mert hogy ő ” nem készült fel, mivel is jár a gyerek vállalás”). Az előbbin lehetne változtatni, ha az átlag albérlet keresés nem úgy nézne ki, hogy szinglin, jó keresettel bárhol szívesen látnak, gyerekkel viszont még véletlenül sem, mert hangos/összefirkálja a falat/lepisili a szőnyeget/felébreszti a szomszédokat, stb stb, aki járt már ebben a cipőben, az tudja jól. (Főbérlőnek meg hiába magyarázza az ember, hogy attól még tisztaság és rend lenne, ha akarja, ellenőrizheti is.) Vissza lehetne költözni a szülőkhöz is, és oda szülni (sőt, akkor még segíteni is lehetne egymáson), de ahol nem felhőtlenek a viszonyok, ott ez nem működik.
  • harvy666
    Az önzőség oka meg szerintem csak simán az hogy manapság sokkal jobb szórakozási lehetőségek vannak, régebben csak a szex volt 😀
  • BélaBélaBélaBélaBélaBélaBélaJózsiBélaBélaBélaBéla
    okos
    Mondj fel es keress jobb munkahelyet a sopankodas helyett. Ha 4 diplomaval dolgozol 12 orat es nem keresel jol, akkor valamit negyszer csinaltal rosszul. Az embereket nem kihasznaljak, hanem a munkajuk erteket kapjak meg fizetes gyanant. Ha szerintuk tobbet er a munkajuk, akkor lehet reklamalni a fonoknel es ha nem ert egyet, akkor egy uj helyre menni, ahol tobbet fizetnek.
    Ha sehol sem fizetnek tobbet, akkor nem er tobbet a munkajuk.
    Viszont aki a ceget alapitotta, az kockaztatta a vagyonat, az idejet, amit a vagyon megszerzesevel toltott es azt az idejet, amit a ceg felviragoztatasaba fektetett. Ha ez sikerult, akkor jar neki a masodik Porsche. Is. Az ove.

    2018 van es nem 1978…

  • Giorgo
    Nem lett volna jobb, ha bérlakást építenek és nem CSOK-os házakat támogatnak? Úgy érzem, hogy a bérlakás építéssel a kinálati oldalt nővelték volna, míg az ingyen milliókkal a keresletet. Bár lehet, hogy nincs igazam… Az ismeretségi körömben nem vágynak olyan sokmindenre az emberek. Legyen fedél, kenyér, egy kis szorakozás meg kevés stressz és ez már elég a többségnek.

    Nekem olyan furcsán hangzik a gyermek mint cél… Az nem két ember egymás iránt érzett szeretetének a következménye? Bár 40 felé már lehet többet számít a érdekek közös metszéspontja…

  • Abszolút Igazság
    Ez lényegében a közlegelő csapdájának kimaxolása.
    Mert mindenki szeretne olyan társadalomban élni, ahol szabadon dönthet az életéről – de ezt a társadalmat tartsa fenn más, ne neki kelljen szülnie.
  • szocske
    “Nagymamáméknál: 17-ből 4 érte meg a felnőtt kort.” mondjuk az ő életükbe beleesett 1-2 (világ)háború is, ami
    azért elősegíti a fiatalon elhalálozást, és sajnos semmi garancia arra, hogy a mi/gyerekeink élete végig békés lesz 🙁
  • Dörnyei József
    Bonyolult probléma. Az biztos, hogy a jelenlegi társadalmi modell nem fenttartható, mert ha nem születnek gyerekek, akkor valóban csökken a népesség.
    Az emberek nem változnak, a társadalmi szokások azonban évtizedenként drasztikusan változnak. Az egyes ember keveset tehet a társadalmi szokások változása mellett/ellen. Próbálkozni nyilván lehet, pl. ez a blog is ezt teszi.
    A jelenlegi kormányzat sok mindent megtesz azért, hogy javítsa a gyerekvállalást. Kérdés, hogy meddig lesz ilyen kormánya az országnak és mennyit tud tenni egy kormány ezen a téren.

    Ha nem sikerül a gyerekvállalás ösztönzése, akkor lehet várni egy új felfedezésre.

    Az öregedés leállítása belátható időn belül létező technológia lesz. Ez drasztikusan megváltoztatja a játékszabályokat és lehet – sőt biztos, hogy 1,5-s számmal is növekedni fog a népesség.

    Addigra lehet, hogy csak 8M lesz a lakosság, de ez még nem gáz.

  • István
    Bár szőrmentén érintetted, Miklós, de én kiegészíteném azzal, hogy ma már a nők előtt is nyitva a piac. 100 éve még kinézték,ha valaki nem apáca/családanya esetleg művész lett, lásd szüfrazsettek mozgalma. Ma már egy nő is lehet politikus, mélytengeri kutató, pénzügyi guru, programozó, bármi, és ezt a nők ki is használják. Hozzáteszem, nagyon helyesen, nem szülőgépek. Akik a 8 gyerek és a -né állapot a mindenkori vágyuk, ma is megtehetik, de ma már azt sem kövezik meg, aki teljesen másnak szenteli az életét: pl Cameron Diaz vagy a magyarok közül Balázs Klári.
  • Kilenc
    Sok gyerekes ismerősöm szerint a gyerek = egy életen át tartó szívás.
    Én ennek ellenére szeretnék, de a férjem még “nem érzi késznek” magát, pedig a kezdetektől fogva azt mondta, hogy szeretne ő is. Most múlt 40 éves. Holott szerintem nagyon jó apa lenne.
    Az ismerősök “kedves” bíztatása egyáltalán nem segít.

    Női oldalról viszont ami eltántorító lehet, ha az ember olvas az anyaságról meg a szülésről és itt nem feltétlenül a fájdalomra gondolok. Igazi horrorsztorik vannak, hogy hogyan bánnak az emberrel. Gondolom nem árt elosztani ezeket kettővel, mert a pozitív dolgokat ritkábban osztják meg.

    A társadalom hozzáállása szerintem egyáltalán nem gyerek- illetve családbarát. Nem csak most soha nem volt.
    A gyerekeket sokszor kezelik inkább megtűrt háziállatokként, szükséges rosszként, mint személyként.

    Szerintem ez a fő oka annak, hogy kevesebb gyerek születik. Már van választásunk.

  • Impius
    Az se lenne egy nagy hátrány, ha mondjuk a férj fizetéséből + a feleség max 20 órás, rugalmas állásából meg lehetne élni tisztességesen. Fiatalként sem elég pénz, sem elég idő nem jut arra, hogy normális körülmények között fel tudj nevelni 2-3 gyereket.

    25 évesen, ha az ember nulla hozott tőkével áll, sőt még neki kéne támogatnia idős szüleit akkor nem azon fog járni az esze, hogy 2-3 gyereket vállaljon, hanem hogy egyáltalán fent maradjon a felszínen.

  • Misi
    Ez igen összetett probléma, egy-egy írásban legfeljebb kóstolgatni lehet, így én is csak néhány gondolatot tudok írni.
    A házasság mint intézmény is teljesen más megítélés alá esik ma. 100 éve a házasságon kívül született gyereknek nem csak az anyja, de még maga a gyerek is meg volt bélyegezve. Mára ez a típusú funkció teljesen elveszett, ez már nem érdekes, tehát kevésbé ösztönző. Ez persze magával hozta a menő szingliséget, mert hát nehogy már elköteleződjön az ember, ha meg 40 évesen jut valakinek eszébe, hogy lassan gyerek is kellene már nem fog túl sok utódot létrehozni, ha akar sem.
  • sild

    Igazából pont fordítva van: A szegényeknek sokkal több gyereke születik, mint a tehetősebbeknek.
    Ha valaki elér egy biztosabb életszínvonalat, az kevésbé adja alább az életszínvonalát gyerekszülések miatt. (több gyerek=kevesebb egy főre jutó jövedelem).
    A több pénz nem feltétlen fog több gyereket eredményezni, szerintem.
  • atticus
    A sok gyerekre vonatkozó elvárás társadalmi-politikai nyomás, alapjában elhibázott és a gyökere a felosztó-kirovó rendszerek működtetéséből fakad (nyugdíjrendszer, e.b. rendszer). Ezen rendszerek müködésének sajátossága a piramis-játékokéhoz hasonló: kell a sok befizető, hogy legyen miből kifizetni.

    Régóta mondom, hogy az állam nem jó gazda, nem kellene szolgáltatási rendszereket fenntartson, hanem ezen rendszerekre vonatkozó működési szabályokat kellene jól kialakítania.

  • Dixhorn
    Nos aktuális téma. A lányom 20 hónapos, én 40 éves vagyok, a párom 35. Ahol élünk saját lakás nincs, venni sem tudunk, de éppen a nagyobb bérlése se nagyon opció mert kissé drága, meg nem is nagyon van. Bár előbb utóbb lépni kell.Keresek is hozzá eleget mondjuk.(Budaörs) Itt jön a de, és az említett kapuzárási pánik, vagy életközépi válság, nem tudom. Úgy gondolom még ha idén teherbe esik a párom, lesz gyerek, ha nem nem, mert nem akarom tovább húzni.Dilemmák: abban sem vagyok biztos, hogy kell-e, van -e értelme még egy gyereknek.Egyre kevésbé erős és fitt az ember a korral, munkahelyet akarok váltani és jó eséllyel nem fogok kezdésként eleget keresni hogy eltartsam őket ezen szinten. Tartalékom van, de nem szeretném felélni. Vidéken a szomszédainknak 5 forintjuk nincs és csak vállalják sorba a gyerekeket.Szóval hiányolom a “tökéletes” feltételeket. Gondolom más is van így ezzel…
  • atticus
    Mihelyt a gyerekszületés-társadalmi rendszerek függőségeket megszüntetnék, már nem lenne szempont a sok gyerek, mihelyt mindenki saját számláján gyűjtené a nyugdíjmegtakarítását ill. saját/családja betegbiztosítását fizetne. Normális társadalomban senkinek semmi köze hozzá ki milyen e.b vagy nyugdíj szolgáltatásra fizet, legfennebb törvényileg lenne egy szolidaritási százalék.
    Ezzel párhuzamosan a fizetési motiváció kérdése is megoldódna, mert mégis milyen az, hogy aki magasabb munkabéréből adódóan magasabb összegeket fizet ezen rendszerekbe, ugyanazt a sz@r szolgáltatást kapja mint aki a minimálisat fizeti be.

    Azt megértem, hogy az államnak miért éri meg, nagyobb mozgásteret biztosít: a nyugdíjszámításnál azért hallani érdekes eseteket, ill. az e.b-nél az átlag polgár nem feltétlenül jut drága kezeléshez, gyógyszerhez míg NER-kompatibilis társa igen.

  • Bálint Tamás

    Összekeversz valamit. A római uralkodók mem a vagyont osztották meg, hanem az ellenségeiket (külön-külön ugyanis könnyebb volt legyőzni őket). 🙂

  • sokasebi
    Az államnak az a jó, ha sok gyerek születik, legyen sok katona meg adófizető. Az embereknek meg az a jó ha egy max. két gyerek van egy családban, mert akkor nem kell nyomorogniuk a kis lakásban, meg kisbusszal logisztikázni őket az iskolába. Túlnépesedés, lakáshiány sem lenne probléma.
  • Betonbéka
    Nem értek egyet a cikk megállapításaival. Egyrészt én nem vettem észre az emberek hibás hozzáállásának sulykolását. Másrészt saját életemen és kortársaim példáján azt látom, hogy a gyermekvállalás 90%-ban nem anyagi és nem biológiai kérdés, hanem szemlélet kérdése. Ma a 30 év alattiak körében nincs valódi szándék gyermekvállalásra. Egzotikus nyaralásra, extrémsportra, numeragyűjtésre stb. azonban van igény. Ez értékválság; a probléma súlyát pedig jelzi, hogy ezt az átlagember nem is képes felismerni. Akár PhD-fokozat mellett sem, tehát nem intelligencia, hanem értékend kérdése. A tudományt nem kell túlértékelni, az csak eszköz az emberi akarat megvalósítására. 200 éve is volt egykézés és angyalcsinálás Magyarország egyes vidékein. Örülök egyébként, hogy a blog ilyen komoly témákat is feszeget, ez dicséretet érdemel.
  • Én is szeretnék kommentelni...

    Előre szólok: nem belekötni akarok a mondandódba, hanem konklúziót levonni.
    Szóval a jelenlegi ártunk, és ormányunk a legjobb úton halad, lévén szabad sajtó lassan nincs, oktatás az egyre gyengébb lábakon áll. Mindenhonnan azt hallani, hogy hasít a gyorsnaszád, és lassan csak az nem keres jól (323 ezer az átlagkereset) aki kifejezetten szeret keveset keresni.
  • Jucus
    esetleg az is benne van ám hogy nem is olyan rég egy 18 pláne 20 éves ember felnőtt volt. úgy tekintett magára. Elköltözött, eltartotta magát. Ma a közvélekedés az hogy a 18 éves az egy gyerek. de még a 22 is csak fiatalka. Hát mért akarna házasságot gyereket, ha gyerekként tekint magára? Majd 30 körül talán kezd leesni a tantusz, de mire abból házasság lesz, sokaknak már nem jön össze a gyerek, vagy max 1.
  • Kiszamolo
    Gyakran azért kellett dolgozni a gyereknek, mert a felnőttek szegények voltak eltartani annyi gyereket. Vagyis a gyerekmunka oka maga a gyerek volt és nem fordítva.
  • teljes indukció
    A jólét valóban arányos a gyerekvállalási hajlandósággal. Fordítottan.
  • Betonbéka
    A gyermekvállalás anyagi oldalához egy kis adalék: A blog hatására előző hónaptól kezdtük feleségemmel írni szigorúan a költéseinket. Maximálisan igazolta a Kiszámoló egy régebbi bejegyzésének állítását, mely szerint a kicsi gyerek elenyésző költségigényű: májusban a költéseink mindössze 3,7%-a(!) ment a 8 hónapos gyermekünkre. (Ebben nem volt pl. pelenka, amit ajándékba kaptunk, de voltak használt ruhák és etetőszék.)
  • Deviáns
    Háát, nagyszüleink születésének idejében rohamosan fejlődött az orvostudomány. Előtte a nők sokat szültek de csak 2-3 élte meg a felnőtt kort. Nagyapáim és nagyanyáim 4-8 gyerekes családokban nőttek fel, és egy kivételével mindenki megélte a felnőttkort. Az 50-es évek közepén születtek a szüleim, már csak 3 illetve 4 gyermekes családban, a 70-es évek közepén mi már csak ketten voltunk testvérek. Visszaállt a trend a 2-3 felnövő gyerekre.
    Azt kissé túlzóak tartom, hogy nyugdíj sem nagyon volt, ezért a felnőtt gyerekek segítették az öregeket, így érdek volt a több gyerek. Egy 20 éves most sem foglalkozik ezzel. Max a család (anyós/anyuka) befolyása erősebb lehetett erre.
    Még a szüleim idejében is 20 évesen házasodtak falun, és születtek a gyerekek. Amikor én 20 voltam, furcsának számított ugyanez. Innen következik a cikk mondanivalója, hogy ma a karrier és a jólét fontosabb a családnál.
  • teljes indukció
    Aki ebbe képes belekeverni a magyar politikát, az azért elgondolkozhatna pár percig, hogy a cikk második mondatában írja Miklós az Amerikai Egyesült Államokat, de amúgy is tudható, hogy az egész fejlett világban létező a probléma. Vagy még Japánban is Orbán Viktor kottájából játszanak?
  • Matteo

    Alapvetően egyet tudok ezzel érteni, és mondom ezt úgy, hogy az átlagnál sokkal jobban keresek, de a gazdagok bizony kizsákmányolják a szegényebbeket. A kapitalizmus rendben van, de a vadkapitalizmus az baromi káros.

    A lakhatási kérdés pedig egyre nagyobb probléma, nem véletlen, hogy Merkel 6 milliárd eurós bérlakásprogramot lengetett be. A mai fiatalok nem tudnak lakáshoz jutni sem Németországban, és lassan Magyarországon sem. Így pedig nem lesz gyerek. Pont ma olvastam, hogy a budapesti belső kerületekben történő lakásvásárlási tranzakcióknak a 80-90%-a nem lakhatási célú, tehát szinte csak a befektetők vásárolgatnak. Ez abszurd szerintem, de majd megoldódik ez is szépen lassan, mert nem ez a gazdaság érdeke. 🙂

    Valaki írta, hogy a gyerek=életen át tartó szívás. Nincs gyerekem, de azért ez elég erős szerintem.

  • szocske
    @Betonbéka, amíg a kicsi elsősorban anyatejet eszik szinte nincs is költsége, persze el lehet szaladni, van akinél a 3 hónapos is hatalmas márkás ruhatárral rendelkezik, és megesik, hogy amint anya terhes lesz, azonnal venni kell a suzuki swift helyett egy Passat kombit 🙂

    Ami engem inkább foglalkoztat, hogy egy kamasz mennyibe kerül?
    Iskola és egyéb igények (már minden osztálytársának ájfonja van?)

  • ZX71
    Egyetértek Betonbékával. Pár kiegészítést tennék:

    Egy nőnek a húszas évei elején ideális szülnie és 30 éves korra célszerű befejezni a gyerekszülést. (orvosként mondom) 30 éves kor fölött erősen emelkednek a különféle kockázatok és komplikációk, mind a gyermekre, mind az anyára nézve.
    Ugyan ezek elég meredek adatok a mai uralkodó divatok szellemében, de a természet ettől még így működik.

    Nem beszélve arról, hogy a 40 feletti gyerekvállalás (férfire is igaz) azt jelenti, hogy mire a gyerek önálló életet kezdene, rosszabb esetben már nem élsz, jobb esetben csak nyugdíjas leszel, és ha ő is ilyen 40+ -ra tolja a gyerekvállalást, sose látod az unokád. (segíteni meg végképp nem tudsz)

  • Deviáns
    Jut eszembe, talán itt is volt róla szó, hogy a bérek ugyan nőnek nominálisan, de a vásárlóérték nem. Talán az amcsiknál elemezték, hogy a 2. világháború előtt valójában sokkal nagyobb volt az órabér reálértéke, mint most. Most a kétkeresős betanított munkás család nem keres annyit reálértéken, mint 70 éve egy alkalmi munkás.
    Ha egy kereső el tudná tarani a családot, lehet hogy több nő választaná az anyaságot. Ráadásul a munkavállalók nem nyíltan, de megkülönböztetik hátrányosan a kisgyerekes nőket.
  • Matteo

    Azért nem jogos amit írsz, mert itt vannak például a tanárok, óvónők, orvosok, akik hiába ugrálnak ide-oda, akkor is szarul keresnek (orvosoknál persze van pár kivétel), pedig alapvető fontosságú a tevékenységük. Szerintem nekik a társadalom legjobban fizetett dolgozóinak kellene lenniük, mégsem így van. De majd ez is változik szerintem, ha majd nem lesz ki tanítsa a gyerekeinket. 🙂 Akkor majd észbe kapnak a döntéshozók.

  • Betonbéka
    A klasszikus patriarchális (gonosz) társadalmakban a teljes élet elképzelhetetlen volt utódok nélkül. Ezt mutatja az adoptio (örökbefogadás) intézménye: nem kisbabát fogadott örökbe a gyermektelen fiatal pár, hogy legyen kin kiélni a babázós ösztönt, hanem a koros, gyermektelen férfi egy életerős férfit fogadott örökbe (azaz tette örökösévé – eredetileg ezt jelenti az örökbefogadás), hogy legyen, aki tovább viszi a családi kultuszt. Feljegyezték, hogy néhány gyermektelen évet követően felbontotta házasságát az a fiatal patrícius, akinek bár házassága boldogan telt, asszonyát rajongásig szerette, de úgy érezte, az ősök tisztelete megköveteli, hogy gondoskodjon utódokról. (Ezek a példák direkt egy Krisztus előtti pogány társadalmat jellemeznek –
    csakhogy ne kereszténykedő propagandának bélyegezzük a témát.)
  • Dixhorn
    Kilenc

    Nehéz bevállalni az elsőt, mert nem akarja az ember a “jó” életét feladni. 38 voltam a lányom születésekor és kb fél évig elcseréltem volna bármire csak visszacsinálhassam az előző életemet.Ahogy írta valaki, buli, utazások,motorozás , minden.Na ez ugrott kb egy tollvonással. A 2. félévben csak a beletörődés időszaka jött,bánkódtam csak, férfinak mondjuk nem is túl nagy öröm sokszor eleinte, mondjuk a párom sem volt odáig. Most 20 hónapos, már sokkal jobb minden, sokkal értelmesebb, öröm vele lenni,(ok nem mindig), beletörődtem hogy ez már egy új élet, nincs visszaút.Meg már nem is adnám semmiért oda. Valszeg a férjed is ettől félhet.De én is azt javasolnám , hogy ne húzza tovább.Utólag azt mondom valamivel max 5 évvel előbb jobb lett volna, de ki tudja.
    Folyt köv.

  • Agnes
    Nem tudom hol a hiba, de érdekelne, hogy miért ez a jelenség. A saját életemben és baráti társaságban szerzett tapasztalatok alapján, a nőknek ketyeg az óra és szívesen vállalnának gyermeket 30 és 40 között. Jó keresettel rendelkeznek, diplomájuk is van, és mégsincs olyan férfi, aki el akarna köteleződni, vagy annyira szereti őket, hogy ennek gyümölcse egy gyermek legyen.
    A férfiak, az ismerősi körből még gondolkoznak 40 (!) vagy 46 (!) évesen, vagy keresnek egy fiatalabbat. Amíg a lányok 25 és 35 éves kor között voltak, addig persze jó volt és akár 10 évre is lekötötték őket, teljesen feleslegesen.
    Szerintem inkább a “az örökké fiatalok maradunk” és a felelősségvállalástól való teljes menekülést látom ebben.
  • Dixhorn
    Folyt:

    Kilenc

    “A társadalom hozzáállása szerintem egyáltalán nem gyerek- illetve családbarát. Nem csak most soha nem volt.
    A gyerekeket sokszor kezelik inkább megtűrt háziállatokként, szükséges rosszként, mint személyként.”

    Nem tapasztal a párom női oldalról horror sztorikat és társadalmilag sem olyan a gyerek elfogadottsága mint a kutyámnak.
    Nem tudom hol ki kezeli megtűrt háziállatként a gyereket, de nyilván ilyen szóba sem jöhet nálam,mert eléggé durván tudok megnyilvánulni ha valaki nem megfelelően bánik a szeretteimmel.

    Egyébként én bent voltam a szülésnél, hát nem akarlak elkeseríteni, de azért az elég kemény dolog. 🙂

  • Kiszamolo
    Ágnes, sok oka van.

    Apámnak 27 évesen már 3 gyereke volt és ez volt a normális a hetvenes években.

    Ma egy 27 éves még otthon lakik, mint gyerek.

    Mivel van szex házasság nélkül is, a házasság sem fontos.

    A húszas éveit szinte mindenki végigbulizza, 5-6 év után kidobja azt, akivel addig élt, vagy őt dobják ki. Aztán ott van 30 évesen, minél gyorsabban szülni kellene, de ahhoz kellene egy normális másik fél is. Azt meg nem könnyű leakasztani a szögről. Ezért a legtöbben kifutnak az időből.

  • Kovácsné
    @Betonbéka: nagyon jól mondod, a patrícius, a római társadalom felső 5-8%-a. Ma sem épp attól tartunk, hogy majd a felső tízezer szülési hajlandósága vagy annak hiánya okoz demográfiai válságot.
    @ZX71: hát vagy az van, hogy az orvostudomány igyekszik fejlettebb szűrésekkel és egyéb módszerekkel kitolni a biztonságos gyermekvállalás időhatárát, vagy a társadalomnak nagyon komoly pozitív diszkriminációval kell kompenzálnia a strukturális hátrányokat (keresőképesség, munkaerőpiaci pozíció, munka-család egyensúlya), ami a gyerekvállalás miatt a nőt és a családot éri, különben nem fognak megszületni a tervezett gyerekek, márpedig ez mindannyiunk érdeke.
  • Hunt3r

    Szerintem tévedsz. Az ember az csak ember, ezerféle motivációval, és nincs senkinek joga valakit önzőnek titulálni, mert nem akar gyereket, vagy házasságot. Annyi de annyi gyerek születik bántalmazó családba, esetleg csak “tervezett, de nem kívánt” gyereknek (mert kell a CSOK, anya végre kussol, az anyós sem ugrál, stb.) itt Magyarországon, hogy az elképesztő.
    Tekintve a robotizációt, a gépi tanulás fejlődését, hosszú távon nincs szükség ennyi emberre. Lehet nemzethalált látni, de felesleges… egyszerűen be kell hogy álljon a populáció egy új, alacsonyabb egyensúlyi szintre. És ettől még lesznek magyarok, de lehet hogy csak 7 millióan. És az baj? Ha az a 7 millió minőségibb életet nyer általa (és nem 30%-os munkanélküliséget, hála a sok gyereknek, és gépesítésnek) akkor hol a probléma?

  • Betonbéka
    Szocske: a kamasz biztos más kategória, arról még nincs tapasztalat. Sokan azonban az első hónapokat is anyagi csődnek tartják, pedig ezt tévhit (tesztelve 🙂

    Sajnálom, hogy egyetlen barátomnak sincs még gyereke, mert így a gyerekvállalás korszakát nélkülük élem meg… A kihagyott bulik kicsit hiányoznak persze, de nincs nagyobb büszkeség, mint apának lenni. Az a férfi, aki ezt nem éli meg, az még nem is élt igazán! 🙂

  • Kiszamolo
    Hunt, te keversz két dolgot. Az ember a maga örömére szül gyereket és nem azért, hogy a nemzetnek, jelentsen ez bármit is, jó legyen.

    S az emberek igenis önzőek és hedonisták, amibe egy gyerek csak bezavarna.

    Hogy a rossz családba vagy véletlenül született gyermekek hogy jönnek ide, azt nem is értem.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz. A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.