Mennyit tegyél félre nyugdíjra és mikor?

Aki egy kicsit is tud számolni, gyorsan rájön, hogy a mai ötvenéveseknek sem jut már majd olyan sok nyugdíj, mint a most nyugdíjasoknak. Ennek két egyszerű oka van: a nyugdíjrendszer már ma is túl bőkezű és évtizedek óta demográfiai válság van Magyarországon is. Miközben egyre tovább élünk, egyre kevesebb gyereket szülünk, márpedig a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer csak akkor lenne életképes, ha minden szülőképes nő legalább 2,1 gyereket szülne élete során. Jelenleg ez az érték 1,3 körül billeg, ráadásul minden hatodik magyar gyerek már külföldön születik meg a kivándorlás miatt.

Erről már sokat írtam, nem is akarom még egyszer kifejteni a témát.

Inkább nézzük meg, mennyit kell eltenned havonta, ha nyugdíjasként is szeretnél normális életet magadnak.

A modell: egyszerű értelmiségi diplomás, aki a példa kedvéért 23 évesen 180 ezer forintos nettó fizetéssel kezdi a nagybetűs Életet, majd 40 éves korára folyamatosan eléri a 400 ezer forintos nettó fizetést és ennyi is marad neki a bére 65 éves koráig. (Ha te ennél többet vagy kevesebbet keresel, akkor értelemszerűen arányosan számolj többet vagy kevesebbet, mert nem ez a lényeg, csak illusztráció. Ne kezdj el szokás szerint a lényegtelen  dolgokon lovagolni a hozzászólásokban. )

Az inflációval olyan értelemben nem számolunk, hogy minden értéket mai forintban veszünk, de a hozamokat is infláció felett számoljuk csak.

Első példa: emberünk már az első hónaptól a fizetése 5%-át elteszi nyugdíjra, egy nem túl kiugró, inkább konzervatív 3,5% infláció feletti hozamra. (Vagyis félretesz nyugdíjra havi 9-20 ezer forintot, de már az első fizetéséből.)

Így 18,5 millió forinttal megy nyugdíjba, ami 22 évre picit több, mint 100 ezer forint nyugdíjkiegészítést jelent neki. (Minden mai értéken értendő. Hogy miért 22 év, arról cikk itt). Fontos, hogy a 22 év végére a teljes tőkéjét fel is éli, így komoly gondba kerül, ha ő lesz az, aki felülről alakítaná az átlagot. Márpedig ez az emberek közel felével meg fog történni.

Ha a fizetése 10%-át tenné el, nem meglepő módon ennek a duplájából gazdálkodhatna, havi 200 ezerrel egészíthetné ki az állami ellátást.

Ha a hozama csak 2,5% lenne az infláció felett, 37 millió helyett csak 29,4 milliója lenne, így 159 ezer forint lenne a havi ellátmány. Ha a hozam 4,5% lenne, 46,9 millió lenne a végső megtakarítás 65 évesen, vagyis durván egy százalékpont különbség a hozamban 20% különbséget jelent a végeredményben. (Ugyanennyit nyom a latban az egy százalék plusz költség is a befektetéseidnél, ezért válogasd meg, hol és milyen költség mellett gyűjtöd a pénzed.)

Ha valaki 35 évesen kezd el takarékoskodni, a fizetése 7,5%-át kell eltennie 3,5%-os reálkamat mellett a mostani fizetésének kicsit több mint negyedét jelentő havi nyugdíjkiegészítés miatt.

45 évesen már a 13,3%-át, 55 évesen a 31,5%-át.

Vagyis ha 55 évesen elteszed a fizetésed harmadát, azzal a jelenlegi fizetésed kicsit több mint negyedével tudod csak kiegészíteni a nyugdíjadat.

(Az is remek lehetőség, hogy 5%-kal kezded a megtakarítást, majd a fizetésemelések felét az életszínvonalad emelésére fordítod, a másik felét viszont félreteszed. Így 40 évesen már közel 120 ezer forintot fogsz eltenni úgy, hogy nagyon fel sem tűnik. Bővebben: Az életszínvonalad inflációja)

A tanulság? Ha időben elkezded, nem olyan nagy kihívás a nyugdíjas évekre való felkészülés, azonban ahogy telnek az évek, úgy lesz egyre nagyobb falat még egy kisebb nyugdíjkiegészítés összegereblyézése is. Ne engedd, hogy mindig minden fontosabb legyen a nyugdíjadnál: most vagyok fiatal, most kell élnem, most a lakásra gyűjtök, aztán a házra, majd a gyerek oktatására, most a gyerek lakására és így tovább. Egy átlagos fizetésből 55 évesen már szinte lehetetlen normális mennyiségű pénzt félretenni, ezért ne halogasd a dolgot.

Ebben a cikkben találsz egy nyugdíjkalkulátort, amit pároknak készítettem, itt a paramétereket is állígathatod és számolhatsz az esetleges örökséggel is. (De előtte olvasd el ezt is: Minek számít a várható örökség?)

Share

329 hozzászólás

  • Családfő
    Remélem, ez a cikk sok bizonytalant meggyőz. Kiegészítésképpen: az is egy út lehet, hogy a korai évek kisebb jövedelméből csak 5%-ot takarít meg, majd a jövedelem növekedése után ezt a megtakarítási %-ot egyre növeli. Lehet, hogy valakinek ez kevésbé fáj, mint pl. rögtön 10%-kal kezdeni.
  • smartdrive
    hagyd már ezt a 400 ezres nettót. térj vissza egy kicsit a valóságba
  • smartdrive
    amióta dolgozom (15 év), az összes keresetem negyede maradt meg (lakásra nem kellett költenem), meg van ennél valamivel kevesebb örökségből meg az eddigi kamatokból. pár éve a felét teszem félre. örökké akarok élni. meg egyszer elmenni Hajdúszoboszlóra
  • Kiszamolo
    smartdrive, a budapesti átlagfizetés tavaly volt 210 ezer nettó, az országos 175 körül. Ebben benne van az összes kétkezi betanított munkás, minimálbéres vállalkozó, feketén bejelentett, pályakezdő és mindenki. Egy diplomás gond nélkül kereshet ennyit.

    Inkább neked kellene végre kitörni a saját valóságodból.

  • santer
    Ezekben a kalkulációkban azt nem szeretem, hogy nem tudják szimulálni az előre nem látott életeseményeket, márpedig sokévtizedes távlatban mindenkinek történik egy vagy több olyan dolog, ami keresztülhúz minden józan számítást.

    Mondok egy példát: én 1982-ben kezdtem dolgozni (kezdhettem volna félretenni a nyugdíjamra), akkor a legvadabb álmainkban sem szerepelt, hogy valaha bedől a szocializmus, és 15 évvel később már euróban/dollárban keresem a pénzemet a világpiacon, átélek 3 durva gazdasági válságot (Bokros csomag, Dotkom bukta, 2008-as gebasz), a személyes és családi eseményekről nem is beszélve.

    Aki ma pályakezdő, az a következő 40 aktív életévében is bizton számolhat olyan körülményekkel, amik totálisan lenullázzák a korábbi erőfeszítéseit.

  • expect
    “Egy diplomás gond nélkül kereshet ennyit.”
    Ha ez ennyire realitás, akkor a magyar (átlagosan 2 fős) háztartások egy főre jutó havi nettó összjövedelme hogyan lehet csak a 10. jövedelmi tizedben 200 ezer fölött (228)? S ehhez vegyük hozzá a hatalmas szakadékot, ami az ez alattiakkal szemben van:
    9. tized: 140ezer
    8. tized: 117ezer

    Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy lehetetlen vagy hogy meg kell elégedni a langyos vízzel, de azért sztem is nézzük már meg egy kicsit a realitásokat.

  • Dixhorn
    Smartdrive: ha csak 400 at tudnék keresni,már nem lennék ebben az országban… sokszor hibás dolog az embernek mindig csak magából kiindulnia.

    Kiszámoló: és hova érdemes eltenni ezt a pénzt? Mert az önkéntes nyp. sem feltétlenül megbízható dolog, hisz még 30-40 évekről beszélünk és addig bármi történhet.

  • Kiszamolo
    Jól van. Innentől ezt a buta vitát befejeztük.

    Ha nem érted, hogy arányokról van szó, akkor inkább hagyjuk.

    Csak úgy zárójelben, a blog olvasóinak az átlagfizetése két éve valami 350 ezer forint volt. Nem gondolom, hogy azóta ez csökkent volna.

  • snasim
    A legfelső jövedelmi tized megközelíthetetlen adatfelvétel során egyszerűen nem válaszolnak. Ezért a 10. tized felső határa nem meghatározható.
  • Kiszamolo
    Mondjuk azon csodálkozom, hogy már több óra eltelt és az ilyenkor szokásos “Mondd meg te okos, hogy minimálbérből hogy lehet félretenni” és a “Felesleges félretenni, mert mi van ha még a nyugdíj előtt meghalok” hozzászólásokból egy sem érkezett. 🙂
  • Zabalint
    Szerintem a 3,5%-os reálhozam az hosszútávon kiemelkedően magas. Főleg úgy, hogy ugyan nálunk akkor tömeg nem, de tőlünk nyugatabbra nagyon sok ember tesz félre pénzt nyugdíjpénztárban vagy más befektetésekben, ami azt fogja jelenteni hosszútávon csökkenő lakosságszám mellett, hogy nagyon sok lesz az eszkimó, kevés a fóka, főleg a kötvénypiacokon, ami konzerválja az alig több, mint nulla reálhozamot. Lásd Japán esetét.

    Én nem vitatom, ki mennyit kereshet, mert tényleg nem erről szól a cikk, ellenben az arányok nem védik a példáidat, mivel ha valaki 400 nettót keres, és úgy tesz félre, hogy 100 lesz neki nyugdíjas korára, akkor összehúzza magát, ellenben ha 150 nettót keresett, akkor 37500-ból éhen hal. Kis fizetésből meg nehezebb nagyobb százalékot félretenni. Tehát végső soron a legfontosabb tanács továbbra is, hogy növeld a bevételeidet, de közben hallgass erre a cikkre is.

  • Okoska2
    Ezzel a nagyon is realista, logikus gondolkodásmóddal, amit Miklós képvisel, sokan nem tudnak mit kezdeni.
    Egy olyan országban, ahol hm. “alternatív valóságban” nyomják a kormányzati kommunikációt, minden lehetséges 🙂

    Nem kérdés, hogy félre kell-e tenni nyugdíjra, mert egyértelmű, hogy igen.
    Engem inkább az foglalkoztat, hogy mi a biztosítéka annak, hogy az előrelátó kevesek felhalmozott nyugdíjvagyonát nem fogják-e egy laza mozdulattal államosítani. A hangos többségnek ugyanis egy vasa sem lesz, de elvárja majd a megmentést, és sajnos a választásokon egyre nagyobb szavazóbázis a nyugdíjásoké (20-30 év múlva a nyugdíj nélkülieké).
    Szerintetek?

  • reader
    @Kiszámoló: engem is az érdekelne, mint dixhorn-t, hogy 30-40 év távlatában hova tegyük a megtakarított pénzt, hogy biztosan megmaradjon? A megtakarítás egy dolog, de miben van biztonságban?
  • Angelo
    Én úgy vagyok ezzel, hogy amíg az ember az első kis lakására, majd a családi fészekre spórol, aztán fizeti annak a hiteleit, addig ne a nyugdíjra gondoljon. Annak nem sok értelme van, hogy a 3%-os kamatozású nyugdíjmegtakarításomat adja nekem kölcsön a bank lakáshitelre 6%-os kamattal. Ha már túl vagyok ezeken a nehézségeken, a keresetem sokkal nagyobb arányát tudom félretenni. Persze ehhez nem árt fegyelmezettnek lenni.
  • Kiszamolo
    Fox, ez nem arrogancia, csak így sok év után már elegem van abból, hogy a hozzászólások 95%-a a cikk szempontjából teljesen lényegtelen apróságokon lovagol, felesleges okoskodás és már előre tudom, melyik cikkhez milyen agyzsibbasztó hülyeség lesz odaírva.

    (A nyugdíjkérdés egyébként is egy trollmágnes)

    Akármilyen számot írtam volna, abba is belekötöttek volna. (Már most mondom, bele fognak kötni a hozamba is.) Na, ez marha fárasztó.

    Miközben nem fogja fel, hogy nem erről szól a cikk.

    Vagy lehet, hogy felfogja, de neki fontos ideírnia, hogy ő okosabb és ő ezt másként gondolja és egyébkémt is jobban tudja.

    Miközben itt is arányokról van szó, nem konkrét számokról.

    Már rengetegszer be akartam zárni az egész hozzászólást, a látogatók 99,993%-a soha nem kommentel, az ilyen típusú hozzászólások pedig nem hozzátesznek a cikkhez, hanem elvesznek csak belőle, akkor meg minek. Ha valaki csak okoskodni akar, menjen az origo.hu-ra, meg az index blogszekciójába, ott mindenki kiélheti az ilyen hajlamait.

    Ha az ilyen hozzászólásokat kiengedem, értelmetlen és felesleges vitát gejeszt, mint most is és akkor másról sem szól az összes hozzászólás, ha pedig kitörlöm, akkor én vagyok a rohadt cenzor, aki nem bírja a kritikát és minden ellenvéleményt elnyom.

    Vagy arrogáns vagyok.

    Mondd meg, szerinted mi lenne a helyes megoldás?

  • Faszakasza
    Ha nem keresel eleget menjél segédmunkásnak. Érden építkezünk, napi 10 ezer alatt nem találok környékbeli embert aki megfogna egy lapátot. Ha csak hétfőtől péntekig lapátolsz minden nap máris többet kerestél mint amikért itt sírnak az emberek. Semmihez sem kell értened, magyart elég ha részben beszéled, kb 100 szavas szókinccsel már jó vagy. (itt áss, azt vidd oda, stb) Egy jó kőműves itt simán elkér 20-25ezret / nap.
    Ehhez viszonyítsd hogy mennyit kereshetsz egyéb szakmákban, pl bármilyen mérnökként.
  • FoX
    @Kiszámoló
    Igazad van, de sajnos a blog+hozzászólás kombináció előbb-utóbb mindenhol ezt adja ki. Inkább arra gondoltam, hogy többször volt már olyan érzésem a videóidat nézve és a blogot olvasva, hogy ha nem keresek havi félmillió nettót, akkor szerezzek be egy lapátot, és kezdjem el a fejemre szórni a földet. 🙂
    Persze lehet, hogy ezzel az erős eszközzel akarod felrázni az embereket. Mert az is igaz, hogy a magyarnál siránkozóbb és másokat okolóbb nemzet nem sok van. 😉
  • Ádám
    Akkor picit kitrollkodom magam amig lehet: “Az ilyenek miatt tart itt az ország”

    Viccet félre téve, köszönöm azt a rengeteg munkát amit a blogba ölsz, és hogy van hova reflektálnom, leírnom a gondolataim egy cikk után. 🙂

  • ügyvéd
    Engem már nem érint a kérdés, ezért nem is kommentelek 😀
  • random okos
    Kiszámoló,
    Igazából a te hibád hogy ebből kommentfolyam lett.
    Akár trollcsali volt, akár saját frusztrációjának enyhítése az a komment, csak át kellett volna görgetni.
    Hidd el akiknek ez a blog szól, pont ugyanígy teszik.
    Csak röhögök magamban, nekem a 400 nettó 26 évesen volt meg. Akkor minek foglalkozzak ilyenekkel?
  • mtoma73
    Én a magam részéről úgy vagyok vele, hogy megpróbálok félretenni, amit lehet viszont törekedni fogok arra, hogy minél tovább tudjak dolgozni. Mivel nem fizikai munkát végzek és igyekszem egészségesen is élni, remélem fizikailag és szellemileg is elég jó állapotban leszek ehhez az elképzelésemhez. Ha mégsem jön össze, akkor marad a megtakarítás.
  • tnt
    @kiszamolo: ne kapd fel a vizet …. a pénzügyekhez és a focihoz mindenki ért ebben az elkúrt lápvidéken… 🙂 azért ilyen jók az aranylábúak és volt devizásmentés … 🙂
    a kommenteket meg hagyd légyszi sokszór jó olvasni a sok részleteken lovagló okostojást… ő úgyis jobban tudja .. vedd be inkább a leszarom tablettá…. 🙂
  • Mit keresek itt ?
    Miklós!
    Ne törj meg, a cikk nagyon is hasznos én látom a mögöttes társadalmi hasznosságát. Lehet tízezreket nem fog mozgósítani, de lesz pár ember aki megfogadja a tanácsodat, magamat is beleértve.
    A reálhozamok példája pedig pontosan rávilágít a költségek illetve esetleges portfólióváltás (pl nyesz,önyp, mnyp) fontosságára. Rég lerágott dolog, de leírom én is: a takarékoskodás legegyszerűbb útja ha többet keresel, lásd az egyik targoncás esetét, aki a győri ipartelepen belül mozdult meg és ~40%-al keres így többet! /korábbi hozzászólás egy másik cikkedhez/
    Pont a napokban beszélgettem 2 volt, jelenleg nyugdíjas munkatársammal és nagyon hiányzik nekik, hogy 200.000Ft-al kevesebb a nyugdíjuk mint a keresetük volt! /persze az önyp-t azt elcsapták minek az…/
  • tnt
    @kiszamolo… bocsi most látom jóváhagyás alatt az előző kommentem és két helyen elgépeltem .. kijavítanád…
    1. sokszor
    2. tablettát

    előre is köszönöm jó munkát… 🙂

  • szocske
    Már több cikknél bedobtam a kedvenc példám arról, elérhető-e a netto 400 egy diplomásnak, ez a példa néhol hosszú vitát eredményezett, megígérem, hogy itt vitázni nem fogok róla, csak emlékeztetőként ismét bedobom a számokat.

    Vegyünk egy szobafestőt. Mivel ügyes kezű jó munkásember és Bp vonzáskörzetében él, így tele van munkával, be van táblázva hónapokra előre, mert ajánlják egymásnak az emberek.
    Korrekten adózik, KATAt választva havi 50ezer Ftot.
    Egy lakás festéséért csak 120ezer munkadíjat kér. 5 nap alatt végez vele. Havonta megcsinál négy lakást. Ez havi 480ezer Ft bevétel, ebből lejön az 50e KATA + fenntart egy 500e Ft értékű kombi Opel Astrát, amivel tudja szállítani a szerszámait.

    Nincs diplomája, mégis simán zsebre teszi a havi 400ezret.
    Aki diplomával sem keres ennyit, nosza, tanulja ki a szobafestő szakmát!
    (bármi egyéb szakmunkával helyettesíthető, a lényeg, LEGYÉL JÓ!)

  • szocske
    , “Én bizony nem javasolnám egy fiatalembernek, hogy kezdjen el 18 éves korában cvancigolni a nyugdíján, hanem inkább minden erejével erősítse a stratégiai pozícióját a társadalmon belül.”

    Én meg igen. Az 5% amit eltesz erre a célra aprópénz, bármilyen fizetésből, bármilyen életkorban bele kell férjen. A példából is jól látszik, és könnyen ki is számítható, hogy mennyivel többet ér a 22 évesen eltett aprópénz, mint a 63 évesen eltett hatalmas összeg.

  • Ahlan
    Hogy mi a helyes megoldás Miklós?
    Évek óta olvasom a blogot és visszamenőleg az összes írást is elolvastam.
    Ennek köszönhetően elkezdtem félrerakosgatni, majd kevésnek találtam és kiadásaimat vizsgáltam felül, így többet tudtam félretenni annak ellenére, hogy tulajdonképpen nem éltem rosszabbul.
    De ezen a vonalon várható volt, hogy előbb-utóbb elérem majd a korlátaimat, így azon gondolkoztam, miként kereshetnék többet.
    Arra a jutottam amit a blog is tanácsolt, miszerint legyen jobb munkám, mert a több kereset, több munka árán tévút lesz, hiszen hamar elérek a falig ismét ugyanis egy nap nekem is csak 24 órából áll.
    Most újra iskolába járok és tudom, hogy ez egy igen jó döntés volt.
    Összegezve tehát, elkezdtem félre tenni, csökkentettem a kiadásaimat, jobb munkám van és újra beültem a padba, hogy képezzem magam.
    A lehető legjobb recept amit eddig kaptam, egészségesebb és boldogabb vagyok
  • Tibor
    Arra jok az ilyen cikkek, hogy akik a “gyerek lakasara gyujtok” -et preferaljak a nyugdijjal szemben, azok talan elgondolkodnak azon, hogy mivel segitenek jobban a gyerekukon, azzal-e, ha jelentos onerot adnak a lakasahoz, de a sajat lakasuk majd eluszik mert nem tudjak fenntartani, es koltozhetnek be a gyerekhez, meg ra harul majd az o eltartasa is, vagy azzal, ha stabil, biztonsagos anyagi helyzetuk lesz nyugdijas korukra, alkalomadtan segiteni tudjak majd a gyereket, nem szorulnak ra, igy teher nelkul kezdheti az eletet, cserebe kicsit tobbet kell kaparnia hogy a sajat lakasat megvegye.

    Az meg olyan mindegy hogy 400at keres es 100al egesziti ki a nyugdijat, vagy 200at es 50-el, ket dolgot kell megerteni: aki 400as eletvitelhez szokott annak a 300 ugyanugy nehez lesz eleinte, mint a 150 a 200hoz szokottnak. A nyugdij mindenkepp kevesebb lesz a fizunal, erre fel kell keszulni.

  • vedini
    Tetszett a cikk, fura ez a fizetesen valo lovaglas… Egy konkret peldan a modszer lett bemutatva, szemely szerint peldakat magasabb fizukkal sokkal szivesebben olvasom. Motival is, hogy minden negyedevbe beadjam a fizetesemelesi kerelmemet

    Atlagosan fizetesem 40-50% forditom lakashitel elotorlesztesre vagyonom gyarapitasara, harmincas eveim kozepere kulon nyugdijra felretett penzem nincs. Meggyozodesem szerint ha magadba fektetsz, az mindig kifizetodo, kepezni magad, hogy atveszeld az elore nem lathato veszelyeket. Beveteleimet szeretnem maximalizalni, 40 eves koromra tobb labon allni, barmelyik kiesik ne kopjon fel az allam. Csak multirol tudok nyilatkozni, ha nagyon odateszed magad, folyekonyan beszelsz idegen nyelven, nyelveken, nullarol akar bolcsesz diplomaval is megvan 5 ev alatt a net 400. Nagyot kell almodni esha mar csak a fele is osszejon az is siker.

  • szocske
    ” és hova érdemes eltenni ezt a pénzt? Mert az önkéntes nyp. sem feltétlenül megbízható dolog, hisz még 30-40 évekről beszélünk és addig bármi történhet.”

    Szerintem is legalább olyan fontos kérdés a hová tegyük, mint a tegyünk-e el/mennyit tegyünk el…
    Sajnos nem tudok ultimate választ, de az én véleményem és stratégiám az, hogy szétszórom viszonylag sok helyre a pénzt.

    ÖP és EP, lehetőleg több szolgáltatónál az adókedvezmény és nyugdíj előtti felhasználhatóság valamint a hitelkártyás visszatérítés miatt
    ÖNYP, az adókedvezmény miatt
    Fundamenta LTP (nem feltétlenül csak lakáscélra), állami támogatás, jelenleg korrekt kamat + HK visszatérítés
    MÁK TBSZ, PMÁK, BMÁK, PEMÁK
    KBC NYESZ, vegyesen közepes és magasabb kockázatra, később esetleg TBSZ-re alakítva
    Ingatlan, jelenleg airbnb modell, később esetleg albérletre váltva

    Remélem nem hagytam ki semmit…

  • névtelen törzsközönség
    Kedves Kiszámoló!
    Évek óta olvasom a cikkeidet és mindet (azt hiszem az összeset olvastam) nagyon hasznosnak találom, de általában nem kommentelek. A leginkább az emberek pénzhez való hozzáállására ható cikkeket kedvelem, amilyen például szerintem ez is. Bár általánosságban elmondhatom, hogy takarékos vagyok, de a cikkeid hatására tovább nőtt a tudatosságom.

    Most leginkább azért írok, mert látom, hogy nagyon bosszantanak a nem a lényeget boncolgató kommentek. Én például kimondottan kedvelem, amikor vita alakul ki a cikk egy-egy apró mozzanatából kiindulva (átlagjövedelem, hozam stb.), mert így látom, hogy az olvasók mit gondolnak.

    Szóval minden kommentet értékesnek találok és szívesen olvasom őket, mert a remek cikkhez számomra még hozzá is adnak. Szerintem semmiképpen ne töröld a kommentelés lehetőségét, inkább állj hozzá egy picit lazábban.

  • Bence
    , a kommenteket légyszi ne tiltsd le, sokszor találtam már ott kulcsfontosságú extra infót..
    A trollkodás nem húzza le a cikk színvonalát, a “felesleges” vitázás pedig úgyis csak extra nézettséget generál 🙂
  • Ildiko70
    @Kiszámoló Ne mérgelődj. 😀
    Ahhoz, hogy valaki rögtön az első fizetéséből azonnal a nyugdíjra IS kezdjen félretenni még legalább 50 év és 2 generáció szükséges. A mai fiatalok – ha nem kaptak a szülőktől – akkor a saját lakásra kezdenek takarékoskodni, szinte az összes félretehető pénzt erre teszik és nem is gondolom, hogy rosszul tennék. Aztán jön a családalapítás, gyereknevelés, előre nem látható gondokra félretevés és csak utána a nyugdíjkiegészítésre.
    Ha összeadom, hogy mire is kellene és nagyjából hány %-t félretenni kijön, hogy a fizetésem kb. 70-80%-t majdnem egész életemben, de legalább 30 éven keresztül félre kellene tennem. Ez egyszerűen lehetetlen, bármennyit keres is az ember. Ez a kényszer is lehet olyan, mint a hitelcsapda, sőt.
  • Agoston

    2 megoldast latok:
    – kiszamolo.hu bezar, fordit, es ujranyit financialcalculator.com cimen :>
    – oktatasi miniszteri poziciot megpalyazik 25 ev mulva, mikor a jelen elit kioregszik es vegre lehet tenyleges fejlodest elerni, pl. az oktatasban (aminek ujabb 25-50 ev, mire beer a gyumolcse).

  • Lui
    Nekem teljesen világos volt már a cikk előtt is, hogy félre kell tenni e célra.

    Arra viszont soha nem kaptam még választ, hogy mibe és hová???

    Költségekkel dolgozó (inkább úgy írom, hogy költségeket tőlem levonó) befektetések menjenek a sunyiba, gazdálkodják ki ahogy akarják. Nyugdíjpénztárak szintén. 20-30-40 évre ki lát előre? Belépsz, x évig fizeted, majd egyszer csak változik egy törvény, jön egy szabályozás, új kormány, szocik-fidesz-szocik-fidesz… és nem tudod kivenni/áttenni a pénzed, rosszabb esetben még örökölni sem tudják..

  • István
    20 éve dolgozom a befektetési szakmában. Ennek alapján mondom, hogy a 3,5% reálhozam az átlag ember számára hosszú távon nem reális. Rövid távon az lehet, szakembereknek az lehet, de az átlag diplomás értelmiséginek (a többiekről nem is beszélve) nem az.
  • sokfa
    pls he zardbbe a kommentelest. rengeteg a serencsetlenkedes, megis mindig elolvasom. 1 hatha tanulok belole, 2, segit minel sokoldalubban gondolkodni. ne vedd magadra a kotekedoket.
  • barna
    Szerintem írj egy számtani példát havi 100, havi 200 és havi 300ezres nettó fizetésre is…ezzelk rövidre lehet zárni, hogy te nem is gondolsz azokra, akik kisebb pénzből élnek.

    Vannak olyan olvasók is, akik nem számolnak, esetleg nem tudják mi az az arányosítás…ez természetes, ha egyre növekszik az blog olvasóinak száma. Arányában egyre többet fog az ilyen előfordulni. 🙂

  • dundeal
    Milyen nyugdíjmegtakarítási formát javasolnátok? 30 éves vagyok és szeretném elkezdeni, csak nem tudom hogy a magánnyugdíjpénztár vagy a nyugdíjbiztosítás a célravezetőbb.
  • Sándor
    A helyes megoldás: Regisztrációhoz kötött komment lehetőség + egy hozzászólás értékelő lenne hozzászólásonként. A felhasználók pozitív (+) vagy negatív (-) értékeléssel jelölhetnének kommenteket, 10 negatív értékelés és a komment nem jelenik meg automatikusan csak ilyen lenyitható formában. Jelentése: aki akarja olvassa el de sok felhasználó szerint negativ.
  • Expat
    Kedves @Kiszámoló, véletlenül se vedd kötekedésnek, de hol lehet ezt a konzervatív 3,5%-os reálhozamot elérni? És én itt az infláció alatt nem a KSH-s bullshitet értem, hanem inkább amivel a Zsiday számol.
    zsiday.hu/blog/infláció-2rész
  • Gábor
    Én támogatom Kiszámolót abban, hogy CSAK az értelmes, építő, a témához tartozó kommenteket hagyja benne.
    Aki többnyire csak olvassa a blogot annak nagyon fárasztó – és időigényes – a sok felesleges troll hozzászólás átlapozása.
    A személyeskedéseket különösen utálom, azokat vigyétek külön topicba szerintem.
    Előre is köszi
  • Tibor
    Egyebkent tenyleg megvan nalunk az a tipus (meghozza eleg szep szamban) aki ugyan semmilyen megoldast nem tud javasolni semmire, viszont barmilyen javasolt megoldasba bele tud kotni, hogy az miert nem jo. Nyilvan nem konstruktivan hogy hogy lenne jo, hanem csak ugy.
  • Topfly
    Jó a cikk és fontos dologra világít rá, de túlságosan pesszimista a jövőt illetően.

    1.Valóban igaz, hogy kevés gyerek születik Magyarországon, de az utóbbi 25 évben elég nagy bevándorlás is volt, ami enyhítette ezt a tendenciát. Ha megnézzük hogy alakult a népszámlálások alatt a népesség száma, akkor nincs olyan nagy dráma.
    2. Az utóbbi évek elvándorlása kifeszíttette a munkaerőpiacút és végre a elindultunk a bér konvergencia útjára, ami emelheti a nyugdíjakat és megállíthatja az elvándorlást.
    3. Most éljük a negyedik ipari forradalmat, amely hatalmas hatékonyság növekedést okozhat a gazdaságban és sokkal kevesebb dolgozó ember tud majd eltartani ugyanannyi vagy több inaktív embert.

    Racionális dolog a legnegatívabb forgatókönyvvel számolni, de egyáltalán nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv!

  • coboly
    A baj nem az, hogy ekkora fizetes irrealis lenne. Egy hianyszakmat tanulo, ertelmisegi ember eseteben meg talan keves is. A baj az, hogy senki nem latja be, hogy ez sem sok, es ennyit bizony meg kene keresni 40 eves korra, ha korabban nem is. Elkepzelesem sincs, ha en most a fovarosban 26 evesen 276 nettobol szukosen elek (igaz, egyedul), akkor masok hogyan kepzelik el az egesz eletuket kevesebbol… Ebbol kene lejjebb adni, a kishitusegbol, ertelmes dolgokat tanulni, kezdemenyezni dolgokat es belatni, hogy nem Kiszamolo ul forditva a lovon, hanem kb. mindenki mas az orszagban, csak egesz egyszeruen mar eszre sem veszik.

    Keress egyszer 200 korul, es ezutan garantaltan nem fog soknak/irrealisnak tunni a 300. Minden eroddel azon leszel, hogy tobbet erj el. Rinse and repeat 🙂

  • Kiszamolo
    Expat, egy inkább konzervatív portfólióval amerikai dollárban elérhettél 5% reál hozamot az elmúlt évtizedekben.
  • Kiszamolo
    István, bankbetétben nem az.

    Az elmúlt majdnem egy évtizedben még a prémium magyar állampapír is tudta ezt, kockázatmentesen.

  • Handalamandala
    Nyugdíjkiegészítésre a gyerekek is egy sokadik láb. Egyszerűen úgy kell élni/nevelni őket, hogy természetes dolog legyen, hogy amikor a szülő nyugdíjba megy, támogatja anyagilag. Az ivadék életének kezdéséhez a szülő nyújt segítséget, aztán megfordul a helyzet, és onnantól a leszármazott (is) segíti a szülőt. Minél több a gyerek, ez annál egyszerűbb. Nyilván rengeteg helyen elvérezhet ez a történet, de nem is azt mondtam, hogy kizárólag erre kell apellálni. A példa szüli az embert.
  • Chemist
    A “házra gyűjtök” kizárásával nem értek egyet. A saját ház nagyon jó nyugdíjbefektetés:
    – nyugdíjasként nem kell mobilisnak lenni, így a “hozama” a lakhatási költség megspórolása
    – Házat utoljára Rákosiék vettek el emberektől. Magánnyugdíjat Orbánék 11-ben, részvényvagyont meg Lehmanék 08-ban. Az ingatlan hozama azért olyan borzalmas, mert biztonságos.
    – nyugdíjasként van időm dolgozni rajta, azaz önfoglalkoztatóként munkával növelni a vagyonomat. Nyilván nem sokkal, de nyugdíjasként az is számít ha csak havi 20K-t megspórolok a festésen és kisebb felújításokon (amit albérletben a főbérlő végez, aztán beleszámítja a bérleti díjba, hogy ő is jól járjon)
    – reverse mortgage-elhetem, ha már nincs másom

    Szóval egy 50+ embernek, akinél a kamatos kamatnak már nincs ideje halmozódnia (3% tíz évre csak 34%), inkább azt javasolnám, hogy lakáskasszázzon és vegyen házat!

  • bajgab
    Tavaly készítettem én is egy kalkulációt, amibe 3 adatot lehet megadni:
    – Havi nettó jövedelemből megtakarítás aránya (%)
    – Évi pénzromlás átlagos üteme (%)
    – Évi hozam (%)

    Nettó jövedelem 10%-os megtakarítás, 3% évi átlagos pénzromlás, 5%-os évi átlagos hozam (évi átlag 2% reálhozam) esetén 40 év múlva mai értéken a nettó jövedelem 44%-a lenne a nyugdíj-kiegészítés 20 éven át, a nettó jövedelem 54%-a lenne 15 éven át. (0% reálhozam esetén 37%, illetve 46% lenne az arány 20 és 15 éven át)

    Ha valaki egész életében a mindenkori nettó átlagfizetést keres, 10%-os megtakarítás esetén (jelenleg havi nettó 15-17 ezer Ft) 40 év után, 2% reálhozammal mai értéken 20 éven át havi nettó 66-75 ezer Ft kapna, 15 év esetén 82-92 ezer Ft között.

    Nem lesz ennyi az állami nyugdíj 30 év múlva mai értéken.

    150 nettóból is félre lehetne tenni: cigi, alkohol, gyorsétterem stb. ára.