Aki egy kicsit is tud számolni, gyorsan rájön, hogy a mai ötvenéveseknek sem jut már majd olyan sok nyugdíj, mint a most nyugdíjasoknak. Ennek két egyszerű oka van: a nyugdíjrendszer már ma is túl bőkezű és évtizedek óta demográfiai válság van Magyarországon is. Miközben egyre tovább élünk, egyre kevesebb gyereket szülünk, márpedig a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer csak akkor lenne életképes, ha minden szülőképes nő legalább 2,1 gyereket szülne élete során. Jelenleg ez az érték 1,3 körül billeg, ráadásul minden hatodik magyar gyerek már külföldön születik meg a kivándorlás miatt.
Erről már sokat írtam, nem is akarom még egyszer kifejteni a témát.
Inkább nézzük meg, mennyit kell eltenned havonta, ha nyugdíjasként is szeretnél normális életet magadnak.
A modell: egyszerű értelmiségi diplomás, aki a példa kedvéért 23 évesen 180 ezer forintos nettó fizetéssel kezdi a nagybetűs Életet, majd 40 éves korára folyamatosan eléri a 400 ezer forintos nettó fizetést és ennyi is marad neki a bére 65 éves koráig. (Ha te ennél többet vagy kevesebbet keresel, akkor értelemszerűen arányosan számolj többet vagy kevesebbet, mert nem ez a lényeg, csak illusztráció. Ne kezdj el szokás szerint a lényegtelen dolgokon lovagolni a hozzászólásokban. )
Az inflációval olyan értelemben nem számolunk, hogy minden értéket mai forintban veszünk, de a hozamokat is infláció felett számoljuk csak.
Első példa: emberünk már az első hónaptól a fizetése 5%-át elteszi nyugdíjra, egy nem túl kiugró, inkább konzervatív 3,5% infláció feletti hozamra. (Vagyis félretesz nyugdíjra havi 9-20 ezer forintot, de már az első fizetéséből.)
Így 18,5 millió forinttal megy nyugdíjba, ami 22 évre picit több, mint 100 ezer forint nyugdíjkiegészítést jelent neki. (Minden mai értéken értendő. Hogy miért 22 év, arról cikk itt). Fontos, hogy a 22 év végére a teljes tőkéjét fel is éli, így komoly gondba kerül, ha ő lesz az, aki felülről alakítaná az átlagot. Márpedig ez az emberek közel felével meg fog történni.
Ha a fizetése 10%-át tenné el, nem meglepő módon ennek a duplájából gazdálkodhatna, havi 200 ezerrel egészíthetné ki az állami ellátást.
Ha a hozama csak 2,5% lenne az infláció felett, 37 millió helyett csak 29,4 milliója lenne, így 159 ezer forint lenne a havi ellátmány. Ha a hozam 4,5% lenne, 46,9 millió lenne a végső megtakarítás 65 évesen, vagyis durván egy százalékpont különbség a hozamban 20% különbséget jelent a végeredményben. (Ugyanennyit nyom a latban az egy százalék plusz költség is a befektetéseidnél, ezért válogasd meg, hol és milyen költség mellett gyűjtöd a pénzed.)
Ha valaki 35 évesen kezd el takarékoskodni, a fizetése 7,5%-át kell eltennie 3,5%-os reálkamat mellett a mostani fizetésének kicsit több mint negyedét jelentő havi nyugdíjkiegészítés miatt.
45 évesen már a 13,3%-át, 55 évesen a 31,5%-át.
Vagyis ha 55 évesen elteszed a fizetésed harmadát, azzal a jelenlegi fizetésed kicsit több mint negyedével tudod csak kiegészíteni a nyugdíjadat.
(Az is remek lehetőség, hogy 5%-kal kezded a megtakarítást, majd a fizetésemelések felét az életszínvonalad emelésére fordítod, a másik felét viszont félreteszed. Így 40 évesen már közel 120 ezer forintot fogsz eltenni úgy, hogy nagyon fel sem tűnik. Bővebben: Az életszínvonalad inflációja)
A tanulság? Ha időben elkezded, nem olyan nagy kihívás a nyugdíjas évekre való felkészülés, azonban ahogy telnek az évek, úgy lesz egyre nagyobb falat még egy kisebb nyugdíjkiegészítés összegereblyézése is. Ne engedd, hogy mindig minden fontosabb legyen a nyugdíjadnál: most vagyok fiatal, most kell élnem, most a lakásra gyűjtök, aztán a házra, majd a gyerek oktatására, most a gyerek lakására és így tovább. Egy átlagos fizetésből 55 évesen már szinte lehetetlen normális mennyiségű pénzt félretenni, ezért ne halogasd a dolgot.
Ebben a cikkben találsz egy nyugdíjkalkulátort, amit pároknak készítettem, itt a paramétereket is állígathatod és számolhatsz az esetleges örökséggel is. (De előtte olvasd el ezt is: Minek számít a várható örökség?)
