Mennyit tegyél félre nyugdíjra és mikor?
Aki egy kicsit is tud számolni, gyorsan rájön, hogy a mai ötvenéveseknek sem jut már majd olyan sok nyugdíj, mint a most nyugdíjasoknak. Ennek két egyszerű oka van: a nyugdíjrendszer már ma is túl bőkezű és évtizedek óta demográfiai válság van Magyarországon is. Miközben egyre tovább élünk, egyre kevesebb gyereket szülünk, márpedig a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer csak akkor lenne életképes, ha minden szülőképes nő legalább 2,1 gyereket szülne élete során. Jelenleg ez az érték 1,3 körül billeg, ráadásul minden hatodik magyar gyerek már külföldön születik meg a kivándorlás miatt.
Erről már sokat írtam, nem is akarom még egyszer kifejteni a témát.
Inkább nézzük meg, mennyit kell eltenned havonta, ha nyugdíjasként is szeretnél normális életet magadnak.
A modell: egyszerű értelmiségi diplomás, aki a példa kedvéért 23 évesen 180 ezer forintos nettó fizetéssel kezdi a nagybetűs Életet, majd 40 éves korára folyamatosan eléri a 400 ezer forintos nettó fizetést és ennyi is marad neki a bére 65 éves koráig. (Ha te ennél többet vagy kevesebbet keresel, akkor értelemszerűen arányosan számolj többet vagy kevesebbet, mert nem ez a lényeg, csak illusztráció. Ne kezdj el szokás szerint a lényegtelen dolgokon lovagolni a hozzászólásokban. )
Az inflációval olyan értelemben nem számolunk, hogy minden értéket mai forintban veszünk, de a hozamokat is infláció felett számoljuk csak.
Első példa: emberünk már az első hónaptól a fizetése 5%-át elteszi nyugdíjra, egy nem túl kiugró, inkább konzervatív 3,5% infláció feletti hozamra. (Vagyis félretesz nyugdíjra havi 9-20 ezer forintot, de már az első fizetéséből.)
Így 18,5 millió forinttal megy nyugdíjba, ami 22 évre picit több, mint 100 ezer forint nyugdíjkiegészítést jelent neki. (Minden mai értéken értendő. Hogy miért 22 év, arról cikk itt). Fontos, hogy a 22 év végére a teljes tőkéjét fel is éli, így komoly gondba kerül, ha ő lesz az, aki felülről alakítaná az átlagot. Márpedig ez az emberek közel felével meg fog történni.
Ha a fizetése 10%-át tenné el, nem meglepő módon ennek a duplájából gazdálkodhatna, havi 200 ezerrel egészíthetné ki az állami ellátást.
Ha a hozama csak 2,5% lenne az infláció felett, 37 millió helyett csak 29,4 milliója lenne, így 159 ezer forint lenne a havi ellátmány. Ha a hozam 4,5% lenne, 46,9 millió lenne a végső megtakarítás 65 évesen, vagyis durván egy százalékpont különbség a hozamban 20% különbséget jelent a végeredményben. (Ugyanennyit nyom a latban az egy százalék plusz költség is a befektetéseidnél, ezért válogasd meg, hol és milyen költség mellett gyűjtöd a pénzed.)
Ha valaki 35 évesen kezd el takarékoskodni, a fizetése 7,5%-át kell eltennie 3,5%-os reálkamat mellett a mostani fizetésének kicsit több mint negyedét jelentő havi nyugdíjkiegészítés miatt.
45 évesen már a 13,3%-át, 55 évesen a 31,5%-át.
Vagyis ha 55 évesen elteszed a fizetésed harmadát, azzal a jelenlegi fizetésed kicsit több mint negyedével tudod csak kiegészíteni a nyugdíjadat.
(Az is remek lehetőség, hogy 5%-kal kezded a megtakarítást, majd a fizetésemelések felét az életszínvonalad emelésére fordítod, a másik felét viszont félreteszed. Így 40 évesen már közel 120 ezer forintot fogsz eltenni úgy, hogy nagyon fel sem tűnik. Bővebben: Az életszínvonalad inflációja)
A tanulság? Ha időben elkezded, nem olyan nagy kihívás a nyugdíjas évekre való felkészülés, azonban ahogy telnek az évek, úgy lesz egyre nagyobb falat még egy kisebb nyugdíjkiegészítés összegereblyézése is. Ne engedd, hogy mindig minden fontosabb legyen a nyugdíjadnál: most vagyok fiatal, most kell élnem, most a lakásra gyűjtök, aztán a házra, majd a gyerek oktatására, most a gyerek lakására és így tovább. Egy átlagos fizetésből 55 évesen már szinte lehetetlen normális mennyiségű pénzt félretenni, ezért ne halogasd a dolgot.
Ebben a cikkben találsz egy nyugdíjkalkulátort, amit pároknak készítettem, itt a paramétereket is állígathatod és számolhatsz az esetleges örökséggel is. (De előtte olvasd el ezt is: Minek számít a várható örökség?)
Inkább neked kellene végre kitörni a saját valóságodból.
Mondok egy példát: én 1982-ben kezdtem dolgozni (kezdhettem volna félretenni a nyugdíjamra), akkor a legvadabb álmainkban sem szerepelt, hogy valaha bedől a szocializmus, és 15 évvel később már euróban/dollárban keresem a pénzemet a világpiacon, átélek 3 durva gazdasági válságot (Bokros csomag, Dotkom bukta, 2008-as gebasz), a személyes és családi eseményekről nem is beszélve.
Aki ma pályakezdő, az a következő 40 aktív életévében is bizton számolhat olyan körülményekkel, amik totálisan lenullázzák a korábbi erőfeszítéseit.
Ha ez ennyire realitás, akkor a magyar (átlagosan 2 fős) háztartások egy főre jutó havi nettó összjövedelme hogyan lehet csak a 10. jövedelmi tizedben 200 ezer fölött (228)? S ehhez vegyük hozzá a hatalmas szakadékot, ami az ez alattiakkal szemben van:
9. tized: 140ezer
8. tized: 117ezer
Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy lehetetlen vagy hogy meg kell elégedni a langyos vízzel, de azért sztem is nézzük már meg egy kicsit a realitásokat.
Kiszámoló: és hova érdemes eltenni ezt a pénzt? Mert az önkéntes nyp. sem feltétlenül megbízható dolog, hisz még 30-40 évekről beszélünk és addig bármi történhet.
Ha nem érted, hogy arányokról van szó, akkor inkább hagyjuk.
Csak úgy zárójelben, a blog olvasóinak az átlagfizetése két éve valami 350 ezer forint volt. Nem gondolom, hogy azóta ez csökkent volna.
Én nem vitatom, ki mennyit kereshet, mert tényleg nem erről szól a cikk, ellenben az arányok nem védik a példáidat, mivel ha valaki 400 nettót keres, és úgy tesz félre, hogy 100 lesz neki nyugdíjas korára, akkor összehúzza magát, ellenben ha 150 nettót keresett, akkor 37500-ból éhen hal. Kis fizetésből meg nehezebb nagyobb százalékot félretenni. Tehát végső soron a legfontosabb tanács továbbra is, hogy növeld a bevételeidet, de közben hallgass erre a cikkre is.
Egy olyan országban, ahol hm. “alternatív valóságban” nyomják a kormányzati kommunikációt, minden lehetséges 🙂
Nem kérdés, hogy félre kell-e tenni nyugdíjra, mert egyértelmű, hogy igen.
Engem inkább az foglalkoztat, hogy mi a biztosítéka annak, hogy az előrelátó kevesek felhalmozott nyugdíjvagyonát nem fogják-e egy laza mozdulattal államosítani. A hangos többségnek ugyanis egy vasa sem lesz, de elvárja majd a megmentést, és sajnos a választásokon egyre nagyobb szavazóbázis a nyugdíjásoké (20-30 év múlva a nyugdíj nélkülieké).
Szerintetek?
(A nyugdíjkérdés egyébként is egy trollmágnes)
Akármilyen számot írtam volna, abba is belekötöttek volna. (Már most mondom, bele fognak kötni a hozamba is.) Na, ez marha fárasztó.
Miközben nem fogja fel, hogy nem erről szól a cikk.
Vagy lehet, hogy felfogja, de neki fontos ideírnia, hogy ő okosabb és ő ezt másként gondolja és egyébkémt is jobban tudja.
Miközben itt is arányokról van szó, nem konkrét számokról.
Már rengetegszer be akartam zárni az egész hozzászólást, a látogatók 99,993%-a soha nem kommentel, az ilyen típusú hozzászólások pedig nem hozzátesznek a cikkhez, hanem elvesznek csak belőle, akkor meg minek. Ha valaki csak okoskodni akar, menjen az origo.hu-ra, meg az index blogszekciójába, ott mindenki kiélheti az ilyen hajlamait.
Ha az ilyen hozzászólásokat kiengedem, értelmetlen és felesleges vitát gejeszt, mint most is és akkor másról sem szól az összes hozzászólás, ha pedig kitörlöm, akkor én vagyok a rohadt cenzor, aki nem bírja a kritikát és minden ellenvéleményt elnyom.
Vagy arrogáns vagyok.
Mondd meg, szerinted mi lenne a helyes megoldás?
Ehhez viszonyítsd hogy mennyit kereshetsz egyéb szakmákban, pl bármilyen mérnökként.
Igazad van, de sajnos a blog+hozzászólás kombináció előbb-utóbb mindenhol ezt adja ki. Inkább arra gondoltam, hogy többször volt már olyan érzésem a videóidat nézve és a blogot olvasva, hogy ha nem keresek havi félmillió nettót, akkor szerezzek be egy lapátot, és kezdjem el a fejemre szórni a földet. 🙂
Persze lehet, hogy ezzel az erős eszközzel akarod felrázni az embereket. Mert az is igaz, hogy a magyarnál siránkozóbb és másokat okolóbb nemzet nem sok van. 😉
Viccet félre téve, köszönöm azt a rengeteg munkát amit a blogba ölsz, és hogy van hova reflektálnom, leírnom a gondolataim egy cikk után. 🙂
Igazából a te hibád hogy ebből kommentfolyam lett.
Akár trollcsali volt, akár saját frusztrációjának enyhítése az a komment, csak át kellett volna görgetni.
Hidd el akiknek ez a blog szól, pont ugyanígy teszik.
Csak röhögök magamban, nekem a 400 nettó 26 évesen volt meg. Akkor minek foglalkozzak ilyenekkel?
a kommenteket meg hagyd légyszi sokszór jó olvasni a sok részleteken lovagló okostojást… ő úgyis jobban tudja .. vedd be inkább a leszarom tablettá…. 🙂
Ne törj meg, a cikk nagyon is hasznos én látom a mögöttes társadalmi hasznosságát. Lehet tízezreket nem fog mozgósítani, de lesz pár ember aki megfogadja a tanácsodat, magamat is beleértve.
A reálhozamok példája pedig pontosan rávilágít a költségek illetve esetleges portfólióváltás (pl nyesz,önyp, mnyp) fontosságára. Rég lerágott dolog, de leírom én is: a takarékoskodás legegyszerűbb útja ha többet keresel, lásd az egyik targoncás esetét, aki a győri ipartelepen belül mozdult meg és ~40%-al keres így többet! /korábbi hozzászólás egy másik cikkedhez/
Pont a napokban beszélgettem 2 volt, jelenleg nyugdíjas munkatársammal és nagyon hiányzik nekik, hogy 200.000Ft-al kevesebb a nyugdíjuk mint a keresetük volt! /persze az önyp-t azt elcsapták minek az…/
1. sokszor
2. tablettát
előre is köszönöm jó munkát… 🙂
Vegyünk egy szobafestőt. Mivel ügyes kezű jó munkásember és Bp vonzáskörzetében él, így tele van munkával, be van táblázva hónapokra előre, mert ajánlják egymásnak az emberek.
Korrekten adózik, KATAt választva havi 50ezer Ftot.
Egy lakás festéséért csak 120ezer munkadíjat kér. 5 nap alatt végez vele. Havonta megcsinál négy lakást. Ez havi 480ezer Ft bevétel, ebből lejön az 50e KATA + fenntart egy 500e Ft értékű kombi Opel Astrát, amivel tudja szállítani a szerszámait.
Nincs diplomája, mégis simán zsebre teszi a havi 400ezret.
Aki diplomával sem keres ennyit, nosza, tanulja ki a szobafestő szakmát!
(bármi egyéb szakmunkával helyettesíthető, a lényeg, LEGYÉL JÓ!)
Én meg igen. Az 5% amit eltesz erre a célra aprópénz, bármilyen fizetésből, bármilyen életkorban bele kell férjen. A példából is jól látszik, és könnyen ki is számítható, hogy mennyivel többet ér a 22 évesen eltett aprópénz, mint a 63 évesen eltett hatalmas összeg.
Évek óta olvasom a blogot és visszamenőleg az összes írást is elolvastam.
Ennek köszönhetően elkezdtem félrerakosgatni, majd kevésnek találtam és kiadásaimat vizsgáltam felül, így többet tudtam félretenni annak ellenére, hogy tulajdonképpen nem éltem rosszabbul.
De ezen a vonalon várható volt, hogy előbb-utóbb elérem majd a korlátaimat, így azon gondolkoztam, miként kereshetnék többet.
Arra a jutottam amit a blog is tanácsolt, miszerint legyen jobb munkám, mert a több kereset, több munka árán tévút lesz, hiszen hamar elérek a falig ismét ugyanis egy nap nekem is csak 24 órából áll.
Most újra iskolába járok és tudom, hogy ez egy igen jó döntés volt.
Összegezve tehát, elkezdtem félre tenni, csökkentettem a kiadásaimat, jobb munkám van és újra beültem a padba, hogy képezzem magam.
A lehető legjobb recept amit eddig kaptam, egészségesebb és boldogabb vagyok
Az meg olyan mindegy hogy 400at keres es 100al egesziti ki a nyugdijat, vagy 200at es 50-el, ket dolgot kell megerteni: aki 400as eletvitelhez szokott annak a 300 ugyanugy nehez lesz eleinte, mint a 150 a 200hoz szokottnak. A nyugdij mindenkepp kevesebb lesz a fizunal, erre fel kell keszulni.
Atlagosan fizetesem 40-50% forditom lakashitel elotorlesztesre vagyonom gyarapitasara, harmincas eveim kozepere kulon nyugdijra felretett penzem nincs. Meggyozodesem szerint ha magadba fektetsz, az mindig kifizetodo, kepezni magad, hogy atveszeld az elore nem lathato veszelyeket. Beveteleimet szeretnem maximalizalni, 40 eves koromra tobb labon allni, barmelyik kiesik ne kopjon fel az allam. Csak multirol tudok nyilatkozni, ha nagyon odateszed magad, folyekonyan beszelsz idegen nyelven, nyelveken, nullarol akar bolcsesz diplomaval is megvan 5 ev alatt a net 400. Nagyot kell almodni esha mar csak a fele is osszejon az is siker.
Szerintem is legalább olyan fontos kérdés a hová tegyük, mint a tegyünk-e el/mennyit tegyünk el…
Sajnos nem tudok ultimate választ, de az én véleményem és stratégiám az, hogy szétszórom viszonylag sok helyre a pénzt.
ÖP és EP, lehetőleg több szolgáltatónál az adókedvezmény és nyugdíj előtti felhasználhatóság valamint a hitelkártyás visszatérítés miatt
ÖNYP, az adókedvezmény miatt
Fundamenta LTP (nem feltétlenül csak lakáscélra), állami támogatás, jelenleg korrekt kamat + HK visszatérítés
MÁK TBSZ, PMÁK, BMÁK, PEMÁK
KBC NYESZ, vegyesen közepes és magasabb kockázatra, később esetleg TBSZ-re alakítva
Ingatlan, jelenleg airbnb modell, később esetleg albérletre váltva
Remélem nem hagytam ki semmit…
Évek óta olvasom a cikkeidet és mindet (azt hiszem az összeset olvastam) nagyon hasznosnak találom, de általában nem kommentelek. A leginkább az emberek pénzhez való hozzáállására ható cikkeket kedvelem, amilyen például szerintem ez is. Bár általánosságban elmondhatom, hogy takarékos vagyok, de a cikkeid hatására tovább nőtt a tudatosságom.
Most leginkább azért írok, mert látom, hogy nagyon bosszantanak a nem a lényeget boncolgató kommentek. Én például kimondottan kedvelem, amikor vita alakul ki a cikk egy-egy apró mozzanatából kiindulva (átlagjövedelem, hozam stb.), mert így látom, hogy az olvasók mit gondolnak.
Szóval minden kommentet értékesnek találok és szívesen olvasom őket, mert a remek cikkhez számomra még hozzá is adnak. Szerintem semmiképpen ne töröld a kommentelés lehetőségét, inkább állj hozzá egy picit lazábban.
A trollkodás nem húzza le a cikk színvonalát, a “felesleges” vitázás pedig úgyis csak extra nézettséget generál 🙂
Ahhoz, hogy valaki rögtön az első fizetéséből azonnal a nyugdíjra IS kezdjen félretenni még legalább 50 év és 2 generáció szükséges. A mai fiatalok – ha nem kaptak a szülőktől – akkor a saját lakásra kezdenek takarékoskodni, szinte az összes félretehető pénzt erre teszik és nem is gondolom, hogy rosszul tennék. Aztán jön a családalapítás, gyereknevelés, előre nem látható gondokra félretevés és csak utána a nyugdíjkiegészítésre.
Ha összeadom, hogy mire is kellene és nagyjából hány %-t félretenni kijön, hogy a fizetésem kb. 70-80%-t majdnem egész életemben, de legalább 30 éven keresztül félre kellene tennem. Ez egyszerűen lehetetlen, bármennyit keres is az ember. Ez a kényszer is lehet olyan, mint a hitelcsapda, sőt.
2 megoldast latok:
– kiszamolo.hu bezar, fordit, es ujranyit financialcalculator.com cimen :>
– oktatasi miniszteri poziciot megpalyazik 25 ev mulva, mikor a jelen elit kioregszik es vegre lehet tenyleges fejlodest elerni, pl. az oktatasban (aminek ujabb 25-50 ev, mire beer a gyumolcse).
Arra viszont soha nem kaptam még választ, hogy mibe és hová???
Költségekkel dolgozó (inkább úgy írom, hogy költségeket tőlem levonó) befektetések menjenek a sunyiba, gazdálkodják ki ahogy akarják. Nyugdíjpénztárak szintén. 20-30-40 évre ki lát előre? Belépsz, x évig fizeted, majd egyszer csak változik egy törvény, jön egy szabályozás, új kormány, szocik-fidesz-szocik-fidesz… és nem tudod kivenni/áttenni a pénzed, rosszabb esetben még örökölni sem tudják..
Vannak olyan olvasók is, akik nem számolnak, esetleg nem tudják mi az az arányosítás…ez természetes, ha egyre növekszik az blog olvasóinak száma. Arányában egyre többet fog az ilyen előfordulni. 🙂
zsiday.hu/blog/infláció-2rész
Aki többnyire csak olvassa a blogot annak nagyon fárasztó – és időigényes – a sok felesleges troll hozzászólás átlapozása.
A személyeskedéseket különösen utálom, azokat vigyétek külön topicba szerintem.
Előre is köszi
1.Valóban igaz, hogy kevés gyerek születik Magyarországon, de az utóbbi 25 évben elég nagy bevándorlás is volt, ami enyhítette ezt a tendenciát. Ha megnézzük hogy alakult a népszámlálások alatt a népesség száma, akkor nincs olyan nagy dráma.
2. Az utóbbi évek elvándorlása kifeszíttette a munkaerőpiacút és végre a elindultunk a bér konvergencia útjára, ami emelheti a nyugdíjakat és megállíthatja az elvándorlást.
3. Most éljük a negyedik ipari forradalmat, amely hatalmas hatékonyság növekedést okozhat a gazdaságban és sokkal kevesebb dolgozó ember tud majd eltartani ugyanannyi vagy több inaktív embert.
Racionális dolog a legnegatívabb forgatókönyvvel számolni, de egyáltalán nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv!
Keress egyszer 200 korul, es ezutan garantaltan nem fog soknak/irrealisnak tunni a 300. Minden eroddel azon leszel, hogy tobbet erj el. Rinse and repeat 🙂
Az elmúlt majdnem egy évtizedben még a prémium magyar állampapír is tudta ezt, kockázatmentesen.
– nyugdíjasként nem kell mobilisnak lenni, így a “hozama” a lakhatási költség megspórolása
– Házat utoljára Rákosiék vettek el emberektől. Magánnyugdíjat Orbánék 11-ben, részvényvagyont meg Lehmanék 08-ban. Az ingatlan hozama azért olyan borzalmas, mert biztonságos.
– nyugdíjasként van időm dolgozni rajta, azaz önfoglalkoztatóként munkával növelni a vagyonomat. Nyilván nem sokkal, de nyugdíjasként az is számít ha csak havi 20K-t megspórolok a festésen és kisebb felújításokon (amit albérletben a főbérlő végez, aztán beleszámítja a bérleti díjba, hogy ő is jól járjon)
– reverse mortgage-elhetem, ha már nincs másom
Szóval egy 50+ embernek, akinél a kamatos kamatnak már nincs ideje halmozódnia (3% tíz évre csak 34%), inkább azt javasolnám, hogy lakáskasszázzon és vegyen házat!
– Havi nettó jövedelemből megtakarítás aránya (%)
– Évi pénzromlás átlagos üteme (%)
– Évi hozam (%)
Nettó jövedelem 10%-os megtakarítás, 3% évi átlagos pénzromlás, 5%-os évi átlagos hozam (évi átlag 2% reálhozam) esetén 40 év múlva mai értéken a nettó jövedelem 44%-a lenne a nyugdíj-kiegészítés 20 éven át, a nettó jövedelem 54%-a lenne 15 éven át. (0% reálhozam esetén 37%, illetve 46% lenne az arány 20 és 15 éven át)
Ha valaki egész életében a mindenkori nettó átlagfizetést keres, 10%-os megtakarítás esetén (jelenleg havi nettó 15-17 ezer Ft) 40 év után, 2% reálhozammal mai értéken 20 éven át havi nettó 66-75 ezer Ft kapna, 15 év esetén 82-92 ezer Ft között.
Nem lesz ennyi az állami nyugdíj 30 év múlva mai értéken.
150 nettóból is félre lehetne tenni: cigi, alkohol, gyorsétterem stb. ára.