Menjek vagy maradjak?

Sokan és sokszor megkérdeztétek már, mit gondolok a külföldi munkavállalásról. Hogy csökkenjen a postaládám telítettsége, megpróbálom röviden összefoglalni, én mit gondolok róla.

Egyrészt bizonyos esetekben nagyon nem értek vele egyet. Gyakran azok mennek külföldre, akik idehaza sikertelenek és ahelyett, hogy ennek az okát kiderítenék és változtatnának, inkább külföldre menekülnek a gondjaikkal együtt.

Aki vesztes volt idehaza, nagy eséllyel vesztes lesz kint is. Annyi a különbség, hogy nem százhúszezerért lesz vesztes, hanem 1-1.200 euróért fog dolgozni egy raktárban, egy áruházban árufeltöltőként, egy kocsmában pultosként, vagy mosogatóként.

A keresetet átszámolva lélegzetelállítóan soknak tűnik a 120-150 ezer forint után, csak éppen ha egy normális bérlakást veszel ki és nem a pakisztániak által lakott negyedben élsz nyolcadmagaddal egy bérlakásban, néha elmennél szórakozni, fodrászhoz, vagy fogorvoshoz és egyáltalán úgy akarnál élni, ahogy idehaza, gyorsan rájössz, hogy ugyanúgy nem jössz ki ennyiből, mint itthon.

Idehaza megvan az az előnyöd, hogy ismered a nyelvet és a kultúrát, ha a legkisebb ambíció van benned, előre tudsz lépni a ranglétrán az évek során. Ez bevándorlóként egy idegen országban messze nem ennyire egyértelmű.

Az évek során rengeteg emberrel beszéltem, aki külföldön dolgozik. Két diplomával Írországban könyvesbolti eladó kilenc éve 1250 euróért, pincér Ausztriában 1300 euróért, ugyanitt takarító és a többi. Mindenkitől megkérdeztem, hogy ezért tanultál ennyit és szereztél egy vagy mindjárt két diplomát? Hogy mosogató/pincér/takarítónő/raktári dolgozó/bolti eladó legyél egy marék rizsért havonta?

Kint élsz 5-10 éve és még nem jutott eszedbe, hogy tovább kellene lépni a két diplomáddal az eladói vagy pincér állásodból? Mondjuk a végzettségednek megfelelő beosztásba, háromszor ennyi fizetésért, hogy vállalkozásról már ne is beszéljek?

Nem oldódnak meg a gondjaid attól, hogy átviszed őket egy másik országba. Ha nem tudod idehaza, hogyan tudsz egyről a kettőre jutni, kint sem fogsz boldogulni. Ha idehaza nincs semmilyen ambíciód és nincsenek terveid és céljaid, amiket el akarsz érni az életben, akkor jó eséllyel kint sem viszed majd semmire. Valószínűleg ugyanúgy a társadalom alján fogsz maradni egész életedben.

Azt is érdemes végiggondolnod, hogy vajon meddig leszel képes mondjuk pincérként dolgozni? 35-40 évesen, ráadásul család és gyerekek mellett egész egyszerűen már nem fogod bírni az állandó éjszakázást és a napi 18-20 kilométer talpalást. Vagy már majd nem kellesz a raktárba, mert ötvenévesen már túlságosan lelassultál. Akkor majd mi lesz veled? Mész a kukába?

(Persze még mindig jobb, ha külföldön keresel munkát, ha itthon nem találsz. Mert az is jobb, mint itthon maradni mondjuk Nógrádban és várni a sült galambot. Csak ne gondold, hogy a gondjaid megoldódnak pusztán egy földrajzi változtatással.)

(A témáról bővebben már írtam többek között itt is.)

Ez az érem egyik oldala.

A másik viszont az, hogy azokat sem értem, akiknek van egy kurrens szakmájuk, amivel bár jól keresnek itthon, de a dupláját, tripláját, vagy akár öt-hatszorosát is megkereshetnék, ha hajlandóak lennének külföldön dolgozni.

Sokan inkább megelégednek az általuk elérhető fizetés harmadával-ötödével csak azért, mert kényelemből, félelemből, vagy csak megszokásból nem hajlandóak a költözésre. Pedig Bécsből minden hétvégén hazajárhatsz, ha csak ezt tart vissza, de még Svédországból sem tart tovább hazarepülni, mint egy Békéscsaba-Budapest vasúti út ideje. (Sőt, még csak nem is igazán drágább, ha fapadossal jössz.)

Ilyenkor érdemes abba belegondolnod, ha csak kétszer annyit tudnál eltenni havonta a fizetésedből, mint itthon, az azt jelenti, hogy fele annyi évet kell munkával töltened, hogy ugyanannyit összeszedj, mint itthon.

Megtehetnéd azt, hogy ötvenévesen hazaköltözz és elmenj nyugdíjba.

Egy nagy nemzetközi multinál a megfelelő nyelvtudással és szakmai tapasztalattal nagyobb az esélyed a kiugrásra is. Ezen túl a világlátásod is megváltozik és sok tapasztalattal leszel gazdagabb egy másik kultúrában dolgozva.

Röviden összefoglalva: véleményem szerint aki azért megy külföldre, mert itthon sikertelen, az ugyanúgy hibát követ el, mint aki azért nem megy, mert itthon is elég sikeres.

(A külföldre költözésnek még sok egyéb oka lehet a fentieken kívül: kalandvágy, a társadalmi elégedetlenség az itthoni viszonyokkal szemben, nyelvtanulás, vagy a gyerekek nyelvtanulása, szerelem egy kultúrába és még ezer minden. Ezekről nem szól a cikk, mert nem ez volt a célja.)

Share

166 hozzászólás

  • Kiszamolo
    Családfő, az egyik ügyfelem a párjával 300 milliót összeszedtek ott alkalmazottként hat év alatt és még csak nem is informatikusok. Ennyiért megérte kimenni.

    Forróság: az egyik izraeli ismerősöm mesélte, hogy 45 év után jött rá, milyen marha meleg is van a szülőhazájában nyáron.

    Ugyanis ellopták az autóját és két hétig gyalog járt. Előtte ez fel sem tűnt neki, mert még a liftben is volt légkondi, nemhogy az autóban vagy otthon.

  • Családfő
    Miklós,

    Egyetértek, anyagilag baromira megéri. Pont, ahogy írtam is, pároknak gyerek nélkül. A forróság akkor zavaró, ha szabadtéri tevékenységet végeznél – amit megtehetsz Magyarországon, Németországban stb., de Katarban kétszázszor is meggondolod. 🙂

    Mindennek ára van, az ilyen jó keresetnek is.

  • Családfő
    OFF

    Az új cikked miért csak az Indexen olvasható, és itt nem?

  • Stanlee
    @Okoska: Nem ismerem a csaladi hattered, de ha nem kot semmi es senki, akkor en meg most huznek bele a nagyobb penz megkeresesebe. En azt az egyet sajnalom, hogy a munkaval toltott idom elso par eveben, amig fiatal es rugalmas voltam, nem voltam mobilabb es nem hasznaltam ki a lehetosegeket. Most mar tobb kompromisszam van szulok es parkapcsolat miatt. Most mar nem utazom annyira egyszeruen, mint akar 3 evvel ezeott…
  • Kiszamolo
    Családfő, nyugi, holnap itt is itt lesz.
  • Tamás
    Miklós,

    mivel lehet 300 milliót keresni 6 év alatt mint alkalmazott? 🙂

  • Kiszamolo
    Tamás, 2,5 milliós fizetéssel, ketten havi 5 millió. Plusz bónuszok, miegyéb. Ha még a lakhatást is a cég adta, nincs nehéz dolgod.

    Nem akarom kibeszélni, mivel foglalkoznak kint, de mérnökként itthon ugyanezért 180 ezret keresett. Szóval mérnökök mindketten, de nem informatikusok.

  • Családfő
    Kitaláljuk: olajipari mérnökök. Vagy homokipari, de azt valószínűtlenebb.

    Elismerés jár nekik. Egyrészt, hogy belevágtak, mert nagyon más ott az életvitel és kultúra (bár össze lehet járni más “nyugatiakkal”), másrészt, hogy 6 évig bírták.

    Kiváló és pozitív példa arra, hogy a komfortzónából kilépés milyen eredményeket hozhat.

    +spoiler a “holnapi” cikkhez: Ők tipikus esetei lehetnek a korai nyugdíjnak. A 300M-t okosan befektetve olyan passzív jövedelmet érhetnek el, hogy az itthoni alacsonyabb fizetés – esetleg alkalmi tanácsadói munka – mellett is vígan élhetnek családostól (ha terveznek gyereket).

  • Kiszamolo
    Családfő: nem nyert.

    Igen, azok. Hazajönnek még szemtelenül fiatalon és eszük ágában sincs tovább dolgozni. Azért mentek ki.

  • Okoska
    Hú a katari mérnök párról nekem a hazai fitnessguru fogyókúrás termékeket árúsító állompár jut eszembe. Jó ez lehet kicsit gonosz volt, vagy csak az irigység beszélt belőlem. Lehet kicsit nagyigényű vagyok akkor amikor azt mondom, hogy az általam megcélzott bevételt nem szeretném egy számomra teljesen idegen kultúrában megkeresni. Egyébként egy ismerősöm aki Katarban élt egy ideig, azt mondta, hogy az ott felhalmozott tőkét nem engedik úgy áramlani mint az EU-ban, de lehet tévedett, mindenesetben az ottaniak helyében ezt megérdeklődném. Fontosnak tartom hogy a legszebb legerősebb fiatal éveket főleg a szabadidőt hasznosan töltsem el, pl télen síelés a közeli Alpokban nyáron utazgatás Európában. Még mindig várom @zedder-től a tippeket mi az a terület IT-n belül ami veri a programozó fizetést. Sajnos nem tanultam mérnöknak anno nem volt aki helyes útra tereljen.
  • Grr
    @Okoska: Én is Münchenben dolgozom egy fél éve, programozóként, egy nagy multinál. A fizetés kb. 2x-ese nekem, mint otthon lenne, lakhatásra/utazásra stb. pedig kb. harmada megy el a nettómnak (bár tegyük hozzá, hogy dolgozni általában biciklivel járok). Sajnos németül nem tudok (részben cél volt ezért is kijönni, hogy megtanuljak, de nem igazán érzem, hogy ragadna rám), szóval, bár a munkát szeretem és a pénzt gyűjtöm, de nem mondanám, hogy otthon érezném itt magam.
  • Okoska

    Szomorúan hallom, hogy nem érzed magad otthon pedig ma reggel milyen szépen szakadt a hó. Nekem nagyon bejött a váltás, lehet azért mert a párommal jöttem és vannak itt barátaim akik már régebb óta itt élnek. Azt vettem észre a Bajorok szeretik a Magyarokat legalábbis a nagyfőnökeim nagyon közvetlenek és kedvesek. Éttermekben is mindig látok Ungarisch rántott húst vagy gulyás levest, a sok Pick szalámiról nem is beszélve a boltokban. Én is azt tapasztalom amit írtál duplázni lehet csak az otthonihoz képest. Ez nekem vagy azt jelenti, hogy otthon is szépen ment a szekér vagy azt hogy itt nem viszik túlzásba a fizetéseket. Csodálkozom is hogy ha én az átlag felett keresek, hogy láthatok mégis annyi új és drága autót az utakon. Illetve az épületek és utak állapota is kifogástalan.
  • Grr
    @Okoska: Ja, a hó szép volt 🙂 Örülök, hogy neked bejött a váltás, nekem sajnos nincs ismerősöm itt, egyedül jöttem ki.
    A fizetésről: amennyire én látom, míg egy takarító mondjuk 3-4-szeresét is megkeresi Münchenben otthonhoz képest, egy programozónál vagy egy mérnöknél ez kb. 2-szeres szorzó csak, és még kevesebb, ha a fizetési skála tetejét nézzük. Szerintem ez főleg az otthon jól megy a szekér kategória, de emiatt érthető az is, hogy miért jönnek ki sokan alacsonyabb képzettséggel.
    Az autókkal kapcsolatban én azt látom, hogy a tehetősebb kollégák is gyakran bicikliznek/tömegközlekednek, mégis tele van minden BMW-kkel – valószínűleg ez sokaknál inkább státuszszimbólum (a maradék megtakarításból most lecseréljük az autót). Én hamar elvetettem az ötletet, teljesen jól megvagyok carsharinggel is, ha kell a kocsi, és kevesebbet költök közlekedésre mint egy BMW-nek csak a biztosítása lenne
  • Zedder
    , vagyok, csak ritkán.:) Szóval először is gratulálok a döntéshez, bár érzem a szavaidból, hogy nem erre vágytál. Lehet kissé elhamarkodtad ezt a döntést.

    Az én nettóm jelenleg 4-essel kezdődik, rendszermérnök vagyok, nincsenek beosztottaim, programoznom max. scripteket kell nagyritkán. Münchenben nagyon felmentek a lakásárak, bár a 1400 nekem durvának tűnik, még ha mondjuk 70-80 el is megy az MVV bérletre, remélem a warmmiete ennyi, és nem fizeted még ezen felül a rezsit!

    Gondolom a programozók is tudnak többet keresni, viszont ehhez másik munkahelyre lesz szükséged, mert ugye házon belül ritkán van emelés. Esetleg van még bónuszod, ami meg tudja ezt dobni, vagy bármi juttatás?

    Svájcba pedig 5000-ért ne menjél, mert még rosszabb lesz. Ott inkább a tízezres havi bért célozd meg, hogy élni is tudjál.

  • jurta

    5000 € vagy Fr alatt?
    (épp most jelentkezem, bár ott lenne szállás-kaja hosszú távon, de érdekelne a konkrét számod)

  • Zedder

    Svájcban kevésszer voltam, de azért sokat láttam-hallottam ismerősöktől. Ha nem a halál f-n akarsz lakni (bár ugye írod, hogy lenne szállás…), akkor a havi 2-3000 CHF simán elmegy a lakhatásra, és az még csak egy kisebb lakás.

    Kaja szintén nem olcsó, én évekkel ezelőtt “menzán” 20-30 frank alatt nehezen jöttem ki, szerencsére a napidíjam fedezte.

    Ehhez még vedd hozzá az orvosi-biztosítási költségeket, közlekedést, és persze azt is, hogy mivel a svájciak “gazdagok”, ha onnan utazol bárhova, az szintén drága lesz… Ha van gyerek, akkor ovi-iskola… És matekozz, mi éri meg.

    Én majdnem 5000 eurót keresek most németben, Svájcba nagyon szívesen átmennék, az egész család is jönne, de akkor alsó hangon 2x szorzótól indulna a tárgyalás. Visszafelé nem lépünk életminőségben.:)