Az egyik Akadémián volt egy életbiztosítási ügynök, aki eljött, hogy jobban megismerje a pénzügyi termékeket. (Mindig örülök annak, amikor emberek a saját pénzükből áldoznak arra, hogy jobb szakemberekké váljanak. Most is van banki ügyintézőnk, de a biztosítós emberek szinte minden tanfolyamon ott vannak.)
Az aktuális órán elmondtam a unit linked biztosítások összes hátrányát, kifejtettem, hogy miért oltári nagy szívás ez az ügyfélnek. Felrajzoltam, bekarikáztam, kiemeltem, számokkal bemutattam. Erről beszéltem vagy 20 percen át, konkrét tényekkel.
Utána még mindig ragaszkodott ahhoz, hogy a unit linked biztosítás jó termék. Szerinte jót csinálnak az emberekkel, mert azok félretesznek pénzt, "szakértő kezek segítenek befektetni" és ehhez hasonló gondolatai voltak.
Nagyon-nagyon nehéz valakit rávenni arra, hogy megértsen valamit, ha a mindennapi megélhetése függ attól, hogy ne értse, amit mondasz.
Ez jutott eszembe, amikor a tegnapi cikk hozzászólásait olvastam. Az egészben a legérdekesebb, hogy ez az írás csak itt jelent meg, így senki más nem olvashatta, csak aki amúgy is szokta olvasni a blogot.
Amikor írsz egy cikket arról, hogy érdemes megnézni az apró kiadásaidat, mert több év távlatában sok kicsi sokra megy, aki nem akarja, nem fogja megérteni. Akkor a fenti ügynökhöz hasonlóan a részletekbe fog belekötni, hogy ne kelljen megérteni azt, ami a számára kényelmetlen.
"400 egy cappuccino? 200 egy croissant? Mega Lol."
(A kedvetekért ma bementem a legelső három pékségbe, a croissant árak: 220 Ft, 230 Ft, 190 Ft. A legelső három útba eső kávézóban a cappuccino: 680 Ft, 550 Ft, 520 Ft. De az ügy szempontjából teljesen mindegy, hogy igazam volt-e, írhattam volna Red Bull-t 350 Ft-ért, vagy bármi mást is. Ha nem akartad megérteni, azt is félreértetted volna.)
Ezen kívül a szokásos vita kialakult azon, hogy miért kell autóval járni.
Mindig megdöbbent, hogy sok felnőtt ember, mint valami durcás kisgyerek, úgy gondolkodik, hogy neki valami jár az élettől.
(Az egyik igényes facebook hozzászólás szerint: "Jártam eleget a kib***tt buszon! Soha többet!!" Egy másik a gyerekkori rossz emlékei miatt nem akar soha buszra ülni, elege volt a tömegből. Tehát neki jár, hogy mindenhová autóval mehessen. És így tovább.)
Nehogymá' fogamhoz verjem a garast, lemondjak a cigiről, ne autóval járjak dolgozni, hiszen csak egyszer élünk. "Ez sza**ágás" és ehhez hasonló hozzászólások születtek, még egyszer: olyanoktól, akik a blog rendszeres olvasói. Akkor mit várjunk a többiektől?
Drága durcás olvasóim: tudom, hogy most nagyon keményet mondok, de neked semmivel nem jár több az élettől, mint amennyit elérsz az életben. Ha S Mercedes, akkor az, ha csak egy pár lyukas talpú cipő, akkor meg az.
Teljesen felesleges azon vitatkozni, mikor kényelmes, vagy praktikus, vagy praktikus-e autóval járni. Az egyetlen kérdés, megengedheted-e magadnak, hogy autóval járj.
Én megtehetném, hogy autóval járjak, de nem teszem, mert tovább tart, mint busszal és busszal még sokkal kényelmesebb is, a sok nyűg (parkolás, dugók, stb.) helyett tudok olvasni.
Másnak fontosabb, hogy egyedül lehessen és kell az autója kényelme. Ezen vitatkozni ugyanakkora ostobaság, mint azon, hogy finom-e a narancslekvár, vagy az olívabogyó.
Ha megteheted és neked jobban esik autózni, autózz. Ha bár megtehetnéd, de kényelmesebb buszozni, hát buszozz.
Azonban ha nem teheted meg, mert egész egyszerűen túl keveset keresel, akkor pont lényegtelen, hogy hányszor kell átszállni, meg esik-e az eső, meg mekkora a csomagod, amit cipelned kell, meg hányszor jár a vonat a szülőfaludba.
Akkor ne járj autóval, vagy keress többet. Ilyen egyszerű. Ha meg a munkádhoz, vagy a munkába járáshoz kell az autó, akkor ne felejtsd el a munkaadódon azt a havi 60-70 ezret bevasalni, amibe kerül az autóval munkába járás.
Sőt, csak nehogy agygörcsöt kapj: ha még buszbérletre sincs pénzed, járj gyalog, vagy biciklivel. Közben pedig gondolkodj azon, hogyan tudnál több pénzt keresni, mert valamit nagyon rosszul csinálsz. Mert még az ingyen buszozás sem jár neked.
Ha pedig annyit keresel, hogy a nyugdíjra, gyerek oktatására, házfelújításra félreteendő pénz után még mindig túl sok pénzed marad, vegyél fel sofőrt, vagy vegyél helikoptert, ha azzal gyorsabb, vagy kényelmesebb.
Ha nincs pénzed még egy balatoni nyaraláshoz sem, akkor sajnos így jártál. Azok az idők már elmúltak (negyed évszázada, csak szólok), amikor "járt", hogy te elmehess nyaralni a SZOT üdülőbe. Ja, persze, elmehetsz nyaralni személyi kölcsönből, vagy a hitelkártyád terhére is, hiszen "élni tudni kell".
Túl jól megy a vállalkozás és már 40 évesen túl sokat tettél el nyugdíjra? Nem jut semmi jobb az eszedbe? Menj el havonta nyaralni a világ túlsó felére.
Ha nem jössz ki a fizetésedből és tele vagy hitellel, talán nem kellene a munkahelyi büfében kávézgatnod és a Mekiben ebédelned.
Ha viszont megteheted, miért nem jársz többet drága étterembe, ha szeretsz jókat enni?
Mi az olyan nehéz ezen megérteni?
Ha azt mered mondani egy magyarnak, hogy talán nem kellene tovább nyújtózkodnia, mint a takarója ér, akkor kitör a rinya-cunami, hogy mit képzelsz, hogy lemondjon erről-arról, felüljön a "koszos, büdös BKV-ra" és garasoskodnia kelljen. Ő ugyan nem lesz "sza**ágó". Ja és mindenről a munkáltatója tehet, aki túl keveset fizet, a magas adók és a bankok, akik a hiteleire túl magas kamatot kérnek. (Na ja, csak miért is vannak hiteleid?)
Drága barátom, annyi a baj, hogy túl keveset keresel és ahhoz képest túl nagy lábon élsz. Ennek hamarosan sírás lesz a vége, ha máskor nem, majd ha nyugdíjas leszel.
Aztán ott állsz okosan és várod, hogy ahogy eddig mindig, most is mentsen meg az állam a többi felelőtlennel együtt.
Persze a túl keveset keresel igen relatív kategória, szinte hetente beszélek olyanokkal, akik egymillió felett keresnek, de úgy élnek, mintha a dupláját keresnék.
Éppen a napokban beszéltem valakivel, aki sok éven át közel nettó kétmilliót keresett havonta, de percekig tartott, amíg összeszedegette, hány helyen is van személyi kölcsöne, lemerített hitelkártyája, folyószámla-hitele.
Mint kiderült, pár hónapja kétszer ennyi helyen volt hitele, csak kapott pár millió bónuszt és egy tucat ilyen hitelt már visszafizetett.
Mondtam neki, úgy gyűjti a hiteleket, mint más a szalvétát, vagy a bélyeget.
Évente elment csak kamatra majdnem kéthavi fizetése. Pedig az sokkal több ám, mint te egész évben keresel.
De mindegy, ha ezek után sem akarod érteni, mit jelent az, hogy élj a lehetőségeiden belül, úgysem fogod. Ahogy a biztosítási ügynököt sem sikerült meggyőzni a tényekkel.
Csak ne mondd majd 20 év múlva, hogy senki nem szólt időben.
Mondjuk azt, hogy az emberek 95%-a nem szereti, ha szembesítik a valósággal.
De én örülök annak, hogy te ezt megtetted, gratula.
Ez eddig a legjobb cikk ezen az oldalon amióta olvasom (kb 1 éve).
Teljesen érthető, nyilvánvaló dolgokat ír le a Miklós, bárcsak nem lenne nálunk ennyi szegény ember.
Kedves Kiszámoló,
szerintem teljesen rendben van amit itt leírva igyekszel nem középiskolás fokon tanítani a népeket- minden tiszteletem érte ! Abszolút hiánypótló amit csinálsz csak így tovább! Az a baj, hogy középiskolában sem evidens, hogy legyen egy ilyen tantárgy- mondjuk Mindennapi pénzügyeink- ahol az érettségi előtt álló gyerekeket tanítanák- az egyébként legtöbb esetben józan gondolkodással belátható dolgokra !
Az a baj, hogy a középiskolások nagy része inkább azzal foglalkozik,
hogyan tudja elsajátítani a kétpapíros dzsoint tekerését, vagy minél hamarabb elveszteni a szüzességét.
Álmodoznak, révedeznek. Ez természetes is abban a korban.
És bár az érettségi pánikot övező "jajj, mi lesz most" időszak befogadóbbá tenné őket erre, erősen kétlem, hogy a szocikomcsiba,
és az azóta tartó álkapitalizmusba szocializálódótt szüleik nem lázadnának, mikor a gyerek azzal állít haza, hogy "Apa, jó hülye vagy, hogy hitelre vettél új suzukit". 🙂
Majd ha megszűnik a szocihoz hasonló haverom haverja rendszer, a vállalkozásellenes közeg, és az emberek elkezdik a munkájukat produktivitásban mérni munkaidő helyett, felnőhet egy olyan generáció,
amelyik vevő lesz ezekre a fontos tanokra. De ilyen nem lesz.
A cikk párját ritkítja. Csak el ne átkozzák az írót a youtube közgazdászok... :))
Nagyon jó cikk, néha kell ilyen is 🙂
Most olyan vagy mint egy durcás kisgyerekDDDD
Értettük igen nem sírunk.Pedig én autóval járok beeeeee:-)
Nekem egy éve életem legnehezebb döntését kellett meghoznom,mert BELÁTTAM,hogy vagy belehal a férjem a sok munkába és 45 évesen egyedül maradok a 2 gyerekkel(van kockázati biztosításunk hála Neked) vagy keres egy másik országot,ahol igenis megfizetik a tudását.Talált.Most igyekszünk utána..de minden nap belehalok 1000x.
Én sokáig 2 helyen dolgoztam,lehet rossz pályát választottam,de szeretem...
Tudod nem lehet mindenki bankfiók vezető(bár szerintem így sokkal hasznosabb dolgokat teszel:-D )
Ne haragudj azért amit most mondani fogok. Azt mondod régóta olvasod a blogot... Azt kell mondjam Neked (és még sok más másnak is itt), még mindig nem értitek Miklós mire akar sorozatosan rávilágítani, akár ebben a posztban is.
Pedig tök egyszerű: költs kevesebbet mint amennyit keresel. Vagy másképpen ahogy ő le is írta: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.
Mi a helyzet veletek? Két gyereketek van, tehát egy átlagos méretű család vagytok. A férjed látástól mikulásig dolgozik, Te meg volt hogy két helyen is. Nyilván ezért a mennyiségű munkáért azért nem minimálbért kaptatok. És a férjed elköltözött, hogy még többet keressen, mert nem tudtatok megélni. Most meg mindenki szenved.
Nem egyszerűbb lett volna kevesebbet költeni (és akár pl. nem autóval járni, amit most is büszkén hangoztatsz)?
Ha ugyanígy folytatjátok a nyugati fizetés sem lesz soha elég, mint a cikkbéli milliós fizuk...
,,Azonban ... akkor pont lényegtelen, hogy hányszor kell átszállni, meg esik-e az eső, meg mekkora a csomagod, amit cipelned kell, meg hányszor jár a vonat a szülőfaludba.''
Egyetértek minden szavaddal, ahogy eddig is.
Azonban van egyfajta kényelem, amit sokan nem adnak fel. Ha reggel négykor kelsz, és este nyolcra érsz haza, hála a tömegközlekedésnek, akkor neked az a luxus, ha kelhetsz 5-kor, és hazaérhetsz 3-kor.
Ha emiatt csak egyszer tudsz a Balatonra menni, attól még bőven megérheti.
Persze a gond ott van, hogy van aki nem tehetné meg, mégis autóval jár, ahogy írtad. Csak ez nem mindenkinek egyértelmű, és túl kevés a karakter, hogy mindig alaposan leírd az alaphelyzetet, amiben gondolkodsz.
,,azt a havi 60-70 ezret bevasalni, amibe kerül az autóval munkába járás''
9 Ft/km, 20 nap, -> 180 km-re dolgozol. Többet nem vasalhatsz be rövidebb távon.
Csak éppen nem megyek el dolgozni oda, ha nem keresek nettó 70 ezerrel többet, mint máshol.
Fogyasszon az autó 6,5 litert 100 km-en, ez olyan szép kerek szám. 7222 km / hó, akkor 470 liter kéne tankolnod havonta. Vagy elszámoltam magam, vagy tényleg 192.700 Ft a havi benzinköltség... -65 ezer -> 127.700 Ft, amit ki kell pengetned. Hogy szépen akarjam magam kifejezni, megb@szhatjuk azt a +70 ezret... ha pl. 30 km-re maradnánk, akkor fizetnénk kb. 60*22=1320km -> /100 *6,5 -> 86 liter *410 -> 35.000 Ft-ot, amiből visszakapsz 12.000 Ft-ot. Tehát 23 ezerbe kerülne a bejárás, nem 192 ezerbe, amin a +70 ezres fizetés sehogy sem segít...
Messzebb nem megyek egy bizonyos pontnál, minek költsem benzinre?
Értem én, hogy nem teccik szeretni az autót, de pl. a vállalkozón kívül mindenki kérés nélkül adja a benzinpénzt.
Na nem kötekedésképpen, csak ez a 60-70 túl soknak tűnt.
egy kocsinak a fenntartása NEM csak a benzin pénz...
Ugye azért az megvan, hogy a benzin az autó fenntartásának csak maximum 40%-a?
Az autót meg is kell venni (az a pénz a bankban kamatozik), évente buksz az értékén százezreket általában, adó, biztosítás, műszaki vizsga, téli gumi, nyári gumi, mosatás, szerviz és még ezer más.
"Ugye azért az megvan, hogy a benzin az autó fenntartásának csak maximum 40%-a?"
Évente 400000-ért tankolok. Emellett az összes szervíz, autópályamatrica, kgfb, stb. megáll 150000-ből, de majd ha nagyszervíz lesz, akkor is 250000 max. Aki még többet használja az autóját, annál szerintem még nagyobb az arány a benzinköltségre.
Szóval akinél csak 40% a benzin az összes autóval kapcsolatos költségre, annak szerintem nincs szüksége autóra. Ő már taxival is olcsóbban jönne ki.
"Az autót meg is kell venni (az a pénz a bankban kamatozik),"
Először is, az nem fenntartási költség, hanem egyszeri beruházás.
Másodszor elélnék zárás előtt leárazott kenyéren és csapvízen is, miközben a pénzem a bankban kamatozik. Rohadt gazdag lennék, mégis nyomorognék.
"évente buksz az értékén"
Egy autó használati tárgy, nem befektetés. A mosógép is folyamatosan veszít az értékéből, mégis megveszem, mert kell.
A 60- 70 ezer nem csak az üzemanyagra vonatkozik. Egy gépkocsinak vannak üzemeltetéssel kapcsolatos kiadásai is. Ezek a következőek:
- Amortizáció,
- Szerviz, karbantartás,
- biztosítás,
- tárolás ( garázsbérlet, napi parkolás),
- Téli / nyári gumiszettek vásárlása, tároltatása,
és stb.
Ezek mind olyan költségek amik hozzátartoznak egy gépkocsi használatához, és amit senki nem vesz figyelembe.
Én ezért járok Budapesten robogóval, mert olcsóbb, ( kevesebb üzemanyag, nincs parkolási díj, stb.) kényelmesebb mint a BKV, és rugalmasabb mint bármelyik más közlekedési eszköz. Persze télen nekem is autó, vagy a BKV marad.
A lényeg a havi 60-70 ezer kicsit sok ( a cikknek nem ez volt a lényege), de ha mindent összevetünk a 40- 50 ezres havi kiadásba simán belemegyünk a gépkocsinál. Hozzáteszem, hogy Autója válogatja a kiadásokat is. Más egy Suzuki, és más egy Audi fenntartása.
"Ha reggel négykor kelsz, és este nyolcra érsz haza, hála a tömegközlekedésnek, akkor neked az a luxus, ha kelhetsz 5-kor, és hazaérhetsz 3-kor."
Az előző bejegyzésben is leírtam, de itt is meg teszem, ha este nyolcra érsz haza a tömegközlekedéssel akkor lehet hogy nem autót kéne venni hanem arrébb költözni 10-20-30 kilométerrel hogy ne kelljen tömegközlekedni, vagy legalább is ne olyan sokat.
Oriasi cikk! 🙂 Nagyszerüen megfogalmaztal csomo igazsagot ebben a cikkben is, akarcsak a tegnapiban. Nem ertettem 100 szalalekig egyet a tegnapi gondolatmenettel, de a lenyege, a mondandoja tökeletesen igaz volt! Az pedig, hogy ennyien fikaztak nem jelent mast, minthogy egyreszt a tema közepebe tenyereltel bele, masreszt sajnos nagyon sokan (tisztelet a kivetelnek) elnek sürü sötetsegben.
latom sok a proli :(, nembaj az igazi nagymenok ugyet se vetnek rajuk csinaljak az eletuket tudatosan, megtervezve. hogy amikor a prolik meg mindig szakadt bmw-vel, olcso cigit szivva elik a semmirekello eletuket, ok mar egy olyan szinten eljenek, hogy barmit megengedhessen maguknak es az elet csaszarai legyenek. En az utobbi leszek.
Nekem Parkinson tanmeséje jutott az eszembe: amikor egy atomerőmű építéséről kell dönteni valami bizottságban, akkor az atomerőmű költségvetését egy pillanat alatt megszavazzák; míg a biciklitárolóról a végtelenségig fognak vitatkozni. Az ok egyszerű: az atomerőműhöz senki sem ért, a költsége meg akkora, amit normál ember fel sem fog, és ezt lelke mélyén mindenki tudja is magáról; a biciklitárolóhoz viszont mindenki ért, és úgy érzi, a költségvetését akár maga is ki tudná számolni, így mindenkinek véleménye is van.
Én sem értem, hogy a Pénzügyi ismeretek miért nem iskolai tantárgy. (az elsősegéllyel együtt, nem kétszer 1 órában, hanem 1 éves)
Egyébként meg: fr.answers.yahoo.com/question/index?qid=20070122123602AAqKWVa
Amit itthon lehet kapni, az csak ellenfényben, befogott orral (kivéve a Retek utcai).
Teljesen helyén való ez és az előző cikked is, attól, hogy egy-egy részletbe belekötöttem, még az egészével egyetértek, legfeljebb a példákkal, elsősorban az autóval nem. Továbbra is fenntartom, hogy sokan nem tehetik meg anyagilag azt, hogy autó helyett a tömegközlekedést válasszák, mert sok esetben utóbbi a drágább.
De ugye értjük, hogy nem erről van szó? 🙂
Ja, és a most Index címlapos cikk is tetszik, bár ott is vannak részletek, amelyekkel nem értek teljesen egyet, de majd ha ide kikerül, kommentelek.
Mikor volt címlapos, én nem láttam kint.
Hú, az előbb mint ha ott láttam volna, 10-20 perce.
"Azonban ha nem teheted meg, mert egész egyszerűen túl keveset keresel, akkor pont lényegtelen, hogy hányszor kell átszállni, meg esik-e az eső, meg mekkora a csomagod, amit cipelned kell, meg hányszor jár a vonat a szülőfaludba."
Nem lényegtelen, mert az átszállás lehet egy logikátlan irányban is, akár megkétszerezheti is a távolságot/költséget is, és ezzel anyagilag az autót kihozva nyertesen. Eső leginkább a kerékpárt ütheti ki, mivel ha nem érhetsz elázva a munkahelyedre, akkor más lehetőséget kell választanod, ami pedig a csomagot illeti, ez is lehet anyagi szempont, mert adott esetben a mérleg nyelvét döntheti el a tömegközlekedés vs. autó kérdésben, ha időnként olyan csomaggal kell utaznod, amit nem tudsz sehogy sem tömegközlekedéssel vinni, és ezért ezen alkalmakra taxit kell hívnod. A járatsűrűség is okozhat a kerülés miatt plusz költséget.
De ugye értjük, hogy nem erről szól a cikk?
Persze.
Istenem, sorstárs!
Én ugyan coach vagyok, de tréner is. Coachként vannak eszközeim arra, hogy szembesítsem az embereket a tévhiteikkel, és baromi nagy AHA-élményeket lehet náluk elérni, de amikor tréner vagy "csak" blogger vagyok, akkor én is gyakran szembesülök azzal, hogy milyen nehéz úgy általában tévhiteket rombolni.
Ráadásul pénzügyi coach lévén én is azt a pályát választottam, amihez a focin és a gyereknevelésen kívül mindenki ért: a pénzt, úgyhogy jól meg is kapom én is, hogy miért járok én a fellegekben. Ilyenkor mindig meg szoktam kérdezni, hogy kösz a kérdést, de idefent sokkal jobb a levegő... nem akarsz Te is inkább innen fentről nézelődni?
Szép, de küzdelmes meló az emberek pénzügyi intelligenciáját, műveltségét fejleszteni. Kell hozzá makacs kitartás, időnként vastag bőr is az arcra, meg széles hát, ami sok mindent elbír.
De örülök neki, hogy egyre többen vagyunk. Egyszer úgyis mi leszünk a meggyőzők... 😀
Azzal nincs is gond, amikor valamire nem telik, hiszen ha nem telik rá, nem veszem meg. Nálam a probléma ott kezdődik, amikor folyamatosan mérlegre kell tenni a jelent és a jövőt, megtalálni az arany középutat aközött, hogy feláldozom a biztos jelenemet a bizonytalan jövőmért, illetve eltapsolom a lehetőségeket a jövőmre nézve. Hogy mondjuk megéri-e lemondani egy utazásról azért, hogy havi pár tízezerrel még többet tudjak félretenni nyugdíjaskoromra, ami aztán esetleg mindenestül eltűnik a történelem/gazdaság útvesztőiben. Mert manapság semmi sem biztos.
Ez amúgy nagyon jogos...
Azt hiszem ez kerekre és lényegretörőre sikerült.
Még tömörebben: mindenki csak "nyavalyog" (minden miatt), de tenni alig tesz valamit (vagy semmit). Ez a leírás is ennek egy perspektívája.
Ha valami nem jó
-> mindent tegyél meg, hogy változtass rajta, vagy
-> vagy ha nem tudsz sehogyan sem változtatni rajta, fogadd el azt!
szerintem meg:
"-> vagy ha nem tudsz sehogyan sem változtatni rajta" akkor állj neki gondolkozni rajta, hogy miért nem. A hiba jellemzően bennünk van.
" annyi a baj, hogy túl keveset keresel és ahhoz képest túl nagy lábon élsz" - ez itt a lenyeg, ez az, amit mar rengetegszer leirtal, de sajnos a Zemberek nagy resze keptelen felfogni 🙁
ettol szerintem a minden nap 800 forint capuccinora es croissant-ra erosen tulzo becsles a legtobbekre, lefelezve (mondjuk napi 2 automatas kaveval szamolva) mar valoszinuleg kozelebb lenne a magyar atlaghoz. De nyilvan nem ez a lenyeg.
Vannak a lelki egészséghez szükséges dolgok is:
- status nyomás,
- megaláztatás elkerülése
- szagok elkerülése, amiket ÚTÁLUNK
- önmegvalósítás
- stb
Különben jön a depresszió, belehalás az irigysége, a semmit sem érek tudattal küzdelem, társ-ismerősök elkezdenek számolni és kicsinek bizonyulsz.
Akinek nincs viszonylag egységes, földözragadt értékrendje, annak mit tanácsolnál?
Pszichologus. Olcsobb mint egy 1-2 millas auto fenntartasa.
És jó esetben éppen olyan kidobott pénz, mint a kroásszán/kapuccsínó kombó 😉
Azt nem tudom, hogy hogyan kell megbirkózni azzal, hogy ne akarjuk másoknak minden áron megfelelni, de azt megfigyeltem, hogy sokszor nem tudjuk jól, hogy mit is vár el tőlünk a társadalom.
Lehet, hogy azt hisszük, hogy a baráti körben menő az okos telefon, de lehet, hogy kiderül, hogy nem az. Lehet, hogy azt hisszük, hogy a társadalom kedveli a bmw tulajdonosokat, de az is lehet, hogy nem. Egy szűk baráti/családi körben is elég megosztott, hogy melyik ember mit vár el.
Nekem például egyáltalán nem szimpatikus, ha valaki marhaságokat csinál csak azért, hogy megfeleljen másoknak.
Annyira jó mikor valaki kényszert érez arra, hogy beleírjon pár kitalált kivételt ami nem illik bele a cikkíró által felvázolt világképbe. Nem kizárt, hogy létezhet olyan, de ez a kirívó pár százalék. De tudom, bizonyítani kell, hogy te okos vagy és látod az apró kis réseket..
Kiszámoló nehéz feladatot vettél a válladra, mert az emberek habitusát a legnehezebb megváltoztatni. A kognitív disszonancia sokkal erősebb mint hogy valaki kicsit visszábbvegyen az egojából és elfogadja a tényt, hogy nincs mindenben igaza. Egy magyar blogot szoktam olvasni, az a tied.
Rajongás off, még elszállsz a végén :p
Talán a pénzügyek mellett a szövegértésre is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az iskolákban. 😀
Jó cikk lett, ismét.
A magyar mentalitás soha sem volt túlságosan előrelátó, inkább a két véglet jellemző (fogához veri a garast 8 személyi kölcsöne van).
Az arany középutat kellene mindenkinek megtalálni, ahol költ a saját croissant-jára, viszont tudatában van, ha ezt mindennap megteszi, az mennyibe fog neki kerülni.
Csomó hasonló költés van, amit lehet(ne) racionalizálni, a számlacsomagtól a telefonon, kávépárnán/kapszulán, ruházkodáson át a tisztítószerekig.
Csak hát gyarló emberek vagyunk, és számos iparág erre apellál, nem is rosszul.
Nem látok jövőt így ebben az országban. Nem tudom, mit hoz a jövő, nem látom, hogy fejlődnénk, vagy legalább esély lenne a fejlődésre.
És akkor is ezt mondanám, ha munkanélküli lennék, meg akkor is, ha átlag felett keresnék. A realitás az, hogy a fiatalok lakáshoz juthatnak, élhetnek felesleges hitelek nélkül, élhetnek ebben az országban, de mindenféle stabilitás nélkül.
Igen, ha mindenki tudná mennyit költhet, nem lenne gond. A gond az, hogy nem tudják, és azért nem, mert 1, rosz az oktatás és 2, ezek a gyarlóságra építő iparágak nagyon ráépültek az országra, itt minden irreálisan drágább, mint máshol. Mert itt el lehet adni.
És ehhez kellenek Kiszámolóhoz hasonló emberek, jó sok, mert a szélhámosok is sokan vannak. Ha pl. akármilyen mesterembert akar fogadni az ember, szinte ki kell tanulni az adott szakirányt, mert a legtöbben biztos át akarnak verni... máshol nem így megy...
Egyik szegény nekem jutott ügynök – aki már nem tudom hanyadik volt azóta, hogy a hőskorban, amikor kihozták ezeket a szemeteket, egy cimbi beugratott – kikerekedett szemekkel kérdezte, hogy miért szidom az UL-t. Mondtam neki, nézze meg az előző évet, az inflációt sem hozta. Az volt a válasza: az inflációt mindig hozza, mert a befizetést mindig emelik az infláció mértékével. Tettem még egy gyenge kísérletet, hogy megértessem: akkor az emelt részre sem hozta az infláció, de hamar föladtam.
Miért jár hozzád a pénzügyes dolgozó (biztosítási ügynök, bankos)? Ő mindenképpen csak veszthet a tanfolyam miatt 🙂
1. Megérti, amit mondasz és felmond -> munkanélküli lesz
2. Megérti, amit mondasz, de marad a cégnél, de az ügyfélnek kedvező terméket árul -> a főnök kirúgja
3. Megérti, amit mondasz, de a főnök által ajánlott terméket árulja -> lelkiismeret-furdalása lesz
4. Nem érti meg, amit mondasz és továbbra is azt árulja, amit a főnök mond -> kidobott pénz volt a tanfolyam ára.
Hát ezt néha én is mondom nekik... 🙂
Van egy kedves bankos pultos ügyintéző a mostanin, aki saját pénzből jött el. Kíváncsi vagyok, hogy tud majd eladni havi 80 millióért tőkevédett alapot. hitelkártyát meg unit linket a tanfolyam után... 🙂
Már únják, hogy saját befektetéseiknél is állandóan átverik önmagukat is.
Az 1-2. pontokkal azért hosszútávon jól is járhat (meg mindenki más is). 🙂
Látom a blog szerkesztője sem értette meg a mondanivalómat az autóval kapcsolatban. Nem az volt, hogy nekem jár az autó a gyerekkori rossz emlékek miatt. Nem is írtam le a jár szót, utálom is ha valaki ezt hangoztatja. Csupán azoknak a kommentelőknek a szemét próbáltam felnyitni, akik nem értik BP-n miért is jár bárki autóval. Tehát újra, nekünk a BKV nem áldás, mert azon nőttünk fel. Ez az alap számunkra. Elhiszem, hogy máshoz viszonyítva remek dolog. A szar kaja is jobb az éhezésnél, stb.
Én speciel kemény melóval megkerestem az autóra a pénzt és ésszel használom. Számomra a BKV akkor lenne életképes alternatíva, ha nem lenne dzsuvás, büdös, nem zaklatnának a pimasz ellenőrök és nem kellene csövesektől öklendeznem.
Bringát említette valaki a kommentemre válaszul és az tényleg tetszene, csak a munkaruházatom nem teszi lehetővé és a munkahelyen nem tudok lezuhanyozni.
Ezt a bullshit szöveget, bam'meg! 🙂
Csövesek már régóta nincsenek BKV járatokon.
Ha meg vki olyan ökör, hogy dugóban szeret pöfékelni és elbaszni az idjét reggel 7 és du. 5-kor, akkor legyen. De ehhez ne gyártsanak szénalmas önigazoló elméleteket.
Én autózás helyett egyrészt időben jobban jövök ki, másodszor olvasni tudok, mert van rá időm, harmadrészt a fennmaradt összegből frankón beklimatizálom az egész lakást.
"Én autózás helyett egyrészt időben jobban jövök ki"
Igen, lehet, hogy te jobban jössz ki. És itt van a lényeg, hogy TE! Van olyan ismerősöm, aki napi 1,5 órát utazik BKV-val a munkahelyére (igen, csak városon belül). Autóval ez a táv 45 perc....
De nézhetünk engem is. A munkahelyemre a menetidő:
Gyalog+BKV: 35-40 perc
Autóval 10-15 perc
Bicikli: 15-20 perc.
Mindhárom közlekedési formát használom. Hogy melyiket választom, az időjárás és a munka utáni program függvénye.
Ha neked jobb időben a BKV, akkor használd azt. De ne gondold, hogy mindenkinek a tömegközlekedés lehet a legjobb választás. Csövesek meg szépen újra megjelennek a buszokon/villamosokon, mert hidegebbre fordul az idő...
Budapesten kizárt az a viszonylat, ahol a BKV 80 perc, az autó meg 40.
Konkrét példát kérek! Ki fogom próbálni a reggeli 7 órás időben.
18. ker királyhágó út - havanna ltp ovoda, 5 éves gyerekkel.
autó 12 perc, bkv 60 ...
másik: 18. ker bármelyik pontja - lehel út , itt számold a buszhoz/metróhoz való sétát (500 + 300 m) is, nem minden épült a buszmegállóba...
mindenhol gyorsabb az autó, nem is kicsit, ahol 70-es táblás vagy kb lámpamentes utak vannak (pl gyömrői - vaspálya - pongráczi vonal) és ahol nem tudsz metrózni.
a villamos, busz 25 ös átlag fölé nem megy, nekem a legdugósabb időszakban is 32 km/h volt az átlagsebességem a kocsi szerint
Kipest -> Nagytétény (városhatárnál majdnem). Reggel céges busszal visznek (szerencsére bringa is befér), délután bringa. BKV-val 3x kell átszállni, kocsival tudsz menni a 0-son, 25-30 perc, de ha beáll, akkor is max egy óra. BKV minimum 1:20..
"Bringát említette valaki a kommentemre válaszul és az tényleg tetszene, csak a munkaruházatom nem teszi lehetővé és a munkahelyen nem tudok lezuhanyozni."
Most töprengtem kicsit azon milyen ruhában nem lehet bicajozni, de nem sikerült megtalálnom a megfejtést. Esetleg vegyvédelmi ruhában jársz dolgozni? Mondjuk úgy vezetni sem nagyon lehet...
Kifogásokat gyártasz.
Nem feltétlen. Én is vettem bringát, hogy sportoljak, mert "munkába" (a tanácsadások helyszínére) úgyis el kell menni, máskor meg nincs időm.
Igen ám, de büdösen, izzadtan, vagy szétázva nem jelenhetsz meg egy olyan ember előtt, aki óránként majdnem egy húszast fizet azért, hogy vele foglalkozz.
Ha túl meleg volt, az volt a baj, ha esőre állt, akkor meg az.
A bevásárlóközpontban meg nincs zuhany (legalábbis nekem).
Ezért csak egy párszor sikerült kerékpárral menni.
Érdekes dolog ez. Koppenhágában, ahol nem egy bank van, engem például borzasztó mód idegesítettek a tökig öltönyben tekerő yuppik, mert soha nem engedtek lefordulni amikor szerettem volna... Ők valahogy megoldották...
Amúgy meg ha valaki olyan helyen dolgozik, ahol ki kell öltözni, miért nincs öltöző?
Ja, csak Koppenhágában hány fok van nyáron? 🙂
Az megvan, hogy ott a csórók járnak autóval?
Az is tanúságos...
Amúgy 25-30. Télen meg vagy esik, vagy befújja a szél a tengert. És elég erősen fúj a szél. Mégis mindenki teker, és nem kifogásokat gyárt.
"Igen ám, de büdösen, izzadtan, vagy szétázva nem jelenhetsz meg egy olyan ember előtt, aki óránként majdnem egy húszast fizet azért, hogy vele foglalkozz."
12 ezer városi km-en túl hadd mondjam, hogy baromira függ
- az útvonal hosszától és geometriájától,
- az időjárástól,
- szervezeted vízháztartásának egyéni jellemzőitől,
- attól, hogy van-e önfegyelmed szigorúan IDŐBEN elindulni.
Nem lehet általánosítani. Én is (egyazon ember), ha szépen kell megjelenni, kb. minden alkalommal egyedileg döntök, elővegyem-e a bringát, vagy inkább tömi/taxi.
Ez remek, akkor mondd a budai hegyeknek, hogy változzanak síksággá, mert megizzadok tőlük. 🙂
Itt dolgozom köztük, úgyhogy most kiszóltam nekik az ablakon. Mondták, rendben, pár millió év és meglesz.
Öööööö... Én Pesterzsébetről járok Békásmegyerre bringával. 1 óra 15 perc, 27 km. Csapzottan megérkezem, gyorsan átöltözöm és mindenki büszke a tanító nénijére, aki lám, bringával jön ilyen messziről. Csak kell hagyni 5 percet átöltözni. Ha egyszer elkezded, hogy most meleg van, ma meg a szél fúj vagy esik az eső, akkor többé nem ülsz bringára.
Mondjuk, a csomag közel 10 kg a hátamon: laptop aksival, egy teljes váltás ruha, víz, pumpa, biciklikulcs, stb... Azzal vigasztalom magam, hogy a hátam is erősödik.
Erre csak azt tudom mondani, hogy akkor a fizetesbe be kell epulnie az auto vagy a BKV koltsegeinek:) Maskulonben nem m1 ( vagy oda kell koltozni a munkahely melle, hogy gyalog 5 perc legyen )
Ha tekersz, akkor megizzadsz. Nyilván erre utalt a kommentelő. És lehet, hogy a futószalag mellett a kutyát nem érdekli, hogy büdös vagy, de így nyilván nem ülsz be egy tárgyalásra. Nem mellesleg, a kollégákat sem kéne terrorizálni az open office-ban:).
Én is viszek magammal váltóruhát (cipő, nadrág, ing), ha biciklivel megyek be. Érkezés után meg rohanok is tusolni.
Amúgy meg irodai viseletben a tekerés sem túl kényelmes.
Sajnos sokan nem értenek pénzügyekhez. Leírom, hogy én hány százalékát költöm el, kíváncsi lennék, hogy ki milyen arányban költ. Érdekes lenne látni. Szóval a fizumból elmegy:
lakbér 13%
rezsi (víz, gáz, villany, mobil, közös ktsg, tv, internet) 12%
hitel (összehitel) 11%
iskola, ovi (2 gyerekre) 5%
bevásárlás (négyünkre összesen beleérteve a kaját és tisztálkodást) 15%
autó (benzin és hónapra lebontva a kötelező és súlyadó) 7%
szórakozás(étterem, mozi, utazgatások)7%
megtakaríás 30% (ez az ami megmarad)
Na, én ebből megtudom engedni magamnak, hogy naponta kocsival járjak és ha kell kávézzak. Nekem az a 30% tartalák elég, hogy nyugodtan aludjak.
A hiteleim kifutnak 2 év múlva akkor 41%-ot tudok megtakarítani.
Ja, csak közben ha nyugdíjasként akarsz hasonló életszínvonalat, mint most akkor 40 évnyi munkát és 20 év nyugdíjat számolva (nem biztos, hogy túlzó) csak erre a fizetésed 33%-át félre kellene tenned. De nem ez az egyetlen megtakarítási cél.
Már ha az öngondoskodás gondolatmenetét végletekig visszük.
Persze abban biztos lehetsz, hogy ha mindezt megtennéd, a tücskök még a te életed alatt el fogják venni, mint legutóbb a manyup kasszát a tücskök által választott kormány.
nyugdijasként nem lesz a gyerekre költött 5% (feltéve, ha a tandijra is félretesz most, egyetemet végeznek és jól keresnek a gyerekei), szerintem az autó is kevesebb lesz, hisz nem kell munkába járjon, bevásárlás is kevesebb lesz, hisz most négyükre vásárol, akkor csak kettejükre kell majd, és mint mondta, a hitelei kifutnak, és azon már most rögtön fog egy csomót.
Sokkal inkább a tücsköktől kell félni, abban igazad van.
Csak bejön a gyerek helyett a gyógyszer meg orvos.
Nalam ugyanez (a kiadasokat csak sacc/kb-ra tudnam lebontani, otthon vezetem):
Rezsi: 14% (viz, aram, gaz, net, mobil, kozos ktg)
Kiadasok: 38% (ezek csak a folyo ktgek, szorakozas, reggeli/ebed, benzin, ilyesmi)
Felre: 48% (~50%-ot szoktam/igyekszem tartani, evente 5% novelessel azaz kb a fizuemelesem mindig direktbe elrakok)
A "Felre"-nek meg egyik resze a befektetni valo, a masik pedig a rovidtavu dolgok: uj laptop, uj butor, autoszerviz/biztositas, stb. Olyan 30-40% megy tenyleges befektetesre, attol fuggoen h rovidtavon mire van/lesz szukseg.
Az igazsaghoz persze hozzatartozik, hogy ketkeresos a haztartas es mig pl. en fizetem a rezsi 100%-at, az asszony meg a kaja 80%-at.
Hát kedves kiszámoló, szerintem te is durcás kisgyerekként reagálsz.
A croissantos cikked pl. nem arról szólt, hogy ne nyújtózkodj tovább, mint ahogy a takaród ér, hanem arról, hogy mennyi pénzt tudsz megspórolni akkor, ha ilyen-olyan apróságokra nem költesz. Ennyi, semmi más nincs leírva benne, mint hogy ne kávézzál, és akkor 30 év múlva lesz csillió forintod. És éppen ezért nem az az üzenet jött át, hogy osszd be okosan a pénzed, hanem az, hogy hülye vagy, ha veszel magadnak néha ezt-azt.
Ugyanúgy, ha valaki azt írja, hogy ő gyermekkori élményei miatt nem akar buszozni, abból legkevésbé sem következik az, hogy szerinte neki "jár" az autó, hanem pusztán az, hogy nem akar buszozni és ezért hajlandó pénzt költeni az autójára. Semmit sem tudunk anyagi lehetőségeiről.
Ez persze nem változtat azon, hogy alapvetően igazad van, de mivel efogytak a karakterek, erről már nem írok.
Kitartás, kitartás, nem feladni! A népnevelés nem könnyű dolog. De ha vigasztal én még mindig minden bankos képzésen elmondom, hogy kötelező olvasmány a blogod. Pedig most minden héten van egy.
Nehogy mán azé nyomorogjak, mer nem keresek eleget! Ide még egy személyi kőcsönt, majd én megmutatom, hogy mulat egy magyar úr! D Az elmúlt pár évben nagyon sokszor megfigyeltem, hogy amikor valaki nem akar szembenézni valamivel, akkor elkezdi bonyolítani. Ha most egyszerre kapnék annyi ezrest, ahányszor azt hallottam, hogy "ez nem ilyen egyszerű...". De. Van, ami ilyen egyszerű. Mint ennek a cikknek az igazsága. Csak nem könnyű lenyelni. Egyébként azt gondolom, teljesen rendben van az is, ha valaki takarékoskodik és lemond, meg az is, ha valaki elk...rja minden pénzét. Csak viseljék méltósággal a következményeket. Ami meg az élet igazságtalanságát illeti ("Nyugaton mé keresnek tisszer annyit...?"), hadd idézzek szabadon egy klasszikust: hol olvastad, hogy az élet igazságos?
Nagyon jó cikk, sajnos nem könnyű szembesülni az igazsággal és valóban oktatni kellene kötelezően a pénzügyi ismereteket az iskolában, talán beleférne du. 4-ig.
mea maxima culpa...
én sem a lényegre reagáltam, amikor rámutattam az autós példa gyengeségére...
Igen, fenti szemszögből nézve igazadvan: éveken át nagyon sokan vettek autót (hitelre) akiknek VALÓJÁBAN buszjegyre sem volt pénzük. És mert nem ért hozzá, meg mert megérdemli rögtön újat (igy persze tényleg számít az amortizáció is) MA meg kajára nem jut az elértéktelenedett autó törlesztője miatt. És mindenki más hibás.
Mentségemre szóljon, hogy manapság nagyon a ló túloldalán vagyuk: annyira divatos lett az autóellenesség...lassan már vallássá válik (de a racionalitás határán egész biztosan túl van) és amit leírtál az abban a formában (szerintem) nem áll meg. Leírtam miért.
Amugy sokkal többen megengedhetnék (ténylegesen is) maguknak az autót HA a felszabaduló időt (ért. tartomány ahol lenne) jövedelemtermeléssel vagy spórolással töltenék. Kommentelgetés meg tv helyett 🙂
Nincs semmilyen autóellenesség divatban, nézz szét Budapesten egy hétköznap. Moccanni sem lehet az autóktól. Villamossal is gyorsabb az utazás. 🙂
Mindenben igazad van. Viszont nem értem, hogy miért "zaklat fel", hogy mások nem értenek egyet az egyszereggyel. Nem kötelező. 🙂 De akár magadra is vehetnéd: lehet nem magyaráztad elég jól? 🙂 Egy közírónak végül is nem az olvasóját kell szapulnia...
Szarintem azert zaklatja fel, mert ha a blog olvasoi ket bovitett mondat lenyeget nem kepesek megerteni, akkor joggal fel attol, hogy a penzugyi lenyeg meg vegkepp a latohataron tul van ezeknek a nagytudasuaknak....
Egy példa arra, hogy az iskolában hogyan nevelik a gyerekeket:
Kislányom 3. osztályos, irodalom házi feladat elolvasni egy olasz kisfiú fogalmazását (mielőtt még belekötne valaki magyarul volt), amiben leírja milyen iskolát szeretne. Az eleje még elmegy, de a végén ez volt (nem szó szerinti idézet):
én olyan iskolát szeretnék, ahol nem kell matematikát tanulni...
Na én itt lettem ideges egy csöppet, hogy már irodalomból is ezzel tömik a gyerekek fejét, hogy utáljuk a matekot. Én erre nagyon ugrok, ha valaki ezzel "dicsekszik", hogy utálom a matekot, ezt nem értem és nem is érdekel, foglalkozzon a matekkal más, stb.
Hát ennyit a pénzügyi nevelés alapjairól az általános iskolában. Ezek után nem sok reményem van. Persze a lányom se szereti a matekot, de nem hagyom, mert oké, hogy ne legyen akadémikus, de annyira tudjon számolni, hogy ne verjék át.
Tudom a cikk nem erről szólt. :)))
Azert ez is ertheto, es a hiba az oktatasi rendszerunkben keresendo... jelezze, aki hasznat vette mar ketismeretlenes masodfoku egyenlet megoldasanak, szinusznak es koszinusznak 🙂 Biztos vannak, de biztos nagyon kevesen ahhozkepest, hogy milyen hangsulyt fektetnek erre a kozepiskolaban. Mindenesetre a nagy tobbseggel megutaltatjak ugy zusammen "a matekot".
En is utaltam es utalom a mai napig "a matekot", ettol fuggetlenul a szorzas, osztas, szazalek, kamatos kamat kiszamitasa, tehat a gyakorlatban is alkalmazhato dolgok mennek, mert tudom, hogy hasznat veszem, es foglalkozom vele. Derivalni, integralni? Koszi, megvagyok nelkule boldog prolikent 🙂
Hahó, a lányom csak 3. osztályos, még csak 100-ig tanulnak összeadni, kivonni, szorozni, osztani. Az a baj, hogy már ekkor azt sulykolják beléjük, hogy a matekot utáljuk. Ez a baj.
Szerintem általános iskolában nincs deriválás, meg integrálás, csak középiskolában. Bár hozzáteszem az egyetemi matekhoz képest (aminek a nagy részét szintén nem használom én sem) az általános és középiskolai matek semmi. De egyetemen meg matekot az tanul, akit érdekel.
A matematika a logikus gondolkodásra kellene, hogy megtanítsa az embereket. Én úgy látom, hogy már általános iskolában sem mélyítik el az alapvető számolásokat sem, csak darálják az anyagot, így a gyerekek nagy része nem is fogja megérteni a matekot és később még frusztráltabb lesz, mert az alapkészségek hiánya miatt a bonyolultabb dolgokat már egyáltalán nem fogja megérteni.
Folyt köv.
Folyt.
Szerintem Kiszámoló tanácsai nem valami misztikus csak nagy tudású emberek által megérthető dolgok, józan paraszti ésszel eleve alapnak kellene lenni mindenkinél. Akinél a józan paraszti ész hiányzik, ott a matematika segítene, hogy ez a gondolkodásmód kifejlődön. Persze ehhez a matematikát is úgy kellene oktatni már az alapszinten és olyan dolgokat, amiket a hétköznapi életben alkalmazhat a delikvens.
"Szerintem általános iskolában nincs deriválás, meg integrálás, csak középiskolában. "
Középiskolában sincs, csak fakton, így aztán már a hallgatók 3/4-e az egyetemen szembesül vele, viszont az egyetemi oktatás a legtöbb oktató esetében nem alkalmas arra, hogy ott értsék meg.
Te lehet, hogy személyesen nem veszed hasznát a kétismeretes másodfokú egyenlet megoldásának, meg a deriválásnak, de körülötted lévő világban rengeteg dolog megalkotásához igénybe vették. Ha mindenki rühelli a matekot, és feleslegesnek tartja, akkor mehet a kukába mindaz, amit eddig az emberiség felépített, mert alapozó matek nélkül a mérnöki tudományok sem felfoghatóak.
Amúgy meg általános iskolában, gimnáziumban még nem dől el, kiből mi lesz, tehát azon az alapon, hogy verselemzést tanítanak, holott a többség sosem fogja használni, miért ne tanítsanak olyan matekot is, amit konkrétan nem használnak a hétköznapi életben? Aki később mérnöknek megy, az hogy tanulná meg? Másrészt a logika fejlesztése sem utolsó szempont.
Azért az egyetemi matek egy nagy marhaság, akárki akármit mond.
Minek egy kertésznek integrálni meg egy közgazdásznak az eadot a 2sinx-re emelni, azt hétszer deriválni és maradékot Thaylor-sorral kiszámolni?
Ilyenkor jön a mantra, hogy fejleszti a logikát.
Egy nagy túrót. Ezeket a hülyeségeket magolod két hónapon át a vizsgára, amin mellesleg 3× megbuksz, azért, hogy rá fél évre nem hogy megoldani ne tudjad a kettős integrál képletét, de még csak fel se ismerd, hogy mi lenne itt a feladat.
Miközben a való életben egy pénzügyes még csak négyzetre emelt számokkal sem találkozik, mert se bevétel, se költség soha nincs a négyzeten.
Ellenben nem egy volt csoporttársam a legegyszerűbb pénzügyes példákat sem tudja megoldani.
A magyar emberek 39%-a meg még azt sem tudja kiszámolni, mennyi pénzt kap 100 forintra egy évre, ha nettó 5% a kamat. (Konkrét felmérés)
Informatikusként az analízist én sem használom informatikusként (az algebra és a diszkrét matematika viszont nem ártott, és ezeknél szerettem meg a matekot egyébként), viszont az informatikusok azon 5-10%-a, akinek szüksége van rá, nagyon megszívták volna, ha az egyetemen ezt nem alapozzák meg.
Ami a pénzügyeseket illeti, akkor mégis miért fizikusokat és matematikusokat alkalmaznak pénzügyi területen?
Egyébként tavaly pénzügy levelezőn volt közös óra vezetés és szervezés szakosokkal, ott voltak olyan emberek, akiknek a 4 alapművelet komoly kihívásokat jelentett, ugyanakkor már középvezetői szinten voltak valamilyen állami hivatalban. Most akkor vonjuk le a következtetést, hogy a sikerhez nem kell a matek? Szerintem meg inkább szomorú, hogy buta emberek kerülhettek vezető pozícióba.
Egyébként én verseket leszámítva életemben nem magoltam, mégis meg tudtam csinálni az analízist, sőt szigorlatoztam is belőle.
Kedves Kiszámoló, a közgázon annyi értelme van a matematikának mint a jogon a római jognak... SEMMI! 😀 Mindkét tárgyat csak azért tartják hogy kiszórják a hülyéket. 😀
"Minek egy kertésznek integrálni meg egy közgazdásznak az eadot a 2sinx-re emelni, azt hétszer deriválni és maradékot Thaylor-sorral kiszámolni?"
Mert szép 🙂
Amúgy meg:
matud.iif.hu/2013/09/05.htm
Anno én kisiskolás koromban megutáltam a matekot és csak az egyetemen múlt el. Miért? Azért, mert általános iskola elsőtől negyedikig nem matekot tanulnak a gyerekek, hanem fejben számolni és papíron számolni, az meg unalmas, mechanikus, fárasztó feladat (pedig még a jobbak közé tartoztam benne). Tehát azt hittem, matematika = számolás, mert ezt nevelte belém az oktatás.
Ha nem érdekel az informatika, akkor soha nem szerettem volna a matekot, mert én is olyan egyetemre mentem volna, ahol nincsen matek, és soha sem szerettem volna meg. Jó, volt területe, amit már középiskolában is szerettem, ez a kombinatorika volt.
Jó mondjuk én világéletemben szerettem a matematikát, végülis egyetemig nagyon meg se kellett erőltetnem magam.
Sajnos az alapműveleteket gyakorolni kell, hogy rögzüljön, de nem hagynak rá időt az iskolában, hanem már jön a következő anyag, amiben már alkalmazni kellene, de a gyerek nem tudja, mert nem tudja rutinszerűen, csak az ujján számol, lassú lesz lemarad, nem kap jó jegyet, elmegy a kedve az egésztől.
Én nem értek a pedagógiához, de csak van valami módszer, amivel motiválhatóak lennének a gyerekek. Játszanak pl. boltosat, az már egy hétköznapi szituáció és ott kiderül, ha valaki nem jól számol. Persze tudom erre nincs idő. Na mindegy mi azért otthon próbáljuk gyakorolgatni, ha már az iskolában nincs rá idő.
"semmivel nem jár több az élettől, mint amennyit elérsz az életben."
Ez az a szemlélet amit sokak nagyon nem értenek. Példa: kb 30-40 fős kis cég; azok az emberek akik 120-160 között keresnek nettóban mind pár éves kocsikkal vagy kicsivel öregebb mercikkel / bmw-kel járnak, de például egyikük most vett egy új autót szalonból (hitellel persze). A cég ügyvezetője (fizetése 700+ netto plusz 40 % tulajdon a cégből)autója: egy 16 éves toyota, messze a legöregebb jármű a parkolóban.
Szívesen dolgoznék ilyen cégnél, komolyan. Én mindig úgy láttam, hogy fordítva van. A kis cégek nem mind fizetik meg a melósokat, spórolnak amin tudnak, a főnök meg luxusautóval jár. Az egyenest idegesítő, ha a főnök nem ért a munkához, de folyton beleszól 😀
De ott vannak az ingyenélők is, meg az adócsalók. Így már annyira nem is bír pozitív tartalommal az általad említett idézet...
Kedves Kiszamolo,
Amit irtal azt nem ertik meg. Orulniuk kellene a nepeknek, h ilyen infokat dobsz rajuk ingye, mert ad 1 soha senki nem fogja ilyen erthetoen elmondani h mi a palya, ad 2 ha elmondja azt kb aranyarban. Ez a szint...
Maximalis tisztelet a kitartasodert meg a turelmedert!
A cikk igaz. Voltam úgy, hogy jól ment a szekér, és büszke voltam, hogy bírom fizetni a költségeket. A rezsi is eszerint nőtt.
Aztán jött a válság.Tárgyaltam a telefonos cégekkel, könyvelővel. Elküldtem feleslegessé vált embert. Letörlesztettem a hitelemet.
A rezsimet sikerült így kevesebb mint a felére csökkenteni.
A tanulság. Racionálisan kell költeni. Mindig számolni, s törekedni a jobb megállapodásra.
Igazából önmagunkat kell legyőzni. A lustaságunkat, hogy mindig összeírjuk kiazámoljuk...
A tetszelgő egonkat, hogy ezt is megvehetjük, az is van nekünk. Mert megérdemlem...
S mi a jutalma? A passzív jövedelem. S a belőle megvásárolható szabad idő.
Amúgy mire nevel a média és a reklém?
Önfegyelemre? Gondolkodásra? Vagy arra, hogy élj a mának? Vedd meg most!!!!!!!!!
Gazdagság=költs kevesebbet, mint amit keresel. S vegyél eszközt ami pénzt termel.
Számolni tudni kell. Az írígység, a "nekem is kell", a
"nekem is jár", a "szívok eleget", "legalább ennyi örömöm legyen" hozzáállások miatt nem tudja megérteni sok ember, hogyha számolna, akkor jobban járna, s több dolgot engedhetne meg magának. Ha mindig mindent megengednék magamnak, akkor soha nem lenne félretett pénzem.
Kb 22 éve még volt az általános iskolákban gazdasági és állampolgári ismeretek tankönyv, amit az osztályfőnöki órákon kellett volna tanulmányozni. A gond az volt, hogy az akkor maszekos férjjel rendelkező tanárnőm soha az életben nem tudott spórolni (nem is kellett neki), a könyvhöz meg hozzá sem nyúlt. Szóval azok, akiknek tanítani kellene, maguk sem értenek hozzá. A gyerekeknek akkoriban a takarékbélyeg lényegét sem magyarázták el. Pedig kiváló lehetőség lett volna. Szóval az alapokon múlik.
A biztositasi ugynokos peldadat ugy hivjak, hogy "kognitiv disszonancia".
"Az elmélet alapgondolata, hogy amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor disszonanciát, belső feszültséget élünk át. Ez a disszonancia szorongáskeltő állapot, melyet csökkenteni igyekszünk." - wikipedia
Az ember ilyenkor a "kenyelembe" menekul, ergo arra fog ezerrel indokokat keresni amit mar megszokott, ismer es kenyelmes. Na ez zajlik a komment cunamiban is:)
Hogy miért nem oktatják a pénzügyi ismereteket immár 20 évvel a rendszerváltás után? Mert akkor a politikai elit nem tudna a zavarosban halászni, és az orránál fogva vezetni a tudatlan tömegeket!
Hiszen a politikusaink - akiket 20 éve mi választunk! - vették föl a legnagyobb CHF kölcsönöket, és tök jól jártak a megmentő akciókkal! Emlékszem arra az éjszakára, amikor a Parlament még gyorsan elfogadta, hogy a nyaralóra felvett CHF kölcsönre is járjon az állami támogatású segítség, mindannyiunk adójából!!
Ebben az országban mindig az szív, aki dolgozik, (első helyen az alkalmazottak) és ez addig így lesz, amíg végre be nem látjuk, hogy mindenért felelősek vagyunk, ami velünk történik! Mint egyének, és mint választópolgárok is!
Egyetértek a cikkben folaltakkal. Nem könnyű ilyen egyszerűen és érthetően fogalmazni fontos dolgokról, és ha néhányan megértik, akkor a szerző elérte célját.
A mai nap "fedeztem fel" a Kiszámolót, örülök neki.
Egy mondat azért nem kellett volna... az, ami így kezdődött: "Ha azt mered mondani egy magyarnak, ..."
Nem hiszem, hogy annyira kilógnánk a nyugati civilizáció többi népe közül ebben a tekintetben.
Igen, a 'magyarnak' is vannak olyan vágyai mint a németnek, hollandnak, svédnek... csak valahogy neki minderre töredék pénz jut, bár jelentős része többet dolgozik és nem rosszabbul, mint európa boldogabbik tájain élő kollégái. Győri vagyok, az Audi ékes példa erre, még akkor is, ha a közmédiából ez annyira nem jön át.
Másrészt nézzük úgy: ugyanannyit dolgozik, ugyan olyan intenzitással, azonos minőségben (és itt szeretne élni a szülőföldjén) Miért ne lehetnének azonos elvárásai is? A hülye magyarjának...
A szerencsétlen vietnami meg kétszer annyit dolgozik, mint a magyar (ha nem hiszed, menj el és nézd meg, milyen körülmények között dolgoznak 12 órát. Én voltam ilyen "üzemekben", ahol a földön guggolva, védőfelszerelés nélkül gyártják a sok vackot a hatalmas porban és zajban.) és kap érte 80-100 dollárt.
De nem vesz hitelből autót, amikor buszbérletre sincs pénze, sőt, a fizetésének a harmadát elteszi.
A Föld lakosságának a 80%-a azonnal cserélne a magyarokkal.
Tehát?
Ez igaz... de hasonlítsd már össze a vietnami alapkiadásait mondjuk egy magyar városban élő kiadásaival. Nem akaródzik leírni de más a rezsi. Mi eu nívóhoz igazodó víz-villany-csatorna-gáz árakat fizetünk, az adóelvonások százalékosan elég magasak...és talán nem gambiai minőségű munkáért várunk szintén eu nívóhoz igazodó ellentételezést. A Föld lakosságának 90%-a szívesebben cserélne mondjuk egy norvéggal, vagy némettel, mint magyarral...ha már..Egy kecskeméti merdzsó-munkás kb. negyedéért ácsol merdzsót, picit nagyobb terheléssel, mint német kollégája. Bár kétségtelen többet keres, mint egy riksakuli Hanoiban. Hoppá! kecskeméten kell felvenni a fizetést és Hanoiban kell dőzsölni belőle! Tényleg élhetetlen 'a magyar'!
Hiszed te.
Voltál Afrikában vagy Ázsiában? Azt gondolod, arányosan annyival olcsóbb ott az élet?
Hatalmasat tévedsz.
Sok egyiptomi, aki Hurghadán dolgozik havi 100 dollárért, nem tud hazajárni a feleségéhez Kairóba, mert túl drága a buszjegy. Hiába tűnik nekünk olcsónak a magyarhoz képest.
Egy pár kínai műbőr cipő helybélinek 2.500 forint. Annyi, mint itthon a Tescoban. És olyan gagyi, hogy fel sem vennéd.
Én ismerek jó pár embert arrafelé, láttam hogyan élnek.
Csak senki nem nyavalyog Hanem örül az életnek és megpróbál előrejutni.
Az összes siránkozó magyart kizavarnám két hétre Afrikába, meg Ázsiába, lássa meg, hogy élnek emberek és mégis boldogok és elégedettek.
Az etiópok meg éheznek típusú szöveg azért nem produktív, mert hiába mondod a magyarnak, ő egyáltalán nem azt látja a világból, mint az egyiptomi vagy a vietnami. Ő nem azokhoz fogja mérni magát, hanem a nyugat-európaiakhoz. Nyilván igazad van, hogy ennek a nyavalygásnak semmi értelme nincsen, de az akkor is jogos, hogy inkább nyugathoz mérünk, csak nyavalygás helyett inkább tettek kellenének.
Nem ez a baj. Az a baj, hogy a sok magyar ebbe a panaszkodó, elégedetlenkedő, rinyáló, önsajnálkozó kultúrába nőtt bele és nem is tudja, milyen visszataszító.
Kérdezz meg egy itt élő külföldit, mi a véleménye mondjuk a beosztottairól.
Amikor hazajössz akárhonnan, legszívesebben kirohannál az országból, amikor ezt a sok besavanyodott, állandóan panaszkodó, megállás nélkül csak rinyáló, de egyébként tenni semmit nem akaró embert látod és hallgatod.
Merd neki azt mondani, hogy igenis jól él. Leharapja a fejedet, megsérted az önsajnálatát. Ha már azt is elveszed tőle, végképp mi marad neki?
Ha ennyire utálsz itt élni, akkor miért élsz még mindig itt?
Ha valaki szólni mer a hibánk miatt, akkor inkább költözzön el, mert mi nem akarunk változni, minket tessék így szeretni.
Nem hiszem, hogy te annyival bárki fölött is állnál, hogy ítélkezhess felette, tehát ez a megmondóember szerepet hanyagoljuk, ha kérhetem.
Állandóan azt hangoztatod, hogy a magyarok imádják az önsajnálatot meg a sírást, szóval ezért kérdem, hogyha ennyire zavar ez (hiszen mindig szóvá teszed), akkor miért nem költözöl máshova, ahol talán "felvilágosultabbak" az emberek? Nem hiszem, hogy neked belső kényszered van egy olyan helyen élni, ahol az emberek többsége nem úgy gondolkodik, ahogy te.
Köszönöm a kioktatást, bár azt sem értem, ha téged ez zavar, mi a túróért olvasod, meg szólsz is hozzá ráadásul?
Talán azért, mert szeretne rajta azt a keveset változtatni, amennyit megtehet, és ezt úgy tudja legkönnyebben megtenni, ha itt marad?
Ha mindenki elegedett, meg buszken nyomorog, akkor miert aramlanak tomott sorokban Europaba a jobb elet remenyeben?
Hogy aztán visszaáramoljanak, mert rájönnek, hogy az az 1200 euró, amit pincérként kap odakint, nem is olyan sok pénz, pont annyira egy senki belőle, mint itthon volt, olyan lakásba kell laknia ötödmagával, amilyenbe itthon soha nem lakna, olyan környéken, ahová be sem tenné a lábát.
De azok az emberek legalább csinálnak valamit, nem úgy, mint az itthon maradóak, aki még Győrbe sem költözik el a munkáért, majd a munka odaköltözik Mátészalkára, ha akar tőle valamit.
"Hogy aztán visszaáramoljanak, mert rájönnek, hogy az az 1200 euró, amit pincérként kap odakint, nem is olyan sok pénz, pont annyira egy senki belőle, mint itthon volt, olyan lakásba kell laknia ötödmagával, amilyenbe itthon soha nem lakna, olyan környéken, ahová be sem tenné a lábát."
Tehat Nyugat-Europa nincsen tele arabokkal, torokokkel, indiaiakkal, afrikaiakal? Mindenki hazament? Az USA nincsen tele Latin-Amerikaiakkal?
Csak azt felejted el, hogy azért van Kecskeméten és Győrben autógyár, mert a magyar munkás nem kér annyit, mint amennyit a németnek kéne adni (plusz persze az adókedvezmények a munkahelyteremtés miatt).
Ha a magyar munkás is csak német béren lenne hajlandó dolgozni, akkor a gyár visszamegy Németországba (vagy tovább áll még keletebbre) és akkor a magyar munkás nemhogy német bért nem fog kapni, de 0 Ft bevétele lesz.
A 400 ezer helyett 200 ezret keresni pedig még mindig jobb, mint 200 ezer helyett 0 Ft-ot keresni.
Amúgy a "kiszákmányolt" magyar munkás éppen hogy hasznára fordíthatná, hogyha bejut egy világszínvonalú német autógyárba, mert egy konzervgyárban pl. sokkal kevesebb (külföldön is) használható tudást tudna összeszedni.
Persze ehhez kell a Kiszámoló által is leírt tanulni akarás, amit könnyebb mindenféle indokokkal kikerülni.
folyt köv.
folyt.
Ez egy hosszú folyamat, de csak így lehet előre jutni, nem azzal, hogyha mindent azonnal akarunk.
Sajnos sok embernek le kéne mondania a vágyairól azért, hogy évtizedek múltán neki vagy legalább a gyerekeinek jobb legyen, ezt viszont nehéz, hogy ha nem gondoljuk végig/számoljuk ki, hogy hosszú távon minek mi a következménye.
Sokan vagyunk, akiknek a szülei vagy nagyszülei még gyári munkásként kezdték, de ahelyett, hogy nagyobb autót, nagyobb házat vettek volna (vagy egyéb más módon elherdálták volna), a gyerekeik továbbtanulását támogatták, hogy mi már jobb eséllyel indulhassunk.
Persze most is vannak, akik ezt a támogatást korábban nem kapták meg vagy más ok miatt nem vitték sokra, de mintha ők már nem lennének hajlandóak lemondani a vágyaikról azért, hogy legalább az ő gyerekeik többre vigyék.
Amit Matroshka írt, abban nem az a lényeg, hogy a magyarok a legrosszabbul élő népek közé tartozna, hanem az, hogy a magyarok keleti bérekkel és nyugati vágyakkal bírnak.
Ezek persze nem univerzális dolgok, egyéni szinten lehet tenni ellene. De azért gondolj bele, ha egy magyar fiatal nekiáll nyugati, nyitott szemlélettel élni, nyelveket tanul és mondjuk ellátogat más országokba (akár Erasmussal egy félévre), külföldi barátokat szerez, akkor az igényei is növekedni fognak. Akkor már nem lesz elég neki a havi 200 bruttó, és legjobban teszi, ha külföldre megy, a kérdés persze az, hogy akkor kik maradnak itthon?
Szerintem lényegtelen kérdés az, hogy hány százalék cserélne a magyarokkal. A világot nem az olyan emberek viszik előre akik megelégednek azzal amit kapnak és hálásan nézik egész este a tévét(persze csak ingyenes adást és azt is fekete fehérben és gyertya mellett így megspórolva 54.154,64Ft-ot 40 év alatt).
A post-odal és a gondolatoddal miszerint mindenki éljen a saját korlátain belül 100%-osan egyetértek, azonban az, hogy az emberek vágyjanak a szebbre a jobbra és a tartalmasabbra szerintem eredendően még nem probléma. Feltéve ha ezért hajlandók is tenni.
Egyáltalán nem érdekel hogyan élnek Ázsiában az emberek én a saját lehetőségeimből szeretném kihozni a maximumot, vágyom a nagyobb családra, lakásra, autóra és mindezek mellett anyagi biztonságra is(és kövezzetek meg: nyaralni is szeretnék :)).
Soha ne elégedj meg azzal, amid van, mindig akarj több lenni, de soha ne legyél elégedetlen azzal, ahogy élsz.
A magyarokkal az a baj (ezt nem csak én mondom, de az összes nemzetközi felmérés is), hogy semmivel nem elégedettek, nem tudnak semminek örülni, amijük van.
Világelsők vagyunk elégedetlenségben, depresszióban és öngyilkosságban is éppen csak lecsúsztunk a dobogó legfelső fokáról.
Miközben nem vesszük észre, mennyire jól élünk.
Az emberek legnagyobb részének se ivóvíz, se áram, se védőoltás, se munka, se pénz nem jut a Földön és mégse panaszkodnak megállás nélkül, mint a magyarok.
Menj el Ázsiába, Afrikába, vagy Latin Amerikába: mindenki mosolyog, nevet, miközben egy marék rizsért dolgozik egész életében.
Életének vágyálma egy kínai okostelefon, arra gyűjt. De addig is örül, hogy él.
A görög meg az indiai buszvezetők meg egyenest megsértődnek, ha nem adsz borravalót... más kultúra, pusztán ennyi. Pedig a görög miért ne érezhetné jól magát, ott vannak a tenger mellett. Na látod hogy ugye. Ugyan úgy dolgoznak mint más. Közgazdászok már régen megállapították, hogy minél többet keresel, annál több szabadidőre vágyol, és fordítva. Az egyensúly keresése a kínálat-kereslet alapja. Alapvető emberi viselkedésforma, ha nem így lenne, mindenki egyformán magas életszínvonalon élne.
El kell fogadni, hogy mindig lesznek emberek, akiket nem tudsz megváltoztatni. Mert nekik az jó, ahogy vannak. Inkább nem keresgél 2000 forinttal olcsóbb netcsomagot, mert akkor még utána szerződések, szerelők bontják meg a jól megszokott lakhely egy apró darabját, satöbbi.
Dícséretes, hogy próblálsz változtatni, és látod, mindenki örül, hogy ez sikerül is. Ha meg nem, nem kell erőltetni.
MINDEN BETŰD IGAZ.
Én is az elveid szerint élek, a feleségemmel teljes összhangban. Jól keresünk, spórolunk (nem garasoskodunk!), és elképedve látjuk a környezetünkben lévő pénzszórást. Egyszerűen nem tudunk más magyarázatot a sok pénzkidobásra, mint a kivagyiságot, a magamutogatást.
Megboldogult szüleim egyszerű munkások voltak, nem volt autójuk, viszont, amikor kellett, többször is adtak kölcsön jelentős összeget (amit persze vissza is fizettünk).
Mi pedig fogjuk a fejünket, amikor halljuk a történeteket a hitelekről, és társaikról.
Vajon miért erkölcstant (vagy hittant) tanulnak a gyerekek a suliban, és nem pénzügyi ismereteket?
Talán hogy a banki ügyintézőt tudd majd kultúráltabban elküldeni az anyjába, mikor közli veled, hogy ugrik a szép nagy házikó és a hópiros Suzuki, amibe pedig te fingtál bele először... Ja, de akkor még tudsz imádkozni. Az segít, bizony!
Gratula a cikkhez, nagyon szeretném ha ebből általános (elemi) iskolai tananyag lenne! Bár sajnos nem hiszem. Nem baj, majd kinyomtatom, és ezen tanítom a kislányomat olvasni!
A pénzügyi ismeretek fontosak, azonban szerintem az erkölcstan sem lényegtelen(mondjuk egyáltalán nem vagyok tisztában a tematikával). Nem mindegy ugyanis, hogy hogyan szerzed meg azt a pénzt amivel tiéd marad az a bizonyos szép nagy házikó. Ha ezt mások kizsákmányolásával vagy átverésével érted el(lásd piramisjáték és társai) akkor inkább vigye a bank a Szuzukit.
Egy társadalmat nem lehet csak a pénz imádatára nevelni, számos egyéb érték van, szerintem egynél több célja is lehet az embernek az életben nem csak az, hogy halálakor egy kövér bankszámlát örököljenek a gyerekei.
ez már olyan szájbarágós volt, hogy aki ezt sem érti annak irány a blikk vagy a borsonline...
Az lehet a gond, hogy az értetlenek nem értik a szerepedet, kedves Kiszámoló.
Az nem tiszta, hogy az egész a MI DOLGUNK, az mi felelősségünk, tőled legfeljebb segítséget kaphatunk. Nem dolgod anyagi kérdéseink megoldása. Az a mi dolgunk, a mi feladatunk, ha naponta bukunk bele, akkor is. Ha javaslataidat jól megkritizáljuk rész-hülyeségek kiforgatásával, akkor mi van?
Ráadásul a dolog természeténél fogva itt megoldás kényszer van.
Mindennap gazdálkodni kényszerül mindenki.
A semmit nem változtatás is egy döntés, aminek ára van.
ja, és de nem lennék mostanában croissant, vagy capuccino, úgy szétaláztuk itt szegényeket 🙂
Szerintem nem kell ez a sok rizsa, mert kaptál pár olyan mailt aminek nem tetszett a tartalma, ha valaki ilyen blogot ír az bizony kőkeményen viselje el azt is ha valaki nem ért egyet azzal amit gondolsz és blogra vésed. Amit írtál igaz, amiket mondanak abban is van igazság (majd ha lesz normális metro akkor én is arra költöm, most inkább beletankolom az autóba, de hidd el én is szívesebben járnék tömegközlekedéssel ha az olyan színvonalú lenne mint amit elvárna az ember ennyi idő és belefeccölt milliárdok után - de ez egy másik téma). Javaslom maradjunk inkább a hasznos témájú írásaidnál, azokkal sokkal előbbre jut mindenki. Köszönet az eddigiekért is. Mondjak akkor egy jó példát? Nekem is sokáig volt két olyan hitelem is amit de nagyon utáltam, egy diákhitel és egy folyószámla hitel, ezt most szépen visszafizettem és a hitelkamatokat most szépen rakom félre.Ez mostszépen gyarapszik!Üdv
A kiszámoló blogos, most index címoldalas bejegyzésed is nagyon jó, gratulálok!
(Legszívesebben azt mondanám, hogy prófétai beszéd, de az egy kicsit erős jelző lenne. De csak kicsit! Egyébként az igazi prófétákat mindig az különböztette meg a hamisaktól, hogy az hamispróféták mindig azt mondták az embereknek, amit azok hallani szerettek volna, az igazi próféták meg mindig azt mondták, amit Isten hallatni akart az emberekkel.
Ez nagyon sok esetben persze nem tetszett a népnek.
Magyarország minden problémájának a gyökere az, hogy többet költött, mint amennyi pénzt képes volt megtermelni. Ezen igazából csak úgy lehet változtatni, hogy konkrétan mindenki, egyben az állam is elkezd kevesebbet költeni, mint amennyi pénzt képes csinálni.)
Az a fajta hozzáállás, hogy az ember el tudja helyezni magát a világban (nem, nem a közepén), meg tud elégedni a dolgokkal és van egy egészséges értékrendje, elsősorban nevelés eredménye. Mégpedig fiatalkori nevelés, amit, attól félek, később, felnőtt korban nagyon nehéz, hanem lehetetlen pótolni. Még ha a logikus belátás meg is van, az alapvető személyiségjegyek már nehezen befolyásolhatók, márpedig az anyagi értékrend is ilyen.
(Talán túl sokat néznek az eberek TV-t.)
Óriási szerencsém, hogy nekem olyan példaképeim voltak, mint az egyik tanárom az egyetemen, (műszaki-természettudományos terület), akit kiváló szakmai és oktatási munkájáért néhány éve a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tűntettek ki. A mai napig egy Suzuki Swifttel jár.
Számomra azt a legnehezebb bemérni, hogy mi is az a szint, amit megengedhetek magamnak. Most nem okozna gondot napi 2 kávé és croisant (csak, hogy maradjunk a példánál :-), de természetesen azt szeretném, hogy ennek később se legyen böjtje. Igyekszem félretenni és mellette jól is élni (tehermentes lakás és autó, lakáshitel visszafizetve idő előtt), csak nem könnyű megtalálni az egyensúlyt. Mégis hogyan tudom belőni, hogy a jövedelem kb. mekkora részét kellene félretenni? Azaz tényleg belefér(ne)-e az a bizonyos kv és croissant? Valaki említette, hogy a jövedelme 30 %-ának félretételével nyugodtan alszik. Ezt lehet körülbelül helyes arányszámnak tekinteni? (Kisgyerek és még kb 30 hátralévő év munka mellett.)
Ennek a cikknek a linkjét ki kéne tenni a tartalomjegyzék tetejére vastaggal, sőt inkább állandó tartalomként valamelyik oldalsávba. Mellé egy figyelmeztetést, hogy "Egyetlen más cikkbe se kezdj bele és ne szólj hozzá, amíg vagy ezt, vagy a _Csak hogy értsd_ címűt el nem olvastad."
Szerintem ezzel a cikkel sokkal visszafogottabban és összeszedettebben válaszoltál a sok felháborodásra, nyafogásra és terelésre, mint néha szoktál, amikor már téged is felhúznak. Gratulálok!