Az amerikai jelzáloghitelek kamatai átlagosan 7,31%-ra nőttek, a legmagasabb értékre 2000 óta, s így 1995 óta a legalacsonyabbra csökkent a kereslet a lakáshitelek után. A lakáspiac némileg befagyott, mert a családok nem akarják eladni a jó kamat mellett vett ingatlanjukat, hogy helyette egy másikat vegyenek 7% feletti kamattal.
A magas kamatok várhatóan tovább velünk maradnak, legalábbis erre utal az amerikai FED elnökének pénteki nyilatkozata. A fogyasztás továbbra is magas, a munkanélküliség alacsony, a gazdasági növekedés jobb a vártnál. Nem úgy az infláció, ami megint emelkedésnek indult. Ezért további kamatemelések várhatóak az év hátralévő részében. A hír hallatára erősödni kezdett a dollár, a tőzsdét viszont nem különösebben rázta meg a bejelentés. Az S&P 500-as index pozitív nullában (+0,46%) zárta a hetet, igaz, ebben a hónapban eddig 3,38%-os mínuszban van. (Elvileg a dollárnak jó a kamatemelés, a tőzsdének pedig rossz.)
Az amerikai biztosítók is megérzik az egyre sűrűbbé váló nagy természeti katasztrófákat. Az 1992-es nagy floridai hurrikán mai árakon 35 milliárd dolláros kárt okozott. Azóta azonban egyrészt sokkal jobban beépültek a tengerpartok, másrészt az építőanyagok ára is kilőtt, jóval az átlagos infláció felett drágulva, így egy mai hasonló hurrikán ennél nagyságrendekkel nagyobb kárt okozna. A kilencvenes években kidolgozott biztosítói modellezések ezért már nem alkalmasak a várható kár felmérésére és beárazására.
Kanadában is egyre nagyobb probléma a lakhatási válság. A nagyvárosok környékén az emberek 18%-a a jövedelmének felénél is többet költ lakhatásra, míg 40%-uk a jövedelmének 30%-ánál költ többet ugyanerre. Szintén a növekvő ingatlanárak okozzák, hogy minden elkölthető egy dollárra átlagosan 1,87 dollárnyi adósság jut a kanadai lakosságnál.
Az amerikai kiskereskedelmi hálózatok nagy része rossz évet zárt. A Macy's szerint az emberek egyre inkább meggondolják, mire költenek és sokan inkább élményt vesznek termékek helyett. A Lowe szerint az emberek már nem barkácsolnak annyit, mint a karantén alatt és után, ezért zuhant a forgalmuk. A Dick's a növekvő áruházi lopásokkal indokolta, hogy 23%-kal esett a profitja. A Walmart volt az a nagyok közül, aki érdemben tudta növelni az árbevételét az elmúlt évben.
A panamai aszály már a tengeri hajózást fenyegeti. Az elmúlt évben 50%-kal kevesebb eső esett az egyébként nagyon csapadékos övezetben, ez volt a második legszárazabb év az elmúlt 143 évben. Ezért a panamai kormány korlátozta a napi hajók számát és azok maximális tömegét is. Így egyre több hajó kényszerül többezer kilométeres kerülőre vagy teszi ki a terhének egy részét. Ez különösen érzékenyen érinti a közeledő karácsonyi forgalomban a szállítókat, főleg, hogy várhatóan még tíz hónapig fennmarad a korlátozás.
A holland gáztőzsdén az ár ott jár, ahol volt 2021 decemberében, vagyis az orosz agresszió kitörése előtt, alig kicsivel több, mint a tizede az ára a tavaly augusztusi árnak.
Kínában továbbra is nagy a probléma, a Barron's friss cikke a témában erre.
Hiába emelte a török jegybank nagy hirtelen 25%-ra az alapkamatot, a líra esését csak átmenetileg tudta vele megfogni. Egy dollár 26,5 líra, május végén még 20 líra alatt volt a dollár árfolyama.
Magyar hír nemigen volt a héten.
A Tungsram végleg tönkrement, jelenleg 1,8 milliárd forint a kikiáltási ára, ami töredéke az állami Eximbank 65 milliárd forintos bejegyzett jelzálogjogának.
A kormány változtat a teherfuvarozók útdíján, a megnemszorítás jegyében jövőre 150 milliárd forinttal több bevételre számít innen. Gondolom senkit nem lep meg, hogy a szállítmányozás költségének növekedése meg fog jelenni a bolti árakban is
Júniusban 312 ezer forint volt a nettó medián fizetés, a reálbércsökkenés így 3,4%-os lett éves szinten. (Medián fizetésnél az emberek fele keres kevesebbet és a másik fele többet.) Éves összevetésben 22 ezer emberrel dolgozott több, mint tavaly ilyenkor.
