Mennyit fogyaszt egy repülő?

Azt mindenki tudja, hogy a repülés környezetszennyező és mennyire nem tesz jót a világnak, hogy az emberek mérgezett egér módjára utazgatnak, mert túl olcsó a repülőjegy. (Ahogy azon is érdemes gondolkodni, hogy a tengerjáró hajók felelnek a közlekedés energiafelhasználásának egyik legnagyobb szeletéért, mert mindent a világ másik végéről kell megvennünk.)

A városok belefulladnak a turisták áradatába, ráadásul ezek a turisták nagy része kispénzű turista, akik még hasznot sem hoznak a városnak vagy az országnak. Hozzánk is azért járnak az angol fiatalok, mert még repülőjeggyel együtt is olcsóbban rúgnak be egy disznó igényességével, mint otthon. Hogy mit művelnek a belvárossal közben, mindenki tudja és egy szűk kocsmaüzemeltetésből és airbnb-ből élő rétegen kívül mindenki jobban szeretné, ha otthon maradnának.

Ráadásul a repülés miatt utazunk egyre messzebb, mert odaérünk Dubaiba kicsit több mint öt óra alatt. Ha nem lenne repülő, eszünkbe se jutna olyan messze menni nyaralni, de üzleti útra sem mennék ilyen távolságra, ha két és fél napig tartana legalább az út.

S akkor még egy szót sem szóltunk a légi teherforgalomról.

Így nem akarom csökkenteni a repülők és a túlturizmus okozta károkat, ha rajtam múlna, minden repülőjegy egy útra legalább 20 ezer forint lenne, hogy ne repüljön mindenki mindenhová feleslegesen, vagy ha mégis, akkor legyen a jegybe beépítve a környezeti kár költsége is, ne csak a profit.

Azonban szöget ütött a fejemben az egyik előző cikk alatti hozzászólásoknál, hogy vajon melyik környezetszennyezőbb: autóval vagy repülővel menni mondjuk a bolgár tengerpartra? (Ha már ott akarsz nyaralni és nem belföldön.)

Rákerestem a repülők fogyasztására. A Lufthansánál 3,67 literes fogyasztás jött ki 2019-ben utasonként száz kilométerre kerozinból. A fapadosok nagyobb kihasználtságával ezek az értékek még alacsonyabbak is lehetnek ennél.

Vagyis csak az üzemanyag-felhasználás mennyiségét nézve környezetbarátabb utazási mód repülni, mint ugyanolyan távot egyedül megtenni autóval autópályán, de még két személynél sem egyértelműbb, hogy többet ártunk a repüléssel, mintha autóval mennénk ugyanolyan messzire. Így nem kell lelkiismeret-furdalást érezned, ha repülővel mész a bolgár tengerpartra és nem autóval, kettesben a házaspároddal.

(Persze vannak egyéb tényezők, mint zajterhelés és egyebek, valamint a fogyasztás is nyilván nem lineáris a fel és leszállás miatt, de ilyen messze nem akarok menni. S ezek az adatok csak normál esetben érvényesek, nem a mostani vírusos időszakban, amikor üresek a repülők.)

Share

170 hozzászólás

  • flyyy
    Nem az a lényeg, hogy a 100km-re vetített érték mennyi, mert olcsó repülőjeggyel 2000 km-t utaznak, míg drága repülőjeggyel ezek az utazások meg sem történnek, vagy éppen helyettük lesz 10-50-150km autózás.
    Szóval szerintem létrejött út alapján és nem 100km-re vetítve kell nézni.

    Én például utálom, hogy a cég miatt feleslegesen kell kierpülnöm valahova, mert olcsó, pedig nekem jó lenne online meetingen is (ahogy most is), de erőltetik.


    Vannak olyanok, hogy indokolatlanul alacsony jegyárak. Például, ha az a természeti erőforrások feléélésével történik és nincs benne a köz számára okozott kár / fenntarthatóság értéke. Akkor kilopják a közösből a javakat és indokolatlanul alacsony a jegyár.
    A fenntarthatóság ára magas és rengedet termékbe ez nincsen beépítve sajnos. Nyilván nem lenne 2000 forint egy poló, amit hatszor lehet felvenni mielőtt tönkremegy, de nem is lenne ez baj

  • Nacionalista

    A turistának nulla érdeke fűződik ahhoz, hogy megtanuljon együttélni a többi lakóval, hiszen pár nap múlva lelép. És ha nem tör össze semmit, akkor az airbnb értékelése is jó lesz, hiába üvöltözött a folyóson hajnali 3-kor. Ha meg mégis sok lesz a negatív értékelés, akkor regisztrál egy új profilt.

    Ráadásul azt konkrétan rákényszeríted a többi lakóra, hogy egy AirBnB-vel éljenek együtt. Gondolom te sem kérted a többi lakó beleegyezését ahhoz, hogy egy hotellé alakítsd át a társasházat, ugye?

    Mert azt lehet mondani, hogy mondjuk aki egy kollégium mellett vesz lakást az számoljon ezzel. De azzal, hogy a csendes udvarra néző társasházban vesz valaki egy lakást, majd fél év múlva 2 “befektető” kitalálja, hogy akkor az az épület mától egy hotel az nem korrekt.

  • TT
    @gertitörpe
    Ez öngól volt.
    Azt mondod, hogy ne avatkozzanak be az árakba. De a repülőnél éppen hogy most avatkoznak bele azzal, hogy nem terheli ÁFA a jegyet, meg jövedéki adó a kerozint. Vagyis ha ezeket bevezetnék, éppen akkor állna helyre a piac rendje.
  • Danhadnagy
    kicsit okay boomer lett az írás és nagyon sok hozzászólás. persze semmit sem kötelező fogyasztani, mindenki csak járjon be a gyárba, aztán otthon nézze a tévét vagy a könyvtárból kölcsönözzön könyvet. azért ma már több igénye van az embereknek. Európaiakban próbálnak lelkiismeretfurdalást kelteni, hogy ne vegyenek dízelt, ne egyenek tengeri halat stb. első körben USÁ-ban és Kínában kéne rendet tenni. Na ott van igazán pazarlás, és környezetrombolás. 14 éves dízelem 120-as tempónál 5 litert fogyaszt, közlekedési eszközöknél pedig a töltöttséget is össze kéne hasonlítani. utóbbi években európai járataim nagyrésze 90% töltöttsége felett volt, magyar belföldi vonatokra adatot nem találtam. és ne feledjük el, hogy sok vonal nincs villamosítva.
  • gizike
    Az airbnb-t is be kéne tiltani mint az Ubert
  • Mate12345
    @aviofob1: Az autó a statisztikák szerint veszélyesebb. Autóba se ülsz?
  • aviofob3
    Tipikus. Megint az egybites leegyszerűsítés, a statisztikára hivatkozás jött fel érvként. Semmi gép-életciklus modell, kádgörbe, a megelőző karbantartási rendszer megváltozása az elmúlt 15 évben amióta robbanásszerűen előretört a légi közlekedés, a támadási fenyegetettség megemelkedése, vagy bármilyen műszaki elemzése a kérdésnek, csak a statisztika, és még onnan is hiányzik az arányosítás, hogy mennyi autó mászkál az utakon és mennyi repülő van a levegőben. A statisztikát sem arról közlitek, hogy hány repülőbalesetnél derült ki, hogy egy 1000 eurós jeladó szedte le a gépet, és egyébként hány ilyen alkatrész van egy repülőn aminek a meghibásodása rögtön leszedi a gépet, míg autóval simán félreállok… Teljes homály, a közelében sem jártok az igazság mezejének. “Nem tudja mit cselekszik” tartja a mondás, na aki repülőre ül, arra ez pontosan illik.
  • Mazzola
    Vannak jó szakemberek a problémád kezelésére, érdemes lenne megfontolni a meglátogatásukat.
  • mezőgépész
    Sajnos ha elkezdik a kőolajat finomítani, és pl. szükség van benzinre, akkor még mindig kelektkezik egy csomó más is, pl. gázolaj. Erre volt jó régen a dízelmotor, hogy fel tudták használni a korábban feleslegessé váló összetevő(ket) (alapolajról beszélünk). Annó a vörös hadseregen és a vasúti szállításon kívül nem használtak gázolajat. A “maradékból” lett a kgst országokban a hto. Tehát ha tömegesen nem használjuk majd valamelyik összetevőjét a kőolajnak, akkor az felhalmozódik, olcsó lesz és újra előtérbe kerül. Ez egy öszetett rendszer, nem lehet csak úgy megválni egyiktől-másiktól. A tengerjáró hajók motorja messze a legjobb termikus hatásfokkal dolgoznak, kb. 45-48%-kon, a mezei dízel személyautó 30-35%(ez nagyon elméleti érték). A mozdonyok is 38-40% körül járnak. Ez utóbbi a második legkisebb energiabefektetést igénylő szállítás a folyóvízi után.
  • Zabalint

    Airbnb-n soha nem foglaltam, de szálltunk már meg ilyen jellegű lakásokban. Nyilván vannak, akik ordenárék, de nem értek egyet, hogy ne lenne érdekünk normálisan viselkedni. Ha a turista üvölt a folyosón, akkor a lakók a bérbeadón verik el, ezért a bérbeadó eleve kiköti szabályzatban, hogy nem lehet házibulikat, legénybúcsút, stb., stb. tartani. A lakás kialakításán is sok múlik, nem mindegy, hogy egy kis lakásba belerak egy csomó emeletes ágyat, meg sokszemélyes asztal a konyhában, készen a partyra.

    Csak annyit akarok mondani, hogy mindez a bérbeadó hozzáállásától függ, illetve ha olyan a hozzáállása, akkor attól, hogy milyen kényszerítő ereje van a szomszédoknak. De általánosan az ilyen jellegű bérbeadást nem kellene tiltani, és igenis a turizmus hoz hasznot egy nagyvárosnak, és nem csak kategorikusan a szállodákban megszállók.

  • tumpara
    Statisztika alapján a repülés biztonságosabb, mint a közúti közlekedés. Csak éppen ezek a statisztikák azzal nem számolnak, hogy mondjuk egy évben mennyi időt töltünk autóban és mennyit a repülőn. Ha ugyanannyi időt közlekednénk repülővel is, mint autóval, közel ugyanakkora lenne a halálozási arány. Azt hiszem, ezt a Freakonomics-ban olvastam, de most csak ezt találtam forrásnak (observer.com/1998/03/driving-versus-flying-the-debate-is-settled/). Churchill és a statisztika ugyebár. Ettől függetlenül nem kell félni a repüléstől, ki van ez találva, és egyre biztonságosabb lesz.
  • QTT

    Nem az a baj, hogy “a plebsz megteheti hogy kiugorjon párizsba pizzázni firenzébe ruhátvenni meg dubajba havajozni”, hanem az, hogy ez kis túlzással rendszeres hétvégi programmá kezd válni.

    Ha jön egy 3 napos hosszú hétvége, akkor egyre többen rohannak repülővel pizzázni, meg nutellát és farmert venni. A mértékkel és a gyakorisággal van baj. Mennyi ismerőst hallottam már sírni, hogy jaaj stresszes volt az olasz/angol/francia városlátogatás. Tömve volt a kávézó, három órát állt sorban, hogy bejusson egy látnivalóhoz stb… De azért legközelebb is megindul és legközelebb is sík ideg a tömegtől.

    Nyomják a fenntarthatóságot, próbálnak valamit felmutatni autók terén, hogy ne legyen zsúfoltság, meg szennyezés. Erre olcsóbb elrepülni Milánóba, mint egy Budapest-Debrecen oda-vissza és tolják bele a tömegeket egymás nyakába.

  • Mazzola
    ““Nem tudja mit cselekszik” tartja a mondás, na aki repülőre ül, arra ez pontosan illik.”

    Az elmúlt 5 évben úgy 120 szor ültem repülőn. Szeretek veszélyesen élni, na!

  • Nacionalista

    Nézd, benned ez egy nyilvánvalóan zsigeri nem racionális félelem. Teljesen felesleges ezzel bárkinek mélyebben foglalkozni a pszichológusodon kívül.

    Nincs is ezzel semmi gond, ha te nem akarsz ne ülj replőre, lehet anélkül élni. Abba meg gondolom nem szeretnél beleszólni, hogy én ülhetek-e repülőre, ugye?

  • matetoth

    azért szerintem nem jó ötlet beleszólni a bérleti díj árazásába sem, még akkor sem, ha korlátos, mert csak még korlátosabb lesz (lásd New York esete):

    (ha gondolod moderáld ki a linket)

  • Adamo
    “a tengerjáró hajók felelnek a közlekedés energiafelhasználásának egyik legnagyobb szeletéért” – Ha már Kiszámoló Blog, akkor mennyi az annyi? Tehát ha a sok-sok tonna hasznos terhet leosztjuk és a fogyasztást+szennyezést kiszámoljuk, hogy mennyi 1 kg-ra 1 km-en, lehet, hogy a városi futár Transporterre több jön ki a 20 kis csomagját szállítva. Nem tudom, de jó lenne kiszámolni.
  • Kiszamolo
    matetoth, úgy is bele lehet szólni, hogy az állam bérlakásokat épít, megadóztatja az ingatlanok kiadását, hogy ne legyen akkora üzlet, nem támogatja ész nélkül a lakásvásárlást és a többi.
  • matetoth

    Értelek, jó lenne, de nehéz, mert aztán elindul a korrupció, bár én a cipőfűzőmet sem bíznám az államra (egyikre sem, nem magyar sajátosság).
  • Nacionalista

    Pont az volt a mondanivalóm lényege, hogy sokszor egy turista még ha normálisan viselkedik akkor is tud kellemetlenségeket okozni. Mondjuk éjfélre száll le a repülő, ő meg a gurulós bőröndjét hajnali egykor gurítja az ablakod alatt vagy rángatja fel a lépcsőházban. Persze a szomszéd is csinálhatna ilyet, de a turistáknál sokkal-sokkal gyakoribbak az ilyen jellegű kellemetlenségek.

    Nem akarom tiltani a turizmust, alapvetően jó dolognak tartom. De a turista lakjon hotelben vagy ha csóróbb akkor hostelben. El kell szeparálni szállásban az itt élőket a turistáktól, mint ahogy az ipari övezeteket is elszeparálják a lakóövezettől. Annak se örülnél, ha egyik napról a másikra felhúznának egy bútorgyárat a lakásod mellé, ahova reggelente kamionokkal szállítják az alapanyagot aztán egész nap zúgnak a gépek. Az AirBnB is ilyen, csak kicsiben.

  • Zabalint

    Ha egy éjfélkor a folyosón gurított gurulós bőrönd miatt nem tudsz aludni, akkor az azt jelenti, hogy neked nem való a társhasházi lét. Nem feltétlenül ritkább egy hasonló kategóriájú zaj szomszédoktól, főleg ha esetleg teljesen más az életrendje valamely szomszédodnak (pl. éjszakai műszakos).

    Én nem gondolom, hogy el kellene szeparálni a szálláshelyeket a lakóhelyektől, csak másféle szabályokat, viselkedést kellene megkövetelni az ilyen helyeken, mint egy szállodában, hostelben (mellesleg a hostel is gyakran egy csak egy része egy nagyobb lakóépületnek).

    Egyébként nem feltétlenül a csóróság miatt megy az ember ilyen helyre megszállni, teljesen más előnyei, hátrányai vannak, mint egy szállodának.

  • Zabalint

    Ennyi erővel az autó is ugyanolyan oroszrulett, hiszen gyári hibák, spórolások, tévedések ott is okoznak balesetet, és nem tudod, hogy a te autód, vagy épp a szemközti sávból érkező autója beleesik-e ebbe.

    Attól, hogy most nem ment bele senki a részletekbe, a statisztikák szerint nagyobb az esélyed egységnyi autózással, hogy belehalj, mint egységnyi repülőzéssel. Pontosan emiatt irracionális és erősen szelektív a félelmed.

  • Kiszamolo
    Zabalint, nagyon nincs igazad. Más az a zaj, ami a normál társasházi léttel együttjáró kellemetlenség (ami főleg napközben történik) és más egy hangos turistacsapat, vagy hajnal háromkor, síri csöndben ráncigált gurulós bőrönd, amit a lépcsőn is esetleg úgy vonszolnak le.

    Ennyi erővel nyomdát is üzemeltethetnék a lakásomban, mert csak. Az az én lakásom.

    Mégsem tehetem, mert az önkormányzat nem engedi a többiek miatt, joggal.

    akkor ezt miért engedi?

  • kovaax
    Itt eléggé mások a számok (ha volt már, akkor bocs, nincs most időm végigolvasni a kommenteket):

    en.wikipedia.org/wiki/Environmental_impact_of_transport#Mode

  • szofter
    A 6 ezres repjegy nem annyira gyakori, mint tűnik, csak azzal senki se dicsekszik, hogy talált repjegyet Milánóba 80 ezerért. Sokszor ki lehet fogni, ha a megfelelő időpontban foglalsz, de egy járatot se töltenek meg a fapadosok csupa olyanokkal, akik 20 euróért vették a jegyet, mert az nem igazán éri meg. Pár ember annyiért veszi, a maradék 200 meg 100-500 euróért.
    Ezzel együtt a repülés bőven lehetne kevésbé környezetszennyező. De nem hatósági ár kell a repjegyekre, hanem a repülés adóelőnyét csökkenteni. A kerozint valami bizonyára félreértett ICAO-szabályozásra hivatkozva nem adóztatják sehol az EU-ban, és az EU-n belüli repülés repjegye is áfamentes. Ha csak ez a kettő megszűnne, azonnal vagy 30-40%-kal drágábban érné csak meg repjegyeket árulni. Ha lenne még egységes piac is a vasúti közlekedésben is, akkor emg eleve nem igazán akarna repülni senki 500-600 km-nél rövidebb távokra.
  • Addam

    A nutelláról jut eszembe, nagyot néztem Ausztriában, hogy mennyire olcsó hozzánk képest, a laktózmentes vajról nem is beszélve. Hazafelé nehezebb az autó, mint oda..
  • Nacionalista

    Az konkrétan egy körfolyosós ház volt, ahol a hálóm ablaka a gangra nyílt. Nem optimális, de normál esetben nem lett volna gond, mert a folyosó vége felé volt: 2 lakás lakói mentek el az ablak előtt. Az nyilvánvaló, hogy egy rossz szomszéd is meg tudja keseríteni az életedet, de vele legalább van esélyed megbeszélni a dolgokat. A turistákkal nincs, mert hiába beszélem meg az egyik csapattal hogy légyszi halkabban, meg ez a hálóm ablaka ne itt cigizzetek, 2 nap múlva már egy új csapat van akinek fogalma sincsen ki-hol-hányan laknak, milyen vastagok vagy sem a falak.

    Elméletben el tudom képzelni, hogy megfelelő szabályzattal lehessen kezelni ezt a helyzetet (pld. check in csak este 10-ig mint a hotelekben), de akkor az legyen könnyen leverhető a tulajon ha a lakók nem tartják be. A gyakorlatban ezt elég nehezen kivitelezhetőnek látom.

  • Nacionalista
    Amúgy nincs bajom a hostelekkel, jópárban szálltam már meg. Azért fogalmazok néha egyszerűsítve, mert kevés a karakter.

    Az meg, hogy hostel van az épületben: pont az a lényeg, hogy az olyasmihez a társasház engedélyét kell kérni. Szóval az vagy ott van már amikor odaköltözöl, ebben az esteben nincs meglepetés, vagy a társasház meg tudja tiltani a létesítését ha nem tesztene a lakóknak. Meg gondolom fizetnek egy szép summát azért, hogy működhessenek.

  • expect
    “Szabadpiacnak ott van értelme, amiből korlátlan a kínálat. Mobiltelefon, telefontöltő, mogyorókrém, textilöblítő és bármi egyéb.”
    Egyikből sincs korlátlan kínálat, de igazából nagy kínálat, sőt egyáltalán kínálat is csak komoly környezetterhelés árán van. Vajon miből van több, hétvégente repülgető brit legénybúcsúsból vagy Ázsiából érkező mobiltelefonból, elektronikai kütyüből, Európa másik feléből érkező mogyorókrémből és öblítőből? A hosszúhétvégés milánói turistáskodás semmivel sem kevésbé értelmetlen, mint az öblítőhasználat, a mogyoróvajevés vagy az okostelefon.

    “Más az a zaj, ami a normál társasházi léttel együttjáró kellemetlenség”
    Ez sem igaz, lakóközösségtől függ. Egy egyetemista ugyanúgy zajong éjjel, az újszülött gyerek is ordít, a több műszakban dolgozó is használja a liftet…stb Normális turista nem hangosabb mint egy lakó, hülye meg lehet mindkettő, a lakó ráadásul marad

  • Zabalint

    A szomszéd bőröndje talán máshogy szól, ha valahonnan hajnalban érkezik haza? Emellett aki ott lakik, annak lehetnek olyan jellegű zajai, amik egy turistának nincsenek, vagy nem jellemző (pl. mosógép, hangos TV, stb., stb.)

    A kimondottan hangoskodás meg mint írtam, megint csak szabályozás kérdése, amit a bérbeadón kell leverni, mert ő felelős érte, hogy kiket fogad.

    A te nyomdás példád és Nacionalista bútorgyáras példája azért erős csúsztatások, mert míg az airbnb esetében ugyanannak a tevékenységnek a rövidtávú változata történik (bérbeveszik a lakást, és addig ott laknak), addig a ti példáitok egy egészen más, a lakóövezet profiljához nem illő tevékenységről van szó. Igazából az iroda, mint hasznosítás távolabb áll egy lakóövezettől, mint a szállásadás.

  • jami
    Egy társasházben még a generációk együttélése sem mindig könnyű – de az az élettel együtt járó, természetes dolog, hogy más a napirend és azon belül kinek-kinek a zajszintje és zajtűrő képessége.
    Sokszor már az is bomlasztja egy társasház közösségét, ha sok bérlő van. Kb. minden rossz tud lenni, ha túlsúlyba kerül. (Mondjuk azt élveztem, mikor csupa kisgyerekesek laktunk, egészen addig, míg a gyerekek házikedvenc időszaka el nem jött. Addigra pont beköltöztek eleve kiskedvences fiatal párok, plusz a gyereknek legyen kutyája – és máris használhatatlan lett a társasház udvara.)

    Gyerekkoromban az egyik szomszéd házból boltot csinált az örökös. Én aludtam vígan azután is, de jó páran onnantól kezdve keltek a reggeli kenyér stb. szállító kocsikkal és sokkal több lett az utcán a szemét. Kicsi vigasz volt emellé, hogy közel lett bolt 😉 A többi bolt mind sarkon volt, kb. szomszédság nélkül.

  • aviofob4
    Kíváncsi vagyok, hogy az általad említett szakember (nem lebecsülve az ő tudományát sem), milyen gépészeti, villamosmérnöki, stb. ismeretekkel győzne meg arról, hogy a repülőgép az igazából nem egy gép, és nem vonatkoznak rá az egyébként egyetemeken oktatott tönkremeneteli valószínűségi határgörbék, gép életciklus modellek, ezért nyugodtan üljek fel repülőre, majd ő garantálja a hibamentes működését, mert ezek a dolgok csak áltudományok, a gépek pedig nem szoktak tönkremenni, és csak az én félelmem egy hamis rossz beidegződés, mitöbb, betegség…. hahahhahahahahahaa!!
  • Helmholcz

    Tudod mit? Leszek én a te embered!

    Igen, engem a racionális érvek (környezetterhelés, szennyezés, túltolt konzumerizmus stb.) mellett zsigeri érzelmi alapon is nagyon idegesít, hogy a sok – igazából fel sem kapaszkodott – proli a wc-re is fapadossal járkál, ezáltal egyébként a turisztikai célpontokat tönkretéve. Én nem vagyok nagy utazó, de sok olyan helyre, ahova mégis elmennék, azért nem fogok, mert tele van prolikkal, sőt, magyar prolikkal, akik még részeg angol turistáknál is rosszabbak, igénytelenebbek, bunkóbbak.

    Aztán utána megy persze a hiszti. Fillérekért güriző, esetenként munkanélküli mihaszna ismerősök járkálnak évente 5-ször Ciprusra. Aztán ha pl. elvesztik az állásukat, akkor két egyforma forintot nem tudnak egymás mellé tenni.

    A repkedés nem alapvető jog, aki nem tudja kifizetni az okozott környezeti károk valós ellenértékét, az igenis maradjon otthon.

  • Endre bá
    elképzelhető, hogy a vendégeim, minden éjjel fekve hánynak a Gozsduban és kapualjakat hugyoznak össze, miközben a lakást, tisztán és kultúráltan hagyják maguk után, de nekem valószínűtlennek tűnik.
    A lakók még soha nem panaszkodtak.
    Drágán adom a szállást és csak bankkártyás előrefizetéssel. Ha egy vendég zűrösnek ígérkezik, megtalálom a módját, hogy pattintsam.
  • Endre bá
    Olyan emberek nyilatkoznak az Airbnb-ről, akinek semmilyen tapasztalata nincs, csak olvasták valami olcsó firkász mocskolódását. Esetleg a szállodaszövetség megbízásából írt propaganda cikket.
    Egyrészt ez nem új találmány, korábban IBUSZ lakásnak mondták.
    Másrészt a többség kulturáltan csinálja, ügyelve a lakótársak nyugalmára.
    Rendszerint pont az engedély nélkül végzőkkel van a legtöbb gond. Őket kéne abajgatni.
  • Dani85

    Egy repülő soha sem zuhan le egy jeladó meghibásodása miatt. Ami a 737MAX-okkal történt, ott igaz, hogy a jeladó meghibásodása volt a kiváltó ok, de egyéb hiányosságok miatt zuhantak le. Olvass utána, ha nem hiszed!

  • JohnMarkson

    Abban igazad van, hogy nem a 6 ezres repjegy az általános, de bőven találni ilyen és ehhez hasonló árakat és annyira nem is kell magad összetörni hozzá. Tavaly ősszel mikor még nem volt járvány, Milánóba mi is majdnem foglaltunk oda-vissza útra 8e/fő-ért jegyet, de aztán lebeszéltük magunkat. Ismerősömék baráti társasággal (5-6 fő) mentek ki egy napra Brüsszelbe, mert kevesebb mint 4e Ft volt az oda-vissza jegy ára és azt mondták annyiért a hülyének is megéri kimenni sörözni pár órára (a gép délelőtt ment és este visszajött)….
  • attila
    A vonatozásnál nincs meg az az infrastruktúra ami ahhoz kell hogy 260kmh-val tudjon menni egy vonat Párizsig. Ennek a megépítése gazdaságilag nem racionális ( nem térül meg soha ). A repülőnek meg nem kell ilyenfajta infrastruktúra mert megvan ( levegő ) Nos ezért terjedt el ennyire a repülés ! A repülésnek az alternatívája majd akkor jön el piaci alapon ha lesz önvezető autó. Nem piaci alapon meg akkor ha a zöld lobbi felerősödik, illetve tartóssá válik a tömegturizmus korlátozása, illetve a járványhelyzet miatt önkorlátozzák magukat a fejlett társadalmak.
    Utálom hogy minden cikk után amit Miklós ír elkezdenek sokan okoskodni, olyat adatokat elővenni, amik a cikkben nem is voltak ! Ez a cikk a repülők fogyasztását hasonlította össze más közlekedési módokkal ! Mi köze az autópálya melletti parkolóban eldobott kólás doboznak ehhez ?
  • aviofob5
    Figyi, ha találsz egy pszichológust aki gépészmérnök diplomával rendelkezik, és bebizonyítja, hogy a liftek zuhanásgátlását nem 10-szeres biztonsági tényezővel tervezik hanem semmilyennel, az autók aktív es passzív biztonsági rendszerét sem fejleszti már a kutya se, ezért teljesen rendben van, hogy a repülőn a meghibásodások döntő hányada a gép lezuhanását eredményezi és erre SEMMILYEN korrektív akció nem létezik a tudomány mai állása szerint, akkor 5 mp alatt be fogom ismerni a tévedésemet, nekem ez nem derogál. 😉 addig viszont….
  • tgwh
    A mentalitáson kellene változtatni. Ne akarjunk mindent Kínából rendelni, oldjuk meg megyén belül. Ami nem megy, az legyen jóval drágább. Azért eszik mindenki banánt, mert 300-400 Ft kilója. Nem tudom mennyi, de 3-4 ezer Ft / kg áron máris jóval kevesebb fogyna.
    A kormány jövőre is lenyúlja, bocsánat, ,,átcsoportosítja” (mennyivel szebb, mint a privatizáció vagy a lopás) a gépjármű adót. Mi lesz így a településekkel? Ahol nincs idegenforgalmi vagy iparűzési adó, ott kb. vége mindennek, kivétel ha fideszes a polgármester… Abból a szempontból jó, hogy legalább így muszáj lesz rátérni bizonyos szintű önellátásra.
    Nem azt mondom hogy ne lépjen ki senki a megyéből egész életében, csak álljon az utazás mögött nagyobb hozzáadott érték. Nem az árakat kell lejjebb vinni, hanem az életminőséget felfelé. Csak úgy repülhet mindenki aki akar, hogy a mérleg másik karját (szennyezés) csökkentjük.
  • tgwh
    2.
    Az országos karantén alatt nőtt a hulladék mennyisége. Nem meglepő. Nem nyaralni megy az ember, hanem másra költi a pénzét, panelban ez kb. egyenlő a kajával.
    Tehát igenis kell a repülő, nem megoldás hogy betiltom a repülést.
  • gaborr
    Vajon az űrutazásnál is leszenk CO kibocsátási normák? Elvileg jövőre már lehet az űrbe is utazni. Oda aztán nem lehet autóval menni, meg vitorláshajóval.
  • TG
    Drágábban visz ki a taxi a reptérre,mint amennyiért a gép visz Londonba. Vagy a taxi a drága vagy a repülőjegy olcsó. Szerintem nem az olcsó utazás a gond, hanem ezt hogy értelmetlen dolgokra használják
  • Randomuser
    Azt nem tudom, hogy Zuglóban hogy nem őrülnek meg a sok fel és leszálló repülőtől, de a COVID óta sokkal jobb lett a helyzet zajszennyezés szempontból is. Vasárnap este 10 és éjjel 1 között kb. 5 percenként ment el egy gép. Nyáron nem tudsz megmaradni a zajtól, pedig én a városon belül a legmesszebb lakom Ferihegytől. Sajnos amióta nincs kijelölt légifolyosó a legrövidebb “úton” jönnek és szinte a fejedre szállnak le a gépek.
    Szerintem is legalább annyi adót érdemel a repülés, mint az autózás.
  • Pista
    sokszorozzuk meg a jövedéki adót: ezer forintos benzinárat, kerozinárat akarok! vagy inkább ezerötszázasat! a plussz adót a szennyezés csökkentésére költsék! és akkor senki sem megy sehova, de nagyon egészséges környezetben élünk!
    ilyen egyszerű szabadversenyes kapitalista szabályok szerint szabályozni a rendszert
  • Péter
    Sziasztok!

    Akármennyire is szennyező, szerintem nem a lokálpatrióta hozzáállás viszi előre a világot. “Nyaraljunk belföldön.”
    Ma már nem szocializmus van ahol nem hagyhatod el az országot. Annyi fantasztikus hely van a világon, szinte minden ország elérhető és én személy szerint imádom, ahogy a világ különböző pointjain élő embereknek meg van a lehetőségük, hogy megismerjék a másikat és annak kultúráját. Akár üzleti akár magán okból utazva.

    Én azt mondom, hogy utazzunk minél többet, romboljuk a környezetet és ha eléggé nagy bajt okozunk magunknak akkor majd komoly erőfeszítést fog az emberiség fordítani arra, hogy hogyan lehet technológiai fejlődéssel megoldani a helyzetet.
    Mondjuk Elon Must az autók után tudja majd ezzel folytatni …

    A koronánál is megtanultuk, hogy az emberiség nem tesz semmit, amíg igazán nagy baj nincs 🙂

  • KL
    “Így nem kell lelkiismeret-furdalást érezned, ha repülővel mész a bolgár tengerpartra és nem autóval, kettesben a házaspároddal.”

    Igen, nem attól leszel kiemelkedően környezetszennyező, hogy repülővel mész, hanem attól, hogy mész.

  • Kiszamolo
    Ugyanmár Zabalint. A szomszéd maximum évente egyszer utazik, nem hetente háromszor.

    De te is tudod, mennyire más, csak kötözködsz.

  • Zabalint

    Utazni évente egyszer utazik egy szomszéd, de pl. mosógépet meg az airbnb vendég nem üzemeltet, illetve eleve a sima szomszéd sokkal több időt tölt otthon, mivel nem idegen városba ment turistáskodni, ezért több a potenciális zaj. Egyáltalán nem azon múlik a zaj mennyiség, hogy 3 napra jött, vagy egész évben ott él. Ha meg aránytalan zajt csinál, pl. bulit csinál, akkor airbnb esetén a tulajon, ott élő szomszéd esetében magán az ott lakón kell számonkérni.
  • Zabalint

    Nem érzed az önellentmondást, hogy prolizod, lenézed azokat, akik elmennek ilyen olyan helyre, mert túl sokan vannak ott, ahová te is elmennél?
  • geppetto
    A 3,67 literes fogyasztást nem sok értelme van az autókéval összevetni, mert az főleg a hosszútávú járatokból adódik, ahol az autó nem alternatíva. Európán belül inkább 2,5 liter/utas/100km körüli értékekkel lehet számolni. A fapadosok le tudnak menni 2 környékére (Ryanair 1,9, Wizz 2,2).
    Autós példával a repülő fogyasztását úgy kell elképzelni, mint ha a parkolóból kiállva elégetnél tíz liter benzint, aztán egy utánfutón magaddal kellene vinni a teljes útra elég üzemanyagot. Ezért a repülők a közepes (2-3 ezer km) utakon fogyasztanak a legjobban, a nagyon rövid (5000km) utakon pedig elkezd rohamosan nőni a fajlagos(!) fogyasztás.
    Ez alapján, durván 500-1500 km alatt autó, felette repülő. 5000 km felett pedig lehetőleg semmi, főleg nem nyaralásra. Az utasok, csomagok, átszállások számának növekedésével a döntés egyre inkább az autózás felé tolódik.