Magyarország költségvetése nagyon nagy bajban van, nagyjából ezer sebből vérzik. Idénre másfél százalékos, jövőre 4%-os gazdaságnövekedéssel kalkuláltak, eddig negatív a növekedés. (A gazdasági növekedés alapértelmezetten több adóbevételt is jelent.)

A háromnegyed éve tartó recesszió egyik következménye, hogy az idénre remélt társasági adóból az év harmadában csak az összeg negyede folyt be.

A kiskereskedelmi forgalom esett, mert nincs pénze az embereknek, így nem meglepő, hogy az időarányos áfabevétel is elmarad a tervezettől, annak ellenére, hogy a magas infláció elvileg kedvez a forgalmi típusú adóknak, amilyen az áfa is. (A drágább húsnak több az áfája is.) De hiába drágább a hús, ha nincs pénze az embereknek megvenni, akkor kevesebb áfa fog befolyni.

Az inflációt valószínűleg csúnyán alultervezte idénre a kormány, ami egyrészt jó lenne, hiszen nőne például az áfabevétel, (de amint látjuk, csökken) viszont például a nyugdíjasokat majd sok száz milliárd forinttal kell kompenzálni, mivel a törvény szerint a nyugdíjnak inflációkövetőnek kell lennie. A jövő évi infláció is kérdéses, most még inkább csak vágyálomnak tűnik a kormány által eltervezett éves 6%-os infláció. (Hab a tortán, hogy nem csak a kormány bevétele nő az infláció miatt, de minden kiadása is.)

A forint összeomlása miatt az MNB 18%-on tartotta a kvázi alapkamatot, ami most is csak 17%-ra csökkent. Csak hát ennek ára van, ez veszteséget termel a jegybanknak, ami végső soron a kormány (vagyis az adófizetők) fog kifizetni. Hatalmas szerencséjére a forint összeomlása miatt a jegybank nyert bő 700 milliárd forintot tavaly a devizaeladásain, viszont bő 1100 milliárdot bukott a kamatokon. Így "csak" 400 milliárd forint vesztesége keletkezett 2022-ben. (Összehasonlításul, 2019-2020-ban még mintegy 500 milliárd forint nyeresége volt két év alatt a jegybanknak. Az idei a legnagyobb vesztesége, a második helyezett a tavalyi év 51 milliárd forinttal, egyébként meg jellemzően nyereséges volt a jegybank, hála az állandó forintleértékelődéseknek és az alacsony kamatoknak.)

Az idei vesztesége akár 2.000 milliárd forint is lehet, aminek legalább egy részét (a törvény szerint az ötödét) a kormánynak ki kell majd fizetni jövőre. Hogy miből tervezte, az nem látszik még a költségvetésben.

Mivel magasak a kamatok, az állam is sokkal többet kell költsön az államadósságok kamataira, mint eddig.

S hát az az uniós pénzek sem jönnek, amíg a kormány nem teljesíti a feltételeket, amiket nagyon nem szeretne. Azok az összegek is nagyon hiányoznak a költségvetésből.

Mivel a kormány spórolásra kényszerül, az eddigi megrendeléseit is visszavágta, ami sok iparágat érint rosszul, az építőipartól az informatikai cégekig, akik állami megrendelésre dolgoztak. Ennek hatása az egész gazdaságon végigszalad, ez is csökkenti majd az adóbevételeket.

Egy szóval, nagyon rosszul állunk, valahonnan vagy inkább mindenhonnan sok pénzt kell szereznie a kormánynak.

Azt leszögezték, hogy az eddigi populista intézkedéseken nem változtatnak, mert a szavazóbázist nem rombolhatják, ezért másokat kell megsarcolni.

Hiába ígérte meg a kormány az Uniónak kisujj-esküvel, hogy kivezeti az "extraprofit" adót jövőre, már most lehet tudni, hogy nem fogja. (Vajon fognak-e csökkeni az árak a boltokban, ha nem csak marad továbbra is a 4,1%-os adó a bevételre, hanem még növeli is a kormány azt 4,5%-ra? Jól olvasod, nem a profitra, hanem a bevételre. Így lesz a 27%-os áfa valójában 31,5%. A lényeg, hogy a nép egyszerű gyermeke a bolthálózatokat okolja a drága élelmiszerért és ne a kormányt.)Ezért várható, hogy sok kellemetlen adóemelés lesz még a következő másfél évben.

Tegnap éjjel, hosszú társadalmi egyeztetés után (csak vicceltem) a kormány bevezette a megtakarítások egy komoly részére a 13%-os SZOCHO-t. Mielőtt még félreértenéd, az eddigi 15%-os kamatadó (árfolyamnyereség adó) mellé. Kivételt képeznek ez alól az állampapírok, a részvények és az ingatlanalapok. (Hogy ez utóbbi miért, azt nehéz megérteni. De biztos van neki oka. Ha más nem, személyes.)

A szocho alapértelmezésben korlátos, egy bizonyos összeg felett nem kell fizetni. Na, a törvénybe belekerült, hogy ezt a kitételt ebben az esetben nem kell alkalmazni, vagyis nincs felső korlát. Egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy a kamatadó 15%-ról 28%-ra nőtt.

A már folyamatban lévő megtakarításoknál időarányosan kell fizetni az új sarcot, július elsejétől, kivéve a július elseje előtt vett kötvényeket. Ott nem kell (egyelőre) fizetni a szocho-t.

(Csak úgy eszembe jutott: nem az infláció feletti hozamot adóztatták eddig sem, hanem az inflációra is fizetned kellett 15% adót. Mostantól a 24%-os inflációra 28% adót fizetsz. De ezt csak úgy zárójelben, nem akarom senki napját ennél jobban elrontani. 🙂 )

Jobb, ha felkészülsz, hogy sok ilyen kedves meglepetésben lesz még részed a közeljövőben, főleg, ha van pénzed, amiből lehet elvenni. Érdemes lesz minden reggel átfutni a híreket, nem lett-e egy újabb adó bevezetve éjszaka.

Update: azóta Nagy Márton kiállt a nyilvánosság elé és kijelentette, hogy azért csinálták az egészet, hogy állampapírokba menjenek a megtakarítások. Emellett még kötelezték a kötvényalapokat is, hogy szinte csak magyar állampapírban tartsák a pénzüket, a bankok az extraprofit-adójukat csökkenthetik, ha nagyon sok állampapírt tartanak, a bankoknak pedig levelet kell írniuk az ügyfeleknek, hogy mennyit buktak azon, hogy a számlájukon tartott pénzt nem tették be állampapírba. (Az összes rendelkezés nonszensz, de ez a legutolsó mindent visz.) Az üzenet egyszerű: belerokkan a kormány a hitelei kamataiba, minél több pénz jöjjön állampapírba, mert akkor talán csökken a kamata, így a kormány kamatterhe is. Az egészben a legszörnyűbb, hogy kétségbeesés hangulata is van némileg, ami nagyon nem néz ki jól a külföldi befektetők szemében.

 Íme a törvény (kattintásra nagyobb lesz):