MNB felmérés a nemteljesítő lakáshitelekről
A Nemzeti bank kiadott egy felmérést a nemteljesítő jelzáloghitelekről és az ezeket felvevő adósokról. Ebből emelek ki pár érdekes megállapítást. (Az eredetit itt tudod elolvasni.)
A nemteljesítő hitelek (vagyis azok, amiket legalább 90 napja nem fizetnek) aránya megközelítette a 25%-ot és 140 ezer hitelügyletet érint, 1.450 milliárd forint értékben, ami a magyar teljes GDP 5%-a. Ez igen jelentős összeg, ezért készített az MNB ezt a felmérést, hogyan és kinek lehetne megoldást találni erre a problémára.
(Amint majd látjuk, a futamidő hosszabbítás a magas átlagéletkor miatt nem megoldás, a lakások piacra borítása azok hatalmas száma miatt nem lenne jó dolog és az adósok fizetési hajlandósága is sok kívánnivalót hagy maga után.)
A kiadványból kigyűjtöttem a főbb adatokat:
Az adósok fele fizet havi 50 ezer forintnál kevesebbet és 81%-uknak kevesebb, mint 100 ezer forint a havi törlesztője. Az adósok fele fizet 5,8%-nál kevesebb kamatot, az átlagos kamat 3 és 7% közé esik. A medián hátralévő futamidő 12 év.
A nemfizető adósoknál is hasonlóak az értékek. (Medián: 50.155 Ft, átlag: 91.293 Ft. Hogy mi a különbség a medián és az átlag között, arról már itt írtam: Medián vagy átlag?)
A kamatláb és a nemfizetés között nem sikerült összefüggést kimutatni, vagyis nem azért nem fizet valaki, mert magas a kamat.
A nemteljesítő adósok több mint kétharmadának életkora meghaladja a 40 évet, ötödük nyugdíjas lesz, mire lejár a hitel. (Ezért sem lehet futamidő hosszabbítással megoldani a nemfizetés problémáját, az átlagos adós egyszerűen túl idős egy 30 éves hitelhez.)
A nemfizető adósok háromnegyede közepes szintű képzettséggel rendelkezik (32% szakmunkásképző, 23% szakközépiskola, 18% gimnázium) és 11%-ának van diplomája.
A nemteljesítő hitelek mögötti ingatlanok 70%-a kisebb településen található, miközben a teljes ingatlanszám alapján csak 50% lenne indokolt. Ennek oka, hogy ezeken a településeken nem, vagy csak nagyon nehezen lehet eladni az ingatlant. Így az értékesítés sem feltétlen megoldás az adósoknak a kereslet hiánya miatt.
A fedezeti ingatlanok kétharmada 10 millió forint alatti forgalmi értékkel bír és 10%-a értékesebb, mint 20 millió forint.
Darabszám szerint a problémás hitelek 28%-ánál nagyobb az adósság, mint az ingatlan hitelfedezeti értéke (ez a piaci ár 80-90%-a), összeg szerint azonban már 48% ez az érték. (Sok a kis összegű hitel, ahol természetesen nem éri el a hitel a hitelfedezeti értéket.) Bár folyosításkor 68% volt az ingatlanok értéke alapján az átlagos hitelösszeg, a devizaárfolyam és az ingatlanok áresése miatt nőtt 100% fölé a hitelek fennálló tartozása.
Országrész szerinti bontásban Közép Magyarországon 2014-ben több ingatlan-tranzakció történt, mint ahány bedőlt lakáshitel van, de például Észak-Magyarországon kétszer annyi a nemteljesítő lakáshitel mögötti ingatlanok száma, mint ahány lakást és házat összesen eladtak a régióban egy év alatt.
Tehát a bankok nincsenek könnyű helyzetben, ha meg akarnak szabadulni a nemfizető lakásoktól. Még ha 5 évre szétbontva is dobnák piacra a lakásokat, akkor is a teljes éves forgalom 20-40%-át kitevő új ingatlan kerülne a piacra, garantáltan nagy mértékben lefelé nyomva az árakat.
A kisebb lakásba költözés elsősorban a megyeszékhelyeken és fővárosban könnyen kivitelezhető alternatíva, máshol alacsony a kínálat és a forgalom és nincs is akkora árkülönbség egy ház és egy lakás között.
A háztartások 40%-ánál a hiteltartozás eléri a teljes vagyon felét, 20%-ánál meg is haladja azt.
A nemfizető adósok 25%-a nem rendelkezik bejelentett jövedelemmel. (De közel hasonló az arány a fizető hiteleknél is, vagyis sok honfitársunk papíron a semmiből fizeti a jelzáloghitelét is.)
A nemfizető adósok közel ötödének a havi törlesztője nem haladja meg a hivatalos bevételének a 30%-át, 10%-ának pedig a teljes tartozása sem több, mint 48 havi jövedelme.
Ebben az esetben felmerül, hogy az adósok nem nem tudják, hanem nem akarják fizetni a hitelüket. (Ha a jövedelem 50%-át és a 6 évi jövedelmet néznénk, az adósok sokkal nagyobb száma tartozna ebbe a kategóriába.)
A felmérés kérdőíve szerint az adósok csak a jövedelmük 25%-át tartaná elfogadhatónak, mint havi hiteltörlesztő. Ennél valószínűleg a felvétel pillanatában is többet kellett fizetniük, azóta már másként gondolják.
A válaszadó adósok 68%-a tartja fontosnak a pontos fizetést, 80%-a gondolja úgy, hogy elveszítheti az ingatlanát és 57%-uk gondolja ezt reális veszélynek. 75%-uk elutasítja az élethosszon át tartó adósságszolgálatot, vagyis nem hajlandó élete végéig fizetni, hogy ne veszítse el a lakását.
39%-uk tartja vállalhatónak, hogy csökkentse a kiadásait a hitelfizetés érdekében, 26%-uk ellenzi ezt.
30%-uk tartja elfogadhatónak, hogy olcsóbb és olcsóbban fenntartható ingatlanba költözzön, 42%-uk ellenzi ezt.
79%-uk szerint nem volt megoldás az eddigi állami mentőcsomagok és 74%-uk szerint további mentőcsomagok kellenének.
További érdekes felmérések és tanulságok találhatóak a kiadványban, én mintegy a felét foglaltam össze ebben a cikkben.
Mégis hogy sikerült ezt levonni? Nem értek egyet.
A medián átlagfizetés kb 125.000ft (erről te is irtál már), valószinüleg, aki nem fizeti, annak még kevesebb a fizetése, ha pedig a családban 4en élnek egy fizetésből (szerintem nem ritka), akkor pedig szerintem jó, ha 10.000Ft marad hónap végére. (rezsi kb 40ezer, étel kb 40ezer, munkábajárás 10ezer)
Olvasd el a tanulmányt. Külön veszik az egykeresős és többkeresős háztartásokat.
A “semmiből” fizetés esetén nem az lehet a valós ok, hogy sokan külföldön dolgoznak. Külföldön dolgozók, nem szoktak kijelentkezni itthonról.
42%-uk ellenzi, hogy olcsóbb és olcsóbban fenntartható ingatlanba költözzön,
74%-uk szerint további mentőcsomagok kellenének.”
Hát persze! És legyen ingyen a sör, meg éljen mindenki örökké! Sok szeretettel puszilom őket!
A hitelt felvevők pont annyira elkövetői ennek a bűnténynek, mint a bankok és az állam is, amelyik idióta szocpolokkal meg hasonlókkal buzdította a nincstelen tömegeket az eladósodásra.
Én soha nem momdtam, hogy a bankok nem hibásak.
De azok pont annyira hibásak, akik azt hitték, hogy bár soha nem volt pénzük, de majd most a semmiből nekik is lesz lakásuk.
Én szerencsés helyzetben vagyok, jelenleg a tőketartozásom kb. az ingatlanérték 20%, de jövő év elején elő- (10% alá megy a tartozásom) vagy végtörlesztek. De sok ismerősöm nincs ilyen szerencsés helyzetben, sokaknak ment szét a családja, bukták el teljes vagyonukat, mert hittek a bankok kamuszövegének, hittek abban, hogy az állam egy tisztességes, jól leszabályzott terméket enged ki a piacra. A “nem fogtak fegyvert a fejéhez fegyvert”, “kacsalábon forgó palotát építettek” stb. dumára nincs szüksége senkinek. A bankok megfelelő kockázatelbírálás nélkül hiteleztek, az állam és szervezeti se tettek semmit a megfelelő szabályzáért és a tisztességes információszolgáltatásért.
Kérnélek azért, hogy reflektálj az általam leírtakra is, ne csak a bankok mellett szónokolj! 🙂
Elvégre te állítólag egy független pénzügyi szakember vagy….
A fedezeti ingatlanok kétharmada 10 millió forint alatti forgalmi értékkel bír és 10%-a értékesebb, mint 20 millió forint.”
Tehát a Nemzeti Eszközkezelővel a vidéki “olcsó” ingatlanok nagy részét megvetetném max. 200 milliárdból, a többit pedig lehetne árverezni, amire nagyobb a piaci kereslet.
Amikor jött a válság,egyben sokan a munkahelyüket is elveszítették(magyarán nem volt miből fizetni a 2-4 hitelt),így együtt vált pusztító erejűvé a dolog…
Iphone+hitelkártya esetleg desszertként.
TARTALÉKOT KELL KÉPEZNI,bármibe is vágunk,számolva azzal a lehetőséggel, hogy ha nem jön be az A terv,legyen B és C is.Legtöbb embernek szerintem továbbra is csak A terve van és 0 megtakarítása.
Van sok szemét ember, aki felvette a lakásvásárlási kölcsönt forintban, de kikövetelte, hogy a kölcsönszerződésbe a bank devizát írjon. De ez még nem volt elég ezeknek a szemét embereknek, mert elintézték, hogy a kölcsön felvétele után 0,5-2,0 év múlva a deviza árfolyama az egekbe emelkedjen és aztán még tovább. E mellett még a lakások árát is sikerült lenyomniuk annyira, hogy a lakást már annyiért sem lehetett eladni, mint amennyi kölcsöntartozás volt a lakáson. Szerencsétlen becsapott bankok futnak a pénzük után, ezek a szemét adósok pedig hatalmasat nyerészkedtek ezen a kölcsönön. 🙂
Az a baja a magyar társadalomnak, hogy itt soha senki nem akar felelősséget vállalni a tetteiért.
Mindenki mindig csak szegény áldozat, mindig mindenkit mentsünk meg azoknak a pénzéből, akik nem vettek lyukas zsebre lakást meg autót maguknak.
Mentsük meg a quaestorosokat is, szegények nem tehetnek arról, hogy mohók voltak és annyi eszük sem volt, hogy feltegyék a kérdést, kinek is adok kölcsön pénzt és vajon miből fogja visszafizetni.
Ez nagyon durva. Mindjárt tüntessünk ki mindenkit a bátorságáért, aki úgy vett 20 milliós lakást, hogy még életében nem látott egyben kétmillió forintot.
Maradva a cukrász példájánál, ha ki van írva, hogy a cukormentes fagyi nagy tételben fogyasztva hashajtó hatású, akkor ne panaszkodjál, ha téged is meghajt, ha erőd felett ettél belőle.
//kiszamolo.hu/van-e-deviza-a-devizahitelek-mogott/