MNB felmérés a nemteljesítő lakáshitelekről

A Nemzeti bank kiadott egy felmérést a nemteljesítő jelzáloghitelekről és az ezeket felvevő adósokról. Ebből emelek ki pár érdekes megállapítást. (Az eredetit itt tudod elolvasni.)

A nemteljesítő hitelek (vagyis azok, amiket legalább 90 napja nem fizetnek) aránya megközelítette a 25%-ot és 140 ezer hitelügyletet érint, 1.450 milliárd forint értékben, ami a magyar teljes GDP 5%-a. Ez igen jelentős összeg, ezért készített az MNB ezt a felmérést, hogyan és kinek lehetne megoldást találni erre a problémára.

(Amint majd látjuk, a futamidő hosszabbítás a magas átlagéletkor miatt nem megoldás, a lakások piacra borítása azok hatalmas száma miatt nem lenne jó dolog és az adósok fizetési hajlandósága is sok kívánnivalót hagy maga után.)

A kiadványból kigyűjtöttem a főbb adatokat:

Az adósok fele fizet havi 50 ezer forintnál kevesebbet és 81%-uknak kevesebb, mint 100 ezer forint a havi törlesztője. Az adósok fele fizet 5,8%-nál kevesebb kamatot, az átlagos kamat 3 és 7% közé esik. A medián hátralévő futamidő 12 év.

A nemfizető adósoknál is hasonlóak az értékek. (Medián: 50.155 Ft, átlag: 91.293 Ft. Hogy mi a különbség a medián és az átlag között, arról már itt írtam: Medián vagy átlag?)

A kamatláb és a nemfizetés között nem sikerült összefüggést kimutatni, vagyis nem azért nem fizet valaki, mert magas a kamat.

A nemteljesítő adósok több mint kétharmadának életkora meghaladja a 40 évet, ötödük nyugdíjas lesz, mire lejár a hitel. (Ezért sem lehet futamidő hosszabbítással megoldani a nemfizetés problémáját, az átlagos adós egyszerűen túl idős egy 30 éves hitelhez.)

A nemfizető adósok háromnegyede közepes szintű képzettséggel rendelkezik (32% szakmunkásképző, 23% szakközépiskola, 18% gimnázium) és 11%-ának van diplomája.

A nemteljesítő hitelek mögötti ingatlanok 70%-a kisebb településen található, miközben a teljes ingatlanszám alapján csak 50% lenne indokolt. Ennek oka, hogy ezeken a településeken nem, vagy csak nagyon nehezen lehet eladni az ingatlant. Így az értékesítés sem feltétlen megoldás az adósoknak a kereslet hiánya miatt.

A fedezeti ingatlanok kétharmada 10 millió forint alatti forgalmi értékkel bír és 10%-a értékesebb, mint 20 millió forint.

Darabszám szerint a problémás hitelek 28%-ánál nagyobb az adósság, mint az ingatlan hitelfedezeti értéke (ez a piaci ár 80-90%-a), összeg szerint azonban már 48% ez az érték. (Sok a kis összegű hitel, ahol természetesen nem éri el a hitel a hitelfedezeti értéket.) Bár folyosításkor 68% volt az ingatlanok értéke alapján az átlagos hitelösszeg, a devizaárfolyam és az ingatlanok áresése miatt nőtt 100% fölé a hitelek fennálló tartozása.

Országrész szerinti bontásban Közép Magyarországon 2014-ben több ingatlan-tranzakció történt, mint ahány bedőlt lakáshitel van, de például Észak-Magyarországon kétszer annyi a nemteljesítő lakáshitel mögötti ingatlanok száma, mint ahány lakást és házat összesen eladtak a régióban egy év alatt.

Tehát a bankok nincsenek könnyű helyzetben, ha meg akarnak szabadulni a nemfizető lakásoktól. Még ha 5 évre szétbontva is dobnák piacra a lakásokat, akkor is a teljes éves forgalom 20-40%-át kitevő új ingatlan kerülne a piacra, garantáltan nagy mértékben lefelé nyomva az árakat.

A kisebb lakásba költözés elsősorban a megyeszékhelyeken és fővárosban könnyen kivitelezhető alternatíva, máshol alacsony a kínálat és a forgalom és nincs is akkora árkülönbség egy ház és egy lakás között.

A háztartások 40%-ánál a hiteltartozás eléri a teljes vagyon felét, 20%-ánál meg is haladja azt.

A nemfizető adósok 25%-a nem rendelkezik bejelentett jövedelemmel. (De közel hasonló az arány a fizető hiteleknél is, vagyis sok honfitársunk papíron a semmiből fizeti a jelzáloghitelét is.)

A nemfizető adósok közel ötödének a havi törlesztője nem haladja meg a hivatalos bevételének a 30%-át, 10%-ának pedig a teljes tartozása sem több, mint 48 havi jövedelme.

Ebben az esetben felmerül, hogy az adósok nem nem tudják, hanem nem akarják fizetni a hitelüket. (Ha a jövedelem 50%-át és a 6 évi jövedelmet néznénk, az adósok sokkal nagyobb száma tartozna ebbe a kategóriába.)

A felmérés kérdőíve szerint az adósok csak a jövedelmük 25%-át tartaná elfogadhatónak, mint havi hiteltörlesztő. Ennél valószínűleg a felvétel pillanatában is többet kellett fizetniük, azóta már másként gondolják.

A válaszadó adósok 68%-a tartja fontosnak a pontos fizetést, 80%-a gondolja úgy, hogy elveszítheti az ingatlanát és 57%-uk gondolja ezt reális veszélynek. 75%-uk elutasítja az élethosszon át tartó adósságszolgálatot, vagyis nem hajlandó élete végéig fizetni, hogy ne veszítse el a lakását.

39%-uk tartja vállalhatónak, hogy csökkentse a kiadásait a hitelfizetés érdekében, 26%-uk ellenzi ezt.

30%-uk tartja elfogadhatónak, hogy olcsóbb és olcsóbban fenntartható ingatlanba költözzön, 42%-uk ellenzi ezt.

79%-uk szerint nem volt megoldás az eddigi állami mentőcsomagok és 74%-uk szerint további mentőcsomagok kellenének.

További érdekes felmérések és tanulságok találhatóak a kiadványban, én mintegy a felét foglaltam össze ebben a cikkben.

Share

25 hozzászólás

  • Peti1
    “A nemfizető adósok közel ötödének a havi törlesztője nem haladja meg a hivatalos bevételének a 30%-át” Ebből azt a következtetést vonod le kiszámoló, hogy nem akarják fizetni a hitelt? “Ebben az esetben felmerül, hogy az adósok nem nem tudják, hanem nem akarják fizetni a hitelüket”
    Mégis hogy sikerült ezt levonni? Nem értek egyet.
    A medián átlagfizetés kb 125.000ft (erről te is irtál már), valószinüleg, aki nem fizeti, annak még kevesebb a fizetése, ha pedig a családban 4en élnek egy fizetésből (szerintem nem ritka), akkor pedig szerintem jó, ha 10.000Ft marad hónap végére. (rezsi kb 40ezer, étel kb 40ezer, munkábajárás 10ezer)
  • Kiszamolo
    Peti ebből az MNB vonja le azt a következtetést, hogy nagy az erkölcsi kockázat, hogy tudna fizetni de nem akar.

    Olvasd el a tanulmányt. Külön veszik az egykeresős és többkeresős háztartásokat.

  • Stanlee
    Lusta voltam teljesen végigolvasni az anyagot, de az azért meglepett, hogy a NET keretében a legtöbb ingatlant Pest megyében vették. Valószínűleg a nem teljesítő hitelek nagyobbik része is itt van akkor?
  • Zsolt
    Szia nem jó a link. Nem jön be a tanulmány
  • András
    “A nemfizető adósok 25%-a nem rendelkezik bejelentett jövedelemmel. (De közel hasonló az arány a fizető hiteleknél is, vagyis sok honfitársunk papíron a semmiből fizeti a jelzáloghitelét is.)”

    A “semmiből” fizetés esetén nem az lehet a valós ok, hogy sokan külföldön dolgoznak. Külföldön dolgozók, nem szoktak kijelentkezni itthonról.

  • Kiszamolo
    az is lehet ok, ebben igazad van.
  • Kiszamolo
    most már jónak kell lennie a linknek.
  • cogitiergosum
    Sajnos a kiszamolo.hu csak a bankok érdekei szempontjából szokta ezt a kérdést vizsgálni. Ha csak egy icipicit jobban belemegyünk,akkor kiderül, hogy ez az egész nem elsősorban az adósok hibája, hanem a bankok és a korrupt állam bűne. A lakossságot hazugságokkal, megfelelő kockázatkezelés nélkül, megfelelő állami szabályzás nélkül rángatták bele a kiemelten veszélyes devizahitelekbe. A nem teljesítő hitelek aránya 2009-ben csak 4% volt. Ha hozzávesszük, hogy ez az adat a 2006-os Gyurcsány-csomag, illetve a 2008-as világválság utáni helyzetet mutatja, akkor ebből láthatjuk, hogy a lakosság igenis fizette és fizetni akarta a hiteleket, akár erőn felül is, egészen addig, ameddig volt már lehetősége és/vagy látta értelmét. A devizahitelt a lakosság úgy vette fel, hogy rövidtávon max. 30%-os, hosszabb távon max. 15%-os forintban denominált törlesztőrészlet-növekedés várható.
  • cogitiergosum
    Az lett volna a tisztességes, ha úgy, mint a lengyeleknél maximalizálták volna a devizahitel kamatát. A tisztességtelenséget jól mutatja, hogy míg a CHF alapú hitelek kamata 2007. januárjába nazonos volt Magyaroszágon és Lengyelországban, addig 2009-től egy átlagos magyar hiteles 3-szor annyi kamatot fizetett, mint egy átlagos lengyel devizahiteles. Egy átlagos magyar devizahiteles 200701. és 2014.01. között forintban számolva 30%-kal többet fizetett vissza bankjának már. A kifosztást jól mutatja, hogy egy 2007. januárjában 20 évre felvett devizahitel után 2015. októberében több a tartozása a hitelesnek forintban denominálva, mint amennyit felvett. 2010. és 2014. között a magyar devizahitelesek törlesztőrészlete átlagosan 50%-kal volt magasabb forintban számolva. Nálunk a bankok és a kormány megegyezett a devizahitelesek kifosztásának, a lengyeleknél még tovább mérséklik a terheket.
  • cogitiergosum
    A devizahiteles kifosztás előre eltervezett dolog. Ezt számtalan dolog nyilvánvalóan mutatja. Például, a Svájci Nemzeti Bank a devizahitelezés végzetes elterjedése előtt, 2006-ban jelezte az MNB-nek, hogy nagyon veszélyesek a CHF-alapú hitelek. Az ausztráliai CHF-alapú hitelesek sora ment tönkre a 90-es években, melyből nemzetközi hírű sajtószenzáció lett. Látható volt, hogy a magyar kormány nem tudja tartani hosszútávon tartani az erős forintot, mert alacsony a GDP-növekedés, túlságosan magas az államháztartási hiány, magas az állam GDP-arányos eladósodottsága, aránylag magas volt az infláció. 2000-től 2009-re 3-szorosára nőtt a lakosság GDP-arányos eladósodottsága, ráadásul elsősorba na kiemelten veszélyes CHF-alapú hitelekkel adósodott el a lakosság. Az állam a bankokkal bűnszövetségben hagyta ezt az egészet. Nem a bankok, hanem a kifosztottak az áldozatok.
  • PöLö
    “26%-uk ellenzi, hogy csökkentse a kiadásait a hitelfizetés érdekében,
    42%-uk ellenzi, hogy olcsóbb és olcsóbban fenntartható ingatlanba költözzön,
    74%-uk szerint további mentőcsomagok kellenének.”

    Hát persze! És legyen ingyen a sör, meg éljen mindenki örökké! Sok szeretettel puszilom őket!

  • Kiszamolo
    cogitoergo, látom te is áldozat vagy, nem elkövető.

    A hitelt felvevők pont annyira elkövetői ennek a bűnténynek, mint a bankok és az állam is, amelyik idióta szocpolokkal meg hasonlókkal buzdította a nincstelen tömegeket az eladósodásra.

    Én soha nem momdtam, hogy a bankok nem hibásak.

    De azok pont annyira hibásak, akik azt hitték, hogy bár soha nem volt pénzük, de majd most a semmiből nekik is lesz lakásuk.

  • graphite
    azért emelkedett a kamat Magyarországon, mivel az árfolyamváltozás miatt az ingatlanokon a hitel magasabb lett, mint az adott ingatlan piaci értéke, tehát a hitelfelvevő nem tudott bankot váltani, vagy kiszállni a hiteléből. Ekkor a bankok az összes veszteségüket – hitelkártya veszteség, forint hitelesek nem fizetése, stb. – a devizahitelesekre terhelték, hiszen nekik fizetni kellett, mert ha nem, az eladott ingatlan után még a fennmaradó milliós tartozást évekig vonhatta a bank a fizetésükből. Tehát aki valahogy tudta, fizette. Viszont a forintosítással a reményt vették el a devizahitelesektől, jelesül, hogy majd egyszer lecsökken az árfolyam. Borítékolható, hogy egyre többen nem fognak fizetni egy ilyen döntés után. Persze, ha a kormány is részt vett volna a “mentőcsomagban”, és az MNB nem keresett volna 300 milliárdot rajta, lehet javult volna az NPL ráta.
  • cogitiergosum
    Felesleges személyeskedni, felesleges túlozni. Inkább magyarázatot adhattál volna az általam leírtakra, melyek KSH, MNB és egyélb hivatalos adatokból származnak, ill. közismert tényeket tartalmaznak.
    Én szerencsés helyzetben vagyok, jelenleg a tőketartozásom kb. az ingatlanérték 20%, de jövő év elején elő- (10% alá megy a tartozásom) vagy végtörlesztek. De sok ismerősöm nincs ilyen szerencsés helyzetben, sokaknak ment szét a családja, bukták el teljes vagyonukat, mert hittek a bankok kamuszövegének, hittek abban, hogy az állam egy tisztességes, jól leszabályzott terméket enged ki a piacra. A “nem fogtak fegyvert a fejéhez fegyvert”, “kacsalábon forgó palotát építettek” stb. dumára nincs szüksége senkinek. A bankok megfelelő kockázatelbírálás nélkül hiteleztek, az állam és szervezeti se tettek semmit a megfelelő szabályzáért és a tisztességes információszolgáltatásért.
  • cogitiergosum
    Kétségtelen, hogy voltak olyanok, akik a szándékosan megteremtett túlhitelezési csapdába beleestek, de nekem meggyőződésem, hogy a lakosság többsége hitt a kapott információknak, akkori helyzetét nézve csak megfelelő nagyságú hitelt vett fel. Egyébként is, a kockázatelbírálás elsősorban a bankok feladata lett volna, illetve az államé a szabályok kidolgozása, hoyg elkerülje a túlhitelezést és az adós háztartások bedőlését. De tudatosan, nyakló nélkül hiteleztek egy olyan veszélyes terméket, ahol várható a tömeges bedőlés, a korrupt állam pedig nem látta el feladatát, állampolgárai védelmét. Ez nagy pofon volt a háztartásoknak, sztem jó időbe telik, ameddig kialakul valamilyen bizalom a bankok felé. Más kérdés, hogy az eladósodás Nyugaton is divat -sokkal magasabb eladóodottsági ráták vannak-, csak ott legalább jobban odafigyelnek az állampolgárok védelmére.
  • cogitiergosum
    A magyarság egyik legnagyobb átka, hogy nem figyel oda a másik állampolgárral elkövetett bűntettekre, csak a saját maga tyúkszaros élete érdekli, egészen addig, ameddig ő is bele nem fut egy tisztességtelen kifosztásba, pofonba. Aki nem vett fel hitelt, mert gyáva volt, nem bízott magába, az osztja az észt a tyúkszaros helyzetéből, köpködve az átverteket, becsapottakat. Majd akkor lesz itt valamiféle pozitív változás, ha a magyar társadalom kiharcolja a tisztességes eljárást, viselkedést minden becsapottal, sértettel kapcsolatban, akkor is, ha ő személy szerint nem érintett benne. Addig marad a kifosztás, meglopás, törvénytelenség, a jogállamiság hiánya, bizonytalanság, tervezhetetlenség.

    Kérnélek azért, hogy reflektálj az általam leírtakra is, ne csak a bankok mellett szónokolj! 🙂
    Elvégre te állítólag egy független pénzügyi szakember vagy….

  • graphite
    Inkább az a megdöbbentő, hogy 2011-ben is nagyjából ugyanitt tartott az egész, 4 év alatt semmivel sem javult a helyzet. (pl. //indavideo.hu/video/InfoRadio_-_Arena_-_Radovan_Jelasity_1resz). Ami pedig a forintosítást illeti, én nem vagyok jogász, de nem igazán tudom belátni, hogy meg tudna felelni az EU jogszabályoknak. Gondolok itt arra, hogy eredetileg a hitelfelvevő egy változó kamatú hitelt szeretett volna, ami valamilyen formában a CHF LIBOR-hoz van kötve, a bankok viszont bátran emelték a kamatot, majd az állam ezt jogtalannak ítélte, és átalakította fix kamatozásúvá 2004 – 2015 közötti CHF hiteleket, majd újra változó kamatozásúvá alakította 2015 után, anélkül, hogy ezt bármely fél aláírta volna. Itt mondjuk annyiban segített a bankoknak, ha mégis elmeszelik az EU-ban a forintosítást, és mondjuk CHF LIBOR alapján kell újraszámolni a hiteleket, akkor azt már az állam fogja állni
  • Péter
    “A nemteljesítő hitelek mögötti ingatlanok 70%-a kisebb településen található.

    A fedezeti ingatlanok kétharmada 10 millió forint alatti forgalmi értékkel bír és 10%-a értékesebb, mint 20 millió forint.”

    Tehát a Nemzeti Eszközkezelővel a vidéki “olcsó” ingatlanok nagy részét megvetetném max. 200 milliárdból, a többit pedig lehetne árverezni, amire nagyobb a piaci kereslet.

  • Walhalla
    Szerintem is hármas a felelősség:az állam hagyta,mivel a fogyasztás pörgette az Áfa-t és a gazdaságot,a bankok nem karitatív szervezetek,ha volt piaca annak,hogy eladják a hiteleiket-végső soron ebből élnek,ami a csövön kifért mindent ráterheltek az ügyfélre és ugye ott van maga a polgár,aki külföld9n használt kifejezéssel “nem engedhette volna meg magának”, hogy a fizetéséhez képest ennyi hitelt vegyen fel magának(+autóhitel(0% önerővel-sosem értettem,hogy ebben mi az önerő?+lapos TV hitel,stb.).
    Amikor jött a válság,egyben sokan a munkahelyüket is elveszítették(magyarán nem volt miből fizetni a 2-4 hitelt),így együtt vált pusztító erejűvé a dolog…
    Iphone+hitelkártya esetleg desszertként.
    TARTALÉKOT KELL KÉPEZNI,bármibe is vágunk,számolva azzal a lehetőséggel, hogy ha nem jön be az A terv,legyen B és C is.Legtöbb embernek szerintem továbbra is csak A terve van és 0 megtakarítása.
  • KZoltán
    Munkamegosztáson alapuló árutermelő gazdaságban élünk. Ebből következik minden. Esetünkben az, hogy az áru (= előállított termék v. elvégzendő szolgáltatás) minőségéért az áru termelője a felelős. Ez ősi törvény, már Hamurabi törvénykönyvében is szerepelt! Tehát ha a cukrász szalmonellás fagylaltot ad el, ő a felelős, még ha ki is írja, hogy mindenki vigyázzon, mert nála néha a fagylalt szalmonellás. Vagy ha a kocsmáros 18 év alattinak ad el alkoholt, ő a felelős. Így ha a bankár tömegével (belátom, hogy a hitelképességet hosszú távon nem olyan könnyű megítélni, mint az életkort egy adott pillanatban, de tömegével hiteleztek devizában) adott olyan hitelt olyanoknak, amelyet azok tudnak fizetni, azért ő a felelős. Nem egyenlő a két fél felelőssége, nem pont annyira elkövetői az esetnek!
  • ban-kar
    Hát igen….
    Van sok szemét ember, aki felvette a lakásvásárlási kölcsönt forintban, de kikövetelte, hogy a kölcsönszerződésbe a bank devizát írjon. De ez még nem volt elég ezeknek a szemét embereknek, mert elintézték, hogy a kölcsön felvétele után 0,5-2,0 év múlva a deviza árfolyama az egekbe emelkedjen és aztán még tovább. E mellett még a lakások árát is sikerült lenyomniuk annyira, hogy a lakást már annyiért sem lehetett eladni, mint amennyi kölcsöntartozás volt a lakáson. Szerencsétlen becsapott bankok futnak a pénzük után, ezek a szemét adósok pedig hatalmasat nyerészkedtek ezen a kölcsönön. 🙂
  • Kiszamolo
    Cogito, ezt a csontot már százszor lerágtuk, nem akarom a te kedvedért 101. alkalommal is lerágni.

    Az a baja a magyar társadalomnak, hogy itt soha senki nem akar felelősséget vállalni a tetteiért.

    Mindenki mindig csak szegény áldozat, mindig mindenkit mentsünk meg azoknak a pénzéből, akik nem vettek lyukas zsebre lakást meg autót maguknak.

    Mentsük meg a quaestorosokat is, szegények nem tehetnek arról, hogy mohók voltak és annyi eszük sem volt, hogy feltegyék a kérdést, kinek is adok kölcsön pénzt és vajon miből fogja visszafizetni.

  • Kiszamolo
    “Azért nem vett fel hitelt, mert gyáva volt. ”

    Ez nagyon durva. Mindjárt tüntessünk ki mindenkit a bátorságáért, aki úgy vett 20 milliós lakást, hogy még életében nem látott egyben kétmillió forintot.

  • Kiszamolo
    Kzoltán ez egy nagy csúsztatás.

    Maradva a cukrász példájánál, ha ki van írva, hogy a cukormentes fagyi nagy tételben fogyasztva hashajtó hatású, akkor ne panaszkodjál, ha téged is meghajt, ha erőd felett ettél belőle.

  • Kiszamolo
    A cikkhez itt lehet hozzászólni:

    //kiszamolo.hu/van-e-deviza-a-devizahitelek-mogott/