Brazília: egy álom vége?
Az elmúlt évtizedben a befektetési mantra a BRIC országok voltak. (Brazília, Oroszország, India, Kína.)
Minden kisembernek azt javasolták a “tanácsadók”, tegyék a pénzt a fenti államok részvénypiacára, mert ott tuti, hogy megsokszorozzák a pénzüket (és még a unit linked biztosításuk éves 6-10%-os költségeit is ki tudják termelni).
Ennek megfelelően szinte mindenki a jó hangzó Eldorádó, Amazonas, BRIC és hasonló alapokba fektette a pénzét.
Noha számos tanulmány azt mutatja, hogy közép- és hosszútávon a feltörekvő piacok alacsonyabb hozamot kínáltak sokkal nagyobb volatilitás (árfolyam-kilengés) mellett, a 2007 előtti időszakban elképesztő emelkedést mutattak a BRIC országok részvénypiacai, (miközben a fejlett piacok csak egy helyben topogtak), nagyrészt főleg azért, mert felkapott és divatos befektetési célponttá váltak.
Így lesz egy piac önbeteljesítő jóslat: ha felkapnak egy országot, legyen az a BRIC országok, Törökország, vagy akármelyik másik, akkor mivel mindenki oda akar befektetni, elkezdenek emelkedni az árak.
Mivel nagy mértékben emelkednek az árak, még többen akarnak befektetni és máris öngerjesztővé vált a folyamat.
A 2008-as válság után a feltörekvő piacok elvesztették a vonzerejüket, a teljesítményük messze elmaradt a fejlett piacok teljesítményétől, sőt nagyon kellemetlen visszaesést produkáltak.
Ennek oka a befektetési divat változásán túl a nyersanyagárak esése és a helyi devizák gyengülése is volt.
Azt ugyanis fontos szem előtt tartani, hogy amikor te Indiába, Oroszországba, Brazíliába, vagy bármelyik másik országba fektetsz pénzt, teljesen lényegtelen, hogy az értékpapírokat te forintért, euróért, dollárért, vagy bármilyen egyéb devizáért vetted. A te pénzed rúpiában, rubelben, reálban és az egyéb helyi pénzekben lesz.
A helyi deviza gyengülése vagy erősödése neked ugyanakkora árfolyam-változást fog okozni, mint magának a részvénypiacnak a változása.
Hiába emelkedett az orosz tőzsde 10%-ot, ha közben a rubel 15%-ot gyengült, te a végén 5% mínuszban leszel.
Az orosz piac is csak vergödött 2007 óta, ennek oka a politikai állapotok, a rossz gazdasági szerkezet és az elmúlt két évben a gazdasági szankciók, az alacsony olajár és a gyenge rubel.
Az orosz tőzsde teljesítménye 2007 óta dollárban kifejezve:
Amint látható, ugyanott tartózkodik az árfolyam, mint a 2009-es mélypont, miközben a fejlett piacok tőzsdéi megtöbbszörözték az értéküket azóta.
Brazília is hasonló utat járt be, már ami a tőzsdei árakat illeti.
A nyersanyag árak esése és Kína (a legfontosabb nyersanyag-vásárló) gyengélkedése nem tett jót az országnak. Ahogyan az infláció elszállása, a magas alapkamat és a politikai korrupció sem.
A valaha magas GDP növekedés a 2010-es 7%-ról 2 majd 1% alá szelídült, sőt idén komoly recesszióba süllyedt az ország. Bár az államadósság a GDP arányában csak 66% (ez a legmagasabb érték a BRIC országok között), de a realban kibocsátott állampapírok 14%-os kamata mellett ez sokkal nagyobb teher az országnak, mint például Japán 227%-os államadóssága a fél százalékos kamat mellett, az állami kiadások 8%-át emészti fel az államadósság kamata. 2014-ben ez az érték még “csak” 6% volt, ami megint negyedével több, mint 2013-ban.
A brazil real árfolyama régen látott mélységbe zuhant, csak idén 40%-ot veszített az értékéből a dollárral szemben. Ez érzékenyen érintette az ország vezető vállalatait is, akik igen komoly dollárban felvett hitelekkel rendelkeznek. (250 milliárd dollárnyi hitelt vettek fel a cégek és az önkormányzatok az alacsonyabb kamatok miatt. Ma egy cég 16%-os kamaton vehetne fel vállalati kölcsönt realban, amit képtelenség kigazdálkodni.)
A brazil real elmúlt éves árfolyamváltozása a dollárral szemben:
A magas kamatok ellehetetlenítik a cégek hitelfelvételét, de a magas infláció és a gyenge real nem teszi lehetővé a brazil nemzeti banknak a kamatok csökkentését.
A gyenge real nagyban segítené az exportot, ha lenne számottevő export, de ez csak a GDP 10-12%-át teszi ki, a belső kereslet viszont a magas infláció és az ötéves csúcson lévő munkanélküliség miatt mérséklődött.
Brazília talán legnagyobb baja, hogy nagyon függ a belső fogyasztástól, mivel az exportteljesítménye az ország méreteihez képest nagyon alacsony és ennek a kivitelnek is a fele nyersanyag.
A kormányzó párt nagyon kiszolgáltatott a koalíciós partnereinek és komoly vita van arról, hogyan kellene mérsékelni a kiadásokat, csökkenteni a bőkezű állami fizetéseket és juttatásokat, melyik társadalmi réteg fizesse ki a megszorítások költségeit.
Emellett áramkapacitás-hiány és vízhiány is nehezíti a gazdaság működését és az elképesztő bürokratikus terhek távol tartják a külföldi befektetőket az országtól.
Nemcsak a mostani gazdasági helyzet, de a brazil közelmúlt is sokakban rossz emlékeket ébreszt. A kilencvenes évek brazil hiperinflációja, az ezredfordulós gazdasági válság, amelynek a vége egy 30 milliárd dolláros IMF hitel lett, a Petrobras olajcég körül most kirobbant több millió dolláros korrupciós ügy a jelenben mind elbizonytalanítják a befektetőket.
Mindezek miatt a brazil tőzsde régen látott mélységekbe zuhant az elmúlt években:
Az ábrán dollárban kifejezve láthatjátok a brazil tőzsde teljesítményét. Jelenleg alacsonyabban áll a tőzsde, mint a 2009-es világösszeomlás idején, de még a tíz évvel ezelőtti értékét sem éri el. A 2007-es csúcshoz képest pedig mindössze a 24%-át éri a tőzsdeindex, csak idén 40%-ot veszített az értékéből.
A brazil történelem elmúlt 200 éve (1822-ben lett független állam) a nagy felfutások és összeomlások történelme volt. Brazília az ötödik legnagyobb ország a világon, a második legnagyobb vasérc vagyonával, a szójabab termelése és a kukorica termelése alapján dobogós a világranglistán, igen komoly olajvagyonnal is rendelkezik.
A fentiek alapján azonban a jövője igen kérdéses, egy újabb összeomlás és hiperinfláció, vagy egy újabb nagy felfutás fog következni?
Amennyiben szerinted le tudják gyűrni az igen komoly gazdasági és monetáris problémákat, akkor viszont a mostani részvényárak jó belépési pontot jelenthetnek.
Ha nem is (számodra túl) nagy összeggel, de érdemes lehet belépni a piacra. Még egyszer: ha szerinted most középtávon egy helyreállás fog következni és nem kapsz szívdobogást, ha az emelkedést egy újabb 40%-os esés fogja esetleg megelőzni.
Erre legalkalmasabb az ETF, a legismertebb ezek közül az Ishares MSCI Brazil Caped ETF, ami jó leképezi a brazil piacot.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon: http://www.facebook.com/kiszamolo
Másrészt, az ajánlott iShares MSCI Brazil Capped ETF az USA-ban van bejegyezve, így adózási szempontból inkább a szintén az iShares által kibocsátott, de ír bejegyzésű iShares MSCI Brazil UCITS ETF (Acc) ISIN IE00B59L7C92 alkalmas egy magyar befektetőnek.
Egyébként Ukrajnában még mindig nem mentek tönkre a bankok, a pénzét mindenki visszakapta.
(hogy ennek ök miert örülnek, magyar allampolgarkent, az nem vilagos, biztos azt hiszik hogy ha brazilianak jol megy az eu-nak meg rosszul, akkor az öket nem erinti.)
nos nekik rossz hir lehet, hogy az amcsi kamatemeles olyan gödörbe fogja taszitani ezeket a putris BRICS orszagokat, hogy azt megemlegetik.
“Noha számos tanulmány azt mutatja, hogy közép- és hosszútávon a feltörekvő piacok alacsonyabb hozamot kínáltak sokkal nagyobb volatilitás (árfolyam-kilengés) mellett, a 2007 előtti időszakban elképesztő emelkedést mutattak a BRIC országok részvénypiacai, (miközben a fejlett piacok csak egy helyben topogtak), nagyrészt főleg azért, mert felkapott és divatos befektetési célponttá váltak.”
Tudsz erre a részre felrakni néhány hivatkozást? Nem kételkedek benne, mert én is olvastam már róla és szeretnék még több infót ebben a témában megtudni.
Hát ez lett, ezért csuklott össze az árfolyama.
Ha eddig a legvadabb termék, amit vettél az akciós bankbetét volt és egymillió forint neked soknak számít, akkor biztos, hogy nem szabad részvénybe fektetni a pénzed.
Nem csak ebbe, semelyikbe.
Mindenesetre en azt mondom az fektessen BRIC orszagba akinek van is ott valami erdekeltsege.
Nekem pl felesegem orosz, es mi valoszinu fogunk Oroszorszagban gyujtogetni, de azert, mert a matkapital (az orosz szocpol) eleg magas, idovel akarunk venni majd ott egy lakast es akkor mar miert ne gyujtse ott az ember a penzet, ahol majd hasznalni akarja.
a háziasszonyok már elbukták amit lehetett a brics befektetéseken, most jöhetnek a nagybefektetők és degeszre kereshetik magukat.
persze én sem ösztökélek senkit sem bármilyen brics befektetésre, az időzítés még mindig szerintem nem megfelelő, de érdemes lehet elgondolkodni.
Nem 1.1*0.85=0.935, azaz -6,5% ?
Még egyetlen tippet sem tudtam úgy leírni, hogy ne essen nekem rengeteg ember, hiába írok le minden kockázatot.
Nézd meg itt is a hozzászólásokat.
A következő évtizedek inkább az orosz gazdaság vergődéséről fognak szólni.
Ezel szemben az ir osztalekado 20%. Mivel ez tobb mind a magyarorszagi ado a NAV nem fog teged meg kulon megadozni. Ez persze hogy jo, viszont akkor is a 16% vs 20% szerint elege biztos hogy az ir ETF kevesbe elonyos. Az esetleges kisebb forgalombol szarmazo spread hatranyrol nem is beszelve.
“Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.” USA nem EGT tag.
Egyeni korulmenyeknek megfeleloen kell ir vs amerikai ETF kerdeset kiszamolni. A gorbe eleg hamar atcsap az amerikai verzio fele.
@kiszamolo: Orvendek ha tevedek 🙂
A NYESZt keverted a TBSZ-szel osztalékadónál.
Ami működni szokott, hogy az állam biztosítja a jogállami kereteket, garantálja a magántulajdont, kiépíti az infrastruktúrát, kiszámítható adózást vezet be és a magáncégek elkezdenek termelni. Ha elég sokáig működik a rendszer, előbb utóbb olyan cégek is ki szoktak nőni, akik világ szinten is sikeresek. Na ez hiányzik a jelenlegi Oroszországból és nem is valószínű, hogy hamarosan lesz ilyen környezet. Addig meg az ország jóléte csak a nyersanyag áraktól függ.
Őszintén szólva, kit érdekel a nép, ha az elit jól érzi magát?
“Soha és sehol nem vállt be, hogy a politikusok kitalálták, hogy a “Vas és acél országa” leszünk és a dolog tényleg működött volna!”
Khmm, és mi a helyzet a jó öreg Joszif Visszarionoviccsal? Pár ötéves terv alatt mezőgazdasági országból ipari országgá formálta a Szovjetuniót, igaz, bele is halt pár tízmillió ember.
“és a fegyverekkel, de azok pitiáner üzletek Oroszország méretéhez képest”
A fegyverbiznisz nem aprópénz. en.wikipedia.org/wiki/Arms_industry
“Ami működni szokott…”
Lehet, hogy most nem így van, ahogy írod, de ne felejtsük, hogy a ’90-es évek vadkeleti kapitalizmusában még az oligarchák táncoltatták a kirabolt államot. Nem csoda, hogy a választópolgárok rendpártiak lettek.
ennek megfelelően a bovespa is szépen elkezdett emelkedni
stooq.pl/q/?s=^bvp&c=5d&t=l&a=lg&b=0
bár bevallom őszintén, hogy a német piacot jobban követem. és eddig nagyon szép hozamot generált nekem, de ott (az etf-be beépített) 2x tőkeáttéttel szálltam még be még nyáron a Lyxor ETF LevDAX-ba (LU0252634307).
napi.hu/tozsdek-piacok/brazilia_nyert_magyarorszag_lecsuszott_a_dobogorol.612475.html
A korábban említett etf 42 eurón forog ma, ami azért 10%+
Okaim a trédre:
-az olajpara miatt és az orosz-ukrán konflikt miatt gyenge a rubel
-durván erős a dollár (talán a legjobb lenne dollár számlán nyitni a pozit)
5-6 év múlva (1 tbsz-nyi idő múlva)
*a dollárerő sok lehet Uncle Sam-nek, gyengítésre fogja sarkallni a FED-et
*oroszok összeszedik magukat (köszönhetően az emelkedő olajárnak)
*orosz vs. ukrán story valószínűleg már csak a múlté
stb.
Tisztában vagyok a kockázatokkal, portfólióm csak 5%-át dobnám rá.
Örülnék, ha lenne ötleted, hogy honnan lenne megjátszható, előre is köszi!
Péter
Én hasonlóan állok a törökökhöz, ott még befigyel egy esetleges eu csatlakozás is 🙂 tisztán orosz államkötvény etf nincs, ami nagy részben tart oroszt is azok ezek:
Vanguard Emerging Markets Government Bond ETF (VWOB)
personal.vanguard.com/us/funds/snapshot?FundId=3820&FundIntExt=INT#tab=2
orosz 6%
iShares JPMorgan USD Emerging Markets Bond Fund (EMB)
ishares.com/us/products/239572/ishares-jp-morgan-usd-emerging-markets-bond-etf
top issuer: török, orosz, de elég sok magyar is van benne 🙂
annyira nem kiemelkedő a hozama egyiknek sem, de azért annyira nem rossz. gyakorlatilag fixed income, osztalékot fizet.