Pénteken bomba robbant a pénzügyi piacon: miközben a legoptimistább elemző is még legalább 800 ezer új munkanélkülivel kalkulált az Egyesült Államokban és a konszenzus a 19,6%-os munkanélküliségi adat volt májusra, ehelyett az amerikai Munkaügyi Hivatal mindenki teljes meglepetésére 13,3%-os adatot tett közzé, ami nem hogy nem rosszabb, mint az április érték, hanem egyenesen 1,4 százalékpontos javulást jelent.
Vagyis állítólag nem tovább nőtt a munkanélküliek száma, hanem radikálisan csökkent. (Még mindig toronymagasan a legnagyobb érték a második világháború óta, a második legrosszabb adatnál is 35%-kal magasabb érték a mostani, de akkor is, a javulásnak mindig örülünk.) Ha igazak a számok, 2,5 millió új munkahely jött létre egyetlen hónap alatt.
Amint az várható volt, a tőzsde felrobbant. Ha minden rossz hírre folyamatosan növekszik a részvények ára, akkor majd pont erre nem reagál növekedéssel. A választásra készülő elnök is nem győzte hangsúlyozni, mennyire jól csinálja a dolgát, hogy ekkorát esett a munkanélküliség.
A hétvégén azonban megszaporodtak a kétkedő hangok az adatok helyességével kapcsolatban.
Az Egyesült Államokban havonta 60 ezer háztartást keresnek fel személyesen vagy telefonon és egy időtlen idők óta azonos kérdőívet töltetnek ki velük. Ebből a felmérésből nyerik ki, hogy mennyi munkanélküli lehet az országban. (Tehát nem mindenféle egyéb adatokból dolgoznak, mint például az adóhivatalhoz bejelentett munkavállalók száma.)
Munkanélküli az, aki az elmúlt hónapban egyáltalán nem dolgozott, de akarna, képes is rá és aktívan munkát keres. A többiek az inaktívak (háztartásbeli, munkaképtelen, már lemondott arról, hogy munkát talál (ezek száma jelenleg 660 ezer fő, de ez csak 88 ezerrel több, mint előtte) vagy nem akar dolgozni), ők nem számítanak bele a munkanélküli adatba.
A fő gond, hogy a kérdőív nem nagyon tud mit kezdeni a jelenlegi helyzettel. Van egy olyan kérdés, hogy jelenleg nem dolgozik, de egyébként igen. Ilyen ok lehet például, hogy vakáción van valaki, vagy éppen betegszabadságon. Sokan olyanok, akiket "sztenderre tettek" bizonytalan ideig, ezt jelölték meg, "egyéb okból" jelzéssel.
Ha a bizonytalan ideig munkanélkülieket is munkanélkülieknek hívjuk (mert hiszen nem betegszabadságon vannak, vagy normál szabadságon és az sem biztos, hogy vissza kell majd menniük), akkor máris 3 százalékponttal magasabb a munkanélküliség.
Igen ám, de ez így volt áprilisban is, ez még mindig nem indokolja a hatalmas növekedést, ez egyszerűen adatfelvételi hiba, ami már a múlt hónapban is ismert volt.
A Memorial Day alkalmából a hosszú hétvégére sok étterem és szálláshely rövid időre kinyitott és sok embert behívtak dolgozni átmenetileg. Mindegy milyen keveset dolgozott valaki, ha akár csak egy napot is dolgozott egy hónapban, akkor nem munkanélküli.
A járványhelyzet miatt csak telefonos adatfelvételek voltak, ez is rontja a pontosságot, mert kevésbé lehet meggyőződni, hogy a megkérdezett biztos érti a kérdést. A telefonos megkeresés másik hátulütője, hogy sok volt a válaszadás elutasítása is, ez sem segített a statisztika helyességében. A “misclassification error” vagyis a hibás besorolás miatti adattorzulás akár 5 százalékpont is lehet a hivatal szerint is, ami hatalmas különbség. (Nem mindegy, hogy 13 vagy 18% a munkanélküliség.)
Felmerült, hogy politikai nyomásra kozmetikázták az adatokat, de ezt a hivatal visszautasította. A legvalószínűbb, ha rosszak az adatok, akkor a rendkívüli és egyben gyökeresen meg is változott helyzet az oka, hogy a régi adatfelvételi mód nem működött megbízhatóan.
S természetesen az is lehet, hogy helyesek az adatok és tényleg ekkorát javult a helyzet. De akkor az előrejelzések nem érnek semmit, mert mint írtam, a legoptimistább előrejelzés is további növekedést várt a munkanélküliségben.
