Az egyik legismertebb amerikai tőzsdeindex az ötszáz (pontosabban 505) legnagyobb amerikai tőzsdei céget tömörítő S&P 500-as index.

A kis és közepes cégeket tömörítő Russell 2000 egy másik index, a nevéhez hűen kétezer kis cég részvényárfolyamát lekövető index. A testvére, a Russell 3000-ben a piacon található tőzsdei cégek 98%-a szerepel, ezek közül a legkisebb 2000-et tartalmazza a Russell 2000 index. (S ha véletlenül kérdeznék egy kvízműsorban, a Russell microcap pedig a legkisebb ezer cég gyűjtőindexe. Igen, a Russell 3000 tartalmazza az S&P 500-as cégeket is.)

Az S&P 500-as indexbe olyan cégek kerülhetnek bele, amiket egy döntőbizottság beenged. Nem elég a megfelelő méret, egyéb feltételek is vannak a nyereséges négy negyedévtől kezdve a legalább 13,1 milliárd dolláros piaci kapitalizációig (részvények ára szorozva a részvények számával), legalább a részvények fele közkézen forog, meg van határozva az is, mennyi piaci tranzakciónak kellett történnie az elmúlt félévben, stb. (Ezért van az, hogy nem feltétlen a legnagyobb 500 cég szerepel az S&P 500-as indexben.)

A Russell 2000-be minden cég belekerül, amelyik a mérete alapján oda tartozik, a jellemző cégméret 300 millió dollár és 2 milliárd dollár között van.

Mindkét index cégméret szerint súlyozott, vagyis számít, hogy mekkora a cég súlya a piaci részvényár alapján. Ezért például az S&P 500-as index legnagyobb szereplője az Apple, a mai napon közel 7%-át teszi ki az indexnek, a Microsoft valamivel több, mint 6%-át, az Amazon 3,7%-át és így tovább. A Russell 2000 index legnagyobb játékosai közül a Crocs, az Avis autókölcsönző és a Macy's áruház neve mondhat valamit a magyar olvasóknak.

Amíg az S&P 500 iszonyatosan fejnehéz, a legnagyobb hét cég teljesítménye felel az index több mint negyedéért, addig a Russell 2000-ben a legnagyobb szereplő súlya is mindössze 0,42%.

Szektor szerinti megoszlás is hasonlóan alakul: az S&P 500-ban szereplő cégek a súlyozás alapján 28%-a az informatikához köthetőek, bő 13% az egészségügyhöz, 13% nem alapvető fogyasztási cikkek, 11% a telekommunikációhoz és így tovább.

A Russell 2000 ebben is kiegyensúlyozottabb, 18% egészségügy, 16% pénzügy, 15,5% ipar, 14% informatika és így tovább.

A nagyobb cégek tőkeerősebbek, érettebbek, könnyebben jutnak forrásokhoz, míg a kisebbekben nagyobb a növekedési potenciál, de az elvérzés lehetősége is. Míg a kis cégek jellemzően helyi piacon tevékenykednek, a nagyok világszintű multik, így a kis cégek jobban ki vannak téve az amerikai piac emelkedésének vagy hanyatlásának.

Ebből következik, hogy amikor a befektetők gazdasági növekedésre számítanak, jobban beleszerelmesednek a kis részvényekbe azok nagyobb növekedési potenciálja miatt, ilyenkor jellemzően jobban nő a kis részvények ára. Viszont amikor visszaeséstől tartanak, akkor inkább a mamutokat részesítik előnyben.

A Russell 2000 sok kicsi céget tartalmaz, amit a kis cégméret és kevés piacon lévő részvény miatt nehéz eladni vagy megvenni. Viszont elég ismert index, ezért sok alapkezelő követi le, ami nagy mozgást okoz, amikor egy-egy cég bekerül vagy kikerül az indexből, mert mindenki egyszerre akarja megvenni vagy eladni a ki vagy éppen bekerülő cégeket. Éppen ezért le is marad teljesítményben a többi, kevesebb céget tartalmazó és kevésbé ismert small cap indexek mögött.

A Russell 2000 index indulása óta így alakult a két index teljesítménye. (A zöld vonal az S&P 500-as index)

2000 január elseje és 2010 január elseje között:

2009 márciusa és 2021 decembere között:

Míg régebben a kis cégek többet hoztak (a magasabb kockázat miatti hozamfelár) és ez a kétezres években látványosan meg is látszódott, az elmúlt 12 évben már nem volt jelentős különbség.

A két index volatilitása (árfolyam-kilengése) érdekesen alakul. 2000 előtt a Russell 2000 volatilitása volt kisebb, azóta az S&P 500-é.

Az osztalékokból származó bevétel valamivel nagyobb az S&P 500 esetén. Hiába nőtt az az S&P 500-as indexben az osztalék mértéke 2021-ben, a részvényárak még jobban nőttek, ezért rekord alacsony lett az osztalékfizetési hányad, 1,31% (A 85 éves átlag 3,54% évente). Ennél csak a dotkom lufi csúcsán volt kevesebb, 1,14%.

A Russell 2000 osztalékfizetési átlaga ennél is alacsonyabb, 0,99% lett. Érdemes megemlíteni, hogy egyik index sem tartalmazza a kifizetett osztalékokat, mert nem úgynevezett  total return indexek. Erre oda kell figyelni, amikor a hozamaikat hasonlítod össze, a sok kis néhány tizednyi osztalékkülönbség 20-30 év távlatában már komoly eltérést okozhat a valódi, osztalékokat is tartalmazó hozam tekintetében.