A G7 portál minden hónap utolsó napján bevásárol egy megadott kosár alapján.
Hogy nőtt, illetve csökkent a kosár ára az egy évvel azelőtti árhoz képest?
Érdemes megfigyelni, hogy az egy évvel azelőtti árhoz képest még csökkenni is tudott az év első felében a kosár tartalmának az ára, az év végére viszont jóval a hivatalos infláció fölé nőtt a költség. (Ne felejtsük el, nem csak élelmiszerből áll az inflációs kosár, hanem például befagyasztott rezsiárakból és sok minden másból is.)
Természetesen az, hogy az egy évvel azelőtti árhoz képest csökkent a kosár ára, még nem jelenti azt feltétlen, hogy nem kellett érte esetleg többet fizetni az előző hónapokhoz képest.
Vajon a Coop ill. CBA árak hogy változtak?
Ez jol el van dugva a cikkben, sztem erdekes kiemelni:
Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
Már tudom, mire költjük a babavárót…. Kenyérre!
Jól látom, hogy a Lidl olcsóbb a Tesco-nál és a Penny-nél? Vagy nem pontosan azonos termékekről van szó? Pl. tejből nem mindenhol Mizo-t vettek, hanem ami a legolcsóbb volt?
De az infláció csak 7.5%, valami nagyon lehúzza az inflációt. Vajon mi az aminek az ára nem változott esetleg csökkent?? A művirág, a légycsapó, a pertligumi? 😀
Akinek parlagon van a pénze az nagyon megszívja! Ha pl 10 millió dekkol a bankszámlán vagy a párnacihába (pl infla követő állampapír helyett) minimum évi 750-et bukik, ami már mindenkinek számít!
Remek cikk!
Köszönjük!
@alex G7 módszertana:
“ Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.”
@alex ”A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.”
@alex persze, hogy mindhárom olcsóbb a Tescónál. Nem is értem az emberek minek járnak oda. Talán, hogy három féle epres joghurt helyet 30 féléből választhassanak?
Ma bementem a helyi Sparba és a 200 grammos sima pörkölt makuka 419 forint volt. Azt hittem, hogy lepetézek. Nyáron még 260-299 között forgott mindenhol, akciótól függően.
Létezik Privátbankár árkosár is:
"Egy hónap híján 15 éve havi rendszerességgel végzett felméréssorozatunk során ezúttal is az Auchan, az Interspar és a Tesco élelmiszerláncok egy-egy egységébe látogattunk el, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. "
privatbankar.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/egyre-durvabb-az-elelmiszerar-emelkedes-25-ezer-forint-mar-nem-eleg-a-nagybevasarlasra.html
Az általuk vizsgált három helyen (Auchan, Interspar, Tesco) átlagosan 17,8 százalékkal emelkedtek az árak 2021 januárjához képest.
Ma a SPAR poénból 1800-ért adta a csirkemellet.
Még az 1 EUR-os repjegyeket kellene visszahozni, és mehetne a nép Bergamoba az akciós olasz farhátér', mint régen.
Vajon a visszacsapó íjat kéziben lehet-e vinni, vagy csak feladva?
🙂
Azért ne szidjuk a Tesco-t, mert nagyon sok jó dolgot lehet venni a Lidl-ben meg az Aldi-ban, de a többség ipari minőségű szemét. Szalámit pl. én is a Lidl-ben veszek, mert a gyereknek túl érett a valódi téliszalámi, és ő dán szalámit eszik. Ezért Lidl-ben vesszük mindkét dolgot, míg a Tesco-ban kapni Pick téliszalámit is. Ami azért ízben magasan veri a Pikokot, nem hiába kerül sokkal többe. Hasonló a sajtokkal is, a Lidl csomagolt sajtjai mind ugyanolyanok.
Ráadásul mostanában a Tesco-ban nem lehet rohadt dolgot találni. A Lidl-be meg meghozzák a zöldség/gyümölcsöt, és kint hagyják, míg cseppfolyóssá válik. Hiába hoznak egzotikus dolgokat, ha a paradicsom, hagyma, mandarin meg penészesen/cseppfolyósan virít a ládákban.
Arról nem is beszélve, hogy a Tesco még mindig nagyon sok élelmiszert árusít, meg a német diszkontok sokkal kevesebbet, kiegészítve 3 sor kacattal/kamu barkácscuccal.
Még egy plusz a Tesco-nak: mi itthon dolgozunk, és házhoz szállítanak mindent. Nem csak élelmiszert, de korlátozott mértékben más dolgokat is. Hallottam, hogy Aldi is elkezdett házhoz szállítani, de az még a Lidlnél is fapadosabb. Vidéken meg más nincs.
Nem beszélve arról, hogy a pandémia közepén a Tesco volt az egyetlen, aki házhoz szállítást indított, nagyon jól jött az, amikor nem mozdultunk ki a házból. Már csak emiatt is megérdemli, hogy amit lehet, ott költsek.
@csaba
Mondjuk szotyi jellemzően akkor van, amikor napraforgó is, szóval szerintem nem meglepő, hogy télen drágább. Az, hogy idén nyáron mi lesz az ára az más kérdés.
Az infláció általában hogy működik? Amikor magas az infláció, akkor felmennek az árak és amikor mérséklődik, akkor stagnálnak egy bizonyos szinten, tehát az infláció előtti értékre már nem mennek vissza? Vagy amikor csökken az infláció, akkor a "túlárazott" termékek ára valamelyest visszakúszik?
Köszi a választ.
Mindkettő lehetséges, ha valami nagyon túlárazott, de jellemzőbb az, hogy ott marad a magasabb szinten.
Megjöttek a friss adtok:
ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0002.html
@Péter
Az infláció az árak emelkedése, defláció az árak csökkenése.
@copywriter
Nem tudom, melyik Tescoban és Lidlben vásárolsz, de nekem totál ellentétesek a tapasztalataim a Tieddel. Tescoban rendesen rosszul érzem magam és nem is járok oda. Tavaly egész évben kb.háromszor mentem be, akkor is csak megerősödött bennem, hogy oda nem kell járnom.
Ezzel ellentétben a Lidlben szinte mindig megkapom, azt, amiért megyek (pl. majdnem mindig friss a zöldség és a gyümölcs) és a kasszánál sem a belassult Bözsi néne rabolja az időmet. (Tudom, Tescoban van önkiszolgáló kassza, ki is próbáltam. Kétszer kellett odahívni a boltost, hogy segítsen, mert olyan hibaüzenetet írt a kassza minden ok nélkül, amihez a kasszás segítsége kellett, hogy folytatni tudjam a termékek kasszázását....)
Nem, mintha megerősítésre vágynék, de az ismerősi köröm dettó ugyanígy van ezzel.
@peter az infláció a pénz általános értékvesztése, a KSH által közölt infláció szintje megmutatja, hogy ugyanazt (hasonló) az árukosarat hány %-kal több pénzért tudod megvenni, mint 1 évvel / 1 hónappal ezelőtt. Ha verseny / technológiai fejlődés van egy adott termék piacán, az az árak lassabb emelkedéséhez, akár csökkenéséhez vezethet. Ha egy-egy termék ára sokat nő és szabad a piac, akkor egyre többeknek megéri azt gyártani, így az megint letörheti az árakat. Ha valami túl olcsó, nem éri meg gyártani, hiány lesz, drágább lesz. De van az áraknak egy horgony hatása is, nehezen mozdul lefelé, mint pl a fizetések is (nominálisan). Illetve a hatósági áras termékek is fogják az inflációt. Ha csak nominálisan az árakat nézzük, minőségbeli romlás elképzelhető itt is. A konszenzus szerint pár %-os infla jó, mert megéri költeni és ezzel pörög a gazdaság, túl nagy rossz, mert instabillá tesz...
+1 a Lidl mellett a Tescoval szemben, árban és minőségben is (érzetre, nyilván nem hasonlítgatom össze az összess szalámi/sajt stb. összetevőit)
Ezek nem akciós árak, így ennyi értelme is van.
Ha az akciós árakat néznék, magasan lenyomja a Tesco a diszkontokat, és nem csak az újságban hanem a valóságban is elérhetőek a termékek ellentétben a diszkontokkal
Hm, szerintem bőven 10% feletti a drágulás - sok termék ára most januártól változott. Az egyik kedvenc pékárum ára 15%-kal emelkedett december végéhez képest...
A Tesco mellett nem sok minden szól:
- tömeg van
- minden drága (a saját márkás termékeket is beleértve)
- minden pénztáros lassú
- az önkiszolgáló pénztár nem túl felhasználóbarát (mondjuk sehol nem az)
- a pékáru-osztály röhejes
A SPAR se olcsó éppen, de a napi betevőt ott lehet a legjobban összevásárolni. A saját márkás termékek elég jók. Persze a pénztár döglassú, és néha pár napig/hétig nem rakják ki a cuccokat a polcra.
LIDL-ben sok jó cucc van (péktermékek, tejtermékek, sörök-borok, mirelit kaják, pesto, hal, stb.) relatíve olcsón, a pénztár világbajnok sebességű, de pl. a felvágottak nem ízlenek, és irgalmatlan tömeg van szinte egész nap.
Aldiban nem voltam sokszor, de nekem kicsit az "elPennysedett Lidl" kifejezés jutott róla eszembe.
Pennyt helyén kell kezelni (a termékkör elég szűk és ha nem vagy a célcsoportban akkor szenvedés ott vásárolni), de jobb mint amit vár az ember:)
Ilyen árak mellet minden bizonnyal beindul majd a "shrinkflation". Ember legyen a talpán aki majd észreveszi a néhány grammos csökkentéseket. Monjduk 80 grammos előrecsomagolt felvágott mostantól csak 75g.
Tréfás összevetni a KSH "statisztikával"
Ha már üzleteket véleményezünk:
- A Tesco nekem nem jön be, valahogy szegényesnek érzem a választékát. A saját márkás termékek is gagyik. Árban nem érzem, hogy jobb lenne a többinél.
- Lidl-be nem járok, amikor néha bemegyek, a minőséggel nem igazán vagyok elégedett (de mivel ritkán vagyok, inkább nem általánosítanék).
- Aldi rendben van, de megszokott, ottani termékeket vásárolok, mást nem. Azokból keresem az akciósat, olyankor célzottan megyek, illetve a gyümölcsöket is ki lehet fogni jó áron.
- Penny számomra felejtős, totál színvonaltalan. És drága.
- Interspar az, ahol leggyakrabban vásárolok. Régen drágának találtam, és az Auchanra szavaztam. Ez változott, az Auchan most már semmivel sem olcsóbb, és nem jobb a termékkínálata. Az Interspar saját márkás cuccok között vannak nagyon jók, és a gyümölcs részlegük verhetetlen, nagy és szép a választék.
A Tescoba én a fiú/férfi pólóknál szoktam nagyon jópofákat találni; ill. a pizsiket, zoknikat/gatyókat is szeretik a fiúk; mikor épp szezonvégi akcióóó van, akkor nézek el.
A Lidl beszaladós bolt: közel van, gyorsan végzek (nem szabad főműsoridőben menni). Fejből tudom az általában vásárolt cuccok árát - ha huncutkodás van, szépen keresek helyettesítőt és kész; ha épp akciózzák, akkor meg veszek 2-3t.
Auchan: drogéria rész és kávék; ill. a tésztaválasztékuk jó, rizsből már visszamentem Benére, a többit vhogy elrontom vagy ennyire silányabbak lettek?
Lidl heti 1-2x, Auchan változó: havi 1-2x; Tesco évi 2x.
Viszont most nagyon elszálltak a Lidl árak is, decemberben mindent feltöltöttem, így a januárt kicsi vásárlásokkal kihúzzuk, de durva...
Így most előre hoztam még 2 felújítást, márc-ban leadom a számlákat és onnantól nyugton maradok, csak sk lesz.
Hát én nem tudom, de Covid óta nem járunk nagybevásárlásra, online rendelünk és ez így is maradt, mert kényelmes.
Emlékeim szerint előtte mindig megpakoltuk a tolókocsit Auchan-ban vagy Tesco-ban nagybevásárláskor havonta, ill. főleg friss kajára Sparban hetente, és szinte mindig 100 ezer alatt volt a nagybevásárlás, 60, 70 max. emlékeim szerint.
Utóbbi fél évben az egyes online nagybevásárlások átlaga is 100 ezer felett van és most is rendelünk/vásárolunk máshonnan is.
Pl. decemberben 2 nagyobb bevásárlás volt, 280e értékben, ledöbbentem, amikor láttam a hitelkártya kivonaton. (Semmi tárgy, csak kaja, háztartási vegyszer, ilyesmi, ami fogyott és fel kell tölteni). Ez több volt a szokásosnál, nyilván nem lehet kiszámolni, mikor miből mennyit vesz az ember, miből tölti fel kicsit jobban a készleteket, de a tendencia egyértelműen komoly inflációt mutat a mi kosarunkban.
@jami
Na, szerintem Tescoban az egyetlen termékkör, ami meglepően jó, az a ruhák. Simán tudnék csak onnan öltözködni sportolást és cipőt leszámítva. Kicsit felette van az átlag fast fashion minőségnek, és kicsit azoknál olcsóbb, ugyanakkor kisebb a divatbeli kilengése, azaz ha épp idiótaság a divat, akkor is kapni vosszafogott ruhadarabot. Ezt férfi ruhákra mondom, nőit nem tudom, feleségemnek eleve nem játszik, mert nincsenek XS méretek.
Auchanban meg bőröndöket lehet kapni elfogadható minőségben, sokkal olcsóbban a márkásb bőröndöknél, de Tesco bőröndjei ezzel szemben hulladékok. Ezt leszámítva Auchan nekem mindig talány volt, miért járnak oda olyan sokan, nem olcsóbb, mint más, hatalmas, de ahhoz képest szar a kínálata, és higiéniai szempontból mindennél rosszabb.
Szerintem a valós infláció minimum 30%-50% a 2021-es év elejéhez képest, terméktől függően.
Egyértelműen a nyugati árak-keleti életszínvonal amit sikerült a FIDESZ-nek 1x év alatt elérnie. Persze ez csak a hab a tortán az EUR árfolyam, az ingatlanárak, az ÁFA mértéke, a közszféra béremelései, az egészségügy, oktatás és nyugdíjrendszer tönkretétele (pontosabban: "elengedése", megyünk itt is a magán, nyugatira beárazott szolgáltatások felé), és a politikai kultúra (mert ugye ez is volt valami régen, nem tökéletes, de volt, tessék megnézni egy parlamenti közvetítést 1995-ből és most) teljes trash-é alakítása mellett.
Nem nagyon látom, hogy hogyan lesz ebből az országból élhető hely 10-20 év múlva...Tényleg csak külföldre lehet menni? Vagy mi itt a megoldás?
Jól látom, hogy a Lidl olcsóbb a Tesco-nál és a Penny-nél? Vagy nem pontosan azonos termékekről van szó? Pl. tejből nem mindenhol Mizo-t vettek, hanem ami a legolcsóbb volt?
Vajon a Coop ill. CBA árak hogy változtak?
Ez jol el van dugva a cikkben, sztem erdekes kiemelni:
Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. "A" minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
Még egy plusz a Tesco-nak: mi itthon dolgozunk, és házhoz szállítanak mindent. Nem csak élelmiszert, de korlátozott mértékben más dolgokat is. Hallottam, hogy Aldi is elkezdett házhoz szállítani, de az még a Lidlnél is fapadosabb. Vidéken meg más nincs.
Nem beszélve arról, hogy a pandémia közepén a Tesco volt az egyetlen, aki házhoz szállítást indított, nagyon jól jött az, amikor nem mozdultunk ki a házból. Már csak emiatt is megérdemli, hogy amit lehet, ott költsek.
@copywriter
Nem tudom, melyik Tescoban és Lidlben vásárolsz, de nekem totál ellentétesek a tapasztalataim a Tieddel. Tescoban rendesen rosszul érzem magam és nem is járok oda. Tavaly egész évben kb.háromszor mentem be, akkor is csak megerősödött bennem, hogy oda nem kell járnom.
Ezzel ellentétben a Lidlben szinte mindig megkapom, azt, amiért megyek (pl. majdnem mindig friss a zöldség és a gyümölcs) és a kasszánál sem a belassult Bözsi néne rabolja az időmet. (Tudom, Tescoban van önkiszolgáló kassza, ki is próbáltam. Kétszer kellett odahívni a boltost, hogy segítsen, mert olyan hibaüzenetet írt a kassza minden ok nélkül, amihez a kasszás segítsége kellett, hogy folytatni tudjam a termékek kasszázását....)
Nem, mintha megerősítésre vágynék, de az ismerősi köröm dettó ugyanígy van ezzel.
Ezek nem akciós árak, így ennyi értelme is van.
Ha az akciós árakat néznék, magasan lenyomja a Tesco a diszkontokat, és nem csak az újságban hanem a valóságban is elérhetőek a termékek ellentétben a diszkontokkal
@Péter
Az infláció az árak emelkedése, defláció az árak csökkenése.
@peter az infláció a pénz általános értékvesztése, a KSH által közölt infláció szintje megmutatja, hogy ugyanazt (hasonló) az árukosarat hány %-kal több pénzért tudod megvenni, mint 1 évvel / 1 hónappal ezelőtt. Ha verseny / technológiai fejlődés van egy adott termék piacán, az az árak lassabb emelkedéséhez, akár csökkenéséhez vezethet. Ha egy-egy termék ára sokat nő és szabad a piac, akkor egyre többeknek megéri azt gyártani, így az megint letörheti az árakat. Ha valami túl olcsó, nem éri meg gyártani, hiány lesz, drágább lesz. De van az áraknak egy horgony hatása is, nehezen mozdul lefelé, mint pl a fizetések is (nominálisan). Illetve a hatósági áras termékek is fogják az inflációt. Ha csak nominálisan az árakat nézzük, minőségbeli romlás elképzelhető itt is. A konszenzus szerint pár %-os infla jó, mert megéri költeni és ezzel pörög a gazdaság, túl nagy rossz, mert instabillá tesz...
Megjöttek a friss adtok:
ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0002.html
Ma a SPAR poénból 1800-ért adta a csirkemellet.
Még az 1 EUR-os repjegyeket kellene visszahozni, és mehetne a nép Bergamoba az akciós olasz farhátér', mint régen.
Vajon a visszacsapó íjat kéziben lehet-e vinni, vagy csak feladva?
🙂
@csaba
Mondjuk szotyi jellemzően akkor van, amikor napraforgó is, szóval szerintem nem meglepő, hogy télen drágább. Az, hogy idén nyáron mi lesz az ára az más kérdés.
Azért ne szidjuk a Tesco-t, mert nagyon sok jó dolgot lehet venni a Lidl-ben meg az Aldi-ban, de a többség ipari minőségű szemét. Szalámit pl. én is a Lidl-ben veszek, mert a gyereknek túl érett a valódi téliszalámi, és ő dán szalámit eszik. Ezért Lidl-ben vesszük mindkét dolgot, míg a Tesco-ban kapni Pick téliszalámit is. Ami azért ízben magasan veri a Pikokot, nem hiába kerül sokkal többe. Hasonló a sajtokkal is, a Lidl csomagolt sajtjai mind ugyanolyanok.
Ráadásul mostanában a Tesco-ban nem lehet rohadt dolgot találni. A Lidl-be meg meghozzák a zöldség/gyümölcsöt, és kint hagyják, míg cseppfolyóssá válik. Hiába hoznak egzotikus dolgokat, ha a paradicsom, hagyma, mandarin meg penészesen/cseppfolyósan virít a ládákban.
Arról nem is beszélve, hogy a Tesco még mindig nagyon sok élelmiszert árusít, meg a német diszkontok sokkal kevesebbet, kiegészítve 3 sor kacattal/kamu barkácscuccal.
Az infláció általában hogy működik? Amikor magas az infláció, akkor felmennek az árak és amikor mérséklődik, akkor stagnálnak egy bizonyos szinten, tehát az infláció előtti értékre már nem mennek vissza? Vagy amikor csökken az infláció, akkor a "túlárazott" termékek ára valamelyest visszakúszik?
Köszi a választ.
Mindkettő lehetséges, ha valami nagyon túlárazott, de jellemzőbb az, hogy ott marad a magasabb szinten.
+1 a Lidl mellett a Tescoval szemben, árban és minőségben is (érzetre, nyilván nem hasonlítgatom össze az összess szalámi/sajt stb. összetevőit)
Már tudom, mire költjük a babavárót…. Kenyérre!
De az infláció csak 7.5%, valami nagyon lehúzza az inflációt. Vajon mi az aminek az ára nem változott esetleg csökkent?? A művirág, a légycsapó, a pertligumi? 😀
Akinek parlagon van a pénze az nagyon megszívja! Ha pl 10 millió dekkol a bankszámlán vagy a párnacihába (pl infla követő állampapír helyett) minimum évi 750-et bukik, ami már mindenkinek számít!
@alex "A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással."
@alex G7 módszertana:
" Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár "akció" felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük."
Remek cikk!
Köszönjük!