Napi ábra: a világ várható GDP növekedése

2023-03-27
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

AZ IMF szerint ez várható a világban a GDP tekintetében a következő szűk két évben. Érdemes megnézni, melyik régió mennyivel járul hozzá a világ GDP növekedéséhez. További adatok erre.

 

Hozzászólások:

Komment szekció frissítés alatt!

Kedves Kommentelők!
Éppen egy új kommentmotorra állunk át, azonban a Kiszámoló blog régi kommentjei mind elérhetők, és az elmúlt 1 év Disqus hozzászólásait hamarosan, a következő napokban importáljuk az új rendszerbe. Ha van fontos észrevételed, kérjük, oszd meg velünk! Köszönjük a türelmeteket és megértéseteket.
60 hozzászólás
Legrégebbi
Legújabb Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments

Laikusként óvatos vagyok a statisztika értelmezésével. Tanultam valamennyi statisztikát, tudom, hány helyen lehet elcsúszni, akár az elsőfajú hibákkal (leegyszerűsítve hibás mintavétellel), akár az egyébként helyes statisztikák hibás értelmezésével és hibás következtetésekkel.

Szóval akik jobban értenek a gazdasági kérdésekhez azoktól kérdem: ez tényleg azt jelenti, amit láttatni enged?

Gyenge lenne a nyugati gazdaság, hogy a növekedési kilátásai a fejlődő gazdaságokhoz képest elenyésző? Vagy épp attól fejlődőek ezek a gazdaságok, hogy sok lemaradást kell pótolniuk a nyugathoz képest?

Mindeközben a 2023-as predikcióhoz képest a 2024-esben jelentősen bővül Európa súlya (aránya) akár az USA-hoz, akár a többi fejlett gazdasághoz képest.

Szóval röviden: mit is látunk itt tulajdonképp ? 🙂

@m-tamas

Mean reversion.

Az ábra a százalékos növekedést mutatja. Kíváncsi vagyok, hogy nominál értéken hogy mutat a növekedés...

Növekedés, persze... az kell nekünk. Kapcsolódó cikk:

24.hu/belfold/2023/03/27/klimavaltozas-adaptacio-szaloczy-zsolt-fizikus-interju/

...attól fejlődőek ezek a gazdaságok (India, Kína), hogy sok lemaradást kell pótolniuk a nyugathoz képest miközben az előttük lévő pálya már "kitaposott út". Nyilván az se egy utolsó dolog hogy jelenleg ez a két ország adja a világ népességének több mint 35%át. Itt évente tömegek lépnek ki a nyomorból a középosztályba.

Szerintem ez a fejlődés lassulni fog ahogy egyre zárkoznak föl, illetve mivel sem India, sem pedig Kína nem kapitalista berendezkedésü liberális demokrácia, így maximum megközeliteni fogják tudni a nyugatot hosszú évtizedek mulva.
A 10-13 éve kezdődött BRICS őrület se váltott be minden reményt.

Aztán persze fene tudja.

Afrika még érdekes, hogy mikor jönne el ott egy olyan fordulat ami esetleg az Afrikai Uniót mint egység hasonló pályára állitaná mint amin most India és Kína fut.

A jobb oldali ábra tuti nem stimmel.
- USA GDP: 23.32 trillion USD
- China GDP: 17.73 trillion GDP

Ha USA GDP ~1%-ot nő, akkor a kínai GDP-nek ahhoz is közel 2%-ot kéne növekednie, hogy a jobb oldali ábrán azonos mérettel szerepeljenek. De az ábra szerint Kína hozzájárulása a globál GDP növekedéshez sokszorosa (5-8x-osa minimum) az USA hozzájárulásának. Durva fejszámolással ehhez 10-16% kínai GDP növekedés tartozna, ami tuti nem lesz meg. A többi feltörekvőről nem is beszélve...

Sokáig néztem a jobb oldali grafikont, de nekem Kína csökkenése látszik (a címmel ellentétben).
Mit nézek rosszul?

"sem India, sem pedig Kína nem kapitalista berendezkedésü liberális demokrácia"

Sem Szingapúr, ami a világ legfejlettebb országainak egyike és pont kínaiak és kisebb részt indiaiak lakják.

A fejlettség következménye a demokrácia és szabadságjogok, és nem fordítva.

Afrika problémáját nehezen oldaná meg az Afrikai Unió. Első megoldás lehetne, ha a nyugat és Szaud Arábia nem bombázná szét az arab világ összes létező országát (Irak, Lybia, Szíria, Yemen). Ekkor legalább ők formálhatnának valami uniót.

Gábor: a címet.

A fenti ábra mellé azért odatenném a világadósság várható növekedése címűt is.
@usespanner "A fejlettség következménye a demokrácia és szabadságjogok, és nem fordítva." - Próbálj meg ezzel Szaúd-Arábiában vagy az Egyesült Arab Emírségekben kampányolni! 🙂

@zaqrack : Valoban, evi 3% gdp novekedes azt jelenti, hogy 25 ev mulva 2x akkora lesz a gazdasag, mint ma. Ha az akkori fejlettsegnel 40%- kal kevesebb olajat, gazt es szenet hasznalnak egysegnyi gdphez (ami nagy fejlodes), akkor evi 1%-kal fog novekedni a foszilis tuzeloanyagok felhasznalasa. Szerintem nem kell hozza sok esz, hogy vagy a gdp nem fog noni, vagy a bolygo valik lakhatatlanna.

De most mar elkezdett erdekelni, mivel foglalkozik a melyadaptacios mozgalom. 1000 meter melyre sziklauregekbe oriasi ovohelyeket epitenek hatalmas medencekkel a mikrobialis proteint eloallito egysejtueknek? Ilyen Punisher kinezetu bacsikbol maganhadsereget treniroznak? Kukoricat nemesitenek, hogy megteremjen a norveg talajban, ha majd tropusi orszag lesz?

Csak mert egyetemi szeminariumokon vitatkozni es ujsagoknak nyilatkozni kb annyira hasznos, mint Urge Diana es Greta Tunde munkassaga ...

@Kiszamolo
A bal oldali ábrán nem ez látszik, meg akkor nem kéne pozitív %-al szerepelnie a fejlett régióknak a jobb oldali ábrán se...
De a linkedet átfutva az oldal alján a táblázatban se ez van (Kína egyébként 5%-al szerepel, szóval az ábra a torz)

@usespanner : Szingapúrban békén hagyják a gazdaságot semmi komcsi beavatkozás, korrupció alig van.
India és Kína ettől fényévnyire van.

Kiszámoló, még jó, hogy ott egy vessző 🙂

@usespanner
Szinte minden esetben Szingapúrt hozzák fel ellenpéldának a nem liberális, nem demokratikus, de virágzó kapitalista gazdaságra. Ami egy 5 milliós városállam amelyik nagyrészt kereskedelemből él, fekvését is kihasználva. Egyáltalán nem gondolom, hogy ez a modell sok száz milliós vagy milliárd feletti országokra megvalósítható lenne, ellenben virágzó liberális demokráciára több és jóval nagyobb példák vannak.

Szerintem meg egyébként sem egyszerű ok-okozat, valójában odva-vissza egymást erősíti a társadalmi liberalizmus és a szabad gazdaság, még ha utóbbi előbb is kezdett fejlődni, hosszútávon és nagy léptékben a kettő csak együtt képes működni.

Ja, és mielőtt valaki ókori vagy középkori példákkal jönne. Nyilván rengeteg virágzó állam volt, ami a mai értelemben nem tekinthető liberálisnak, de még csak demokráciának sem. Viszont régebben más is volt az alap amivel versenyezni kellett. Ugyanakkor az mindig igaz volt, hogy a gazdaság építésében aktívan tevékenykedő rétegnek kellettek bizonyos szabadságjogok, hogy motiváltak legyenek a fejlődésben.

Plusz az is fontos, hogy legyen bizonyos léptékű visszacsatolás a hatalomban, ilyen szempontból Kínában Tengtől kezdve már több kézben volt a központi hatalom, nem egyetlen ember döntött a legfontosabb kérdésekről, viszont ma "Micimackó" egyeduralomra tör, amivel lesznek még problémák.

India meg mellesleg a függetlensége óta végig demokratikus, még ha nem is liberális és a hagyományos társadalmi modelljük meglehetősen problémás.

@szerintem "nem kapitalista berendezkedésü liberális demokrácia, így maximum megközeliteni fogják tudni a nyugatot hosszú évtizedek mulva."

Azért a két mondat közötti ok-okozati kapcsolat nagyon nagyfokú leegyszerűsítése a dolognak. Szingapúr sem nevezhető liberálisnak, talán még demokráciának sem (a miniszterelnökük 20 éve van hivatalban), de az egy főre jutó GPD lassan eléri az USA-t, a gazdasági növekedése pedig sokkal nagyobb. (2000 óta megnégyszereződött a GDP, az USA-ban ezen időszak alatt megkétszereződött.)

Az ázsiai berendezkedést nem lehet az európaihoz hasonlítani. Ami nálunk jól működik, az náluk nem és fordítva. Szóval ne dőlj hátra csak azért, mert Európában liberális demokrácia van.

@ V.A.Laki
Én már korábban megtaláltam ezt a mozgalmat (a magyart). Van egy kb. 10 részes podcastja és egy kb. 100 pontból álló lista mit kellene megtenni az alkalmazkodáshoz és az összeomlásra felkészüléshez (ez utóbbi tényleg hasznos, gyakorlatias dolgokat tartalmaz, de nincs részletesen kifejtve semmi). Kb. ennyiben ki is merül a hasznuk. A Facebookos zárt csoportjuk elég nagy nulla, szinte semmi hasznos tartalom, többnyire vitatkoznak, siránkoznak (mindmeghalunk), anyáznak, pszichológusok reklámozzák klímagyászolásban segítő szolgáltatásukat stb.

"A fejlettség következménye a demokrácia és szabadságjogok, és nem fordítva." - usespanner

Pedig épp fordítva van. A pénz, a tőke odamegy, ahol biztonsággal fialni tud, ahol tiszteletben tartják a magántulajdont (Te is odavinnéd). Nem véletlen, hogy az emberek inkább az USA-ban vállalkoznak, innoválnak, és lett így az USA a világ motorja, hisz ott nem nagyon visz el a karhatalom 3 hónapra egy átnevelőtáborba, csak mert kritizálni merészelted (pl. Jack Ma - Alibaba). Érdemes elolvasni a "Miért buknak el nemzetek?" c. könyvet, kiválóan leírja, hogy a fejlettség éppen a szabadságjogok következménye. És épp emiatt még jó darabig a Nyugat és azon belül az USA marad a vezető hatalom. Nem azért, mert egy szent (hogy is lenne), hanem mert ez a gazdasági berendezkedés vonzza a vállalkozókat. Mármint jobban, mint Kína, ami nagyot lépett előre, de bármikor lecsaphat a Párt, az úgy meg nem buli.

A GDP növekedése a többség szerint mennyiségi: több termék, több fosszilis energia, több munkaóra. Valójában a fejlett államokban már inkább minőségi: több hozzáadott érték, több innováció, személyre szabott igények kielégítése. ( a kettő részben átfedi egymást)
Tudtommal Szingapúr 60-as évekbeli fejlődése inspirálta Kína modelljét.
India, Kína, Délkelet-Ázsia országai, Japán teljesen egyedi társadalmi modellel, gondolkodásmóddal, világnézettel rendelkeznek, igazán csak a felszínen lehet összehasonlítani őket az angolszász vagy európai gyökerű társadalmakkal, vagy akár egymással.

@42
"Valójában a fejlett államokban már inkább minőségi:"

Csodásan hangzik. Adatokkal alá tudod támasztani?
Én csak ilyen példákat ismerek:
"Norvégiában már több elektromos autót adnak el, mint belső égésűt."
Tény: belsőégésű autóból is többet adtak el, mint korábban. --> Mennyiségi növekedés.
"Németországban már 30% energiát termelnek megújulóból"
Tény: A fosszilis termelés is több, mint korábban --> mennyiségi növekedés

Szinte sose az történik, hogy a "jobb" technológia kiszorítja a rosszabbat, hanem mindkettő nő, de a jobb dinamikusabban.
A túlfogyasztás napja évről-évre előrébb jön. Miért? Mert a mennyiségi növekedés rendületlen. A mértéke némileg tud csökkenni, de ez hosszútávon ugyanúgy a szakadék felé visz.

Értem, amit mondanak egyesek, de a probléma épp a fejlődés mítoszával van. Régen a „fejlődés", a folytonosnak hitt növekedés azért se volt lehetséges, mert egy-egy civilizáció mindig térbeli és időbeli korlátokba ütközött. Ha lett is volna ereje, erőforrása „fejlődni", előbb-utóbb elérte a terjeszkedésének határait. Ha más nem, ellenségek vagy természeti csapások formájában bekopogott a realitás.

A különbség annyi, hogy a globális civilizációnak már nincsenek komolyan vehető ellenségei, a természeti csapások meg helyi jellegükből kifolyólag eddig nem rengették meg. Csak hát ugye mint a fönti interjúban a fizikus is remekül elmagyarázza, a globális civilizáció létét megalapozó erőforrások attól még nem válnak korlátlanná, hogy annak hazudjuk őket.

Használhatnánk nagy szavakat, mint pl. hogy paradigmaváltás kéne, de valójában továbbra is padlógázzal száguldunk bele a zsákutcába.

Szingapúr egy sima diktatúra, olyan büntető törvénykönyvvel, aminek a tizede itthon elementáris hisztit okozna. Egyszerűen ott a nagyhatalmaknak érdeke egy kereskedelmi központ.

Kiszamolo:Mint hithu kereszteny,Te mit gondolsz a fenti 24.hu-s idezett klimas cikkrol?Mert az ember tenyleg bunos,borzaszto amit a bolygoval tesz,de azert 10 even belul a vilag veget megjosolni eleg meredek.Mintha a Bibliaban is az lenne,hogy senki emberfia nem tudja a vegso datumot.

@moon én alapból nem tartom normálisnak ezt az embereket, emberiséget köpködő, gyalázkodó mentalitást. Nem neked szól, csak úgy általában, sokszor látom előjönni, és mindig felmerül bennem hogy ezeknek az embereknek nincsen közösségünk? Családjuk, barátaik, bajtársaik, akárkijük?

Abba pedig bele se megyek, akinek a háziállata ennél többet ér. Patológiai kórtünet

Moon:
ha a teljes szövegkörnyezetet nézzük, a Bibliában pont az áll, hogy az ember akkor sem fog eszmélni, amikor a vég már itt van az ajtó előtt. Mint ahogy a vízözön előtt, amikor Noé már a bárkában volt, de mindenki más még kényelmesen élt és mulatozott. Azt mondja, „hogy álljatok készen, mert nem tudjátok, mikor jön el az Úr". Nem azt mondja, hogy „ráértek, mert úgyse tudjátok, mikor van itt a vég".

Én sem vagyok vallásos, de igen meglepően ebben a kontextusban hangzik el az is, hogy viszont amikor úgy is tűnik, hogy jön a megmentő, azt se higgye el senki, bármekkora csodák is történnek. Ez arra - is - rímel, hogy ma sokan a legújabb technológiai újításokra tekintenek megváltóként.

De nyilván nekem se kell elhinni, olvassátok el. 🙂 (Máté 24. és Márk 13. fejezet) Én is csak egy vagyok a pódiumon álló vészmadarak közül, mint a Brian életében.

"Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet! Hajtsátok uralmatok alá, és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és minden állaton, amely mozog a földön." Véletlenül sem azt írja hogy éljetek harmóniában a természettel és őrizzétek meg ahogy megteremtettem.
A megújulók jelenleg a növekvő részét szolgálják ki az energiaigényünknek,a fosszilis felhasználás kb.stagnál jó pár éve. Lehet bohóckodni, de kisebb volumenű fogyasztás nélkül tönkretesszük az életterünket. Kevesebbet meg nem fog senki fogyasztani, mert minden arra épül hogy holnap legyen több mint tegnap. Furcsa ezt egy gazdasági blogon kiírni. Talán azt kellene írni, hogy a költségek között megjelenhetne a természeti erőforrások igénybevétele is-amit próbálnak is pl. a CO2 kvótákkal, de bután mert csak drágább lett a termelés az EU-ban, nem zöldebb.

@zabalint A liberális demokráciákra párhuzam = szülessek gazdag családba, rakjanak alám mindent (nem rongyrázó újgazdag, hanem inkább Gazdag Papa, Szegény papás értelemben) már egészen korai tinikorban és teljesen más ember lennék.

Aki történelmileg jó helyzetből indul és/vagy jó lapokat kapott, ott könnyű bezzegországgá válni. És erre nem cáfolat sem a lecsúszott/céltalan önpusztító gazdag csemete sem a self-made hajléktalan, mert mindkettő marginális részét teszi ki a társadalomnak.

A születési hely/háttér determinál, akár tetszik, akár nem. Ahogy a szerencsefaktor is mindig erősebb, mint a tényleges effektív erőfeszítés.

@zabalint A legtöbb üstökösszerűen meggazdagodott ember effektív munkája legtöbbször csak eszköz volt, ami hozzásegítette a jóléthez és nem a lassú gazdagodás (kamatos kamat) miatt, hanem mert általa bekerült olyan körökbe (a sokat szidott uram-bátyám rendszer) vagy a gyorsítósávot (sötét út) használta, akár jogi kiskapukkal, akár teljesen illegálisan, csak nem kapták el. Ezt pedig akinek esze van, sose vallja he, régi közhely, hogy az első milliót ne kérdezze senki.

Ami nem jelenti azt, hogy kár erőfeszítést tenni, csak tudd: ugyanúgy lottózol, ha a meggazdagodás, generáción belüli kaszt-ugrás a célod. Ugyanúgy éhezők viadala-szerűen fent döntik el, hogy ki kap bebocsátást/tendert/közbeszerzést/ismerős-ismerősét/befolyásos apóst/anyóst.

Az egész evolúció mindig erről szólt, minden más csak illúzió és cukormázas mese...

"Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet! Hajtsátok uralmatok alá, és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és minden állaton, amely mozog a földön." Véletlenül sem azt írja hogy éljetek harmóniában a természettel és őrizzétek meg ahogy megteremtettem.
A megújulók jelenleg a növekvő részét szolgálják ki az energiaigényünknek,a fosszilis felhasználás kb.stagnál jó pár éve. Lehet bohóckodni, de kisebb volumenű fogyasztás nélkül tönkretesszük az életterünket. Kevesebbet meg nem fog senki fogyasztani, mert minden arra épül hogy holnap legyen több mint tegnap. Furcsa ezt egy gazdasági blogon kiírni. Talán azt kellene írni, hogy a költségek között megjelenhetne a természeti erőforrások igénybevétele is-amit próbálnak is pl. a CO2 kvótákkal, de bután mert csak drágább lett a termelés az EU-ban, nem zöldebb.

Szingapúr egy sima diktatúra, olyan büntető törvénykönyvvel, aminek a tizede itthon elementáris hisztit okozna. Egyszerűen ott a nagyhatalmaknak érdeke egy kereskedelmi központ.

Kiszamolo:Mint hithu kereszteny,Te mit gondolsz a fenti 24.hu-s idezett klimas cikkrol?Mert az ember tenyleg bunos,borzaszto amit a bolygoval tesz,de azert 10 even belul a vilag veget megjosolni eleg meredek.Mintha a Bibliaban is az lenne,hogy senki emberfia nem tudja a vegso datumot.

Moon:
ha a teljes szövegkörnyezetet nézzük, a Bibliában pont az áll, hogy az ember akkor sem fog eszmélni, amikor a vég már itt van az ajtó előtt. Mint ahogy a vízözön előtt, amikor Noé már a bárkában volt, de mindenki más még kényelmesen élt és mulatozott. Azt mondja, "hogy álljatok készen, mert nem tudjátok, mikor jön el az Úr". Nem azt mondja, hogy "ráértek, mert úgyse tudjátok, mikor van itt a vég".

Én sem vagyok vallásos, de igen meglepően ebben a kontextusban hangzik el az is, hogy viszont amikor úgy is tűnik, hogy jön a megmentő, azt se higgye el senki, bármekkora csodák is történnek. Ez arra - is - rímel, hogy ma sokan a legújabb technológiai újításokra tekintenek megváltóként.

De nyilván nekem se kell elhinni, olvassátok el. 🙂 (Máté 24. és Márk 13. fejezet) Én is csak egy vagyok a pódiumon álló vészmadarak közül, mint a Brian életében.

Értem, amit mondanak egyesek, de a probléma épp a fejlődés mítoszával van. Régen a "fejlődés", a folytonosnak hitt növekedés azért se volt lehetséges, mert egy-egy civilizáció mindig térbeli és időbeli korlátokba ütközött. Ha lett is volna ereje, erőforrása "fejlődni", előbb-utóbb elérte a terjeszkedésének határait. Ha más nem, ellenségek vagy természeti csapások formájában bekopogott a realitás.

A különbség annyi, hogy a globális civilizációnak már nincsenek komolyan vehető ellenségei, a természeti csapások meg helyi jellegükből kifolyólag eddig nem rengették meg. Csak hát ugye mint a fönti interjúban a fizikus is remekül elmagyarázza, a globális civilizáció létét megalapozó erőforrások attól még nem válnak korlátlanná, hogy annak hazudjuk őket.

Használhatnánk nagy szavakat, mint pl. hogy paradigmaváltás kéne, de valójában továbbra is padlógázzal száguldunk bele a zsákutcába.

@moon én alapból nem tartom normálisnak ezt az embereket, emberiséget köpködő, gyalázkodó mentalitást. Nem neked szól, csak úgy általában, sokszor látom előjönni, és mindig felmerül bennem hogy ezeknek az embereknek nincsen közösségünk? Családjuk, barátaik, bajtársaik, akárkijük?

Abba pedig bele se megyek, akinek a háziállata ennél többet ér. Patológiai kórtünet

@42
"Valójában a fejlett államokban már inkább minőségi:"

Csodásan hangzik. Adatokkal alá tudod támasztani?
Én csak ilyen példákat ismerek:
"Norvégiában már több elektromos autót adnak el, mint belső égésűt."
Tény: belsőégésű autóból is többet adtak el, mint korábban. --> Mennyiségi növekedés.
"Németországban már 30% energiát termelnek megújulóból"
Tény: A fosszilis termelés is több, mint korábban --> mennyiségi növekedés

Szinte sose az történik, hogy a "jobb" technológia kiszorítja a rosszabbat, hanem mindkettő nő, de a jobb dinamikusabban.
A túlfogyasztás napja évről-évre előrébb jön. Miért? Mert a mennyiségi növekedés rendületlen. A mértéke némileg tud csökkenni, de ez hosszútávon ugyanúgy a szakadék felé visz.

@zabalint A liberális demokráciákra párhuzam = szülessek gazdag családba, rakjanak alám mindent (nem rongyrázó újgazdag, hanem inkább Gazdag Papa, Szegény papás értelemben) már egészen korai tinikorban és teljesen más ember lennék.

Aki történelmileg jó helyzetből indul és/vagy jó lapokat kapott, ott könnyű bezzegországgá válni. És erre nem cáfolat sem a lecsúszott/céltalan önpusztító gazdag csemete sem a self-made hajléktalan, mert mindkettő marginális részét teszi ki a társadalomnak.

A születési hely/háttér determinál, akár tetszik, akár nem. Ahogy a szerencsefaktor is mindig erősebb, mint a tényleges effektív erőfeszítés.

Növekedés, persze... az kell nekünk. Kapcsolódó cikk:

24.hu/belfold/2023/03/27/klimavaltozas-adaptacio-szaloczy-zsolt-fizikus-interju/

...attól fejlődőek ezek a gazdaságok (India, Kína), hogy sok lemaradást kell pótolniuk a nyugathoz képest miközben az előttük lévő pálya már "kitaposott út". Nyilván az se egy utolsó dolog hogy jelenleg ez a két ország adja a világ népességének több mint 35%át. Itt évente tömegek lépnek ki a nyomorból a középosztályba.

Szerintem ez a fejlődés lassulni fog ahogy egyre zárkoznak föl, illetve mivel sem India, sem pedig Kína nem kapitalista berendezkedésü liberális demokrácia, így maximum megközeliteni fogják tudni a nyugatot hosszú évtizedek mulva.
A 10-13 éve kezdődött BRICS őrület se váltott be minden reményt.

Aztán persze fene tudja.

Afrika még érdekes, hogy mikor jönne el ott egy olyan fordulat ami esetleg az Afrikai Uniót mint egység hasonló pályára állitaná mint amin most India és Kína fut.

Laikusként óvatos vagyok a statisztika értelmezésével. Tanultam valamennyi statisztikát, tudom, hány helyen lehet elcsúszni, akár az elsőfajú hibákkal (leegyszerűsítve hibás mintavétellel), akár az egyébként helyes statisztikák hibás értelmezésével és hibás következtetésekkel.

Szóval akik jobban értenek a gazdasági kérdésekhez azoktól kérdem: ez tényleg azt jelenti, amit láttatni enged?

Gyenge lenne a nyugati gazdaság, hogy a növekedési kilátásai a fejlődő gazdaságokhoz képest elenyésző? Vagy épp attól fejlődőek ezek a gazdaságok, hogy sok lemaradást kell pótolniuk a nyugathoz képest?

Mindeközben a 2023-as predikcióhoz képest a 2024-esben jelentősen bővül Európa súlya (aránya) akár az USA-hoz, akár a többi fejlett gazdasághoz képest.

Szóval röviden: mit is látunk itt tulajdonképp ? 🙂

Az ábra a százalékos növekedést mutatja. Kíváncsi vagyok, hogy nominál értéken hogy mutat a növekedés...

@m-tamas

Mean reversion.

A jobb oldali ábra tuti nem stimmel.
- USA GDP: 23.32 trillion USD
- China GDP: 17.73 trillion GDP

Ha USA GDP ~1%-ot nő, akkor a kínai GDP-nek ahhoz is közel 2%-ot kéne növekednie, hogy a jobb oldali ábrán azonos mérettel szerepeljenek. De az ábra szerint Kína hozzájárulása a globál GDP növekedéshez sokszorosa (5-8x-osa minimum) az USA hozzájárulásának. Durva fejszámolással ehhez 10-16% kínai GDP növekedés tartozna, ami tuti nem lesz meg. A többi feltörekvőről nem is beszélve...

örök, recessziót várnak mostanában a fejlett világban...

A fenti ábra mellé azért odatenném a világadósság várható növekedése címűt is.
@usespanner "A fejlettség következménye a demokrácia és szabadságjogok, és nem fordítva." - Próbálj meg ezzel Szaúd-Arábiában vagy az Egyesült Arab Emírségekben kampányolni! 🙂

Sokáig néztem a jobb oldali grafikont, de nekem Kína csökkenése látszik (a címmel ellentétben).
Mit nézek rosszul?

"sem India, sem pedig Kína nem kapitalista berendezkedésü liberális demokrácia"

Sem Szingapúr, ami a világ legfejlettebb országainak egyike és pont kínaiak és kisebb részt indiaiak lakják.

A fejlettség következménye a demokrácia és szabadságjogok, és nem fordítva.

Afrika problémáját nehezen oldaná meg az Afrikai Unió. Első megoldás lehetne, ha a nyugat és Szaud Arábia nem bombázná szét az arab világ összes létező országát (Irak, Lybia, Szíria, Yemen). Ekkor legalább ők formálhatnának valami uniót.

Gábor: a címet.

@zaqrack : Valoban, evi 3% gdp novekedes azt jelenti, hogy 25 ev mulva 2x akkora lesz a gazdasag, mint ma. Ha az akkori fejlettsegnel 40%- kal kevesebb olajat, gazt es szenet hasznalnak egysegnyi gdphez (ami nagy fejlodes), akkor evi 1%-kal fog novekedni a foszilis tuzeloanyagok felhasznalasa. Szerintem nem kell hozza sok esz, hogy vagy a gdp nem fog noni, vagy a bolygo valik lakhatatlanna.

De most mar elkezdett erdekelni, mivel foglalkozik a melyadaptacios mozgalom. 1000 meter melyre sziklauregekbe oriasi ovohelyeket epitenek hatalmas medencekkel a mikrobialis proteint eloallito egysejtueknek? Ilyen Punisher kinezetu bacsikbol maganhadsereget treniroznak? Kukoricat nemesitenek, hogy megteremjen a norveg talajban, ha majd tropusi orszag lesz?

Csak mert egyetemi szeminariumokon vitatkozni es ujsagoknak nyilatkozni kb annyira hasznos, mint Urge Diana es Greta Tunde munkassaga ...

@Kiszamolo
A bal oldali ábrán nem ez látszik, meg akkor nem kéne pozitív %-al szerepelnie a fejlett régióknak a jobb oldali ábrán se...
De a linkedet átfutva az oldal alján a táblázatban se ez van (Kína egyébként 5%-al szerepel, szóval az ábra a torz)

@usespanner
Szinte minden esetben Szingapúrt hozzák fel ellenpéldának a nem liberális, nem demokratikus, de virágzó kapitalista gazdaságra. Ami egy 5 milliós városállam amelyik nagyrészt kereskedelemből él, fekvését is kihasználva. Egyáltalán nem gondolom, hogy ez a modell sok száz milliós vagy milliárd feletti országokra megvalósítható lenne, ellenben virágzó liberális demokráciára több és jóval nagyobb példák vannak.

Szerintem meg egyébként sem egyszerű ok-okozat, valójában odva-vissza egymást erősíti a társadalmi liberalizmus és a szabad gazdaság, még ha utóbbi előbb is kezdett fejlődni, hosszútávon és nagy léptékben a kettő csak együtt képes működni.

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram