Eddig minél tovább akartad fixálni a lakáshiteled törlesztőrészletét, vagyis azt szeretted volna, hogy minél hosszabb legyen a kamatperiódus, annál többet kellett fizetned.
A 10 évig fix hitel lényegesen drágább volt, mint az 5 éves és sokkal drágább, mint mondjuk a féléves kamatperiódussal rendelkező hitelek.
Most pedig az a hír, hogy a bankok mintha kezdenék elfelejteni a rövidebb kamatperiódust, csak végig fix hiteleket akarnak eladni.
Többen kérdeztétek, hogy ez miért van.
Nos, a magyarázat egyszerű.
Normál időben a rövid kamatok alacsonyabbak, a hosszabb kamatok magasabbak. Minél hosszabb a futamidő, annál magasabb a kamat.
Egy éve ennyi hozamot hoztak a nem lakossági állampapírok:
(Mintha ezer éve lettek volna ezek a hozamok, pedig pont egy éve volt ennyi az állampapírok hozama. Nagyot változott a világ azóta. De ezt csak így zárójelben.)
Amint látjuk, minél hosszabb volt a futamidő, annál magasabb volt a kamat/hozam.
Ez egy normális úgynevezett hozamgörbe.
De mára ez teljesen megváltozott.
Rövid távra sok hozamot kérnek a befektetők a magas infláció, az országot övező bizonytalanság és minden egyéb körülmény miatt.
De úgy gondolják, hogy hosszabb távon ez a helyzet javulni fog, ezért az az érdekes helyzet állt elő, hogy rövid távra magasak a kamatok, de hosszabb távra csökkennek. Minél hosszabb az időtáv, annál alacsonyabbak a kamatok. Ezt inverz hozamgörbének hívják és csak akkor fordul elő, ha valami fennforgás van. Utoljára 2008-ban volt inverz a magyar állampapírok hozamgörbéje.
A bankok nem az állampapír kamatát használják, hanem rövid távra a bankközi kamatot (BUBOR), hosszabb távra a BIRS-et. De az most ugyanígy néz ki:
Így már kezdjük érteni, miért is tűnnek el a rövidebb kamatperiódusú lakáshitelek. Egyszerűen azért, mert minél hosszabb a periódus, annál kisebb a kamat.
Ennyi a nagy titok. A 20 évig fix hitel forrásköltsége bő öt százalékponttal alacsonyabb jelenleg, mint a két évig fix hitel forrásköltsége.