A startupok élete kiszámíthatatlan, nagy részük nem éli meg az ötéves életkort sem.
De vajon meddig léteznek a legnagyobb cégek? Az S&P 500-as indexben szereplő cégeknek mennyi az átlagos élettartama? 40-50-90 év?
A hatvanas évek sztárjai közül mennyi maradt meg mostanra? A Sony, a McDonald's létezik, a Kodak és a Polaroid már nem. (Illetve de, árnyékuk önmaguknak, leginkább csak a nevük maradt meg.)
1920-as években a tőzsdei cégek átlagos élettartama 67 év volt, 1958-ban az átlagos élettartam a nagy cégek esetén 61 év. De vajon mennyi lehet ma?
A válasz meglepő lehet, a húsz évet sem éri el. Egy mai átlagos, amerikai tőzsdei cég húsz év múlva már nem fog létezni sem, ahogy sokuk nem is létezett 20 éve. A Microsoft a maga négy évtizedes múltjával már matuzsálemnek számít a mai piacon.
A cégekre 20 év távlatában a felvásárlás, a csőd vagy az összeolvadás vár.
Csak érdekességképpen, a legrégebbi, ma is tőzsdén jegyzett cégnek a finn-svéd Stora Enso céget tartják, a Stora részét már 1288-ban említik, akkor még rézbányászattal foglalkozott. A NYSE-n a legtovább jelenlévő cég a New York Gas Light Company, amelyik 1824-től 1936-ig ezen a néven szerepelt a tőzsdén, majd új nevet kapott, Consolidated Edison Company és a mai napig is létezik.
De ezek csak a kivételek, a megújulni képes cégek, mint például a szintén finn Nokia, amelyik eredetileg rostgyártással foglalkozott, majd gumitermékekkel, aztán abroncsokkal, végül távközléssel is.
Jelenleg kb. 74 cég van az S&P 500-as indexben, amelyik 40 évnél idősebb.
Ha a profitot is nézzük, nem csak a kort, akkor ezeknek a cégeknek a negyede képes csak hozni az index átlagos profitrátáját. Az 1957-ben is az indexbe tartozó cégek átlagos teljesítménye mintegy 20%-kal marad el az index átlagos értékétől. Innen nézve nem is olyan nagy baj, hogy a régi cégeket felszámolják vagy felvásárolják.
Érdemes megnézni azt is, hogyan nézett ki az S&P 500-as index élbolya 2010-ben és mekkorát fordult a világ 13 év alatt (erről cikk erre):
Ugyanez videón is (Gergő találata):
Te mennyit tippeltél a nagy tőzsdei cégek átlagos életkorára?
Érdekes, nem gondoltam volna csak ennyi, köszi a cikket!
én 40 évet tippeltem volna első körben
köszi a cikket, megint valami amiről gőzöm nem volt
@kl úgy látom nem vagy megelégedve annak a szolgáltatásnak a minőségével, amit ma itt kaptál. Itt az idő, hogy elállj a szerződéstől, visszakérd a pénzedet, és elmenj a konkurrenciához.
Hát, azért a 2010es top cégek ma is elég jól állnak .. Egy 2000es ábra jobb lett volna...
Lehet pénzügyi üzenete a jelenséget leíró cikknek, ha nem is meghökkentően új. Például hogy a tőzsdeindexek biztosabb jövedelmet jelentenek mint egy-egy nagy és akármilyen stabilnak gondolható multi. (Amennyiben az eltűnők az 500-ból már egy-két évvel korábban eltűnnek mint hogy ... történne.) Ha pedig a megszűnéseket kiváltó jelenségek gyorsuló tendenciát mutatnak illetve nagyon hektikusak, az akár az indexek jövedelmezőségének mérséklődését is magyarázhatja.
(Egyébként én is valahol 40 év körülire saccoltam volna az átlagos életutat.)
Kissé szürke zóna számomra még a megszűnés kérdése. A csőd egész egyértelmű, ott utolsóként a sorban majdnem biztosan bukja az ember a befektetését. Összeolvadás, felvásárlás, tőzsdéről kivezetés esetében viszont valamilyen formában szoktak a részvényesek részesülni az ügyletből. Mik a tapasztalatok, ilyenkor többnyire rosszul járnak a kisbefektetők?
Nem kukacoskodni szeretnék, csak próbálom megérteni. Az élettartam (lifespan) értelmezésem szerint a születéstől a megszűnésig értendő. A kor (age) születéstől a mai napig. Amit nem értek, hogy az ábrán élettartamról van szó. Azt hogy lehet vizsgálni, hisz az a cég ami az indexben van nyilvánvalóan él, tehát nincs élettartama, csak kora. Hogy világos legyen mire gondolok. Egy érettségiző lányosztály átlagos életkora 18 év, viszont (várható) élettartama kb. 82 év. Mit értek félre? kerestem a statista oldalon módszertant, de nem találtam. Vélemény?
Ezt már nem először hallom, hogy megszűnt a Kodak, honnan van ez az infó? Amúgy létezik még, bár nehéz idők járnak a cégre és persze nem tagja már az S&P 500-nak sem (2010 óta), de azért most is ér 300 millió dolcsit és van 4200 dolgozója a finviz.com szerint.
Pont ez a kérdés futott át az agyamon a minap az ilyen 30-100 P/E-k láttán.
Sajnos linket nem enged másolni, de a 2000es lista:
GE, Exxon, Pfizer, Citi, Cisco, Walmart, Microsoft, AIG, Coca-Cola, Intel.
Egyikről sem mondanám, hogy nagyon rosszul szerepel azóta, pedig ennek lassan 25 éve.
A cikk viszont nagyon érdekes gondolatmenetet indít el, azzal hogy a jelenlegi Top10ből csak a Ms volt ott 10 eve...
Kérdés, hogy trend forduló volt az elmúlt 10 évben vagy csak az előző 40 évből kiindulva van pár cég, amik körül éppen nagy a hype.
@kl
Annyi a befektetési következtetés, hogy hosszú távra ne egyedi részvényt vegyél, hanem indexet.
Szerintem az lenne az érdekes szám, hogy a mindenkori S&P500-t valaha megjárt cégek átlagéletkora mennyi. Tehát, ha már egyszer elég nagy lett ahhoz, hogy bekerüljön, akkor számítson csak bele. Így nem biztos, hogy annyira csökkenne, mert a világ gyorsulásának és globalizációnak a hatása kiesne.
60-100 évet tippeltem volna. Pont a Nokia példája miatt. Kívancsi leszek, hogy a Google meg a Microsoft megéri-e a 60-at. Szerintem igen, de meglátjuk.
@tom Attól függ mennyiért vetted a cég részvényeit, és mennyi a felvásárlási ár. Ha túl magas áron vásárolsz, akkor lehetsz bukóban is egy ilyen tranzakcióval. Például rossz hír előtt vettél részvényt, majd leesik a felére az ár, és ekkor előjön egy másik cég, hogy megvennék a céget (Activision felvásárlás volt hasonló). Ami meglepő, hogy sokszor akkor kell menekülni, ha a céged felvásárlásba kezd. A Bayer-t tönkre tette a Monsanto ostoba felvásárlása, ott már elég messziről látszott, hogy CEO ego növeléséről szól az egész.
Léteznek, fényképező kiegészítőket, nyomdai cuccokat, kemikáliákat gyártanak vagy gyártatnak és rányomják a nevüket. Pont multkor vettem néhány Kodak elemet.
@Kiszamolo @KL
Attól, mert nem tudok főzni, még mondhatom egy étteremben, hogy nem jó a kaja.
Nekem a diskurzusból nem az a benyomásom, hogy KL kelt rosszkedvűen.
Ráadásul a kritikája jogos volt. A felvásárlással gyakran jól jár a befektető, a csőddel meg mindig rosszul jár. Így ezek arányainak említése nélkül nem túl informatív a cikk, i.e. semmilyen következtetés nem vonható le belőle.
E N N É L L A S S A B B A N N E M T U D O M M O N D A N I:
A cikk egyetlen dologról szól, meddig él egy amerikai tőzsdei cég. Meddig élt 1920-ban és meddig él most.
Pont.
Nem szól a túrós csusza receptjéről, a gyarmatosítás korának dicstelen cseledeteiről és nem szól arról sem, hogy hányszor veszít és hányszor nyer egy befektető egy csőddel, felvásárlással vagy bármi egyébbel.
És nem szól még ezer másik dologról sem.
S ha te nem tudsz abból semmit levonni következtetést, hogy 15 évente kicserélődik a 10 legnagyobb cég 60%-a az amerikai tőzsdeindexben, hogy a ma sztárjai 20 év múlva sehol nincsenek, akkor nem tudok veled mit csinálni.
Hagyjuk már abba ezt a hülyeséget.
En most jottem el egy cegtol ahol 4 evig dolgoztam, ebbol 3 ev volt a “startup” fazis (sajat fonok) es azutan megvette egy nagy ceg amit mindenki ismer itthon is.
Alapvetoen amerikai ceg volt, de magyar irodaban volt a fejlesztes nagy resze. Csak ez a 2 lokacio volt, a fonokok egyutt jartak egyetemre ugy sikerult ezt a fura strukturat osszehozni. Mi kb 2x annyit kerestunk mint mashol itthon, amerikai szemszogbol kb 10-ed annyit fizettek mint ott kellett volna egy szoftverfejlesztoert.
Az akvizicioval jol jartunk, en kaptam egy evi fizut bonuszkent, de volt aki 10, es meg ennel is tobbet (amerikai stock option, cash deal) szoval nem panaszkodom, de!
A ceg a vasarlasnal valoban megszunt letezni, bar probaltak ugy csinalni h ne, de brutalis modon elkezdte rank eroltetni a nyilvanvaloan rosszul mukodo folyamatait, es a termekeink elszurasart, gyakorlatilag semmive valt amin 3 evig dolgoztunk
Vannak erről elég érdekes videok amik pár percben grafikonon mutatják hogy mik a mindenkori legnagyobb cégek kapitalizáció alapján. Ugyan ez pl csak 2020-ig megy, de mégis érdemes megnézni hogy ami 1980-ban még a legnagyobbak közt volt, már mennyire le lett körözve.
youtube.com/watch?v=kfMFDcuDKYA
en egyedi reszvenyeket veszek 2016 ota, leginkabb globalis blue chipeket amik nagy resze amerikai tozsden forog. Tudtam errol a jelensegrol es ez a cikk sem batoritott el attol a strategiamtol. Egy ilyen oriasceg altalaban nem egyik naprol a masikra megy tonkre, hanem sok eves (nem ritkan evtizedes) szenvedes utan. Jo pelda erre a fentebb mar emlitett Bayer, de akar a Macy’s, Cisco, IBM, AT&T vagy 3M is. Ezek a matuzsalemek sajnos idovel mind lealdoznak majd, ezt mar elotte latni az ertekeltsegen is. A szorzok visszamennek egyszamjegyuve, par evig nulla novekedes lesz bearazva, kesobb esetleg enyhe csokkenes de emiatt magas osztalekhozam. Idovel feltunik egy versenytars es ha eddig nem szalltunk ki es szerencsenk van akkor jon egy felvasarlasi ajanlat. Ekkora cegnel azert jobban jar az ember ha 2-3 ev lejtmenet utan kiszall, nem szegyen realizalni a veszteseget .
"Annyi a befektetési következtetés, hogy hosszú távra ne egyedi részvényt vegyél, hanem indexet."
sosem értettem, miért veszi valaki 1 vagy 2 mamutcég részvényeit.
Ha kockázatkerülő vagy, vegyél indexet 50-1000 céggel.
Ha az extrém kockázatot szereted, tarts pár kis cég részvényei, azoknak megvannak az extrém növekedési (és kisebb mértékben bár, de extrém bukási) potenciálja is..
Hát igen, aki foglalkozott már tőzsdével, tudja, mennyire fontos ennek a survivorship bias-nek nevezett probléma figyelembe vétele. Pl. azok a cégek, akik adatokat árulnak, szeretik a delisted cégeket kihagyni; ezek nem sokra használhatóak.
Gyakorlati következmény, hogy az S&P500 return-ját nézni félrevezető, amikor a tőzsde hosszú távú teljesítményét nézzük, mert az nem kereskedhető. Kivenni/betenni egy céget az indexbe költség nélkül lehet, míg a valóságban azt le is kell trade-elni. Ezért van az is például, hogy az indexkövető ETF-ek mindig alulteljesítik magát az indexet. Viszont az áruk sokkal életszerűbb mutatót ad a tőzsde valódi teljesítményéről.
Egy másik érdekes aspektus a sikeres emberek életútja. Soros vagy Buffet pályájának sikere nem értelmezhető anélkül a sokezer wannabe milliárdos nélkül, akiknek végül nem sikerült. Csak hát ők nem kerülnek az újságok címlapjára.
@Kiszamolo
Kár, hogy kitörölted a dolgaidat: az a mondatod, hogy a kritika az ostobák játéka, ezért te ilyet nem csinálsz, tényleg vitte a pálmát.
A teljesen felesleges, buta vitát tényleg kitöröltem. Vagy nem értetted, mi a baj, vagy nem akartad beismerni. Így vagy úgy, semmi értelme nem volt.
OFF:
Kutya világ jöhet az egyéni vállalkozókra.
Érik a demagóg populista kommunista párt újabb meglepetése:
magyarnarancs.hu/gazdasag/bombakent-robbanthatja-szet-az-egyeni-vallalkozokat-az-uj-adojavaslat-263075
A műszaki fejlődés folyamatos, az innovációkra, találmányokra alapuló új termékek és szolgáltatások megjelenése, elterjedése, a mindennapokat átalakító hatása is vissza kell ezt tükrözze. Ezzel együtt pedig az ezeket piacra vivő cégek összetétele is változik. Ezek szerint az USA-ban a gazdaságban kb. 15-20 év a műszaki fejlődés adta új üzleti lehetőségek kibontakozásának ciklusideje, én többre gondoltam. Kíváncsi lennék, 50-100 év múlva a Szilícium Völgy és San Francisco ugyanolyan rozsdaövezet lesz-e, mint ami lett Detroit és a XX. sz. elején/közepén az USA gazdaságot húzó gép- és nehézipari térség a Nagy Tavak vidékén.
@Kiszamolo:
"Kár, hogy kitörölted a dolgaidat: az a mondatod, hogy a kritika az ostobák játéka, ezért te ilyet nem csinálsz, tényleg vitte a pálmát.
A teljesen felesleges, buta vitát tényleg kitöröltem. Vagy nem értetted, mi a baj, vagy nem akartad beismerni. Így vagy úgy, semmi értelme nem volt."
Most megint kritizálsz engem - dehát ez az ostobák játéka szerinted.
Egyébként elismertem, írtam is: azt hittem, a poszt azzal az igénnyel lép fel, hogy valamilyen pénzügyi jellegű következtetést lehessen levonni belőle és ebben tévedtem, teljesen igazad van.
És kifejezetten azt sajnálom, hogy a te válaszaidat törölted ki, azok hordozzák a fő tanulságot.
Ha ezt az utolsóban írtad, akkor bocs, azt már nem olvastam el, anélkül is túl sok szót csépeltünk el feleslegesen.
@aaa
"Annyi a befektetési következtetés, hogy hosszú távra ne egyedi részvényt vegyél, hanem indexet."
Megjegyezném, hogy az indexet valójában úgy tudod venni, hogy veszel egy etf-et mondjuk, ami egyedi részvényeket vesz, tehát igazából így is egyedi részvényeket veszel, és még időzítesz is, pont úgy, ahogy az index. Csak sokfélét veszel és alacsony költségen, ami kisbefektetőként valóban jobb, mint néhány egyedi részvényt venni relatíve magas költségen és így megpróbálni időzíteni (ahol jobb=kisebb a variancia, ami fontos, ha nem élsz ezer évig és nincs végtelen vagyonod).
Szóval az a sokkoló hírem, hogy végülis te is egyedi részvényeket veszel:-)
És ez egy jó következtetés egyébként, de nem vonható le egy olyan ábrából/tanulmányból, amiben az a cég is egy darab, amit a részvényár dupláján felvásároltak, meg az a cég is egy darab, ami tönkrement és nem mutatja meg az arányokat.
@usespanner : Azert nezz ra a Google vagy az Apple 10 eves chartjara. Otszorozodtek? Tizszerezodtek? Ugyanezen a tavon az S&P 500 kb. haromszorozodott.
Ezt csak azert mondom, mert teljesen valid strategia volt az elmult 10-20 evben az is, hogy ha megvetted azokat a cegeket, amik a csapbol is folytak, aztan megis te voltal a legnagyobb kiraly. Ez olyan ertelemben sajnos trend is, hogy ha valaki eleg nagy, kb. vegtelen mennyisegu keszpenzen ul es igy gyakorlatilag korlatlan lehetosege van lejtositeni a palyat a tobbieknek. Lobbizas, politikusok a zsebben, okos offshoreozas, sajat reszvenyek felvasarlasa, feltorekvo vetelytarsak felvasarlasa / ellehetetlenitese, stb. Igy pl. en nem tudok ujjongani, hogy a Microsoft megelte a 40. szulinapjat es a Facebook gyakorlatilag labon kihordta a metaverzum nevu agybajt. Ha olyan hatekonyan mukodne a piac, hullananak ezek is, mint a legyek.
@bal "Egy másik érdekes aspektus a sikeres emberek életútja. Soros vagy Buffet pályájának sikere nem értelmezhető anélkül a sokezer wannabe milliárdos nélkül, akiknek végül nem sikerült. Csak hát ők nem kerülnek az újságok címlapjára."
Mi az hogy sikeres? Én már amikor életemben először összekuporgattam 1 millió forintot akkor sikeresnek éreztem magam. Rengeteg ember követi Buffettet és hozzá hasonló befektetőket, és bizony akiknek ezek közül helyén van az esze, azok elég jó anyagi helyzetben vannak. Nem feltétlen milliárdosok, hisz ahhoz kell tőke és időhorizont, de normális keretek között is igen szép vagyonokat is fel lehet halmozni.
Kissé szürke zóna számomra még a megszűnés kérdése. A csőd egész egyértelmű, ott utolsóként a sorban majdnem biztosan bukja az ember a befektetését. Összeolvadás, felvásárlás, tőzsdéről kivezetés esetében viszont valamilyen formában szoktak a részvényesek részesülni az ügyletből. Mik a tapasztalatok, ilyenkor többnyire rosszul járnak a kisbefektetők?
Lehet pénzügyi üzenete a jelenséget leíró cikknek, ha nem is meghökkentően új. Például hogy a tőzsdeindexek biztosabb jövedelmet jelentenek mint egy-egy nagy és akármilyen stabilnak gondolható multi. (Amennyiben az eltűnők az 500-ból már egy-két évvel korábban eltűnnek mint hogy ... történne.) Ha pedig a megszűnéseket kiváltó jelenségek gyorsuló tendenciát mutatnak illetve nagyon hektikusak, az akár az indexek jövedelmezőségének mérséklődését is magyarázhatja.
(Egyébként én is valahol 40 év körülire saccoltam volna az átlagos életutat.)
Nem kukacoskodni szeretnék, csak próbálom megérteni. Az élettartam (lifespan) értelmezésem szerint a születéstől a megszűnésig értendő. A kor (age) születéstől a mai napig. Amit nem értek, hogy az ábrán élettartamról van szó. Azt hogy lehet vizsgálni, hisz az a cég ami az indexben van nyilvánvalóan él, tehát nincs élettartama, csak kora. Hogy világos legyen mire gondolok. Egy érettségiző lányosztály átlagos életkora 18 év, viszont (várható) élettartama kb. 82 év. Mit értek félre? kerestem a statista oldalon módszertant, de nem találtam. Vélemény?
Hát, azért a 2010es top cégek ma is elég jól állnak .. Egy 2000es ábra jobb lett volna...
@kl úgy látom nem vagy megelégedve annak a szolgáltatásnak a minőségével, amit ma itt kaptál. Itt az idő, hogy elállj a szerződéstől, visszakérd a pénzedet, és elmenj a konkurrenciához.
Érdekes, nem gondoltam volna csak ennyi, köszi a cikket!
én 40 évet tippeltem volna első körben
köszi a cikket, megint valami amiről gőzöm nem volt
Vannak erről elég érdekes videok amik pár percben grafikonon mutatják hogy mik a mindenkori legnagyobb cégek kapitalizáció alapján. Ugyan ez pl csak 2020-ig megy, de mégis érdemes megnézni hogy ami 1980-ban még a legnagyobbak közt volt, már mennyire le lett körözve.
youtube.com/watch?v=kfMFDcuDKYA
@Kiszamolo
Kár, hogy kitörölted a dolgaidat: az a mondatod, hogy a kritika az ostobák játéka, ezért te ilyet nem csinálsz, tényleg vitte a pálmát.
A teljesen felesleges, buta vitát tényleg kitöröltem. Vagy nem értetted, mi a baj, vagy nem akartad beismerni. Így vagy úgy, semmi értelme nem volt.
En most jottem el egy cegtol ahol 4 evig dolgoztam, ebbol 3 ev volt a "startup" fazis (sajat fonok) es azutan megvette egy nagy ceg amit mindenki ismer itthon is.
Alapvetoen amerikai ceg volt, de magyar irodaban volt a fejlesztes nagy resze. Csak ez a 2 lokacio volt, a fonokok egyutt jartak egyetemre ugy sikerult ezt a fura strukturat osszehozni. Mi kb 2x annyit kerestunk mint mashol itthon, amerikai szemszogbol kb 10-ed annyit fizettek mint ott kellett volna egy szoftverfejlesztoert.
Az akvizicioval jol jartunk, en kaptam egy evi fizut bonuszkent, de volt aki 10, es meg ennel is tobbet (amerikai stock option, cash deal) szoval nem panaszkodom, de!
A ceg a vasarlasnal valoban megszunt letezni, bar probaltak ugy csinalni h ne, de brutalis modon elkezdte rank eroltetni a nyilvanvaloan rosszul mukodo folyamatait, es a termekeink elszurasart, gyakorlatilag semmive valt amin 3 evig dolgoztunk
@tom Attól függ mennyiért vetted a cég részvényeit, és mennyi a felvásárlási ár. Ha túl magas áron vásárolsz, akkor lehetsz bukóban is egy ilyen tranzakcióval. Például rossz hír előtt vettél részvényt, majd leesik a felére az ár, és ekkor előjön egy másik cég, hogy megvennék a céget (Activision felvásárlás volt hasonló). Ami meglepő, hogy sokszor akkor kell menekülni, ha a céged felvásárlásba kezd. A Bayer-t tönkre tette a Monsanto ostoba felvásárlása, ott már elég messziről látszott, hogy CEO ego növeléséről szól az egész.
60-100 évet tippeltem volna. Pont a Nokia példája miatt. Kívancsi leszek, hogy a Google meg a Microsoft megéri-e a 60-at. Szerintem igen, de meglátjuk.
"Annyi a befektetési következtetés, hogy hosszú távra ne egyedi részvényt vegyél, hanem indexet."
sosem értettem, miért veszi valaki 1 vagy 2 mamutcég részvényeit.
Ha kockázatkerülő vagy, vegyél indexet 50-1000 céggel.
Ha az extrém kockázatot szereted, tarts pár kis cég részvényei, azoknak megvannak az extrém növekedési (és kisebb mértékben bár, de extrém bukási) potenciálja is..
Léteznek, fényképező kiegészítőket, nyomdai cuccokat, kemikáliákat gyártanak vagy gyártatnak és rányomják a nevüket. Pont multkor vettem néhány Kodak elemet.
@kl
Annyi a befektetési következtetés, hogy hosszú távra ne egyedi részvényt vegyél, hanem indexet.
Pont ez a kérdés futott át az agyamon a minap az ilyen 30-100 P/E-k láttán.
@Kiszamolo @KL
Attól, mert nem tudok főzni, még mondhatom egy étteremben, hogy nem jó a kaja.
Nekem a diskurzusból nem az a benyomásom, hogy KL kelt rosszkedvűen.
Ráadásul a kritikája jogos volt. A felvásárlással gyakran jól jár a befektető, a csőddel meg mindig rosszul jár. Így ezek arányainak említése nélkül nem túl informatív a cikk, i.e. semmilyen következtetés nem vonható le belőle.
E N N É L L A S S A B B A N N E M T U D O M M O N D A N I:
A cikk egyetlen dologról szól, meddig él egy amerikai tőzsdei cég. Meddig élt 1920-ban és meddig él most.
Pont.
Nem szól a túrós csusza receptjéről, a gyarmatosítás korának dicstelen cseledeteiről és nem szól arról sem, hogy hányszor veszít és hányszor nyer egy befektető egy csőddel, felvásárlással vagy bármi egyébbel.
És nem szól még ezer másik dologról sem.
S ha te nem tudsz abból semmit levonni következtetést, hogy 15 évente kicserélődik a 10 legnagyobb cég 60%-a az amerikai tőzsdeindexben, hogy a ma sztárjai 20 év múlva sehol nincsenek, akkor nem tudok veled mit csinálni.
Hagyjuk már abba ezt a hülyeséget.
Ezt már nem először hallom, hogy megszűnt a Kodak, honnan van ez az infó? Amúgy létezik még, bár nehéz idők járnak a cégre és persze nem tagja már az S&P 500-nak sem (2010 óta), de azért most is ér 300 millió dolcsit és van 4200 dolgozója a finviz.com szerint.
@bal "Egy másik érdekes aspektus a sikeres emberek életútja. Soros vagy Buffet pályájának sikere nem értelmezhető anélkül a sokezer wannabe milliárdos nélkül, akiknek végül nem sikerült. Csak hát ők nem kerülnek az újságok címlapjára."
Mi az hogy sikeres? Én már amikor életemben először összekuporgattam 1 millió forintot akkor sikeresnek éreztem magam. Rengeteg ember követi Buffettet és hozzá hasonló befektetőket, és bizony akiknek ezek közül helyén van az esze, azok elég jó anyagi helyzetben vannak. Nem feltétlen milliárdosok, hisz ahhoz kell tőke és időhorizont, de normális keretek között is igen szép vagyonokat is fel lehet halmozni.
@usespanner : Azert nezz ra a Google vagy az Apple 10 eves chartjara. Otszorozodtek? Tizszerezodtek? Ugyanezen a tavon az S&P 500 kb. haromszorozodott.
Ezt csak azert mondom, mert teljesen valid strategia volt az elmult 10-20 evben az is, hogy ha megvetted azokat a cegeket, amik a csapbol is folytak, aztan megis te voltal a legnagyobb kiraly. Ez olyan ertelemben sajnos trend is, hogy ha valaki eleg nagy, kb. vegtelen mennyisegu keszpenzen ul es igy gyakorlatilag korlatlan lehetosege van lejtositeni a palyat a tobbieknek. Lobbizas, politikusok a zsebben, okos offshoreozas, sajat reszvenyek felvasarlasa, feltorekvo vetelytarsak felvasarlasa / ellehetetlenitese, stb. Igy pl. en nem tudok ujjongani, hogy a Microsoft megelte a 40. szulinapjat es a Facebook gyakorlatilag labon kihordta a metaverzum nevu agybajt. Ha olyan hatekonyan mukodne a piac, hullananak ezek is, mint a legyek.
Sajnos linket nem enged másolni, de a 2000es lista:
GE, Exxon, Pfizer, Citi, Cisco, Walmart, Microsoft, AIG, Coca-Cola, Intel.
Egyikről sem mondanám, hogy nagyon rosszul szerepel azóta, pedig ennek lassan 25 éve.
A cikk viszont nagyon érdekes gondolatmenetet indít el, azzal hogy a jelenlegi Top10ből csak a Ms volt ott 10 eve...
Kérdés, hogy trend forduló volt az elmúlt 10 évben vagy csak az előző 40 évből kiindulva van pár cég, amik körül éppen nagy a hype.
@aaa
"Annyi a befektetési következtetés, hogy hosszú távra ne egyedi részvényt vegyél, hanem indexet."
Megjegyezném, hogy az indexet valójában úgy tudod venni, hogy veszel egy etf-et mondjuk, ami egyedi részvényeket vesz, tehát igazából így is egyedi részvényeket veszel, és még időzítesz is, pont úgy, ahogy az index. Csak sokfélét veszel és alacsony költségen, ami kisbefektetőként valóban jobb, mint néhány egyedi részvényt venni relatíve magas költségen és így megpróbálni időzíteni (ahol jobb=kisebb a variancia, ami fontos, ha nem élsz ezer évig és nincs végtelen vagyonod).
Szóval az a sokkoló hírem, hogy végülis te is egyedi részvényeket veszel:-)
És ez egy jó következtetés egyébként, de nem vonható le egy olyan ábrából/tanulmányból, amiben az a cég is egy darab, amit a részvényár dupláján felvásároltak, meg az a cég is egy darab, ami tönkrement és nem mutatja meg az arányokat.