A GDP egy közkedvelt mérőszám, elvileg mutatja, mennyivel nő (vagy csökken) egy ország gazdasága és hogyan áll az ország más országokhoz képest.
Bővebben a GDP-ről:
Csak hát őszintén a kutyát nem érdekli, hogy az ország gazdasága mennyivel nő, az embereket az érdekli, hogy a saját vásárlóerejük mennyivel nő. Mert hiába van tele autógyárral és akkumulátorgyárral egy ország, ha az emberek éhbérért kénytelenek robotolni ezekben a gyárakban és fordítva, kit érdekel, mennyi a GDP, mennyivel nő a milliárdos cégtulajdonosok vagyona, ha a kisember jól keres és jól él?
Ezért van egy másik mutató, ami pontosan azt mutatja meg, hogyan élnek az emberek, mennyi elkölthető jövedelmük van, mennyit fogyasztanak. Ezt a mutatót korrigálni szokták a helyi költségekkel, hiszen nem mindegy, hogy egy budapesti vagy egy luxemburgi albérleti díjat, egy bukaresti vagy berlini fodrászt kell kifizetned a helyi fizetésedből. Ha ezeket a kiadásokat a helyi árszintnek megfelelően korrigáljuk, már láthatjuk, hogy mennyi pénzt költ egy-egy ország lakója átlagosan az Unió átlagához képest.
Nemrég tette közzé az EU statisztikai hivatala a tavaly év végi állapotot. Ime, így állnak az országok (lakosai) az általuk elköltött jövedelemmel (A képek kattintásra nagyobbak lesznek, mint máskor is.):
Érdemes még megfigyelni a balkáni, nem uniós országok vásárlóerejét. Uniós tagság nélkül Magyarország is valahol ott tartana, ahol most Szerbia. Mert van élet az Unión kívül is, csak sokkal rosszabb.
Egy ország fejlődését önmagában nincs értelme vizsgálni, hiszen rengeteg külső gazdasági befolyás ér egy országot, főleg egy kicsi kelet-európai országot. Azonban ha a fejlődést a többi, hasonló országhoz mérjük, amiket ugyanazok a pozitív vagy negatív befolyások érnek, már látható, hogy melyik ország (kormány) hogyan teljesített a többi hasonló országhoz képest.
A fenti mutató így alakult a környező országokban és Magyarországon 2011 és 2022 között:
Érdemes megnézni, melyik ország mennyivel került közelebb az uniós átlaghoz az elmúlt 12 évben. (Szlovákia az egyetlen, aki csak egy százalékpontot tudott javítani tíz év alatt. Ennek ugyanaz az oka, amiért minket is lehagyott mindenki más a növekedésben: autóipari összeszerelőüzemet csináltak a szlovákok is az országukból, ami rosszul fizetett gyári szalagmunkát jelent. Most már látszik, hogy miért volt ez nagy hiba.)
(Update: hiányoltátok Horvátországot. 2011-ben három százalékponttal mögöttünk volt, most három százalékponttal elénk került. Észtország, Lettország és Litvánia 63, 54 és 55%-on állt, a mostani helyezésüket látjátok az első ábrán, 79 és 95% közötti értékekkel. További országok 2011-es helyezése a linken található meg, a jelenlegi állapotuk pedig az első ábrán.)
Egy két és fél éves cikk a kelet-európai mutatók összehasonlításáról:
Ezekkel az adatokkal már lehet dolgozni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan teljesített a lengyel, román vagy a magyar kormány az elmúlt tizenpár évben.
