Kelet-európai statisztikák
Annyira nem lehet hozzáférni normális statisztikai adatokhoz (noha vannak, csak kevés szó esik róluk a médiában), hogy gondoltam, kigyűjtök néhány jellemző adatot Magyarországról és a régióról, hogy látható legyen, hogyan változik a régió és Magyarország gazdaságilag és egyéb tényezők tekintetében.
Használjátok egészséggel.
Egy főre jutó GDP alakulása dollárban:
Munkanélküliség aránya: (Lengyelország nem látszik, ott van Magyarország alatt és mögött 3,27%-os aránnyal.)
GINI index (mennyire megosztott a társadalom anyagilag, minél kisebb, annál jobb.)
Adóbevétel a GDP arányában (minél kisebb az érték, annál kevesebbet vesz el az állam):
Nők termékenységi rátája (egy szülőképes nő hány gyereket szül az élete során. Ha az érték nő, nő a gyerekvállalási kedv az adott évben):
Inflációs ráta 2019-ben:
Infláció Kelet-Európában az elmúlt 10 évben:
Medián jövedelem (fizetés) országonként. (Medián jövedelem az, aminél az ország pont fele kevesebbet, a másik fele többet keres. Hasonló az átlagfizetéshez, csak pontosabb képet ad, mert a magas fizetések egy-egy régióban vagy szakmában nem torzítják annyira.)
Államadósság mértéke a GDP arányában:
Nők aránya a kormányban:
Születéskor várható élettartam változása: (Magyarország a Szerbia felirat alatt zölddel.)
Halálozás 30 és 70 év között rák, szív és érrendszeri, légzőszervi problémák és diabétesz miatt százalékban:
Meg tudnád mondani, hogy ezek melyik szervezet adatai. A statisztikai adatokkal az a bajom, hogy néhol visszamenően változnak. Pl. tisztán emlékszem, mert néhány éve utána néztem és számoltam, hogy a mi kis KSH-ánknál a 2009-es GDP -9% volt. Most meg az Elmúlt tíz év és a számok cikkben látom a GDP-ábrán, hogy -6.5%. Leellenőriztem, valóban annyi. Honnét találtak 2.5%-ot?
Ez az adat országon belül népcsoportonként is érdekes lenne, mert nem mindegy, hogy a mélyszegénységben élőknek nagy a termékenységi rátája vagy a jobbmódú családoknak.
A mélyszegénység általában újratermeli önmagát, az oda születő gyerek esélyesen nem tud majd kitörni, mert visszahúzza a környezet.
A KSH mindig előzetes GDP adatokat ad csak, van, hogy másfél évvel később korrigálják, ez elég bevett szokás. Mondjuk 2,5% azért sok.
Rá kellene keresni, mikor és miért módosították.
Erről már írtam. A diplomások között úgy csökkent a gyerekvállalási kedv Magyarországon, hogy közben nőtt az arányuk és a nyolc általánossal rendelkezők között úgy nőtt, hogy közben kevesebben lettek.
Rá kell keresni google-lel, ezek elérhető adatok.
Egyetértek, baromi nehéz normális adatot kibányászni. Pl. a Eurostatból nekem még sosem sikerül.
Ami nagyon érdekelne a bérhányad hosszú távon, sehol sem találtam.
Az összes többi országnak 0 volt az államadóssága, mert pl a baltiak nem vállaltak jogfolytonosságot a Szu-val (bár talán nem is volt a Szu-nak adóssága).
Ráadásul Lengyelország mellettünk megy szinte mindenben.
az elmúlt 10 év esetleges kudarcai meg természetesen az “elmúltnyolcév”-vel magyarázhatóak 😀
Ebben is egyet értek, valóban több tényező van.
Mindennek előtt leszögezem, teljesen együtt érzek a baltiakkal. Olyan öreg vagyok, hogy 1988-ban jártam ott. Akkor már volt olyan üzlet, ahol oroszul nem szolgáltak ki, csak angolul vagy németül, holott rengeteg orosz betelepített van. És emlékszem egy Heti Válasz cikkre egy észttel: amikor feltették neki kb. ua. kérdést, mint gaborr, azt válaszolta: mi felmostuk a padlót a kommunistákkal. Na nálunk ez is elmaradt. Pl. rengeteg MSZMP/KISZ KB-sból demokrata lett. De amiért ebbe a körmondatba kezdtem: nagyszámú oroszajkú kisebbség van, amelynek nincs állampolgársága – és arra sehol sem találtam adatot, ők hogyan szerepelnek a statisztikában; pl. az egy főre jutó GDP-nél az ő munkájuk szerepel, de visszaosztás is van rájuk, mert nem polgárok? Ha csak a munka szerepel, de nincs rájuk visszaosztva, akkor könnyű szép adatot kimutatni
A minimálbér emelkedést érdekes lett volna látni, elvileg nálunk erre a legszegényebb kereső rétegre irányult figyelem többször az elmúlt években. Nem tudom, hogy mennyien lehetnek ott leragadva, ha hinni lehet a munkaadóknak (nem lehet) akkor sírtak minden egyes emeléskor, hogy nem tudják kitermelni.
A kb 82% államadósságot nem tudom hova tenni, a wikipedia szerint közel 70%-ra mentünk le az elmúlt 10 év alatt 80ról, szemre 82% aminek látszik sosem volt.
A törpeállamok valóban érdekesek, de azt nehéz lenne belelátni, hogy mind megvilágosodtak, nem tudom, hogy méretük, vagy a skandináv szomszédság releváns volt-e az erősebb trendben.
De akkor minek nevezzük Ukrajnát és Fehéroroszországot? Még Keletebb Európa?
Vásárlóerős GDP-t mutató grafikon nem volt elérhető? SZVSZ simán csak a dollárra való átszámítás kissé becsapós: pl. ha 300 helyett 150-nel osztjuk, akkor pár éven belül kétszeresére ugrik a GDP?
Igen, a dollár árfolyam-változása feleslegesen bezavar, de mivel az összehasonlítás a lényeg, minden szépen látszik.
Nem szeretnék politizálni, de nekem úgy tűnik, hogy a válságtól való időbeli távolodás hozta meg a gyerekvállalási kedvet egész Kelet-Európában, és az ilyen CSOK-bohóckodások semmilyen – a trendtől pozitívan eltérő – eredményt nem hoztak.
Államadósság elengedése: úgy rémlik, hogy Lengyelországnak más államokkal szemben volt főleg adóssága, amelyet elengedtek, ez politikai döntés is volt. Magyarország nagy arányban magánbankok felé tartozott.
(Gyorsan rákerestem, annyit találtam elsőre, hogy Mo. először svájci frankban, majd dollárban, végül japán jenben és DM-ben adósodott el a rendszerváltás előtt. Ráadásul rossz ütemben választott devizanemekben, mindegyik erősödött pont a hitelfelvételek után, ez is megnyomta az adósság terhét.)
A median jövedelem linkje nem műkszik, megosztanád mégegyszer? Amúgy nettó vagy bruttó?
Köszi
Ez például egy 2016-os adat:
ec.europa.eu/eurostat/documents/4187653/10321583/Deaths+by+cancer/aa589147-89c3-a294-eb6c-37b366f7c8f0?t=1580800516276
Magyarország nagyon régóta igen kiemelkedő nem csak a Baltikum, de világviszonylat szintjén is a daganatos megbetegedésekben. Ezen sokat gondolkodtam, hogy miért van így. Sok ország lakója eszi ugyanazt az egészségtelen kaját és nem az van, hogy máshol is ugyanennyi a daganatos, de ott képes az egészségügy meggyógyítani őket. Egyszerűen rohadt sok daganatos megbetegedés van Magyarországon és egyre csak nő. 🙁
Akárhogy nem akarom ezt hinni, mindig oda jutok, hogy ehhez hozzájárul részben a magyar néplélek is, hogy állandóan kesergünk, egymást lehúzzuk, keresztbe teszünk és legtöbben emiatt mindig boldogtalanok.
Mondjuk a 2020-as adatokkal egészen más lesz a helyzet, plusz a román adatok folyamatosan ellentmondanak saját maguknak. A demográfiát nem csak a TFR adja vissza, hanem a CBR (1000 lakosra jutó születések száma) is. Románia TFR-ben most első Európában, CBR-ben az utolsók egyike, plusz 2020-ban eddig közel 25%-al csökkent a születések száma, amit semmi nem magyaráz (ez kb háborús visszaesés), hiszen a már megszületettek/meg nem születettek még egy dübörgő gazdaságba és rakétaként növekvő reálbérekbe fogantak.
Nálunk 2020-ban erősen csökkenő szülőképes korú női cohors mellett az elmúlt 10 év legmagasabb születési száma lesz, és 1996 óta először megy majd a TFR 1.50 fölé.
ui: a térségben egyedül a cseh népmozgalom irígylésre méltó
Az élettartam pedig egy szakasz: a születéstől a halálig tartó időszak.
en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_inequality-adjusted_HDI
Ha a számokat nézzük, Magyarország fejlettségét tekintve a Monarchia idején is valahol Csehország és Románia között volt, ma is pont ott van. elég sok, különböző mértékegységet bedobott, amik szerint a különböző országokat rangsorolhatjuk. Ha ezek közül csak egyet választhatnál, melyik lenne az és hol látnád szívesen az országot a rangsorban reálisan?
Ehhez a poszthoz. A GDP-t nem vásárlóerő-paritáson kellene néznünk? Jó, hogy itt van egy csomó adat, de egyáltalán mit szeretnénk kiolvasni belőlük?
Pl. Kanadában az 50%-os női kvóta eredménye:
1. Chrystia Freeland (pénzügyminiszter) – munkatapasztalat: újságíró és több bestseller könyv írója
2. Patty Hajdu (egészségügyiminiszter) – munkatapasztalat: grafikus tervező és hajléktalanszálló igazgató
3. Marie-Claude Bibeau (agrárminiszter) – munkatapasztalat: segélyszervezetekben project manager és kemping tábor tulajdonos
Bárcsak viccelnék.
Ez kétségtelenül egyfajta trend, aminek mégis masszívan ellentmond a balti országok sikere.
A történelmi, kulturális és földrajzi helyzet meghatározó, de nem kizárólagos faktorok. Ha lenne rá társadalmi igény (nincs), egyfajta konszenzus (ismeretlen fogalom a permanens megvédés közben), és arra alkalmas vezetők (ehhh…), nálunk is sikerülhetett volna.
Gondoljatok bele, milyen csoda zajlott itt a reformkorban, ebben a belterjes, feudális, periféririkus, ténylegesen is elnyomott országban. Minden adott volt az elmúlt 10 évben egy újabb ugráshoz előre – ehelyett léptünk néhányat hátra…
Chrystia Freeland volt újságíró is, olyan szennylapoknál, mint a Financial Times, Wall Street Journal meg a Reuters.
Biztos sokkal kevesebbet ért a gazdasághoz, mint a mi külügyminiszterünk a külügyhöz, aki régi diplomata családból származik, évtizedeket töltött el a Külügyminisztériumban kiküldetésen, mielőtt kinevezték volna. Ja nem, de szereti a focit és 16 éves kora óta a párt leglelkesebb követője volt, ő volt a legfiatalabb országgyűlési képviselő evör, akit listáról nyomtak be. Aztán kormányszóvívő lett. De legalább férfi.
Mind a kettő ugyanolyan politikai kinevezett, csak az egyik nő, ennyi a különbség.
Itt a kismillió államtitkár listája: hu.wikipedia.org/wiki/A_negyedik_Orb%C3%A1n-korm%C3%A1ny_%C3%A1llamtitk%C3%A1rainak_list%C3%A1ja
Mind a szakma csúcsáról való, az csak a véletlen műve, hogy bő 90%-a férfi.
Annyit kerestek, de egyetlen nő se volt elég jó, egyszerűen mind hülye, alkalmatlan, ezért lett szinte az összes államtitkár meg a legtöbb miniszter férfi.
2020-11-28 at 19:43
“Mind a szakma csúcsáról való, az csak a véletlen műve, hogy bő 90%-a férfi.”
Volt szerencsém párhoz, van ilyen és olyan is.
Ez mind igaz, amit írtál, de ettől még Ekvi felvetése jogos: a nők aránya egy kormányban semmilyen módon nem határozza meg egy kormány szakértelmét. Pontosan a szakértelem kellene döntsön mindenfajta pozíció esetén, nem pedig a jelentkező neme. Baromság is ez a kvótázás, amit nyugaton tolnak. Most a legújabb őrület a németeknél, hogy a nagy cégek boardjában kötelezően kell majd lennie nőnek. Azt hiszi az ember, ez valami rossz vicc, de nem, tényleg komolyan gondolják ott a kormánypártok.
Érdekes módon ez a kvótázás mindig csak cégvezetők vagy politikai vezetés kapcsán jön elő. A kukásoknál, ipari alpinistáknál, szénbányászoknál, mélytengeri hegesztőknél valahogy sosem akarják előírni, mennyi nő legyen legalább. Ki érti ezt?
Feltűnt, hogy senki nem hozta fel, hogy a magyar születésszámba beleszámolják az országelhagyók már külföldön született magyar gyerekeit is.
Miért?
Mint például a feketék egyetemre járása az USA-ban a hatvanas-hetvenes években. Annyira szerettek volna a puccos egyetemek “koszos, rühes” feketéket is felvenni a kényes, felsőosztálybeli fehér úrficsúrok közé, de egyszerűen nem találtak senkit, aki elég okos lett volna hozzá.
Hát akkor előírták nekik, hogy hány százaléknak feketének kell lenni és kész. Lett is nagy hőzöngés. Elröppent ötven év és már senki nem csodálkozik azon, hogy feketék is járnak egyetemre. Ha másképp nem megy, akkor így kell.
Máshol már a miniszterelnök vagy az elnök is nő, nem is egy országban. Merkel, Új-Zéland, Szlovákia és a többi. S hát valahogy sokkal jobban mennek a dolgok azokban az országokban, mint itthon.
El tudnád képzelni, hogy egy nő akárki legyen idehaza? Elnök vagy miniszterelnök? Na, ez a probléma.
“Nicholas, ezt hívják pozitív diszkriminációnak. Akkor van rá szükség, ha egy társadalom nem tud továbblépni a begyöpösödött beidegződések miatt.”
Mivan? Nehogy már te döntsd el, mit gondoljanak a társadalomban az emberek? Ki vagy te, hogy ezt eldöntsd? Felnőtt embereket ne akarjon senki, se te, se a kormány nevelni.
“Máshol már a miniszterelnök vagy az elnök is nő, nem is egy országban. Merkel, Új-Zéland, Szlovákia és a többi. S hát valahogy sokkal jobban mennek a dolgok azokban az országokban, mint itthon.”
Szlovákiában férfi a kormányfő, nem tudom, hogy jön ide.
Németo-ÚjZ: Ezekben az országokban akkor is jobban mentek a dolgok, amikor férfiak vezették őket és akkor is jobban mennének, ha most férfi vezetné. Vagy szerinted ha holnaptól Magyarországon női miniszterelnök lenne, akkor fejlettebb lenne, mint Németország vagy Új-Zéland?
Mindegyik cég profitot akar termelni. Ha ezt női vezetőkkel jobban lehetne csinálni, már mindenhol ők ülnének a boardokban. Valamiért mégis férfiak ülnek. Ettől egyébként nem biztos, hogy általában jobb vezetők, mint a nők, az is lehet, hogy sokkal kevesebb nő akar vezetővé válni, mint férfi, ezért alakulnak így az arányok. Mint ahogy kevesebb nő akar kamionsofőr, ipari alpinista lenni, míg óvodapedagógusok inkább nők és nem férfiak. Ezek nem is zavarnak senkit, fura módon csak a menedzserek meg az állami vezetők között akarnak mindig kvótázni.
Ha neked lenne céged, te sem akarnád, hogy az állam beleugasson, ki lehet menedzser.
Azzal én sem értek egyet, hogy magáncégnél az állam megmondjon bármit is és nem is mond meg.
Egyszerűen csak ciki magának a cégnek, amikor a fotón 25 manager vigyorog és egy nő sincs közötte. Vagy mind fehér, miközben az ország fele nem fehérbőrű az USA-ban. 1960-ban evidens volt, hogy csak fehér öregúr lehet egy board-ban. Szerencsére ma már ez nem evidencia, hanem überciki.
Nem azt mondtam, hogy nőnek KELL lennie. De LEHETNE. Mert van olyan nő, aki sokkal jobb lenne, mint rengeteg férfi. Viszont jelenleg a feudális Magyarországon ezt sokan még elképzelni sem tudják.
60 éve nem járhatott fekete egyetemre az USA-ban. Aztán nyolc évig fekete elnöke volt az országnak. Utána kevés híján meg egy női elnöke. De lett inkább egy macsó fehér férfi, szerintem nem jártak jól a cserével.
Kifejtem. A kelet-nyugat tengelyen túl Észak-Európa is teljesít legalább annyival jobban a mediterrán térségnél. Észtország is egy köpésre van a finnektől. Számok. Ha annyira kafa minden a baltiaknál, miért vándorolnak ki a mi térségünkhöz képest is rekordarányban? Az általam citált rangsor szerint az euró bevezetése dobhat kicsit egy ország helyezésén, én azért hosszabb távra tervezek, mint amennyit jósolok a közös európai fizetőeszkönek.
A baltiakat szolgálja, hogy valós veszélyben érzik magukat az orosz medvétől, nekik húsba vágó, hogy jobban teljesítsenek, míg mi itthon csak Sorostól rettegünk. Jó, ezt igazából a fideszesek sem hiszik el.