Nem veszem ki a cégből a pénzt

Rengetegszer találkozok azzal az érveléssel, hogy nem veszem ki a kft-ből a pénzt, mert akkor le kell adózni és azon rengeteget bukok. Inkább bennhagyom a cégben és a kamatos kamat csodája miatt sokkal több pénzem lesz, ha cégként fektetek be, hiszen 15%-kal magasabb összegről indulok, így a végén több pénzem lesz.

Ez egy remek elképzelés, két apró bökkenő van: az egyik, hogy az adófizetést nem elkerülöd, csak elodázod. Mindegy a számolás szempontjából, hogy először szorzok meg egy számot 0,85-tel (15%-ba kerül kivenni a cégből a pénzt) és utána évi 1,05-tel (5% hozamot feltételezve) (ez van, ha kiveszem a pénzt az elején) vagy fordítva, először szorzom meg évi 1,05-tel és a legutolsó évben az egészet 0,85-tel. (ez van, ha a végén veszem ki a pénzt.)

Vizuálisabban az első eset: (X*0,85)*1,05*1,05*1,05*1,05*1,05

A második eset: (X*1,05*1,05*1,05*1,05*1,05)*0,85

A zárójel felesleges, csak azért tettem oda, hogy könnyebben lehessen értelmezni.

Hiszen egyszer ki kell venned a cégből a pénzedet és ha közben a 100 tőke 200-ra hízott, az adó is 15-ről 30-ra, tehát a hozamok után is fizeted a 15%-os adót.

A másik probléma, hogy magánemberként kivéve a pénzt TBSZ számlán kamatadómentesen tudom befektetni a tőkémet, míg cégként bár nem fizetek kamatadót a hozamra, viszont nyereségadót igen a pénzügyi műveletek eredménye után, jelenleg 9%-ot.

Tehát még a hozamra is több adót fizetek közben. Évek múlva nem hogy több pénzem nem lesz, hanem egyenesen kevesebb.

Ezért nincs sok értelme feleslegesen bennhagyni a pénzt a cégben, ha ott egyébként nincs rá semmi szükség, csak azért nem veszed ki, hogy ne kelljen adóznod utána. Mert egyszer úgyis kell majd a nagyobb összeg után adózni és ugyanott leszel, illetve még hátrább.

(Felesleges az a pénz, ami se a biztonságos működéshez, se a későbbi beruházáshoz nem fog kelleni, pusztán csak ott van a cég számláján.)

További hátrány, hogy a cég vagyonával felelsz a cég tetteiért, ha kivetted a pénzt és az már a te magánvagyonod, sokkal nagyobb biztonságban van egy esetleges kártérítési per esetén.

S az is elképzelhető, hogy egy kormányváltással emelkedni fognak a céges adókulcsok, így pár év múlva többért fogod kivenni a pénzt a cégből, mint ma. (Persze tovább is csökkenhetnek, de azért arra már sokkal kisebb az esély.)

Mindez egy szép táblázatban. 1 millió forint, kivétel költsége 15%, céges nyereségadó 9%.

Első oszlop: kivettem a pénzt a nulladik évben, tehát már a saját pénzemet fektetem be. Második oszlop: bent kamatozik a cégben a pénz, de még nincs leadózva a kivétel miatt, tehát ez még csak a cég pénze és nem az enyém. Harmadik oszlop: ennyi marad, ha abban az évben veszem ki a cégből a már kamatozott, magasabb összeget. Ekkor lesz az enyém az a pénz, ami eddig a cégé volt.

Share

90 hozzászólás

  • céges
    “5 évig garázsban állt mind” Ezt kizárólag állami vállalatnál tudom elképzelni, ez az a problémakör, hogy hogyan lehet eszközöket kilopni a cégtől – de szerintem az illetékeseknek manapság ennél sokkal hatékonyabb megoldásaik vannak – kezdve a több milliós fizetésektől a semmiért, és az még csak a “legális” megoldás…
    A tulajdonosnak vagy a tulajdonossal megegyező alkalmazottnak eszébe se jutna ilyesmi, hiszen sokkal egyszerűbb új korától kezdve használni azt a járművet amire akarja, miközben a cég fizeti a szervizt, üzemanyagot, mindent… Minek várna 5 évet? 🙂

    “adó-optimalizálás” – egy szint felett lehet, de ahhoz sok minden kell ami nem olcsó és nem éri meg a magyar valóságban, tehát a által felvetett ötlet valószínűleg legálisan nem megy. Kezdve a számláról, amit kiállít a külföldi cégnek, és nincs mögötte valós teljesítés – az nem “optimalizálás”.

  • Kiszamolo
    5 évig garázsban áll mind: az értékének a felét akkor is elveszíti csak az állás miatt. 5 év alatt általában már új típus jön ki.

    S ott van még a finaszírozási költség, az adók, cégautó-adó, biztosítások és még a garázs költsége is.

    A leghülyébb módja az adó elkerülésének….

  • céges
    “A leghülyébb módja az adó elkerülésének….”
    🙂 Ez teljesen igaz. Ám ha a tulajdonos az állam, akkor a (korrupt) vezetőnek a saját szempontjából még ez is racionális lehet – óriási pazarlás, pocsékolás, ezért bukott meg a szocializmus, és fog megbukni minden rendszer, ami arra épül, hogy a köz tulajdona, a közpénz “ingyen” van, ill. arra való, hogy minél többet le lehessen nyúlni belőle. Persze nem mindegy mennyi idő alatt, a társadalom többi része milyen árat fizet érte.

    De itt nyilván nem erről van szó, hanem hogy a cégtulajdonos milyen stratégiát kövessen. Épeszű tulajdonosnak eszébe se jut ilyesmi…

    Amiket írnak többen, hogy “a cégnek veszem, nem drága”, ez valóban benne van a fejekben és tudatosítani kell, hogy nem, tulajként az is a te pénzed, gondold át, mi a jó neked, és erre nagyon jók az ilyen cikkek. Én is köszönöm, pár dolog átgondolását nálam is elindította.

  • untermensch4
    Jól gondolod, “állami”, az egyik volán (mielőtt olvasztották őket). És egyéb módszerek is voltak.
    “Kezdve a számláról, amit kiállít a külföldi cégnek, és nincs mögötte valós teljesítés – az nem “optimalizálás”.”
    A microsoft-os sztori ám valós… de volt olyan tevékenységo kör is ÖVTJ-listán hogy “asztrológia, spiritiszta tevékenység”. No erre vélelmezheti a nemzetiávh hogy nincs mögötte valós teljesítés de az évi kajmán-szk-i nyaralások közötti “hangulat- és szellemidézés” (vagy vmi szebb elnevezés) eléggé megfoghatatlan.
  • jancsika
    Tessék konkrét példa: nyugdíjas jutalom 10.Mt ft
    ktg. SZJA 1,5M
    A 10M rendes bérköltség.

    Tehát kivettél 8,5Mft-ot a cégből 1,5Mszjaért, de úgy, hogy még 0,9Mft taot is megspóroltál. Az effektív adókulcsod 6%, ami már-már a tökéletesen kihasznált KATÁT verdesi.

    j

  • Erste
    @körtefa

    Köszönöm szépen. Egy barátomtól is befutott egy ígéret, de ha péntekig nem jelentkezik akkor a tiéd lesz a nyerő.

  • Dd
    @jancsika: Ez valóban jó ötlet, viszont a Katát sajnos nem verdesi, mert KFT esetén ha legalább az ügyvezetőt bejelented, a bérmininum járulékokat fizetni kell, ami jóval több mint 50.000 ft…
  • Belakovacs38
    A fenti véleménnyel nagyon nem értek egyet. Lehet ész nélkül adót fizetni, hogy kivesszük a pénzt a cégből, csak a végén azt látjuk, hogy semmi értelme nem volt. Az osztalékként kivétel nagyon drága, nem biztos, hogy ez így megéri. Jobb egyenesági nyugdíjas rokont foglalkoztatni, és rajta keresztül kivenni. Az csak 15%. Aztán odaajándékozza nekünk, az meg 0%, mivel szülőről van szó. Ha kiveszi valaki a pénzt a cégből, akkor kimaradhat lehetőségekből, pl volt Cafeteria 0%-os adóval hiteltörlesztésre. Erre azért jó ha van a cégben tartalék simán fizetni, akkor is, ha éppen abban az évben egy kanyi bevétel sincs valami miatt. Autót is elektromosat veszünk cégre, mert arra nincs cégautóadó. Ha magánként vesszük, akkor nem 15 millióFt profit megy el rá, hanem 18-20mFt, mert a többlet ment osztalékadó meg Eho formában az államnak.
  • BlaZember
    És ez mennyire NAV-álló megoldás? Mennyire kell majd utólag befizetni rá (minimum) az elmaradt TAO büntetésekkel növelt értékét egy esetleges ellenőrzésnél? A cég bevételét kicsatornázzuk egy nyugdíjason keresztül, aki egyedüli alkalmazott a cégben. Nehezen húznám rá, hogy ez életszerű.
  • Cartman

    Hogy jön ki a fenti képletből a 6%?

  • Belakovacs38
    Miért lenne egyedüli alkalmazott? Ha meg az, és a cégnek van bevétele, egyértelmű, hogy ő termelte. Miért lenne ezzel a NAV-nak bármi gondja? Orbánnak is volt tanácsadója akit a Covid elvitt, az is nyugdíjas korú volt. Ez mindenesetre egy bíróságon fontos tény, hogy ha a miniszterelnöknek lehet, akkor mindenkinek lehet ráadásul az egész propaganda a nyugdíjas foglalkoztatást nyomja. Természetesen, ha az illető alzheimer kóros, akkor nehezen védhető, de ha jó papírjai vannak és sok tapasztalata, simán védhető. Továbbá nem 1 hónap alatt kell kiadni ezt az összeget, hanem több hónapon keresztül, és akkor egyértelmű, hogy dolgozott.
  • BlaZember
    Ha nem a nyugdíjas szívja le a cég teljes bevételét, vagy annak igen jelentős részét, akkor nem jön ki az említett alacsony adóteher, vagy ahhoz közeli. Az alighanem elmegy a radar alatt. Viszont akkor meg közel van az osztalék terhéhez. Kérdés alig valamivel többért is “érdemes-e” adót csalni (mert ez ugyebár az).

    De ha a cég bevételét elviszi a nyugdíjas bére, az egy kicsit patologikus esetnek tűnik első blikkre. Ritkán hozunk létre céget azért, hogy egy nyugdíjast busásan eltartsunk belőle. Általában a vállalkozó is szeretne keresni a vállalkozásán 🙂 Szóval alighanem a NAV is gyanúsnak értékelné, és esetleg saját hatáskörben hozna egy olyan határozatot, hogy adót csalt a cég, és fizesse be az eztmegazt. A határozat után a cégnek kell bíróság előtt bizonyítsa, hogy nem csalt adót (de). Ott lehet bedobni az Orbános érvet, aztán megnézni a reakciókat. Saját költségen.

  • jancsika
    Egy már működő cégre írtam pénzkivételi módot. Nem azért alakul a cég hogy adót csaljon és nem egyszemélyes.

    Ez lehetőség a jelenlegi szabályok szerint. Persze lehet szinezni ( pl tag a nyugdíjas és most olyan kedve van kivesz egy 20 ast) , de a lényeg nem ez, hanem, hogy az osztalék helyett más törvényes utak is léteznek.

    A nagyok alapítványnak utalják az alapítvány meg elkölti. Legfeljebb nem adóalap csökkentő…

    A Nav nem bírságolhat meg senkit sem azért mert magas a fizetése. Vagy ha igen akkor a parlamenten kell kezdeni…
    J

  • Belakovacs38
    Látom az alapvető fogalmakkal sem vagy tisztába. Az osztalékot sem a bevételből veszed ki, hanem a nyereségből, ami a bevétel minusz kiadásból jön ki és ezután még a cég nyereségadót is fizet, majd a maradék egy részét tudod felvenni osztalékként. Azért egy részét, mert a másik megy eredménytartalékba, ami kell a cég működéséhez. Pl iparűzési adó valamint adóelőlegek stb, amit az előző év alapján állapítanak meg. Ezt akkor is fizetnie kell, ha nincs bevétele, majd később visszaigényelheti, de akkor is be kell fizetnie adóelőleg címszó alatt. Tehát, amikor pénzt veszünk ki a cégből, akkor az nem azt jelenti, hogy megkopasztjuk csontig.Továbbá ha egy nyugdíjas x évig dolgozik egy cégnek, a törvények alapján jogosult végkielégítésre is, függetlenül attól, hogy ez akár veszteségessé teheti az adott évben a céget! Ebbe a NAV nem köt bele, mivel ez mind törvényes!
  • attila
    Különbséget kell tenni ész nélküli adóoptimalizálás és ésszerű között.
    Az egyikbe sosem fog belekötnie egyetlen nav sem a másikba viszont esélyes. Ha van egy alkalmazott és azt kirúgod majd felveszed helyette a nyugdíjas mamát akkor ebbe nem köthet bele senki, mert éppen erre a célra van a törvény. A mama jóval nehezebben talál munkát mint a kirúgott 30-40 éves alkalmazott. Ha a cég nyereséges minden évben és te osztalékként szoktad kivenni a pénzt, majd most felveszed a mamát és bejelented bruttó 500e – re havonta akkor az más valóban necces. Ha csak minimálbére akkor azt szerintem nem fogja sajnálni tőle a nav.
    A másik lehetőség hogy a mama tulajdonos lesz a cégben és akkor bátran bejelentheted bármennyire, de ott meg észnél kell lenni hogy mennyiért veszi a tulajdonrészt és majd vmikor mennyiért adja el, stb.
  • AKK
    Igazad van, köszi az infót!
    Ennél már csak a 4 gyermekes nyugdíjas anyuka az optimálisabb, mert ott már szja sincs. 0% adó gyakorlatilag.
  • Kmiki

    En a magam reszerol nem elek az 50%-os ipa kedvezmennyel, ha mar igy rakerdeztel.

  • BlaZember
    Ha van egy nyugdíjas alkalmazottad, az oké. De ha egy korábban osztalékot fizető cég nem fizet osztalékot, mert helyette bejelentett egy nyugdíjast X millió forintos fizetésre, az felizgatja az adóellenőrt.

    Közel 20 éve van cégem, veszek ki osztalékot. Tudom hogy megy. Ott van a hozzászólásod felett Jancsika mire gondolt: osztalék helyett nyugdíjason kivenni amit ki lehet. Tehát eltüntetni a nyereséget bérköltséggel, 15% adó mellett. A gond az, hogy ekkor valótlansággal félrevezeti az adóhatóságot (hiszen valójában nem történik munkavégzés) azért, hogy kevesebb adót fizessen. Ez véletlenül pont a költségvetési csalás definíciója a Btk-ban, amiért 2 évig terjedő letöltendő is járhat. Lehet persze, hogy a NAV nem veszi elő vele. De érdemes meggondolni, hogy a NAV már elég komoly informatikai eszköztárral rendelkezik a hasonló csalások kiszűrésére.

  • kutya

    > Lacsi, mivel szochó mindig van, idén is meg öt év múlva is, ezért a számolás szempontjából lényegtelen.
    Egyáltalán nem, mert ha pl 5 évente veszi ki, akkor 4 évnyi szochót megspórol a maximum miatt. Ha nem lenne felső korlátja az osztalék utáni éves szochó fizetésnek, akkor tényleg mindegy lenne. Más kérdés, hogy elég szűk az az intervallum, ahol az elveszett kamat stb kevesebb, mint az évi 600e szochó, amit megspórol ezzel.
  • Danhadnagy
    egyik híres budapesti gym oldalán lehet ekőfizetni online tréningekre. De csak paypallal lehet fizetni. Így lehet igazán adót elkerülni. Azt mennyire tudja lekövetni a NAV?
  • Tamas
    Miért ne lenne munkavégzés? Pl. adott egy 10-15 fős cég, ahol van két ügyvezető, családtagok. Egyik kevesebbet keres, a másik ügyvezető nyugdíjas, ő többet. Ellenben a fiatalabb ügyvezető osztalékban vesz ki pénzt az alacsonyabb fizetése mellé.
    Esetleg van még egy harmadik családtag, szintén nyugdíjas, aki más tevékenységet végez a cégben. Hol itt a félrevezetés?
    A többi 10 alkalmazott meg normálisan, minden bejelentve, adózva. Azt senki sem határozhatja meg, hogy xy családtag miért kap aránylag magasabb fizetést. Azt sem mondják meg, hogy ne 1200 Ft-ért add a kenyeret, hanem 300-ért.
    A lényeg,hogy ne legyenek extrém esetek, de ez is relatív mi az extrém,mert 1 milliárdos cégnél a 100-200 millió sem biztos hogy az, de egy 20 millás cégnél meg lehet furcsa ha nettó 1 milla a fizetés vagy 5 milla az év végi prémium.
  • jobb
    “pl tag a nyugdíjas és most olyan kedve van kivesz egy 20-ast” => ezt mégis hogyan, milyen címen? Azért besz@rnék, ha a cégtársamnak olyan kedve van, és kivesz 20M-t (de akár 1 forintot is) a cégből, csak mert olyan kedve van…
  • BlaZember
    Ezzel semmi baj. Ha nyugdíjas egy tulajdonos, az nyilván egy valós helyzet… Gond akkor van, ha osztalékfizetés _helyett_ bejelentünk nyugdíjast, és adunk neki magas bért (amit majd ő nyilván odaad nekünk), mert úgy kevesebb az adóteher. Ez az, ami adócsalás. Ha én eddig évekig osztalékot fizettem, majd miután tavaly eltörölték a nyugdíjasok közterheit bejelentem apámat a cégbe az osztalékalapot lefedő fizetéssel, az egy “picit” gyanús helyzetet teremt. Ezt kivenni a sorból a NAV-nál csak szándék kérdése, mert minden a rendelkezésükre áll, hogy ezt automatikusan észrevegyék.

    A lényeg, hogy attól, hogy nyilvánvalóan legális dolog nyugdíjast foglalkoztatni kedvező adóterhekkel, egy ilyen okosság simán lehet adócsalás is, ha nem a valóságot tükrözi.

  • jobb
    Javítsatok ki, de nem úgy van, hogy ha osztalékfizetés van, akkor minden tulajdonosnak kell osztalékot fizetni. Ha van egy kft, aminek van két tulajdonosa, akkor olyat nem lehet csinálni, hogy csak az egyiknek fizetünk osztalékot, a másiknak nem. Szerintem.
    Konkrétan: kft, 3 tulajdonossal, 40-30-30 arányban. A cég év végi eredményből fizet 10M osztalékot. Akkor mindenki kap – sorrendben – 4-3-3 millió forint bruttó osztalékot. Természetesen, hogy ebből kinek-kinek mennyi a nettója, az az adott helyzettől függ. Pl, az egyiknek nincs semmi más jövedelme, attól levonják az szja-t és a szocho-t, a másik pl (akár máshol szerzett) munkabérével kimaxolja a szocho-t, akkor tőle csak az szja-t vonják, a harmadik pl nyugdíjas, akkor tőle csak a szocho-t vonják – ha kell, nem tudom. ha nem kell, akkor tőle semmit.
    De olyan szerintem nincs, hogy csak X-nek fizetünk osztalékot…
  • Belakovacs38
    Olyan nincs, hogy 1 tag önkényesen kivesz pénzt a cégből. Ha osztalék, akkor az összes tulajdonos kap a részarányának megfelelően. helyesen írtad a példát.

    Ha csak a nyuggert szeretnénk díjazni, akkor alkalmazni kell. Lejelenti a könyvelő és a cég utalja a bankszámlájára a nettó fizetését. Ennyi. Ez 15%-al adózik és ez nem adócsalás. Az alkalmazást meg alkalmazotti szerződéssel hoznak létre amit az alkalmazott és az ügyvezető(k) is aláír. Azt hogy hányan és kiknek kell aláírni, benne van a társaság alapítási szerződésében. Ha valaki sok gyerekes anyukát foglalkoztat, az meg 0%-al fog adózni. Azért az szerencsés, ha az anyuka vagy a nyugger nem 8 általános végzettségű (6első 2 második osztály), hanem a cég szempontjából hasznos végzettsége van, ott nem kérdés a foglalkoztatás jogossága. A ptk csak a minimálbért szabályozza a maxot nem.

  • BlaZember
    Az átment, hogy amiről végig szó volt az az, hogy a nem nyugdíjas tulaj nem saját maga veszi fel az osztalékot, hanem bejelent egy nyugdíjast magas bérre, és rajta keresztül veszi ki a pénzt a cégéből _saját maga számára_, megspórolva ezzel a TAO-t? Ki volt téve a reláció a nyugdíjas adóterhe és az osztalék adóterhe közé.

    A 4+ gyermekes anyuka bérét meg csak az SZJA nem terheli, TB, SZOCHO stb igen. SZJA-t is csak munkajövedelemre nem fizet. Ha osztaléka, lakáskiadása, vagy egyéb különadózó jövedelme van, arra kell fizessen SZJA-t. Nála tehát jobb nyugdíjast kerítenie annak, aki hasonló okoskodással szeretne _saját maga számára_ pénzt kivenni a cégéből. Aztán bíznia benne, hogy a NAV ezt nem gondolja majd annak, ami 🙂

  • jancsika
    Kedves Jobb!

    tagi jövedelemnek hívják. Ezt valamilyen munkavégzéséért kapja a cégtől, de mivel tag, ez nem munkabér. Pl. Levezeti hogy miért nem érdemes a cégnek egyetlen közbeszerzési pályázaton sem indulnia mert úgysem nyerhet…..
    Vagy elemzi az alföldi uniós pénzből megvalósult kilátók látogatottságát….
    De a legjobb az NDK nyersvastermelése 1974 ben…))))

  • jancsika
    Job

    Az osztalék eltérítésére van lehetőség. Igen ez Magyarország. Azaz meg lehet teljesen legálisan csinálni azt, hogy az egyik helyett a másik kapja az osztalékot.

    Pár éve létezik..
    J

  • BlaZember
    Lehet osztalékot eltéríteni, de akkor azt a társasági szerződésben explicit módon rögzíteni kell. Nem vadkeleti módon kizárunk tagot, vagy tagokat az osztalékból részesedésből, mert csak. Neki ezt előtte alá kell írja a társasági szerződésben.
  • jobb
    B.sz.rás, tényleg van osztalék eltérítés. Még ilyet 🙂 OK, akkor tényleg meg lehet csinálni, hogy a nyugdíjas fater veszi fel az osztalék 99%-át, aztán odaajándékozza a fiának.
  • BlaZember
    Nem osztalék, hanem jövedelem. Pont ez a lényeg (és ez a baj vele), mert akkor nem kell megfizetni a TAO-t. De nyugdíjas fater se kell az említett alacsony adójú kivételhez. Bejelented a céget saját tulajdonú ingatlanba, amit bérel tőled “pont annyiért, amennyiért kell” 🙂 Azon is 15% adó van, az is költség, és az is “legális”. Abba se szólhat bele a NAV (de), hogy te mennyiért veszel igénybe egy szolgáltatást, ahogy abba se, hogy mennyiért alkalmazod a saját szülődet.
  • Melegedés
    Cégből kivétel, mégha KATA is. 5 év múlva lejár a zárt végű pénzügyi lízing, a jármű a katás nevére kerül, de nem szeretné megtartani, ha viszont ő adja el, akkor az értéke csökkenti a katás 12 millió forintos határt. Jogilag ingyenesen odaajándékozhatja egyenesági rokonnak, aki majd eladja. Mennyire vékony jég ez?
  • Kiszamolo
    Kivéve, hogy azt mondhatja és mondja is, hogy a piaci árak alapján ez egy színlelt szerződés. S akkor meg kell tudnod indokolnod, hogy mit tud a nagypapa havi másfél millióért vagy mi volt a racionális üzleti ok, hogy a piaci ár triplájáért bérelsz ingatlant.
  • céges
    “a nyugdíjas fater veszi fel az osztalék 99%-át, aztán odaajándékozza a fiának.”
    És ennek mi értelme lenne? A nyugdíjas is fizet osztalékadót és ugyanannyit, az is 15%, ugyanennyit fizet a nem nyugdíjas tulaj is… Az eho meg limitált, ami komolyabb pénzeknél elenyésző, hiszen a minimálbér eho-ja is beleszámít, amit azért a nem nyugdíjas cégtulaj is felvesz.

    Ja és osztalék utáni szja-val szemben nem lehet adókedvezményeket, jóváírást érvényesíteni, a normál jövedelemmel szemben viszont igen.

  • BlaZember
    A cég nem családtag akkor sem, ha a tulajdonosa(i) az(ok), nem ajándékozhat ingyenesen családtagodnak. EV esetén is biztos vagyok benne, hogy ez nem állna meg. KATA-s cégre lízingelni nem jó ötlet szerintem, az egy mindkét világból a rosszat házasítás.
  • Melegedés
    BlaZember,
    pontosítok: katás EV. De ezek szerint így sem járható út.
  • Kmiki
    A csak latszatra jogszeru ugyletek es eljarasok sorra mind megdolnek, felesleges ilyenekkel probalkozni, komoly birsagot kockaztat, aki az adofizetes teljes elkerulese vagy merseklese vegett szinlelt ugyleteket alkalmaz. A navnal nem hulyek dolgoznak, es a birosagok is rendre hoznak elmarasztalo iteleteket.
    Ha az adozasrol szolo jogszabalyok celjaval szembemenve adoelonyre teszel szert, az kimeriti a rendeltetesellenes joggyakorlast. Ennek pont az az ertelme, hogy valami latszatra jogszeru, de a vak is latja, hogy mire megy ki a jatek.
  • BlaZember
    A legrosszabb az itt taglalt nyugdíjas példában az, hogy okleveles adószakértő oldalán is láttam ezt a nyugdíjas sztorit egyenesen javasolva. Linkelni direkt nem akarom. “Nyugdíjas kiskapu” segít guglinak megtalálni. Valamiért az emberek szeretik ezt nem végiggondolni, pedig a folyamatábra egyszerű: Mi indkolja _számodra_ az adott költséget (számla, nagypapa, ingatlan stb)?
    a) Szükséges a működéséhez és piaci áron van.
    b) Kevesebb adót akarok fizetni.

    Az a) eset OK, a b) eset meg adócsalás, és a NAV se hülye hogy ezt ne lássa. Akkor is, ha rendben be van utána fizetve a kevesebb adó, van szerződés, bármi. NAV-ot pontosan azért tartjuk, hogy az ilyen csalásokra fényt derítsen. Ha nem veszik ki a sorból az ilyen ügyet, az csak azért van, mert túl kicsi összegről van szó, és nincs idejük foglalkozni vele a nagyhalak mellett. Vagy csak még később kerül sorra.

  • Retro Büfé
    Miklós, te milyen esetekben / kiknek javaslod azt, hogy a KIVA-s kft-ben “forgassa” a befektetésre szánt pénzét?
  • Retro Büfé
    Miklós mennyire látod reálisnak, hogy a kormány levigye az SZJA kulcsot 10% alá?

    Választás lesz jövőre, minden lehetséges….