Nem veszem ki a cégből a pénzt
Rengetegszer találkozok azzal az érveléssel, hogy nem veszem ki a kft-ből a pénzt, mert akkor le kell adózni és azon rengeteget bukok. Inkább bennhagyom a cégben és a kamatos kamat csodája miatt sokkal több pénzem lesz, ha cégként fektetek be, hiszen 15%-kal magasabb összegről indulok, így a végén több pénzem lesz.
Ez egy remek elképzelés, két apró bökkenő van: az egyik, hogy az adófizetést nem elkerülöd, csak elodázod. Mindegy a számolás szempontjából, hogy először szorzok meg egy számot 0,85-tel (15%-ba kerül kivenni a cégből a pénzt) és utána évi 1,05-tel (5% hozamot feltételezve) (ez van, ha kiveszem a pénzt az elején) vagy fordítva, először szorzom meg évi 1,05-tel és a legutolsó évben az egészet 0,85-tel. (ez van, ha a végén veszem ki a pénzt.)
Vizuálisabban az első eset: (X*0,85)*1,05*1,05*1,05*1,05*1,05
A második eset: (X*1,05*1,05*1,05*1,05*1,05)*0,85
A zárójel felesleges, csak azért tettem oda, hogy könnyebben lehessen értelmezni.
Hiszen egyszer ki kell venned a cégből a pénzedet és ha közben a 100 tőke 200-ra hízott, az adó is 15-ről 30-ra, tehát a hozamok után is fizeted a 15%-os adót.
A másik probléma, hogy magánemberként kivéve a pénzt TBSZ számlán kamatadómentesen tudom befektetni a tőkémet, míg cégként bár nem fizetek kamatadót a hozamra, viszont nyereségadót igen a pénzügyi műveletek eredménye után, jelenleg 9%-ot.
Tehát még a hozamra is több adót fizetek közben. Évek múlva nem hogy több pénzem nem lesz, hanem egyenesen kevesebb.
Ezért nincs sok értelme feleslegesen bennhagyni a pénzt a cégben, ha ott egyébként nincs rá semmi szükség, csak azért nem veszed ki, hogy ne kelljen adóznod utána. Mert egyszer úgyis kell majd a nagyobb összeg után adózni és ugyanott leszel, illetve még hátrább.
(Felesleges az a pénz, ami se a biztonságos működéshez, se a későbbi beruházáshoz nem fog kelleni, pusztán csak ott van a cég számláján.)
További hátrány, hogy a cég vagyonával felelsz a cég tetteiért, ha kivetted a pénzt és az már a te magánvagyonod, sokkal nagyobb biztonságban van egy esetleges kártérítési per esetén.
S az is elképzelhető, hogy egy kormányváltással emelkedni fognak a céges adókulcsok, így pár év múlva többért fogod kivenni a pénzt a cégből, mint ma. (Persze tovább is csökkenhetnek, de azért arra már sokkal kisebb az esély.)
Mindez egy szép táblázatban. 1 millió forint, kivétel költsége 15%, céges nyereségadó 9%.
Első oszlop: kivettem a pénzt a nulladik évben, tehát már a saját pénzemet fektetem be. Második oszlop: bent kamatozik a cégben a pénz, de még nincs leadózva a kivétel miatt, tehát ez még csak a cég pénze és nem az enyém. Harmadik oszlop: ennyi marad, ha abban az évben veszem ki a cégből a már kamatozott, magasabb összeget. Ekkor lesz az enyém az a pénz, ami eddig a cégé volt.
A tulajdonosnak vagy a tulajdonossal megegyező alkalmazottnak eszébe se jutna ilyesmi, hiszen sokkal egyszerűbb új korától kezdve használni azt a járművet amire akarja, miközben a cég fizeti a szervizt, üzemanyagot, mindent… Minek várna 5 évet? 🙂
“adó-optimalizálás” – egy szint felett lehet, de ahhoz sok minden kell ami nem olcsó és nem éri meg a magyar valóságban, tehát a által felvetett ötlet valószínűleg legálisan nem megy. Kezdve a számláról, amit kiállít a külföldi cégnek, és nincs mögötte valós teljesítés – az nem “optimalizálás”.
S ott van még a finaszírozási költség, az adók, cégautó-adó, biztosítások és még a garázs költsége is.
A leghülyébb módja az adó elkerülésének….
🙂 Ez teljesen igaz. Ám ha a tulajdonos az állam, akkor a (korrupt) vezetőnek a saját szempontjából még ez is racionális lehet – óriási pazarlás, pocsékolás, ezért bukott meg a szocializmus, és fog megbukni minden rendszer, ami arra épül, hogy a köz tulajdona, a közpénz “ingyen” van, ill. arra való, hogy minél többet le lehessen nyúlni belőle. Persze nem mindegy mennyi idő alatt, a társadalom többi része milyen árat fizet érte.
De itt nyilván nem erről van szó, hanem hogy a cégtulajdonos milyen stratégiát kövessen. Épeszű tulajdonosnak eszébe se jut ilyesmi…
Amiket írnak többen, hogy “a cégnek veszem, nem drága”, ez valóban benne van a fejekben és tudatosítani kell, hogy nem, tulajként az is a te pénzed, gondold át, mi a jó neked, és erre nagyon jók az ilyen cikkek. Én is köszönöm, pár dolog átgondolását nálam is elindította.
“Kezdve a számláról, amit kiállít a külföldi cégnek, és nincs mögötte valós teljesítés – az nem “optimalizálás”.”
A microsoft-os sztori ám valós… de volt olyan tevékenységo kör is ÖVTJ-listán hogy “asztrológia, spiritiszta tevékenység”. No erre vélelmezheti a nemzetiávh hogy nincs mögötte valós teljesítés de az évi kajmán-szk-i nyaralások közötti “hangulat- és szellemidézés” (vagy vmi szebb elnevezés) eléggé megfoghatatlan.
ktg. SZJA 1,5M
A 10M rendes bérköltség.
Tehát kivettél 8,5Mft-ot a cégből 1,5Mszjaért, de úgy, hogy még 0,9Mft taot is megspóroltál. Az effektív adókulcsod 6%, ami már-már a tökéletesen kihasznált KATÁT verdesi.
j
Köszönöm szépen. Egy barátomtól is befutott egy ígéret, de ha péntekig nem jelentkezik akkor a tiéd lesz a nyerő.
Hogy jön ki a fenti képletből a 6%?
De ha a cég bevételét elviszi a nyugdíjas bére, az egy kicsit patologikus esetnek tűnik első blikkre. Ritkán hozunk létre céget azért, hogy egy nyugdíjast busásan eltartsunk belőle. Általában a vállalkozó is szeretne keresni a vállalkozásán 🙂 Szóval alighanem a NAV is gyanúsnak értékelné, és esetleg saját hatáskörben hozna egy olyan határozatot, hogy adót csalt a cég, és fizesse be az eztmegazt. A határozat után a cégnek kell bíróság előtt bizonyítsa, hogy nem csalt adót (de). Ott lehet bedobni az Orbános érvet, aztán megnézni a reakciókat. Saját költségen.
Ez lehetőség a jelenlegi szabályok szerint. Persze lehet szinezni ( pl tag a nyugdíjas és most olyan kedve van kivesz egy 20 ast) , de a lényeg nem ez, hanem, hogy az osztalék helyett más törvényes utak is léteznek.
A nagyok alapítványnak utalják az alapítvány meg elkölti. Legfeljebb nem adóalap csökkentő…
A Nav nem bírságolhat meg senkit sem azért mert magas a fizetése. Vagy ha igen akkor a parlamenten kell kezdeni…
J
Az egyikbe sosem fog belekötnie egyetlen nav sem a másikba viszont esélyes. Ha van egy alkalmazott és azt kirúgod majd felveszed helyette a nyugdíjas mamát akkor ebbe nem köthet bele senki, mert éppen erre a célra van a törvény. A mama jóval nehezebben talál munkát mint a kirúgott 30-40 éves alkalmazott. Ha a cég nyereséges minden évben és te osztalékként szoktad kivenni a pénzt, majd most felveszed a mamát és bejelented bruttó 500e – re havonta akkor az más valóban necces. Ha csak minimálbére akkor azt szerintem nem fogja sajnálni tőle a nav.
A másik lehetőség hogy a mama tulajdonos lesz a cégben és akkor bátran bejelentheted bármennyire, de ott meg észnél kell lenni hogy mennyiért veszi a tulajdonrészt és majd vmikor mennyiért adja el, stb.
Ennél már csak a 4 gyermekes nyugdíjas anyuka az optimálisabb, mert ott már szja sincs. 0% adó gyakorlatilag.
En a magam reszerol nem elek az 50%-os ipa kedvezmennyel, ha mar igy rakerdeztel.
Közel 20 éve van cégem, veszek ki osztalékot. Tudom hogy megy. Ott van a hozzászólásod felett Jancsika mire gondolt: osztalék helyett nyugdíjason kivenni amit ki lehet. Tehát eltüntetni a nyereséget bérköltséggel, 15% adó mellett. A gond az, hogy ekkor valótlansággal félrevezeti az adóhatóságot (hiszen valójában nem történik munkavégzés) azért, hogy kevesebb adót fizessen. Ez véletlenül pont a költségvetési csalás definíciója a Btk-ban, amiért 2 évig terjedő letöltendő is járhat. Lehet persze, hogy a NAV nem veszi elő vele. De érdemes meggondolni, hogy a NAV már elég komoly informatikai eszköztárral rendelkezik a hasonló csalások kiszűrésére.
> Lacsi, mivel szochó mindig van, idén is meg öt év múlva is, ezért a számolás szempontjából lényegtelen.
Egyáltalán nem, mert ha pl 5 évente veszi ki, akkor 4 évnyi szochót megspórol a maximum miatt. Ha nem lenne felső korlátja az osztalék utáni éves szochó fizetésnek, akkor tényleg mindegy lenne. Más kérdés, hogy elég szűk az az intervallum, ahol az elveszett kamat stb kevesebb, mint az évi 600e szochó, amit megspórol ezzel.
Esetleg van még egy harmadik családtag, szintén nyugdíjas, aki más tevékenységet végez a cégben. Hol itt a félrevezetés?
A többi 10 alkalmazott meg normálisan, minden bejelentve, adózva. Azt senki sem határozhatja meg, hogy xy családtag miért kap aránylag magasabb fizetést. Azt sem mondják meg, hogy ne 1200 Ft-ért add a kenyeret, hanem 300-ért.
A lényeg,hogy ne legyenek extrém esetek, de ez is relatív mi az extrém,mert 1 milliárdos cégnél a 100-200 millió sem biztos hogy az, de egy 20 millás cégnél meg lehet furcsa ha nettó 1 milla a fizetés vagy 5 milla az év végi prémium.
A lényeg, hogy attól, hogy nyilvánvalóan legális dolog nyugdíjast foglalkoztatni kedvező adóterhekkel, egy ilyen okosság simán lehet adócsalás is, ha nem a valóságot tükrözi.
Konkrétan: kft, 3 tulajdonossal, 40-30-30 arányban. A cég év végi eredményből fizet 10M osztalékot. Akkor mindenki kap – sorrendben – 4-3-3 millió forint bruttó osztalékot. Természetesen, hogy ebből kinek-kinek mennyi a nettója, az az adott helyzettől függ. Pl, az egyiknek nincs semmi más jövedelme, attól levonják az szja-t és a szocho-t, a másik pl (akár máshol szerzett) munkabérével kimaxolja a szocho-t, akkor tőle csak az szja-t vonják, a harmadik pl nyugdíjas, akkor tőle csak a szocho-t vonják – ha kell, nem tudom. ha nem kell, akkor tőle semmit.
De olyan szerintem nincs, hogy csak X-nek fizetünk osztalékot…
Ha csak a nyuggert szeretnénk díjazni, akkor alkalmazni kell. Lejelenti a könyvelő és a cég utalja a bankszámlájára a nettó fizetését. Ennyi. Ez 15%-al adózik és ez nem adócsalás. Az alkalmazást meg alkalmazotti szerződéssel hoznak létre amit az alkalmazott és az ügyvezető(k) is aláír. Azt hogy hányan és kiknek kell aláírni, benne van a társaság alapítási szerződésében. Ha valaki sok gyerekes anyukát foglalkoztat, az meg 0%-al fog adózni. Azért az szerencsés, ha az anyuka vagy a nyugger nem 8 általános végzettségű (6első 2 második osztály), hanem a cég szempontjából hasznos végzettsége van, ott nem kérdés a foglalkoztatás jogossága. A ptk csak a minimálbért szabályozza a maxot nem.
A 4+ gyermekes anyuka bérét meg csak az SZJA nem terheli, TB, SZOCHO stb igen. SZJA-t is csak munkajövedelemre nem fizet. Ha osztaléka, lakáskiadása, vagy egyéb különadózó jövedelme van, arra kell fizessen SZJA-t. Nála tehát jobb nyugdíjast kerítenie annak, aki hasonló okoskodással szeretne _saját maga számára_ pénzt kivenni a cégéből. Aztán bíznia benne, hogy a NAV ezt nem gondolja majd annak, ami 🙂
tagi jövedelemnek hívják. Ezt valamilyen munkavégzéséért kapja a cégtől, de mivel tag, ez nem munkabér. Pl. Levezeti hogy miért nem érdemes a cégnek egyetlen közbeszerzési pályázaton sem indulnia mert úgysem nyerhet…..
Vagy elemzi az alföldi uniós pénzből megvalósult kilátók látogatottságát….
De a legjobb az NDK nyersvastermelése 1974 ben…))))
Az osztalék eltérítésére van lehetőség. Igen ez Magyarország. Azaz meg lehet teljesen legálisan csinálni azt, hogy az egyik helyett a másik kapja az osztalékot.
Pár éve létezik..
J
És ennek mi értelme lenne? A nyugdíjas is fizet osztalékadót és ugyanannyit, az is 15%, ugyanennyit fizet a nem nyugdíjas tulaj is… Az eho meg limitált, ami komolyabb pénzeknél elenyésző, hiszen a minimálbér eho-ja is beleszámít, amit azért a nem nyugdíjas cégtulaj is felvesz.
Ja és osztalék utáni szja-val szemben nem lehet adókedvezményeket, jóváírást érvényesíteni, a normál jövedelemmel szemben viszont igen.
pontosítok: katás EV. De ezek szerint így sem járható út.
Ha az adozasrol szolo jogszabalyok celjaval szembemenve adoelonyre teszel szert, az kimeriti a rendeltetesellenes joggyakorlast. Ennek pont az az ertelme, hogy valami latszatra jogszeru, de a vak is latja, hogy mire megy ki a jatek.
a) Szükséges a működéséhez és piaci áron van.
b) Kevesebb adót akarok fizetni.
Az a) eset OK, a b) eset meg adócsalás, és a NAV se hülye hogy ezt ne lássa. Akkor is, ha rendben be van utána fizetve a kevesebb adó, van szerződés, bármi. NAV-ot pontosan azért tartjuk, hogy az ilyen csalásokra fényt derítsen. Ha nem veszik ki a sorból az ilyen ügyet, az csak azért van, mert túl kicsi összegről van szó, és nincs idejük foglalkozni vele a nagyhalak mellett. Vagy csak még később kerül sorra.
Választás lesz jövőre, minden lehetséges….