Folytatva a nyugdíjkérdésről szóló sorozatot, Mónika most az özvegyi nyugdíjról írt. Kinek jár, mikor jár, mennyi jár.
Következzen az ő írása.
Cikkeimet próbálom az előző írásaim hozzászólásai alapján megírni és egyben válaszolni is a feltett kérdésekre.
A múlt havi cikkem után többek között kérdésként merült fel, hogy a nappali tagozatos főiskolai oktatás ideje szolgálati időnek számít-e.
Erre a válasz az, hogy amennyiben öregségi nyugdíjat igényel, azaz betöltötte a korhatárt (az 1957-ben vagy azt követően születtek esetén ez 65 év), akkor a nappali tagozatos főiskolai és egyetemi évek szolgálati időnek minősülnek, de maximum a képestés megszerzéséhez szükséges évek mértékéig.
A másik nagyobb kérdéscsoport az özvegyi nyugdíjhoz kapcsolódott, ezért a következőekben ezt szeretném kifejteni.
Özvegyi nyugdíj
Az özvegyi nyugdíj a hozzátartozói nyugellátások körébe tartozik.
Özvegyi nyugdíjat igényelhet az elhunyt nyugdíjas házastársa, élettársa vagy elvált házastársa.
Az ellátás akkor is igényelhető, ha elhalálozás időpontjában még nem volt nyugdíjas az elhunyt, de nyugdíjjogosultságot szerzett.
Az elhunyt élettársa két esetben lehet jogosult igényelni az özvegyi nyugdíjat:
1- Egy éve megszakítás nélkül együtt élt az elhunyttal és gyermekük is született.
2- Megszakítás nélkül 10 évig éltek együtt.
Mind két esetnél vizsgálni kell, hogy az igénylő ezen időszakok alatt részesült-e özvegyi nyugdíjban. Ha igen, akkor az igénylését el fogják utasítani.
Az elvált vagy több mit egy éve különélő házastárs akkor igényelheti az özvegyi nyugdíjat, ha az elhunyttól tartási díjban részesült a halál bekövetkeztéig.
Tehát az elhunytnak kell nyugdíjjogosultságot szereznie, amit az elhalálozásának időpontjában betöltött életévei és a megszerzett szolgálati ideje alapján lehet meghatározni az alábbiak szerint:
- 22 évesnél fiatalabb volt és iskolai tanulmányait követő 180 napon belül hunyt el, vagy összesen legalább két év szolgálati időt szerzett iskolában vagy munkával,
- 22 éves elmúlt, de 25 évnél fiatalabb volt és legalább 4 év szolgálati időt szerzett,
- 25 éves elmúlt, de 30 évnél fiatalabb volt és legalább 6 év szolgálati időt szerzett,
- 30 éves elmúlt, de 35 évnél fiatalabb volt és legalább 8 év szolgálati időt szerzett,
- 35 éves elmúlt, de 45 évnél fiatalabb volt és legalább 10 év szolgálati időt szerzett,
- 45 éves elmúlt és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.
- nyugdíjasként hunyt el.
DE! Ha az elhunyt nem szerezte meg a kora alapján előírt szolgálati időt, azonban az eggyel alacsonyabb életkorig megszerezte az ahhoz kacsolódó szolgálati időt, még mindig lehet jogosult, ha az azt követően megszerezett szolgálati idejében a haláláig nincs 30 napnál hosszabb megszakítás.
Ebben az esetben a szolgálati időnek számít, ha rokkantsági nyugdíjban baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült az elhunyt.
/Szolgálati idő: Azon időszakok összessége, amely alatt az igénylő nyugdíjbiztosítási járulék fizetésre kötelezett volt, vagy megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, illetve biztosítási jogviszonyban állt. - Ilyen lehet: munkaviszony, GYED, GYES, GYET, szülési szabadság, sorkatonai szolgálat, stb.../
Először Ideiglenes özvegyi nyugdíj jár:
Az elhunyt halálától 1 évig,
fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek ápolása esetén a gyermek 3 éves koráig,
másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegy esetén az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj után özvegyi nyugdíjat kérhet aki:
- házastársa halálakor betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt,
- házastársa halálakor megváltozott munkaképességű volt,
- házastársa halálakor árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő,
- házastársa halálakor legalább két árvaellátásra jogosult gyermeke van.
- a házastárs 1993.03.01-je előtt hunyt el és a fenti feltételek nem az elhalálozáskor, hanem az azt kötő 15 éven belül következnek be,
- a házastárs 1993.02.28-a után huny el és a fenti feltételek nem álltak ugyan fenn a halálozás időpontjában, de 10 éven belül következnek be.
Az özvegyi nyugdíj mértéke:
- Az elhunyt halála időpontjában megállapított nyugdíjának 60%-a jár az özvegynek.
- Az elhunyt nyugdíjának 30%-a jár az igénylőnek, ha bármilyen más ellátásban részesül az igénylő.
- Az elvált házastársnak járó tartásdíj összegénél több nem lehet.
Mi történik, ha többen is igényelhetik az özvegyi nyugdíjat?
Ha az elhunytnak van házastársa és elvált házastársa is, ez esetben egyenlő arányban meg kell osztani az özvegyi nyugdíjat. Peres úton igényelhető az elosztás megváltoztatása.
Az özvegyi nyugdíjat meg kell szüntetni, ha:
- ha az özvegy házasságot köt a nyugdíjkorhatára előtt,
- az özvegyi nyugdíjas már nem megváltozott munkaképességű,
- árvaellátás miatt igényelt özvegyi nyugdíj esetén, már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.
Újra igényelhető az özvegyi nyugdíj:
- Ha nem a házasságkötés miatt szűnt meg az özvegyi nyugdíj és a jogosító feltételek valamelyike bekövetkezik.
- Ha házasságkötés miatt szűnt meg, majd a házassága felbomlott és az özvegyi nyugdíj amúgy megilletné.
Érdekességek:
- Eltűntnek nyilvánított hozzátartozó után is igényelhető az özvegyi nyugdíj.
- Az özvegyi nyugdíj összege nem lehet kisebb az üregségi nyugdíj legkisebb összegénél. 2017-ben 28.500 Ft-nál.
- H egyidejűleg több hozzátartozói nyugellátásra jogosult, akkor az ellátások közül csak az egyik igényelhető, a jogosult választása szerint.
"– Az elhunyt nyugdíjának 30%-a jár az igénylőnek, ha bármilyen más ellátásban részesül az igénylő."
Ez mit jelent? Mi a bármilyen más ellátás? Leszázalékoltsági járadék vagy nyugdíj, mert nagyon nem mindegy, hogy egy nyugdíjas 30% vagy 60%-ot kap-e az elhunyt hozzátartozója után.
Eléggé katyvaszos ez az írás, nem konzekvensen használ kifejezéseket, stb.
Egy lényeges pont kimaradt a posztból: az 1997. december 31-ét követő felsőfokú tanulmányok ideje nem szolgálati idő az öregségi nyugdíj szempontjából, bármennyire is tiltakozik az igazságérzetünk e megkülönböztetés ellen.
"a nappali tagozatos főiskolai oktatás ideje szolgálati időnek számít-e."
megkerdezhetem, h erre honnan van az igen valasz?
mindenhol mashol azt irjak, h aki 2000 utan jart nappalira, az nem szamit bele.
koszonom!
@Garbo
Ajándék lónak... Szerintem nagyon jól összefoglalja a cikk a lehetőségeket, nyilván a részleteknek utána kell menni. De legalább tudható, hogy milyen irányban érdemes elindulni. Ami a kérdésedet illeti, ha jól tudom -de majd remélhetőleg a Szakértő kijavít - választani lehet, hogy melyik verzió az igénylő számára a kedvezőbb. Pl. Ha az elhunyt nyugdíja 200e ft, az igénylőé ellátása 50e ft, akkor vállaszthatja a 200*0,6=120e forintot és a saját 50e-ről lemond, vagy a 200*0,3=60e forintot a saját 50e mellé, (de mivel ez összességében kevesebb nyilván nem fogja, viszont ha a saját nyugdíja 70e lenne, akkor már jobban járna a +30%-kal)
@Panasonic
Köszi a választ.
Nem, ez nem ajándék ló 🙂 Ahogy nem az például egy otthonka annak a tizenkétéves kislánynak sem, akinek nincs nyári ruhája, mert ne válogasson, vagy az éhező muszlimnak sem ajándék a sertéspörkölt, egy ilyen blogban meg sokkal magasabb színvonalhoz vagyunk szokva. Miklós is.
Ez a "szakértői" írás, amivel nem az a baj, hogy nem elég részletes, hanem az, hogy zavaros, következetlen, összecsapott, stb. Szemben pl. a jogi szakértő írásaival.
Sziasztok.
Hát . Tanulságos cikk. 🙂 Köszönjük.
@Kiszamolo
Kicsit Off, de talán nem is. A videók mikor érkeznek ? Nem hallani felőle semmi hírt.
Köszönöm a választ!
60% akkor jár, ha nincsen saját ellátása a nyugdíjas házaspárnak. Jó kérdés, hogy van-e ilyen.
Normál esetben 30% jár.
Közben utánajártam, ha valakinek nincsen meg az előírt szolgálati ideje, akkor nem jár nyugdíj. Tehát ha valaki soha nem dolgozott, akkor nem lesz nyugdíja sem.
@László123
Koszi - igen en is erre gondoltam. h a "fiatalabbaknak" már nem számít bele az egyetem.
esetleg egy ügyvédet megkérdeznék, ez nem támadható meg, vmi egyenlőségi elvre hivatkozva?
en siman szannek erre penzt, ha lenne vmi esely h kapnek 5 plussz evet.
kicsit mas:
azért ez kvára gáz, a tisztelt "idosebbek" (tok mind1, h 30,40,50,60+ eves) kezeben vannak az ingatlanok, a valasztas, az eu. intezmenyekben is ok allnak sorban
mas fiatalok (mind1, h 10,20,30 eves epp), minden helyzetben hatrebb van sorolva.
tudom, majd eljon a fiatalok ideje is... DE EZ HAZUGSAG. nincs eselye a fiatalnak (eletkor mind1) normalis helyen lakast venni (BP-n), max vmi kozepesebb helyen, vagy tavol a centrumtol. NEM LESZ NYUGDIJA, es orvoshoz mar be se jut.
ez igy hosszu tavon nem vezet semmi jora... meg jo h elmennek
note: inkabb vagyok a fiatal-idos kozott feluton, mint fiatal.
"A TB nyugellátásról szóló törvény szerint szolgálati időként kell figyelembe venni öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét."
1998 utáni időszakra "megállapodás köthető a nyugdíjhatósággal arra, hogy a felsőfokú tanulmányok ideje is szolgálati időnek minősüljön."
Összege: "A megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével."
Maximális időszaka: "Az ilyen megállapodás a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető meg, amely magában foglalja a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is."
Kedves Mónika!
Édesanyám 57 éves, jelenleg megváltozott munkaképességű, így kap özvegyi nyugdíjat. A kérdésem az lenne, hogy amikor betölti a nyugdíjkorhatárt (valószínűleg addig megváltozozott munkaképességű marad, mint az elmúlt 20 évben), akkor jogosult lesz az özvegyi nyugdíjra? Előre is köszönöm a válaszát!
@sokfa
Egy ideig - 97 előtt - úgy tekintették, hogy fizeti valaki (nyilván az állam, de inkább akkor máshogy működött a nyugdíj rendszer) utánad a járulékot, ha egyetemre jársz, ezért beszámít az évekbe.
97 után nem fizette senki (hacsak magadnak nem fizetted), ezért nem számít bele. Ez törvényben szabályoazták, amikor elkezdted az egyetemet, tudhattad (volna), hogy így van.
>Dörnyei József: Közben utánajártam, ha valakinek nincsen meg az előírt szolgálati ideje, akkor nem jár nyugdíj. Tehát ha valaki soha nem dolgozott, akkor nem lesz nyugdíja sem.
-Ez az özvegyre vonatkozik? Tehát például nekem van egy 71 éves édesanyám, aki mindig rokkant volt, csak nagyon minimális (pár év) munkaviszonya van, így jelenleg semmilyen ellátást nem kap. (háztartásbeli volt) Ha apám meghal, akkor ő nem kap majd semmit?
@Gabor - koszonom! vhol sejtettem h en vagyok a hibas:). eskuszom egyszer eloveszem a nyugdij tv-t, es beturol beture bevagom. tenyleg van ertelme, mert az ember latna h mire szamitson, minek van most ertelme...
@Péntek Péter
2017-04-21 at 12:31
"Tehát ha valaki soha nem dolgozott, akkor nem lesz nyugdíja sem."
Értelemszerűen saját jogon kapott nyugdíja nem lesz.
Az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban megírja a cikk, hogy az életben maradt házastársnak a csak a nyugdíjkorhatárt kell betölteni az özvegyi nyugdíj feltételeként.
Ebből a szempontból édesanyád jogosult lesz az özvegyi nyugdíjra.
@bajgab: koszonom szepen!
onyf.hu/hu/uegyintezes/ügyintézési-tájékoztatók.html
"A megállapodás megköthető a hallgatói jogviszony (...) megszűnését követően."
"... a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér 34 %-a. (A fizetendő járulék összege 2017. évben a 127.500 forint összegű minimálbér figyelembevételével 43.350 forint/hó.)"
Tiz eve, amikor egyetemistakent mondjuk parizsira futotta, eleg lett volna 10 ezer is. mostmar eleg durvan a zsebebe kene nyulni egy egy egyetemistanak
PELDA SZAMITAS:
2000-2005 kozott jart vki egyetemre, ez 60 honap * 43.350 =
2.6 M forintert tudok venni 5 ev nyugdij idot (most), tiz ev mulva megdragabban...
vajon megeri-e?
Ha már a tanulmányi idő: 1 évet külföldön voltam (EU) kutatói öszöndíjjal, a normál tanulmányok után. Ott kaptam egy igazolást, miszerint nyugdíj biztosított voltam ez idő alatt. Ugye ez akkor beszámít az itthoni nyugdíjamba? Ugye jól tudom, hogy alapvetően 2 évnél rövidebb külföldön élés esetén a kinti biztosítás az itthoniba számít bele, nem kapok külön onnan nyugdíjat.
Azaz elvált házastrás is tud igényelni aki már vagy 20éve elvált , nincs semmi megkötés ebben a tekintetben? Az se számít ha volt az elhúnytnak halála idejáben aktuális felesége?
Péntek Péter: Erre az esetre vonatkozik a 60%. Nem 30%-os, hanem 60%-os özvegyi nyugdíj jár neki (de más ellátást nem kaphat. Ha kap, akkor csak 30%-ot fog kapni) Nem tudom, hogy választható-e, de ha igen, akkor érdemes kiszámolni, hogy melyik a jobb - 30% + pl. rokkantsági v. 60%.
A szociális ellátásokat jellemzően igényelni kell, ezért ha valaki nem igényli, akkor elvileg választhatja a 60%-ot. De tényleg nem tudom, hogy így van-e.
És mi a helyzet az özvegyi nyugdíj feléledésével?
A helyes válaszok a kérdésekre, mivel korábban dolgoztam a Nyugdíjfolyósító Hozzátartozói Ellátások Osztályán.
Garbo: Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjának (vagy ha nem nyugdíjas volt az elhunyt a szolgálati ideje alapján számított összeg) 60%. Az ezt követő özvegyi nyugdíj az elhunyt ellátásának a 60%, ha az özvegy nem részesül rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradék egyikében sem, egyébként 30%.
Roland80 Jogosult lesz, és automatikusan kapja tovább az özvegyit.
shiwnouk Vannak egyéb megkötések is. Csak akkor kaphat özvegyit, ha az arra jogosító feltételek a különélésüktől számított tíz éven belül bekövetkeztek + az elhunyttól, annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
Özvegyi nyugdíj jár akkor is ha a nő a 40 év szolgálati idő miatt lett nyugdíjas? Vagy csak akkor ha betölti a 60 évet is? Mert a férj halála utáni 10 éven belül a feleség nyugdíjas de csak a 40 év miatt, amúgy 60 év alatti.
Ilyenkor jár, vagy sem az özvegyi?
Ez nekem nem egyértelmű, valaki tudja esetleg?
@Sokfa
Amikor az "idősebbektől" egyszerűen elvették az ingatlanát, vagy csak mert értelmiségi volt az apja nem engedték egyáltalán a felsőoktatásba, stb, az nem volt igazságtalanság?
"esetleg egy ügyvédet megkérdeznék, ez nem támadható meg, vmi egyenlőségi elvre hivatkozva?"
Mi lenne, ha minden háborúban harcolt, vak, átkosban bebörtönzött, stb, ember ügyvédet fogadna, hogy most ezt neki miért kell végigszenvedni, másnak meg miért nem?
"mas fiatalok (mind1, h 10,20,30 eves epp), minden helyzetben hatrebb van sorolva."
Majd 10-20 év múlva ez pont ugyanígy lesz az akkori fiatalokkal, akkor meg ők lesznek hátrébb sorolva, bármi is jelentsen ez neked.
Nem is értem a logikádat, egy lakás pont annyiba kerül akárhány éves is a vevő.
Nagy átlagban azért vannak az idősebbek kezében az ingatlanok, mert nekik már volt rá idejük megkeresni a pénzt, és nem verték el másra.
Én már lekértem az ONYF-től, hogy mit látnak az jogosultsági éveimből.
Két dolog bukott ki azonnal:
- felsőoktatás évek sehol (98 előtti). Index, diploma másolatot kell küldeni.
- a magánynyugdíjas évekre csak a minimál (talán 1.5%) járulék van nyilvántartva. Ami a mnyp-be ment, az persze kuka a "megmentés" után legalább annyit megtehettek volna, hogy azt visszahúzzák 10%-ra, bár valószínűleg semmit se számít a dolog.
Szerintem benne van a pakliban, hogy a 98 előtti oktatás évek "adminisztratív hiba" miatt senkinek nincsenek sehol, hátha a delikvens nem veszi a fáradságot hogy utána menjen, az indexét meg majd csak elhagyja 40 év alatt...Éppen ezért javaslom minden érintettnek, hogy csekkolja ezt!
Özvegyi nyugdíj akkor is jár vajon, ha 72 éves nyugdíjas halt meg, akinek 70 éves a szintén nyugdíjas felesége?
Azt hiszem többeket érint, hogy mi a helyzet az Uniós munkavállalással? 4 évig dolgoztam legálisan Angliában, az vajon beleszámit-e?
Feltételezem nem Uniós munkavállalás esetén biztosan semmi sem jár, elvégre egy petákot sem fizettem a kalapba. Nade majd most, reszkessen a nyugdjpénztár, otthon is teremelm a GDPt!
"Nők 40 év" = Öregségi nyugdíj?
Vagy 40 év után nem jár teljes jogosultság minden téren? Pl özvegyi nyugdíj jár vagy sem?
Hol lehetne ezt megtudni?
Az özvegyi nyugdíj feléledésével kapcsolatban mintha még senki nem kérdezte volna:
kérheti az özvegyi nyugdíj folyósítását (feléledését) a túlélő házastárs, amennyiben
eléri a nyugdíjkorhatárt. De melyik nyugdíjkorhatárt? A most rá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy az elhunyt halálakor a túlélő házastársra vonatkozó, akkor
érvényes nyugdíjkorhatárt? Szerintem az utóbbit. Egyáltalán nem mindegy.
@Vic
2017-05-03 at 16:43
A törvény még a szokásosnál is bonyolultabb.
Ezen a linken részletesen le van írva:
nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/az-ozvegyi-nyugdij-feleledeserol-diohejban-es-egyszeruen
Röviden:
1. Ahhoz, hogy a nem nyugdíjas özvegy rendes özvegyi nyugdíjat kapjon, a rá vonatkozó irányadó nyugdíjkorhatárt kell betöltenie.
Az elhunyt halála után 10 éven belül. (15 éves határ is van, de az csak 1993 előtti halál esetén.)
2. De ha az özvegy jogosult volt özvegyi nyugdíjra (pl. árvaellátásban részesülő gyermek miatt), és ezt a jogot elvesztette (pl. a gyermek felnőtt), akkor a feléledéshez a HÁZASTÁRS HALÁLAKOR ÉRVÉNYES nyugdíjkorhatárt kell figyelembe venni. És ezt az özvegynek a NYUGDÍJ ELVESZTÉSÉTŐL számított 10 (vagy 15) éven belül kell elérni.
Meglehetősen logikátlan.
Kedves Miklós! Az Blogon olvasottak alapján, egyeztetést kértem a Nyugdíjbiztosítási és Adategyeztetési Főosztályról és meg is kaptam a kimutatást. Szépen látszik benne, hogy a MNYUP bevezetésével lecsökken, majd a visszalépéssel újra megnő a nyugdíjjárulék. Annak viszont nem találom nyomát, hogy a visszamenőlegesen a visszavett pénz megjelenne a befizetéseim között. Hogy van ez?
A fenti hozzászólásom lehetőség szerint visszavonom, megtaláltam a választ.
"Az adategyezetési eljárásnak nem része az állami nyugdíjrendszerbe visszalépett személyek (volt magánnyugdíjpénztári tagok) által befizetett magánnyugdíjpénztári tagdíjakról, a magánnyugdíjpénztári egyéni számlán felhalmozott összegekről (az ún. hozamgarantált tőke), illetve a visszalépő tagi kifizetésekről történő tájékoztatás. A magánnyugdíjpénztár részére teljesített befizetések ugyanis a vonatkozó jogszabályok értelmében nem minősültek nyugdíjjáruléknak, azok befizetésére vonatkozóan a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartása nem tartalmaz adatokat, mivel a magánnyugdíjpénztárak részére jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget nem írt elő.
Az adategyeztetési eljárás során kiadott határozat tehát a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetésre vonatkozó adatokat nem tartalmazza."
@Vic kérdéséhez kapcsolódik, hogy mit kell elérni az özvegyi nyugdíjhoz? Elég ha a nőnek 40 év megvan? Vagy konkrétan kell a 60 éves kor?
Mert nyugdíjat kap 40 év munka után csak özvegyi nyugdíj a kérdéses.
Ezt kitől lehetne megtudni? Mert úgy tűnik sajnos itt senki sem tudja.
Házastársak vagyunk 47 éve. mindketten öregségi nyugdíjasok vagyunk. Én több mint 10 éve bejelentkeztem állandóra édesanyámtól örökölt lakásba, de továbbra is életvitel szerűen együtt élünk közös lakásunkban.
Kérdésem:Megillet -e majd minket az özvegyi nyugdíj ha a lakcímünk nem egyezik de életvitel szerüen együttélő házastársak vagyunk? Köszönettel várom a választ
@Tsh
2017-05-11 at 17:28
"mit kell elérni az özvegyi nyugdíjhoz? Elég ha a nőnek 40 év megvan?"
Sajnos nem. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérése szükséges.
palyazatfigyelo.info/2016/11/11/jar-e-ozvegyi-nyugdij-a-nok-40-kedvezmenyes-nyugellatasban-reszesulo-ozvegynek.php
ado.hu/rovatok/tb-nyugdij/jar-e-ozvegyi-nyugdij-a-nok-40-kedvezmenyes-nyugellatasban-reszesulo-ozvegynek
Az öregségi nyugdíjkorhatár definíciója:
1997. évi LXXXI. törvény
18. § (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,...
@Landherr Magdi
2017-05-14 at 21:29
"Megillet -e majd minket az özvegyi nyugdíj ha a lakcímünk nem egyezik de életvitel szerüen együttélő házastársak vagyunk?"
Igen.
A házastársakra nincs együttélési feltétel. A törvényben a (2) pont csak az élettársakra vonatkozik.
1997. évi LXXXI. törvény
45. §
(1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.
(2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig
a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.