Olasz bankválság
A Brexit egyik legnagyobb vesztese az olasz bankszektor. A kiválás miatti befektetői aggodalmak ráírányították a figyelmet a periferián lévő tagállamok gyengeségeire, elsősorban az olasz bankok gyengélkedéseire.
Az olasz bankok részvényeit tartalmazó FTSE Italia All-Share Banks index az angol kiválás hírére (újabb) meredek zuhanással reagált, a mai értéke 55,7%-kal marad el az egy évvel ezelőtti értékétől.
A válság oka az úgynevezett NPL ráta (non-performing loans) vagyis a nemfizető hitelek aránya, ami 18,1%-on állt tavaly év végén, összegszerűen 360 milliárd eurót tesz ki az a hitelállomány, amit legalább 90 napja nem fizetnek a hitelfelvevők. Ami még komolyabbá teszi a dolgot, hogy ebből 210 milliárd eurót már nem behajthatónak tartanak nyilván.
Ebből a szempontból legrosszabb eurós országok Ciprus 45% NPL ráta, Görögország 34%, majd jön Olaszország. Összehasonlításul az európai átlag 4,2%
A nemteljesítő hitelek nem akkora probléma, ha van mögötte kellő fedezet, amin keresztül a bank be tudja hajtani a kintlevőségét.
Azonban az olasz bankok csak átlagosak ebből a szempontból, mindössze a nem fizetett hitelek 45%-át éri el a fedezettség. (Sokan vitatják azt is, mennyire reális a könyvelésben szereplő fedezeti összegek. Úgy gondolják, a valóságban nem érnek annyit a fedezetek, mint amilyen összegben a könyvekben szerepelnek.)
Ha már lúd, legyen kövér is, az olasz állam eladósodottsága miatt nem tud érdemben segíteni a bankokon, lévén az olasz államadósság is elérte az éves GDP 132,7%-át, ami önmagában hatalmas probléma.
Miután már több kisebb bankot kimentett az állam, többet nem menthetnek ki, mert közben átvették az új uniós rendelkezést, amit azért hoztak, hogy ne az adófizetők, hanem a kötvényesek és részvényesek pénze bánja ha egy bank rosszul teljesít. (Bövebben) Ez a rendelkezés többé nem teszi lehetővé, hogy az állam közvetlen segítségnyújtással mentse meg a bankokat.
Az új uniós rendelkezés azonban nagyon meggondolttá tette a magánbefektetőket, hogy melyik banknak hitelezzenek (mondjuk ez is volt a célja), amiből viszont egyenesen következik, hogy nagyon nehéz lesz az olasz bankoknak új tőkét szereznie, ha az állam nem segíthet, a magánbefektetők pedig nem mernek segíteni. (Több olasz banknak volt sikertelen kötvénykibocsátási próbálkozása az elmúlt időben.)
A kialakult helyzet oka a felelőtlen hitelkihelyezésen túl az immár nyolcadik éve húzódó válság, ami különösen az úgynevezett periféria-országokat sújtja a legjobban, így Olaszországot is.
Ha a gazdaság szenved, se a vállalatok, se a magánszemélyek nem képesek fizetni a hiteleiket.
Azonban nem csak az olasz bankok vannak válságban, uniós szinten 150 milliárd euróra becsülik a bankok tőkeszükségét, amit a bizonytalanságok miatt nehéz lesz bevonni a tőkepiacról, különösen a periféria államaiban.
A pánikra egyelőre komoly ok nincs, de ha majd nem lesz miért aggódni az ősszel, nem lepődnék meg, ha az európai bankok helyzete lenne az, amitől idegesek lesznek a befektetők az egész világon. (Véleményem szerint egyébként majd jól sutba dobják az új uniós rendelkezést és mégis valamilyen állami pénzből fogják megmenteni a bankokat, vagy a legrosszabb esetben államosítják őket.)
A kérdés, hogy jogilag ez hogy lehetséges. A részvényeket le lehet írni egy végtelen hígítással, de a kötvényeket, hogy lehet úgy leírni, hogy közben a bank működőképes maradjon jogilag?
(//kiszamolo.hu/tul-szep-hogy-igaz-legyen/comment-page-2/#comment-81889)
Ez egy 500 millió eurós kibocsájtás egy kb. 9 %-os kamatozású kötvényből, ami veszít a névértékéből, ha az ERSTE-nek nincs meg a fedezeti tartaléka. A teljes tervezett sorozat 2 milliárd euró.
Lehet, hogy az ERSTE ezzel a kötvénnyel oldja meg a kötvényesek bevonását az esetleges veszteségbe?
vg.hu/gazdasag/bankmentes-a-befektetok-tenyleg-alljak-a-cechet-472631
De az olasz NPL illetve az Olasz gazdaság miatt sem aggódnék. Annyi a bevándorló mint égen a csillag 🙂
Én azt mondom mi Cib-esek tartsunk össze és féljünk, abból nem lehet baj 😀
Az OBA nem nyugtat meg, ha bedőlnek, akkor az a 80-100 milliárdos összeg nem segít a betéteseknek.
Lgysz ha értetek hozzá, írjátok meg a véleményeteket. Köszi.
bloomberg.com/news/articles/2016-06-29/germany-said-to-oppose-shielding-investors-in-italian-bank-plan
zerohedge.com/news/2016-07-03/we-wont-be-lectured-italys-renzi-defy-brussels-over-banking-bailout
De szerintem úgysem fogják megengedni, hogy bedőljenek az olasz bankok teljesen, az többe kerülne, mint a megmentésük.
Egyébként állampapírt csak az Államkincstárnál tartunk, nincs partnerkockázat (mindkettő a magyar államé, a kötvény is és az államkincstár is), ráadásul ingyenes.
Van lehetőséged értékpapír-transzferre, az olyan, mint az utalás, csak nem pénzt utalsz, hanem értékpapírokat egy másik helyre.
Az olasz bankok magyar leányaival alapvetően nincs gond, mert jól tőkésítettek és a nemfizető hitelekre megfelelő mértékű céltartalékok vannak.
A legrosszabb ami megtörténhet, hogy eladják a leánybankokat, ha bedől az anyabank, de ez a betétesek nem fogják megérezni. Amit megérezhetnek a betétesek, az egy esetleges bank roham kellemetlenségei, hogy átmenetileg nem tudsz a pénzedhez férni vagy bank ügyet intézni, de ahogy írtam ettől nem fognak bedőlni a bankok, mert az MNB-nek lehetősége van átmeneti likviditást biztosítani.
Az NPL coverage azt mutatja, hogy a DPD90+ hitelállomány mekkora részére képeztek céltartalékot és nem azt, hogy mennyire nehéz behajtani.
Péter
A BEVA az eltünt értékpapírokért is maximum 100 ezer eurot fizet. Kifizeti az első 1 milliót és a többi érték 90%-át de személyenként legfeljebb 100 ezer EUR-t. (bva.hu/hu/kartalanitas/altalanos+tajekoztato/a+kartalanitas+osszege/a+kartalanitas+osszege+4.html)
És hogy ki szavatol? Ha a számlavezető nem tudja kiadni az értékpapírt (pl. mert elsikkasztotta), akkor a BEVA fizet. De ha az államkötvény megvan, akkor a kibocsájtó, vagyis az állam.
Vagy pl. ha egy vállalati kötvény megvan, de az értéke lement 0-ra, mert a vállalat szabályosan csődbe ment, a BEVA nem köteles fizetni.
A Questor kártérítés miatt nyilván egy nagy minusz.
De a BEVA kárkifizetésre – törvényi alapon, állami kezesség mellett – hitelt vehet fel. Nagyjából addig tud fizetni, amíg az állampapírokra van vevő.
Van esetleg egy összesítő valahol az oldalon, ahol hasonló betartandó szabályokról lehet olvasni?
Köszi!
Szerintem extrém helyzetben extrém intézkedések lennének, nem csupán a BEVA vagyon erejéig lenne kártalanítás. A többi bank pótbefizetésétől az adófizetők pénzének átadásán keresztül a betétesek önrészéig (és ezek kombinációjára) is sor kerülne.
A gazdaság nem működik pénz nélkül, ha hosszabb távon a lakosság nem nettó megtakarító és a vállalkozások nem nettó hitelfelvevők, akkor lenne csak nagy baj. Némi adóforint bevetése a rendszer hitelességének megőrzése érdekében smafu.
Hosszútávon a nem túl kockázatos, fedezet alapú hitelezés a normális ügymenet. Amelyik bank túl nagy kockázatot vállalt, annak a tulajdonosai buknak, és állami tulajdonba kerülnek, vagy bagóért megveszi egy másik bank, ha értelmét látja. Ez a természetes folyamat, így kerülhetnek olasz bankok majdan arab és kínai tulajdonba is.
Akkor, ha jól látom, most, hogy már egyre többet cikkeznek róla, egyre inkább téma, egyre kevésbe lesz hülyeség az eredeti felvetésem, annyira, hogy a végén, amikor oda jutunk, már teljesen természetes lesz?
Jó, végül is így működi a pénzügyi média, a ‘komoly,’ nagy lapoktól a kis blogokig (mindenki egyszerre kezd róla írni, hogy az EU egyik legnagyobb gazdasága hirtelen és teljesen váratlanul hatalmas sz@rban van, addig semmi), nincs itt semmi látnivaló. Megnyugodtam.
Elérte a hír az Index ingerküszöbét is, mindjárt vezető cikkben: index.hu/gazdasag/2016/07/14/olaszorszag_brexit_bankvalsag_rossz_hitelek_eurozona_panik_stagnalas/
Plusszos, de minimum nullás állami költségvetések. Banki hitelezés szigúr állami szabályozása. Nem kell itt mindenkinek jól élni, nincs rá lehetőség, hiána is kábítja magát a világ/európa/magyarország…
zsiday.hu/blog/welcome-bullmarket
“aztán az EU mentette meg őket már legalább kétszer. ”
az inkább csak a hitelező bankokra koncentrált
German Study Proves It – 95% Of Greek “Bailout” Money Went To The Banks
zerohedge.com/news/2016-05-05/german-study-proves-it-%E2%80%93-95-greek-bailout-money-went-banks
már miért lenne “hungarikum”?
nem véletlenül tartják az un. “fejlett világban” már közel 8 éve __lélegeztetőgépen__ a bankokat (NIRP, ZIRP, QE)
a DB bank is bailout-ban reménykedik…
Deutsche Bank CoCo Bonds Soar To 11.5% Yield Following Bailout Demands
zerohedge.com/news/2016-07-11/deutsche-bank-coco-bonds-soar-115-yield-following-bailout-demands
a magyar unicredit jó bank, nem hiszem, hogy az erste jobb kondíciókat adna (nem kevered véletlenül a fogalmakat? a fix kamatozás nem egyenlő a 10 éves kamatperiódussal…)
tisztában vagyok a zerohedge erényeivel és korlátaival:)
fundamentálisan különben az ott írogatók többségének igaza van: ez a rendszer egy csalárd kártyavár
a rövid távú folyamokat tekintve pedig gyakran tévednek, ami nem csoda elvégre egy efféle rendszer döglődése __évtizedekig__ is eltarthat
PS.: a cheerleader mainstream médiához kitűnő – mondhatni kijózanító – kiegészítő a zerohedge:)
szóval érdemes olvasni!
Olasz bank?
Bajban lehetek?
Mert ott meg se oba se beva… Akkor go mashova…
Itt már 1 év eltelt, ezért kértem erstetől is kalkulációt, náluk 10,9m ft, 27 év havi 67e ft. Nem kell min. 400e ft-ot utalni havonta a számlára, nem kell kötelezően vásárolni, költeni. a THM 6.13% (Unicredit 6.39%).
(Fizetek 5 lakáskasszát, gyúrunk hogy 2 * 4 éves lakáskasszával kétszeri előtörlesztéssel kimenjen a 27 év…)
Persze 2% az előtörlesztési díj, és most hirtelen nem is találom a futamidő alatti kétszeri díjmentes előtörlesztés lehetőségéről szóló infót…