"Szia, olvastam, hogy lényegesen olcsóbb lízinget felvenni, mint hitelt, ha lakást akarok venni. Miért van ez és mi a véleményed róla?"
Egyrészt érdemes tisztában lenni, mi a különbség a lízing és a hitel között. A hitelnél te veszed meg a saját lakásodat, a bank csak pénzt ad hozzá. A lízingnél a banké a lakás (vagy bármi más, amit lízingelsz), te csak bérled azt. Ha rendesen fizeted a részleteket, akkor nincs semmi különbség a hitel és a lízing között. A különbség akkor jön, ha ezt nem teszed. Egy bérlőt könnyebb kirakni a lakásból, mint egy tulajdonost. Ezért kisebb a bank kockázata, így kisebb kamatfelárral is adhat neked kölcsön.
A másik különbség csak újépítésű lakásnál van meg, ez pedig az ÁFA visszaigénylése. A lízingcég visszaigényli az ÁFÁ-t az új építésű lakás után, így mindjárt ennyivel (21,2%-kal) kisebb lesz a finanszírozott összeg, ami után kamatot fizetsz. Viszont a törlesztőrészletekre pedig rárakja az ÁFÁ-t, így végül is annyi történik, hogy elnyújtva kell kifizetned az ÁFÁ-t, nem egyösszegben, ennek kamatnyeresége a tiéd. De vigyázz, az évek múlásával egyre csökken a lízing havi díja és a hitel közötti különbség, az utolsó hónapban konkrétan nulla.
Továbbá a lakást kétszer kell átírni, hiszen először a lízingcég nevére kerül (2% illeték a teljes árból), majd a te nevedre (a szokásos 4%). Vagyis a vételár 2%-át elbukod a lízing miatt.
Ettől függetlenül kérj ajánlatot lízingre is, főleg, ha újépítésű lakást veszel.
"A prémium állampapírok közül a 2017/L érdekelne, ebből szeretnék vásárolni. A pénzem jelenleg egy ír bankszámlán van, euróban (én pedig már itthon, szóval csak utalással tudom a pénzem haza hozni). Az államkincstár helyi irodájában azt mondták, hogy az értékpapír számlára csak forintban lehet utalni, mivel az állampapír forint alapú, nem eurós, tehát kell nyitnom egy számlát valamelyik bankban, aztán onnan kell átutalni a pénzt.
Egyetlen kérdésem van csak, mi lenne a módja, hogy az átváltáson minél kevesebbet bukjak (azon túl, hogy az összes bankban kérek ajánlatot, hogy milyen árfolyamon váltanák be a pénzt, mennyi a számla nyitás díja stb.)
Ezt csak azért kérdezem, mert egyrészt így elég macerásnak tűnik egy sima forintos állampapír megvétele, másrészt, ha egyéb, általam még nem látott költségek belépnek a képbe (utalási költségek pl.) akkor akár 60-70 ezer forintot is bukhatok az átváltáson, akkor meg lehet hogy egyszerűbb ha eurós papírt veszek, hiába hozna rosszabbul."
A megoldás továbbra is a Transferwise. Első utalás ingyenes, (utána 0,5% lenne), euróban indítod, forintban érkezik, középárfolyamon átváltva. Hogy miért vált középárfolyamon és mit kell tudni róla, arról cikk itt: Amit a Transferwise-ról tudnod kell.
Lényeges különbség még a hitelre vett és a lízingelt lakás közt, hogy a hitelre vett lakás ideális célpontja minden létező követelésnek.
Rezsitartozás, hűségidős telefon vagy internet, parkolási bírság, közlekedési bírság, adótartozás, újabban sok esetben a céges adótartozás vagy hitel, személyi kölcsön, autóhitel, fucktoringok által megvásárolt bármilyen valós vagy behazudott tartozás,stb. (A csúcs egy 12 éve vissza nem vitt könyv miatti követelés volt ami majdnem 600e-re rúgott, 2 év után folyamatos felszólítások miatt 12 év alatt el nem évült késedelmi díj, kamatai, ügyvédi díj, sikertelen végrehajtás költsége, átpasszolva az egész követeléskezelőnek, újabb sikertelen behajtás majd újra gazdát cserélt az egész, végül elévült. Persze a könyvet már az elején elvesztettem, de új könyv nem kellett nekik.)
Egy hitellel terhelt lakás ideális arra, hogy a hiénák az adóson élősködjenek
Minden személyeskedés nélkül: akinek rezsitartozása van, hűségidőt vállal az olcsóbb árakért majd nem akarja betartani, tartozik az adóval, mindenféle bírságokat szed össze és számolatlanul vesz fel hitelt a fogyasztására, én azt nevezném hiénának.
A Webkincstárnál van lehetőség kártyás fizetésre. Én úgy hoznám haza a pénzt, hogy kártyával vásárolnék állampapírokat. Elvileg ez középárfolyamon megvalósulna, és mivel a kártyával való fizetésnek nincs költsége, gyakorlatilag 0 költséggel hazahozhatod a pénzt.
Azt nem tudom, hogy gyakorlatban megvalósítható-e.
Valaki tudna erről nyilatkozni?
NEM középárfolyamon váltják a kártyás vásárlásokat!
De erről már többször írtam.
Állampapír: Vásárolhatsz webkincstárban bankkártyával.
Hogy külföldi kártyával ez megy-e, hogyan megy, milyen költség mellett, stb. Azt hátha megmondja más, vagy próbálkozva kideríthető, akár egy ismerős állampapírszámlájával, startszámlával, valami...
Pénzt hazahozni lehet a Currency Fair-en keresztül is, én azt szoktam használni. Valami nagyon gagyi összeget vonnak csak le, mert ott valójában nem történik átváltás: keresnek valakit, akit forintot akar eladni (ezt odaadják neked), a másik országban meg valakit, aki eurót akar venni (annak meg odaadják a te euródat).
Ahogy felmész a honlapra, rögtön ott van egy átváltó, megnézheted, mennyit kapsz forintban a végén.
currencyfair.com/
Na, ennek még a design-ja is egy az egyben transferwise, nem csak a működési elve.... 🙂
Ja és marha drága, nem tudom, miért mondod, hogy olcsó.
Ebben a pillanatban 307.32 az euró, a currencyfair meg 304.78-at akar nekem küldeni.
A Transferwise egy forinttal többet.
Ha lizing eseten nem fizetek, vagy bontom a szerzodest, akkor visszakapom a beugrot? Ha ez egy berleti szerzodes, akkor elvileg vissza kene kapnom egy reszet.
vagy rosszul latom?
Janos, sajnos rosszul. Bár elméletileg bérlés, nem tudsz belőle csak így kiszállni.
Viszont ha eladod mondjuk a lakásodat, az eddig befizetett tőketörlesztésedet beszámítják, pont úgy, mintha hiteled lett volna.
Bár egy kicsit más relációban (tehát nem külföldi számláról haza, hanem épp fordítva), de nemrég tök véletlenül jöttem rá hogy van egy olyan bank, aki a külföldi ojrós vásárlásokat középárfolyamon váltja át forintra. Az ominózus bankkártyának egy nemrégi DM levele szerint volt olyan akciója, amiben a szálláshelyi MCC kódos költésekből adott 1 héten át 10 % visszatérítést. Én meg pont az akció ideje alatt készültem kártyás tranzakcióra külföldön (euróban). Mivel Jokerem is van többek közt, ami eleve ad 4 %-ot pont szállás kategóriára, ezért utánanéztem milyen árfolyamot is alkalmaz ez a másik csudakártya 10 % visszacsurgatás mellett, mert azt sejtettem, hogy tuti van valami rés a pajzson. És meglepve láttam a kondíciós listában, hogy ominózus bank középárfolyamot használ. A bank neve cet-tel kezdődik, elemmel végződik.
Íme az árfolyamszabály a Cetelemnél, a linkelt pdf 2. oldalának nagyjából a harmadánál: cetelem.hu/sites/default/files/documents/106519982.pdf
Ezt benézted: a nemzetközi kártyaszervezet átváltja az általa alkalmazott árfolyamon a Bank
elszámoló devizanemére (MasterCard EURO)
Vagyis van pénzváltás, a költést a MasterCard euróra váltja. Csak akkor nincs váltás, ha euróban költöttél.
Kiszámoló! Ezért írtam első hozzászólásomban, hogy eurós vásárlás...
@Kiszamolo
Viszont ha ugy tervezem, hogy par even belul el akarom adni a hazat, akkor olcsobb a lizing, mert atirast csak 1szer kell igy fizetni? ( raadasul a 4%ot sporolom meg )
Ha egyben vegtorlesztek, akkor gondolom az AFA-t is ki kell fizetni...
Janos, az áfa nyilvánvaló, az átírást nem tudom, hogy akkor átveszed a lízingcégtől és utána adod el, vagy a lizíngcég egyenesen? Ezt tőlük kellene megkérdezni.
Amit az áfáról írtál, az csak nyílt végű pénzügyi lízing esetén igaz.
Zárt végű pénzügyi lízingnél már a szerződés megkötésekor megvalósul az áfa-tv. szerinti termékértékesítés (=biztos, hogy a futamidő végén a lízingbevevő tulajdonába kerül a lízingtárgy), ezért a teljes áfát meg kell fizetni szerződéskötéskor. Ezt a lízingcégek az első részletből (~önerő) fizetik be, ezért az magasabb lehet, mint más konstrukció esetén. Ilyenkor a havi lízingdíj áfamentes.
grumpy, nyilván nem ezzel csalogatják a magánembereket, akiknek hitel kell.
Lízingnél ha nem tudsz fizetni, lehet csomagolni. Továbbá tulajdonosi jogosítványaid sincsenek, társasházi közgyűlésre be sem mehetsz adott esetben, szolgáltatókkal is nehézkesebb az ügyintézés. Nem véletlenül nem terjedt el.
Ha a lízingcég ellen felszámolás indul, a lakás is veszélybe kerül, mivel jogilag az övé.
Abban az esetben, ha lízinget nyújtó cég becsôdôl, akkor mind a lakásnak illetve mind a pénznek amit eddig törlesztônként befizettem, búcsút inthetek, ha jól tudom?!
@Kiszamolo
Valószínűleg nem 1 EUR-ért szeretne MÁK-ot venni a kérdező. Érdemes összehasonlítani a currencyfair-t a transferwise-zal mondjuk 10.000 EUR-s váltásnál. 😉
Ezer euróval próbáltam.
A lízingnél szinte majdnem teljes körűek a "tulajdonosi jogosítványaid". A lízingszerződésben (OTP Ingatlanlízingnél biztosan így van) felhatalmaznak, hogy a társasházi közgyűlésen a tulajdonos nevében eljárhatsz. Semmilyen szolgáltatónál nem észleltem nehézkesebb ügyintézést, lévén azt mind a magánszemély köti. Lakcímbejelentésnél a lízingcég minden további nélkül aláírja a tulajdonosi hozzájárulást az állandó lakcímhez.
Egy kellemetlen dologra viszont felhívom a figyelmet: az ingatlanadót a lízingcégnek az önkormányzat kiszámlázza, és ők azt továbbítják feléd, ugyanis az ingatlanadó alól a legtöbb önkormányzatnál (Zuglóban biztosan) akkor van mentesség, ha valaki a saját tulajdonú ingatlanában lakik (és oda be is van jelentve).
Lízingelt lakásnál gondolom a rezsicsökkentés sem játszik.
No, megnéztem a Transferwise-t is, a köz épülésére ideírom az eredményt:
Transferwise: 1000 font=391 313 Ft.
Currency Fair: 1000 font=390 824 Ft.
Transferwise 20 000 font= 7,825,706 Ft.
Currency Fair 20 000 font=7,842,823 Ft.
Tanulság 1: nagyobb összegnél a Currency Fair elvileg jobban fizet, kisebbnél a Transferwise.
Tanulság 2: Meg kell nézni váltás előtt mind a kettőt. 🙂
Na jó, ezt eddig én se tettem mondjuk. Örültem, hogy találtam a banki utalásnál olcsóbb alternatívát, és beértem ennyivel.
Esetleg nincs olyan törekvés az EU-ban, hogy a roaming díjakhoz hasonlóan lenyomják a nemzetközi utalások díját?
bobo:"akinek rezsitartozása van, hűségidőt vállal az olcsóbb árakért majd nem akarja betartani, tartozik az adóval, mindenféle bírságokat szed össze és számolatlanul vesz fel hitelt a fogyasztására, én azt nevezném hiénának"
Rossz a nézőpontod. Nem arról van szó, hogy nem akar fizetni, orrbaszájba fogyaszt, hanem arról, hogy nem tud mert kicsi a jövedelme. Tehát nem hiéna, hanem szegényember. Buta szegényember. Butaságát és szegénységét a másik oldal kihasználja: irdatlan kamatokat, büntetéseket, eljárási díjakat terhel rá.
Kiszámoló mutat egyfajta kiutat: pénzügyi tudatosság. Mások hozzáteszik: képezd magad, szerezz olyan tudást amit megfizetnek. Én annyit teszek hozzá: VÉDD A SEGGED JOGILAG! A jogi és gazdasági gyakorlat ma olyan, hogy a kisembert lépten nyomon lehúzzák, ha hagyja magát.
Legyen inkább fordítva: húzzuk le mi a nagyokat ha hagyják magukat. Ludas Matyi kontra Döbrögiék
@zolcsi nem egészen értelek. egyfelől azt írod, pénzügyi tudatosság, képezd és védd magad. ez jó. másfelől buta és szegény emberekkel akarsz nagyok ellen menni? vagy úgy gondolod, előbb menjenek végig a Kiszámoló által mutatott úton? szerintem, ha valaki ezt megteszi, nem akar revansot venni, hanem egyre több lehetőség nyílik meg előtte. de sajnos ma a pénzügyi analfabéták vannak többségben, akik csak hőbörögni tudnak és szidni mindenki mást, mintsem elismerjék saját hülyeségüket.
@dddddd "Esetleg nincs olyan törekvés az EU-ban, hogy a roaming díjakhoz hasonlóan lenyomják a nemzetközi utalások díját?"
dehogynem. Erről szól a SEPA. Egyik legfőbb pontja, hogy a bank nem kérhet több pénzt az EU-n belüli utalásért, mint a belföldiért. Ez az EUR-t használó országok között valóban lenyomta a díjakat. Úgyhogy a német számlámról ingyen utalok Franciaországba, ami korábban nagyon nem volt jellemző.
Viszont az EUR-t nem bevezetett tagállamok esetében van ugyebár konverziós költség. Annak maximumára nincs semmilyen EUs szabály. Meg nálunk jellemzően a belföldi utalás sincs már ingyen.
Tehát a magyar bank sem kérhet többet, ha az EUR számládról egy más tagállam bankjánál vezetett EUR számlára utalsz, mintha a célszámla egy magyarországi EUR bankszámla.
@Kiszamolo tényleg, egyszer írhatnál egy posztot a SEPA-ról. Mit is jelent, milyen lépesekben lesz bevezetve, és hol is tartunk?
Pl. egy itt tanuló külföldi ismerősöm kérdezte minap, hogy csoportos beszedésre megadhatja-e egyszerűen az otthoni bankszámlaszámát. A konverziós költséggel számol, de arra a kis időre nem akar itt számlát nyitni.
Azt mondtam, hogy nemigen hiszem, hogy bármely magyar szolgáltató jelenleg elfogadna külföldi bankszámlaszámot. Ugyanakkor úgy tudom, ezt pár éven belül (talán 2016-tól) kötelező lesz biztosítani. Hogy is van ez? Kell ennek fordítva is működnie, azaz pl. a munkáltatómnak is megadhatok külföldi bankszámlaszámot a jövedelmem fogadására?
@zolcsi ha fel tudja fogni a különbséget a hitel és lízing között, akkor anyira buta nem lehet. vagyis fel tudja fogni, hogy pl. a hűségszerződésnél mi miért van. a gondot én inkább abban látom, hogy minden szinten az van kommunikálva, hogy ne gondolkodj, csak cselekedj. meg ha lehet, akkor "okosba" csináld meg. nem divat dönteni, és felelőséget vállalni rá, vagy tekintetel lenni a társadalomra és a jövő generációkra.
@zolcsi
A jogi és gazdasági gyakorlat ma olyan, hogy a kisembert lépten nyomon lehúzzák, ha hagyja magát.
A kisember nem elég okos, hogy védje magát. Tanulnia kell(ene), a kör bezárult.
@Kiszamolo: a fenti TransferWise-zos hivatkozással az első utalás ingyenes 🙂
bobo: ma nem elég a pénzügyi tudatosság, szakmai tudás, kell egy kis jog is. Jogból az a rész ami megvéd a gyakori túlkapásokkal szemben - nem lehet ezt pontosan körülhatárolni, kezdetben elég ha erősen hiszed: van kiút a szorult helyzetből és kutatod azt. Idővel okosodsz. Jogból gyengébb az ország mint pénzügyből.
Ha tömegesen húznák le a kicsik a nagyokat - mert azok mondjuk saját szájuk íze szerint de helytelenül értelmeztek egy jogszabályt és ez a buták/szegények közt elterjed ÉS LÉPNEK IS - hamar megszűnne a mai lehúzgálós világ.
konkav: ezek lózungok
Gabor: a butának/szegénynek is kijárna a jogi védelem a lehúzások ellen. A helyzet rosszabb: jól keresel (szakmai tudás), gyarapodsz (pénzügyi tudatosság), majd pénzügyileg resetelsz egyet és a béka segge alól indulsz újra mert jogilag nem voltál tudatos.
Elfogadjátok a rossz szabályokat, ahelyett hogy védekeznétek ellenük.