A cikk 3 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk akár elavultak is lehetnek.
Egyre több ügyfélnek van partnerbankos befektetése, hála a szorgos ügynököknek. Minden jó és szép, egy megbízható, nagy és ismert osztrák bank szakértő gárdája kezeli az ember pénzét, hátra lehet dőlni, minden rendben van.
Azonban felmerülnek kérdések, amiket érdemes megválaszolni, mielőtt befektetésre adjuk a fejünket.
Az egyik ilyen kérdés, hogy kire bízzuk a pénzünket, a másik, hogy mennyibe kerül ez nekünk évente?
Kezdjük az első kérdéssel: mit tudunk a Partner bankról? Egyrészt nagyon-nagyon keveset, másrészt amit mégis sikerül előásnunk, az sem túl biztató.
Ha beírjuk a google-be a bank nevét, nem leszünk sokkal okosabbak. A saját oldalán, az ügynökök oldalán és a hasonló nevű cégek oldalán kívül nem kapunk sok találatot. (Azért ez már elgondolkodtató, mennyire ismert bankról is lehet szó.)
Megtudhatjuk, hogy 70 alkalmazottja van és ügynökökkel dolgozik, Magyarországon csak e-mailen keresztül elérhető, az alaptőkéje a nagyon szerény 7 millió euró (2 milliárd forint) és 17 ezer ügyfele van. 2 milliárd a minimumtőke, amivel alapítani lehet ilyen céget. (Forrás)
A bank saját oldalán a legutolsó pénzügyi jelentés 2012-es, így 2014 év vége felé. Mindegy, nézzük meg, hogyan teljesített a bank két éve.
Az év veszteséges volt, nem is kicsit, a saját tőkére vetített megtérülés -9,09% volt az előző év szintén minuszos 2,65%-a után. Vagyis két év alatt a saját tőkéjének közel 12%-át elvesztette.
A bank mérlegfőöszege (a saját pénze és a nála lévő minden egyéb pénz összege) 17,5 millió euró volt, vagyis 5,4 milliárd forint.
Ugye érezzük a számokból a cég nagyságát?
Ezzel még önmagában semmi baj nincs, idehaza is van sok picike brókercég, nálunk is hasonló a kötelező tőkekövetelmény egy brókercég alapításánál, így a tőkenagyságuk is hasonló, mint a Partnerbanknak.
Egy befektetési banknál (amilyen a Partner Bank), elvileg az ügyfélszámlákat a banki számláktól elkülönülten kell kezelni, ezért szintén elvileg nincs hatása a bank teljesítménye az ott tartott értékpapírra.
Csak azért nem árt tisztában lenni a cég méreteivel, mi is van a színes prospektusok mögött.
Update: közben csak meglett a 2013-as mérleg. Nos, újabb veszteséges év volt, további 5,63%-os veszteséget szenvedett el a bank és a mérlegfőösszeg is tovább zsugorodott 15,5 millió euróra. 2007 óta egyszer volt 1% feletti a tőkearányos megtérülés, akkor is csak 1,51%, 2010-ben. A többi évben vagy 1% alatti volt a nyereség, vagy veszteséges volt a cég.
Update: 2017 közepén a bank oldalán elérhető legfrissebb jelentés szerint a 2014-es év eredménye -4,16% volt, a 2015-ös évben már egy szerény +1,07% volt az eredmény.
A Partnerbank termékeit ügynökök értékesítik.
Ez általában nem sok jót jelent a költségek szempontjából, hiszen az ügynökök összes költségét az ügyfelek állják, beleértve az ügynököknek szervezett jutalomutakat is.
Ha gondban voltunk a bank megismerésével, még nagyobb bajban leszünk, ha arra vagyunk kíváncsiak, milyen költségek mellett kezelik a pénzünket.
Vért izzadva lehet információmorzsákat összeszedni, milyen költségekkel is terhelik meg a számlánkat és miért. Az egész weboldalukat feltúrva -beleértve az ügyfélszámlába való belépést is- sem találunk sehol egy költségekről szóló tájékoztatást. Azért ez érdekes és nem tudom, megfelel-e ez a gyakorlat az előírt ügyfél-tájékoztatásnak.
Az első nagyon komoly költség a belépési díj, ami mint tudjuk, az ügynök jutaléka. Az apróbetűsből máshol ki is derül, hogy ezt nem adják vissza.
A legutóbbi ügyfelem egy nem túl nagy számla megnyitásáért 2.400 eurót fizetett, vagyis 744 ezer forintot. Ez azért elég meleg mindjárt indulásnak, nagyon hosszú évekig kell fialni a pénznek, hogy ezt ledolgozza, ha egyáltalán.
Az ügynök azt mondta, hogy ezután már nem is lesz más költsége, csak sajnos ez egyáltalán nem igaz.
Egyrészt belépve az ügyfélszámlába, jól látszik, hogy fél évenként felszámolnak 1% körüli díjat, vagyis évi 2%-ot. Hogy mire és miért, az "természetesen" nem derül ki az ügyfélszámlából sem. Költségek sor, oszt' jónapot.
Egy régebbi kondiciós listán, amit fel lehet lelni a neten, látszik, milyen húzós költségek vannak a számlánkkal kapcsolatban.
0,35% számlavezetési díj, 20 euró évente számladíj, 0,75% vételi-eladási jutalék, de legalább 36,3 euró, részvényeknél egyenesen 1,25% ez a költség. (Összehasonlításul egy magyar brókercég árai: 0,2-0,3% vételi díj, minimum 7 euró és évi 0,1% számlavezetési díj.)
Update: szintén a Partner Bank tájékoztatása szerint ők nem kérnek indulási költséget (ettől függetlenül a velük együtt dolgozók ettől eltérhetnek), az alapok vételi költségének a meghatározása is a partnerei döntésétől függ, maximum 6%-ot kérhetnek. Az ETF és kötvény tényleg 0,75%-ért kerül megvételre, a részvény pedig 1,25%-ért. A portfóliókezelés éves díja maximum 1,9% A letéti számla éves díja 0,4%.
A költségek ezek szerint azért ennyire többfélék, mert az értékesítő cégek elég nagy szabadsággal számolnak vagy nem számolnak fel költségeket.
Azért az ilyen magas díjak gyorsan fogyasztják a hozamunkat minden évben.
Ezt még tetézi, hogy a bank nem csinál mást, mint közönséges befektetési alapokat vesz, aminek szintén van éves kezelési költsége, amit az alapkezelők számolnak fel, szintén átlag évi 1,5-2,5%. (Ez már levonják az elért hozamból (ezért hívják nettó hozamnak), így a legtöbb embernek fel sem tűnik ennek a nagysága, maximum az, hogy egy ugyanilyen helyre fektető ETF évente 2%-kal többet hoz. Na de hány ember néz ennek utána?)
Az egyik választható csomagjuk az alábbi eszközökből állt egykoron:
Amint látjuk, csupa egyszerű (ám költséges) befektetési alap (fund), amit mi is bármikor megvehetünk magunknak. Templeton meg Aberdeen alapokat venni nem egy nagy művészet ám, bármelyik bankban megteheted, de ha még több kell, bármit megvehetsz, amit a világon valaha kibocsátottak. (Cikk: Így vásárolj külföldi alapokat.)
De ezen a költségen túl a Partner Bank még kaphat az alap kibocsátójától további 1,5% éves jutalékot is, amit vagy megtart, vagy továbbad az ügyfelet megszerző ügynöknek. Ennek költségét is nyilván az ügyfél fizeti.
A költségek nagyon megtépázzák a befektetésed hozamát. Még ha el is feledkezünk az elég combos ügynöki jutalékról (bár ér neked ennyit, hogy valaki házhoz jön?), akkor is az évi 3-4%-os költségek 20 év alatt már 70-90%-os buktát fognak jelenteni egy ugyanolyan, de alacsony költségű, ETF befektetéssel szemben.
Csak hogy vizuálisan is lásd: Egy 10 milliós befektetés 4%-os éves költsége 400 ezer forint veszteséget jelent évente. Húsz év alatt több mint tizenkét milliót a kamatos kamat miatt.
Vagy irgalmatlan sokat fizetsz az úgynevezett kényelemért (szó szerint milliókat), vagy megtanulod, hol és hogyan tudod megvenni te is ugyanezeket az alapokat (már ha egyáltalán ilyenekre van szükséged, mert ez sem biztos egyáltalán).
Olvasd el ezt a cikket az alapok költségeiről és ezt az ETF-ről.
Update: a cikk 2014-ben íródott az akkor elérhető információk alapján és a saját véleményemet tükrözi, mint minden egyéb írás is az oldalon. Ettől még te járhatsz jól a bankkal, esetleg sokat változhatott azóta, vagy vannak olcsóbb termékei. Ennek neked kell utána járnod és még véletlenül sem akarlak lebeszélni arról, hogy szerződést köss velük.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon. vagy RSS