Így vásárolj külföldi részvényeket és befektetési alapokat
Többen érdeklődtetek külföldi befektetési alapok és részvények vásárlása után, ezért elhatároztam, hogy írok róla egy bejegyzést, mivel nem túl komplikált Magyarországról külföldi papírokat venni a brókercégek online felületein.
Miért éppen külföldi papírok?
– Sokaknak mostanában nagyon fontos, hogy ne forintban legyen a pénzük. Ennek egyik legegyszerűbb módja, ha dolláros, eurós, vagy egyéb befektetési alapot, vagy részvényt veszünk. Ebben a tekintetben lényegtelen, hogy eleve dollár, vagy euró elszámolású alapot veszünk, vagy olyan forintért megvett alapok közül választunk, ami külföldi részvényekbe, kötvényekbe fektet. Mindkét esetben védve vagyunk a forint gyengülésétől, amennyiben ez fontos a számunkra.
– Kínálat bősége: a magyar piac, különösen a részvény és a kötvénypiac igen szűk korlátok közé szorítja a befektetési lehetőségeinket. Ezzel szemben a külföldi piacok szinte korlátlan számban biztosítják a befektetési lehetőségeket. Ez a bőség miatt például lehetőségünk van szektorokba, térségekbe is befektetnünk. Így sokkal könnyebb a saját elgondolásunk szerint kialakítani a portfóliónkat.
– A külföldi piacok likvidebbek.
– Semmivel nem komplikáltabb online felületen bármilyen külföldi papírt megvenni, mint a magyar kötvényeket, részvényeket.
Mi alapján válasszunk szolgáltatót?
Külföldi részvényeket, kötvényeket, befektetési alapokat sok helyen vehetünk, de mi alapján döntsünk, hol vásárlunk?
Valószínűleg a legfontosabb kérdés az ár, pontosabban a szolgáltató által felszámolt költségek, ami az adásvételt és általában a számlavezetést is terheli.
Egy mai ember már online kezeli a pénzügyeit és a hagyományos vásárlás nagyon drága, ezért mi is csak az online árakra figyelünk.
A HVG tavaly nyári gyűjtésének az eredményét látjátok itt:
(Kattintásra megnyílik nagyban)
Azt láthatjátok, hogy elég nagy a szórás az árakban, mind a százalékos költség, mind a minimum fizetendő díj mértékében. A legolcsóbb a Saxo, de magas minimumdíjat számol fel, a második legtöbbször a KBC Equitas, ami a K&H Bankhoz hasonlóan a KBC csoportjához tartozik. Itt a minimumdíjak jóval alacsonyabbak, ezért kisebb versenyzőknek ez olcsóbb lehet. (A minimumdíjat mindig ki kell fizetned, akkor is, ha a százalékos díj kevesebbre jönne ki.)
Fontos megérdeklődni még a számlavezetés díját, ami általában egy fix összeg plusz a meglévő értékpapírok mennyisége után fizetsz valahány százalékot vagy ezreléket. Ha ritkán kereskedsz, lehet, hogy jobban jársz magasabb kereskedési költséggel, de alacsony állandó költségekkel.
További szempont a választásnál az elérhetőség, ami különösen vidéki vásárlóknál szempont, hogy el kell-e utazni Budapestre a szerződéskötéshez vagy módosításhoz, vagy van helyi kirendeltsége a cégnek. Ebből a szempontból a bankokhoz tartozó cégek, mint az Erste, vagy KBC az előnyösebb választás.
Újabb szempont az elérhető papírok száma, ebben is szerintem az Erste Hozamplázája és a KBC a legnagyobb, a KBC kínálata többszöröse még a Hozamplázának is. A KBC azt mondta, bármit beszereznek akkor is, ha jelenleg nincs a listájukon.
Lévén a pénzünkről van szó, a biztonság kérdése is fontos, a nagy cégek itt sem vallanak kudarcot.
Nem véletlen, hogy az Erste és a KBC szolgálja ki a vásárlók szerintem 80%-át.
Milyen költségeink lehetnek még a szolgáltató által felszámított díjon kívül?
Sokak előtt nem ismert, de több ország felszámít adót az értékpapír adásvétele után. Ennek mértéke a közel semmitől (Egyesült Államok) az igen jelentősig terjedhet (Írország). Van, ahol csak vételkor, van ahol eladáskor, van, ahol mindkét esetben fizetni kell.
Erre figyeljünk, mert a remek daytrade technikánkat gyorsan leamortizálhatja az ilyen díj, ha később, havi számlazáráskor vesszük érte, hogy mennyit levontak a helyi adóra a szolgáltatók.
Adózás kérdése
(Hogy biztos ne írjak hülyeséget, megkerestem a KBC Equitast, hogy segítsenek a kérdésben. Örömmel tették, sőt egyből az üzletfejlesztési igazgató fogadott, ami nagyon jól esett. Nem tudom, hogy ez a blognak szólt-e, vagy azt nem is ismerik és mindenkinek kijár ez a bánásmód. Mindenesetre egy órát fenntartottam, ezért cserébe megígértem, hogy megemlítem, hogy januárban akciós számlanyitással várják az ügyfeleket.)
Alapesetben 16%-os adókulccsal adózunk a tőkepiaci hasznunk után, külön kérésre (amit nagyon érdemes megtenni) összevonhatjuk a realizált veszteségeinket és nyereségeinket és csak a pluszos rész után kell megfizetni az adót.
A NYESZ számlára, amire állami támogatás is jár, csak értékpapírokat vehetünk, azonban itt vigyázni kell, hogy csak forint alapú papírok közül választhatunk. Ez nem azt jelenti, hogy nem fektethetünk be például az amerikai piacra, de csak forint elszámolású befektetési alapon keresztül.
Sokan nem tudják, hogy 2012-től vehetünk TBSZ számlára devizás értékpapírokat is. Így külföldi részvényeket és kötvényeket is vehetünk és kamatadó-mentesen forgathatjuk a pénzünket mindaddig, amíg ki nem vesszük azt a számláról, vagy letelik a törvény által előírt idő (3, vagy 5 év). Így a hosszú távban gondolkodó tőzsdei játékosok is kamatadó-mentesen adhatnak-vehetnek külföldi papírokat.
A külföldön elért árfolyamnyereség vagy osztalék adóját megkomplikálja, hogy van-e kettős adóztatást elkerülő egyezmény a két ország között. Például a német piacon elért hozamaink után levonnak 15%-ot, ezután már csak a magyar különbözetet kell megfizetnünk (+1%). Ezt az összeget a szolgáltató általában automatikusan levonja kifizetéskor.
Az Egyesült Államokban ha nem teszünk adóbevallást, (ami ugye az alapeset), akkor a 16% helyett 30% adót vonnak le tőlünk a részvények osztaléka után.
Ez alól kibúvó, ha a szolgáltatónk rendelkezik a “Minősített Közvetítő” besorolással, ilyenkor az amerikai adóhivatal elhiszi, hogy tényleg nem folytatunk kereső tevékenységet az Államokban, így nem 30%-ot vonnak el az osztalékból. Ha minden igaz, a KBC-nek megvan ez a minősítése, a többieket nem tudom. Mindenesetre ezzel számoljunk, ha amerikai részvények vásárlására adjuk a fejünket.
Külön gondot okoz a devizás értékpapírokon elért haszon forintban történő kimutatása. Az árfolyam-nyereség keletkezésének napján használt MNB középárfolyamon kell kimutatni a hasznot, függetlenül attól, hogy visszaváltjuk-e a pénzünk forintra. Ez azt jelenti, hogy ha megvettünk egy részvényt 10 euróért 280 forintos euró mellett, majd eladtuk szintén 10 euróért, de már 300 forintos euró mellett, keletkezett kétezer forint nyereségünk az árfolyamváltozás miatt.
Remélem, sikerült megválaszolni a kérdéseiteket. Ha maradt kérdésed, tedd fel a hozzászólásokban, vagy keresd meg a brókercégedet. Ha csak ismerkedni akarsz az alapokkal és egyéb értékpapírokkal, a legtöbb szolgáltatónak van demó számlája, ahol mindent ugyanúgy csinálhatsz, mint élesben, csak éppen nem teljesül a megbízás.
Fontos! Nem külföldi értékpapírok vételére akarlak buzdítani, csak leírtam, hogyan csináld, ha ezt szeretnéd tenni.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.blog.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
És ha veszteségünk lesz, akkor tovább lehet vinni a következő évre ezt a veszteséget és abban az évben is kivonni a nyereségből, vagy minden évben 0-ról kezdjük az adózást?
Mert valahol hallottam erről, hogy tovább lehet vinni az évünket a következőre csak azt nem tudom, hogy nyereséges, vagy veszteséges év után, esetleg mindkettőnél meg-e lehet ezt tenni.
Meg írtad, hogy a KBC-nek van “Minősített Közvetítő” besorolása és így nem vonnak le 30%-ot a részvények osztaléka után. Ezt csak az osztalék után vonnák le, az árfolyamnyereség után nem? És még ebből kéne levonni a magyar 16% adót is?
Egyébként jó cikk lett! Köszi!
Mivel biztos van kettős adóztatás elkerüléséről törvény az USÁ-val, biztos nem kell még megfizetni a 16%-ot.
Az átvitelt nem tudom biztosra, inkább nem mondok rá semmit, de úgyis jön majd valaki, aki megmondja.
Sok európai banknál nincsenek sajnos japán részvények.
– olcso: 99 ft/ho, pipa
– relative kis jutalek: pipa
– tökeerös ceg alljon mögötte: pipa
emellett szinte 100%-os a rendelkezesre allasuk. en azt tudom mondani, hogy ajanlom öket. (es ez nem az a “regen nokiam volt ezert mindenkinek a nokiat ajanlom” vagy “lg monitort vettem ezert a melyik-a-legjobb-monitor szavazasokon az lg-t pipalom be” ajanlas 🙂 )
külföldön max hasonlo meretü banknal nyitnek szamlat, de minek ha MO-n is van KBC. a közelmult brokiceg-csödjei ovatossagra intenek szerintem.
Egész pontosan a jelenlegi adóbevallásban (2012-es év) a 2010, 2011 és 2012 évek nyereségeit illetve veszteségeit adod össze (külön-külön kezelve őket). A befizetendő adó tulajdonképpen a nyereséges évek nyereségeinek adójának összege – veszteséges évek veszteségeinek adójának összege lesz.
Példa:
2010-ben veszteséged volt, aminek adója 10 eFt (lenne, ha nyereség lenne). A 2010-re nem fizetsz adót.
2011-ben nyereséged volt, aminek adója 20 eFt. Ezt csökkented az előző év 10 eFt-jával, ezért 10 eFt adót fizetsz 2011-re.
2012-ben nyereséged volt, aminek adója 30 eFt. Az utóbbi három évnem volt összesen 20+30 = 50 eFt nyereség-adód és 10 eFt veszteség-adód, ezért 2012-re 50-10 = 40 eFt adót kell fizetned.
Nálam okosabb ember, majd megmondja, hogy pontosan mi a menete.
Az biztos, hogy a példám rossz.
Azért, mert nem ismerem a céget, ezért nem akarom reklámozni az oldalamon. Ennyi az egész.
Az OTP Direkt Brókerét nem kellett volna lehagyni a listáról, külföldi papírokkal 0,5%-os díj mellett lehet kereskedni, ami azért aránylag versenyképes, igaz, csak a Xetrán, de hát ott sok minden van, Facebook is pl, és egy igen érdekes DAX short ETF, lejárati és kiütődési kockázat nélkül!
Én a KBC-nél vagyok mert tavaly még nem lehetett devizás TBSZ-t nyitni az Ersténél. Hogy miért, arról fogalmam sincs, biztos jó sok ügyfelet veszítettek emiatt. Nemtom hogy mostmár lehet-e.
KBC-nél van sajnos évi 0,12% számlavezetési díj. De szerintem magyar magánszemélynek ők a legjobbak.
Én ETF-eket vettem náluk a londoni tőzsdén.
ETF-eknél van még a vételi-eladási jutalék ami egy nem látható költség, de 0-0,5% között van papírtól függően (vételkor és eladáskor egyaránt), sokszor több, mint maga a brókeri jutalék.
Pl. ha 1 ETF jegy ára $100, akkor te csak $100,5-ért tudod megvenni, vagy $99,5-ért eladni. Ez a market maker jutaléka, aki cserébe mindig kínál vételre és eladásra elég mennyiséget hogy meglegyen a likviditás.
De viszont hosszú távon az ETF sokkal olcsóbb mint egy magyar befektetési alap, nem fizetsz 1,5-2%-ot hanem csak 0,1-0,5%-ot, ami hosszú távon a kamatos kamat miatt durva különbség.
Csak hát ugye ezeket nem reklámozzák itthon, meg azért átlagembernek bonyolult a londoni tőzsdén megvenni egy ilyet.
http://bet.hu/topmenu/tozsdei_kereskedok/kereskedocegek
A honlapon van a forgalmuk is, minden hónapban. Amelyiket említettem, elég komoly. Továbbá van olyan honlap, h stocklandyard, ott is érdemes informálódni, vagy gazdasagtv, szóval érdemes diszkontbrókert keresni, ahol max 0,3%-os díjjal lehet kereskedni, bár amelyiknél én vagyok, ott 0,2%, sőt, van lehetőségem 30 napig 5-szörös tőkeáttétellel részvényt shortolni, vagy longolni, elég T-Long és T-Short ügylet, hisz nem mindegy, h muszáj lezárni napon belül a pozíciót, vagy átviheted, hiszen a technikai daytrade-előktől jóval sikeresebbek a napon túlisok. Továbbá BUX határidőssel 50Ft a kötés.
A másik, h a témában eléggé reklámozod a KBC-t, kedves Kiszámoló, ezt a céget belga urak irányítják, a haszon osztalék formájában Brüsszelben köt ki, ezért nem választom a KBC-t. Nem az a gond, h külföldi, hanem h belga.
Engem meg pont nem érdekel, hogy Belgiumba megy-e a haszon, vagy Olaszországba, vagy Ausztriába.
Azért meg nem fizetek dupla díjat, hogy itthon maradjon másnak.
Amúgy ha már eleve váltottál eurót, akkor érdemes nem bétán venni, vagy ha olyat akarsz, ami nem szerepel a kínálatban.
Osztaléknál általában van forrásadó, pl. ha USA részvényed van, az fizet osztalékot, akkor az USA adóhivatal visszatartja az osztalék 15%-át (lásd a kettős adóztatást elkerülő egyezményt USA és Magyarország között). De ha nem minősített közvetítő a brókered akkor 30% a forrásadó, és utána neked kell utánajárni, hogy adják vissza a 15%-ot (mert csak annyit kéne vonniuk az egyezmény alapján), de ezt ne kívánd magadnak, tehát olyan brókert válassz, aki ezt elintézi neked.
Szóval 15%-ot mindenképpen vonnak az osztalékból USA-ban. Ha TBSZ-en vagy akkor ezután nem kell adózni az osztalékból. Nem TBSZ-en viszont még adóznod kell itthon 1%-ot (16% itthoni osztalékadó – 15% USA osztalékforrásadó = 1% itthoni befizetendő adó marad).
Néhány országban nincs osztalékforrásadó, de általában van. sőt valahol van tranzakciós adó az értékpapírok után is, azt is te fizeted.
Amikor ETF-et veszel akkor az adott ETF szinte mindig az osztalék forrásadókkal csökkentett részvényindexet követi (tehát úgy számolják a követett részvényindex teljesítményét, hogy veszik a benne lévő részvények árfolyamemelkedését, hozzáadják az általuk fizett osztalékot, de levonják az adott ország szerinti osztalék forrásadót).
Az USA, kanadai, osztrak, stb. kereskedes dijai nem tunnek olcsonak itt elso latasra, de ha mar egy pl. 1000 euros rendelesi volumennel szamolunk, akkor erosen meg is erheti az alapdij. Es barki nyithat naluk szamlat, akar Magyarorszagrol is.
A Xetra német tőzsdén az a baj, hogy csak euróban tudsz megbízást adni. Ha USD-ben akarsz, akkor a London Stock Exchange-t kell használni.
http://www.tozsdezz.hu
Ezért az összes olyan bróker, amelyik a díját %-ban számolja, az nálam kiesik. Éppen úgy mint az összes olyan banki számlacsomag, amelyik %-ban számol, és nem fix díjban az átutalásokért.
Ebbe persze nem értendők bele az adók vagy a BÉT díjszabása, amik persze ugyanannyira igazságtalanok, de nem tudsz belőle “alkudni”. A bróker viszont tud az ilyen költségek felett fix díjat számolni magának, akkor tegye is meg, ha kell neki az üzletem.
“Példa:
2010-ben veszteséged volt, aminek adója 10 eFt (lenne, ha nyereség lenne). A 2010-re nem fizetsz adót.
2011-ben nyereséged volt, aminek adója 20 eFt. Ezt csökkented az előző év 10 eFt-jával, ezért 10 eFt adót fizetsz 2011-re.
2012-ben nyereséged volt, aminek adója 30 eFt. Az utóbbi három évnem volt összesen 20+30 = 50 eFt nyereség-adód és 10 eFt veszteség-adód, ezért 2012-re 50-10 = 40 eFt adót kell fizetned.”
Szerintem 2012-ben 30 eFt adót kell fizetni, mert a veszteség adóját már 2011-ben kiegyenlítette.
A Saxo olcso, de elolvastam az altalanos szerzodesi felteteleiket, es az van benne, hogy nem tartjak elkulonitve a te ertekpapirjaidat a tobbi ugyfeluk ertekpapirjaitol es a Saxo sajat ertekpapirjaitol. Sot, a szerzodes megengedi nekik, hogy a te ertekpapirjaidat masoknak kolcsonadjak es megterheljek (azaz azzal biztositsak a Saxo sajat kotelezettsegeit). Ezzel a Saxo jobban keres, mintha 1500 ft. szamlafenntartasi koltseget kerne, mert az ezzel elert jovedelmet nem osztja meg veled. Ezzel a problema penzugyi nyelven a partnerkockazat, magyarul az, hogy ha a Saxo csodbe megy, es az ertekpapirok nepiesen szolva “nincsenek meg”, akkor te csak a dan befektetesvedelmi alaphoz fordulhatsz, amely erre az esetre 20.000 euro-ban korlatozodik. Ha osszehasonlitod ezt pl. a KBC szerzodesi felteteleivel, ebben az all, hogy a KBC az ertekpapirjaidat elkulonitve kezeli es nem hasznalja fel a sajat celjaira. Ha a KBC csodbe megy, akkor (amennyiben a belga csodjogi szabalyok nem mondanak teljesen ellent az altalam ismert osszes orszagban alkalmazott logikanak), akkor az ertekpapirjaidra a KBC sajat hitelezoi nem tarthatnak igenyt, az teged illet meg.
A Lehman Brothers csodje soran szamos ugyfel vesztette el a befekteteseit, mert az angol jog alapjan is szukseges az ertekpapirok elkulonitett kezelese.
/Különben is, magyar embert itthon 10M-ig, kint 100e EUR/USD-ig fizetnek ki problémamentesen, felette megpróbálják lehúzni. Legyen az betét, értékpapír, forex nyereség, eladott ingatlan vételára, vállalkozási díj – levágni való barmok vagyunk nekik mind./
A KBC equitas-nál kell számlát nyitnod. Ha nem a pesti irodájukba mégy, hanem k&h bankba akarod akkor a következő oldalon regisztrálj előre: https://www.kbcequitas.hu/. Mert így csak bemégy egy k&h fiókba mondod ki vagy és kinyomtatják neked a papírokat amit aláírsz és kész is a számlád (ha felhívod az adott fiókot valószínűleg időpontot is tudsz foglalni, hogy ne kelljen várni). Ha TBSZ számlát szeretnél akkor miután kész a számlád, belépsz az internetes felületükre és ott a következőket kell csinálnod: https://www.kbcequitas.hu/tartos_befektetesi_szamla (miután kész a TBSZ számlát lépj ki és lépj be újra, ekkor már tudod is használni a TBSZ számlát). Ezután már csak pénz kell utalnod a számlára és kezdődhet a kereskedés. Semmilyen K&H-s számlát nem kell ehhez nyitnod.