Így vásárolj külföldi részvényeket és befektetési alapokat

2013-01-29
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Többen érdeklődtetek külföldi befektetési alapok és részvények vásárlása után, ezért elhatároztam, hogy írok róla egy bejegyzést, mivel nem túl komplikált Magyarországról külföldi papírokat venni a brókercégek online felületein.

Miért éppen külföldi papírok?

- Sokaknak mostanában nagyon fontos, hogy ne forintban legyen a pénzük. Ennek egyik legegyszerűbb módja, ha dolláros, eurós, vagy egyéb befektetési alapot, vagy részvényt veszünk. Ebben a tekintetben lényegtelen, hogy eleve dollár, vagy euró elszámolású alapot veszünk, vagy olyan forintért megvett alapok közül választunk, ami külföldi részvényekbe, kötvényekbe fektet. Mindkét esetben védve vagyunk a forint gyengülésétől, amennyiben ez fontos a számunkra.

Kínálat bősége: a magyar piac, különösen a részvény és a kötvénypiac igen szűk korlátok közé szorítja a befektetési lehetőségeinket. Ezzel szemben a külföldi piacok szinte korlátlan számban biztosítják a befektetési lehetőségeket. Ez a bőség miatt például lehetőségünk van szektorokba, térségekbe is befektetnünk. Így sokkal könnyebb a saját elgondolásunk szerint kialakítani a portfóliónkat.

- A külföldi piacok likvidebbek.

- Semmivel nem komplikáltabb online felületen bármilyen külföldi papírt megvenni, mint a magyar kötvényeket, részvényeket.

Mi alapján válasszunk szolgáltatót?

Külföldi részvényeket, kötvényeket, befektetési alapokat sok helyen vehetünk, de mi alapján döntsünk, hol vásárlunk?

Valószínűleg a legfontosabb kérdés az ár, pontosabban a szolgáltató által felszámolt költségek, ami az adásvételt és általában a számlavezetést is terheli.

Egy mai ember már online kezeli a pénzügyeit és a hagyományos vásárlás nagyon drága, ezért mi is csak az online árakra figyelünk.

A HVG tavaly nyári gyűjtésének az eredményét látjátok itt:

(Kattintásra megnyílik nagyban)

Azt láthatjátok, hogy elég nagy a szórás az árakban, mind a százalékos költség, mind a minimum fizetendő díj mértékében. A legolcsóbb a Saxo, de magas minimumdíjat számol fel, a második legtöbbször a KBC Equitas, ami a K&H Bankhoz hasonlóan a KBC csoportjához tartozik. Itt a minimumdíjak jóval alacsonyabbak, ezért kisebb versenyzőknek ez olcsóbb lehet. (A minimumdíjat mindig ki kell fizetned, akkor is, ha a százalékos díj kevesebbre jönne ki.)

Fontos megérdeklődni még a számlavezetés díját, ami általában egy fix összeg plusz a meglévő értékpapírok mennyisége után fizetsz valahány százalékot vagy ezreléket. Ha ritkán kereskedsz, lehet, hogy jobban jársz magasabb kereskedési költséggel, de alacsony állandó költségekkel.

További szempont a választásnál az elérhetőség, ami különösen vidéki vásárlóknál szempont, hogy el kell-e utazni Budapestre a szerződéskötéshez vagy módosításhoz, vagy van helyi kirendeltsége a cégnek. Ebből a szempontból a bankokhoz tartozó cégek, mint az Erste, vagy KBC az előnyösebb választás.

Újabb szempont az elérhető papírok száma, ebben is szerintem az Erste Hozamplázája és a KBC a legnagyobb, a KBC kínálata többszöröse még a Hozamplázának is. A KBC azt mondta, bármit beszereznek akkor is, ha jelenleg nincs a listájukon.

Lévén a pénzünkről van szó, a biztonság kérdése is fontos, a nagy cégek itt sem vallanak kudarcot.

Nem véletlen, hogy az Erste és a KBC szolgálja ki a vásárlók szerintem 80%-át.

Milyen költségeink lehetnek még a szolgáltató által felszámított díjon kívül?

Sokak előtt nem ismert, de több ország felszámít adót az értékpapír adásvétele után. Ennek mértéke a közel semmitől (Egyesült Államok) az igen jelentősig terjedhet (Írország). Van, ahol csak vételkor, van ahol eladáskor, van, ahol mindkét esetben fizetni kell.

Erre figyeljünk, mert a remek daytrade technikánkat gyorsan leamortizálhatja az ilyen díj, ha később, havi számlazáráskor vesszük érte, hogy mennyit levontak a helyi adóra a szolgáltatók.

Adózás kérdése

(Hogy biztos ne írjak hülyeséget, megkerestem a KBC Equitast, hogy segítsenek a kérdésben. Örömmel tették, sőt egyből az üzletfejlesztési igazgató fogadott, ami nagyon jól esett. Nem tudom, hogy ez a blognak szólt-e, vagy azt nem is ismerik és mindenkinek kijár ez a bánásmód. Mindenesetre egy órát fenntartottam, ezért cserébe megígértem, hogy megemlítem, hogy januárban akciós számlanyitással várják az ügyfeleket.)

Alapesetben 16%-os adókulccsal adózunk a tőkepiaci hasznunk után, külön kérésre (amit nagyon érdemes megtenni) összevonhatjuk a realizált veszteségeinket és nyereségeinket és csak a pluszos rész után kell megfizetni az adót.

NYESZ számlára, amire állami támogatás is jár, csak értékpapírokat vehetünk, azonban itt vigyázni kell, hogy csak forint alapú papírok közül választhatunk. Ez nem azt jelenti, hogy nem fektethetünk be például az amerikai piacra, de csak forint elszámolású befektetési alapon keresztül.

Sokan nem tudják, hogy 2012-től vehetünk TBSZ számlára devizás értékpapírokat is. Így külföldi részvényeket és kötvényeket is vehetünk és kamatadó-mentesen forgathatjuk a pénzünket mindaddig, amíg ki nem vesszük azt a számláról, vagy letelik a törvény által előírt idő (3, vagy 5 év). Így a hosszú távban gondolkodó tőzsdei játékosok is kamatadó-mentesen adhatnak-vehetnek külföldi papírokat.

A külföldön elért árfolyamnyereség vagy osztalék adóját megkomplikálja, hogy van-e kettős adóztatást elkerülő egyezmény a két ország között. Például a   német piacon elért hozamaink után levonnak 15%-ot, ezután már csak a magyar különbözetet kell megfizetnünk (+1%). Ezt az összeget a szolgáltató általában automatikusan levonja kifizetéskor.

Az Egyesült Államokban ha nem teszünk adóbevallást, (ami ugye az alapeset), akkor a 16% helyett 30% adót vonnak le tőlünk a részvények osztaléka után.

Ez alól kibúvó, ha a szolgáltatónk rendelkezik a "Minősített Közvetítő" besorolással, ilyenkor az amerikai adóhivatal elhiszi, hogy tényleg nem folytatunk kereső tevékenységet az Államokban, így nem 30%-ot vonnak el az osztalékból. Ha minden igaz, a KBC-nek megvan ez a minősítése, a többieket nem tudom. Mindenesetre ezzel számoljunk, ha amerikai részvények vásárlására adjuk a fejünket.

Külön gondot okoz a devizás értékpapírokon elért haszon forintban történő kimutatása. Az árfolyam-nyereség keletkezésének napján használt MNB középárfolyamon kell kimutatni a hasznot, függetlenül attól, hogy visszaváltjuk-e a pénzünk forintra. Ez azt jelenti, hogy ha megvettünk egy részvényt 10 euróért 280 forintos euró mellett, majd eladtuk szintén 10 euróért, de már 300 forintos euró mellett, keletkezett kétezer forint nyereségünk az árfolyamváltozás miatt.

Remélem, sikerült megválaszolni a kérdéseiteket. Ha maradt kérdésed, tedd fel a hozzászólásokban, vagy keresd meg a brókercégedet. Ha csak ismerkedni akarsz az alapokkal és egyéb értékpapírokkal, a legtöbb szolgáltatónak van demó számlája, ahol mindent ugyanúgy csinálhatsz, mint élesben, csak éppen nem teljesül a megbízás.

Fontos! Nem külföldi értékpapírok vételére akarlak buzdítani, csak leírtam, hogyan csináld, ha ezt szeretnéd tenni.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.blog.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Previous Post
Interjú velem

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram