Többen érdeklődtetek külföldi befektetési alapok és részvények vásárlása után, ezért elhatároztam, hogy írok róla egy bejegyzést, mivel nem túl komplikált Magyarországról külföldi papírokat venni a brókercégek online felületein.
Miért éppen külföldi papírok?
- Sokaknak mostanában nagyon fontos, hogy ne forintban legyen a pénzük. Ennek egyik legegyszerűbb módja, ha dolláros, eurós, vagy egyéb befektetési alapot, vagy részvényt veszünk. Ebben a tekintetben lényegtelen, hogy eleve dollár, vagy euró elszámolású alapot veszünk, vagy olyan forintért megvett alapok közül választunk, ami külföldi részvényekbe, kötvényekbe fektet. Mindkét esetben védve vagyunk a forint gyengülésétől, amennyiben ez fontos a számunkra.
- Kínálat bősége: a magyar piac, különösen a részvény és a kötvénypiac igen szűk korlátok közé szorítja a befektetési lehetőségeinket. Ezzel szemben a külföldi piacok szinte korlátlan számban biztosítják a befektetési lehetőségeket. Ez a bőség miatt például lehetőségünk van szektorokba, térségekbe is befektetnünk. Így sokkal könnyebb a saját elgondolásunk szerint kialakítani a portfóliónkat.
- A külföldi piacok likvidebbek.
- Semmivel nem komplikáltabb online felületen bármilyen külföldi papírt megvenni, mint a magyar kötvényeket, részvényeket.
Mi alapján válasszunk szolgáltatót?
Külföldi részvényeket, kötvényeket, befektetési alapokat sok helyen vehetünk, de mi alapján döntsünk, hol vásárlunk?
Valószínűleg a legfontosabb kérdés az ár, pontosabban a szolgáltató által felszámolt költségek, ami az adásvételt és általában a számlavezetést is terheli.
Egy mai ember már online kezeli a pénzügyeit és a hagyományos vásárlás nagyon drága, ezért mi is csak az online árakra figyelünk.
A HVG tavaly nyári gyűjtésének az eredményét látjátok itt:
(Kattintásra megnyílik nagyban)
Azt láthatjátok, hogy elég nagy a szórás az árakban, mind a százalékos költség, mind a minimum fizetendő díj mértékében. A legolcsóbb a Saxo, de magas minimumdíjat számol fel, a második legtöbbször a KBC Equitas, ami a K&H Bankhoz hasonlóan a KBC csoportjához tartozik. Itt a minimumdíjak jóval alacsonyabbak, ezért kisebb versenyzőknek ez olcsóbb lehet. (A minimumdíjat mindig ki kell fizetned, akkor is, ha a százalékos díj kevesebbre jönne ki.)
Fontos megérdeklődni még a számlavezetés díját, ami általában egy fix összeg plusz a meglévő értékpapírok mennyisége után fizetsz valahány százalékot vagy ezreléket. Ha ritkán kereskedsz, lehet, hogy jobban jársz magasabb kereskedési költséggel, de alacsony állandó költségekkel.
További szempont a választásnál az elérhetőség, ami különösen vidéki vásárlóknál szempont, hogy el kell-e utazni Budapestre a szerződéskötéshez vagy módosításhoz, vagy van helyi kirendeltsége a cégnek. Ebből a szempontból a bankokhoz tartozó cégek, mint az Erste, vagy KBC az előnyösebb választás.
Újabb szempont az elérhető papírok száma, ebben is szerintem az Erste Hozamplázája és a KBC a legnagyobb, a KBC kínálata többszöröse még a Hozamplázának is. A KBC azt mondta, bármit beszereznek akkor is, ha jelenleg nincs a listájukon.
Lévén a pénzünkről van szó, a biztonság kérdése is fontos, a nagy cégek itt sem vallanak kudarcot.
Nem véletlen, hogy az Erste és a KBC szolgálja ki a vásárlók szerintem 80%-át.
Milyen költségeink lehetnek még a szolgáltató által felszámított díjon kívül?
Sokak előtt nem ismert, de több ország felszámít adót az értékpapír adásvétele után. Ennek mértéke a közel semmitől (Egyesült Államok) az igen jelentősig terjedhet (Írország). Van, ahol csak vételkor, van ahol eladáskor, van, ahol mindkét esetben fizetni kell.
Erre figyeljünk, mert a remek daytrade technikánkat gyorsan leamortizálhatja az ilyen díj, ha később, havi számlazáráskor vesszük érte, hogy mennyit levontak a helyi adóra a szolgáltatók.
Adózás kérdése
(Hogy biztos ne írjak hülyeséget, megkerestem a KBC Equitast, hogy segítsenek a kérdésben. Örömmel tették, sőt egyből az üzletfejlesztési igazgató fogadott, ami nagyon jól esett. Nem tudom, hogy ez a blognak szólt-e, vagy azt nem is ismerik és mindenkinek kijár ez a bánásmód. Mindenesetre egy órát fenntartottam, ezért cserébe megígértem, hogy megemlítem, hogy januárban akciós számlanyitással várják az ügyfeleket.)
Alapesetben 16%-os adókulccsal adózunk a tőkepiaci hasznunk után, külön kérésre (amit nagyon érdemes megtenni) összevonhatjuk a realizált veszteségeinket és nyereségeinket és csak a pluszos rész után kell megfizetni az adót.
A NYESZ számlára, amire állami támogatás is jár, csak értékpapírokat vehetünk, azonban itt vigyázni kell, hogy csak forint alapú papírok közül választhatunk. Ez nem azt jelenti, hogy nem fektethetünk be például az amerikai piacra, de csak forint elszámolású befektetési alapon keresztül.
Sokan nem tudják, hogy 2012-től vehetünk TBSZ számlára devizás értékpapírokat is. Így külföldi részvényeket és kötvényeket is vehetünk és kamatadó-mentesen forgathatjuk a pénzünket mindaddig, amíg ki nem vesszük azt a számláról, vagy letelik a törvény által előírt idő (3, vagy 5 év). Így a hosszú távban gondolkodó tőzsdei játékosok is kamatadó-mentesen adhatnak-vehetnek külföldi papírokat.
A külföldön elért árfolyamnyereség vagy osztalék adóját megkomplikálja, hogy van-e kettős adóztatást elkerülő egyezmény a két ország között. Például a német piacon elért hozamaink után levonnak 15%-ot, ezután már csak a magyar különbözetet kell megfizetnünk (+1%). Ezt az összeget a szolgáltató általában automatikusan levonja kifizetéskor.
Az Egyesült Államokban ha nem teszünk adóbevallást, (ami ugye az alapeset), akkor a 16% helyett 30% adót vonnak le tőlünk a részvények osztaléka után.
Ez alól kibúvó, ha a szolgáltatónk rendelkezik a "Minősített Közvetítő" besorolással, ilyenkor az amerikai adóhivatal elhiszi, hogy tényleg nem folytatunk kereső tevékenységet az Államokban, így nem 30%-ot vonnak el az osztalékból. Ha minden igaz, a KBC-nek megvan ez a minősítése, a többieket nem tudom. Mindenesetre ezzel számoljunk, ha amerikai részvények vásárlására adjuk a fejünket.
Külön gondot okoz a devizás értékpapírokon elért haszon forintban történő kimutatása. Az árfolyam-nyereség keletkezésének napján használt MNB középárfolyamon kell kimutatni a hasznot, függetlenül attól, hogy visszaváltjuk-e a pénzünk forintra. Ez azt jelenti, hogy ha megvettünk egy részvényt 10 euróért 280 forintos euró mellett, majd eladtuk szintén 10 euróért, de már 300 forintos euró mellett, keletkezett kétezer forint nyereségünk az árfolyamváltozás miatt.
Remélem, sikerült megválaszolni a kérdéseiteket. Ha maradt kérdésed, tedd fel a hozzászólásokban, vagy keresd meg a brókercégedet. Ha csak ismerkedni akarsz az alapokkal és egyéb értékpapírokkal, a legtöbb szolgáltatónak van demó számlája, ahol mindent ugyanúgy csinálhatsz, mint élesben, csak éppen nem teljesül a megbízás.
Fontos! Nem külföldi értékpapírok vételére akarlak buzdítani, csak leírtam, hogyan csináld, ha ezt szeretnéd tenni.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.blog.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Hát nem tudom, de nem a legolcsóbb abban az országban számlát nyitni, aminek a részvényeit meg akarod venni?
"külön kérésre (amit nagyon érdemes megtenni) összevonhatjuk a realizált veszteségeinket és nyereségeinket és csak a pluszos rész után kell megfizetni az adót."
És ha veszteségünk lesz, akkor tovább lehet vinni a következő évre ezt a veszteséget és abban az évben is kivonni a nyereségből, vagy minden évben 0-ról kezdjük az adózást?
Mert valahol hallottam erről, hogy tovább lehet vinni az évünket a következőre csak azt nem tudom, hogy nyereséges, vagy veszteséges év után, esetleg mindkettőnél meg-e lehet ezt tenni.
Meg írtad, hogy a KBC-nek van “Minősített Közvetítő” besorolása és így nem vonnak le 30%-ot a részvények osztaléka után. Ezt csak az osztalék után vonnák le, az árfolyamnyereség után nem? És még ebből kéne levonni a magyar 16% adót is?
Egyébként jó cikk lett! Köszi!
Osztalék után vonják ezt, az árfolyam-emelkedés után asszem nem.
Mivel biztos van kettős adóztatás elkerüléséről törvény az USÁ-val, biztos nem kell még megfizetni a 16%-ot.
Az átvitelt nem tudom biztosra, inkább nem mondok rá semmit, de úgyis jön majd valaki, aki megmondja.
Úgy tudom tovább lehet vinni, de csak 2 évig.
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek adójánál 3 évre visszamenőleg görgetve lehet érvényesíteni a veszteségeket.
Egész pontosan a jelenlegi adóbevallásban (2012-es év) a 2010, 2011 és 2012 évek nyereségeit illetve veszteségeit adod össze (külön-külön kezelve őket). A befizetendő adó tulajdonképpen a nyereséges évek nyereségeinek adójának összege - veszteséges évek veszteségeinek adójának összege lesz.
Példa:
2010-ben veszteséged volt, aminek adója 10 eFt (lenne, ha nyereség lenne). A 2010-re nem fizetsz adót.
2011-ben nyereséged volt, aminek adója 20 eFt. Ezt csökkented az előző év 10 eFt-jával, ezért 10 eFt adót fizetsz 2011-re.
2012-ben nyereséged volt, aminek adója 30 eFt. Az utóbbi három évnem volt összesen 20+30 = 50 eFt nyereség-adód és 10 eFt veszteség-adód, ezért 2012-re 50-10 = 40 eFt adót kell fizetned.
Bocsánat lehet, hogy rosszul írtam. Átnéztem az 1253 nyomtatványt és már nem vagyok biztos benne, hogy mi is a pontos menete (elég zavarosan számol). Annyi biztos, hogy három évig visszamenőleg lehet érvényesíteni a veszteséget.
Nálam okosabb ember, majd megmondja, hogy pontosan mi a menete.
Az biztos, hogy a példám rossz.
Igen, tovább lehet vinni, arra már nem emlékszem hány évig. De az fontos, hogy ezt a "külön kérést" minden évben meg kell tenni, ugyanis a nyomtatvány csak az adott évre szól (ellenőrzött tőkepiaci adózásról szóló nyilatkozatnak vagy valami hasonlónak hívják).
Árfolyannyereségnél nincsen forrásadó, tehát más ország ebből nem fog levonni csak max itthon.
Osztaléknál általában van forrásadó, pl. ha USA részvényed van, az fizet osztalékot, akkor az USA adóhivatal visszatartja az osztalék 15%-át (lásd a kettős adóztatást elkerülő egyezményt USA és Magyarország között). De ha nem minősített közvetítő a brókered akkor 30% a forrásadó, és utána neked kell utánajárni, hogy adják vissza a 15%-ot (mert csak annyit kéne vonniuk az egyezmény alapján), de ezt ne kívánd magadnak, tehát olyan brókert válassz, aki ezt elintézi neked.
Szóval 15%-ot mindenképpen vonnak az osztalékból USA-ban. Ha TBSZ-en vagy akkor ezután nem kell adózni az osztalékból. Nem TBSZ-en viszont még adóznod kell itthon 1%-ot (16% itthoni osztalékadó - 15% USA osztalékforrásadó = 1% itthoni befizetendő adó marad).
Néhány országban nincs osztalékforrásadó, de általában van. sőt valahol van tranzakciós adó az értékpapírok után is, azt is te fizeted.
Amikor ETF-et veszel akkor az adott ETF szinte mindig az osztalék forrásadókkal csökkentett részvényindexet követi (tehát úgy számolják a követett részvényindex teljesítményét, hogy veszik a benne lévő részvények árfolyamemelkedését, hozzáadják az általuk fizett osztalékot, de levonják az adott ország szerinti osztalék forrásadót).
Külföldi szolgáltatók nem alternatíva? Azokat nem ajánlod? Én valamiért úgy emlékszem, hogy töredéke a hazai díjaknak a külföldi...
Lehet, hogy igazad van, nem néztem meg őket. Amikről írtam bárki eléri, de attól lehet, hogy olcsóbb külföldön.
Japán autóipari részvényeket a Nikkei-en kiken keresztül érdemes venni? TDA?
Sok európai banknál nincsenek sajnos japán részvények.
KBC-nel vagyok en is. szempontjaim:
- olcso: 99 ft/ho, pipa
- relative kis jutalek: pipa
- tökeerös ceg alljon mögötte: pipa
emellett szinte 100%-os a rendelkezesre allasuk. en azt tudom mondani, hogy ajanlom öket. (es ez nem az a "regen nokiam volt ezert mindenkinek a nokiat ajanlom" vagy "lg monitort vettem ezert a melyik-a-legjobb-monitor szavazasokon az lg-t pipalom be" ajanlas 🙂 )
külföldön max hasonlo meretü banknal nyitnek szamlat, de minek ha MO-n is van KBC. a közelmult brokiceg-csödjei ovatossagra intenek szerintem.
Ha jól emlékszem ismerősök a következőt emlegették, mint olcsó külföldit: http://www.interactivebrokers.com/
Minimum 10 000 USD értékű értékpapírt vagy pénzt kell tartani a számlán (ha 26 évesnél fiatalabb vagy, akkor csak 3000 USD), és ha 1 hónapban minimum $10-t vonnak le (akkor is, ha nem kereskedsz semmit; ha kereskedsz legalább $10 értékben, akkor nem vonják le ezt a minimumdíjat).
Külföldi részvényeket lehet venni HUF-ért is, az úgynevezett BÉTa piacon, ahol a jutalék csak annyi, mint bármely magyar részvény esetén.
Előbb már leírtam, nem értem mért nem tetted ki, hogy a hazai tőzsdére sokkal jobb felülete van a ....-nak?
Azért, mert nem ismerem a céget, ezért nem akarom reklámozni az oldalamon. Ennyi az egész.
Brókercégek nem nagyon szoktak csődbe menni, továbbá egyáltalán nem előnyös, ha egy brókercégnek banki háttere van. A KBC csoport a leginkább etikátlan, gondoljunk csak az Írországban történtekre.
hihi. Hány brókercég ment tönkre 1998-2002 között? Minden második? A BEVA-nak annyi hitelt kellett felvennie, hogy pár évig eltartott, mire visszafizette.
Dehogynem szoktak, sajnos a BEVA csak 20000 euróig kártalanít. Illetve a KBC-re a belga befektetővédelmi alap vonatkozik, de az is csak 20000 euróig véd. Akinek sok pénze van, az emiatt jobban teszi, ha legalább két brókercég között osztja szét.
Köszi, hogy felhívtad a figyelmem arra, hogy 2012-től külföldi részvényt is lehet TBSZ-re venni.
Az OTP Direkt Brókerét nem kellett volna lehagyni a listáról, külföldi papírokkal 0,5%-os díj mellett lehet kereskedni, ami azért aránylag versenyképes, igaz, csak a Xetrán, de hát ott sok minden van, Facebook is pl, és egy igen érdekes DAX short ETF, lejárati és kiütődési kockázat nélkül!
0,5% versenyképes? Más a felét (se) kéri. 🙂
SaxoBank: náluk nem lehet TBSZ-t nyitni, ami elég nagy hátrány. Régebben csak 10000 USD-vel lehetett számlát nyitni, úgy látom mostmár lehet ennél kevesebbel is, csak akkor viszont nincsen magyar nyelvű ügyfélszolgálat! Valóban magas minimumdíjak. Olyan cégeknek való, akik legalább 10000 USD-t visznek oda (mert cégek amúgy sem nyithatnak TBSZ-t).
Én a KBC-nél vagyok mert tavaly még nem lehetett devizás TBSZ-t nyitni az Ersténél. Hogy miért, arról fogalmam sincs, biztos jó sok ügyfelet veszítettek emiatt. Nemtom hogy mostmár lehet-e.
KBC-nél van sajnos évi 0,12% számlavezetési díj. De szerintem magyar magánszemélynek ők a legjobbak.
Én ETF-eket vettem náluk a londoni tőzsdén.
ETF-eknél van még a vételi-eladási jutalék ami egy nem látható költség, de 0-0,5% között van papírtól függően (vételkor és eladáskor egyaránt), sokszor több, mint maga a brókeri jutalék.
Pl. ha 1 ETF jegy ára $100, akkor te csak $100,5-ért tudod megvenni, vagy $99,5-ért eladni. Ez a market maker jutaléka, aki cserébe mindig kínál vételre és eladásra elég mennyiséget hogy meglegyen a likviditás.
De viszont hosszú távon az ETF sokkal olcsóbb mint egy magyar befektetési alap, nem fizetsz 1,5-2%-ot hanem csak 0,1-0,5%-ot, ami hosszú távon a kamatos kamat miatt durva különbség.
Csak hát ugye ezeket nem reklámozzák itthon, meg azért átlagembernek bonyolult a londoni tőzsdén megvenni egy ilyet.
Milyen az a devizás TBSZ? Nekem 2 TBSZ-em van Ersténél, egyiket tavaly, másikat tavaly előtt nyitottam, tehát 2012-es és 2011-es gyűjtőévvel. Mivel 2012-től lehetett deviza TBSZ-en, tehát a 2011-esre még nem lehetett eurót, dollárt, stb. átvezetni 2011-ben, de 2012-ben már át lehetett váltani, a 2012-esre meg kezdetektől fogva lehetett átvezetni is. Jelenleg mindkettőn van Ft-os és eurós értékpapírom is.
DE Ersténél a devizás TBSZ-en elérhető a német tőzsdén kívül más is? Amikor én kérdeztem, akkor még nem volt az Ersténél londoni vagy amerikai tőzsde devizás TBSZ-en.
Az akkor volt, 10 éve. OTP mint bróker? Jó drága, a bét honlapján szerepelnek a szekciótagok, onnan tessék válogatni.
OTP-t azért érdemes választani, mert jó alapjaik vannak (Supra, EMDA, EMEA, stb.), és kisebb a vételi jutalék ezekre, mint ha máshonnan (Erste, Hozampláza, stb.) veszed.
Erről a cégről szinte mindenki hallott már, aki tőzsdézik, az nézze meg az összes brókercéget, amelyen keresztül lehet kereskedni a BÉT-en.
http://bet.hu/topmenu/tozsdei_kereskedok/kereskedocegek
A honlapon van a forgalmuk is, minden hónapban. Amelyiket említettem, elég komoly. Továbbá van olyan honlap, h stocklandyard, ott is érdemes informálódni, vagy gazdasagtv, szóval érdemes diszkontbrókert keresni, ahol max 0,3%-os díjjal lehet kereskedni, bár amelyiknél én vagyok, ott 0,2%, sőt, van lehetőségem 30 napig 5-szörös tőkeáttétellel részvényt shortolni, vagy longolni, elég T-Long és T-Short ügylet, hisz nem mindegy, h muszáj lezárni napon belül a pozíciót, vagy átviheted, hiszen a technikai daytrade-előktől jóval sikeresebbek a napon túlisok. Továbbá BUX határidőssel 50Ft a kötés.
Ahhoz képest, h a BÉT-en elérhetőek már külföldi részvények is a Béta szekcióban, sztem felesleges devizát váltani és kereskedni, elég néhány hazai papír, Forintért külföldi részvény, vagy certifikát.
A másik, h a témában eléggé reklámozod a KBC-t, kedves Kiszámoló, ezt a céget belga urak irányítják, a haszon osztalék formájában Brüsszelben köt ki, ezért nem választom a KBC-t. Nem az a gond, h külföldi, hanem h belga.
Azért ezt reklámozom és a Hozamplázát, mert a legtöbb használó szerint ők a legjobbak és egyben a legnagyobbak egyike is.
Engem meg pont nem érdekel, hogy Belgiumba megy-e a haszon, vagy Olaszországba, vagy Ausztriába.
Azért meg nem fizetek dupla díjat, hogy itthon maradjon másnak.
A Hozamplázás alapok nagy része Erste Netbrokeres számlával is vehető, legalábbis egy ideje, régebben csak Erstést lehetett venni. A jutalékuk is ugyanannyi.
Mi a bajod a belgákkal?
Amúgy ha már eleve váltottál eurót, akkor érdemes nem bétán venni, vagy ha olyat akarsz, ami nem szerepel a kínálatban.
A másik dolog meg az, amennyiben vki rendelkezik devizával, például azon oknál fogva mert pl €-ban van jövedelme, akkor talán érdemes forexezni.
Rendben, de tegyük hozzá, hogy nem a KBC a legolcsóbb a magyar piacon, legalábbis a hazai tőzsdére nem.
Én befektetési jegyet vennék, de a KBC-nél csak K&H és Generali alapok érhetőek el. Ezek miatt érdemes...? (1-2MFt-ról van/lesz szó)
Van egy talan meg egyszerubb megoldas, mint KBC, vagy Erste, etc., ha van hasznalhato nemet nyelvtudasunk. A Flatexnel fizetsz alapdijat es a tözsde dijat, ha nemetorszagi helyeken kereskedsz (pl. Xetra, Stuttgart, ...). Ezeken kivuli kereskedesnel meg kifizeted a rendelesi nagysag fuggetlen alapdijat, oszt csok!
Az USA, kanadai, osztrak, stb. kereskedes dijai nem tunnek olcsonak itt elso latasra, de ha mar egy pl. 1000 euros rendelesi volumennel szamolunk, akkor erosen meg is erheti az alapdij. Es barki nyithat naluk szamlat, akar Magyarorszagrol is.
Igen csak nincs náluk TBSZ. Ha magánszemélyként kereskedsz hosszabb távon, akkor kötelező a TBSZ mert rengeteget tudsz vele spórolni.
A Xetra német tőzsdén az a baj, hogy csak euróban tudsz megbízást adni. Ha USD-ben akarsz, akkor a London Stock Exchange-t kell használni.
Ez a belinkelt díjösszesítő honnan származik és mikori? Ugyanis most megnéztem a Budacash szoftverében hogy a NYSE részvényvásárlások díja 0,8% per trade, min 15 usd. A táblázatban pedig 0,65% per trade és min 10K huf van. Azért nem mindegy hogy 15 USD a min összeg vagy 10K huf.
2012 július
USA piacra szerintem praktikusabb egy ottani bróker. IB-ről jókat hallottam, a thinkorswim is nagyon jó (már TD Ameritrade), csak oda már itthonról nem lehet regisztrálni, de hátha ez megváltozik valamikor. Nekem még szerencsére megvan régről a számla, minden részvény tranzakció 5USD mennyiségtől függetlenül, számlavezetési díj nincs és piszok jó a szoftverük.
Buda-Cash...,ismerek pár brókert közülük, de nem vagyok az ügyfelük, vannak jó storyk róluk, nem ajánlom, aki kisbefektető, annak a diszkontbróker a megoldás, aki intézményi tőkepiaci műveletekkel foglalkozik, annak pedig már vmi egészen más kell, az már egy másik műfaj. A BÉT honlapján érdemes nézegetni a szekciótagokat, majd a honlapjukon megnézni a díjakat, de a google-be is be lehet írni h brókercégek fórum, vélemény.
http://www.tozsdezz.hu
Meg tudja nekem indokolni valaki, hogy miért jogos %-ban kérnie a brókernek a díját? Mennyivel végez több munkát ha 1 millióért adok megbízást, mint ha 100e-ért? Egy nullával többet kell leütnie, ezért jogos a tízszeres brókerdíj?
Ezért az összes olyan bróker, amelyik a díját %-ban számolja, az nálam kiesik. Éppen úgy mint az összes olyan banki számlacsomag, amelyik %-ban számol, és nem fix díjban az átutalásokért.
Ebbe persze nem értendők bele az adók vagy a BÉT díjszabása, amik persze ugyanannyira igazságtalanok, de nem tudsz belőle "alkudni". A bróker viszont tud az ilyen költségek felett fix díjat számolni magának, akkor tegye is meg, ha kell neki az üzletem.
Janoka példája:
"Példa:
2010-ben veszteséged volt, aminek adója 10 eFt (lenne, ha nyereség lenne). A 2010-re nem fizetsz adót.
2011-ben nyereséged volt, aminek adója 20 eFt. Ezt csökkented az előző év 10 eFt-jával, ezért 10 eFt adót fizetsz 2011-re.
2012-ben nyereséged volt, aminek adója 30 eFt. Az utóbbi három évnem volt összesen 20+30 = 50 eFt nyereség-adód és 10 eFt veszteség-adód, ezért 2012-re 50-10 = 40 eFt adót kell fizetned."
Szerintem 2012-ben 30 eFt adót kell fizetni, mert a veszteség adóját már 2011-ben kiegyenlítette.
@gzoli: Teljesen jogos felvetés.
A magyar brókercégek röhejes díjakkal dolgoznak. Eleve amikor külföldi részvényt akarsz venni, át kell váltanod a pénzed, amivel akár több százalékkal is lehúzhatnak. Ha ezzel megvoltál, a vételi díj mondjuk 0.25% jobb esetben, eladási ugyanennyi, tehát konkrétan minden alkalommal -0.5%-ról indítasz. Ez szinte teljesen lehetetlenné teszi azt, hogy rövid ideig maradj pozícióban, a tőzsde pedig mostanában elég volatilis ahhoz, hogy ne akarjon az ember napon túl benne maradni. És akkor még nem beszéltünk az árfolyamkockázatról sem, tavaly például igen sokat erősödött a forint, és ha forintban akarod a hasznod realizálni, lehet nem jársz olyan jól. Érdemes ezeken - és a nem elhanyagolható stresszfaktoron - elgondolkodni szerintem, mielőtt belevág az ember.
Hadd szoljak hozza a jogi oldalrol. Bocs, de kulfoldrol irok, ezert nincs ekezet.
A Saxo olcso, de elolvastam az altalanos szerzodesi felteteleiket, es az van benne, hogy nem tartjak elkulonitve a te ertekpapirjaidat a tobbi ugyfeluk ertekpapirjaitol es a Saxo sajat ertekpapirjaitol. Sot, a szerzodes megengedi nekik, hogy a te ertekpapirjaidat masoknak kolcsonadjak es megterheljek (azaz azzal biztositsak a Saxo sajat kotelezettsegeit). Ezzel a Saxo jobban keres, mintha 1500 ft. szamlafenntartasi koltseget kerne, mert az ezzel elert jovedelmet nem osztja meg veled. Ezzel a problema penzugyi nyelven a partnerkockazat, magyarul az, hogy ha a Saxo csodbe megy, es az ertekpapirok nepiesen szolva "nincsenek meg", akkor te csak a dan befektetesvedelmi alaphoz fordulhatsz, amely erre az esetre 20.000 euro-ban korlatozodik. Ha osszehasonlitod ezt pl. a KBC szerzodesi felteteleivel, ebben az all, hogy a KBC az ertekpapirjaidat elkulonitve kezeli es nem hasznalja fel a sajat celjaira. Ha a KBC csodbe megy, akkor (amennyiben a belga csodjogi szabalyok nem mondanak teljesen ellent az altalam ismert osszes orszagban alkalmazott logikanak), akkor az ertekpapirjaidra a KBC sajat hitelezoi nem tarthatnak igenyt, az teged illet meg.
A Lehman Brothers csodje soran szamos ugyfel vesztette el a befekteteseit, mert az angol jog alapjan is szukseges az ertekpapirok elkulonitett kezelese.
Vannak itt érdekességek. Pl - úgy tudom - a KBC-nél a belga befektetővédelmi alap (vagy mi a neve neki) csak akkor térít a KBC csőd után ha az értékpapírjaid EU értékpapírok. Azaz pl az amcsi részvényeidet buktad. Egyáltalán amcsi értékpapírt lehet hazai brókeren keresztül venni, úgy, hogy védelem is legyen rá ha a bróker csődbemegy?
/Különben is, magyar embert itthon 10M-ig, kint 100e EUR/USD-ig fizetnek ki problémamentesen, felette megpróbálják lehúzni. Legyen az betét, értékpapír, forex nyereség, eladott ingatlan vételára, vállalkozási díj - levágni való barmok vagyunk nekik mind./
A cikk 10 eurós példájában nem csak 200 HUF a haszon?
Mi a helyzet akkor, ha TBSZ-re veszek külföldi részvényt, amely osztalékot fizet? Az osztalék akkor adómentes, ahogy a magyar részvények esetében is? Vagy ez így túl szép lenne?
érdekelne a kereskedés, TBSZ számlán keresztül. Nem értem az elindulást. A KBC-t javasoljátok, tehát ott kell nyitnom egy értékpapírszámlát? vagy előbb kötnöm kell egy TBSZ számlát most év végén a k&h banknál, és befizetni x ezer forintot,majd január 01.-től a KBC-n keresztül tudok rá venni alapokat?
@gabor
A KBC equitas-nál kell számlát nyitnod. Ha nem a pesti irodájukba mégy, hanem k&h bankba akarod akkor a következő oldalon regisztrálj előre: https://www.kbcequitas.hu/. Mert így csak bemégy egy k&h fiókba mondod ki vagy és kinyomtatják neked a papírokat amit aláírsz és kész is a számlád (ha felhívod az adott fiókot valószínűleg időpontot is tudsz foglalni, hogy ne kelljen várni). Ha TBSZ számlát szeretnél akkor miután kész a számlád, belépsz az internetes felületükre és ott a következőket kell csinálnod: https://www.kbcequitas.hu/tartos_befektetesi_szamla (miután kész a TBSZ számlát lépj ki és lépj be újra, ekkor már tudod is használni a TBSZ számlát). Ezután már csak pénz kell utalnod a számlára és kezdődhet a kereskedés. Semmilyen K&H-s számlát nem kell ehhez nyitnod.
Vettem német részvényt (Allianz) a KBC-nél, és megjött az osztalék - le is vontak belőle 26.375% adót a német törvényeknek megfelelően.
A KBC oldalán ez szerepel ezzel kapcsolatban:
"Sajnos előfordul, hogy mire Ügyfelünk Társaságunknál vezetett számlájára a külföldi osztalék eljut, a kibocsátó vagy a tranzakcióban résztvevő közvetítők több adót vonnak le, mint amennyit a magyar törvények, vagy a kettős adóztatást elkerülő egyezmények alapján szükséges lett volna. Ez ellen a többlet adózás ellen Társaságunk sajnos semmit nem tud tenni, ilyen esetben adó-visszaigénylésről a kibocsátónál, vagy az illetékes külföldi adóhatóságnál érdeklődhet az adózó. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egy igazolásnak, vagy adó-visszaigénylésnek olyan adminisztrációs terhe és költsége van, amely összességében veszteségessé teszi az egész procedúrát."
Ezzel kapcsolatban bárkinek van esetleg javaslata?
Milyen jellegű javaslatra gondolsz? Minden ország a saját jogszabályában érvényes szabályok szerint adóztat, így tett Németország is. Annyi 'vigaszod' lehet, hogy a kettős adóztatást kizáró egyezmény miatt itt már nem adózol. De az nem elvárható, hogy a németek figyelembe vegyék a mi adórendszerünket és csak annyit vonjanak le, minta itt keletkezett volna osztalékjövedelmed. Egy megjegyzést fűznék hozzá a TBSZ számlára vehető devizás értékpapírokhoz. Sajnos igazából nem tudom mi értelme van TBSZ-re külföldi értékpapírt venni, hisz az eset hasonló lesz a fentihez, mivel a külföldi állam, melynek tőzsdéjén a papír forog, mind osztalék, mind árfolyamnyereségünk után le fogja vonni a honos jogrendszer szerinti adót. Szívesen venném, ha valaki tudná (és elárulná), hogyan lehetne trükközni ezzel (ha lehet).
Ez annyiban nem igaz, hogy minden uniós állampolgárnak ott kell adóznia a tőkejövedelme után, ahol életvitelszerűen él. Vagyis a német állam az uniós törvények szerint nem vonhatja le se az osztalékadót, se az árfolyamnyereség adót.
Csak az a gáz, hogy mégis megteszi, de ha te jelzed a német adóhivatalnak, szó nélkül vissza is adják a pénzt.
Csak éppen sokkal többe lesz a leves, mint a hús.
Kiszámoló: "Csak éppen sokkal többe lesz a leves, mint a hús."
Gondolom, ez azért erősen összegfüggő. Pl. van egy lottónyertes (nem én vagyok az :-), akinek van pár tíz (száz?) milliója osztalékfizető részvényekben. Akkor annak az osztaléka is bőven milliós tétel lehet.
Szerinted mekkora az az adminisztrációs költség, ami felett már érdemes ugráltatni a német APEH-ot?
Szia Kiszámoló,
"Csak az a gáz, hogy mégis megteszi, de ha te jelzed a német adóhivatalnak, szó nélkül vissza is adják a pénzt.
Csak éppen sokkal többe lesz a leves, mint a hús."
Ez hogy megy/menne a gyakorlatban?
Nincs olyan lehetőség, hogy a brókered igazolásával + esetleg magyar APEH igazolással igazolod, hogy te Mo-n élsz?
Vagy ezek lefordítása kerül sokba + egyéb macerák?
Ha jól írtam a kommenteket, akkor TBSZ-szel sem lehet kikerülni az árfolyamnyereség adót..
Így viszont akkor nincs is értelme TBSZ-re v NYESZ-re venni, jól látom?
Hogyan érdemes külföldi részvényt venni?
Keresni kell egy megbízható olcsó bankárt/brókert és annyi?
Köszönöm, Tamás
Ez csak az osztalékra igaz, azt adóztatják helyben. Biztos vissza lehet igényelni, de kevesen vállalják az utánajárást.
JÓ dolog az ETF, de ha hosszútávra vesszük és feltételezzük, hogy nagyobbrészt osztalék jövedelmünk lesz az osztalék adója nagyobb lehet, mint a egy normál alapnál az alapkezelés költség 🙁
Ha jól értem a KBC Equitas tájékoztatóját, a külföldi részvény után akkor is adózni kell, ha TBSZ számlán van 🙁 A tájékoztatójukból az sem derül ki, hogy a magyar jogszabályok alapják az ETF részvénynek vagy bef. alapnak minősül. Ha bef. alap akkor az osztaléka a magyar törvények alapján elméletileg hozam és mégsem kell utána adózni és bevallani.
Kiszámoló, van információd hogy az ETF osztaléka pontosan hogy adózik?
@tamas Ha sikerül német befektetési számlát (Depot) nyitnod, akkor arra oda kell figyelni, hogy a bank autómatikusan vonja le minden sikeres kereskedés után az adókat. Ez első körben 25%-os Abgeltungsteuer (tőkejövedelmekre kivetett adó), ill. szolidaritási adó és egyházi adó, összesen 28%. Év végén készít a bank egy összesítést, hogy a nála végrehajtott kereskedéseidből mennyi nyereséged, veszteséged adódott. Ha veszteséged volt, akkor visszautalhatják a feleslegesen levont adókat. Erről kapsz papírt. Az éves adóbevallásban kell nyilatkozni, hogy mennyi a nyereséged, és van egy Freibetrag (adóztatás alól felmentett összeg), amit ha nem érnek el a nyereségeid, akkor nem adóztatnak, és az adóhivataltól visszakapod a befizetett adót. De itt jön a csavar a dologban. Ha nincs német lakcímed (márpedig egy Mo-n élőnek miért is lenne), akkor nem kapsz adószámot, társadalombiztosítási számot,
és ezáltal nem is tudsz adóbevallást készíteni. Ha mondjuk valamilyen trükkel tudnál is adóbevallást készíteni, és visszaigényelnéd a kettős adóztatásra való hivatkozással a nyereségeid után befizetett adókat, akkor is egy egyedi elbíráláson megy keresztül az adóbevallásod, és visszautasíthatják a kérelmed. Szóval szerintem nem olyan egyszerű, hogy az alacsonyabb kereskedői díjak miatt német számlát nyitsz és ilyen-olyan adókat visszaigényelsz. Én amúgy Mo-n nyitnám a számlám, mert alapból kevesebb adót kell fizetni, tehát ha nem napi 100 tradet nyomsz, akkor jobban megéri inkább itthon, legálisan kereskedni. Remélem tudtam segíteni.
értem, köszi a válaszokat.
Ha mondjuk az az elképzelés, hogy pl 3-5m Ft-ért szeretnék német részvényt venni 2-3 évre, akkor melyik lenne a legideálisabb út/választás?
Ahogy írtam is, Magyarországon nyitsz egy itteni brókernél számlát, és oda veszed meg a német papírokat. Mo-n jobban kijössz adózás után (ha jól emlékszem 28 helyett talán 18%-ot kell adóznod a nyereség után). Ha fióktelep a számlavezető, akkor neked kell elkészítened az adóbevallásodban az összesítést, és az alapján befizetned az adót Mo-n. Ha meg azt nézed, hogy legalább egy utat megspórolsz magadnak Németországba, már megérte. Német értesítési címednek lennie kell, valamint a számlanyitáskor az összes bankba be kell menni személyesen, vagy Postidenttel egy postán személyesen kell magad azonosítanod. A karosszékből nem fog menni a számlanyitás.
Stanlee,
csak azért, hogy jól értsem.
Azt gondolod, hogy német részvényt a pesti börzén célszerű venni, mert macerás a német visszaigényléses rész. OK.
Ha itthon veszek német részvényt, akkor a német oldal levonja az értékesítésből származó árfolyam nyereség adót, ez kb 15% ha jól olvastam valahol. Ennek, meg a magyar adónak a különbségét kell bevallani (1%) valahogyan belekavarva a vétel,eladás napi árfolyam különbözetet is.
Viszont ha ez így van, akkor külföldi részvényt nincs értelme venni TBSZ-re mert akkor a forrás és Mo-n közötti árfolyamnyereség adót tudom megnyerni max, jól látom?
Kösz T
@tamas Szia Tamás! Még egyszer: ha német székhelyű brókernél nyitsz értékpapírszámlát, akkor a német törvényeknek megfelelően a bróker/bank vonja az összes adót a nyereséged után, ami most 28%. Ha magyarországi telephellyel, székhellyel rendelkező brókernél nyitsz számlát, akkor az ugyanúgy No-ban veszi meg a papírt, de neked a nyereség után a magyar jogszabályok szerint kell adóznod, ami 16%. Ha van 100 Ft nyereséged, akkor No-ban nettó 72 Ft-ot kapsz, míg Mo-n 84-et.
Az, hogy a TBSZ-re érdemes-e venni részvényt, nem tudom. Sose érdekelt a TBSZ, főleg nem részvény esetében.
KBC finomságai:
"A gyakorlatban tehát, ha ügyfelünk manuálisan konvertál magyar forintot (HUF) amerikai dollárra (USD), akkor a vásárolt dollárt csak befektetési tevékenységhez használhatja fel, nem veheti fel például a pénztárból, nem utalhatja tovább, illetve nem konvertálhatja át más devizára (vissza forintra sem). Ezt nevezzük „zárolásnak”.
Ha azonban a megvásárolt dollár összeget legalább egyszer befekteti (részvénybe, vagy akár dollár pénzpiaci alapba, stb), máris megszabadul a zárolástól és újra szabadon rendelkezhet felette, azaz visszaválthatja akár magyar forintra (HUF) is.
Amikor a megvásárolt, majd egyszer már befektetett devizát (pl. USD) újra visszaváltjuk forintra (HUF), akkor megint életbe lép a korlátozás, azaz ügyfeleinknek a forintot (HUF) is még egyszer be kell fektetniük ahhoz, hogy szabadon felhasználhatóvá váljon."
Azt lehagytam, hogy azzal is kell számolni, hogy devizák között nem MNB középpel vált, hanem pl. ma USD->HUF 264. Ami 273 MNB középpel számolva 3% veszteség.
Ft befizetés és Ft kiszedés ~6% veszteséggel jár.
Szóval min+ 10% várakozással számoljon a nullszaldóra jutáshoz, efölött lesz csak nyereség.
@robi
Tudom nem vigasztal és igen lehetne kedvezőbb a váltási árfolyam, de pont pár napja irtuk, hogy a KBC-nél 3% váltási költség van, ha a olyankor váltasz amikor a budapesti és amerika tőzsde közzül legalább az egyik zárva van (pl. CET du 5 után). Ha 1%-ot szeretnél, akkor munkanap késő délután érdemes (4 körül) HUF-USD-t konvertáltatni.
Viszont a váltott pénzt gyakorlatilag azonnal használhatod, nem úgy mint pl. a MÁK-ban, ahhol kártyás beterhelés után 1 hét kell a rendelkezéshez.
Sziasztok!
A KBC-nél USA részvényeken (a részvényárfolyam felment) és USA-HUF árfolyamváltozásból szerzett (a forint leértékelődött az idő alatt) - megnövekedett összegű- pénzemet szeretném kivenni.
Az USA részvények után kellene fizetni 14% eho-t egészségügyi hozzájárulást. Azonban, az én munkáltatóm ("kifizetőm") kifizeti az évi eho-plafont, a határösszeget, így mentesülök az eho-alól, ha a KBC felé nyilatkozom erről. (acton.hu/hu/hozzajarulas-fizetesi-felso-hatar ) Igaz-e ez a kijelentés? Hogyan is lehet a KBC felé erről nyilatkozni?
Az árfolyamnyereség után még 15% (2016-tól, ekkor utalnám vissza a pénzt a bankszámlára) adót is kellene fizetni Magyarországnak, de, mivel az USA-ban 15%-kal adózik (igaz ez 2015-re, ekkor adtam el a részvényeket) , a kettős adóztatásról szóló törvény értelmében nem kell utána adót fizetnem? Az adóbevallásba mit kell írni?
@ Robi
A helyzetet bonyolítja, hogy a dollár-forint konverzió miatt a részvényeken szerzett pénzemet nem tudtam egyből kiutalni, mert az zárolva lett, a feloldáshoz befektetési alapokat (kettőt) kellett vennem, majd eladnom, az egyiken lett 500 Ft nyereségem, a másikon 2000 Ft veszteségem.
Gondolom, a -2000 Ft után nem kell adózni, mert az veszteség, de automatikusan összevonódik-e a másik eladott befektetési alap 500 Ft nyereségével, hogy a -1500 Ft miatt ne kelljen adóznom (kamatadó) , vagy a befektetési alapok nyeresége/vesztesége után külön-külön kell adóznom? (Ami elég röhejes lenne, hogy 500 Ft nyereségre adózzak)
Az alábbi két cikk szerint NEM hatályos a magyar-USA adóegyezmény:
ado.hu/rovatok/ado/nem-hatalyos-a-magyar-usa-adoegyezmeny
adozona.hu/altalanos/Lista_a_kettos_adoztatas_elkeruleserol_szol_MYEOJB
Múlt héten a KBC-n keresztül vettem EUR-ért EON részvényeket a német tőrzsdén. És már fizetett is osztalékot. A levonás nagysága kb 28%. Nekem ebből úgy tűnik hogy a német szabályok szerint adóztatták az osztalékot. Sima normál számlára vettem a részvényeket, nemTBSZ számlára.
@peter "Múlt héten a KBC-n keresztül vettem EUR-ért EON részvényeket a német tőrzsdén. És már fizetett is osztalékot."
Es sikerult eladni az arzuhanas elott? 🙂
" Nekem ebből úgy tűnik hogy a német szabályok szerint adóztatták az osztalékot."
Probaltal rakerdezni erre pl. a KBC-nel?