Pénzügyi bántalmazás egy kapcsolatban

A párok pénzügyi viselkedése egy-egy kapcsolatban nagyon sokrétű, amiről sokat lehet és kellene is írni.

Rengeteg szituáció és felállás előfordul, a pazarló férj és takarékos feleségtől kezdve a teljesen szeparált pénzügyi életig, amikor 12 év és három gyerek után még úgy beszélnek a párok, hogy az én hitelem, a te hiteled, az én megtakarításom és a te megtakarításod. (Tisztára mint legénykoromban az albérletben, mindenki bedobta a bérleti díj és a rezsi harmadát a közösbe és volt egy saját polca a hűtőben.)

Most egy olyan pénzügyi körülményről szeretnék írni, ami sajnos sokkal gyakoribb, mint amennyi szó esik róla. Ez pedig az egyik fél (jellemzően a feleség) pénzügyi leuralása vagy bántalmazása.

Sajnos erre még jó magyar kifejezés sincs, angolul financially abusive relationship-nek hívják, több országban a családon belüli erőszak egyik formájának minősíti a jog a szexuális, verbális és testi erőszak mellett.

Az ilyen kapcsolatban a leuraló fél anyagi függőségben tartja a másikat, hogy az nélküle ne legyen képes anyagilag boldogulni. Az esetek zömében a férfi a leuraló fél, de vannak esetek, amikor a nő a sikeres vállalkozó vagy mondjuk az ő gyerekkönyveiből vagy blogjából él a család és ilyenkor a nő használja fel ezt a másik fél elnyomására.

Igyekszik elvágni az önálló jövedelemtől, hogy teljes mértékben ki legyen szolgáltatva a másik fél anyagilag. Ha nincs saját bevétele, sőt akár még az iskoláit sem fejezte be mondjuk a gyerekek születése miatt a feleség, akkor nem vagy csak nagyon nehezen tudná elhagyni a férjét. (Amennyire lehet, társadalmilag is igyekszik izolálni a társát az ilyen fél.)

Gyakran saját bankszámlája és saját megtakarítása sem lehet, ugyanezen okokból.

Ha mégis karriert épít vagy főállásban dolgozik, gyakran kap ultimátumot, hogy válasszon, a karrier vagy a kapcsolat, az asszonynak otthon a helye a gyereknevelésben. (Nem egyszer van ilyen hátsó szándék a túl sok gyerek vállalásában is, ez az asszonyt odaláncolja az otthonához és teljesen függővé teszi anyagilag és társadalmilag is.)

Ha az elnyomott félnek van önálló jövedelme (mert mondjuk a család nem tudná fenntartani magát csak a másik fél jövedelméből), akkor pedig fillérre menő elszámoltatás van. Az elnyomott fél nem költhet szabadon, minden tételről be kell számolnia, gyakran megalázó módon. Természetesen saját megtakarítása ebben az esetben sem lehet.

Amennyire be kell számolnia minden fillérről, ugyanannyira nincs fogalma sem, hogy viszont mit csinál a másik a pénzzel. Nem avatja be a befektetési terveibe, fogalma sincs, mennyi megtakarítása van, hol és a többi. Egyébként sincs semmi köze hozzá, mert a másik kereste meg a pénzt és ő úgyse ért a pénzügyekhez, szokott szólni az indoklás.

(Semmi baj nincs akkor, ha kölcsönösen szigorú elszámoltatás van. De itt a kulcsszó a kölcsönös. Ha megállapodok a feleségemmel, hogy a másik tudta nélkül nem költök 20 ezer forintnál többet, vagy akár az utolsó fillérig mindketten(!!!) elszámolunk, azzal semmi gond nincs. Leuralásról akkor beszélünk, ha ez egyoldalú és kikényszerített dolog.)

Súlyos esetekben hitelt vesz fel a férfi a nő nevére, hogy ha elhagyná, a hitelt sem tudja fizetni.

Amire nagyon kell vigyázni, hogy az ilyen leuraló típusú ember lassan szokott átalakulni zsarnokká. Először még minden rendben valónak tűnik, sőt jól is esik a nőnek, hogy nem sürgős visszamennie dolgozni a gyerekszülés után, a férfi leveszi a válláról a pénzügyekkel való foglalkozás gondját. Az ilyen ember jellemzően nem csak a pénzügyekben válik zsarnokká, a pénzügyeket csak felhasználja, hogy a másik fél ne tudjon kitörni a kapcsolatból. Pénz nélkül, társadalmilag kellően elszigetelve nincs menekvés a másik félnek.

Az idő múlásával az ilyen függések egyre rosszabbak és rosszabbak lesznek. Ezért fontos, hogy már az anyagi függés kialakulása során is igyekezz megakadályozni azt.

Ne elégedj meg azzal, hogy csak konyhapénzt kapsz, amivel el is kell számolnod. Ne vonulj ki teljesen a család pénzügyi életéből, bármennyire is kényelmes a másik félre rábízni a dolgot. Akard tudni, hogy álltok, merre haladtok, milyen céljaitok vannak, hol van a közös pénz és mi történik vele.

Követeld meg, hogy legyen saját zsebpénzed, amivel nem kell elszámolni, ha a másik ebbe nem akar belemenni, akkor közöld vele, hogy ebben az esetben te is elmész dolgozni, a gyerekek gondozását pedig oldjátok meg közösen, ahogy tudjátok.

Ha már belekerültél egy ilyen csapdába és anyagi okokból nem tudsz kilépni a kapcsolatból (pont ez a végső célja az anyagi elnyomásnak), akkor legyél kreatív, hogyan tudod előkészíteni a terepet a távozásra. Vállaj munkát titokban, amíg dolgozik a másik (gyerekvigyázás, takarítás, online szövegírás, hasonlóak), tanulj szakmát vagy nyelveket az internet segítségével, apránként tegyél félre pénzt, amiről nem tud a másik vagy kérd a rokonok segítségét.

De a legjobb, ha nem engeded, hogy ennyire elfajuljanak a dolgok. Ne engedd, hogy teljesen alárendelt szerepbe kerülj egy kapcsolatban s ez nem csak az anyagi életre vonatkozik. Állj ellene az ilyen irányú kísérleteknek, s vedd észre, amikor lassan kiépül körülötted ez a kontroll. Ha kell, kérj segítséget szakembertől, hogyan változtasd meg a helyzetedet.

A cikk a kapcsolaton belüli pénzügyi elnyomásról szól és nem arról, hogy szerinted a társad nem ad neked elég pénzt, vagy fordítva túl sokat költ. Az, hogy nem egyformán gondoljátok, mire mennyit kellene költeni, félretenni vagy mennyi zsebpénz lenne elég az egyik félnek még nem pénzügyi elnyomás.

Másik írás a témában, az érem másik oldala:

Hogy vegyem rá a párom, hogy dolgozzon?

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

283 hozzászólás

  • asdasd
    Fura, hogy a cikkíró az Isztambuli Egyezmény felvetése mellett nagyvonalúan elsiklott, hiszen az feminista követelés. És az sem baj, ha itt a legtöbben a férfiakat szapulják, hogy biztos ők az elnyomók. Sőt, ő maga írja, hogy az “esetek zömében a férfi a leuraló fél”. Holott ez utóbbira nem láttunk semmilyen bizonyítékot, csak pusztán a kijelentést. De hát ez nem baj, ugye? Férfiakat alaptalanul, érvek nélkül bekategorizálni a rossz oldalra nem baj.

    Mikor meg valaki az ellenkezőjét teszi, vagy esetleg szemére veti ezt a fajta – valljuk be, feminista – mentalitást, akkor még neki áll feljebb. Furcsa ez a világ.

    Érdekesség, hogy a nők mindig is náluk gazdagabb férfira vágytak, és ez most sincs máshogy:
    szabadfold.hu/csalad/gazdag_ferfira_vagynak_a_nok
    dailymail.co.uk/femail/article-1345520/What-women-REALLY-want-To-marry-rich-man-stay-home-children.html

  • Nagy Vonalakban

    “…Ha már, akkor a mártír nőket rühellek. Aki mindenkitől többet házimunkázik, befőzi a krizantémot is krémnek a férj sarkantyújára és látványosan sajnálja a másik férjét/gyerekét, akivel a (dolgozó) nő nem is foglalkozik, mer’ a karrier (szemforgatás)….”

    Ez nagyon igaz.

    És ráadásul ezek nagy része tipikus antinő: zsíros, lenőtt haj, kinyúlt póló és mackóalsó, has, toka…minden játszik…

  • Kiszamolo
    gratulátol, asdasd, találtál mindjárt két cikket is (az egyik egyenesen a szabadföld adta ki), miszerint minden nő prosti, mert csak a pénzre bukik, ergo elvakult feminista, aki szerint vannak gondok a férfi-nő viszonyban.

    Lassan lesüllyedünk a vak komondorokhoz is….

  • asdasd
    Köszönjük, elég volt. Értjük, mit akarsz mondani. Ajánlom, kezdj el blogot írni a témáról, biztos sokan fognak helyeselni. De nekünk köszönjük, ennyi elég volt.
  • jami
    Axt, egy családos nő évtizedes lyukkal az önéletrajzában 40, pláne 50 felett minden, csak nem keresett a munkaerőpiacon. Nagyon durva megtapasztalani, hogy ilyen szimpla dolgoktól is függ. És semmi szexizmus, szimplán egy 40/50 éves, több gyerekes nő nem fog kussban maradni évekig; viszont mivel kvázi pályakezdő, nem “viselik el” a kritikáját, mert könnyen lecserélhető egy 20-as pályakezdőre, akinek évek kellenek, mire átlátja a szivatást.
    Egy családos férfi igen, megbízható. Egy családos nő nem, mert hát betegek lesznek a gyerekek. És mondjuk eszében sincs hétvégi értelmetlen csapatépítésre maradni, jellemzően se nem iszik, se nem kurvázik 😉
  • asdasd
    Nem emlékszem, hogy olyat írtam volna, hogy minden nő prosti, sem pedig olyat, hogy csak a pénzre bukna.
    De neked sikerült ezt belelátnod, ahelyett, hogy ellenérveket mutattál volna fel a kijelentésemre.

    Azt szintén nem állítottam, hogy ne lennének gondok a kapcsolatokban. Ezt is te képzelted bele. Csak arra világítottam rá, hogy kettős mércével mérsz. Amikor az egyik fél a férfiakat teszi meg egyfajta bűnösnek, gyakoribb elkövetőnek, szorgalmasan bólogatsz, sőt, te is ezt mondod. Mindezt bármiféle alátámasztás avagy statisztikai aatok hiányában.
    De mikor valaki azt mondja, hogy ez nem biztos, hogy mindig így van, és ez a fajta elfogultság részedről a feminizmusra jellemző, akkor máris jössz a vak komondorral. Érdekes egy vitastílus ez részedről.

  • Zabalint
    @András
    Már Ibsen is egy szemét feminista volt…
  • Tibor
    asdasd: az nem elvakultsag hanem konkret statisztika hogy a legtobb par eseteben a ferj keres tobbet.
    Mivel ez a helyzet a haztartasok 90%-aban, es “leuralas” ertelemszeruen csak a “gazdagabb” fel altal valosulhat meg, ezert ebbolo adodik hogy tobb szamszeruen az elnyomo ferfi mint az elnyomo no.
    Figyelem, ez nem jelenti azt, hogy azonos peremfeltetelek mellett egy ferfi nagyobb hajlammal elnyomo mint egy no! (merem hozzatenni hogy sot! mert a not altalaban jobban zavarja ha o keres tobbet mint forditva) Bayes tetel, valszam.
    Ha kivalasztunk veletlenszeruen tiz olyan haztartast amiben a ferfi keres jelentosen tobbet es tiz olyat amiben a no (tartosan, tehat nem egy parhonapos munkanelkulisegrol beszelek), akkor az elnyomasok szama kozel sem biztos hogy a ferfiak “javara” lenne nagyobb.
    Csak mivel az elobbibol van tizszer-szazszor annyi mint utobbibol, ezert az lesz a tipikusabb eset.
  • jami
    Nagy vonalakban, nem feltétlenül, ezek játszmák. Játszma aranyásót fizetni is, annak lenni is. A mártírság is egy szerep, amibe valaki menekül, sokszor nehéz is lenne onnan kijönni, mert jajj, akkor a család éhenhal. A családjának kényelmes egy házi rabszolga, aki kimaxolja, amit a szerepből tud – ő lesz az, aki feláldozta magát a családért.
    Aki nem csinálta még rendszeresen, nem tudja, hogy mennyire hálátlan dolog a háztartás; csak akkor látszik a munka – mikor nincs elvégezve 🙂 Cserében nem egy szellemi kihívás. Annak semmi becsülete, ha valaki viszi az egészet, gyerekekkel lecke, megszervezi a család életét stb. Ha ül egy irodában, AZ munka. És abból, ugye, vészhelyzetben van fizu.

    Kíváncsi vagyok, pártunk és kormányunk, milyen avitt elképzelésekkel akarja ösztönözni a gyerekszülést és a család értékét emelni. Sajnos, semmi értelmes nem várható, csak halom lózung a nők feladatairól.

  • Tibor
    Az a legnagyobb szivas a noknek, hogy a tarsadalom egyreszt belehajtja egy olyan szerepbe hogy minel elobb minel tobb gyereket vallaljanak mert akkor er valamit mint no, ugyanakkor ha belemegy ebbe akkor meg azert minosul “ertektelennek” mert nem keres eleget, es “eltartja a ferje”.
    Ertsd ha dolgozik, karriert epit es nem a csaladjanak el elsosorban foallasban, akkor megbukott mint no, ha meg forditva, akkor megbukott mint dolgozo ember.
    Ennek igy egesz egyszeruen nem lehet megfelelni.
  • Apfelstrudel
    Nálunk külön kassza van és 3 gyerek. Mielőtt elmentem szülni kimatekoztuk, hogy a fizetéseink, hogy aránylanak egymáshoz. Gyes/gyed/stb alatt kaptam fizetéskiegészítést, hogy az arány meglegyen. Gyerekek között van 9 év is. Visszamentem dolgozni, továbbra is kaptam/om. Saját bónusz, saját játszótér. Rezsit arányosan fizetjük, bevásárlást mikor-hogy. Ha befektethető összeg összegyűlik, megbeszéljük ki-mit tenne vele, max a másik is beszáll. Forintra tudom, mit kapnák válás esetén. Elég lenne. De nem válok.
  • asdasd
    Így van, töröld az összes előzményt!
    Nehogy meglássák, hogy volt ellenvélemény, meg hogy neked nem volt érved. Tüntess el minden nyomot, ami kényelmetlen. Korrektséget, normális vitát és hasonlókat meg dobjuk bátran a kukába, nemde?
    Igazi femináci attitűd. Csak így tovább a süllyedés útján! 🙂
    Kár, hogy az oldalsó hozzászólásoknál azért még látszik minden. :))
  • soprano
    Nekem a párom erőltette, hogy bármi lesz ő akar 3 gyereket. Amikor a legkisebb is oviba került, azóta meg panaszkodik, hogy nincs karrier, nem talál munkát 9-15 óra között és nem tudja megvalósítani önmagát. Nem érzem elnyomottnak a helyzetét. Tudta, hogy nincs rokoni segítségünk és mégis erőltette a sok gyermeket.
  • Kiszamolo
    drága asd, egyszerűen csak a kutyát nem érdekli az eszmefuttatásod, de ezt ne vedd a szívedre.

    Egyszerűen csak nem akarunk belemenni egy ostoba vitába ezzel kapcsolatban. Még a te kedvedért sem.

    Összefoglalom, hogy ne kelljen sokat gépelned feleslegesen: minden nő prostituált, aki csak a pénzért házasodik, a konyhában a helye és be kell verni a pofáját, ha ellenkezni mer.

    Aki mást mond, az ballibsi, feminista és agyatlan.

    Egyébként hogy kellett volna értenünk azt az ostoba általánosítást, hogy “nők mindig is náluk gazdagabb férfira vágytak, és ez most sincs máshogy”, ha nem úgy, hogy minden nő a pénzre hajt, ergo prosti.

    Köszönjük, összefoglaltuk a lényeget, most már jöhet a többi hozzászólás.

  • axt
    Mi ez a többes szám? Kikről van szó? Mellesleg ilyen általános kijelentésekkel nem lehet mit kezdeni, hogy “minden nő gazdag férfit akar magának”. Ezeknek nincs egzakt valóságtartalmuk, ezeket csak úgy belemondják az emberek a világba, mint azt, hogy “ha nyernék a lottón”. Most fordítsuk meg: szerinted épeszű nő mondana olyat, hogy “szegény férfit szeretnék magamnak”? Az igazság valahol ott van, hogy normális ember egy olyan társat szeretne magának, akinek van egy normális egzisztenciája. Ez nem feltétlenül gazdagságot jelent, de egy normális, akár átlagon felüli keresetet, akár még gazdagságot is, de nem feltétlenül.
  • Kiszamolo
    asd, idézek neked a cikkből, hátha így kiemelve megérted:

    Az esetek zömében a férfi a leuraló fél, de vannak esetek, amikor a nő a sikeres vállalkozó vagy mondjuk az ő gyerekkönyveiből vagy blogjából él a család és ilyenkor a nő használja fel ezt a másik fél elnyomására.

    Az meg pusztán csak tény, hogy Magyarországon jellemzően a férfi keresi a többet és így ő van ebben a pozicióban.

    De köszönjük, leírtad a véleményed, meghallgattuk, lapozhatunk.

    Ha még jobban szeretnéd kifejteni a véleményed, ajánlom még egyszer, nyiss róla blogot, ott mindenki elolvashatja.

  • Feri78
    Nálunk közös bankszámla van, amelyhez mindkettőnknek van bankkártyája, közös tulajdon a lakás, az autó, az ingóságok, nincs semmiféle elszámoltatás, ésszerű körülmények között mindenki annyit költ a bankszámláról, amennyit akar.

    Viszont, anno kötöttünk házassági szerződést, amiben rögzítettük, hogy mindkettőnknek van külön bankszámlája. És, a saját fizetésből az megélhetési költségek kifizetése után a bankszámlára rárakott megtakarítás a fél különvagyona, amelyhez a másik félnek nincs köze, válásnál nem közös. Hangsúlyoznám, ez nem “így alakult ki” hanem korrektül megbeszéltük házasság előtt. Namármost, én sokkal többet keresek, emiatt a családi vagyon körülbelül 3/4 része az én bankszámlámon halmozódott fel. Ezzel pénzügyileg már bántalmazónak számít a kapcsolat?

    (Gondolom azért van az éremnek másik oldala is, férjekkel akiket anyagilag szénné szívattak váláskor, ugye?…)

  • Otto
    Ez a pénzügyi bántalmazás már csak gazdasági szempontból sem racionális. Ha apu egyedül keres 3500 eurt, abból ugyan megél a család, de pl házat nemigen fognak venni. De ha anyu is keres hozzá mondjuk 2500-at, abból már királyi módon lehet élni és a ház is megvan belátható időn belül. A gyerekkel meg lehet otthon lenni megosztva: 7 hónapig anyu, aztán 7 hónapig apu. Ennyi idő senkinek nem okoz törést a karrierjében, a gyerek meg aztán mehet bölcsibe. Ä
  • Ostra
    Axt, természetesen nincsen semmi baj a ” szülési lyukkal” az önéletrajzban. Én arról az esetről beszéltem, amikor valaki akár 8-10-12 évig nem dolgozik, majd utána kiszabadul az álláspiacra. Lehetett 10 éve a legnagyobb szakember is a munkájában, ha addigra lehet a szakterületén a tudása már háromszor elhaladt mellette, és valljuk be, egy ilyen nagyságú “lyuk” nem vonzó egy CV-ben a legtöbb munkáltató számára. Persze éljenek az ellenpéldák : )

    Attól pedig, hogy családos egy nő, nem hinném h. bárki felelősségteljesebbnek tartaná , és azt sem hiszem, hogy az egyedülló nők csak “tinglitangliznak az életben”. Az, hogy ki vállal vagy nem vállal gyereket, magánügy, normális cégnél egy interjún a gyerekkérdés vagy családi állapot szóba sem kerül.

  • Betonbéka
    Pénzügyi bántalmazásról még sosem hallottam, szerintem erőltetett ebből önálló kategóriát képezni. Kriminológusok beszélnek a családon belüli erőszak két fajtájáról: a fizikai és a pszichológiai bántalmazásról. Véleményem szerint utóbbinak lehet esetleg az egyik eszköze a cikk témája. Azonban ezt is szűkítően venném; pl. pusztán a pénzügyi függőség kialakítását nem kellene ide sorolni, mert akkor ennek analógiájára még sok helytelen gxakorlatot lehetne parttalanul bántalmazásnak minősíteni.
  • Warrior

    Ha ez lenne az általános Magyarországon is, hogy 7-7 hónapig lenne otthon anyu és apu megosztva, valószínűleg nem sok gond lenne. De itt gyakran anyu van otthon 2-3 évig, két gyerekkel 5-6 évig, stb.

  • axt
    De azt felejted el, hogy a bántalmazónak nem a gazdasági racionalitás lebeg a szeme előtt, hanem valamiféle beteges uralkodási vágy. Márpedig pszichológiai beteg embernek ritkán van betegségtudata, sőt, meg is tudja magyarázni, hogy miért kell uralnia a másikat.
  • százegy
    Annyiban igaza van asdasd-nek, hogy klasszikusan a nők többsége anyagi és érzelmi biztonságra vágyik, hogy nyugodt körülmények közt nevelje utódait, ez ösztönszerű. Persze valaki ennél továbbmegy -elég sokan-. 🙂 Azonban van egy erősödő trend, ami szembemegy a ” klasszikus hozzáállással”. Egyre több nő nem akar gyereket -pedig az egyik legősibb ösztön, még az állatoknál is-, másrészt a saját és utódai biztonságát alárendeli a várt “boldogságnak”. Arányaiban egyre több nő lép ki a rendezett, biztonságot adó házasságból/kapcsolatból, hogy “boldog” legyen. Ahogy látom, ez jobbára illúzió marad, gyerekkel nehezen találnak olyan partnert és életet, amit akarnak. Legtöbben minden téren rosszabb helyzetbe kerülnek rövid időn belül, mint amiben voltak. Persze ez nem minden válásra igaz, de egyre gyakoribb jelenség. Talán a túl sok film és a bulvár hatása.
  • Lucifer
    „A nők többnyire olyan férfit választanak, akinek anyagi háttere, státusa, presztízse magasabb az övékénél.”(Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia, Osiris Kiadó, Bp. 2003, 186. old.) „Az eddigi vizsgálatokból az derül ki, hogy a házasságok nagy része evolúciós stratégiák mentén szerveződik.” (Bereczkei, 187. old.) „Azok a magyar házasságok, ahol a nők fiatalabbak a férjüknél és/vagy ahol a férfiak feleségüknél magasabb iskolázottsággal rendelkeznek, stabilabbak (…).” (Bereczkei, 188. old.)
  • KL
    “De a legjobb, ha nem engeded, hogy ennyire elfajuljanak a dolgok. Ne engedd, hogy teljesen alárendelt szerepbe kerülj egy kapcsolatban s ez nem csak az anyagi életre vonatkozik. Állj ellene az ilyen irányú kísérleteknek, s vedd észre, amikor lassan kiépül körülötted ez a kontroll.”

    Pontosan.
    Egyetértek Kiszámolóval: ha ilyen helyzetbe kerültél, akkor azt te engedted. Akár férfi vagy, akár nő, akár anyagi függőségbe kerültél, akár érzelmibe, amit anyagilag kihasználnak. Senki nem kényszerített rá erőszakkal (ha igen, az már másik fajta bántalmazás, nem pénzügyi). És ha így van, akkor valójában közös megegyezés alapján alakult ki, és bármikor megváltoztatható, ha neked nem tetszik. Hiszen hogyan lehetne bárkit kényszeríteni arra verbális és fizikai erőszak nélkül, hogy beszámoljon, mire költötte a pénzt (amit a cikkbeli egyik példa alapján ő keresett).

  • Lucifer
    „David Buss (1989) 37 kultúrára kiterjedő vizsgálatai azt mutatták, hogy a nők mindenhol fontosabbnak tartották a ’magas státus’, ’jó keresőképesség’, ’jó anyagi kilátások’ tulajdonságokat továbbá az ’ambíció’ és ’iparkodás’ képességeit, mint a férfiak. Ezek a kulcsok megbízhatóan jelzik a férfi reproduktív értékét: azon képességét, hogy részt tud venni az utódok ellátásában és nevelésében. Más vizsgálatok ugyancsak azt mutatják szerte a világon, hogy a férfiak erőforrás-fenntartó képessége, tehát jövedelme, foglalkozása, presztízse fontos – ha abszolút értelemben nem is mindig a legfontosabb – tulajdonság a nők preferencialistáján, különösen a hosszú távú kapcsolataikban.” (Bereczkei, 185-188. old.)
  • jami
    A megoldás: korán kell házasodni 🙂
    Nekem soha nem volt szempont, hogy gazdag legyen a pasim, össze is házasodtam egy tök csóróval 😀 Idővel mögülem is kiállt a család: semmi, de semmi vita nincs azon mi kié és ki dolgozott érte: hát mindketten, mindenért.
    Viccen kívül: a 30, pláne 40 feletti párkapcsolatoknál komoly kérdés, hogy ki mit vitt bele. És ez akkor ok, ha egyik fél sem érzi, hogy a másik adja a megélhetést; viszont sokkal, khm, önzőbb világlátást ad, kevésbé családban gondolkodást. És mikor jönnek a nehézségek, mert azok, főleg gyerekekkel, jönnek; hamarabb elkezd mindenki fejben számolni. A nő nehezebben fog több gyerekkel otthon maradni, mert az az időszak nettó veszteség időben is, pénzben is karrierben is. Kevesen beszélik és számolják ki előre, ez mit jelent és precízen nem is lehet. Egy kicsit betegebb gyerekkel/szövődményes szüléssel meg dobható ki az egész számolás.
  • jami
    Feri, pont az ilyen dolgok miatt mondom, hogy egyenlőtlen jövedelemnél szívás van. És ha mindenki elkezd számolgatni, annak ritkán van jó vége. Pl. én vv terhes voltam 2x, így a gyerekekkel együtt kimaradt 5 munkaévem (és ez nem is olyan sok). Ezalatt sok mindenről lemaradtam, kb. 4 év volt, mive kb. ott tartottam, mint a terhességek előtt – azaz összességében kb. 10 aktiv év mínusz. Fizikailag főleg az ikerterhesség erősen amortizált. Ezek átválthatóak pénzre? Nem. Az szerencsés véletlen, hogy nálunk nincs jövedelemkülönbség, de ha lenne, akkor 10 nagyon húzós évem után baromira nem érezném fairnek, hogy ugyan van 3 szép, egészséges gyerekÜNK, de én jóval szegényebb vagyok.
  • P. G.
    Érdekes típus: Dönci sógorom feleannyit keres, mint a nővérem, mégis basáskodik, pöffeszkedik. A 40-es éveik végén járnak. Dönci a rezsibe nem száll be, a gyerekre nem költ, csak az autó és a vele kapcsolatos kiadások az ő felségterülete. A házra felvett devizahitelt a testvérem törleszti, Dönci magának rak félre. Mindezt azért, hogy ne érezze magát rosszul, ha már feleannyit keres. Nem “engedi”, hogy a nővérem autót vagy laptopot vegyen kétszeres fizetéssel és vezető beosztással.

    A szüleim építette kétgenerációs családi házba költözött be annak idején, saját magának nem kellett lakást/házat előteremteni, nem is tudott volna. Viszont alig csinál valamit a ház körül, egy órán keresztül képes kidumcsizni magát a fűnyírás alól, azalatt meg is csinálhatná. Régebben lejjebb szerelte a fűnyíró kerekét, hogy ritkábban kelljen fáradni, persze a fű egy részét tönkretette az alacsonyabb kasza.

  • naa
    @Otto: “Ennyi idő senkinek nem okoz törést a karrierjében, a gyerek meg aztán mehet bölcsibe”
    Van olyan gyerek, akinek ez nem okoz törést az életében, de van, akinek azért jobb lenne 14 hónapnál tovább együtt maradni anyuval (oké, esetleg apuval, bár ebben a korban azért szerintem az anya az anya elsősorban…) – és ezt nem is biztos, hogy előre lehet tudni…

    Ez az “aranyásó” érdekes kifejezés, nekem új volt… 🙂

  • Kiszamolo
    Te jó ég, ennyi idióta honnan téved ide? Mind azzal kezdi a sötét hozzászólását, hogy “feminista”.

    Tudtam, hogy nagy a sötétség, de hogy ennyire, azért az nagyon súlyos.

    Megyek is, felveszem a spamlistába a szót a Viagra és a medicine mellé, ne kelljen ennyi ostobaságot moderálni.

  • VLaci
    @Dörnyei József

    Elsőre nekem sem sikerült, de ahogy látom, nem így nem is érdemes együtt élni. A házasságnak egy nagyon szoros együttműködésnek kell lennie, teljes transzparenciával sé bizalommal. Különben csak haszontalanul zabálja az erőforrásokat.
    Tudom, hogy sokan csalnak, hazudnak és lopnak egymástól, de ez roppant szomorú. És egyiküknek sem jó.

  • axt
    Nem gondolom, hogy a mai világban elhaladna egy szülő nő mellett a világ, mivel jelenleg a legtöbb meló betanított meló. Vagyis egy pályakezdőt is be kell tanítani rá, meg egy öreg rókát is. Viszont az öreg róka már tud vállalati fejjel gondolkodni, ismer folyamatokat, netán adott termékeket, szolgáltatásokat. Manapság szerintem a szaktudásnál lényegesen fontosabb a hozzáállás. Látom nem egyszer, hogy diplomás alkalmazottak csak alibiznek a melóhelyen, megteszik a lehető legkisebb erőfeszítést, aztán szarnak rá mindenre. Az ilyen hozzáállással hiába van szaktudása. Viszont a hozzáállás kevésbé valószínű, hogy terhesség után megváltozna. Szóval nem kell ennyire borúlátóan látni a világot, mert igenis van helyük az anyáknak a munkaerőpiacon.
  • Felvilágosító
    Néhány mű a témában:

    docdroid.net/qv9n Warren Farrell – Why Men Earn More – The Startling Truth Behind the Pay Gap — and What Women Can Do About It (1 MB)

    docdroid.net/q9pk Warren Farrell – The Myth of Male Power (3 MB)

  • Felvilágosító
    Kiszamolo
    2018-05-14 at 20:26

    Olcsón megúszod, hogy sokan rámutatnak az ideológiai elfogultságodra. Ennek semmi köze a közgazdaságtanhoz, ez kőkemény, ráadásul a nyugati világban pofátlanul nyomuló ideológia. Kb. megölöd a szabad vita lehetőségét.

  • Kiszamolo
    Felvilágosító, sötétséggel egyrészt nem akarunk vitatkozni, másrészt felesleges.

    Aki még itt tart agyilag, azt kár győzködni. Az menjen és máshol zsibbassza az emberek agyát.

    Nem kötelességem sem minden őrültnek helyt adni, hogy kifejtse a sötét véleményét, se nem kötelességem az ennyire elborult embereket meggyőznőm.

    Senki nem hívta ide és senki nem ígérte meg neki, hogy majd itt mindenki vevő lesz a primitív ostobaságaira.

    Ez az a szint, ahová felesleges lesülyedni.

    Nagyjából, mint egy laposföld hívővel folytatott hitvita. Sehová nem vezet és semmi értelme.

  • VLaci

    Az is lehet egy fontos kérdés, hogy miért a férfiak keresnek többet? Jobban dolgoznak? (nem). Értelmesebbek? (nem). Így alakult történelmileg. De ez nem jó.

  • Felvilágosító
    látod? Te is arról akarsz vitázni, hogy leálljunk-e vitázni egy hülyeségről olyanokkal, akik csak azért jönnek ide, hogy a hülyeségeikről vitát provokáljanak, aminek SEMMI KÖZE A CIKKHEZ, SE ANNAK A MONDANIVALÓJÁHOZ. . Hát nem, ne haragudj, ennél azért több eszünk van.

    Aki csak annyit fogott fel az egész cikk tartalmából, hogy már megint a rohadt feministák, az nem éppen a szövegértés bajnoka és akkor még nagyon finoman fogalmaztam. Az ilyen emberekkel miről vitázzunk és vajon mi lenne a vita vége?

    Osszeszedné magát és a végén elolvasná a cikket és meg is értené, miről szól?

    Nem egyszerűbb azokkal vitázni, akik már eleve tudnak értelmezni egy ilyen nem túl hosszú szöveget? De.

  • Garbo
    Miklós, most láthatod nyomokban, mit kap egy nő, ha éppen annyira ki meri nyitni a száját, mint egy pasi 😉 Azonnal jön a csürhe és kórusban vonyít.

    Nagyvonalúan elsiklanak a hozzászólók a bántalmazás mechanizmusa mellett. Mint abúzus, bonyolult dinamikája van, és nem arról szól, hogy a nő is dolgozzon, és beszéljék meg a kiadásokat. Ez arról szól, hogy a bántalmazó fél apró lépésenként, módszeresen hozza a bántalmazottat olyan helyzetbe, hogy nem képes már a kiutat látni. Nem azért, mert hülye és önállótlan, hanem mert annyira kifinomult ez a módszer. Iskolázott, önálló emberek is válhatnak bántalmazó kapcsolat áldozatává, mert olyan apró lépésenként csúsznak bele, mint a lassan megfőzött béka. Mire feleszmélnek, már úgy át van huzalozva az agyuk és az önértékelésük, hogy nem is képesek kilépni, vagy azt akár elképzelni.

    Ezért fontos a jeleket nyomatékosítani és AZONNAL kilépni.

  • Anita
    @András
    Azért megnézném, amikor a 17 éves lányod hazamegy, hogy “terhes vagyok és megtaláltam a gondoskodó férjjelöltet.Hozzámehetek?”

    El tudom képzelni, milyen kommenteket kell moderálni, igaz én avval számoltam, hogy mostanra már le lesz tiltva a kommentelés. Ezek szerint nem olyan rossz a helyzet

  • közgazda
    “Az esetek zömében a férfi a leuraló fél”
    “Az esetek zömében pedig a nő nem a normális pasit választja.”

    Mind a kettő általánosítás, de mind a kettőnek van alapja. Hadd mondjam el személyes élményemet: volt párom ezt tudta mondani: “Nem férfi, akinek nincs autója”. Ő gazdag családból jött, én nem. Ebben a kapcsolatban én voltam az “áldozat” szerepben. Ki volt az ostoba? Én.

    Másik volt barátnőmet később megkérdeztem, mennyire számít neki a pénz? Azt mondta, a férfinak legyen háza. Mire én, neked van?

    Minden nő pontosan tudja, kit választ. Persze, hogy a nő lesz a bántalmazott, ha ilyen pasit választanak zömében.

    Miért kell úgy tenni, mintha a világ egyszereplős lenne? Aki devizahitelt vesz fel, utólag ne sírjon az árfolyam miatt, ne a bankot (férfit) vádolja! Választhatta volna a forintot is!

    A nőnek joga van normális férfit választani, az okos így tesz, a buta meg viselje döntését.

  • jurta
    Nem értem, Családfő hogyhogy nem szólt még hozzá semmit. 🙂

    (Félreértés ne essék: szeretem, amiket ír.)

  • Garbo
    százegy
    Nem a filmek meg a bulvár mossák át a butusok agyát, akik ezt elhiszik …

    A lehetőség. A lehetősége annak, hogy egy nő is dönthessen szabadon, és sem gazdasági kényszer, sem a mások véleménye, nyomása nem tartja a nem jó párkapcsolatában, vagy nem szül gyereket csak azért, mert már kellene, vagy mert ezt dobta a biológia. És ez jó dolog. Nem a csökkenő gyerekszám, hanem az, hogy felnőnek ehhez a döntéshez. Ha ezt meg akarjuk változtatni, olyan társadalmat kell építeni, amiben a nők nem lesznek szegényebbek anyagilag egy gyerek vállalásával, nem csökken tőle a nyugdíjuk, nem ássák el magukat x évre ezzel, nem lesz kevesebb a fizetésük, rosszabb a karrierjük, nem nézik ki őket nyilvános helyről gyerekkel, stb. A férjek pedig felerészt belelépnek a családba és a háztartásba, és mindezeket társadalmilag alakítjuk ki.

    Ez kell, s hogy ne mondjuk: a filmek miatt, ui. nem hülyék.

  • Garbo
    Közgazda
    Ez áldozathibáztatás, értelmetlen, parttalan, kérdezd meg a szakembereket.
    Például senkit nem azért erőszakolnak meg, mert miniszoknyában volt (legtöbbször nem abban van, és nem is egyedül egy sikátorban hajnal négykor, nem mintha ott és úgy igazolható lenne). Hanem mert az elkövető a hibás. Egy gyerekmolesztálás esetén sem a gyerek a hibás, mert kedves volt a bácsival (elnézést az ocsmány példáért, szemléletes szeretnék lenni).

    Borzasztó egy bántalmazó kapcsolat romboló hatása, legyen az anyagi vagy tettleges. És soha nem azért bántalmaznak valakit, mert rossz pasit választott vagy mert túl melegen tálalta fel a levest. Hanem mert a bántalmazó bántalmazni akar és ehhez keres gyúrható alanyt. Ez egy beteges, agresszív magatartásforma és személyiségtípus.

  • verakoncz
    Feri 78

    Ha pontosan ugyanannyi időt töltöttél/töltesz te a gyerekekkel és a háztartással mint a feleséged, de igy is többet keresel akkor abszolút oké, hogy a több pénz a te bankszámládon a különvagyonodat képezi.

    Ha a feleséged töltött/tölt több időt a gyerekekkel és a háztartással akkor, amellett, hogy ingyen rabszolgát tartasz otthon, pofátlanság a több (szabad)időben többletkeresetet magánvagyonként kezelni.

  • Felvilágosító
    Kiszámoló: igenis a cikkhez kapcsolódnak ezek a megjegyzések, amennyiben a cikk eszmei hátterét, logikai kiindulópontját vitatják. Ezek pedig a következők:
    1. Létezik egy affél cio…, mármint bocs patriarchális világösszeesküvés, amely a nők tudatos elnyomására irányul, ezért a nők gazdaságilalag hátrányos helyzetben vannak.

    2. Az anyagiak feletti kontroll “veszélyes” a nőre, ilyet egy férfi azért csinál mert gonosz és basáskodni akar.

    3. A párkapcsolat kizárólag akkor normális, elfogadható, ha ún. “egyenlőség” van (nem pedig Complementarianism), továbbá helyes dolog, ha a párkapcsolatból eleve biztosítva vannak a “menekülési” (értsd kénye-kedve szerinti kilépési lehetőség, előnyös vagyonmegosztással), szemben a házasság felbonthatatlanságának keresztény elvével.

    Szóval ne vicceljünk már, hogy nem a cikkre válaszolunk: dehogynem, csak nem kiemelt sorokra, hanem a gyökerére.

  • Garbo
    Meg azt is észre kellene venni, hogy a “egy férfinek autója van” és a nők kevesebbet keresnek ugyanannak a beteg társadalmi beidegződésnek a két oldala, ami senkinek nem jó, nőknek és férfiaknak sem. Mindezt ki kellene gyomlálni, és máris egy boldogabb, kevesebb bántalmazottat, előítéletet, elnyomást, kényszert, erőszakot, megtört lelket és szegénységbe fojtott embert látnánk a társadalomban.

    Messzire vezet és sokrétű játszma ez, melyben a valódi azonos feltételek kialakítása, és egyben a közgondolkodás megváltoztatása segítene olyan társadalmi változásokat elérni, amire minden félnek égető szüksége van. És akkor lenne megfelelő gyerekszám, kevesebb bántalmazott/elszegényedett nő és kevesebb anyagi terhelésbe/érzelmi elfojtásba belehaló férfi.

    Én szeretnék egy ilyen országban élni. Felszabadító lenne, mindenkinek.

  • jurta
    A történetben a pénz csak kellék, díszlet – persze elég hatékony, mint kényszerítő eszköz.

    Az egész mögött egy szomorú mintázat van, olyan emberek, akik nem becsülik magukat, s nem gondolják, hogy tiszteletet érdemelnek (pláne nem szeretetet). Kialakulásában gyakran nagy a szerepe az édesapjuknak.

    Jellemzően rátalálnak azokra a határtologatókra (nem csak párkapcsolatban), akik viszont másokról nem gondolják, hogy megbecsülést vagy tiszteletet érdemelnek. Már rengeteget engedtek, mire észreveszik, hogy a másik az ő területükön tapos.

    Meg lehet gyógyulni belőle, de ha magadra ismertél, előbb keress segítséget, mint társat, s ne azzal törődj, lehet-e még saját gyereked.

    is: Nem, nem “módszeres” és “kifinomult”. A bántalmazó magatartás épp oly beteges és kényszeres, mint áldozatáé. A szakember rajta is tud segíteni, csak a beismerés, segítségkérés nagyságrendekkel ritkább.

  • KL
    @Garbo:
    “Ezért fontos a jeleket nyomatékosítani és AZONNAL kilépni.”
    Ezek szerint te is egyetértesz Kiszámoló cikkével, hogy kézenfekvő megoldás van a vázolt problémára, csak egy döntés kell hozzá. Ahhoz ahogy is általában, hogy elhagyj valakit, akit szeretsz, de kihasznál téged, pl. anyagilag.

    “Miklós, most láthatod nyomokban, mit kap egy nő, ha éppen annyira ki meri nyitni a száját, mint egy pasi Azonnal jön a csürhe és kórusban vonyít.”
    Szerinted tényleg igaz az, hogy a nők kevésbé merik kinyitni a szájukat, mint a férfiak? Kérlek, ne nézd már le ennyire a nőket.
    Egyébként is hagyjuk már ezt a nők vs férfiak vonalat, lejárt lemez, a cikkben sem merült fel sehol. Ugye.

  • százegy
    jami

    A jelenlegi válási aránynál a magánvagyonok külön kezelése teljesen racionális. Csak az elmúlt 2 hónapban két olyan embert szívattak meg, akit gyermekkorom óta ismerek. Mindketten a legjobb szívű emberek közé tartoznak, akiket ismerek, kibaxott nagy naivitással és befolyásolhatósággal érzelmek terén. Az egyik multi cég magas beosztású vezetője, a másik kutató. Az egyik saját maga vette a házat és az autókat, a másiknak besegítettek jócskán a jómódú szülei. Az exek viszont semmit nem vittek a házasságba. Mindkettőnél közös lett a lakás, hogy ne legyen kellemetlen a feleségnek, hogy “idegen házban” lakik, nincs semmije. Mindkettőnél van gyerek. Most az exek persze vinni akarják, ami a nevükön van, meg a “közösen” szerzett vagyon felét. Mindkét esetben a nők léptek le, “elhidegülésre” hivatkozva, de amikor együtt voltak, akkor is a nők voltak a dominánsak. Mindent csak ésszel!

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz. A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.