Kijöttek a második negyedévi beruházási statisztikák, pontosan azt mutatják, amire számítani lehet egy több mint tíz éve piacellenes, populista gazdaságban, ahol bármikor bárkire különadót vethetnek ki, befagyaszthatják az árakat, ellehetetlenítik például a külföldi építőipari gyártókat vagy maffiajellegű felvásárlási ajánlatot adnak bármire, ami megtetszik nekik, egy olyan országban, ahol senki nem nyerhet közbeszerzést, csak akit erre kijelöltek.

Az ilyen gazdasági ámokfutás egy dolgot eredményez: senki nem akar befektetni egy ilyen országban. Ezt mutatják az adatok is:

A beruházások volumene 25%-kal van alacsonyabban már, mint 2021-ben. Van egy rossz hírem: némileg leegyszerűsítve, de gazdasági növekedés két dologtól lehet: a beruházások növelésétől (több eszközzel gyártunk, termelünk, szolgáltatunk dolgokat) vagy a hatékonyság növekedésétől (ugyanannyi eszközzel nagyobb hatékonysággal állítunk elő dolgokat.) Mindkettőből egyre rosszabbul áll az ország.

GDP növekedés lehet még eladósodásból is, azonban ez az a növekedési mód, ami fenntarthatatlan. A hitelből való növekedés.

Nézzük meg, hogyan alakult az államadósság az elmúlt évtizedekben (A kép forrása a 444.hu, nem volt kedvem megcsinálni újra. Bárki lekérheti az adatokat az akk.hu-ról, aki nem tudja elhinni, amit lát.):

Első körben érdemes megszemlélni az eladósodás növekedésének ütemét 2010 és 2020 között. Úgy sikerült fenntartani az addigi államadósság-felhalmozás tempóját, hogy lezuhantak a kamatlábak (=kevesebb ment el kamatra), a legtöbb uniós támogatás ömlött ebben az időszakban az országba (=több ajándék pénz külföldről) és alacsony volt az infláció is.

A kétezertizes években élte a világgazdaság a legjobb évtizedét az elmúlt sok évtizedben, a legtöbb országban magas volt a növekedés és olcsó volt a hitel az egész világon, nőtt mindenhol a gazdaság, azaz sokkal több lett az adóbevétel is. A példa kedvéért 2019-ben 17 uniós tagállamban pluszban volt a költségvetés, azaz több volt az adóbevétel, mint a kiadás. Természetesen Magyarország akkor is mínuszos költségvetést csinált, hogy tovább nőjön az államadósság.

Ne feledkezzünk el a nyugdíjpénztár elvételéről sem, ami önmagában 15 százalékponttal (nem százalékkal!) csökkenthette volna az államadósság mértékét, ha nem verték volna el másra a pénzt, ahogy arról sem, hogy 14 éve már nem fizeti be a költségvetés az éves GDP 1,9%-ának megfelelő összeget a magánnyugdíjpénztárakba, hanem feléli azt minden évben. Sokkal, de sokkal többet spórolt a kormány az elmúlt közel 15 évben az évi megtakarítással, mint amit egy összegben elvett. Csak ez a pénz hamarosan nagyon fog hiányozni, amikor egyre többen mennek majd nyugdíjba a mostani befizetők közül. (Ha 2010 előtt a költségvetés hiánya 4,9% volt, de abból 1,9% ment a későbbi nyugdíjakra, az ugyanannyi, mint egy éves 3%-os hiány úgy, hogy már nem fizet a kormány a későbbi nyugdíjakra semmit a magánnyugdíjpénztáraknak.)

Ezeket szem előtt tartva a tizes évekhez képest a kétezres években kispályás módon növelték csak az államadósságot. (Nem, az is ritka elszúrt gazdaságpolitika volt, de már ott tartunk régóta, hogy ha csak két rossz közül lehetne választani, az lenne a kisebb. Pedig még egyszer, az is súlyos tragédia volt.)

Aztán érdemes megnézni, hogyan lőtt ki az államadósság 2020 óta, hogy sikerült megduplázni a teljes államadósság összegét öt év alatt. Igen, öt év alatt sikerült megduplázni azt az államadósságot, amit előtte évtizedek alatt szedett össze az állam.

A kormány első tíz évében még "csak" 50%-kal nőtt az államadósság, de hála az utolsó öt év eszeveszett tempójának, tizenöt elég volt ahhoz, hogy most háromszor annyit legyen az államadósság, mint 2010-ben.

A GDP arányos adósságráta is csak azért 75,5%, a legmagasabb az összes volt kelet-európai ország közül, mert az inflációt is sikerült az elmúlt öt évben az egekig verni, így az százalékosan csökkenti a GDP arányos rátát is, hiszen a GDP-t is kell korrigálni az inflációval.

Minden négytagú magyar család nevében eddig az állam felvett 24 millió forint hitelt, aminek a kamatait is (ami jelenleg évi 1,44 millió forint, azaz minden hónapban 120 ezer forint a 24 millió forintra hat százalékos kamatot számítva) az adott családtól hajtja be az állam adófizetésen keresztül. Ennyit von el adóban pluszban az állam csak a kamatokra vagy másképp nézve, ennyivel kevesebb pénz jut minden másra.

Jelenleg ennyit fizet az állam az újonnan kibocsátott állampapírokra, azaz ilyen kamat mellett talál rá vevőt:

S ennek az összegnek a felét ÖT év alatt sikerült összeszednie a kormánynak. Csak idén augusztusig további NÉGYEZER MILLIÁRD forinttal sikerült növelni az adósságot januártól számítva.

(Közben itt egy cikk arról, hogyan igyekszik az állam foggal-körömmel titkolni azt, hogy például mennyiért vett fel hitelt a kínaiaktól. Az AKK érvelése szerint nem tartozik az adófizetőkre, hogy mennyi kamatot fizetnek egy egymilliárd eurós hitel után, ami így egy paródiának is jó lenne, ha nem lenne véresen tragikus.)

Hogy tudd hová tenni az idei négyezer milliárd forintos adósság-növekedést (még egyszer: augusztusig, hol van még az év vége), idénre egész évre 4.900 milliárd forintot akar beszedni az állam szja-ból, de még a legnagyobb adónemnek számító áfából is 8.220 milliárd forint az éves terv. A világ legmagasabb áfájából, az ország legnagyobb adóforrásából 12 hónap alatt kétszer annyit terveztek beszedni, mint amennyivel nyolc hónap alatt növelték az államadósságot. De például társasági adóból csak 1.200 milliárdot, ami a harmada annak, amivel az államadósság nőtt nyolc hónap alatt.

De a gazdaságban minden a legnagyobb rendben van, robogunk, repülőrajtot veszünk, kanyarban előzünk, ide fognak menekülni a német nyugdíjasok. (Ha valakinek hiányzik a malac, itt megtekintheti továbbra is.)

Nézzük meg, hogy alakult a nemrég még lesajnált lengyeleknél a beruházási ráta az elmúlt években?:

Így néz ki egy hozzánk hasonló ország beruházási rátája, amelyiket szintén érint a háború. a magas energiaár, a gazdasági visszaesés, de nem a velejéig korrupt, nem populista és nem kommunista árszabályozásokkal próbálja helyrehozni azt, amit a gazdaságpolitikában elrontott. (Pedig azért ott is durva kormányzás volt a mostani kormány előtt.) Csak idénre 62,8 ezer milliárd forint beruházást várnak Lengyelországban.

S fontos megemlíteni, hogy az elmúlt néhány évben a legtöbb országban nagyobb ütembe kapcsolt az államadósság növekedése, nem kivétel ez alól Lengyelország sem. 2023-2024-ben leginkább a védelmi kiadások nyomták meg az államadósságot ott, így lett 2 billió zloty az államadósság, a GDP 55,3%-a. Ez 60%-os növekedés zlotyban öt év alatt, de amint látszik is a képen, leginkább a 2023-2024-es haderőfejlesztés eredménye, anélkül sokkal szerényebb lenne a növekedés volumene. Lengyelország a GDP 4,12 illetve 4,7%-át költötte az orosz agresszió óta a hadereje fejlesztésére, a legtöbbet egész Európában.

Mellette érdemes megnézni a GDP alakulását is (zöld vonal). Így néz ki egy egészséges, sikeres gazdaság GDP alakulása. (Nem véletlen, hogy ömlik a beruházási tőke Lengyelországba.)

De a lényeg, hogy nálunk minden a legnagyobb rendben a gazdaságban, mi így szoktunk szárnyalni és kész.