Subprime válság újra?

A 2000-es évek elején a pénzintézetek kifogyva a jó adósokból, elkezdték hitelezni a másodrangú, vagy kockázatos adósokat is. Sok kockázatot nem vállaltak, mert az így kihelyezett hiteleket értékpapírosították azaz kötvényeket csináltak belőle, szereztek rá egy AAA, vagyis legjobb hitelbesorolási értékelést és eladták a gyanútlan befektetőknek.

A befektetők pedig elkezdték keresni ezeket az átlagnál nagyobb kamatokat fizető kötvényeket. Minél kockázatosabb portfólió volt a hitelkihelyezés mögött, annál több kamatot tudtak fizetni a befektetőknek. (A rosszabb adós ugyanis magasabb kamat mellett is hajlandó volt eladósodni, hiszen alacsony kamatra nem is kapott hitelt.)

Aztán egyszer csak vége lett a varázslatnak, kiderült a rossz adósok tényleg rossz adósok, sőt, bár ez sokakat meglepett, az ingatlanárak sem nőnek az égig.

2007-ben eljött az igazság pillanata, az így kitört pénzügyi vihar a subprime válság néven vonult be örökre a pénzügyi történelembe. Csak a subprime lakáshiteleken 450 milliárd dollárt buktak a befektetők.

Erre azt gondolnánk, mindenki megtanulta a leckét a túlzott eladósodásról és a hitelképtelen embereknek való hitelezés ostobaságáról.

Ha így gondoljuk, rosszul gondoljuk.

Az alacsonyan tartott kamatok és a gyors felejtés egy újabb hitelbuborék felfújását segítik elő.

Az ábrán az Egyesült Államokban kihelyezett autóhitelek nagyságát látjuk a válság előtt és után.

Amint látjuk, a hitelfelvételi kedv ugyanolyan töretlenül növekszik, mint a bankok kockázatvállaló hajlandósága. A kihelyezett autóhitelek összege nominálisan már meghaladja a válság kitörése előtti összeget, ahogy a másodrangú (subprime) hitelek aránya is majdnem elérte a válság előtti szintet.

Visszatérnek a ninja hitelek (no income, no job, no asset), bevétellel és munkával nem rendelkezők is nyugodtan vehetnek autót részletre. A számukra felszámítható kétszámjegyű autóhitel-kamatok sok bankot és befektetőt arra sarkal, hogy újra vállalják a kockázatot.

Néhány további adat az amerikai lakossági hitelállományról:

A teljes amerikai lakosság adósságállománya 3,2%-kal nőtt tavaly óta, ezen belül is a diákhitel 10,2%-kal. Most a hitellel rendelkező átlagos amerikai háztartás 15.593 dollár hitelkártya-adóssággal, 153.184 dollár lakáshitellel és 32.515 dollár diákhitellel rendelkezik. (Az amerikai háztartások átlagos jövedelme bruttó 54 ezer dollár évente.)

totaldebt

Amint látjuk, a válság kitörése után a hitelállomány kismértékben csökkent, de messze nem süllyedt vissza a válság előtti évek szintjére, sőt, mostanában újra érezhetően emelkedésnek indult.

Úgy tűnik, nem sokat tanultunk az elmúlt hét évből, vagy legalábbis gyorsan elfelejtettük, hogy mit eredményezett a lakosság túlzott eladósodottsága.

Share

55 hozzászólás

  • Ben Bernanke
    azér annyira nem kell beszarni. az ábrán látszik, hogy a teljes hitelállomány nőtt 2003 és 2008 között kb 7ezer milliárdról 12000 milliárdra. Most meg még mindig 11000 mrd körül áll.
    Közben nőtt az amerikai népesség (évente kb 3 millióval), és volt infláció is valamennyi.

    Alapvetően, amig a baby boomerek nyugdijba nem mennek és a világ átlagjövedelme folyamatosan nő, hozzá kell szokni, hogy több megtakaritás van a világban, mint befektetési lehetőség. Ennek a vetülete volt a dotcom, subprime válság.
    Ez egyébként igen kellemes klimát biztosit, pl a startupoknak, szóval meg kell fogni a jó oldalát.

    BTW Japán kb 10-20 évvel előttünk van az öregedési görbén és Japán lassan elveszti a fizetési mérleg többletét, tehát nem tudja tovább finanszirozni a világ többi részét, lehet nemsokára már negativ megtakaritó lesz nemzetközi szinten.
    Most az EU vette át a helyét, mint fő megtakaritó.

  • padisah
    Nekem elég egyértelmű, hogy eddig is minden erőlködés arra ment ki, hogy induljon újra a 2001-2007 közti nagy sikerű hitelezés.

    Vagyis, hogy némiképp Salvor-nak van igaza, és tényleg arról van szó, hogy csak a folyamatos eladósodás képezte extra kereslet mellett tud működni ez a berendezkedés.

    Pedig a pénzügyi fenntarthatósághoz hozzátartozna, hogy a háztartások nettó nulla hitelből fogyasztást produkálnak, annyit fogyasztanak, amennyit a jelenben meg is tudnak termelni.

    Azáltal, hogy a jelenben megfinanszírozza az előre hozott fogyasztást, létrehoz a jövőben egy fogyasztás csökkenést, tehát a jövőből áthozott a jelenbe egy X dollár értékű fogyasztást ami majd a jövőben egyszer hiányozni fog, és akkor jön létre az újabb “pénzügyi” válság. A jelenben és a jövőben gyűjtött adósság a jövő egy távolabbi pontján megakadályozza a további hitelfelvételt.

  • Flimo
    “Azáltal, hogy a jelenben megfinanszírozza az előre hozott fogyasztást, létrehoz a jövőben egy fogyasztás csökkenést, tehát a jövőből áthozott a jelenbe egy X dollár értékű fogyasztást ami majd a jövőben egyszer hiányozni fog, és akkor jön létre az újabb “pénzügyi” válság. A jelenben és a jövőben gyűjtött adósság a jövő egy távolabbi pontján megakadályozza a további hitelfelvételt.”

    Ez nem teljesen igaz, az életkor előrehaladtával minimálbéres melókat leszámítva jellemzően akár jelentősen is nő a reálbér. Lakni viszont addig is kell, lényegében a lakáshitellel a jövőbeli növekmény egy részét költöd el most.

  • Sajnos nem tudok veled egyet erteni. A jelenlegi gazdasagi helyzetben a nem minimalberes munkak esetebn is kb. 40-45 eves korig lehet felivelo keresettel szamolni, utana tobbnyire stagnalo vagy inkabb csokkeno tendenciaval szamolhatsz. Ez abbol kovetkezik, hogy a cegek csak nagyon ritkan engedik meg maguknak, hogy egy megfelelo tapasztalattal rendelkezo idosebb munkavallalot alkalmazzanak, aki magasabb jovedelmet ker, ill. nem hajlando mar napi 12-14 orat minden zokszo nelkul dolgozni, a csaladjaval akarja az idejet eltolteni, es kell neki a hetvege. A fiatalok eleg hamar kiturjak igy az allasabol. Igaz 0 tapasztalatuk van a munka teruleten, de a cegeket ez nem erdekli. En ezt mar igy harmincaskent is erzekelem. A hitelemmel a jovomet adtam el…
  • ekat
    @Stanlee: Én kaptam anno hitelkártyát Németo.-ban, igaz, kint voltam már egy ideje, mikor igényeltem. A SCHUFA-ban is bennelehettem, mert volt egy árukölcsön-ügyletem.