Mennyit fogyaszt egy repülő?
Azt mindenki tudja, hogy a repülés környezetszennyező és mennyire nem tesz jót a világnak, hogy az emberek mérgezett egér módjára utazgatnak, mert túl olcsó a repülőjegy. (Ahogy azon is érdemes gondolkodni, hogy a tengerjáró hajók felelnek a közlekedés energiafelhasználásának egyik legnagyobb szeletéért, mert mindent a világ másik végéről kell megvennünk.)
A városok belefulladnak a turisták áradatába, ráadásul ezek a turisták nagy része kispénzű turista, akik még hasznot sem hoznak a városnak vagy az országnak. Hozzánk is azért járnak az angol fiatalok, mert még repülőjeggyel együtt is olcsóbban rúgnak be egy disznó igényességével, mint otthon. Hogy mit művelnek a belvárossal közben, mindenki tudja és egy szűk kocsmaüzemeltetésből és airbnb-ből élő rétegen kívül mindenki jobban szeretné, ha otthon maradnának.
Ráadásul a repülés miatt utazunk egyre messzebb, mert odaérünk Dubaiba kicsit több mint öt óra alatt. Ha nem lenne repülő, eszünkbe se jutna olyan messze menni nyaralni, de üzleti útra sem mennék ilyen távolságra, ha két és fél napig tartana legalább az út.
S akkor még egy szót sem szóltunk a légi teherforgalomról.
Így nem akarom csökkenteni a repülők és a túlturizmus okozta károkat, ha rajtam múlna, minden repülőjegy egy útra legalább 20 ezer forint lenne, hogy ne repüljön mindenki mindenhová feleslegesen, vagy ha mégis, akkor legyen a jegybe beépítve a környezeti kár költsége is, ne csak a profit.
Azonban szöget ütött a fejemben az egyik előző cikk alatti hozzászólásoknál, hogy vajon melyik környezetszennyezőbb: autóval vagy repülővel menni mondjuk a bolgár tengerpartra? (Ha már ott akarsz nyaralni és nem belföldön.)
Rákerestem a repülők fogyasztására. A Lufthansánál 3,67 literes fogyasztás jött ki 2019-ben utasonként száz kilométerre kerozinból. A fapadosok nagyobb kihasználtságával ezek az értékek még alacsonyabbak is lehetnek ennél.
Vagyis csak az üzemanyag-felhasználás mennyiségét nézve környezetbarátabb utazási mód repülni, mint ugyanolyan távot egyedül megtenni autóval autópályán, de még két személynél sem egyértelműbb, hogy többet ártunk a repüléssel, mintha autóval mennénk ugyanolyan messzire. Így nem kell lelkiismeret-furdalást érezned, ha repülővel mész a bolgár tengerpartra és nem autóval, kettesben a házaspároddal.
(Persze vannak egyéb tényezők, mint zajterhelés és egyebek, valamint a fogyasztás is nyilván nem lineáris a fel és leszállás miatt, de ilyen messze nem akarok menni. S ezek az adatok csak normál esetben érvényesek, nem a mostani vírusos időszakban, amikor üresek a repülők.)
Mondjuk most se az repül “feleslegesen”, akinek különösebben számít, hogy egy repjegy 6ezer forint vagy 20, az érdemi hatáshoz sokkal radikálisabb emelés kellene, az pedig már több negatív hatást eredményezne, mint pozitívat.
Amúgy a bolgár tengerpartra menni miért nem felesleges? 🙂 Vagy oda nem a kispénzűek mennek? 🙂
_
“A városok belefulladnak a turisták áradatába, ráadásul ezek a turisták nagy része kispénzű turista, akik még hasznot sem hoznak a városnak vagy az országnak.”
Ez az elmélet meg épp a szemünk láttára dől meg, hisz ha nem hoznának hasznot és marginális körnek jelentenének bármit is, akkor elmaradásuk nem okozna jelentős válságot és munkanélküliséget.
A hajós állításodra van bármi forrás? Nem tűnik reálisnak, még akkor se, ha lazább szabályok vonatkoznak jelenleg a hajókra.
Rengeteget számítana, hogy 8 ezer forint a retúrjegy vagy 40 ezer ft. De egye kutya, legyen 50 ezer. Vagy 70 ezer.
De, rengetegen kiugranak Firenzébe bevásárolni ruhaboltokba, mert oda-vissza 10 ezerért megjárják. 40 ezerért már nem mennének. Meg nem járna haza hetente, aki Angliában dolgozik. Meg olyanokat hallok, hogy kiugrik Olaszba’ eredeti Nutelláért. Meg pizzázni egyet. Csak úgy, mert még repjeggyel együtt sem drága a pizza. S ezek átlagos emberek, nem Rotchildék.
Eszerint a repülő 230g/Pkm, autó 143g/Pkm, vonat 32g/Pkm és távolsági busz 29g/Pkm… Így már nem olyan jó a repülő. Eszerint ha zöld akarok lenni, mindenhova busszal kéne mennem (Bulgáriáig eléggé kemény lehet busszal 🙂
Igaz, hogy a repülést belföldi járatokra számolják, de gondolom nemzetközi repülés is hasonló lehet.
umweltbundesamt.de/themen/verkehr-laerm/emissionsdaten#handbuch-fur-emissionsfaktoren-hbefa
– legyen a repjegyeken áfa
– legyen a kerozinon jövedéki adó
– és legyen tilos indokolatlanul több üzemanyagot felvenni, hogy spóroljon a légitársaság 10 dollárt, és szennyezze a környezet a plusz súly miatti többlet fogyasztással. (Sajnos ez most gyakorlat)
A magyar hotelek nem vagy kevésbé valóban. Ellenben a magyar hostelek vagy épp vendéglátóhelyek vagy épp fürdők már annál inkább. És természetesen a hatás továbbgyűrűzik a partnerekhez is, legyen az mosoda vagy épp italnagyker.
“De, rengetegen kiugranak Firenzébe bevásárolni ruhaboltokba, mert oda-vissza 10 ezerért megjárják. 40 ezerért már nem mennének.”
Másképp látjuk. Sztem aki Firenzébe jár vásárolgatni, annak teljesen mindegy, hogy 30 ezerrel vagyis kb az ő kategóriájában fél pár cipővel több a jegy vagy kevesebb, nem azért megy ki, hogy spóroljon, hanem mert megteheti (vagy azt hiszi, hogy megteheti).
A kerozin meg valahol félúton van a benzin és a gázolaj között, nem gondolnám, hogy lényegesen több energiát igényel az előállítása, mint a benzinnek.
Aki pedig a repülés orosz rulett mivoltát megemlíti, azt pszichológiai betegnek, ún. aviofóbnak vagy aerofóbnak nevezik (bélyegzik) meg, holott a világ normális koordináta-rendszerében pont annak a gondolkodásával van a baj, aki ezt a tényt nem ismeri fel.
A terminá: tele 2-3 napra ide érkező/kimenő emberekkel akik haverhoz, barátnőhöz, várost nézni, farmert venni volt a program.
B terminál: tele jelmezbe öltözött üvöltő angolokkal, orosz és izraeli vásárolgatni érkezőkkel, éjjel kettőkor 1 éves gyereket csitítgató szülőkkel akik úgy gondolták jó ötlet az 1 évessel kiugrani Dubaiba pár napra. Na és a kínaiak…. A csúcson heti kb 10 közvetlen járattal özönlöttek mindent IS felvásárolni (de leginkább gucci, meg michael kors táskát, meg pénztárcát, meg útlevél tokot…). A közvetlen járaton kívül meg kb minden létező induló járaton is tömegével voltak, mert átszállással mentek haza.
Meg kell nézni mekkorákat ugrott évről évre a reptér forgalma. Egyszerűen káosz volt sokszor, amit ott lehetett látni. Olyan érzés volt, hogy az emberek WC-re is repülővel mentek. Utáltam a terminálon megfordulni.
1. akarjuk-e ezt kezelni;
2. piaci alapon akarjuk-e kezelni.
Ha mindkét kérdésre igen a válasz, akkor egyszerű módon lehet ezt megtenni: internalizálni kell az externáliákat, azaz meg kell vetetni a légitársaságokkal is a CO2 kvótát ugyanúgy, mint az erőművekkel. És nem kibújni azzal a szar dumával hogy jogilag nehéz elkapni őket. Nem az, csak akarat kéne. Dehát a lobbi erős.
Szerintem sem normális, hogy a plebsz repked a nagyvilágba, csak politikailag könnyebb lett volna az elején elkapni, most már garantált a szavazatvesztés.
Tárgyi tévedés, kérlek javítsd!
wri.org/blog/2019/10/everything-you-need-know-about-fastest-growing-source-global-emissions-transport
Hatósági minimál ár pedig nem épp a kapitalizmus ismérve amire végül is az egész légi ipar épül. Persze egy ideális világában mondjuk minden repjegyen és liter benzinen 100% környezetvédelmi illeték van. De hát ez a világ nem így működik…
A gazdagabbak a Balatonra mennek / mentek. 🙂
A légszennyezés okaként a kereskedelmet (vágott virág reggelente Kenyából, hús Dél-Amerikából, telefontöltő Kínából) tartom inkább felelősnek, nem a fapados járatokat.
mért, valóban nincs?
“– legyen a kerozinon jövedéki adó”
mért, valóban nincs?
“– és legyen tilos indokolatlanul több üzemanyagot felvenni, hogy spóroljon a légitársaság 10 dollárt, és szennyezze a környezet a plusz súly miatti többlet fogyasztással. ”
eztet meg nem értem:(
Az utcán és még otthon is a fejedre zuhanthat egy repülő (ld. a mostani pakisztáni esetet), szóval szerintem nyugodtan engedd el ezt a témát.
ne csak úgy hasonlítsd össze a repülőt, hajót és személyautót, hogy mennyit fogyaszt, mert ennél azért árnyaltabb a dolog! A környezetszennyezést az is erősen meghatározza, hogyan működnek ezek a gépek és hogyan szűrik a végterméket. A hajóknál például szinte sehogy nem szűrik a kipufogógázt, tudtommal túl sok minden a sugárhajtóműnél sincs. Azokhoz képest habár egyáltalán nem tűnik szimpatikusnak az autó, azzal, hogy van egy vaskos részecskeszűrő benne (már az új benzinesekben is) és minimum egy katalizátor, sokkal kevésbé terheljük a környezetet. Ajánlom Dr. Hanula Barna előadásait, ha mélyebben érdekel.
Én még sehol sem olvastam hogy a repülés kevésbé környezetszennyező vagy kb ugyanolyan mint az autó. Mindenhol a belinkelthez hasonló értékeket hoznak ki a számítások. Ehhez még jön pl a reptéri transzfer. Egy modern autó 120gr/km kb itt már 2 utassal is jobb a helyzet. 4 fős család esetében még régi autóval is sokkal kedvezőbb.
youtube.com/playlist?list=PLqtidGFC6X0sv52gdw5i0TYHBShxHhldi
Nézzünk egy Budapest-Párizs távolságot: kb 1400 km. 260 km/h átlagsebességgel számolva ez egy 5 és fél órás út lenne. Repülővel ugyanez 2 és fél óra, de ha hozzáteszed hogy ki kell menni város szélére a reptérre, onnan be kell jutni a városba (nem beszélve arról hogy fapados sokszor valójában másik közeli reptérre repül), akkor máris teljesen versenyképes ezeken a távolságokon.
Egy “sima” yacht 50-500l / ÓRA üzemanyagot fogyaszt, úgy hogy 18-30 csomóval megy óránként. (35 – 60km/h)
Azaz 100km-re megeszik 150-1000 l üzemanyagot!
A nagyobb hajók természetesen aránylag kevesebbet “esznek”, de a konténerhajók a legócskább, szinte zselé állagú bunker olajjal működnek, elképesztő rossz hatékonysággal és brutális kéndioxid-kibocsátással.
Szóval a hajókat kéne kerülni leginkább 🙂
Az más kérdés hogy valószínűleg egy gigantikus konténerhajó telepakolva nem rosszabb mint ha repülővel vinnénk ugyanazt a mennyiségű árut, sőt…
Egyébként tök egyszerű a képlet – ha többet “enne” a repülő egy utasra mint az autó akkor többe kerülne a repülőjegy, mint az autó üzemanyagköltsége ugyanarra az útra.
Ja nem. Mert a kerozin szinte adómentes.
Na ezt kéne felszámolni de azonnal!
-Olcsó a repülő a plebsz megteheti hogy kiugorjon párizsba pizzázni firenzébe ruhátvenni meg dubajba havajozni
-Olcsó a trabant, szaros proli megteheti hogy minden héten bemenjen a városba a skálába tátani a száját
-Olcsó lett a gőzösre a jegy, a szaros dzsenrti megteheti hogy minden hónapban átutazzon a szomszéd megyébe meglátogatni a nagyannyát
-Olcsó lett a királyi posta a félművelt macskakaparók már minden évben küldenek karácsonyi képeslapot
-Most hogy csökkentették a hídvámot bármelyik szaros jobbágy életében kétszer is átmehet pestről budára kutyavásárra
A kiindulási problémát pedig nem is értik.
Az érvelésed ott hibás,hogy ha busszal mész Bulgáriába (@Dani – simán kibírható,mint ahogy Görögország is.18-24 óra, persze 3 óránként 30 perces szünetekkel) akkor is több esélyed van elhalálozni közlekedési balesetben,mint ha repülővel.
Természetesen a busszal (vagy autóval) nyaralni menni SEM a “mindennapi élet szerves része”,de igenis érvényesül az “almát az almával” elv,mert A->B útvonalon mész,csak más-más eszközökkel.
A statisztika pedig nem darabra van,hanem megtett km/emberre,így tökéletesen tudható hogy az otthon-repülőtér-repülőtér-szálloda útvonalon (autó-repülő-tranzit) a repülővel megtett szakasz a legkevésbé veszélyes.Abban igazad van,hogy a baleset túlélési aránya jóval rosszabb repülőn (de azért nem 0!),de mégis,a halálos baleset bekövetkezte a legkevésbé valószínű!
Ilyen erővel a házban maradni is lottó, mert a háztartási balesetben többen halnak meg mint úton.
Egyébként konkrétan Bulgáriába azért érdemes autóval menni nyaralni, mert ott messze nem a tengerpart a legnagyobb szám, természeti és műemléki szempontból sokkal jobb látnivalók vannak az ország többi részén.
Kb. 5 Mrd. ember utazik kereskedelmi repülővel évente.
Évente 2-300 ember hal meg repülőbalesetben, DE ebben benne vannak azok is, akik az 5 milliárdban nem. (A privát gépek, a mezőgazdasági, ipari repülések, teherszállítás – a pilóták, a stewardessek stb. erre sajnos nincs statisztika,de kb. 50millió repülés van évente,legalább +200 millió ember, plusz a 37millió repülés átlag 5 fős személyzete +200 millió)
Az egyszerűség kedvéért számoljunk az 5 milliárddal és 300 halálesettel.
Tehát 0,000006% az esélye annak hogy meghalsz repülés közben.
A lottó 5-ös esélye 0,00000228%
Tehát 2.64x nagyobb az esélye annak hogy meghalsz,mint a lottó ötösnek. 🙂
A kaparós sorsjeggyel már nagyobb eséllyel nyersz, meg a többi lottófajtával is.
Nem olyan rossz ez 🙂
A VALÓS esélyed a repülésre sokkal jobb,mert többnyire 3. világbeli borzalom társaságok gépe zuhan le,illetve kisgépek.
Túl olcsó? A kenyér nem túl olcsó, vagy éppen a csirkehús? Minden csak nézőpont kérdése de ha valamit meg kellett volna hogy tanítson az elmúlt 100 év mindenkinek az az hogy az árakba beavatkozni finoman szólva ritkán jár jó eredménnyel.
Az olcsó azt jelenti hogy a szegény ember is hozzáfér és ha ésszerű szabályozás mellett nem piszkálod akkor a legegyszerűbben úgy jutsz el az olcsóhoz ha békén hagyod a vállalkozásokat.
Túl sok CO2-t bocsát ki? Azért mert repül. Sok megoldandó probléma van a világban és szerintem egyáltalán nem biztos hogy a CO2 kibocsátás az ami a legkárosabb hatással van az életünkre.
Szerinted tévedek és a CO2 a legrosszabb? Elfogadom hogy ez a véleményed de nem lehet az emberiség egyetlen és mindent felülíró célja a CO2 kibocsátás minimalizálása. (igen, már nagyon unom hogy mindenhonnan ez folyik)
Meglátásom szerint ez a “repülők szennyezik a levegőt” egy marha nagy hazugság. A magyar népesség 85 százaléka az életben nem repül. [moderálva]
Ez az életképtelen 85 százalék viszont napi szinten ül autóba, havi szinten éget el annyi benzint, amennyivel elrepülhetne a tengerig.
+1Meglátásom szerint nem helyes egy gazdasági jellegű blogon olyanokat mondani, hogy minimum árat kellene bevezetni a repjegyekre. A szabad piacnál még soha senki nem talált fel jobbat, és igen, olyan időket élünk, hogy 5000 Ft-os repülőjegyekkel is lehet egy üzleti modell sikeres
A turistákról a véleményed sommás és kb. olyan, mintha ha a rossz hírű Niedermüllert hallanám.
Azért mert a 23-ból egy kerület, egy részére angol legénybúcsús vendégek jönnek, nem lehet általánosítani. Nekem van egy rövidtávra kiadott lakásom Újlipótvárosban, ahova kultúrált, normális turisták jönnek a világ minden részéről, többnyire fapados járatokkal. Fürdőkbe, éttermekbe, múzeumokba, hajózni járnak, vagy éppen fogorvoshoz jönnek.
Én soha nem éreztem, hogy belefulladna a város a turisták áradatába, akkor sem, amikor nem volt ezen a téren üzleti érdekeltségem. Mindig élveztem a Váci utca vagy a Király utca nyüzsgését. Most látom szomorúnak a kihalt utcákat és a döglődő vállalkozásokat.
Teljesen egyetértek veled.
Amúgy nem hinném, hogy nagy lenne az ellenállás, a kormány meg imádja a bújtatott (szektorális) adókat, mint a százmilliárdos nagyságrendű pénzügyi tranzakciós adót 🙂
EXTERNÁLIÁK
Így hívjuk a közgazdaságtanban azokat a hatásokat, amelyek más szereplőket is akaratlanul érintenek.
Félig összedől a szomszéd ház, a te házad ezért kevesebbet ér. (negatív externália)
Megépül a 4-es metró a Bosnyák térig, fellendül a piac forgalma. (pozitív externália)
Beindulnak a fapados légitársaságok, felpörög a zaj- és a légszennyezés, a szemetelés, de nő a romkocsmák alkoholos ital forgalma.
“A szabad piacnál még soha senki nem talált fel jobbat, és igen, olyan időket élünk, hogy 5000 Ft-os repülőjegyekkel is lehet egy üzleti modell sikeres”
Olyan sikeres, hogy epp most kell megmenteni az osszeset. Ha olyan sikeres, akkor legyen szabad piac, de kisegites se legyen..!
En is a szabadpiac hive vagyok, de akkor a profit es a veszteseg, esetleg a csod is legyen a vallalkozas felelossege, ne az legyen, hogy a profitot privatizaljuk, a veszteseget meg kozosen alljuk mindannyian az adonkbol, azok is, akik amugy a filleres repjegyekkel egyszer sem repultek..!
Az óceán közepén erre olyan égetően nagy szükség nincsen.
Majd ha a hajók is a Váci úton fognak járni, azokra is tesznek szűrőt.
Nincs ÁFA, csak a belföldi repjegyeken, ami nálunk egy üres halmaz. (ez persze EU-s szintű szabályozás, de ha nagyon akarnák, be lehetne vezetni)
A kerozinon is valami minimál adó van, lényegesen kevesebb, mint a benzinen.
A harmadik pont kapcsán: megy a repülő A-ból B-be. Kell X üzemanyag, hogy biztonságosan, kitérő repterekre eljutással, mindenre elég legyen. B-ben sokkal drágább a kerozin, szóval A-ban sokkal többet tankol, mint kell, tehát feleslegesen juttat el egy csomó terhet B-be, ami nagyon rossz a környezetnek.
qubit.hu/2019/11/11/tobb-szazezer-tonnaval-tobb-szen-dioxidot-bocsatanak-ki-a-legitarsasagok-hogy-sporoljanak
Azért, mert a képlet nem egybites.
A városokban emberek élnek, akik ott éltek és ott is akarnak továbbra is élni.
Gyereket nevelnek, munkába járnak és a többi.
Az ő érdekük előrébb való, mint azoknak az érdeke, akik a maguk kényeztetésére hordákba verődve teszik élhetetlenné ezeket a városokat túlturizmus keretében.
Lakóházakban vigadoznak hajnal ötig, mert ők nyaraláson vannak, nekik bulizni kell. Nem az ott lakóknak kell kiszorulni a saját otthonaikból vagy kell lemondaniuk a nyugodt pihenés jogáról, hanem a hordákat kell állami eszközökkel leszabályozni és beterelni olyan épületekbe, amiket direkt azért építettek, hogy a turisták ott lakjanak. Úgy hívják ezeket, hogy hotelek. Ha az túl drága azoknak, akik 8 ezer forintos repjeggyel akarnak jönni, tízezer forintos airbnb-ben akarnak lakni és a közértben akarnak parizert enni és sört venni, hogy berúgjanak? Akkor direkt örülünk neki, ha otthon maradnak.
Ha ez pedig az ingatlanárakat teszi túl drágává ezekben a városokban, hogy az ott élők szorulnak ki a saját lakópiacukról, akkor pedig még inkább szabályozni kell a piacot.
Szabadpiacnak ott van értelme, amiből korlátlan a kínálat. Mobiltelefon, telefontöltő, mogyorókrém, textilöblítő és bármi egyéb. Itt tényleg nincs túl sok dolga az államnak extrém eseteket leszámítva. Aki ügyesebb és olcsóbban tudja adni, maradjon talpon az.
Egy adott város ingatlanpiaca nem korlátlan, ahogy egy adott ország termőföld-kínálata sem. Természetesen itt meg kell találni az egyensúlyt, mikor kell beavatkozni, hogy az ne kommunista központi árszabályozás legyen. De van, amikor a piacra már nem lehet bízni ezeket, mert az egyén profitszerzésénél előrébb való egy egész társadalom sorsa olyan alapszükségleteknél, mint lakhatás.
Ezen kívül a nem egybites gondolkodás esetén az ember felfogja, hogy például a repülőjegy azért olcsó, mert csak a haszon van beleszámítva az árába, az általa okozott kár nem, azt a társadalom többi része fizeti. Ezért teljesen fair, ha a károkat is azokkal fizetettjük meg, akik okozzák és azt nem terheljük a társadalomra.
Nem lehetne az ilyen fröcsögő barmokat lazán kibannolni?
De az olcsó fapados repjegy nem csak a részeg angol bulituristáknak jó, hanem pl. a Spanyolországban dolgozó román vendégmunkásoknak is. Nem biztos hogy jó lenne, ha ők mikrobuszokkal utaznának haza (ahogy sok esetben is teszik most is, mert az házhozvisz stb.) Környezetszennyezés, balesetveszély stb
Ez már felmerült itt, te honnan tudod, hogy a te vendégeid kultúráltak és múzeumot látogatni jöttek? Velük töltesz minden napot?
Laktam olyan belvárosi házban ahol volt AirBnB. Délután amikor megérkeztek mindig kedvesek, mosolygósak, udvariasak voltak, sokukkal összefutottam a liftben. 1-2 kivétellel kirívó bunkóságot nem is csináltak (azért amikor az egyik angol rágyújtott a liftben az kiakasztott), az viszont teljesen standard volt, hogy miután hazaérnek még megy a borozgatás+zene+duma (mint ahogy nyaraláskor nekem is). Általában egy csapatnak elég volt egyszer szólni, hogy halkítsanak, viszont ezt minden héten 1-2x meg kellett tennem, miután hajnali kettőkor felébresztettek.
És amikor a hónapban ötödször riasztanak fel úgy egy kedd éjszaka, hogy amúgy másnap 6-kor kelnem kéne akkor azért már elszakad a cérna.